Az 1989-es forradalom kitörésének huszadik évfordulójára, 2009. december 15-re tervezik a bemutatóját annak a dokumentumfilmnek, amely a temesvári események mögé próbál bepillantást nyerni, egy kanadai–német–magyar stáb révén. A Drakula árnyéka – A romániai forradalom kitörésének valódi története című film – az interneten máris futó szöveg szerint – „hátborzongató hidegháborús történet a véres romániai forradalom 1989. december 15-i kitöréséről, amikor Tőkés László akkori temesvári lelkész hívei a templom köré csoportosultak, hogy védelmet nyújtsanak számára a katonaság és a román titkosrendőrség, a Securitate ellen”. Mint azt a film producere-forgatókönyvírója-rendezője, Szőczi Árpád Berlinben dolgozó kanadai újságíró elmondta, az 1989-es események óta első ízben sikerül megszólaltatni a romániai forradalmat kiváltó titkos küldetés valamennyi szereplőjét. A dokumentumfilmet többek között a Deutsche Welle és a Duna Televízió sugározza; a dokumentumfilm hosszabb, 80 perces, magyar nyelvű verziójának bemutatója december 15-én lesz a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az események sorozata egy Montrealból irányított titkos küldetéssel indult, 1989. márciusában. Két francia-kanadai Temesvárra utaztak, hogy titokban tévéinterjút készítsenek Tőkés Lászlóval. A teljes történet: hogy hogyan csempészték ki a felvételeket, hogyan kerültek azok adásba, és végül hogyan kényszerítették Ceausescut Tőkés László kilakoltatására, most kerül először napvilágra. Két évvel ezelőtt, a Szekuritate-archívumok megnyitása kapcsán született meg a döntés a filmről. /Salamon Márton László: Megfilmesített Temesvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Sztánán február 6-a és 8-a között szervezték meg a hagyományos farsangi ünnepséget. A magyarországi vendégek, az itthoniak és a sztánaiak is jól érezték magukat. A szervezők és a vendégek egyaránt arra emlékeztek, hogy 95 évvel ezelőtt, 1914. február 1-jén Kós Károly meghívására ide látogatott, és a falu jelenlegi közösségi házában mulatott Móricz Zsigmond író. A farsangi bevételt idén a közösségi házban berendezendő orvosi rendelő kialakítására fordítják. A Kós Károly-féle 1914-es ünnepség folytatásaként 2001. februárjában, Papp Hunor tiszteletes vezetésével ismét megszervezték Sztánán a farsangi programot. Azóta évről évre gazdag program várja a sztánai farsang iránt érdeklődőket. A fiatalok Tamási Áron Ördögölő Józsiás című színművét adták elő. A farsangi rendezvény programjában első alkalommal szerepelt a bábszínház. /Ferencz Zsolt: Sztánai farsang az egymásra találás jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

„A TVR-nek kötelessége azt sugározni, amit mi mondunk neki, és nem azt, amit mások akarnak” – foglalta össze a közszolgálati audiovizuális média szerepével kapcsolatos elképzeléseit a napokban Cezar Preda, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) parlamenti képviselője. Preda azt kérte a képviselőház elnökétől, hogy minden intézkedést hozzanak meg „a Román Televízióval szemben alkalmazott stratégia javítása érdekében”. A képviselőház egyik projektje egy saját tévéstúdió beindítását akarja a parlamentben: erre a kezdeményezők szerint azért lenne szükség, mert a különböző tévécsatornáknak a parlament folyosóin kialakított ideiglenes stúdiói nemegyszer okoztak már fennakadást. A TVR kötelessége lenne technikai felszerelést és operatőröket biztosítani a parlamenti stúdió számára, míg a kereskedelmi csatornák tudósítói hetente egyszer jelentkeznének a parlament stúdiójából. „Ezek az elvárások nem teljesülhetnek, a politikusok egyszerűen nem várhatják el, hogy a Román Televízió (TVR) a szolgálatukba szegődjön” – nyilatkozta Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke. /F. H. : Járomba a TVR-vel? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Február 9-től Kolozsváron szervezik meg az egyhetes Nemzetközi Leszbikus Fesztivált. Szülők, pedagógusok, politikusok és egyházi vezetők aláírásgyűjtéssel szerették volna megakadályozni a fesztivál meghonosodását Erdély fővárosában. A polgármesteri hivatalnak szóló online tiltakozást eddig 3232 személy írta alá, nem sok sikerrel, a fesztivál megkezdődött. Sorin Apostu ideiglenes polgármester válaszolt a Ioan S. Pop tiszteletes által kezdeményezett tiltakozásra. „Az alkotmány előírja az önkifejezés szabadságát”– vélekedett a polgármester. /Hideg Bernadette: A másság fővárosa. Leszbikusok egyhetes nemzetközi fesztiválja kezdődött tegnap Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Ecaterina Andronescu oktatási miniszter azzal a javaslattal állt elő, hogy lehetőleg május 1-ig végezzék el az ősszel első osztályt kezdő gyerekek iskolába való beíratását. Azért szükséges ez – indokolt a miniszter –, mert tudni kell, hány elsős lesz, ehhez kell igazítani a pedagógusok áthelyezését. A miniszter nem tudja, hogy Hargita megyében nem a tanév végén, hanem már második félév elején történik mindez. Így a tanfelügyelőségnek időben tiszta képe van arról, hogy hány gyerekre számíthat, hogyan telnek be az osztályok. /Takács Éva: Megelőztük a minisztert. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

Örvendetesnek nevezte Kocsis Attila, a dévai Téglás Gábor iskola igazgatója a Winkler Gyula EP képviselő és Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester által kezdeményezett Szórvány-Székelyföld összefogást, melynek első megbeszélésére a dévai Téglás Gábor Iskolában került sor. – Iskolánknak már jól működő kapcsolata alakult ki a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziummal, ahol idén két diákcsoportunk is megfordult, tavaly pedig a székelyföldi tanári kar népes csoportja látogatott el hozzánk – mondta Kocsis Attila, iskolaigazgató. Véleménye szerint a dévai diákok számára a székelyföldi kiruccanások legnagyobb élményét az jelentette, hogy bárhova fordultak, mindenütt magyar hangot hallottak. A csíki tanároknak viszont a Hunyad megyei látogatás a gazdag dél-erdélyi történelmi hagyatékkal való ismerkedést jelentette, illetve annak felismerését, hogy milyen komoly küzdelem folyik e vidéken a magyar értékek megőrzéséért. Antal Árpád javaslata szerint a dévai Téglás a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Kereskedelmi Iskolaközponttal léphetne testvériskolai kapcsolatra. Még tavasszal sor kerül a székelyföldi néptáncegyüttesek, színházak Hunyad és Fehér megyei vendégszereplésére. /Gáspár-Barra Réka: Újabb székely testvér a Téglásnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./ Ha nagyon későre is, de a háromszéki önkormányzatok végre figyelni próbálnak az erdélyi magyar szórványra. Elképzeléseik szerint nem csak politikai, hanem művelődési, oktatási, civil szervezetek közötti együttműködésben gondolkodnak. Első lépésként Kovászna megye a Hunyad megyei magyarokkal szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatot, többek között a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont és a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Kereskedelmi Iskolaközpont vezetőivel. Vetési László református lelkész, szórványügyi szakértő már a kilencvenes évek második felében hangsúlyozta, a székelyföldi, tömbben élő magyaroknak figyelniük kellene szórványvidéki, sokszor nyelvi szempontból reménytelen helyzetben élő nemzettársaikra. Ezen a téren egy évtized alatt alig történt valami. Most azonban a szórványra figyelés komolyságában érdemes bízni. /Mózes László: Szemünk a szórványon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

Az MKB Veszprém kézilabdacsapatának az idegenlégiósaira éppen akkor támadt rá egy romákból álló agresszív csoport, megölték Marian Cozmát, amikor Magyarországon a miskolci rendőrkapitány kijelentése nyomán fellángolt a vita arról, hogy létezik-e cigány bűnözés, hogy meg szabad-e jelölni egy-egy bűneset bemutatásánál az elkövetők etnikai hovatartozását. Amíg a magyar hírközlő szervek kórusban marasztalták el a cigányozó rendőrkapitányt, és attól is ódzkodtak, hogy elmondják, Marian Cozmát roma bűnözők késelték meg, Romániában különös hangsúlyt kaptak az ügy etnikai vonatkozásai. Az egyik piacvezető sportlap, a Prosport egyenesen azt adta tudósítása szalagcímének, hogy „gyilkolt a cigány maffia”. A korrekt, kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekvő újságíró nehezen talál kapaszkodókat. Mindkét gyakorlattal szemben vannak kifogásai. /Gazda Árpád: A közölhetőség próbája. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

Sarmaságon a Kemény-kúria felújítási munkálatai még tartanak, de helyreállított termei máris több kulturális intézménynek adnak otthont: képtár, könyvtár, előadó- és konferencia terem működik a több évszázados falak között. A sarmaságiak a napokban Kemény Jánosra, 1662 telén (csatában) bekövetkezett halálára emlékeztek, egyúttal megnyitották a település első állandó képzőművészeti kiállítását, amelyet a helyi alkotók, köztük két fafaragó és három festő munkáiból állítottak össze. Tavaly ősszel avatták fel az állandó néprajzi és helytörténeti kiállítást. Az udvaron lévő nyári színpaddal és a múlt rendszerben épült kultúrház nagytermével kiegészítve olyan sokoldalú művelődési centrum jött itt létre, amely az egész vidéken párját ritkítja. A centrum külön dísze Kemény János kúria előtti mellszobra, amelyet a zilahi Sepsi József alkotott, akinek egy 56-os domborműve is látható a parkban. A helyi RMDSZ, az iskola, az egyházak, a Pro Sarmaság Kulturális Egyesület és más civilszervezetek jó együttműködése élteti a Kemény János /1607-1662/ kultuszt Sarmaságon. Tervezik, hogy a helyi líceumot is a híres emlékíróról, fejedelemről fogják elnevezni. Emlékíróként, sőt zsoltárfordítóként is ismert Kemény János (1661-1662 között Erdély fejedelme) nem sokat tartózkodott sarmasági birtokán, mégis igazi kultusza van a szilágysági nagyközségben. /Sike Lajos: Kultúrcentrum a kúriában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Február 9-én Kolozsváron Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Kara és az Életfa Családsegítő Egyesület közös rendezvényének keretében a magyarországi vendégművészek / vidám, interaktív közös játékra és mesélésre várták a kicsinyeket. Szép számmal jöttek nem csak a helyi óvodások és iskolások, de érkeztek csoportok Désről, Válaszútról, sőt Nagyváradról is. /S. B. Á. : Csodás hétköznapok – csodás pillanatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

A Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek című rendezvénysorozat idei sorozatát a Figaro házassága című, Anger Zsolt rendezte előadásával a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház nyitotta meg február 9-én. A legkisebb erdélyi hivatalos társulat február 10-én a 3 tánc Beckettre című produkcióját adja elő a Thália Színházban. A Figura Stúdió Színház az egyetlen az országban, amely kísérleti jelleggel jött létre, ezért működése valójában köztes állapot a kőszínházi és az alternatív színházi lét között. /Budapesten vendégszerepel a gyergyói Figura. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

A határon túli műsorok magazinjának, az M2 Átjárónak vendége volt Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője. A hatóságok 1948-ban szüntették be a magyar nyelvű színházat Aradon. Lelkes színházbarátok negyvenévi szünet után alapították meg az Aradi Kamaraszínházat, amely az eltelt két év alatt szinte berobbant az erdélyi és anyaországi színházi életbe. Alina Nelaga Rudolf Hess tízparancsolata című darab előadását egy internetes erdélyi hírportál az év előadásának választotta. – Az Aradi Kamaraszínháznak nincs saját társulata, önálló produkciókra szerződtetünk neves hazai és magyarországi színészeket – nyilatkozta Tapasztó Ernő. Idén Mrozek Emigránsok és Jean Cocteau Emberi hang bemutatói következnek. A közönség hamar szívébe zárta az új társulatot, az előadások táblás házak előtt mennek. /Kiss Károly: Az Aradi Kamaraszínházról az Átjáróban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Az egyházi ökumenikus közéleti-politikai szerepvállalásnak kiemelkedő példája az a 2009. február 8-i sepsiszentgyörgyi nagygyűlés, melyet a székelyföldi történelmi magyar egyházak kezdeményeztek és szerveztek – vélekedett Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke.,,Az ellenzékbe szorított RMDSZ-nek revideálnia szükséges eddigi politikáját, mely egyetlen lapra, a kormányzati részvétel konjunkturális körülményeire tette fel közösségünk ügyét. A legutóbbi választások nyomán kialakult helyzet bebizonyította, hosszú távon csak az számít tényleges eredménynek, amit törvények által és intézményesült formában kivívunk magunknak” – áll Tőkés nyilatkozatában. Több mint egy évtizede tartó kormánytagsága, illetve kormány közeli politikája következtében az RMDSZ akaratlanul is annak a többségi jogfosztó politikának vált részesévé, mely ellen – a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen részt vevő képviselői által – jelenleg tiltakozik. A kialakult magyarellenes politikai kurzusnak önbírálatra kell késztetnie az RMDSZ hivatalos vezetőit – mutatott rá Tőkés László. „Hiteles magyar politikával támasszuk alá és képviseljük jogos követeléseinket” – sürgette Tőkés László. /Hiteles magyar politizálás kell (Tőkés László a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári polgármesterjelöltje elmondta, a tavalyi helyhatósági választásokon bemutatott programjuk mára sem veszítette el időszerűségét, ezt csupán néhány új elemmel egészítették ki. „Sajnos, Kolozsvár az utóbbi időszakban kulturális téren jelentősen lemaradt más erdélyi városoktól” – mondta Gergely Balázs. Felhívta a figyelmet, hogy az egyetemisták nyári szünidőre való távozásával Kolozsvár gyakorlatilag kihal, jelentősen megcsappannak az események. „Ezt a helyzetet mindenképpen orvosolni kell kulturális rendezvények gazdagításával. Javasoljuk például egy komolyzenei fesztivál megszervezését, amelyre haza lehetne hívni a Kolozsvárról elszármazott zenészeket és művészeket” – mondta. /(pam): Gergely Balázs Kolozsvár fejlesztéséről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt kéri, hogy az állami tulajdonú vállalatok, az állami intézmények mondják le előfizetéseiket, és ne hirdessenek, reklámozzanak a Magyar Hírlapban február 9-én megjelent Betelt a pohár című publicisztika miatt – közölte Budai Bernadett kormányszóvivő. A napilap főszerkesztője mindezt ellehetetlenítési kísérletnek nevezte. A kormányszóvivő közleménye szerint Gyurcsány Ferenc arra utasítja Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy készítse elő a megfelelő sajtóetikai vagy jogi eljárást az írással kapcsolatban. Az említett publicisztikában Bayer Zsolt főmunkatárs ,,gyilkos állatoknak” nevezte a vasárnap hajnali veszprémi késelés elkövetőit.,,Ezek pedig nem emberek. Hanem állatok. És a vesztünkre törnek” – írja, megtoldva ezt egyebek között azzal, hogy ,,sajnos, a cigány etnikum rengeteg tagja felmondta az együttélést, és felmondta az emberséget”. Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztője az MTI-nek nyilatkozva alkotmányellenesnek, a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát sértő, a Rákosi- és a Kádár-rendszert idéző ellehetetlenítési kísérletnek nevezte a kormányszóvivői közleményben foglaltakat. Közölte: ,,száz százalékig Bayer Zsolt mögött állunk, semmi kivetnivalót nem találunk abban, amit leírt”. Mint mondta, a lépés nem rendítheti meg a lap helyzetét, mivel eddig sem voltak ,,elkényeztetve” kormányzati hirdetésekkel, de a történtek legalább húszezerrel megemelik jelenlegi, 20–24 ezres eladott példányszámukat. Stefka István hozzátette: érthetetlennek tarja, hogy miközben Kondorosi Ferenc kormánybiztos zéró toleranciát hirdet a közúti bűncselekményekkel szemben, a kormányzó párt nem teszi ugyanezt az emberéletek kapcsán. /Gyurcsány jogi eljárást kér a Magyar Hírlap ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

Több magyarországi és romániai helyszínen is elidőzött február 10-én az a gyászmenet, amely Marian Cozma koporsóját kísérte el Veszprémből Bukarestbe. Az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott február 8-án meggyilkolt játékosának koporsóját autóval szállították a román fővárosba. Ezt megelőzően post mortem a Veszprém város tiszteletbeli polgára címet adományozták a 26 évesen meggyilkolt kézilabdázónak – a kitüntetést édesapja, Petre Cozma vette át a dunántúli város polgármesterétől. Klubcsapata mezszámának visszavonásával tiszteleg Marian Cozma emléke előtt, akárcsak a román válogatott. Eközben a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság egymillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki érdemi információval szolgál a veszprémi kézilabdások elleni bűncselekmény egyik gyanúsítottjának, Sztojka Ivánnak tartózkodási helyéről. A másik két körözött személyt, Raffael Sándort – aki mellkason szúrta a kézilabdázót – és Németh Győzőt már őrizetbe vették Ausztriában. /Gyászmenet két országon át. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

Polgári öntudatra, szerepvállalásra, a választott tisztségviselők fölött gyakorolt civil kontrollra igyekezett projektjeivel, kezdeményezéseivel buzdítani a polgárokat 1994 óta folyamatosan az utóbb az Eurokultúra Egyesület által működtetett Párbeszéd program. Most úgy tűnik, mindennek pénzhiány miatt vége szakad. A Párbeszéd program akciókiról 1995 elejétől kezdve sok újságcikk jelent meg. Az évek során hét nagy felmérést végeztek, ezek közül három érintette Csíkszeredát, egy Tusnádfürdőt, egy Gyergyószentmiklóst, a korrupcióval kapcsolatos felmérésük megyeszintű volt, vette számba az elvégzett munkát Bíró József, az Eurokultúra Egyesület vezetője. Voltak a lakástulajdonosi egyesületek megalakításával foglalkozó programok is, amelynek köszönhetően Csíkszereda országszinten elsők között volt az egyesületek megalakítása terén. Az Eurokultúra Egyesület kiadott rengeteg kétnyelvű tájékoztató, ismeretterjesztő anyagot. A Párbeszéd programot Csíkszeredában a Pro Demokrácia Egyesület égisze alatt futott, majd 1998-tól a Polgár-Társ Alapítvány működtette, 2004-től pedig az Eurokultúra Egyesület. Az anyagi gondok Románia uniós csatlakozásával egyidőben kezdődtek, akkortól megszűnt az amerikai finanszírozás, helyi támogatók pedig nem akadtak. A négy alkalmazottból mára csak egy maradt. /Forró-Erős Gyöngyi: Vége szakadhat a Párbeszédnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./

„...a helyi magyar közösségek nyelvet váltottak: a magyart a románra cserélték. Az elveszett nyelv kevésbé volt fontos, mint a földben levő arany” – áll Péntek János Változó kor(unk) – változó nyelv(ünk) című tanulmánya előtt a Korunk legfrissebb, januári számában. Az anyanyelvvel foglalkozik elsősorban a kolozsvári szépirodalmi folyóirat. A lapszám egyaránt tárgyalja a szórványban, kisebbségben élők fokozatos nyelvvesztését, identitásuk és ezzel együtt anyanyelvük változását, de fontos szerepet kapnak a szaknyelvvel kapcsolatos problémák is. Péntek János írta: „a magyarul beszélők szempontjából a magyar nyelv mozgása a 20. században kedvezőtlen: végig regresszióban volt, és ez a tendencia máig tart; az anyaországi és a külső régióbeli változatok szétfejlődtek, ez utóbbiak részben le is épültek, és fokozottan teret veszítettek. A 20. század harmadik évtizedétől a demográfiai és területi térvesztés folyamatos, és egyelőre ütemében sem lassul. Vigasztaló lehet az a statisztikai adat, hogy csökkenő arányban ugyan, de még mindig a magyarnak van a legtöbb anyanyelvi beszélője a Kárpát-medence össznépességében: 39,7%. ” /Nagy Botond: A szó és amit beleképzelünk. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

Tizenkettedik alkalommal szervezte meg a Nagyenyedi Máltai Segélyszervezet hagyományossá vált jótékonysági bálját január 31-én. Az idei rendezvényt a gyomaendrődiek jelenléte tette emlékezetessé. Ott volt gróf Bánffy Farkas Magyarországról, aki a magyarlapádi hagyományőrző csoportot is támogatja. Elismerő diplomát kapott Kvacskai Lajos, a helyi segélyszolgálat egyik legidősebb tagja, aki hűséges, kitartó munkájának köszönheti a kitüntetést. A megnyitó táncot hagyományosan a Bethlen Kollégium táncosai járták. A segélyszervezet 2008-ban 34 szegény sorsú családot segített hozzá a mindennapi kenyérhez, a bál bevétele alapján idén is folytatni kívánják ezt a tevékenységet. /Bakó Botond: Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör vendége. Vida Gábornak a romániai magyar irodalomról írt esszéje a Látó 1998/10-es számában jelent meg. Vida saját élményeiről mesélt. Megjegyezte: a ‘90-es évek elején, amikor Kolozsvárra érkezett, a mostanitól sokkal eltérőbb világ fogadta, olyan, amelyben az ember bármit megtehetett. Művei közül a Krokodil a Marosban és a Kolozsvártól Clujig című esszéket olvasta fel. /Ferencz Zsolt: Írások, amelyek magukkal ragadják az olvasót. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Nincs veszve az irodalom iránti érdeklődés – ezt igazolta, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkara professzorának, Egyed Emesének és doktori hallgatóinak székelyudvarhelyi előadásán megjelent népes középiskolás diáksereg. A Múzsák könyvvel címmel megrendezett találkozón Fekete Adrienn a Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika című kötetet mutatta be, amely a 2006-os budapesti és kolozsvári Tinódi-konferenciák előadásait tartalmazza. Sárközi Péter Faludi Ferenc-monográfiáját Vogel Zsuzsa mutatta be. Előadásából kiderült, hogy olyan szavakat köszönhetünk nagy nyelvújítónknak, mint például az ellenfél, az álomkép, a zsebóra és a nyelvjárás. Dáné Hedvig Bod Péter Önéletírását mutatta be, ezt követően Egyed Emese hívta fel a hallgatók figyelmét Kerényi Ferenc Petőfi-monográfiájára, amely a költő életrajzi adatainak és verseinek eredeti társításával hoz újat. Az Interculturali-THÉ Műhely, a BBTE Filológia Kara hungarológia doktoriskolája és az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány szervezte est záróelőadásaként Elek Tibor Magatartások és formák című kritikakötetét mutatta be Farkas Wellmann Éva. Elek könyvében olyan kortárs szerzők alkotóműhelyébe tekinthet be az olvasó, mint Kányádi Sándor, Szőcs Géza és Orbán János Dénes. /Találkozás klasszikusokkal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

Ditrói Ervin művészettörténész 91 éves, Izraelben él. Kolozsváron szerezte doktorátusát, a kolozsvári Zsidó Líceum tanára volt 1948-ig, amikor az iskola megszűnt, majd a Képzőművészeti Főiskolán művészettörténetet adott elő. Az ő nevéhez fűződik a Művészeti Múzeum megszervezése, ő volt az intézmény első igazgatója. Írásai magyar és román irodalmi és művészeti folyóiratokban jelentek meg, számos nagy magyar művész alkotását ő ismertette meg a román közönséggel. Filmjeit a kolozsvári Szent György-szoborról, a Bánffy-palotáról, a nagyváradi szecesszióról a román televízió magyar adása mutatta be. Több könyve és tanulmánya látott napvilágot: Képek és Jelképek, Helyszíni jegyzetek egy Tragikus Műtörténethez, A fantasztikus Dürer. 1984 óta él Izraelben, ahol könyvet írt Adler Adolf festőművészről, amely Gát Jákov fordításában ivritül is megjelent. Ditrói Ervin 1987-ban írt levelében emlékezett életének eseményeire, volt munkaszolgálatos, majd partizán. Fia szobrászművész lett, apjával ő is Izraelbe ment. „Ami Hitlernek nem sikerült, az Új Európa, az Sztálinnak sikerült, legalábbis félig, egy Fél Európa. Ebben a félben, ahol mindenki félt, éltem én is. ” Később Sztálin könyveit kidobták a könyvtárakból, művei közül megmaradt a Gulág és ő maga, mint példakép. Ditrói Ervin bátyja a munkaszolgálatból átszökött a szovjetekhez, akik bevágták őt egy német hadifogoly-táborba. Mellig érő vízben kellett bányásznia, 1948-ban jöhetett haza, szervi szívbajjal, az lassan el is vitte. /Ditrói Ervin: „Az Úristen fölöttem tartotta a kezét” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Basescu államfő felhívta a figyelmet: magyar nemzetiségű polgármesterek által vezetett székelyföldi önkormányzatokban a nem magyar nemzetiségűek elleni tisztogatás folyik. Eljött az ideje annak – mondta Basescu –, hogy a kormány bizonyítsa be: a magyar kisebbség érdekeit is képes védeni. Az államfő bírálta az RMDSZ-t: egyes politikusai „úgy gazdálkodtak a decentralizált intézményekkel, mintha saját birtokaik lettek volna”. Hozzátette: ez a helyzet nem jogosítja fel az RMDSZ vezetőit arra, hogy az embereket a kormány ellen uszítsák. Arra kérte a kormány tagjait, hogy Székelyföldön váltsák le azokat az intézményvezetőket, akik alkalmatlanok, de ne tegyenek különbséget a román és a magyar nemzetiségűek között. Megismételte: a romániai magyar kisebbség esetében nem lehet szó területi autonómiáról, mivel Románia az alkotmány szerint egységes, szuverén és független nemzetállam. /Etnikai tisztogatás Székelyföldön? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./ Még két hét sem telt el, és Traian Basescu államfő a második magyarellenes kijelentését tette: ismét a területi autonómia ellen foglalt állást, ráadásul kijelentette: „Azokban a polgármesteri hivatalokban, amelyeket magyar nemzetiségű román állampolgár vezet, gyakran folyik tisztogatás olyan román állampolgárok rovására, akik nem magyar nemzetiségűek. ” Erről Eckstein-Kovács Pétert, Basescu kisebbségügyi tanácsosa a késői időpontra hivatkozva nem volt hajlandó nyilatkozni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Basescu kijelentései rendkívül súlyosak. „Ez felhívás keringőre, szabad kezet ad a kormánynak, hogy azt tegye, ami ellen felléptünk: hogy leváltsák a magyar intézményvezetőket” – állapította meg Markó. Markót az elnök kijelentései – amelyek szerint a magyarok végeznek etnikai tisztogatást Romániában – a kilencvenes évek elejére emlékeztetik. „Nagyobb képtelenséget el sem tudok képzelni” – fogalmazott az RMDSZ-elnök. Markó hozzátette: „ami most történik, azt mutatja: a nacionalizmus bármikor visszatérhet, a már elért kisebbségi jogainkat bármikor visszanyeshetik. ” Az új összetételű parlamentnek ráadásul foglalkoznia kell azzal a törvénytervezettel, amely „a Hargita, Kovászna és Maros megyéből 1989. december 21. után elüldözött román családokat” hazatelepedésre ösztönözné, a fiatal román családokat úgyszintén, a kormány által nyújtott támogatással. Eszerint a Székelyföldre települő románok a kormánytól ezer négyzetméternyi területet kapnának, négyzetméterenként egy lejért, 300 ezer lejt házépítésre, még 30 ezret családonként, vagy 15 ezret egyedülállók számára berendezkedési költségre és munkahelyet. A törvénytervezetet február elején a képviselőház emberjogi bizottsága elutasította, tavaly a szenátus szintén, és a kormány is alkotmányossági kifogásokat talált benne. A képviselőház éles vita után, novemberben visszaküldte a jogi, illetve emberjogi bizottsághoz újabb véleményezésre. /Basescu rátett egy lapáttal. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Erdélyiek és magyarországiak nyílt levelet intéztek az erdélyi magyar politikusokhoz. Napjainkban Erdélyben a magyarság újabb térvesztése zajlik, olvasható a levélben. „A demokratikus erdélyi magyar nemzeti összefogás viszont erőt és hitet adhat az erdélyi magyarságnak, növelheti szavazóerejét”, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) választási szövetségének az európai parlamenti választásokon semminemű jogi vagy politikai akadálya nincs. Az aláírók kérik az RMDSZ-t és az MPP-t, lépjenek koalícióra, hozzák létre választási szövetséget, és ezáltal teremtsék meg a romániai magyarság részéről megnyilvánuló legszélesebb politikai támogatás jogi keretét. Kezdeményező aláírók: Böjte Csaba atya, Dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Gergely István, nyugalmazott csíksomlyói plébános, Boros Károly, felcsíki főesperes, Hegy Sándor, református lelkipásztor, Csoóri Sándor, író, Szűrös Mátyás, volt köztársasági elnök, Vízi E. Szilveszter, akadémikus, Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke, Haáz Sándor, zenetanár, Komoróczy György, nyelvművelő, közíró, Vetró András, szobrászművész, Erős Zsolt, Magyarország vezető expedíciós hegymászója. /Nyílt levél az erdélyi magyar politikusoknak – közölte: Szabadság (Kolozsvár), febr. 12., Népújság (Marosvásárhely), febr. 12., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12., részletesen ismertette, idézett belőle: Krónika (Kolozsvár), febr. 12., egy mondatban említette a lista létezését: Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Aranyosgyéres városi tanácsa decemberi ülésén megszavazta a Németi András városi RMDSZ-elnök által benyújtott határozattervezetet, amelynek értelmében a város helységnévtábláján magyarul is szerepeljen a város neve. Calin Platon prefektus átiratban utasította januárban a városi tanácsot, hogy érvénytelenítse a határozatot. A jövő héten esedékes tanácsülés előtt Németi András RMDSZ-elnök már eljuttatta a Csoma Botond jogász támogatásával kidolgozott nézőpontját a városi tanácshoz. Ebben hivatkozott törvényre, melynek értelmében azon településeken, ahol a nemzeti kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, kötelező feltüntetni az illető kisebbség anyanyelvén is a település elnevezését a helységnévtáblákon. Ahol viszont a nemzeti kisebbség aránya nem haladja meg a húsz százalékot, ott az önkormányzat dönt e téren. A törvény sehol nem írja elő, hogy tilos kétnyelvű helységnévtáblákat kitenni. A prefektus által kezdeményezett eljárás alaptalan. A román sajtóban napvilágot látott írások szerint a magyar nyelvű felirat törvénytelen, alkotmányellenes, igazságtalan, nacionalista és egyáltalán nem helyénvaló. /L. E. K., N. -H. D. : Aranyosgyéresi válasz a prefektusnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Nevetségesnek, de egyben veszélyesnek tartja az egyház Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester ötletét, miszerint újra kellene államosítani az egykori felekezeti iskolák visszaszolgáltatott épületeit. Florea azzal indokolta elképzelését, hogy az omladozó ingatlanok veszélybe sodorják a diákok testi épségét. Példaként a Bolyai Farkas Gimnázium és a jelenlegi Unirea Főgimnázium épületét említette, amely alapos renoválásra szorulna. Másrészt, véli Florea, ”az egyháznak nem az iskoláztatással, hanem a templomozással kellene foglalkoznia”. ”Már lejárt az az idő, amikor mindennek a középpontjában az egyház állt. Ez ment az inkvizíció idején, most viszont más világot élünk, ezt a papoknak is meg kellene érteniük” – érvelt a polgármester. Dorin Florea megígérte, hogy hamarosan kezdeményezi az iskolaépületek újraállamosítását. A polgármestere néhány évvel ezelőtt a helyi önkormányzat tudta nélkül, de a tanács nevében bírósági úton próbálta megakadályozni az egyházi épületek visszaszolgáltatását. Kezdeményezése kudarcot vallott. Bálint István önkormányzati képviselő, a Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója kifejtette, amióta a kolozsvári székhelyű Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) átvette a hajdani Református Kollégium épületét, számos beruházás történt. Bálint István méltányolja az egyház erőfeszítéseit, annál is inkább, mivel aránylag rövid időn belül sikerült kijavítani a tetőzetet és a csatornákat. Bálint István emlékeztetett: amíg a polgármesteri hivatal volt a tulajdonos, addig sem fektetett több pénzt az épület karbantartásába, mint az egyház. ”A polgármester úr utoljára májusban fizetett bért, azóta semmit nem utalt a számlánkra. Inkább ez kellene őt foglalkoztassa” – jelentette ki Kovács István, az Erdélyi Református Egyházkerület menedzsere. A polgármesteri hivatalnak havonta 25 ezer lejt kellene átutalnia az EREK számlájára. Pap Géza püspök vállalta, hogy az összeg egy részét az EREK az épület renoválására fordítja. Marosvásárhelyen hasonló gondokkal küszködik a római katolikus egyház is, amelynek több tanintézményi épületéért a városháza hónapok óta nem fizeti a szerződésbe foglalt házbért. Az épületek újraállamosítási szándékával kapcsolatosan Ötvös József, az egyházkerület generális direktora kifejtette, ”a városháza csak olyasvalamit vehet vissza, ami az övé volt”. Csintalan László római katolikus főesperes szerint a cél nem is annyira az újraállamosítás, sokkal inkább a románosítás lenne. Dorin Floreát az zavarja, hogy ezek az épületek magyar célt szolgálnak. /Szucher Ervin: Újraállamosítana Dorin Florea. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Fellángoltak Székelyföldön a lármafák és megkondultak a templomok harangjai február 11-én. A magyar nemzetiségű intézményvezetők leváltása ellen tiltakozó akciósorozatot az RMDSZ hirdette meg. Az RMDSZ helyi, valamint központi elöljárói a magyarlakta vidékek számos településén voltak jelen a lármafák meggyújtásánál. Korodi Attila parlamenti képviselő korábban rákérdezett a most beiktatott Dan Nica belügyminiszter parlamenti meghallgatásán: Nem lenne helyes, hogy a többségében magyar etnikai összetételű településeken a rendőrségi vezetők beszéljék a magyar nyelvet? A válaszból kiderült, hogy a leendő belügyminiszter számára ez egyáltalán nem fontos. /Hompoth Loránd: Meggyújtották az összefogás lángjait. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./

Február 15-én, vasárnap, időközi polgármester-választásokat tartanak Kolozsváron. A Magyar Polgári Párt (MPP) részéről a szakmáját tekintve régész Gergely Balázs indul a megmérettetésen. Hangsúlyozta: „nem mondhatunk le arról, hogy legyen magyar résztvevője a választási versenynek, hiszen jelen kell lennünk a város politikai életében. Az RMDSZ ezúttal nem vállalta a részvételt, a kolozsvári magyarok képviseletét, ezért a mi felelősségünk, hogy biztosítsuk a választás szabadságát. ” Kolozsvárnak nincs városfejlesztési stratégiája, a kolozsvári értelmiséget nem használta fel a politika még az eddig elkészült részleges városfejlesztési tervek kidolgozásánál sem. Gergely Balázs a legfontosabbnak a meglévő értékek megtartását tartja, mert Kolozsvárt nem a mostani városvezetésnek kell európai várossá alakítania, hiszen város évszázadok óta európai színvonalú. Gergely Balázs 32 éves, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen okleveles régész képesítést szerzett. 2007-től az Erdélyi Történeti Múzeumban dolgozik régészként. /Papp Annamária: Gergely Balázs: Nem dönthetnek rólunk nélkülünk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Sikerült egyezségre jutnia február 12-én Kolozsváron az erdélyi magyar politikai élet két meghatározó vezetőjének, Markó Bélának és Tőkés Lászlónak. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke megállapodtak abban, hogy az Európai Parlamenti választásokra létrehozzák a magyar összefogás listáját, amelyen közösen szerepelnek az RMDSZ és az EMNT jelöltjei. A lista jogilag és törvény szerint az RMDSZ és a tulipán jele alatt indul, tartalmában az összefogás üzenetét fogja továbbítani. Markó Béla beszámolt arról, hogy megegyeztek a közös politikai célok egyeztetése érdekében a távlati együttműködésről is. Tőkés László hangsúlyozta az autonómia fontosságát, emlékeztetve arra, hogy árral szemben kell haladni, és csak akkor van esélyük, ha összefognak. Tőkés László mellett jelen volt az EMNT másik két vezetője, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor, Markó mellett pedig az RMDSZ részéről Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borbély László és Kovács Péter ügyvezető alelnökök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. „Az összefogás listáját Tőkés László fogja vezetni, az RMDSZ és az EMNT által jelölt személyek pedig 75, illetve 25 százalékban szerepelnek majd ezen. Abban is megegyeztünk, hogy a negyedik hely az EMNT-é lesz” – mondta Markó, hozzáfűzve: a felek kötelezően egyeztetni fognak a listán szereplő személyekkel kapcsolatosan. A megállapodást február 22-én írják alá Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen. Április 3-án létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely paritásos alapon működik majd. Tőkés László közölte: „Az EMNT pártok feletti szervezetként alakult meg. Ebben az értelemben sikerült felülemelkedni a pártpolitikai korlátokon. ” Az autonómiáról szólva, az EMNT elnöke emlékeztetett arra, hogy míg Sólyom László magyar államfő támogatja és lehetségesnek tartja az autonómia törekvéseket Erdélyben, Traian Basescu államelnök határozott nemet mondott a székelyföldi területi autonómiára. Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy rövid időn belül szintén közösen létrehoznák a Kisebbségi Autonómia Tanácsot. Tőkés László felhívást intézett az RMDSZ-hez, hogy támogassa a vasárnapi választásokon az MPP kolozsvári polgármesterjelöltjét. Arról szólva, hogy e megállapodásnak miért nem részese az MPP, Tőkés hangsúlyozta: ennek a pártnak az elődszervezete, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kezdettől fogva tagja volt az EMNT-nek, a párt képviselői benne vannak az EMNT vezetőségben is. Markó Béla úgy vélekedett: az MPP elvetélt kísérlet volt az RMDSZ-szel szembeni alternatíva létrehozására, hiszen miután bejegyeztették ezt a pártot, az önkormányzati választásokon csekély támogatást szerzett, az őszi parlamenti választásokon pedig nem volt képes megegyezni az RMDSZ-szel, független jelöltjeit sem tudta bejuttatni a parlamentbe. Ezzel szemben Tőkés Lászlót és az EMNT-ben dolgozó munkatársait az RMDSZ-en kívüli politikai áramlatok hiteles képviselőinek tekinti a szövetség – tette hozzá Markó Béla. /P. A. M. : Kiegyezés Kolozsváron: létrejött az összefogás listája. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

A Nemzetközi Leszbikusfesztivál elleni tüntetéssel kampányolt február 12-én Kolozsváron a Demokrata–Liberális Párt, bár a tüntetés szervezője, a PD-L-s Mircia Giurgiu képviselő tagadta, hogy a hagyományos keresztény értékrendet hirdető és a homoszexualitást elutasító felvonulásnak köze lenne a polgármester-választáshoz, a demonstráción PD-L-s kitűzőket és zászlócskákat osztogattak. „Eddig még senkinek sem volt mersze Kolozsvárt meleg városnak titulálni. Az utóbbi időben a homoszexuálisok egyre jobban reklámozzák magukat a sajtóban is, el szeretnék hitetni az emberekkel, hogy homoszexuálisnak lenni normális dolog. Tíz-húsz év múlva a gyermekeink már azt sem fogják tudni, hogy mi a normális” – háborgott Kende Júlia tanárnő. /Kampányfelvonulás a melegek ellen Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Az elmúlt hónapban lemondásra szólította fel Markó Bélát Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetője, éles szavakkal bírálva a szövetségi elnök választások utáni politikai stratégiáját. Kiss Sándor téved, túloz vagy megjátssza, hogy meglepődik azon, hogy a koalíciós tárgyalásokat vezető RMDSZ-elnök elárulta addigi szövetségesét. Az RMDSZ országos vezetése ugyanis nemcsak most árulta el szövetségeseit, hanem tizenkét éve minden ciklus végén, írta Ferencz Zoltán. A magyar érdekképviselet 1990-től hat éven át együtt volt ellenzékben azokkal a politikai formációkkal, amelyek a parlamentben vagy azon kívül Románia demokratikus átalakulásáért, a volt kommunista politikai elit leváltásáért küzdött. 1996-ban megnyerte a választásokat a Demokratikus Konvenció (DK), amelynek az RMDSZ is szövetségese volt. Megnyerte, de a hatalomba bekerült egy kakukktojás is, a volt Kommunista Párt, azaz az Iliescu fémjelezte Nemzeti Megmentési Frontból Petre Roman vezetésével kivált Demokrata Párt is, amely egyébként szintén a volt kommunista nomenklatúra továbbélését volt hivatott biztosítani. Petre Roman és az akkori, igen aktív közlekedési miniszter, bizonyos Traian Basescu mindent elkövetett, hogy Emil Constantinescu elnök és a Demokratikus Konvenció ne tudja meghozni azokat a lényeges döntéseket, amelyek kibillentették volna a ‘89 után gyorsan elfoglalt gazdasági pozíciókból az RKP második vonalát és klientúráját. A cikkíró bemutatta a pálfordulások sorozatát. Első árulás: a Demokratikus Konvenció 2000-ben elvesztette a választásokat. Az RMDSZ akkori vezetői azonnal felajánlották szolgálataikat a győztes PDSR-nek, Iliescu és Nastase pártjának, a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ addigi vehemens ellenségének, az 1996 előtti magyarellenes parlamenti és sajtókampányok szerzőinek. Négy év alatt (2000–2004) az RMDSZ „nemzetközi hírű” jogászainak rábólintásával és szavazataival antidemokratikus törvények születtek: az adatvédelmi törvény például. Második árulás: 2004-ben Iliescu, Nastase és Mircea Geoana alakulata, a mai Szociáldemokrata Párt veszített a választásokon. Az RMDSZ azonnal elárulta őket is, és szövetségre lépett a kormányt alakító, addig a politikai paletta ellenkező oldalán elhelyezkedő Nemzeti Liberális Párttal, és vele, mellette, alatta kormányoz egészen 2008-ig. Harmadik árulás: az RMDSZ 2008-ban pillanatok alatt otthagyta a Nemzeti Liberális Pártot, és átáll a liberálisokat évek óta ostorozó PDL, vagyis Traian Basescu és Emil Boc pártja mellé. Ezt vette észre Kiss Sándor, ez utóbbiért kéri Markó fejét. És a többi árulás? A magyar ügyekről való lemondás? Azért mi jár? Ebből is említett néhányat Ferencz Zoltán. 1996-ban Victor Ciorbea miniszterelnök nyilvánosan megígérte ugyan a Bolyai Egyetem fokozatos visszaállítását, de az RMDSZ-vezetők tudták, hogy ez nem fog menni. Rendeztek egy konferenciát arról, hogy tulajdonképpen nincs is szükség magyar egyetemre, a multikulturális Babes–Bolyai tökéletesen megfelelő keret a magyar nyelvű felsőoktatás részére. Főszervező az Eckstein-Kovács Péter köré tömörült Szabadelvű Kör, előadók a multikulti védelmében, az önálló magyar egyetem eszméje ellen jeleskedő magyar egyetemi tanárok: Cs. Gyimesi Éva („magyar egyetem = gettó”), Magyari Nándor és mások. Azóta mi történt? Magyar egyetem 12 évi kormányzati szerepvállalás után sincs, a „multikulti” egyetemen magyar feliratokat kifüggesztő magyar tanárok elvesztik állásukat. Ebben az időszakban az oktatásért és a kultúráért felelős legmagasabb állami funkció a miniszterelnök-helyettesé. Neve: Markó Béla. Ötödik árulás: a kettős állampolgárság. Markó Béla hosszú ideig nem tudta, hova álljon. Aztán végül is Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök álláspontját találja vonzónak. 2004. szeptember 22-én Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje sajtótájékoztatón kijelentette: meg lehetne könnyíteni a magyar állampolgárság megszerzését, de nem lehet egyetérteni a kettős állampolgárság alanyi jogon való megadásával. 2004. november 24-én Markó az MTI-nek nyilatkozta: „nem elég Magyarországon elfogadni a kettős állampolgárságot, azt Romániában is el kell fogadtatni, és erre csak egy erős parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ képes”. Ez azonban nem igaz. Romániában a kettős állampolgárságnak semmi akadálya, közel egymillió, a Moldovai Köztársaságban élő román már élt ezzel a jogával – népszavazás nélkül. Különben Verestóy Attila szenátor a népszavazásban is jó üzletet szimatolt. Akkoriban az ő és a rokonai cége nyomtatta az MSZP-nek erdélyi magyarok elleni rágalmaktól hemzsegő plakátját, melynek aláírója Gyurcsány Ferenc volt. Hatodik árulás: Communitas Alapítvány. A román államtól a magyar közösség intézményeinek szánt jelentős összegű pénzügyi támogatás ennek bankszámlájára kerül. A Communitas 2008 márciusáig egyszerűen magánalapítványként működött. Mindössze 2008-ban ismerte el a kormány közhasznú alapítványként. Tíz évig Markó, később Takács Csaba elnökletével gyakorlatilag azt csinálhattak a pénzzel, amit akartak, nem volt lehetőség semmilyen társadalmi kontrollra. Nyilvános pályázatokat is csak azóta írtak ki, mióta a Krónika sorozatot indított a Communitas visszaéléseinek a felderítésére. Ma már szakosztályai vannak, pályázatokat, rendezvényeket (kivéve a nem RMDSZ Tusványosi tábort), könyv- és lapkiadást támogat, például működteti az RMDSZ-szócső Új Magyar Szót és Markó hajdani irodalmi folyóiratát, a Látót, avagy a Mentor Kiadót, amelyben Markó is résztulajdonos. Folytathatni lehetne a tanügyi törvénnyel (történelem, földrajz csak románul), az eurorégiók jelenlegi, a Székelyföldet feldaraboló térképének elfogadásával, megszavazásával (!), Románia monitorizálása idő előtti megszüntetésének a támogatásával (Frunda György), azzal, hogy az EU-ba való felvételkor az RMDSZ semmilyen kisebbségi garanciákat nem igényelt stb. Nem lehet mondani, hogy a brassói RMDSZ-kongresszuson megválasztott Markó Béla RMDSZ-elnök és szűk vezető csapata soha semmi jót nem tett a magyarság érdekében. Sok minden sikerült, főleg a szimbólumok, például a magyar feliratok és a nyelvhasználat, valamint az iskolák, székelyföldi vállalkozások anyagi támogatása terén. Az önkormányzatokban működő magyar testületek a legtöbb helyen nagyszerűen végzik a dolgukat. Azonban a magas pozíciójú vezetőket a büntethetetlenség illúziója folyamatos túlkapásokra csábítja. Belső RMDSZ-körök sérelmezik: aki az országos vezetőséget, főleg Markót, Verestóy Attilát, Frunda Györgyöt, Kelemen Hunort bírálja, annak vége, persona non grata lesz hetedíziglen, még a gyerekeitől is őrizkednek az ösztöndíjakat, kirándulásokat elosztó pártfunkcionáriusok. Az a sajtóorgánum, amely rendszeresen helyt ad bíráló hangnemnek vagy az ellentábor (MPP, EMNT, függetlenek) képviselőinek, elveszti a szövetség markába összpontosult pénzügyi támogatást. Megesik, hogy vezetőjét, bármilyen hűségesen szolgált addig, leváltják, például legutóbb Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó főszerkesztőjét egy Kincses Előd-interjúért. Nem csoda, ha a romániai magyar sajtótól nem várható tényfeltáró, kritikai szellem, a korrupciós leleplezése, annak ellenére, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) gyakori „meghívottjai” Frunda György, Verestóy Attila, Nagy Zsolt és mások. A véleménymondás szabadsága sérül, ez lehet a hetedik árulás. /Ferencz Zoltán: A hetedik és a többiek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./