Véget ért az a magyarországi a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagtoborzó sorozata, amelyet Erdély magyarlakta városaiban tartott. Az ÚMSZ munkatársai Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen követték a rendezvényeket, amelyekre jobbára idősödő emberek és néhány fiatal ment el. Toroczkai László, a mozgalom tiszteletbeli elnöke eljött Csíkszeredára, megérkezett a belügyes is, aki kamerájával végigpásztázta a jelenlévőket. Csibi Barna, a csíkszeredai, jogilag nem létező Székely Gárda vezetője is ott volt. Torockai gunyorosan a román titkosszolgálat munkatársait és csíkiakat is köszöntötte, beszélt ifjúkoráról, MIÉP-es múltjáról és az MTV székházának feldúlásáról is. Hangsúlyozta, hogy ők nem soviniszták. A lap munkatársának elmondta, hogy harcolni kell. Kik ellen, hát a támadók ellen. A HVIM tagsága hat csíki fiatallal bővült. Gyergyószentmiklóson a szervezetnek hét-nyolc tagja van. Alacsony a támogatottsága a HVIM-nek az erdélyi ifjúság körében – mondta Kovács Péter ifjúságpolitikus, az Országos Ifjúsági Hatóság volt elnöke. Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári székhelyű Országos Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint a magyar szélsőjobbos mozgalmaknak Erdélyben nincs jelentős társadalmi támogatottságuk. /Egészséges fejbőr, beteg gondolatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Az erdélyi magyar irodalmi vonatkozású weboldalak általában a fiatalokat célozzák meg. A Krónika bemutatta a kolozsvári kötődésű Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholyt, a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány honlapját és az aradi Nyugati Jelen napilap irodalmi mellékletének elektronikus változatát, valamint a Benedek Elek emlékére létrehozott portált. Az Előretolt Helyőrség Alkotói Műhely tizenöt évvel ezelőtt alakult, 1995–2000 között működtette az Előretolt Helyőrség szépirodalmi folyóiratot, az Erdélyi Híradó Kiadónál pedig 1995 óta jelenik meg az Előretolt Helyőrség Könyvek sorozat, eddig több mint ötven kötet látott napvilágot. A műhely tagjai 2006 novemberében az anyagi okokból megszűnt folyóirat utódjaként, Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy néven, kísérleti jelleggel internetes portált hoztak létre. „Egy évtized alatt a Helyőrségből irodalmi legenda vált. Bízvást állíthatjuk, hogy megváltoztatta az erdélyi magyar irodalmat, de még az anyaországira is hatással volt. ” „A mostani formára jobban talál a páholy kifejezés, ezért kereszteltük át. ” Egy alapítvány biztosít számukra jogi keretet, árulta el a felelős kiadó, Orbán János Dénes. A www.irodalom.org/eloretolthelyorseg/ címen elérhető portál Vita, Vers, Próza, Esszé, tanulmány, Interpretátor és Fajtalan című rovataiban biztosít közlési lehetőséget az irodalmároknak, a felület főszerkesztője, Páll Zita irodalomkritikus. A nagy mesemondó születésének 150., halálának 80. évfordulója alkalmából Benedek Elek-emlékévet rendez a Kovászna Megyei Tanács, ebből az alkalomból a Bod Péter Megyei Könyvtár szakmai segítségével létrehozták a benedekelek.ro címen elérhető weboldalt. Az 1995-ben Lőrincz György író kezdeményezésére Székelyudvarhelyen megalakult Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány www.emia.go.ro oldalon elérhető honlapja közlési lehetőséget biztosít az alkotóknak. „Úgy éreztem, 1990 után teljesen összeomlott az irodalmi élet, és az volt az elképzelésem, hogy Marosvécs szellemében hozzunk létre egy tömörülést, amely átfogja az egész erdélyi magyar irodalmat. ” „Az alapítvány létrejöttekor megjelent Székelyudvarhelyen mindenki, aki irodalommal foglalkozott: Bálint Tibortól kezdve Pusztai Jánosig, Markó Bélától Szőcs Gézáig” – mesélte Lőrincz György, az alapítvány elnöke. Az alapítvány 1995 óta rendszeresen pályázatot hirdet regény, novella és kritika műfajban, a közlési lehetőséget is biztosító weboldalt pedig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület támogatja. Négyoldalas ajánlóvá zsugorodott az addig harminckét oldalas, hét éve megjelenő magyar irodalmi lap, az aradi Irodalmi Jelen, a Nyugati Jelen napilap melléklete. Böszörményi Zoltán író, költő, üzletember, kiadó- és laptulajdonos kísérletnek szánta az átalakulást, ugyanis úgy vélte, hogy az elektronikus lapkiadás /www.irodalmijelen.hu/ célszerűbb, mert hozzáférhetőbb, mint az újságárusoknál vásárolható lap. „A szerkesztőségi tagok közül Bege Magda marad lapszerkesztőnek, Szőcs Géza próza- és versszerkesztőnek, Weiner Sennyey Tibor pedig a fiatalokkal fog foglalkozni – főként vers, próza és esszé műfajban” – mondta Böszörményi. /Bonczidai Éva: Literatúra egérkattintás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Besztercén Székely Dávid tanfelügyelő elmondta, anyagi feltételeket, emberi erőforrásokat kell mozgósítani, küzdeni kell, hogy az állandóan apadó gyerekszám ellenére is fenntartsák az iskolákat. Az a cél, hogy becsületes, helytálló embereket neveljenek, akik felelőséggel viseltetnek mások iránt. Hiányolja az iskolákból a színjátszást, a műhelygyakorlatokat, a családi életre való nevelést. Székely Dávidnak tanfelügyelőként elégtétele, hogy jelenleg a megye minden olyan településén, ahol magyarok élnek, van valamilyen formában magyar nyelvoktatás. Ha nem sikerült úgynevezett rendes tanítást megvalósítani, legalább fakultatív magyar nyelvoktatás létezzen (ilyen hely például Szászlekence, Mezőkecsed, Örményes, Borberek, Óradna). Kétségbe ejti az apadó gyereklétszám. A háború után most először volt Besztercén kérdéses az első osztály indítása. Somkeréken jövőre nem lesz magyar elemi iskola, mert csak egy gyerek maradt. /Sipos Tímea: Apad a magyar gyermekek létszáma Besztercén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

A magyar kultúra napján Tájegységek kézfogása címmel szerveztek irodalmi, történelmi és néprajzi jellegű eseményt a temesvári 1-es Számú Általános iskolában. A Molnos Ildikó magyar irodalom és néprajz szakos tanárnő által felkészített diákcsoportok kilenc magyar tájegység (Csángóvidék, Kalotaszeg, Mezőség, Szék, stb.) nyelvjárását, népművészetét mutatták be, képekkel illusztrálva az egész magyar tagozatnak. Az iskola reneszánsz együttese Péter Csilla vezetésével reneszánsz dallamokat és táncot adott elő, nagy sikerrel. /Pataki Zoltán: Tájegységek kézfogása. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

A magyar kultúra napján tartotta meg az aradi Kölcsey Egyesület beszámoló és tisztújító ülését. Újraalakulása, 1990 óta ilyenkor is megemlékezik az egyesület tagsága névadójáról. Idén nem nézhetett túl optimista várakozással a Kölcsey Egyesület csökkenő számú tagsága a közgyűlés elé: Pávai Gyula elnök Marosvásárhelyre költözött, nem vállalhatja tovább az egyesület vezetését. Szokás szerint ezúttal is átadták Az aradi magyar kultúráért elnevezésű Kölcsey-oklevelet és mellé egy (Dinyés László budapesti művész készítette) Kölcsey-plakettet. Idén a megtiszteltetés Kövér Gábort és Ódry Máriát érte. Előbbiről Pávai laudációjában azt mondta: az Egyesület legrégibb tagja a legidősebb (98 éves) aktív magyar ember Aradon, kincsesbányája az emlékeknek, ápolója a hagyományoknak. Az Ódry Mária képzőművész sokoldalú munkásságát méltató laudációt (a szerző Berecz Gábor, az Egyesület titkára távollétében) Ruja Ildikó olvasta fel. Az elnöki beszámolóban Pávai Gyula megemlítette az elmúlt évi rendezvényeket – kulturális műsort, könyvbemutatót, megemlékezést az elhunyt Szűcs Sándorról. A színjátszók vezetését Faragó Zénó (jelenleg temesvári) színművész vette át. Pávai említette az egyesület lapját, a Havi Szemlét. A Kölcsey Egyesület nem kapott támogatást, az RMDSZ mellőzte őket a Fábián-szobor felavatása kapcsán, kifelejtették az egyesületet a tavalyi aradi magyar napokról. Kemény bírálat hangzott el az Egyesület tisztségviselőiről, Lehoczky Attila alelnökről és Berecz Gábor titkárról különböző ügyek kapcsán. Lehoczky Attila visszautasította a vádakat, a későbbiekben (bár javasolták) nem volt hajlandó tisztséget vállalni. Király András, a megyei RMDSZ és a Szabadság Szobor-Egyesület üdvözletét tolmácsolva együttműködésre szólított fel, azt javasolva az újonnan megválasztandó Kölcsey-vezetőségnek és a többi aradi magyar kulturális szervezetnek, hogy üljenek össze, és beszéljék meg a teendőket. Az ezután következő tisztújítás majdnem teljes kudarccal végződött. Elnök és alelnök nem került, s Cziszter Kálmán áthidaló javaslatára úgy döntöttek, hogy az új tisztségviselők megválasztásáig a jelenlegi testület maradjon a vezető. /Jámbor Gyula: Kövér Gábor és Ódry Mária a Kölcsey-díjas. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Megjelent a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó ötszázadik kiadványa. Az ünnepi alkalomra Budapestről eljött a könyv, a Magyar irodalom Erdélyben 1918–1944 című munka szerzője, Pomogáts Béla irodalomtörténész is. Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus szakmailag is értékelte az értékes munkát, a kivételes teljesítményt. Hitelesnek nevezte Pomogáts művét. Pomogáts Béla évtizedek óta számos kötettel, tanulmánnyal, publikációval bizonyította, hogy az erdélyi magyar irodalom elkötelezettje és kiváló ismerője. Még egyetemistaként megragadta Kuncz Aladár különleges erejű könyve, a Fekete kolostor, szakdolgozatot is írt róla. Megértette, hogy a trianoni döntést követően a határokon túlra rekedt magyarság csak úgy őrizheti meg identitását, ha felvirágoztatja, tovább fejleszti nyelvét, irodalmát, kultúráját. /(nk): Az 500. kötet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Fábián Árpád kolozsvári festőművész alkotásait állították ki Kolozsváron, a Fortuna Galériában. Fábián Árpád generációjának legnagyobb kolozsvári festői közé tartozik: 1992-től vesz részt egyéni és csoportos kiállításokon, az azóta eltelt időszakban pedig munkáit a világ minden pontján megismerhették. /F. ZS. : Szemet és lelket gyönyörködtető kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

„A világörökség részeként védetté kellene nyilvánítani a magyar kultúrát” – hangoztatta Balázs József gyergyóalfalvi festőművész a Gyergyói Magyar Kultúráért díj átvételekor. A Gyergyói Magyar Kultúráért díjat idén először adományozta a rendezvényt szervező gyergyószentmiklósi művelődési központ és a gyergyószárhegyi Művészeti és Kulturális Központ. Ebben az elismerésben részesült Danaliszyn József, a Fábián Ferenc amatőr színjátszócsoport alapítója, Pál Ibolya, a Domokos Pál Péter Női Dalkör karnagya és Kolcsár Árpád, a Szent Miklós Vegyeskórus vezetője. /Jánossy Alíz: Védetté nyilvánítani a magyar kultúrát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Egyszerre látja el a következő időszakban az Udvarhelyi Híradó és a Vásárhelyi Hírlap főszerkesztői tisztségét Jakab Árpád. Az Udvarhelyi Híradó eddigi főszerkesztője azután vette át a kiadó marosvásárhelyi napilapjának szakmai vezetését is, hogy a két lapot, valamint a Csíki Hírlapot is kiadó Udvarhelyi Híradó kft. a múlt héten menesztette Farczádi Attilát a Vásárhelyi Hírlap éléről. Köllő Bálint, a kiadó ügyvezetője elmondta, a Csíki Hírlap 11 ezres és az Udvarhelyi Híradó tízezres eladott példányszáma mindenképpen premier a helyi napilapok piacán. ” A Vásárhelyi Hírlap példányszáma nyolc- és tízezer között van. Farczádi Attila elmondta, közölték vele, hogy már nem főszerkesztő. Menesztése okáról nem tájékoztatták. /Két lap, egy főszerkesztő= Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Idén is kitűnő énekesek neveztek be a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyre, melynek döntőjét – a hagyományokhoz híven – Szatmárnémetiben, a filharmóniában tartották. Az első helyen a délvidéki Kupuszináról érkezett Csizmadia Anna végzett, a második díjat a csángóföldi Pusztina képviseletében Tamás Julianna nyerte, a harmadik pedig magyarországi versenyző lett: a nagykőrösi Tóth Orsolya. A romániai országos magyar kulturális szervezetek azonban nem vállalták fel a területi döntők szervezését, pedig a segítségükkel akár tömegmozgalommá is válhatna a hagyományápoló vetélkedő. /Babos Krisztina: Színvonalas népdaléneklési verseny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 26./ Tizennyolc évéhez méltón felnőtt ez a verseny és mind tartalmában, mind pedig résztvevőinek számában a legrangosabbak közé tartozik – mondta Olsvai Imre kolozsvári akadémiai népzenekutató, a Szatmárnémetiben tizennyolcadik alkalommal megrendezett Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési vetélkedő zsűrijének elnöke. Egy másik ismert szakember, Birinyi József budapesti népzenekutató és egyetemi tanár megerősítette Olsvai Imre véleményét. /Sike Lajos: A népdal ünnepe Szatmárnémetiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Az emlékíróként, sőt zsoltárfordítóként is ismert Kemény János (rövid ideig Erdély fejedelme) nem sokat tartózkodott sarmasági birtokán, mégis igazi kultusza van a szilágysági nagyközségben. A hét végén emlékeztek meg a róla elnevezett kúriában az 1662 januárjában, a nagyszőlősi csatában bekövetkezett halálának évfordulójáról. Az ünnepségen Horváth József, a líceum történelemtanára méltatta Kemény János életpályáját. /S. L. : Kemény-kultusz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Nemrégiben Nagybányán bezárt a Memoár Könyvesház. Egy évet élt. Az Interlib internetes könyváruház első „valóságos” könyvesboltja magyar nyelvű könyveket árult, írta Dávid Lajos. – Megszűnt a nagybányai Gutin Melléki Friss Újság is. Fejfájára ráírható: élt 5 évet, a közömbösség miatt szűnt meg. A beolvasztás rohamosan folytatódik, a szórványban a politika is sújtja a kisebbségieket. Öt évvel ezelőtt a kb. 40 ezer fős megyei magyar lakosságnak napilapja született, amit éltetni kellett volna. Az 1989 utáni idők eufórikus hangulata rég elmúlt. Ezt bizonyítja a civil szervezetek csökkenő jelenléte, tevékenysége. A Gutin Melléki Friss Újság nem jelenhetett volna meg lelkes támogatók nélkül, a szerkesztőgárda mellé állók között voltak a tudósítók. (Gutin Melléki Friss Újság) /Mindennek ára van. = Erdely. ma, jan. 26./

Már zajlanak a diplomáciai egyeztetések a román államfő első hivatalos budapesti látogatásáról. Sólyom László és Traian Basescu találkozójára még ebben az évben sor kerül. Sólyom László és Traian Basescu legutóbb tavaly októberben találkozott utoljára Csíkszeredában, akkor a magyar államfő az 1956-os emlékünnepségeken, magánlátogatáson tartózkodott Romániában. A román államfő mandátuma ideje alatt még egyszer sem látogatott a magyar fővárosba. /Cseke Péter Tamás: Budapestre készül idén Traian Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

A romániai magyar közéletet újfent átjárja a kíméletlen marakodás szelleme. Az ellentétek a leglátványosabbak az RMDSZ-ben. Benedek Imre marosvásárhelyi képviselőjelölt bíróságon támadta meg Kötő Józsefet, illetve az RMDSZ-t, állítva, hogy Kötő parlamenti mandátuma neki jár. Benedeket időközben kizárták a szervezetből, Kötő letette a képviselői esküt, de a pereskedés folyik tovább, s hiába magyarázkodik Márton Árpád frakcióvezető és Kelemen Hunor ügyvezető elnök, valami nem stimmel egészen e parlamenti mandátum körül, s ezt még a román sajtó is felkapta. A másik ügy már súlyosabb: Kiss Sándor, a bihari RMDSZ-elnök az RMDSZ elnökét, Markó Bélát azonnali lemondásra szólította fel. Kiss Sándor azért követeli Markó fejét, mert ,,eltaktikázta” az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának lehetőségét, a szervezetet két szék között a pad alá juttatta. A vezérséghez való görcsös ragaszkodásokról csak el kell gondolkodni egyszer, írta Magyari Lajos. S nem csak az RMDSZ-ben, az MPP-ben is például, ahol Szász Jenőnek sem akaródzik felülvizsgálni saját lehetőségeit. Erdélyi magyar közéletünkben talán az a legnagyobb baj, hogy a hatalmi harcok már nem elvek és szándékok mentén folynak, hanem anyagi előnyökért, állapította meg a cikkíró. /Magyari Lajos: Üsd, vágd, nem apád! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 27./

Felszólítást kapott a gyergyócsomafalvi helyi tanács Hargita megye prefektusától, hogy vonja vissza azt a határozatát, amelyben szentesítették, hogy a helységnévtáblán székely rovásírással is feltüntetik a település nevét, a román és a magyar felirat mellett. A Székely Nemzeti Tanács helyi szervezete tiltakozik a prefektus levele miatt, jelezte Ambrus Árpád, az SZNT helyi alelnöke. Constantin Strujan prefektus csupán pár napos határidőt szabott arra, hogy visszajelzést kapjon a polgármestertől a tanácshatározat visszavonásáról. Ha ez nem történik meg, az önkormányzat pénzbírsággal sújtható. „A táblát nem azért raktuk ki, hogy most levegyük onnan – nyilatkozta Márton László Szilárd polgármester. – Keressük a megoldást arra, hogy a törvénynek is és a nemzeti kötelességünknek is eleget tegyünk, ám az a baj, hogy román rovásírásról még nem hallottunk. ” A törvény kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya meghaladja az összlakosság 20 százalékát, az anyanyelvű feliratozást ugyanarra a táblára, a román nyelvű megnevezés alatt, ugyanolyan karakterekkel, betűmérettel és színnel kell feltüntetni. /Barabás Cs. Márti: Sérti a prefektust a rovásírás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

A Kolozs megyei RMDSZ nem indít saját jelöltet, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete viszont bejelentette: saját polgármesterjelöltet indít Gergely Balázs kolozsvári elnök személyében. Az RMDSZ megyei vezetői hiábavalónak tartják az önálló jelölt indítását. László Attila megyei RMDSZ-elnök szerint van garancia arra, hogy az eddigi tisztségek megmaradnak. Hozzátette, az MPP jelöltje ugyanolyan támogatásra számíthat az RMDSZ részéről, mint amilyenben az RMDSZ polgármesterjelöltje részesült a júniusi helyhatósági választásokon az MPP részéről. Máté András Levente képviselő szerint az lett volna a jó, ha az RMDSZ és az MPP közös polgármesterjelöltnek szurkolhatna a februári időközi választásokon. /Sz. K. : Nem száll harcba a polgármesteri tisztségért az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Kétszáznál több gyermek, sok-sok lelkes munkatárs köszöntötte a hétvégén bensőséges ünnepség keretében az 50. életévét betöltő Böjte Csaba ferences atyát, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnökét, akit ma már Kárpát-medence-szerte az árvák és családi fészekből kieső gyermekek megmentőjeként tartanak számon. A világ „a jó Isten ajándéka. Ő ajándékozott meg minket az élettel, ő helyezett minket ide, a Kárpát-medencének ennek a hűvösebb csücskébe, ő adta a szüleinket, barátainkat és ha az ember ajándékot kap, akkor örülnie kellene és hálát adnia” – vallja az ünnepelt. Ezerhatszáz gyermekről gondoskodik az alapítvány, de a gyermekek száma a hideg időkben egyre növekszik. Ha egy-egy átfázott kisgyermeket hoz be a rendőrség, a hatóság vagy egy plébános, Böjte Csaba nem tud nemet mondani. Jelenleg több mint 50 házuk van Erdélyben. Elmondta, sokan azonosítják őt az alapítvánnyal, de tudni kell, hogy ez az egész nem működne így, ha nem volna közel 180 nagyszerű munkatársa, ha nem volnának önzetlen segítői szerte a világon. tudatosan, közösen kell építkeznünk. Az erdély. ma felmérést készített, hogy kit olvasnak szívesen az emberek az interneten és a szavazók több mint 50 százaléka Böjte Csabát jelölte be. „Jelezték, hogy azért igény van az emberi szóra, a szeretetre, megértésre, a lelkük mélyén vágynak erre. Ez mind azt jelenti, hogy végül is szép ez a világ” – hangoztatta a szerzetes. /Gáspár-Barra Réka: Kinyitni a világ ablakait. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

Január 24-én a székelyhídiak a református templomban ünnepelték a magyar kultúra napját, amely két nappal korábban volt. Jelen volt Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári konzulja, Cseke Attila szenátor, valamint Lakatos Péter és Pető Csilla képviselők, mindhárman RMDSZ-esek. Gellért Gyula érmelléki esperes igehirdetése után Lakatos Péter képviselő mondott beszédet. A házigazda Gavrucza Tibor tiszteletes köszönőlevelet olvasott fel, melyben azok névsora állt, akik a Méhecske nevű magyar napközicsoport létrehozásában szerepet vállaltak. Az esti jótékonysági bál bevételeit is ennek a napközinek szánták. /S. É. : Hála a Himnuszért Székelyhídon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 27./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke január 27-én találkozóra hívta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőségét, így január 30-án RMDSZ-küldöttség ül egy asztalhoz Tőkés László EMNT-elnökkel és a két alelnökkel, a marosvásárhelyi Bernády Házban. Folytatják a tavaly megszakadt tárgyalásokat az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) megalakításáról. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke örömét fejezte ki, hogy a Tőkés László által az év eleji üdvözletében indítványozott párbeszéd megvalósul. Szilágyi megerősítette, hogy a tárgyaláson Tőkés Lászlót a két alelnök, azaz ő és Toró T. Tibor kíséri el Marosvásárhelyre. Tőkés László püspök, EP-képviselő pár héttel korábban nemzeti lista megalakítását javasolta az erdélyi magyarság számára az idei EP-választásokra. /Markó találkozik Tőkés Lászlóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Január 26-án került sor a negyedik és egyben utolsó perújrafelvételi tárgyalásra a bukaresti legfelsőbb bíróságon, melyen a jogorvoslattal élő peres fél ellenfeleként Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia is jelen volt. A per tárgya Paizs Ottó és Héjja Dezső erkölcsi rehabilitálása és kárpótlása volt. Agache a tárgyalás elnapolását kérte, azzal érvelve, hogy Filip Orbán Daniella Kamillának 1992, míg Konrád Jánosnak 1991 óta nincs kézdivásárhelyi lakhelye, amit a tárgyaláson jelen levő ügyész elvetett, mondván, kettejüknek nincs semmiféle aktív szerepük a mostani perben, csupán Paizs és Héjja kérte a perújrafelvételt. Ezzel az állásponttal a kilenctagú bírói testület is egyetértett, és a perirat érdembeni tárgyalásáról döntött. Aurel Dionisie Agache azt kérte, hogy csak Paizs Ottó esetében hagyják jóvá a perújrafelvételt, a másik elítéltét pedig utasítsák el. Az ügyész Paizs Ottó kérésének elfogadását, míg Héjja Dezsőé elutasítását javasolta. Ez azt jelenti, hogy csak Paizs Ottó iratcsomóját küldik vissza alapfokú újratárgyalásra, ami gyakorlatilag a bűnügyi per beszüntetését is jelent(he)ti, mivel Paizs Ottó tette mára már elévült. Ugyanakkor a bírói testület Héjja Dezsőt 300 lejes perköltség kifizetésére kötelezi, amiből 200 lej az ügyvédi tiszteletdíj. /Iochom István: Paizs Ottó tette elévült (Agache-per). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Miután két évig hasztalan fizette a tagságdíjat, Kovászna megye tanácsa kilépett az Európai Hegyvidéki Régiók Választott Tisztségviselőinek Szövetségéből. A kilépésről a háromszéki önkormányzat január 27-én tartott ülésén döntött. /Kovács Zsolt: Kilépett Háromszék a „hegyvidékből” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb elméleti 9. osztály indul a 2009/2010-es tanévben, mint egy évvel korábban, Kolozs megyében pedig kettővel kevesebb szakiskolai osztályt indítanak a magyar diákok számára. Az osztályok számának csökkenését Háromszéken a diáklétszám drasztikus csökkenésével magyarázza a tanfelügyelőség. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta: a szakiskolák számát azért csökkentették, mert a 2008/2009-es tanévre meghirdetett osztályokat sem sikerült teljesen betölteni. Ugyanakkor, a Bihar, Szatmár és Hargita megyében az új beiskolázási terv nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival. A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb gimnáziumi 9. osztály indul, mert tavalyhoz képest több mint háromszázzal kevesebben kezdték meg szeptemberben a 8. osztályt. Míg az elmúlt évben 2300-an végezték el a nyolcadik osztályt, idén már csak 1977-en. Kolozs megyében a 6192 nyolcadik osztályos tanulót 221 osztályba osztanák el. Ebből 163 gimnáziumi és 58 szakiskolai osztály. Kolozs megyében a 659 magyar diák számára szeptembertől 20 gimnáziumi és 4 szakiskolai osztályt indítanak, kettővel kevesebbet, mint a 2008/2009-es tanévben, mert a tavaly meghirdetett helyeket nem tudták betölteni. „Érthetetlennek és megdöbbentőnek találom a beiskolázás körül kialakult helyzetet Maros megyében” – fejtette ki Bartolf Hedvig, a Hargita megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelője. Elmondta, Hargita megyében a 2009/2010-es beiskolázási terv nagyon hasonlít az előző tanévihez, a különböző tannyelvű osztályok elosztásánál lényeges szempont volt, hogy minden magyar, illetve román gyereknek biztosítsák az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Hargita megyében 71 magyar és 17 román 28-as létszámú osztály indítását tervezték, ebből Csík körzetben 27 magyar és 7 román tannyelvű gimnáziumi és szakközépiskolai osztályt terveztek, Gyergyóban 13 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály lesz, Székelyudvarhely körzetben pedig 24 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály indul. Bihar megyében nem tervezik a magyar osztályok számának csökkentését. 26 magyar tannyelvű kilencedik osztály indult a megye gimnáziumaiban és a szakiskolákban, ugyanennyit kértek a következő tanévre is. A megyében összesen 785 magyar tannyelvű osztály működik, elsőtől az esti tagozatosok 13. osztályát is beleértve. „Előzetes számításaink szerint idén több helyet biztosítunk majd a középiskolában, mint ahány nyolcadikos végzősünk van” – nyilatkozta Kónya László helyettes főtanfelügyelő. Román szakra 2763, magyarra 1102, német tagozatra pedig 55 helyet fognak meghirdetni. Szatmár megyei közoktatásban jelenleg 2745 román, 1090 magyar és 55 német anyanyelvű végzős általános iskolás tanul. Kónya szerint az idei tanévben tavalyhoz képest csaknem 300 diákkal kevesebb ül az iskolapadban, és a felmérések szerint a jövőben még nagyobb arányban csökken majd a tanulók száma. Szatmár megyében 1990-től 35 ezerrel csökkent a beiskolázott gyerekek száma, azaz 100 ezerről 65 ezerre esett vissza a beíratott iskolások összlétszáma. /Egyre kevesebb a magyar diák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Háromszéken két magyar elméleti középiskolát érint a leglátványosabban a kilencedikesek beiskolázásának szigorítása. Egy-egy osztállyal kevesebb indul ősztől a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és a Mikes Kelemen Főgimnáziumban, Kézdivásárhely nagy múltú elméleti iskolája már korábban elveszített két osztályt, Baróton és Kovásznán lehetetlen a további karcsúsítás. Európai uniós követelmény, hogy 2013-ra megforduljon a jelenlegi 60/40 százalékos arány a középiskolai és szakiskolai képzés között, a gyakorlat ellenben azt mutatja, hogy a diákok továbbra is inkább választják a négyéves középiskolákat (elméleti, művészeti, sport- és szakközép-), mint a háromlépcsős (2+1+2 év), az ötödik esztendőben szintén érettségivel végződő szakiskolákat. Utóbbi típus első két esztendeje után megszerezhető az Európai Unióban egységes I-es szakmai fokozat, vannak, akik ezen a szinten abbahagyják a tanulást. Amióta eltörölték a képességvizsgát, amelynek sikeres letétele kötelező volt a középiskolai felvételhez, még inkább fordult a kocka, bárki jelentkezhet líceumi osztályba. Idén a minisztérium figyelmeztette a megyei tanfelügyelőségeket, hogy a 60/40 százalékos arányt szigorúan tartsák be a beiskolázási terv elkészítésénél. Igaz ugyan, hogy Háromszéken nem veszélyezteti a magyar VIII. osztályosok anyanyelven történő továbbtanulását az osztályok elosztása, miként Maros megyében történt, ahol több százzal kevesebb magyar tannyelvű helyet hagytak jóvá az induló IX. osztályokban, mint ahány magyar VIII. osztályos tanul jelenleg, de két magyar osztály felszámolása a megyeközpont két legnagyobb középiskolájában felháborodást váltott ki az érintett tanintézmények vezetősége, tantestülete, a diákok és a szülők körében. A Székely Mikó Kollégium már tavaly a korábbi öt osztály helyett négy indítására kapott engedélyt, akkor lemondtak az intenzív nyelvosztályról. A tanfelügyelőség ősztől már csak három IX. osztályt indíthat, amivel első lépésben a vezetőség nem értett egyet. Biró Béla igazgató elmondta, hogy felméréseik szerint a jelenlegi négy VIII. osztály százhat tanulója közül nyolcvanan egészen biztosan a Mikóban kívánják folytatni tanulmányaikat, és az előző évek tapasztalata szerint még legalább ötvenen más iskolákból is első opcióként írják be a Mikót, tehát egészen biztos, hogy a négyszer huszonnyolcas létszám sem lenne elég. Az igazgató szerint náluk minden esztendőben túljelentkezés van. A kevesebb osztály indítása miatt a mikósok szülei beadvánnyal fordultak a tanfelügyelőséghez, kérték a négy osztály jóváhagyását, de pozitív válasz nem született. Egyetlen osztályról sem mondunk le, minden évben jelentős túljelentkezés van iskolánkban, jók az eredményeink, lehetetlen ezt nem figyelembe venni – szögezte le Kerekes Dóra, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium igazgatója. A tanfelügyelőség közölte, hogy a jelenlegi négy helyett szeptembertől három IX. osztályt indíthatnak, az iskola írásban válaszolt: elutasították a módosítást, és közölték, kitartanak a jelenlegi létszám mellett. Azzal érveltek, hogy a magyar hallgatók aránya a felsőoktatásban jóval a romániai magyar népességi arány alatt marad (6,6 százalék a magyar anyanyelvű lakosság aránya, de csak 4,4 százalék a magyar diák a felsőoktatásban, és ebből is csupán 30–40 százalék tanulhat anyanyelvén), ezért elfogadhatatlan, hogy éppen azokat az iskolákat sújtsa a létszámcsökkentés, ahonnan a legnagyobb arányban jutnak be egyetemre. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta: minden évben a szakiskolák rovására történt a karcsúsítás, ezekben az iskolákban maradt a legtöbb üres hely, illetve több osztályt meg sem tudtak valósítani. Háromszéken a baróti és kovásznai iskolaközpontokban az elméleti vonalon legfeljebb egy-egy reál- és humán osztály működik, ezektől nincs, amit elvenni; a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnáziumban négy esztendővel ezelőtt hat IX. osztály működött, tavalytól csak négy; a Bod Péter Tanítóképzőben idén ballag az utolsó líceumi tanítóképzős csoport, ennek megszűntével az iskola a két párhuzamos osztállyal működő elméleti vonalat kívánná bővíteni, de nem kapott rá jóváhagyást. 1990-től mostanáig az iskolák megkérdezése nélkül döntenek jövőjükről. A tanfelügyelőség az ügyben a minisztérium mindenhatóságára hivatkozik, az pedig az uniós előírásokra. Az iskolák önrendelkezéséről így nincs szó. A tapasztalat az, hogy ami egyszer megszűnik, az úgy is marad. Emiatt a beiskolázási stratégiáról legalább megyeszintű konzultáció alapján kellene dönteni. /Fekete Réka: Ami megszűnik, úgy is marad? (Karcsúsítják az elméleti oktatást). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Ezüstfenyő díjat vehet át Marosvásárhelyen Vajda Pál, Újvár község RMDSZ-es polgármestere, aki 1998 óta tölti be ezt a tisztséget. Vajda Pálnak 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban is újból bizalmat szavaztak az újváriak. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke nagyra értékeli a Vajda Pál irányításával Újváron elért választási eredményeket. Vajda Pál vezette a községet a 2005-ös nagy árvíz idején is, kivette a részét a két árvíz sújtotta falu, Ótelek és Jánosfölde újjáépítéséből is. /Ezüstfenyő-díj Vajda Pálnak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

Tőkés László királyhágó-melléki református püspök Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában tartott tájékoztatón elmondta: gyűjtést indítanak, hogy Ady Endre egész alakos szobrot kapjon Érmindszenten. A Magyar Írószövetség vezetői a sajtótájékoztatón felajánlották: a szervezet Arany János Alapítványa gyűjti a Magyarországról érkező adományokat. Tőkés László arról is beszámolt, hogy ,,aktuálpolitikai okokból” veszélybe került a nagyváradi Ady Endre Múzeum. A püspök felidézte: 1919 után az egykori Müllerei vendéglő épületét a román állam a román ortodox egyháznak ajándékozta, majd az államosítás után, 1955-ben nyílt meg itt az emlékmúzeum. Az ortodox egyház azonban az utóbbi időben pert indított, és a bíróság jogerősen neki ítélte az épületet.,,A politika felett álló erkölcsi kérdés, hogy Ady Endre múzeumát ne bolygassuk” – figyelmeztetett Tőkés László. A sajtótájékoztató előtt a Magyar Írószövetség és a Partiumi Magyar Művelődési Céh képviselői Ady Endre síremlékénél, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben koszorúztak. /Ady-szobrot Érmindszentnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Évtizedek óta leveleznek a gyerekek Csipikével, újabban Cimbivel és Mákvirággal is, küldözgetik rajzaikat, verseiket, meséiket a szerkesztő bácsiknak, néniknek, és olvasmányélményeiket is megosztják a különböző folyóiratok hasábjain. Vannak nagy múltú és frissen indult erdélyi magyar gyermeklapok. A Krónika bemutatta a sepsiszentgyörgyi Cimbora, a nagyváradi Mákvirág és a kolozsvári Napsugár és Szivárvány című gyermeklapot. A Jóbarát jogutódjaként 1990–től Sepsiszentgyörgyön megjelent, gimnazistáknak íródó Cimbora Benedek Elek szerkesztői célkitűzéseit kívánta folytatni Csire Gabriella főszerkesztő irányításával. A Cimbora újabban Kíváncsi diákok lapja alcímmel lát napvilágot, Forró László és Szántai János főszerkesztőket követve 2000-től Farkas Kinga irányításával. Az 5–8. osztályos magyar diákoknak ajánlott Cimbora 2006-ban kívül-belül megújulva jelent meg. A folyóirat egyik legfontosabb rovata a Cimbirodalom, amelyben kortárs magyar írók, költők gyermek- és ifjúsági alkotásai olvashatók. A www.cimbora.net weboldal a Cimbora 2006 szeptemberétől megjelent számait kínálja a diákoknak. Napilapok gyermekrovatából nőtte ki magát a nagyváradi szerkesztésű Mákvirág gyermeklap. A Bihari Napló gyermekrovata volt, Kulcsár Andrea és Bonczidai Éva 1998-tól 2001-ig szerkesztette, a lapban kéthetente jelent meg. Amikor az osztrákok megvásárolták a Bihari Naplót, a kultúrának, a publicisztikának és az anyanyelvoldalnak, de a Mákvirágnak sem volt többé hely benne. 2004-ben Nagyváradon elindult a Reggeli Újság, Bonczidai Éva odakerült, akkor felélesztette a Mákvirágot, Amikor Bonczidai Éva eljött a Reggeli Újságtól, elhatározta, hogy a gyermeklapot elindítja. A Mákvirág gyermeklap 2007-ben elindult, de saját tőke hiányában csak pár lapszám jelent meg, most kezd magához térni a Communitas Alapítvány támogatásának köszönhetően – ismertette helyzetüket Both Abigél főszerkesztő. Neves mai írók, költők kimondottan a Mákvirágnak írt versei, meséi jelennek meg a lapban, Szűcs László, Tóth Ágnes, Kinde Annamária, Szilágyi Aladár, Gittai István és Szálinger Balázs az állandó szerzők. A fél évszázados múltra visszatekintő, kolozsvári szerkesztésű Napsugár és a később induló Szivárvány című gyermeklap máig megőrizte irodalmi jellegét. A Napsugár színes irodalmi ismeretterjesztő gyermeklap 8–12 éveseknek. A gyermekirodalmi folyóirat írók, költők, képzőművészek kezdeményezésére jött létre, első száma 1957 januárjában jelent meg A lap több mint fél évszázados fennállása óta az erdélyi magyar irodalom és képzőművészet legjelesebb alkotóit vonta be munkájába. A Napsugár szerkesztősége 1980 januárjában A Haza Sólymai címmel képes, irodalmi gyermeklapot indított az óvodásoknak, amelynek oldalain nemcsak versek, rajzok, mesék jelentek meg, hanem Csipike postaládájából előkerült leveleket is közöltek. A diktatúra által kikényszerített nevet 1989 decemberében változtatták meg az eredetileg javasolt Szivárványra. 1989 decemberéig a Román Kommunista Párt gyermekszervezete, a Pionírtanács adta ki mindkét lapot, és ez tartalmilag szigorú politikai cenzúrát jelentett. A Napsugár és a Szivárvány kiadói jogát 1990-től a Román Nemzeti Kiadó vette át, amely megvonta az anyagi támogatást, és akadályozta a terjesztést. Az 1991-ben megalakult Napsugár Kft. átvette a két gyermeklap terjesztését, fokozatosan a kiadását és gazdasági irányítását is, majd 1998 nyarán a Napsugár Kft. az 1995 óta működő Napsugár Alapítvány tulajdonába került, amely azóta is irányítja a Napsugár gyermeklap körüli szellemi életet. A Napsugár Kiadó napsugar.ro címen elérhető honlapja arról tájékoztat, hogy az 1990-es évek közepén a két gyermeklap elérte az 53 000-es példányszámot. „Ez azóta ismét évente csökken a jól ismert társadalmi, gazdasági okok miatt, de gyermeklapjaink példányszáma még mindig a legmagasabb a romániai magyar sajtóban, sőt a folyóiratok mezőnyében összmagyar viszonylatban is az elsők között vagyunk” – ismertetik a kiadó weboldalán. A Napsugár Kiadó nemcsak a Napsugár és a Szivárvány rendszeres és pontos megjelentetését és terjesztését irányítja, hanem Napsi címen évente két vakációs mese-, rejtvény- és játékkötetet ad ki, megjelenteti az iskolai színjátszást segítő műsorfüzeteket, tehetséggondozó anyanyelvi táborokat szervez kisiskolásoknak, szakmai fórumokat létesít pedagógusoknak, társszervezője országos anyanyelvi mesemondó és általános műveltségi versenyeknek, valamint a Kárpát-medencei gyermeklapok nemzetközi szimpóziumainak. A Zsigmond Emese főszerkesztő irányításával havonta megjelenő Napsugár a minőségi irodalom népszerűsítése mellett hangsúlyt fektet az ismeretterjesztésre is. Az Itt születtem című rovatban 2000 szeptemberétől 2007 decemberéig 78 települést mutattak be az ott lakó gyerekek és tanító nénik. /Bonczidai Éva: Mit olvas Csipike, Cimbi és Mákvirág? = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

A magyar kultúra ünnepét idén két rendezvény tette emlékezetessé Kolozsváron. Az Unitárius Kollégium kórusa szólaltatott meg igényes zeneműveket. Másnap az egyetem magyar irodalmi tanszékének, s mindenekelőtt Egyed Emese tanárnőnek a szervezésében folyt az ünnepi műsor. A Műegyetem két urbanisztika szakos hallgatója, Majó Zsuzsa és Tánczos Kata indult el nyitott szemmel s egy jó fényképezőgéppel Kolozsváron. Arra keresték a választ, hogyan nyilvánul meg a hely szelleme a város építészetében. /Gaal György: Széljegyzet a magyar kultúra napjához. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

A kabarék világába, a kommunizmus idején dívó színjátszás fortélyaiba, egy irodalmi és pedagógusi pálya világába avatott be Jancsó Miklós színművész, író, beszédtechnikus a Bretter György Irodalmi Kör találkozóján, Kolozsváron. A meghívott színész hat kötet szerzője, amelyekben jórészt a humoros írások dominálnak. /Varga Melinda: Humoreszkek világa. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Az egykori sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör egykori munkatársai közül már odalett Znorovszky Attila, Csiki László, Sütő István, Tőke Csaba, a kiváló külső munkatársak közül Kónya Ádám, Kisgyörgy Benjámi, Incze László, a mindentudó Máthé János bácsi, Bartos Endre, s a lap arcélét, küllemét meghatározó Baász Imre és Plugor Sándor. Most Jecza Tibor hunyt el, a lap második főszerkesztője /1974-1983/, majd helyettes vezetője, ki ugyancsak nehéz időkben kapta kezébe az irányítást. /Magyari Lajos: In memoriam Jecza Tibor (1937–2009). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Tőkés László az erdélyi magyarság helyzetét értékelte a Sólyom László köztársasági elnökkel történt megbeszélésen január 28-án Budapesten, a Sándor-palotában. Sólyom László legutóbb 2008. október 24-én, Csíkszeredában találkozott Tőkés László püspökkel. Tőkés László, az erdélyi magyarok európai képviselője beszámolt arról, hogy a közelgő európai parlamenti választások tekintetében egy közös, nemzeti lista felállítására tett javaslatot, amelynek lehetőségéről január 30-án egyeztet Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Sólyom László egyetértett a magyar összefogás szükségességével. Az EP-képviselő beszámolt a Partiumi Keresztény Egyetem hivatalos akkreditálásáról, illetve a Sapientia–EMTE küszöbön álló akkreditációjáról. Emlékeztetett: kereken ötven éve olvasztották be a Bolyai Tudományegyetemet a Babes Egyetembe, és ennek kapcsán felhozta a két magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézmény paritásos alapon való, a magyar és a román állam által egyforma mértékben történő támogatásának kérdését. Tőkés László tájékoztatást nyújtott arról a csángómentő programról, amely a csángómagyarok nyelvi és közösségi megmaradását célozza, és arra kérte a magyar köztársasági elnököt, hogy továbbra is támogassa a csángó ügyet. Traian Basescu román államfő küszöbön álló budapesti látogatása kapcsán a püspök ismertette a magyar államfővel a felerősödött regionalizációs folyamatokat. Elmondta: fennáll a veszélye annak, hogy az új regionális közigazgatási rendszer nem tartja tiszteletben a különböző történelmi régiók határvonalait, és az etnikai összetételt is megváltoztathatja. Tőkés László meghívta Sólyom László államelnököt 2009. december 15-re Temesvárra, a romániai forradalom húszéves évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre. A Magyar Köztársaság elnöke a meghívást elvileg elfogadta. /Erdélyi ügyekről a Sándor-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./ A találkozó célja az volt, hogy Tőkés László a romániai parlamenti választások után értékelje az Erdélyben élő magyarság helyzetét. A püspök Sólyom László államfőnek kifejtette: 2004. december 5-e nem annyira a trianoni diktátum, hanem inkább a kommunista korszak szétszakadt nemzetrészeket egymástól elidegenítő, internacionalista” doktrínájának a következménye. /Sólyomnál járt Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./