Az iskolák biztonsági rendszerét kívánják erősíteni, miután az utóbbi időben megszaporodtak az erőszakos cselekmények a tanintézetekben. A rendőrség és az önkormányzatok további térfigyelő kamerák, pánikgombok beszerelését tervezi. A kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium aligazgatónője, Wanek Judit szerint konfliktust inkább a más iskolákból belátogató diákok okozhatnak, de úgy látja, ezt már hatékonyan ki tudják védeni térfigyelő kamerákkal. Az iskolák biztonságáért térfigyelő kamerák felszerelését szorgalmazza a háromszéki rendőrség is a tanintézményekben. A rendőrség razziákat is tartott, iskolakerülőkre vadászva. Sepsiszentgyörgyön mintegy ötven gyereket kaptak el valamelyik kocsmában, míg Kézdivásárhelyen három razzia volt, és ott is közel félszáz iskolakerülőt azonosítottak. Az Egészségügyi Világszervezet 37 országban végzett felmérése szerint az iskolai erőszak tekintetében első helyen áll Románia. /Hideg Bernadette, Kovács Zsolt: Kamerákkal őrzött iskolák. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Csíkszereda, Temesvár és Kolozsvár után Bukarestben is elérhetővé vált az új digitális televíziózás. Egyelőre csak a UPC kábelszolgáltató dobta piacra az ország huszonkét városában a Digital Video Recorder (DVR) elnevezésű csomagját, amelynek segítségével a néző bármikor megállíthatja vagy visszatekerheti a tévéadást, esetleg felveheti kedvenc műsorait videokazetta vagy DVD-lemez nélkül is. A magyar lakosság számára nagy előnyt jelenthet, hogy a csomag megvásárlása esetén a legtöbb nemzetközi csatorna adásai magyar nyelven vagy felirattal is megtekinthetők. /O. M. : Digitális televíziózás huszonhárom városban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

A szovátai Bernády Közművelődési Egylet elmúlt évi tevékenysége változatos volt. Januárban Dzsingisz kán és a mongol birodalom című előadás hangzott el, majd dr. Veér Győző beszélt az ujgurokról. Februárban jótékonysági estet szerveztek a Mezőhavas népi zenekar, a Szent Ferenc Alapítvány és a szovátai Szent József Otthon javára. A műsor bevezetőjét Mester Zoltán tartotta. Márciusban, Wass Albertre emlékeztek. A március 15-i megemlékezésen a kulturális műsorok szervezését ezúttal is az egylet vállalta fel. Áprilisban együtt ünnepelték az EMKE megyei szervezetével a magyar közművelődés napját Marosvásárhelyen. Az egylet Intermezzo kamarakórusa Fülöp Judit vezetésével fellépett. Júniusban a nagybányai művésztelep tárlatát nézték meg. Szeptemberben Beder Tibor, a Julianus Alapítvány, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke volt az egylet vendége. Október 6-án a református egyházzal közösen emlékeztek meg az aradi vértanúkról. Az egylet emlékezett a 70 éve elhunyt dr. Bernády Györgyre. Mester Zoltán előadásában kirajzolódott Bernády kevéssé ismert profilja: az Erdély magyarsága iránt aggódó ember arca, akinek városvezetése idején a városnak – a huszonötezer lakosú Marosvásárhelynek – tizennégy (!) közkönyvtára volt, és öt magyar napilapja. Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Felső-Nyárád menti fotóalbumát mutatta be novemberben Józsa András tanár, helytörténész. Nagy Lajos székelykeresztúri tanító néprajzos könyvét mutatták be: Katonadalok a siklódiak emlékezetében. Decemberben az egylet szervezésében mutatták föl a szovátaiaknak a Bocskay Vince szobrászművész munkásságát méltató albumot. Még ebben a hónapban Kovács Mózes ny. agrármérnök harmadik könyvével ismerkedtek a városka emberei. Kovács Mózes kutatja s papírra teszi a szűkebb pátria, a Sóvidék és környéke közelmúltját. Az Intermezzo mellett a 15. Mátyás Huszárezred és a Mátyás Vilmos vezette Mezőhavas népi zenekar elmaradhatatlan tényezői a városkultúrának, jelezte a rendíthetetlen hitű Mester Zoltán. Ebben az ében volt már elődadás, melyet Magyar himnuszok az évszázadok folyamán címmel dr. Orosz-Pál József és Józsa András tartott. /Bölöni Domokos: Mester Zoltán, a reménymagyar. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

Szélyes Ferenc, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színművésze, a Csűrszínházi Napok ötletgazdája és fő szervezője elmondta, tavaszra elkészül a mikházi csűrszínház fedett nézőtere. A június 26–28-ára tervezett mikházi Csűrszínházi Napok műsorterve már összeállt. „Nyolc évvel ezelőtt egy százéves csűrben akartuk felállítani a színpadot, de kiderült, hogy életveszélyes az épület, ezért előtte szereltük fel a színpadot és a nézőteret” – idézte fel a kezdeti időket Szélyes, aki akkor egy fedett színpad és fedett nézőtér megépítéséről kezdett terveket szőni. Hosszas tervezés, pályázás után az idén megvalósul az elképzelés. /Antal Erika: Fedett nézőtér Mikházán. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

A nemzeti összefogást sürgeti ismételten január 5-i közleményében Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki a közös lista érdekében arra is kész, hogy nem méretkezik meg az idei EP-választásokon. „2007 szeptemberében azért hiúsult meg egy közös nemzeti jelöltlista felállítása az EP-választásokra, mert az RMDSZ vezetősége kizárólag a számomra felajánlott bejutó hely elfogadásához kötötte a megállapodást, az együttműködés érdemi feltételeiről és tartalmi részéről – az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról, továbbá az egypártrendszer gyakorlatára épülő politikai érdekképviselet valós reformjáról és autonómiatörekvéseink közös képviseletéről – viszont nem volt hajlandó megegyezni” – fogalmazott Tőkés László. Az akkori eset szerinte most kísértetiesen megismétlődni látszik. Az RMDSZ listavezető helyet ajánlott fel a püspöknek, s további nem szövetségi politikusok indulását sem zárta ki, azonban mindezt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a lista az RMDSZ színeiben induljon. /Bálint Eszter: Az összefogást szorgalmazzák. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

„Nehéz választás elé állít, már-már csapdahelyzetet teremt számomra az RMDSZ” – osztja meg a sajtóval töprengéseit Tőkés László független európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke abban a közleményében, amelyet február 5-én küldött szét a képviselő sajtóirodája. Az EP-képviselő kifogásolta, hogy az RMDSZ úgy ajánlja fel neki a listavezető helyet, hogy „az erdélyi összmagyar együttműködés intézményes kereteinek az előzetes megteremtésétől most is elzárkózik, annak intézését eleve a jelöltlista felállítása utáni időszakra halasztaná”. Végkövetkeztetésként Tőkés kifejti, „a nemzeti összefogás listájának elvi álláspontjához” ragaszkodik, „olyannyira, hogy adott esetben nem csupán a listavezetői helyről, de akár az EP-képviselőjelöltségtől is kész (...) visszalépni”. „Az EMNT elnökének dilemmáit mindannyian magunkénak érezzük, mert valós összefogást akarunk, és nem azt, hogy az RMDSZ csak feltűzhesse Tőkést bokrétaként a kalapjára” – magyarázta Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke aggályaikat. Arra kérdésre, hogy mit jelent a választási gyakorlatban, jogi terminusokban „a valós összefogás”, Toró elmondta: minthogy az RMDSZ eleve elzárkózott – Tőkésék által is érthető és elfogadott okokból – a Magyar Polgári Párttal kötött választási szövetség gondolatától, jogilag egyetlen lehetőség maradt: a tulipán jele alatt indulni. „Azonban mi nem csak a listavezető helyben gondolkodunk, hanem például a negyedik pozícióban is, amely jó szereplés és 25%-os román választási részvétel mellett reális cél lehet” – fejtegette Toró. Szerinte ugyanakkor az EMNT-nek befolyásolási lehetősége kell, hogy legyen az RMDSZ által nevezett jelöltek személyére is; kérdésünkre „elfogadhatónak” tartotta a jelenlegi RMDSZ-es EP-képviselők, Sógor Csaba és Winkler Gyula személyét is, bár szerinte „akadnának náluk is alkalmasabbak”. Mint elmondta, az EMNT „belső koalíciós szándéknyilatkozatot” készül megszövegezni, amelyet a jövő csütörtöki újabb tárgyalási fordulón terjesztenek majd az RMDSZ vezetői elé. /S. M. L. : Vérszemet kapott Tőkés? Az EP-jelöltlista több helyére is igényt tartanak Tőkésék. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Jövő hétre ígérte Tőkés László a végleges választ arra: elfogadja-e az RMDSZ együttműködési ajánlatát a májusi EP-választásokra vonatkozóan, vagy ismét külön úton indul Brüsszel irányába. Tőkés László egy pártok fölött álló listához adná nevét, ha sikerül a nemzeti összefogás és együttműködés útját megtalálni. Nyilatkozatában a püspök kifejtette: csupán befutó helyet ajánlottak neki, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról, továbbá az egypárt-rendszer gyakorlatára épülő politikai érdekképviselet valós reformjáról és autonómia-törekvéseink közös képviseletéről az RMDSZ nem volt hajlandó egyezkedni. Az RMDSZ-nek tudomásul kellett vennie a Tőkés László által egyszemélyben elért közel 40 százalékot, amely megkerülhetetlenné tette a püspököt az idei EP-lista összeállításakor. A listavezető helyre vonatkozó javaslat ennek a ténynek a kényszerű beismerése. A helyhatósági, de még inkább a parlamenti választásokon való szereplés alkalmával az RMDSZ-nek nagymértékben sikerült megőriznie pozícióját. Ugyanekkor az MPP leszerepelt. Az RMDSZ fájó szívvel vett búcsút a kormányzástól, de most maximálisan kihasználhatja kényszerű helyzetét: úgy beszélhet autonómiáról és úgy szidhatja a kormányt Székelyföldön, hogy azt Bukarestben nem kérik tőle számon. Tőkés László számára fontos, hogy ezt a róla kialakított, a magányos hős képet fenntartsa, ezért egymaga száll versenybe a szavazatokért. Székely Kriszta, a lap munkatársa úgy látja, nem lesz közösködés. /Székely Kriszta: Közös lista. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Embert, értelmet, józanságot próbáló helyzet előtt áll a kolozsvári magyarság: Gergely Balázs személyében a Magyar Polgári Párt jelöltje lesz az egyedüli magyar pályázó a polgármestert választó megméretésen. Eddig Kolozsváron kizárólag az RMDSZ-kínálat jelentette a magyar utat. Korábban az RMDSZ kifogásolta az MPP-s távolmaradást, most pedig azzal vádolja az MPP-t, hogy visszaél a helyzettel, s politikai tőkét kíván kovácsolni. Az időközi polgármester-választás viszont olyan helyzetet teremt, amikor a választónak „csak” a magyarságtudat, a közösség iránti felelősség, a bátorság hívószavára kell odafigyelnie. /Csinta Samu: Mire vár Kolozsvár? = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./ A szerző az MPP Kovászna megyei szervezetének ügyvezető elnöke

Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke találkozott a kormánypártok vezetőivel, és felhívta figyelmüket, hogy a megye lakosságának 38 százaléka magyar anyanyelvű, és ennek az aránynak tükröződnie kell a dekoncentrált intézmények vezetőségeiben. Felhívta a figyelmet arra, hogy etnikai feszültséget válthat ki a magyarok hátrányos megkülönböztetése. Az újságírói felvetést, hogy az MPP szerint az RMDSZ azért ellenzi az autonómia-referendumokat, hogy megtarthassa az embereit közintézmények vezetésében, Kelemen Atilla elutasította. Szerinte a jelenlegi válságos időszakban sok egyéb van, amivel a helyi önkormányzatoknak foglalkozniuk kell. /Mózes Edith: „A magyar lakosság számarányának a megye vezetésében is tükröződnie kell”. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

A Kolozsváron február 15-én sorra kerülő időközi polgármester-választások lehetséges kimeneteléről, arról, hogy az RMDSZ nem képviselteti magát a választásokon, politológusok nyilatkoztak. Bodó Barna szerint a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) most is győzelemre számíthat. Úgy véli, nem egyértelmű az RMDSZ azon cselekedete, hogy nem indított saját jelöltet. A választókat arra kellene biztatni, hogy érdemes elmenni szavazni. Gergely Balázs MPP-jelölt indítása távlatilag a pártépítkezés szempontjából fontos lehet. Kolozsváron mindig volt jelölt a magyar közösség igényeinek politikai megjelenítésére, erről a továbbiakban sem szabad lemondani – mondta Bakk Miklós. Magyar polgármesterjelölt fellépésével Kolozsváron el lehet kezdeni egyfajta új, közös eszmény kidolgozását. Szász Alpár Zoltán úgy látja, a Demokrata-Liberális Párt helyi szövetségével fenntartott jó viszony miatt nem állított az RMDSZ polgármester-jelöltet. Az MPP polgármesterjelölt-állítását a párt népszerűségének növelésével magyarázta. /Ferencz Zsolt: Politológusok az időközi választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Azonosították azt a személyt, aki január közepén ifj. Csiki Béla / az MPP megyei vezetőségének tagja/ nevében Barót polgármesterét, Nagy Istvánt becsmérlő írást juttatott el a Háromszék szerkesztőségébe. Csiki közölte, a levél feladója Szilágyi Bartha Gábor nagybaconi mérnök volt. Szilágyi azonban visszautasította a vádat. A Csiki Bélától kapott információkat Barót város rendőrparancsnoka, Constantin Macau csak részben erősítette meg. Mint mondotta, azonosították az elkövetőt, de amíg a vizsgálatot nem zárják le, nevét nem hozhatja nyilvánosságra. Csiki Béla elmondta, Szilágyi Bartha Gábort jóformán nem is ismeri, ezért nem érti, miért akart ártani neki. Szilágyi Bartha Gábor szerint valami tévedés folytán merült fel neve az ügyben, ezért azt szeretné, hogy a nyomozás folytatódjék, hátha kiderül az igazság, s őt tisztázzák az illetéktelen vádak alól. /Hecser László: Eredményes volt a nyomozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./

Ján Mikolaj szlovák oktatásügyi miniszter jelezte, hogy nem kívánja végrehajtani a parlamentben elfogadott módosított oktatásügyi törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi tankönyvekben két nyelven – előbb a kisebbség nyelvén, aztán szlovákul – legyenek feltüntetve a szlovákiai földrajzi nevek. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) már bejelentette, hogy a módosított jogszabályt alkotmányellenesnek tartja, és az alkotmánybíróság elé viszi. Mikolaj az új tankönyvek szerzőitől bizonyítékokat fog követelni arra nézve, hogy az általuk javasolt magyar megnevezések általánosan elfogadottak, és azokat használták a minisztérium által 2002–2006 között jóváhagyott tankönyvekben is. „Ha ezt nem tudják bizonyítani, ilyen megnevezések (a tankönyvekben) nem lesznek” – mondta a tárcavezető. Szerinte ilyen esetekben a kisebbségi tankönyvekben csak a szlovák megnevezések lesznek feltüntetve. A miniszter úgy véli: a feltételeket senki sem tudja teljesíteni, mert az adott időszakban a tárca egyetlen tankönyvet sem hagyott jóvá. „A miniszter rosszul értelmezi a törvényt” – nyilatkozta Szigeti László, az MKP alelnöke. /Szabotál a miniszter. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Jelentős csúszásban van a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport munkálatainak elkezdése, hiszen a magyar fél a tavaly novemberben átadott közbeszerzési eljárásra csak a napokban fog reagálni. Budapestről az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) még mindig nem folyósította a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálásához szükséges összeg felét. „A megszokottnál több időt vett igénybe a százmillió forint értékű, több állam részvételével zajló közbeszerzési eljárás bonyolultsága”, a dokumentáció több száz oldalas, román nyelvű anyagának pontos lefordítása, magyarázkodott a magyarországi minisztérium főosztálya. Február harmadik hetében átutalják az összeget. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Akadozik Mátyás ügye. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Február 9-én, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vendégjátékával kezdetét veszi az Égtájak Iroda Határon túli színházi estek című népszerű sorozatának 22. szezonja. A „Vendégségben Budapesten” 11. évadának tavaszi idényét az évfordulók jegyében állították össze. Az idén 25 éve annak, hogy Bocsárdi László és barátai megalapították Románia első – és a rendszerváltásig egyetlen – alternatív színtársulatát. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió a magyarországi Anger Zsolt színész-rendező által színre-állított Figaro házassága vígjátékkal és a 3 tánc Beckettre című produkcióval jelentkezik. Januárban ünnepelte 35. születésnapját az Újvidéki Színház, amelyet 1974-ben azért alapítottak meg a Vajdaságban, hogy az akkori konzervatív, főként tájoló feladatokkal megbízott Szabadkai Népszínház mellett a délvidéki magyaroknak lehetőséget biztosítsanak másfajta színpadi igényekre, kísérletekre is. Márciusban a teátrum három előadással érkezik: Lorca Bernarda Alba háza című drámája Radoslav Milenkovics vendégrendezésében, Egressy Zoltán Portugálja az igazgató László Sándor színre állításában, a néhány évig Magyarországon élő Gyarmati Kata visszaszerződött Újvidékre: a Hét nap a világ című „játékát” vajdasági barátai vitték a közönség elé, Puskás Zoltán rendezésében. Áprilisban két előadással ünnepelik a Beregszászi Illyés Gyula Színház 15. születésnapját: Vidnyánszky Attila rendezésében Az ember tragédiája és Cervantes Don Quijote című műve Vidovszky György magyarországi vendégrendezésével. 15 éves a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház is, amelyet eredetileg a Népszínház időlegesen megszüntetett magyar tagozatát pótolandó hoztak létre. A szabadkai állandó társulat hamarosan újra működhetett, a Kosztolányi pedig a fiatalok kísérleti műhelyévé vált. Májusban, a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek keretében jelentkeznek. /Darvay Nagy Adrienne: Évfordulók idénye. Határon túli színházi estek Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A magyar kultúra napját ünnepelték Tordaszentlászlón a részben felújított Művelődési Házban és a hozzáépített új konferenciateremben, többek között a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület szervezésben. Fellépett a Tordaszentlászlói Kórus, a fúvószenekar, a műkedvelő színtársulat és a hagyományőrző tánccsoport. Boldizsár Zeyk Zoltán magyar–angol szakos tanár vetítettképes előadást tartott a Szent Koronáról és a Szent Korona tanról. Tamás Gebe András, a község polgármestere bemutatta a Kárpát-medence öt magyar településének Ezeréves kötelék című programját is, amelyet a magyarországi Hejce és testvértelepülése, a szlovákiai Debrőd kezdeményezett – közülük Hejce ezeréves fennállását ünnepeli az idén. Ebbe a programba bevonták Tordaszentlászlót, továbbá a horvátországi Dályhegy, a szlovéniai Hodos településeket, valamint ezek környékét. A kétéves program pénzügyi támogatója az Európai Unió. A projekt a kárpát-medencei régiók és kultúrák kölcsönös megismerését és megismertetését segíti elő. /Boldizsár Zeyk Imre: Tordaszentlászló – Ezeréves kötelék. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Pókakeresztúron Csegedi Ákos református lelkésznek értékes magángyűjteménye van. Aligha van még a világon valahol olyan gazdag magánképtár egy alig pár száz lakost számláló faluban, mint amilyen az egykori lelkipásztor idején itt volt. Közel ötven évet élt, dolgozott, szolgált Pókakeresztúron Csegedi Ákos. Fél évszázad alatt épített, temetett, szántott, vetett, esketett, fát ültetett és vendégeket fogadott. Évente egyszer-kétszer meghívta a kultúra, művelődés, tudomány és vallás jeles képviselőit az elzárt faluba, ilyenkor a lelkészi lakás alagsorába beépített imateremben művészeti kiállításra került sor. Egy erdélyi gyertyasorsú hivatás áldozatos megtestesítése volt: másoknak világítva égett el az élet, emlékezett a pókai nyugdíjas lelkész életművére Ötvös József az Új Kezdet református folyóirat 2008. novemberi számában. /(bölöni): Gyertyasorsú erdélyi hivatás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

Elsődleges feladatunk az információs központ fenntartása, olvasható a baróti Erdőszentgyörgyi Figyelő legfrissebb, januári számában. Az érdeklődők elérhetik a romániai és az uniós törvénytár elektronikus változatait, ingyenesen jutnak hozzá az uniós kiadványokhoz, elolvashatják a megyei lapok és néhány országos sajtókiadvány online-kiadását. Hetente frissítik honlapjukat. Az idei esztendőben tervezik Bartha Ágnes tanárnő környezetvédelmi tárgyú színdarabjának megjelentetését képregény formájában, egy felnőtteknek szóló környezetvédelmi kiadványt a Zöld Fény Egyesülettel közösen, végül az Európai Unió megvalósításait bemutató kiadványt /b. d. : Kis lapfigyelő. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

Sepsiszentgyörgy főterén, a volt megyei pártbizottság székháza előtt 1989 decemberében ezrek tüntetve néztek szembe a rájuk szegezett fegyverekkel, s követelték a diktátor és helyi kolomposainak azonnali távozását, a diktatúra felszámolását. A tüntetők meghatározó többsége magyar volt, mert Háromszék lakossága emberi emlékezet óta székelymagyar. A ‘89-es decemberi tüntetéssorozatban természetesen részt vett a románság is. Már akkor megfigyelhető volt, hogy többnyire ismeretlen jövevények rendezkedtek be a pártbizottság feldúlt irodáiba. Ők akarták átvenni a hatalmat, s napok teltek el, amíg sikerült az ideiglenes bizottságok testületeiben a nemzetiségi egyensúlyt megvalósítani. A történelem két évtized alatt is ismételheti önmagát. Február 8-án a történelmi magyar egyházak kezdeményezte sepsiszentgyörgyi tömegmegmozdulásba ismét ezrek kapcsolódnak majd be, követelve, hogy a bukaresti vezetés és ennek vidéki megbízottjai s helytartói tartsák tiszteletben azt a szabályt, hogy Sepsiszentgyörgy és egész Háromszék nemzetiségi arányainak megfelelően töltsék be az állami tisztségeket. Tiltakozunk a román megszállás, a gyarmatosítás, az új honfoglalás ellen! – írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Román honfoglalási kísérletek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Újabb szervezetek csatlakoztak a történelmi magyar egyházak felhívásához, és jelezték részvételüket Sepsiszentgyörgyön február 8-án, vasárnap egy órára tervezett tiltakozó megmozduláson. A magyarság arányos képviseletéért szervezett nagygyűlést a Volt Politikai Foglyok Megyei Szövetsége és közel húsz ifjúsági szervezet is támogatja Háromszék minden részéről. A tüntetésen várhatóan Hargita megyeiek is részt vesznek.,,Mi, fiatalok sem maradhatunk közömbösek, jogunk és kötelességünk beleszólni szülőföldünk sorsába, abba, ahogyan minket kormányoznak” ― áll a tizennyolc ifjúsági szervezet által aláírt nyilatkozatban. Az aláírók hangsúlyozzák: a 75 százalékban magyarok lakta megyében az intézményvezetők háromnegyedének magyarnak kell lennie. A közös nyilatkozatot számos vidéki ifjúsági szervezet aláírta, így baróti, bölöni, barátosi, bükszádi, kovásznai, szentléleki, mikóújfalusi, illyefalvi, középajtai fiatalok is támogatják a nagygyűlést, a szentgyörgyi vagy megyei ― az Erdélyi Magyar Ifjak, a Háromszéki Ifjúsági Tanács, a Sepsiszentgyörgyi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a Kovászna Megyei Diákönkormányzat, a Sepsiszentgyörgyi Magyar Diákszövetség, a Szentgyörgyi Ifjúsági Klub, a Turulmadár Ifjúsági Iroda, a Tone Troopers Ifjúsági Szervezet, a Junior Business Club ― szervezetek mellett. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Korodi Attila képviselő arra biztatja a Hargita megyei polgármestereket, vegyenek részt a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen. /Ott kell lennünk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Kolozsváron tanácskoztak a Kolozs megyei magyar iskolaigazgatók, aligazgatók és a tanfelügyelőség magyar szakemberei. Török Ferenc tanfelügyelő a tanári állások jövő tanévbeli helyzetéről értekezett. Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzul a nyelvi és kulturális identitás megőrzéséről bszélt, majd támogatásáról biztosította a kulturális események szervezőit. Szőcs Judit, a Gál Kelemen Oktatási Központ igazgatója jelezte, március 28-án a magyar és a román oktatási minisztérium szakemberei Kolozsváron tanácskoznak a magyar nyelvű oktatás gondjairól. /N. -H. D. : Román–magyar miniszteri találkozó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Dr. Kelemen Atilla, a megyei RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ Maros megyei elnökségéhez, a Maros megyei történelmi egyházak vezetőihez és a nyolcadikos magyar diákokhoz szóló felhívást tett közzé. Az RMDSZ, az RMPSZ megyei szervezetének és a történelmi egyházak vezetőinek közös közbenjárása eredményeként sikerült kiigazítani a Megyei Tanfelügyelőség kilencedik osztályos beiskolázási tervét, oly módon, hogy az idén nyolcadik osztályt végző diákok 67 kilencedik osztályban tanulhatnak tovább anyanyelvükön. Köszönetet mondanak mind a szakmai szervezetnek és az aláírásgyűjtést támogató egyházaknak, mind az aláírásukkal hozzájáruló, felelősen gondolkodó magyaroknak. Ugyanakkor fokozottabban oda kell figyelni a magyar anyanyelvű gyerekek iskoláztatására is, hiszen a tavalyi beiskolázások során nem sikerült minden betervezett magyar osztályt beindítani. Különösen a szórványtérségekben – Segesvár, Dicsőszentmárton, Marosludas, Radnót, Nagysármás és Szászrégen körzeteiben – egyre gyakoribb, hogy a magyar anyanyelvű gyerekeket román osztályokba íratják. /Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

1945. január 30-án egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren elsüllyesztette a menekülteket szállító német Wilhelm Gustloff hajót. Kilencezer ember vesztette életét, főként nők és gyermekek. Ez volt a legnagyobb tengeri katasztrófa, sokkal súlyosabb, mint a Titanic elsüllyedése. A világ azonban nem tudott minderről. Günter Grass Nobel-díjas német író kisregényében (Rákmenetben) az egykori német keleti területekről való menekülés története szerepel. Grass azonban nemcsak minden idők legnagyobb hajókatasztrófáját mondja el, hanem az össznémet tabu történetét és hatását is, hogy senki nem akart erről a történetről hallani Nyugaton, Keleten pedig főleg nem. A hallgatás csak akkor tört meg, amikor lebontották a berlini falat, és Helmut Kohl német kancellár véglegesnek ismerte el a német keleti határt. Az utóbbi időben az eddig tabuként kezelt témák is megjelennek a német közbeszédben: a második világháború alatt Németországot ért légibombázások és a tömegméretű menekülések az egykori német keleti területekről. A Wilhelm Gustloff hajóra egy szovjet tengeralattjáró három torpedót lőtt ki. Ugyanaz a szovjet tengeralattjáró február 9. éjszakáján elsüllyesztette a Steuben utasszállító gőzöst. A fedélzeten tartózkodó kb. 5 ezer német menekültből csak alig hatszázat tudtak kimenteni a jéghideg vízből. Április 16-án a „Goya” motoros hajót torpedózták meg a szovjetek, az azon menekülő 6220 emberből 165 élte túl a támadást. A három hajón a német menekülők vesztesége mintegy 24 ezer fő volt. /A Wilhelm Gustloff elsüllyesztése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Orbán Balázsra emlékeznek több helyen, szülőfalujában, Székelylengyelfalván február 7-én, Székelyudvarhely főterén pedig, ahol 1995-től áll a Hunyadi László megmintázta egész alakos Orbán Balázs-szobor, február 8-án. Szerte a Kárpát-medencében felidézik „a legnagyobb székely” helytállását, értékes életművét. A veszprémi PéterPál Könyvkiadó közelmúltban megjelentetett szép kötete, Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Erdély – Székelyföld felcímű honismereti album sorozatának 24. darabja Orbán Balázsnak állít méltó emléket. /N. M. K. : Orbán Balázsra emlékezünk. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

John Martin – erdélyi ismerősei számára Stern Jancsi – Sorsvállalás című könyve életregény, illetve tényregény, az embert nyomorító huszadik századról szól. A kötet utolsó sorai a Sorsvállalás krédóját tartalmazzák: „Vállaltam először zsidó sorsomat, majd keresztény életemet. Születésemtől pedig halálomig magyarságomat. ” 1944. június 2-án az amerikai bombázók 1200 bombát dobtak le Kolozsvárra. Találat érte a vasútállomást, a vasúti műhelyeket, a cipőgyárat, az acélárugyárat, a gyufagyárat, a Marianum leánygimnáziumot, a református Diakonissza kórházat. Elpusztult, vagy kárt szenvedett ezernél több lakóház. Azután következett a zsidók deportálása. Auschwitzban a zsidó kápók is kegyetlenek voltak. John Martin a lágerből való szabadulása után egyszer belépett egy templomba. Itt élte meg azt az élményt, mely meghatározta további életét. Ránézett a Jézus szoborra, „annyi erő sugárzott ebből az alkotásról, hogy nem tudtam a szemem levenni róla (...) A főalak egyik keze áldást osztón emelkedett felém (...) Lassan magamhoz tértem. Kimentem a templomból. Akkor még nem tudtam, hogy Krisztus ezentúl mindig bennem, velem lesz. ” /Csávossy György: Erdélyi sors az egyetemesség tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Január 28-án a kolozsvári Verbum Kiadó székhelyén kettős könyvbemutató volt, Sebestyén Péter és Szőcs Béla egy-egy új könyvét ismerhették meg az érdeklődők. Gál György Attila, a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület gondnoka hangsúlyozta, hogy ez a második alkalom, amikor a kiadó saját könyveiből tartanak bemutatót. Szőcs Béla nyárádszeredai plébános Használjátok fel Isten kegyelmét! című sorozatának 2007-ben megjelent első kötete az advent-karácsonyi időszakra szóló elmélkedéseket tartalmazza, míg a 2008-ban megjelent második kötet a szerző nagyböjti és húsvéti elmélkedéseit hozza. A most bemutatott harmadik kötet az évközi időre kínál gondolatokat. Sebestyén Péter marosvásárhely-szentimrei plébános új könyve egy rádiós sorozat elhangzott anyagát gyűjtötte egybe. A Marosvásárhelyi Rádió ökumenikus vallási műsorában elhangzott elmélkedéssorozat tavaly októberben ért véget. /Vass Csongor: Kettős könyvbemutató a Verbum Kiadónál. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 8./

Február 8-án, vasárnap Sepsiszentgyörgyön a prefektúra épülete előtt zajlott a tüntetés, a történelmi magyar egyházak felhívására körülbelül ötezren gyűltek össze, hogy felemeljék szavukat a román kormány ,,gyarmatosító” szándékai ellen, és kifejezzék igényüket Székelyföld területi autonómiája iránt. A nagygyűlés résztvevői nevében Dénes Csaba református esperes, Albert Álmos RMDSZ-es szenátor, Kulcsár-Terza József a háromszéki MPP nevében tízpontos petíciót iktatott a kormánymegbízotti hivatalban, amelyet az államfői hivatalhoz, a kormányhoz és az Európai Parlamenthez is eljuttatnak. Ebben követelik többek között az etnikai arányos képviselet biztosítását a központi és helyi állami intézményekben, az állami támogatású önálló magyar egyetem létrehozását, az etnikai arányok megváltoztatását célzó betelepítések leállítását, az elkobzott egyházi és közösségi vagyon gyorsított visszaszolgáltatását és Székelyföld területi autonómiáját. A tiltakozó megmozduláson számos politikus, honatya, megye- és városvezető részt vett, csak az egyházak képviselői mondtak beszédet. Ünneplőbe öltözött emberek érkeztek székely zászlóval, piros-fehér-zöld lobogókkal, táblákkal a prefektúra előtti térre, ahol a rétyi fúvószenekar dallamai mellett a jelenlevők mindig tapssal várták az újonnan érkezőket. És a tömeg egyre csak nőtt, vidékről is érkeztek buszok, a Hargita megyeiek is eljöttek (jelen volt többek között a Hargita megyei tanács elnöke, Korodi Attila képviselő vagy Sógor Csaba európai parlamenti képviselő).,,A megoldás: az autonómia” – hirdette több tábla magyar, román és angol nyelven, másokon meg: Területi autonómiát a Székelyföldnek, Magyar intézményvezetőket, Tartsák be az etnikai arányosságot.,,Nem csak voltunk, hanem vagyunk, és akarunk lenni” – szögezte le köszöntőbeszédében Hajdu János római katolikus főesperes, majd Petőfi Sándor szavait idézve mondta: rabok többé nem leszünk. Dénes Csaba református esperes hangsúlyozta: atyáink örökségét nem hagyjuk, felemeljük szavunkat a hatalmi önkény ellen. Kovács István unitárius lelkész emlékeztetett: hasonló kordonok mellett állt a tömeg ezelőtt húsz évvel is, amikor a diktatúrával szegült szembe. Nemes Levente színművész egy Reményik-költemény elszavalásával tette ünnepélyesebbé a hangulatot, majd Papp Attila református lelkész szólalt fel, hangsúlyozva: a nagygyűlés tanúskodik arról, hogy van jogunk otthon lenni. Egyúttal felolvasta az egyházak, a civil szervezetek, az RMDSZ és az MPP közös nyilatkozatát.,,A magyar intézményvezetők leváltásával veszélybe kerül a nyelvi szabadság, az autonómia, a magyar jövő folytonossága Székelyföldön. (…) Nem fogadhatjuk el a gyarmatosítást, nem fogadjuk el, hogy Bukarestből megkérdezésünk nélkül rólunk döntsenek, nem fogadjuk el, hogy megalázzanak, hogy hátrányos helyzetbe hozzák székely népünket” – hangzott el. Nemes Levente olvasta fel a tízpontos petíciót is. /Farcádi Botond: Ezrek vonultak utcára (A magyar intézményvezetőkért és a területi autonómiáért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./ A petíció szövege: Petíció Románia Államelnöki Hivatalához, Románia kormányához, az Európai Parlamenthez. Mi, a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen részt vevők felháborodással tapasztalva, hogy a parlamenti választások után mind a román kormány, mind az államelnök részéről felerősödtek a magyarellenes megnyilvánulások, tudatában annak, hogy Székelyföld autonómiája több évszázados múlttal rendelkezik, emlékeztetve, hogy a modern román állam megszületési alapokmányában is garantálták a székelyföldi területi autonómiát, amely a legsötétebb kommunista időkben is – csorbított jogokkal ugyan, de – létezett, figyelembe véve az Európai Unió országaiban biztosított autonómiaformákat, valamint a kollektív kisebbségi jogok elismerését, amelyek az etnikai közösségek közötti békés együttélést szavatolják, követeljük: 1. az etnikai arányos képviselet biztosítását a központi és helyi állami intézményekben; 2. az irányított, nyílt vagy burkolt betelepítések leállítását, amellyel az etnikai arányok megváltoztatását célozzák; 3. Székelyföld gazdasága szándékos elsorvasztásának megállítását és a méltányos infrastrukturális fejlesztéseket; 4. az elkobzott egyházi és közösségi vagyon gyorsított visszaszolgáltatását; 5. a militarizált egységek bővítésének leállítását és az ország más régióihoz hasonlóan a katonai egységek ingatlanjainak átadását a helyi önkormányzatoknak; 6. állami támogatású önálló magyar egyetem létrehozását; 7. a román nyelv mellett a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként való elismerését; 8. a kollektív jogok elismerését és kiszélesítését; 9. Székelyföld területi autonómiáját; 10. Traian Basescu államelnök vonja vissza a székely népet sértő kijelentéseit. /Petíció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Pető Csilla Bihar megyei parlamenti képviselő az RMDSZ „árnyékkormányában” az oktatás és az ifjúsági témák felelőse korábban szaktanfelügyelőként dolgozott Nagyváradon. A Tanügyminisztérium kisebbségi főosztályának az államtitkára egy román nemzetiségű hölgy lett, ez mindnyájunkat megdöbbentette, mondta Pető Csilla. Basescu államfő budapesti látogatásakor nyitottnak mutatkozott arra, hogy a románt idegen nyelvként tanítsák a kisebbségieknek Romániában. Ezt Basescu már tavaly is elmondta kovásznai látogatásakor. Ehhez az első lépés az lenne, hogy a tantervet meg kellene változtatni. /Szűcs László: Távol maradni egyenlő a lógással. „Újoncavató” beszélgetés Pető Csilla Bihar megyei parlamenti képviselővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Tőkés László püspök, EP-képviselő cáfolta azokat a magyarországi sajtóhíreszteléseket, amelyek szerint a júniusi EP-választásokon a legnagyobb magyarországi ellenzéki párt, a Fidesz listáján kívánja jelöltetni magát. Elmondta: az EP-jelöltállításról nem tárgyalt a Fidesszel. Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Tőkés problémája: „semmiképp nem akarja az RMDSZ »pozícióját erősíteni«„, Az ügyvezető elnök megismételte: a szövetség továbbra is fenntartja ajánlatát, hogy Tőkés László első helyen induljon az RMDSZ listáján. /Lokodi Imre: Tőkés nem indul a Fidesz listáján. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Stratégiai megbeszélés-sorozaton fogadta a csíki, gyergyói és udvarhelyszéki polgármestereket Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke. A konzultációkon a megyei infrastruktúra fejlesztésének lehetőségeiről, a költségvetési megszorítások következményeiről és a nyelvi jogok tiszteletben tartásáról egyeztettek. Borboly arra figyelmeztette a településvezetőket, hogy 2008-hoz képest idén dologi kiadásokra 15 százalékkal költhetnek kevesebbet az önkormányzatok, és 50 százalékkal kevesebb pénz jut majd a különböző szolgáltatások, javak vásárlására. A konzultációkon elhangzott, a megyei önkormányzat évi 20 km útszakasz építésére rendelkezik anyagi forrásokkal. Az ülésen kitértek arra is, hogy a rendőrőrsök épületeire magyar nyelvű felirat is kerüljön. /Egyeztettek a településvezetők. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

Az összefogás és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta a csángó magyarok védelméért Gál Kinga EP-képviselő a február január 7-én Budapesten megrendezett XIII. Csángó Bálon, amelynek díszvendége Kallós Zoltán néprajzkutató volt. Az EP-képviselő megnyitóbeszédében kiemelte: a civil összefogás, az embertől emberig tartó kapcsolat az, „ami átvinni látszik a csángókat a túlsó partra”. A rendezvényen felolvasták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nyilatkozatát, amelyben a csángó magyar oktatás mellett szálltak síkra. Kifejtették: tűrhetetlen és tarthatatlan, hogy egy uniós országban a csángóknak még a puszta nemzeti hovatartozását is tagadják, megkérdőjelezik. A nyilatkozat szerint az EMNT stratégiai programot hirdet a moldvai csángók védelmében, mert a hivatalos állami szervek a mai napig akadályozzák az anyanyelv elsajátítását segítő programokat. A színpadi műsor Kallós Zoltán világhírű néprajzkutató munkásságára épült, aki évtizedeket töltött a csángó kultúra tanulmányozásával. Az idei bálon először mutatták be a „csángó kultúra követeit”: 2008-ban Nyisztor Ilona népdalénekes a Csángó Kultúráért díjat, Iancu Laura fiatal költő a Tokaji Írótábor nagydíját kapta meg. Tánczos Vilmos néprajzkutató és Pécsi Györgyi irodalomtörténész és kritikus mutatta be tevékenységét, Csoma Gergely fotóművész, szobrász Pataki János Csángók – Az elfelejtett magyarok című könyvét ismertette. /Összefogás a csángók védelméért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./