Székelyföldi együttműködés
Találkoztak Hargita és Maros megye tanácsának szakemberei
Folytatódik a történelmi Székelyföld megyéi közti együttműködés kiterjesztése és elmélyítése. Maros és Hargita megye önkormányzati szakemberei pénteken olyan projektekről egyeztettek, amelyek lehetőséget nyújtanak a közös együttműködésre.
Nyitottság jellemezte a megyeközi találkozót – olvasható a tanácskozásról kiadott tájékoztatóban. A megbeszélésen jelen volt Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, Birtalan József, a Hargita Megyei Tanács menedzsere és a két megyei önkormányzat fejlesztési, építészi, gazdasági, útügyi és kulturális intézményeinek, igazgatóságainak vezetői. Lokodi Edit Emőke hangsúlyozta: a három megye – Kovászna, Hargita és Maros – régóta törekszik a történelmi, kulturális, fejlesztési szempontból közös pontok mentén való együttműködésre.
Birtalan József elmondta, gyakorlatilag folytatódik a Kovászna megyeiekkel elkezdett együttműködés, amelynek az a lényege, hogy a közös arculatépítésnek, a történelmi jellegzetességek megőrzésének és kiaknázásának legyen gazdasági-turisztikai eredménye is, másfelől céljuk megismertetni a Hargita megyében futtatott projekteket.
A Maros és Hargita megyei tanács közti egyeztetés gerincét a Hargita Megyei Tanács 2009. évi tevékenységi beszámolója képezte, amely tartalmazta a Kovászna megyével közös kezdeményezések rövid összefoglalóját is. Az illetékesek ezeket a projekteket vették sorra, elemezve és megvitatva a kivitelezés lehetőségeit.
A Maros megyei szakemberekkel sikerült megegyezni többek között a székelyföldi kerékpáros körverseny és a Székelyföld nyeregben című kulturális esemény megrendezésében. A Nyerges- tetőn megrendezett eseményt kulturális tartalommal évente más székelyföldi kistérség töltené meg. Emellett a három megye kölcsönösen megosztaná az éves kulturális esemény-naptárát, közös hírlevelet is adhat ki, továbbá Fülöp Otília, a Hargita Megyei Tanács főépítésze szerint a székelyföldi települések közös arculati elemeiből pályáztatás útján kellene kiválasztani egy arculatot, amelynek alapjául a nem elcsépelt székely szimbolika szolgál, és az országos jelzésekkel párhuzamosan elhelyeznék ezeket.
Szóba került a székelyföldi legendatérkép-projekt, amelynek során a Hargita megyei szakemberek 142 legendát gyűjtöttek össze, és térképek révén próbálják azokat iskolákban népszerűsíteni. A Maros megyeiek segítenek felkutatni egyéb legendákat.
E térképpel kapcsolatban Lokodi Edit fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy természetesen más legendák térképének elkészítését is támogatja a Maros Megyei Tanács, amennyiben igény van rá.
A továbbiakban szó volt közös fejlesztési stratégia kidolgozásáról Székelyföldre mint specifikus térségre – a Hargita Megyei Tanács fejlesztési igazgatója, Szép Róbert szerint ez projektorientáltan is megoldható –, valamint ki kellene terjeszteni az oktatási, szociális, környezetszempontú és akadémiai értekezésről szóló Sikeres Székelyföld rendezvénysorozatot.
A Hargita megyeiek által javasolt mintegy 60 témakör között még helyet kapott a közös tanácsülések szervezése – amelyeket, a területi kompetencia kérdéskörét és a korábbi közös kormányülések példáját figyelembe véve, úgy lehet kivitelezni, hogy párhuzamosan hozzanak azonos határozatokat – hangzott el. A Hargita megyeiek beszámoltak a termékértékesítés terén elért eredményeikről, a faluképvédelemről (Modern székely ház program), valamint a szórványprogramról, amelyben Hargita megye Beszterce- Naszód és Temes megyei magyar közösségeket támogat, míg Maros megye a saját határain belüli közösségeket fogja támogatni.
A Maros Megyei Tanács által javasolt projektek között szerepel a bözödi tó és környéke turisztikai kihasználásának terve, illetve a Hargita és Maros megye határához közel eső megyei utak felújítása.
Lokodi Edit tanácselnök javasolta, hogy a marosvásárhelyi repülőtér legyen "Székelyföld légi kapuja"; a Maros Megyei Tanács önerőből modernizálni tudja, hogy megfeleljen a nemzetközi szintnek.
További javaslatok érkeztek a Szováta–Parajd keskenysávú vasútvonal felújításáról, a Kovászna megyeihez hasonló népépítészeti és kastélyvédelmi projekt Maros megyei kivitelezéséről, kerékpárutak építéséről, valamint falu- képvédelmi elképzelésekről – ez utóbbinál Torockót és Énlakát hozták fel példaként. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Marosvásárhelyen turnézik a sepsiszentgyörgyi színház
Február első napjaiban rendkívüli eseményben lesz része a marosvásárhelyi színházkedvelő közönségnek: a Nemzeti Színház, a Művészeti Egyetem és a Yorick Stúdió támogatásával egy eddig egyedülálló, nyolc napon át tartó, hat előadást tartalmazó vendégjáték- sorozattal érkezik Marosvásárhelyre a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata.
Február elseje és nyolcadika között mindennap megtekinthető valamelyik sepsiszentgyörgyi előadás: február 1-jén a Beaumarchais világhírű darabja nyomán készült Figaro házassága avagy Bolond 1 őrült nap!!! című produkcióval indul a vendégjáték-sorozat, az előadás rendezője Zakariás Zalán, aki az idei évadtól a Tamási Áron Színház művészeti vezetője. Február 2-án, 4-én és 6-án három alkalommal kerül bemutatásra Kolcsár József színművész Zabhegyező című egyéni előadása, mely Jerome David Salinger azonos című regénye alapján készült, és amelyre a belépés díjtalan. A marosvásárhelyi közönség február 3- án láthatja a sepsiszentgyörgyi színház Yvonne, burgundi hercegnő című, több díjat nyert előadását, melynek rendezője Bocsárdi László. A turné keretében bemutatott előadások közül a február 5-én játszott Karnebál című produkció a legújabb, Ion Luca Caragiale D’ale carnavalului című darabját decemberben állította színpadra a szentgyörgyi társulat Alexandru Dabija bukaresti rendező irányításával. Február 7-én sajátos stílusú előadást láthatnak a nézők: Molière A mizantróp című darabja Bocsárdi László rendezésében, a Tamási Áron Színház és a budapesti Égtájak Iroda közös produkciójaként került színre. A vendégjáték-sorozat utolsó előadása a Tamási Áron Énekes madár című színműve alapján készült A csoda című játék lesz, melyet február 8- án láthat a vásárhelyi közönség. Ez a produkció a Tamási Áron Színház 2001/2002- es évadának egyik legnagyobb szakmai és közönségsikernek örvendő, meghatározó jelentőségű előadása volt, melyet a Tamási Áron nevét viselő intézmény fennállásának 60. évfordulója alkalmából az elmúlt évadban új szereposztásban és néhány lényeges koncepcionális módosítással felújítottak az alkotók.
A csoda című produkciót a Művészeti Egyetemen, a többi előadást a Nemzeti Színházban láthatja a közönség. A Zabhegyező 2-án és 6-án a Yorick Stúdió által használt várbeli Mészárosok bástyájában kerül bemutatásra. Vendégjátékaira szeretettel várja a marosvásárhelyi nézőket a Tamási Áron Színház társulata.
Nagy B. Sándor. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Az erdélyi magyarság "főemberére" emlékeztek
Az RMDSZ huszakid évfordulójának megünneplése nem választható el a Domokos Gézára való emlékezéstől: nemcsak azért, mert ő volt az RMDSZ első elnöke, hanem mert meghatározó szerepe volt abban, hogy 1989-1990-ben az erdélyi magyar szolidaritás elindult a maga útján, és hogy az erdélyi magyarság nem a pártosodást választotta, hanem egységes szövetséget hozott létre – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton, Zágonban.
A háromszéki településen száznál többen, politikusok, helyi, megyei elöljárók és közéleti személyiségek emlékeztek az erdélyi magyarság főemberére: a rendezvény keretében elsőként Domokos Géza sírjánál, majd a tiszteletére állított kopjafánál helyezték el az emlékezés koszorúit.
Beszédében az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott, Domokos Géza nemcsak a magyar közösség tiszteletét, hanem szeretetét is kivívta, ő egyben példája is annak, hogy az ember befolyással lehet a történelem menetére.

Elhunyt Csetri Elek történész
Elhunyt Kolozsváron Csetri Elek. A történészprofesszort életének 86. évében, január 24-én, vasárnap délután érte a halál. Csetri Elek „a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a magyar történettudomány kiemelkedő erdélyi képviselője, az Erdélyi Múzeum-Egyesület egyik újjászervezője, tiszteleti tagja, (...)az EME többszörös kitüntetettje” – írja a hétfőn kiadott nekrológban Egyed Ákos, az EME elnöke.
Életének 86. évében hirtelen elhunyt Csetri Elek egyetemi tanár, a MTA külső tagja, a magyar történettudomány kiemelkedő erdélyi képviselője, az Erdélyi Múzeum-Egyesület egyik újjászervezője, tiszteleti tagja, folyóiratunknak korábban szerkesztője, az EME többszörös kitüntetettje.
Csetri Elek 1924. április 11-én született Tordán, középiskoláit Kolozsvárt a Református Kollégiumban végezte, történészi diplomát 1947-ben szerzett a Bolyai Egyetemen. Középiskolai tanár volt Nagybányán és Marosvásárhelyt, 1949-től a Bolyai Tudományegyetem, majd 1959-től a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára volt.
Csetri Elek annak a kolozsvári történésznemzedéknek volt markáns tagja, amely az 1950–1970-es években bontakozott ki, s Kelemen Lajost vallotta mesterének, akit a magas mércéjű szakmaiság s példás helytállás szimbólumának tartott. Tagjainak olyan korban kellett dolgozniuk, amikor a történészi munka feltételei a mélyponton voltak: hiányzott a kutatás és a közlés szabadsága, s a diktatúra a történeti forrásoktól is hovatovább igyekezett távol tartani a nemzetiségi, főleg a magyar történészeket. Az elhunyt pályája jól példázza a romániai magyar történetkutatás göröngyös útját, de azt is, hogy még oly reménytelennek tűnő helyzetekben is munkára serkentheti a nemzete iránti kötelességtudata, a szakmájának elkötelezett történetkutatót.
Miután 1949-ben kinevezték a Bolyai tudományegyetem oktatójává s doktori dolgozatát megvédte, folyamatosan s a rá jellemző alapossággal kutatta történelmünk forrásait, s olyan adatbázist gyűjtött össze, amely közelebb vitte Erdély reális múltja számos kérdésének feltárásához. Csak példaképp említjük meg forráspublikációi közül Wass Pál: Fegyver alatt címen megjelent emlékiratát (1976), Teleki Sándor emlékezéseit (1973), valamint Miskolczy Ambrussal együtt kiadott Gyulai Lajos naplóinak egyes részleteit (2003). Ezek a munkák mindenben eleget tesznek a szakmaiság követelményeinek s jól szolgálják a magyar história-kutatás érdekeit.
Csetri Elek elkötelettségére sokat mondanak választott témái, s történeti korszakai, amelyek felölelik Erdély történetét a XVII. századtól az 1848-as forradalomig, vagyis a fejedelemség korszakát és a Habsburg–kort. És e kereteken belül különös érdeklődése a nagy Fejedelem Bethlen Gábor, valamint az egyetemes történelemben is kiemelkedő jelentőségű politikus ifj. Wesselényi Miklós iránt.
Bethlen Gábor politikájából már-már az erdélyiség szinonimáját jelentő toleranciát emelte ki, Wesselényi életéből az Európaiságot tükröző nemzeti elkötelezettséget, újító szellemet és gyakorlati törekvést. Csetri Elek egyik álma volt, már kutatói pályája kezdetén egy nagy Wesselényi–monográfia megírása. Sajnos, hogy az álmából nem lelhetett valóság, mert a diktatúra politikai légköre kedvezőtlen volt ehhez.
Csetrit egyébként ugyanaz a román diktatúra akadályozta történetkutatásban, mint más erdélyi kollegáit, s akadályozta meg hosszú ideig abban is, hogy a politikai történelemmel foglalkozzon. De a történelmi múlt tág kutatási tér, s ez a nemzedék megtalálhatta a lehetséges alternatívát: irányt vett a művelődéstörténet, valamint a gazdaságtörténet felé. Csetri Elek nagyszámú művelődéstörténeti tanulmánya Kőrösi Csoma Sándor életével kapcsolatos. Számos írásában igyekezett tisztázni Kőrösi Csoma Sándor életének egyes kérdéseit, hogy aztán két kötetben foglalja össze mondanivalóját. Kőrösi Csoma Sándor indulása (1979), illetve Kőrösi Csoma Sándor című kismonográfiájában (1984).
Bár évtizedek során elszigetelve éltünk a külvilágtól, mégis tévedés volna azt gondolni, hogy nem jutott el hozzánk semmi az európai történetírást megújító törekvésekből. Nem így volt, mert a hatvanas évek második felében, s a hetvenes években a francia történetírás az Annales-kör újító elvi s módszerbeli tételeit is tekintetbe véve láttunk hozzá egy modernebb gazdaság– és társadalomtörténeti kutatáshoz. Imreh István és Csetri Elek a történeti statisztikai módszert alkalmazva tárta fel Erdély társadalmi struktúráját 1767 és 1848 között. ez a módszer vezette Csetri Eleket Kolozsvár népességtörténetének kutatásában is. Érdekes Csetri Elek vallomása a gazdaságtörténet írásáról: Az együtt Európán című könyvében vallotta, hogy ez mégiscsak kényszerpálya volt, mert elsődlegesen politikai történettel szeretett volna foglalkozni.
Végül 1989 után Csetri Elek kollegánk ráállhatott erre a történetírói vonalra. Ezt különösen az 1848-as forradalom és szabadságharc kutatásában észlelhetjük. Elhunyt barátunkat írásaiban és az oktatói munkájában egyaránt a magas szakmai igényesség jellemezte. Szigorú mércével mérte önmagát, az egyetemi hallgatókat, a szerzőket és kutatótársait is. Kritikai szelleme olyan erős volt, mint magyar nemzeti elkötelezettsége.
Csetri Elek 1949-től 1986-ig egyetemi oktatóként kiérdemelte tanítványai megbecsülését, kollegái tiszteletét és elismerését. Nagy elégtétel volt számára, hogy 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta, s ő azóta folyamatosan jelen volt a magyar tudományos életben.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek külön is van köszönni valója azért az értő és magas színvonalú munkáságért, amelyet az Erdélyi Múzeum című folyóiratunk főszerkesztőjeként fejtett ki 1995-től 1997-ig, s természetesen Egyesületünk iránti hűségéért is. Ezért nem véletlenül jelentettünk meg vaskos emlékkötetet Csetri Elek tiszteletére, amelyben a szerzők írásaikkal köszöntötték a magyar történettudománynak tett szolgálataiért, oktató munkájáért és gazdag termést begyűjtő kiemelkedő életművéért.
Alig hagyta el a nyomdát utolsó kötete, amelynek címe Erdély az ébredő Európában (Kriterion, 2009), de sajnos a tervezett könyvbemutatót már nem érhette meg.
Munkássága, amelyet a magyar nemzet történetének szentelt történetírásunknak kiemelkedő értéke. Köteteit, tanulmányait bizonyosan sokáig fogják még használni a történelem iránt érdeklődők, a történetkutatók.
Emlékét ezzel őrizzük meg a legméltóbban.
Egyed Ákos. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ- PDL: közeledő álláspontok
Több erdélyi és partiumi megyében is megállapodott az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) megyei szervezete a minisztériumoknak alárendelt megyei igazgatóságok vezetői tisztségének elosztásáról, míg egyes régiókban a héten is folytatódnak a tárgyalások a két kormánypárt között.
A koalíciós szerződést a hétvégén csupán Hunyad megyében sikerült aláírni, de Bihar és Temes megyében is megegyeztek a felek. Szatmár, Hargita, Maros és Kolozs megyében a héten újabb találkozókra kerül sor.
Bihar megyében negyvenháromból tizenegy közintézmény vezetését alkudta ki magának a szövetség – jelentették be a két párt képviselői pénteki közös sajtótájékoztatójukon. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke, illetve Traian Abrudan megyei PDL-alelnök elmondta: a tisztségek elosztásakor a magyar lakosság arányát, illetve a minisztériumok vezetőinek hovatartozását is figyelembe vették.
A két párt nem posztokat, hanem felelősségeket osztott el – szögezte le Szabó Ödön. A tájékoztatón nem hangzott el konkrétan, hogy a közművelődési igazgatóság éléről menesztenék a PDL-s Mircea Bradut, a „felelősség” azonban a miniszter politikai színezetének megfelelően az RMDSZ-nek jut. Három másik esetben valószínűleg igazgatóváltásra kerül sor: a fogyasztóvédelmi hivatal, az ifjúsági igazgatóság, illetve a Körösök Vízügyi Igazgatóság is az RMDSZ hatáskörébe kerülhet, bár jelenleg PDL-s igazgatók vezetik.
Szabó Ödön szerint „morális jogorvoslatot” kell szolgáltatniuk a tavaly politikai alapon leváltott RMDSZ-es vezetőknek is. Az egészségügyi tárcának azonban hiába van magyar minisztere a Bihar megyei Cseke Attila személyében, a PDL ragaszkodott embere, Marius Pîrcioaga megtartásához a megyei hatóság élén, így az egészségbiztosítási pénztár megyei fiókja lehet a szövetségé.
Mint ismeretes, az RMDSZ jelenleg mind a nagyváradi, mind a Bihar megyei önkormányzatban a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) működik együtt. Szabó szerint a kormány öszszetételétől függetlenül úgy tűnik, a megyei tanácsban nem működik a koalíció, a váradi tanácsban viszont igen, így előfordulhat, hogy a szövetség a közeljövőben két különböző párttal alkot majd koalíciót a két döntéshozó testületben.
Aláírták a koalíciós szerződést Hunyad megyében
Hunyad megyében szombaton írta alá az együttműködési szerződést a két párt megyei elnöke, Winkler Gyula és Tiberiu Iacob-Ridzi. Ennek megfelelően az RMDSZ által támogatott magyar vezetőt neveznek ki az építkezéseket ellenőrző megyei igazgatóság és a megyei vízgazdálkodási vállalat élére, ugyanakkor magyar aligazgatója lesz a megyei tanfelügyelőségnek, a pénzügyi, ifjúsági, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóságnak.
A protokollum szerint a felek vállalják, hogy életbe léptetik Hunyad megyében a kormány politikáját, támogatják egymás képviselőit a megyei és a kormánynak alárendelt közintézményekben. A dokumentumban külön szerepel, hogy a PDL támogatja a Hunyad megyei magyar közösség törekvéseit, különösképpen az anyanyelvű oktatás megerősítésére, a hagyományok és a kultúra megőrzésére vonatkozóan, miközben a szövetség a PDL projektjeit próbálja elősegíteni. Az együttműködés érdekében a két párt Megyei Egyeztető Tanácsot hozott létre, a tíztagú testületbe ötöt az RMDSZ, ugyanennyit a PDL delegált.
Megegyeztek az igazgatói tisztségek elosztásáról Temes megyében is, az egyezményt azonban csak a héten írják alá. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök azonban pénteken úgy nyilatkozott, nincs megelégedve az eredménnyel, ugyanis a PDL csupán egyetlen igazgatói és hat helyettesi tisztséget engedett át a szövetségnek.
Utóbbiakat a tanfelügyelőségen, az állat-egészségügyi, a mezőgazdasági, a területi munkaügyi felügyelőségen, a megyei mukaerőelosztó ügynökségen és az egészségbiztosító pénztárnál tölthetik be az RMDSZ jelöltjei. Halász kifejtette, örült volna, ha több igazgatói széket mondhatnak magukénak, de betartották az etnikai számarány elvét, és a megyében csupán a lakosság 7,47 százaléka magyar nemzetiségű.
Keresik az igazgatókat Háromszéken
Háromszéken az igazgatói tisztségek 65 százalékát szerezte meg az RMDSZ. A szövetség 24 intézmény élére jelölhet igazgatót, míg a megyében összesen 35 intézményben 102 igazgatói és aligazgatói tisztséget oszt el egymás között a két kormánypárt. Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke szerint az igazgatók kinevezésekor a szakmai felkészültséget tartják szem előtt, így annak a jelöltnek van nagyobb esélye, akit a szakmai szervezetek is támogatnak. Az RMDSZ adatbázisában száz szakember önéletrajza szerepel.
A jelöltek egy részével az elmúlt héten találkoztak, a meghallgatások a héten folytatódnak. Első körben a jelenleg is tisztségben levő igazgatókkal tárgyaltak, akik valószínűleg továbbra is megtartják széküket. Keresztély Irma főtanfelügyelő, Sikó Barabási Sándor főállatorvos, Deme Judit egészségügyi igazgató továbbra is tisztségben marad.
Mild Zoltán építészeti főfelügyelővel még nem egyeztettek, de híresztelések szerint megőrizheti állását. Visszahelyezik tisztségébe ugyanakkor a munkaerő-elhelyező ügynökségtől egy évvel ezelőtt leváltott Kelemen Tibort, az ifjúsági igazgatóságtól menesztett Tishler Ferencet, míg a levéltár élére Csáki Árpád történészt javasolják.
Szatmár: akadozó egyeztetések
Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete a hétvégén másodszor ült le tárgyalni a PDL-vel, azonban Kereskényi Gábor, a szövetség szatmárnémeti elnöke szerint egyelőre nem született eredmény. „Tulajdonképpen ez volt az első komolyabb egyeztetés. Most került szóba először mindkét fél álláspontja, de egyelőre mindenki ragaszkodik a saját elképzeléseihez” – közölte a Krónikával Kereskényi, aki szerint az RMDSZ a magyarság számarányával megegyező számú igazgatói tisztséget szeretne.
„Ragaszkodunk hozzá, hogy a 31 intézmény vezetői székéből 11-et mi kapjunk meg. Ahol nem lesz magyar vezető, ott helyetteseket szeretnénk” – mondta. Az egyeztetést ma délután folytatja a két párt megyei szervezete. „A koalíciós partner meg szeretné kapni Szatmárnémeti egyik alpolgármesteri székét, és a megyei tanács két alelnöki tisztségére is pályázik. Városi szinten nehezen tudunk együttműködni, de a tisztségek elosztásának semmi köze ehhez” – tette hozzá Kereskényi, aki szerint nem zárkóznak el az együttműködéstől, és a jegyességből hosszútávon akár házasság is lehet.
Szatmár megyében jelenleg egyetlen igazgatóságot, a vidékfejlesztési és halászati kifizetési ügynökséget vezeti magyar politikus, és négy intézményben van RMDSZ-es helyettes.
Folytatódnak az egyeztetések a héten a két kormánypárt között Hargita, Maros és Kolozs megyében is, miután az eddigi tárgyalások során nem sikerült közös nevezőre jutniuk a feleknek.
Bíró Blanka, Nagy Orsolya, Pap Melinda, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Óteleken találkoztak a magyar kisgazdák – Csősz János vette át a gazdaszervezet vezetését
Óteleken tartották meg pénteken délután a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Temes megyei szervezetének 2010 évi találkozójat, amelyen mintegy 65-70 bánsági magyar gazda vett részt.
A házigazda Óteleki Keresztény Gazdakör képviselői mellett csenei, gátlajai, gyertyámosi, gyéri, igazfalvi, lugosi, pusztakeresztúri, újszentesi, zsombolyai és a végvári gazdaszervezetek képviselői vettek részt a találkozón, amelynek során Kiss Károly, a Temes megyei gazdaszervezet veterán elnöke ünnepélyes keretek között átadta a stafétabotot Csősz János egyetemi tanárnak, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság egyik vezető tisztsége várományosának.
6,6 millió euró értékű mezőgép és gabonatároló Óteleken
A bánsági magyar gazdák óteleki együttléte az IMP CONS kft. telephelyén megtartott mezőgép bemutatóval indult. Szabó Csaba Zoltán, a mezőgazdasági vállalkozás társtulajdonosa a vendégeknek bemutatta a Sapard-pályázatok útján vásárolt, 6,6 millió euró értékű mezőgép állományt és a tavaly elkészült gabonatárolókat. Bíró László farmvezető a Nyugati Jelennek elmondta:a 2005 évi nagy árvíz után jött Ótelekre Ingrisch József nagyvállalkozó, aki a mezőgazdaságba fektetett be és létrehozott egy gabonatárolót, jól felszerelt mezőgép állomással. „2000 hektárnyi mezőgazdasági területet dolgozunk meg, az itt látható silókban 13.500 tonna gabonát tudunk tárolni. – nyilatkozta lapunknak Bíró László - A silók építését 2008-ban indítottuk és 2009 júniusában már betároltuk az első búzát. Az öt nagy méretű siló kapacitása egyenként 2.500 tonna, a két kisebb, 500 tonna kapacitású siló arra szolgál, hogy a szárítót üzemeltessük.
Az itt látható mezőgazdasági gépek vadonatújak, az őszön kaptuk őket: van műtrágyaszóró, vegyszerező, kombájn, kukorica-törő gép, kombinátor, kisebb és nagyobb teljesítményű traktorok. Van itt még egy nagy gabonatároló és egy kisebb silót is fel akarunk építeni, ahol majd vetőmagokat szeretnénk előállítani, szelektorozni, csávázni és zsákozni”. Bíró Lászlótól azt is megtudtuk: 70 alkalmazottja van a mezőgazdasági vállalkozásnak, ebből 25-en mezőgazdasággal foglalkoznak, de van saját építő csoportjuk is, akik a telephelyen látható valamennyi létesítményt felépítették.
Elnökváltás a megyei gazdaszervezet élén
A Temes megyei magyar gazdák óteleki találkozója a helyi kultúrotthonban, fehér asztal melletti tapasztalatcserével, kötetlen beszélgetéssel folytatódott. A rendezvény során a megyei elnökségről egészségügyi okok miatt lemondott Kiss Károly könnyeivel küszködve búcsúzott el az ő kezdeményezésére létrehozott gazdaszervezet tagságától.
„Nehéz most elbúcsúzni – mondta Kiss Károly – miután 15 évet az életemből arra tettem fel, hogy lelket verjek a Temes megyei magyar gazdákba! Köszönöm, hogy ez alatt az idő alatt mellettem voltak! Emlékezzünk rá, hogy tizenöt éve hányan és milyen mostoha körülmények között indultunk el. A búcsúzáshoz erőt ad, hogy ennyi magyar gazda gyűlt most össze, ez a mi munkánk eredménye. A bánsági magyar kisgazdák jövőjét az összefogásban, a termékek közös értékesítésében látom!” – mondta a leköszönő elnök.
Az óteleki Bóka János felelevenítette, hogyan alapították meg 15 évvel ezelőtt az első gazdakört, édesapja emlékére, aki aranykalászos kisgazda volt a két háború között az Óteleken működött gazdaszervezetben.
Marossy Zoltán, Temes megye Trianon utáni első magyar alispánja Kiss Károlyt búcsúztató beszéde során hangsúlyozta: „,ma nem ülnénk itt, ha a most leköszönő elnök nem kezdeményezi és nem viszi következetesen végig a Temes megyei magyar gazdakörök létrehozását. Nem egyszer vitatkoztam Kiss Károly elnökkel arról, hogy politizál-e vagy nem a gazdaszervezet. Én úgy vélem, ha a szervezet nevében ott van az a szó, hogy magyar, akkor az köti minden magyar szervezethez, köztük az RMDSZ-hez is a gazdaszervezetet!”
Csősz János, a temesvári Mezőgazdasági egyetem tanára, a Temes megyei gazdaszervezet már korábban megválasztott új elnöke megköszönte a bizalmat a szép számban összegyűlt tagságnak. „Igyekszem úgy teljesíteni ezt a feladatot, hogy amikor a mandátumom lejár, legalább még egy sor asztalra legyen szükség ebben a teremben a gazdatalálkozó résztvevői számára! Az RMDSZ támogatásával visszakerülők a mezőgazdasági igazgatóságra, ahol sokat segíthetek a tagságunknak. Szeretnék a fiatalokra támaszkodni, mert ők jelentik a bánsági magyar gazdák jövőjét és sok olyan uniós pályázati lehetőség van, amely a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat segíti” – mondta Csősz János.
A szervező Óteleki Keresztény Gazdakör nevében Szabó Csaba Zoltán lapunknak azt nyilatkozta: a szakmai tapasztalatcsere mellett Kiss Károly leköszönő elnök búcsúztatása és az új elnök, Csősz János beiktatása volt a gazdatalálkozó célja. „Az óteleki gazdaszervezetnek 39 tagja van. Köszönet jár Kiss Károly leköszönő elnöknek azért is, mert megszervezte a gazdatanfolyamokat számunkra, a tagságunk háromnegyed része diplomás kisgazda és én magam tanúsíthatom, hogy ezeket a diplomákat bárhol, akár az európai uniós pályázatok esetében is elfogadják! Ez a találkozó jó alkalom arra is, hogy az óteleki gazdák személyesen megismerkedjenek a Temes megyei kisgazdákkal, elbeszélgessenek a szakmai kérdésekről, telefonszámokat cseréljenek, barátságok szövődjenek. A gazdakör összehoz bennünket, összefogásra serkent, arra, hogy elmondjuk egymásnak és közösen oldjuk meg a gondjainkat!” Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Ügyvivő elnököt nevez ki Markó
A Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) mai ülésén nevezi meg Markó Béla azt a személyt, aki ideiglenesen ellátja az ügyvezető elnöki teendőket. Az RMDSZ elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy az RMDSZ alapszabályzata összeférhetetlenséget állapít meg Kelemen Hunor kulturális miniszter ügyvezető elnöki tisztsége és kormányzati megbízatása között.
A helyzet feloldására rendelkezésre álló 30 napos határidő a hétvégén lejárt. Veress Emődtől, a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság vezetőjétől megtudtuk, a testület értelmezése szerint az RMDSZ alapszabályzata lehetővé teszi Kelemen Hunor számára, hogy felfüggessze ügyvezető elnöki tisztségét, amíg miniszteri mandátuma tart, ha a szövetségi elnök ideiglenes ügyvezető elnök kinevezését javasolja a Szövetségi Képviselők Tanácsának.
Veress szerint Markó Béla jóval a határidő előtt megkereste a bizottságot azzal a kérdéssel: feloldható-e az összeférhetetlenség Kelemen ügyvezető elnöki tisztségének felfüggesztésével. „Határozatunk szerint ez lehetséges, ha a szövetségi elnök olyan ideiglenes ügyvezető elnököt javasol, aki főállásban el tudja látni ezt a tisztséget. Ezt az összeférhetetlenséget azért állapítottuk meg annak idején, mert a poszt teljes embert igényel” – mondta az ÚMSZ-nek Veress.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Csíki lesz a mezőgazdasági tárca államtitkára
Megerősítették a hírt az illetékesek, hogy magyar nemzetiségű államtitkára lesz a mezőgazdasági minisztériumnak Haschi András kertészmérnök személyében, aki osztályvezetői állást töltött be a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) keretében.
– Mit tart a legfontosabb tennivalónak, elképzelései szerint mivel kezdi az államtitkári munkát?
– A hazai mezőgazdaság egyik legégetőbb problémáját az uniós támogatások kihasználásának maximalizálásában látom. Az ágazat jelenlegi nehéz helyzetében az összes lehetséges forrásra szükség van a fejlesztés, az élhető jövő érdekében. Természetesen egy jól működő kisfarm esetében, amely biztos egzisztenciát képes biztosítani egy családnak, a várható jövedelmet, többletbevételt nem az esetleges állami vagy uniós támogatásoknak kellene jelenteniük. A vállalkozásszerűen űzött gazdálkodásnak – mint jövedelmező termelői tevékenységnek – segítség nélkül, önmagában is életképesnek kellene lennie. A térség technológiai, módszertani hátrányát lefaragni, Európa-szinten versenyképes mezőgazdasági tevékenységet folytatni azonban olyan beruházásokra, fejlesztésekre lenne szükség, amely meghaladja a helyi gazdaréteg lehetőségeit. Ezért kell megszerezni minden egyes eurócentet, amelyre lehetőség kínálkozik. Idővel csökkenni fog vagy teljesen megszűnik a támogatások mértéke, de amíg meleg, addig ütni kell a vasat.
– Kissé pontosabban beszámolna munkaköréről?
– Egyelőre a hivatalos kinevezésre várunk, abban majd pontosítanak, ugyanis még nem tudjuk a tárca melyik részlegének államtitkári teendőit szánták nekem. A hazai mezőgazdaság csődközeli állapotát figyelembe véve azonban elmondható, hogy feltehetően sokkal több munka vár, mint amennyire számítottam, amikor elsőként felmerült a nevesítésem gondolata.
– Mit várhatnak majd el a csíki gazdák öntől, miért kellene örüljön egy Hargita megyei gazda annak, hogy földije a mezőgazdasági tárca államtitkára lett?
– Először is azért, mert magam is a gazdatársadalomból érkeztem, így nem ismeretlenek számomra a székely szántóvető gondjai, illetve jellegzetes gondolkodásmódja. A fenti állítás nemcsak a múltra vonatkozik, hanem a jelenre is, ugyanis a kifizetési ügynökség osztályvezetőjeként folyamatosan jártam a terepet a kollégákkal, igyekeztünk informálni a termelőket a támogatásokról, különböző pályázati lehetőségekről. A gyakori megyejáró körutak során több gazdával beszélgettünk, elemeztük a nehézségeket, kerestük a kiutat a problémára. Azzal a tudattal indulok neki a bukaresti küldetésnek, hogy tisztában vagyok a termelők helyzetével és specifikus gondjaival. Úgy kezdem tehát az államtitkári munkát, hogy ismerem a megoldásra váró „mit”, igyekszem megtalálni – a lehetőségek szerinti legjobb – „hogyant” is.
– Az APIA egykori megyei igazgatóját az intézmény országos vezetőjévé léptették elő, önt pedig államtitkárrá nevezték ki. Ennyire jó „dobbantó” a kifizetési ügynökség?
– Mint már említettem, az RMDSZ helyi szervezete nevesített, a javaslattal a párt központi vezetősége is egyetértett, személyem ellen a koalíciós partner sem emelt kifogást. A megyei APIA helyettes igazgatójaként megszerzett jogi-szakmai ismeretek, tapasztalatok, természetesen számítottak akkor, amikor a nevem szóba került, az említett magas állami tisztség kapcsán. Leendő államtitkári pozícióm tehát a szövetség kormányzati szerepvállalásának, valamint az RMDSZ vezetősége részéről a személyem iránti szakmai bizalomnak köszönhető. Utóbbiért hálás vagyok és igyekszem majd úgy végezni a munkámat, hogy ne okozzak csalódást sem a szövetségnek, sem pedig a gazdáknak. Bármennyire magasra kerül az ember, nem szabad elfelednie, honnan indult – erre tanítottak egykor, és igyekszem megszívlelni a mondást.
Haschi András, a mezőgazdasági minisztérium frissen kinevezett államtitkára 1972-ben született, pályakezdő kertészmérnökként a csíkszeredai burgonyatermesztő állomásnál dolgozott, majd 2006 óta a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) osztályvezetője, helyettes igazgatója.
Hompoth Loránd, Hargita Népe. Forrás: Erdély.ma

Leégett a Status Kiadó nyomdája
A lángok martalékává vált a hétvégén a csíkszeredai Státus Könyvkiadó Madéfalván működtetett nyomdája, és részben az ezzel közös épületben található sütöde. A tűz keletkezésére nincs ésszerű magyarázat.
A tűz szombaton, január 23-án kora hajnalban keletkezett Madéfalván, a lángok hajnali 4 órakor csaptak fel. A nyomdának és a péksüteményeket előállító sütödének helyet adó épület a település főutcáján, a korábbi polgármesteri hivatalnak helyet adó épület mögötti udvarban helyezkedik el.
Nagy lánggal égett, ez Birtók József, a Státus Könyvkiadó igazgatója szerint annak is tulajdonítható, hogy az épület bitumenes hullámlemezzel volt fedve. A tűz a nyomdát, illetve a mögötte levő raktárt érintette leginkább – a raktár porig égett, a nyomda tetőszerkezete teljesen és a fából készült falak egy része is leégett. Kiégett a teljes nyomdai berendezés, a nyomdagépek, megsemmisültek a bent levő könyvek, festék és a papír nagy része. Szomorú látvány fogadott ottjártunkkor – még tegnap is füstölgött egy gerenda a romok között, félig és teljesen szénné égett könyvek az udvaron és bent, néhány ép példány, amely az oltás nyomán megfagyott. A téglából épült sütöde jobban ellenállt a tűznek, itt a tetőszerkezet és a manzárd egy része károsodott leginkább, bútorzat, villanymotor, műanyag ládák semmisültek meg. A tűzoltók megállapítása szerint a tűz a nyomda irányából terjedt át a sütödére, a keletkezés okaira viszont nincs ésszerű magyarázat.
A tűzoltósági jelentés elektromos rövidzárlatot említ, viszont Birtók József, a könyvkiadó igazgatója szerint ezzel nem lehet megmagyarázni a tűz keletkezését. Mint elmondta, tavaly novemberben szereltek fel egy teljesen biztonságos, automata biztosítéktáblát, amely a legkisebb gyanús jelre is megszakítja az áramellátást – éppen azért, hogy megelőzzék a veszélyforrást. „Két világítótest van bent, ezek nem égtek éjszaka. Ugyanakkor az épületben azelőtt három napig nem járt senki. A tűz felülről terjedt, ez látszik” – mondta Birtók, akinek nincs magyarázata a történtekre.
Kovács Attila
Újjáépítenék a nyomdát
A tűzoltósági jelentés 200 000 lejre becsülte a tűzben keletkezett anyagi károkat. Mivel a nyomda nem volt biztosítva, a váratlanul jött veszteség igen súlyos a kiadóra nézve. Birtók József azt mondta, mindenképp szeretné, hogy a nyomda újraépüljön az épületmaradványok lebontása után, és újra működni tudjon. Forrás: Székelyhon.ro

Takács Csaba „újratöltve”
A szatmári származású, Csíkszeredában élő Haschi András lehet a mezőgazdasági tárca államtitkára. Tegnap a SZÁT arról is döntött, hogy Takács Csaba lesz az ideiglenes ügyvezető elnök.
Ismét Takács Csaba) látja el az RMDSZ ügyvezető elnöki teendőit, miután a kulturális miniszterré kinevezett Kelemen Hunort saját kérésére felfüggesztették a tisztségből. Egy tegnap kiadott közlemény szerint, amelyet Markó Béla szövetségi elnök ír alá, az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) felfüggesztette Kelemen Hunort az ügyvezető elnöki tisztségből.
A testület döntése Kelemen kérésére született, és arra az időre érvényes, amíg Kelemen kulturális miniszterként tevékenykedik. Az intézkedés alapja az RMDSZ alapszabályzatának az a kitétele, miszerint ügyvezető elnöki teendőket és kormányzati tisztséget ugyanaz a személy nem láthat el. Markó Béla szövetségi elnök a SZÁT döntését megelőzően a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottságtól kért ezzel kapcsolatosan értelmezést.
A bizottság szerint Kelemen Hunor ügyvezető elnöki tisztségét megtartja, de az ezzel járó teendőket ebben az időszakban nem gyakorolja. Markó javaslatára a SZÁT Takács Csabát bízta meg a szövetségi elnöki teendők ellátásával. A megbízott ügyvezető elnök megerősítését a Szövetségi Képviselők Tanácsának következő ülése elé terjesztik, áll a közleményben. Takács Csaba 1993-tól 2007-ig dolgozott az RMDSZ ügyvezető elnökeként. Ezt követően közéleti szerepet nem vállalt, és a Communitas Alapítvány elnöki tisztségét töltötte be.
Szintén tegnapi ülésén a SZÁT arról is határozott, hogy Haschi Andrást, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatóságának osztályvezetőjét jelöli a mezőgazdasági minisztériumi államtitkári tisztség betöltésére. Haschi 1972-ben született Szatmárnémetiben, Csíkszeredában 15 éve él. A nevezésére még a kormánynak is rá kell bólintania. Ez pedig – mint az elmúlt időszak tapasztalatai mutatták – nem mindig történik egyik napról a másikra, a már lassan két hete ismert államtitkárjelöltek közül néhányat csak az elmúlt hétvégén helyeztek tisztségbe.
Így most már Moldován József a Kommunikáció és Információs Társadalom Minisztériumának, Borbély Károly pedig a Gazdasági Minisztérium államtitkára. A miniszterelnök továbbá aláírta Tánczos Barna államtitkári kinevezését a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztériumba. Szintén határozat született Nagy Zoltán államtitkári kinevezéséről Markó Béla miniszterelnök-helyettes kabinetjébe, ugyanitt Pásztor Gabriella államtanácsosi tisztséget fog betölteni. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Újraindulhat az Erdélyi Napló
A tervek szerint márciusban újraindul az Erdélyi Napló nevű polgári hetilap. A folyamatosan anyagi gondokkal küszködő, Kolozsváron szerkesztett kiadvány augusztus óta tűnt el a standokról, legutóbb 2500-as példányban jelent meg.
Makkay József főszerkesztő a Krónikának elmondta: a lapot egy Magyarországon bejegyzett lapkiadó cég fogja újraindítani, melynek nevét egyelőre nem kívánja a nyilvánosság elé tárni.
„Rendszeresen pénzügyi problémákkal küszködtünk, mivel ellenzéki beállítottságú, nem az RMDSZ holdudvarába tartozó lapként tartottak nyilván, így támogatásokat sem kaptunk – magyarázta a főszerkesztő. – Mivel nem találtunk romániai magyar lapkiadót, így magyarországi cégekkel tárgyaltunk, és ma úgy tűnik, révbe jut a lap sorsa. Részleteket majd egy későbbi időpontban, sajtótájékoztató keretében szeretnénk elárulni.”
Makkay József közölte továbbá: a lap a jövőben is konzervatív beállítottságú politikai-közéleti hetilap marad. A tervek szerint márciustól 16 oldalasról 24-re bővítenék a lap oldalszámát, és A4-es formátumban jelenne meg.
Bővítenék ugyanakkor a szerkesztőségi stábot is: a főszerkesztő elmondása szerint míg az utóbbi hónapokban, „a túlélési időszakban” mindössze két-három újságíró dolgozott az Erdélyi Napló összeállításán, az újraindítást követően várhatóan 7-8 szakember foglalkozik majd ezzel a munkával.
Az Erdélyi Napló napilapként indult 1990-ben Nagyváradon, majd a terjesztési hálózat hiánya miatt néhány hónap után leállt. Egy évvel később, immár hetilapként indult újra, 2004-től pedig az akkori főszerkesztő, Dénes László távozása után Kolozsvárra költözött, és a helyi Kalauz Kft. kiadásában jelent meg.
Gyergyai Csaba. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Feléled a kisebbségi törvény?
A kormány hamarosan felkéri a parlamentet, hogy folytassa a kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezet elfogadásához szükséges előkészületeket – írta tegnap a Mediafax hírügynökség kormányközeli forrásokra hivatkozva.
A kabinet a forrás szerint arra kéri a törvényhozást, hogy lehetőleg a következő parlamenti ülésszakban, azaz június végéig készüljön el a tervezet végleges szövege, és azt fogadják is el.
Mint ismeretes, a kisebbségek jogállását rögzítő, az RMDSZ által 2005-ben kidolgozott törvénytervezetet a szenátus három éve elutasította, a képviselőházban pedig már a bizottsági viták során leállt a tervezet vitája, ugyanis – rendszerint a konzervatív és a demokrata-liberális párti honatyák távolmaradása miatt – az illetékes szaktestületek folyamatosan szavazatképtelenek voltak.
Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes már korábban is közölte, hogy a kisebbségi törvény elfogadása szerepel a kormány prioritáslistáján.
Oktatási törvény júniusban
Március végéig elfogadja a kormány az oktatási törvény tervezetének végleges formáját, és megküldi azt a parlamentnek szavazásra – jelentette be tegnap Emil Boc miniszterelnök.
A kormány azt szeretné, ha legkésőbb az első félév végéig a törvényhozás is rábólintana a törvénycsomagra, az egységes nyugdíjrendszer kialakításáról szóló törvényt pedig már május végére elfogadtatná.
Rámutatott, az RMDSZ emellett azt is szeretné elérni, hogy a kisebbségi törvényben – az oktatási törvényhez hasonlóan – rögzítsék, hogy a közintézmények döntéshozó fórumaiban a kisebbségek képviselői is helyet kapjanak.
Markó szerint az RMDSZ a PDL-vel is egyeztetett a kisebbségi törvény vitájának folytatásáról, ennek során pedig arról egyeztek meg, hogy cikkelyenként újratárgyalják a jogszabályt.
Megelőzően ugyanakkor egyeztetni kívánnak mind a többi nemzeti kisebbség képviselőivel, mind a többi parlamenti párttal.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Egyoldalú Verespatak-szeminárium az EP-ben
Heves ellenkezést váltott ki a romániai európai parlamenti delegáció tagjai körében, hogy Adina Vălean liberális párti EP-képviselő a befektető Gabriel Resources képviselőivel közösen, az ellenzők kihagyásával szervezett szemináriumot Brüsszelben Verespatakról.
Botrányt váltott ki a romániai EP-képviselők körében és a Nemzeti Liberális Pártban (PNL), hogy az alakulat egyik európai parlamenti (EP) kéviselője, Adina Vălean (aki egyébként Crin Antonescu pártelnök felesége) kedden anélkül szervezett szemináriumot Brüsszelben a Verespatakra tervezett bányaberuházásról, hogy arra meghívta volna az aranybánya tervét ellenző képviselőket is. A visszás helyzetre egy másik liberális EP-képviselő, Renate Weber hívta fel a figyelmet, aki közölte: Vălean a kanadai beruházó, a Gabriel Resources képviselőivel együtt szervezte a Hogyan tegyük Európát a fenntartható és felelős kitermelés éllovasává? címmel megrendezett szemináriumot.
Weber Facebook-oldalán írt az ügyről, álvitának nevezve az eseményt, hiszen – mint rámutatott – azon egyetlen, beruházást ellenző személy sem volt jelen. Weber a rendezvényről értesülve személyesen is fel kívánt szólalni az ügyben, ám Vălean ezt nem tette lehetővé: amikor képviselő- és párttársa szót kért, egyszerűen idő előtt berekesztette a rendezvényt. Weber rámutatott: a szeminárium fenntarthatóságra vonatkozó címe már csak azért is álságos, mert a beruházás futamidejét csupán 17 évre tervezik. Felidézte a Román Akadémia vonatkozó jelentését is, amely komoly problémaként említi a kitermelés során a légkörbe kerülő, és csupán évezredek alatt lebomló nehézfémek kérdését.
Adina Vălean, aki 2007-ben már fővédnöke volt egy, a ciántechnológiás nemesfémbányászat veszélyeit taglaló szemináriumnak, úgy nyilatkozott: a tegnapi rendezvénnyel csupán a másik álláspontot is be kívánta mutatni, hogy ne tűnjön részrehajlónak. Egyúttal cáfolta, hogy beállt volna a beruházás támogatóinak sorába.
A botrány nyomán Remus Cernea, a Zöld Párt elnöke felszólította Crin Antonescut, illetve a liberális pártot, hozza nyilvánosságra, hogy a bányaberuházást tervező Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) támogatta-e valamilyen formában a párt 2008-as parlamenti és 2009-es elnökválasztási kampányát.
Tőkés László RMDSZ-es EP-képviselő is hevesen bírálta a rendezvényt, álláspontja szerint annak semmi köze sem volt a bányászathoz, csupán az RMGC lobbiakciójáról van szó. Daciana Sârbu, az EP környezetvédelmi bizottságának tagja szerint korrekt nyilvános vitára van szükség, hogy a romániai közönség az RMGC érvei mellett azon álláspontokat is megismerhesse, amelyek szerint a bányaprojekt ártalmas a környezetre. Ő is sérelmezte, hogy a projekt ellenzői nem kaptak szót, miközben saját tapasztalata szerint az utóbbi időben az RMGC rengeteg pénzt költött arra, hogy „kikozmetikázza és szépen becsomagolja” a projektet. „Az, hogy főműsoridőben vetítik a sokszor hazug reklámszpotokat, és a legnevesebb ügyvédeket fogadják fel, azt jelzi, hogy nagy a tét” – mutatott rá, megemlítve, hogy a beruházás ellen tiltakozó 70 civil szervezet nem rendelkezik hasonló anyagi lehetőségekkel, már csak ezért is szükséges, hogy kifejthessék álláspontjukat a hasonló rendezvényeken.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Takács Csaba az RMDSZ megbízott ügyvezetője
Kelemen Hunor kérésére az Állandó Tanács felfüggesztette ügyvezető elnöki tisztségéből, arra az időre, amíg miniszterként tevékenykedik. Kelemen Hunor ügyvezető elnöki tisztségét megtartja, de az ezzel járó teendőket ebben az időszakban nem gyakorolja. A Szövetségi Állandó Tanács a szövetségi elnök javaslatára Takács Csabát bízta meg az ügyvezető elnöki teendők ellátásával. A megbízott ügyvezető elnök megerősítését a következő SZKT- ülés elé fogják terjeszteni. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Takács Csaba lett az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke
Markó Béla szövetségi elnök javaslatára Takács Csabát bízta meg az ügyvezető elnöki teendők ellátásával tegnap a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). Az RMDSZ operatív döntéshozó testülete ugyanakkor felfüggesztette ügyvezető elnöki tisztségéből Kelemen Hunort arra az időre, amíg művelődési miniszterként tevékenykedik.
A tisztségéből történő felfüggesztését maga Kelemen kérte, mert a szövetség alapszabályzata szerint ügyvezető elnöki teendőket és kormányzati megbízatást ugyanaz a személy nem láthat el. Eszerint a miniszter ügyvezető elnöki tisztségét megtartja, de az ezzel járó teendőket ebben az időszakban nem gyakorolja.
Takács Csabának a megbízatás nem új, hiszen 1993-tól 2007-ig az RMDSZ ügyvezető elnöke volt. „Így természetesen nem jelentenek újdonságot a rám váró feladatok sem. Ennek ellenére nem hoztam meg könnyen azt a döntést, hogy egy időre ismét visszatérjek a napi politikához” – nyilatkozta tegnap lapunknak Takács Csaba.
Tájékoztatása szerint a kérdésről többször konzultált a szövetségi elnökkel és az RMDSZ más vezetőivel, a végső döntést a SZÁT tegnap reggeli ülése előtt hozta meg. „Soha nem menekültem a munkától” – magyarázta a politikus, aki az utóbbi hónapokban visszavonult a közélettől, a Communitas Alapítvány elnökeként tevékenykedett.
Takács Csabának egyébként korábban már volt egy „nagy visszatérése”: 2008 őszén az RMDSZ országos választási kampányát vezette. Tegnap lapunknak hangsúlyozta: megbízatása csupán addig tart, amíg az ügyvezető elnök miniszteri mandátuma.
Amint már beszámoltunk róla, Kelemen Hunor tisztségéből történő felfüggesztését a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság (SZSZFB) határozata tette lehetővé. A testülettől Markó Béla szövetségi elnök kért korábban véleményezést az ügyben. Az SZSZFB elnöke, Veress Emőd korábban az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta: döntésük értelmében Kelemen Hunor megtartathatja ügyvezető elnöki tisztségét, ha miniszteri mandátuma idejére teendőit egy megbízott ügyvezető elnök látja el, aki „teljes állásban” végzi munkáját.
„A szabályzatban rögzített összeférhetetlenségi kritériumot is éppen azért vezettük be annak idején, mert az ügyvezető elnöki feladatok egész embert kívánnak” – érvelt lapunknak a jogász.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Működik a Nagyváradi Civil Kerekasztal
A 2009. december 9-én a megalakult Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK), első ülésére január 25-én került sor a nagyváradi Posticum dísztermében. A találkozón fontos döntések születtek – tájékoztatták honlapunkat a szervezők.
Az alakuló ülés jegyzőkönyvének jóváhagyása után elfogadták az időközben jelentkezett két szervezet, a Bihar Megyei Szőlészek és Borászok Vincellér Egyesülete és a Varadinum Kulturális Alapítvány csatlakozását, valamint azt, hogy velük együtt a Nagyváradi Civil Kerekasztal alapító tagjainak száma 26-ra emelkedik. Ugyanakkor felhívják a többi nagyváradi civil szervezetet, hogy csatlakozzanak, erre bármikor van lehetőség egy egyszerű jelentkezési lap kitöltése és eljuttatása által. Az ülés egyhangúlag eldöntötte, hogy az alapító tagok mellett a további belépők teljes jogú rendes tagok lesznek. E mellett azon civil szervezetek számára, amelyek nem tudnak, vagy nem akarnak teljes jogú tagságot nyerni, létrehozták a társult tagságot, amely tanácskozási joggal való részvételt biztosit, szavazati jog nélkül. Magánszemélyek csak abban az esetben lehetnek tagok, amennyiben civil szervezetet képviselnek, ezen státusukat pedig igazolniuk kell. Rendelkeztek a képviseleti jogról is, e szerint a szervezetet képviselő személye ülésenként változhat, de erről iratot kell bemutatni.
A működési szabályzat véglegesítése érdekében háromtagú bizottságot jelöltek ki, amelyben az NCK kezdeményezője dr. Fleisz János, az NCK ügyvezetője Rencsik Imre és Dukrét Géza a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Egyesület elnöke kapott helyet. Az új szervezettel kapcsolatos bizalmatlanság eloszlatása érdekében részletesen kitértek a politikával való kapcsolat tisztázására. Ezzel összefüggésben a következő irányadó döntések születtek: az NCK politizálással nem foglalkozik, a metapolitikai (politika felettiség) hozzáállást teszi magáévá, amely által az NCK egyforma távolságra szeretne lenni minden olyan politikai szervezettől, amely a közösség érdekeit tartja szem előtt. Az NCK csak egyenrangú kapcsolatot hajlandó kiépíteni, mind a politikai, mind pedig az egyéb szervezetekkel, intézményekkel.
A továbbiakban elfogadták az Imre Zoltán képzőművész által elkészített NCK lógót és honlap szerkezetet, illetve a rövidesen elinduló levelezőlistát. Az NCK eseménynaptárát ismertető honlap címe: www.civilonline.info lesz.
Az NCK vezetését 2010-re elvállaló Posticum dr. Bruncsák Isvánt kérte föl, hogy az NCK ügyintézésében szerepet vállaljon. Elérhetőségei a következők: e-mail: nagyvaradick@yahoo.com , fax: 0359/410-882;.
Megfogalmazták még, hogy az NCK alapító szervezetei, havonta küldjék be a honlap részére a pontosított eseménynaptár-tervezetüket. Megtárgyalták egy civil stratégia összeállításának szükségességét, a városi önkormányzattal való partneri viszony kialakítását, illetve a Festum Varadinum keretében megszervezésre kerülő 10. Civil Társadalom Napja rendezvényben való megjelenést, áll a dr. Fleisz János és a Rencsik Imre. Forrás: nagyvarad.ro

Takács: amint Kelemen összeférhetetlenségi állapota megszűnik, visszavonulok
Elnöki felkérésre ismét az RMDSZ ügyvezető elnöke lett Takács Csaba, aki 1993-tól 2007-ig, a politikai életből való visszavonulásáig töltötte be a tisztséget.
A Transindex megkeresésére elmondta, ügyvezető elnökként elsősorban a felmerülő problémák orvoslásával, szervezetépítéssel, társadalomszervezéssel kíván foglalkozni.
Hozzátette, hosszú távon nem kíván visszatérni a politikai porondra. Elmondta, 2008-ban ugyancsak a szövetség berkeiből érkező kérésnek eleget téve vállalta el a kampányfőnöki tisztséget, viszont a parlamenti választások lejártával ismét visszavonult, és ugyanígy fog cselekedni, amikor Kelemen Hunor esetében megszűnik az összeférhetetlenségi állapot.
Arra a kérdésre, hogy a Communitas Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségét az ügyvezető elnöki mandátuma alatt is betölti vagy sem, Takács elmondta, a két feladatkört már gyakorolta párhuzamosan korábban is, viszont az elkövetkezőkben dől el, hogy megmarad-e a kuratórium élén, annak függvényében, hogy lesz-e a két tisztség párhuzamosan való gyakorlására elegendő ideje és energiája. Forrás: Transindex.ro

Tőkés EP-nyilatkozatot kezdeményez Verespatak ellen
BRÜSSZEL | 
Írásbeli nyilatkozat beterjesztését kezdeményezi Tőkés László erdélyi magyar EP-képviselő magyarországi kollégáival az Európai Parlamentben, a verespataki aranybányaterv megvalósítása ellen - közölte a képviselő kedd este az MTI brüsszeli irodájával.
Tőkés László közleményében arról tájékoztatta az MTI-t, hogy "az Európai Parlament e heti ülésszaka rendkívüli meglepetéssel szolgált a hosszú ideje húzódó, botrányos körülményeiről elhíresült verespataki bányaügy érdekeltjei és érintettjei számára". A képviselők ugyanis az utolsó pillanatban értesültek arról, hogy kedd délelőtt az EP égisze alatt, Adina Valean liberális képviselő szervezésében egy rendhagyó szakkonferenciára kerül sor "Európa váljék a fenntartható és felelősségteljes bányászat zászlóvivőjévé" címszó alatt.
Tőkés László idézte Renate Weber román EP-tagot, aki szerint "úgy tűnik, hogy a kivitelező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) erődemonstrációjával van dolgunk". Az erdélyi képviselő végül részt vett a konferencián, és megállapította: "minden jel és körülmény arra vall, hogy az RMGC - nehezen leplezhető - lobbitanácskozásán és propaganda-rendezvényén veszünk részt, mely európai legitimációt kíván szerezni a verespataki bányatervnek". Tőkés László közleménye szerint az is kiderült, hogy a konferencia anyagi főtámogatója maga az érdekelt bányavállalat volt.
Felszólalásában Tőkés "Románia polgárainak és a jövő nemzedéknek a jól felfogott érdekei iránti elkötelezettséggel hívta fel a figyelmet a ciánalapú bányakitermelés környezetvédelmi és egészségügyi veszélyeire, valamint lehetséges katasztrofális következményeire". Forrás: ujszo.com

A romániai megyei és helyi önkormányzatokat akarja erősíteni az RMDSZ
- A romániai megyei és helyi önkormányzatokat akarja erősíteni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) - közölte a szövetség két vezetője, Markó Béla és Kelemen Hunor kedden Budapesten.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta, hogy sikerült a válságkezelés módozataiban megállapodniuk a nagyobbik kormánypárttal, a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L) .
"Meg tudtunk állapodni egy számunkra és Magyarország számára is fontos célban, a decentralizáció felgyorsításában" - jelentette ki Markó Béla, hozzátéve, a megyei és a helyi önkormányzatok erősítése azt is jelenti, hogy létrehozzák a helyi rendőrség intézményét, amelyet az önkormányzatoknak rendelnek alá. A decentralizációs terv az oktatási és az egészségügyi intézményekre is vonatkozik. A kormányzattól a hatáskörökkel együtt a szükséges költségvetési kereteket is meg kell kapniuk az önkormányzatoknak - mutatott rá.
Markó Béla szerint a megyei és a települési önkormányzatok erősítése a romániai magyaroknak különösen lényeges. Hangsúlyozta: "Egy magyar közösség helyben lehet erős. Nekünk még talán nagyobb érdekünk, mint a többségnek, hogy minél több hatáskör legyen a kezükben."
Az Emil Boc miniszterelnökkel és a PD-L-lel kötött koalíciós megállapodásról szólva Markó Béla azt mondta, "az erdélyi magyarok érdeke, hogy a kormányzati szerepet vállaljuk egy egyáltalán nem könnyű időszakban" - hozzátéve, hogy "mi csak akkor vállalkoztunk kormányzásra, ha megfelelő feltételeket tudunk kialakítani".
Hozzátette, hogy több kérdés, köztük a kisebbségi törvény vitájának újbóli elindítása és a törvény elfogadása "nyilván nem lesz könnyű."
A kormányzati szerepvállalást értékelve elmondta továbbá, hogy ellenzékben maradva sokkal kisebb lenne a romániai magyarság mozgástere, miközben sem Magyarországnak, sem az Európai Uniónak "nincsenek jelenleg hatékony eszközei" a kisebbségi jogok védelmére.
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, a szövetség államelnökjelöltje, kulturális és nemzeti örökségi miniszter úgy fogalmazott, "mentalitásváltást jelent a román társadalom és a román politika szintjén, hogy 20 évvel a rendszerváltás után a kulturális tárcát magyar politikus vezetheti".
Szerinte 2010 mindenképpen átmeneti időszaknak tekinthető a kormányzás szempontjából mivel "a költségvetést készen kaptuk". Ennek ellenére 2011-re és 2012-re szeretnének előkészíteni néhány fontos programot. A romániai fatemplomok mintájára el kívánják indítani az Árpád-kori templomok felújítását. Olyan ösztöndíjrendszert kívánnak kidolgozni, amelynek segítségével támogatást kaphatnak a kortárs művészek, továbbá örökségvédelmi kódex elkészítését tervezik a kulturális örökség védelméért.
A Marosvásárhelyen felállítani tervezett Gusa-szoborról Kelemen Hunor elmondta, hogy tárcájához tartozik a szobrok engedélyezése. Az 1989-es temesvári forradalom ellen kirendelt tábornok, Stefan Gusa szobrával kapcsolatban még nem érkezett a minisztériumhoz kérelem, amennyiben érkezik, ő azt nem fogja támogatni - mondta. Forrás: MTI

Húsz év: a KMDSZ hév
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) a kolozsvári felsőfokú oktatási intézmények magyar diákjainak érdekképviseleti, érdekvédelmi és kulturális szervezete.
A rendszerváltás lehetőségeit az elsők között kihasználó, 1990-ben alakult, a kolozsvári magyarság életében kulcsfontosságú szerepet betöltő nonprofit és apolitikus civil egyesület. Túlzás nélkül lehet állítani, hogy Erdély egyik legrégibb és legismertebb civil szerveződése és diákszervezete is egyben, számos megvalósítás fűződik nevéhez.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség meglehetősen ellentmondásos helyzetben működik húsz éves születésnapjának küszöbén. Büszkék vagyunk a múlt számtalan megvalósítására, az önálló állami magyar felsőoktatásért befektetett munkánkra, a kolozsvári kulturális- és szabadidős életben betöltött szerepünkre, a több száz nevünkhöz fűződő rendezvényre, a diákoknak biztosított ösztöndíj- és utazási lehetőségekre, a helyi- és országos diákmozgalmi életben betöltött szerepünkre.
Ugyanakkor nem lehet elhallgatni azokat az állapotokat sem, amelyek hosszú távon tevékenységünk rovására mennek. A diákszervezet saját infrastruktúra nélkül nemcsak légüres térben mozog, hanem jelentős forrásoktól is esik el.
A történelmi városfal tövében, a Petőfi utcán található ház nehezen képes betölteni funkcióit. Az épület régi, több száz éves, 60 m2-es, régi víz-, fűtésrendszerrel, nyílászárókkal rendelkezik. Egy modern, többfunkciós iroda fellendítené a szervezet életét, és számos lehetőséget biztosítana.
Az alábbiakban szeretnénk bemutatni, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség húszéves tevékenységét, valamint működésünk problémáinak gyökereit.
Egyetem
A KMDSZ a kolozsvári magyar főiskolások érdekképviseleteként jött létre, így természetesen kulcsfontosságú szereppel rendelkezett az egyetemi életben is.
A szervezet első tevékenységei közé tartozott az 1990 márciusában mintegy 800 diákot megmozgató ülősztrájkja, az egykori Bolyai egyetem lépcsőin, amely egy békés tiltakozás a magyar nyelvű egyetemi oktatás megtagadása miatt. Ugyanez az év áprilisában a KMDSZ vezetősége részt vesz a Bolyai Társaság alapító gyűlésén, így vállalva szerepet az önálló magyar felsőoktatási intézményrendszer megteremtéséért folyó harcban. 1991-ben első ízben indulnak a Bolyai Szabadegyetem előadásai. 1997-ben a tanügyi törvény közösségi vitáján konstruktívan vettek részt a diákszövetség küldöttei.
2009-ben a Bolyai Kezdeményező Bizottság Báthory-díjjal tüntette ki a KMDSZ-t.
Közösségben betöltött szerep
1990. január 25-i megalakulása óta a szervezet fontos szerepet tölt be a kolozsvári magyar közösség és diákság életében. A főiskolások érdekeinek képviseletéért létrejövő KMDSZ az évek során folyamatosan építette ki tevékenységi körét ezáltal a civil szféra számos területét érintve.
Kiterjesztve Kolozsvár határait már megalakulásának évében meghatározó szerepe volt az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) létrejöttében, majd kilenc év elteltével az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány alapítótagjává vált.
A KMDSZ sajtótermékei is számos éven keresztül kísérték a diákságot. A kolozsvári Szabadság napilap mellékleteként megjelenő Campus első száma 1990-ben került az asztalokra. A diáklap teret enged az egyetemisták véleményének kifejezésére, szócsőként üzemel. A KMDSZ-t és a diákságot egymáshoz közelebb hozó hetilapként született meg 1995-ben a Perspektíva, amely laza stílusának és közérthetőségének köszönhetően az elmúlt 15 évben mit sem vesztett népszerűségéből.
A szervezet nem csupán a diákság mindennapi problémáival kívánt foglalkozni, hanem céljául tűzte ki a magyar kultúra ápolását azzal, hogy minden évben nyilvánosan emlékezik meg a nemzet kiemelkedő eseményeiről, tisztelegve az október 23-ai és március 15-ei hősök emléke előtt. A megemlékezéseket azokban az években is megtartották, amikor a funari intézkedéseknek köszönhetően erre egyáltalán- vagy csak nagyon nehezen kerülhetett sor.
Kolozsvár műemlékeinek megőrzése is sokat jelent a szervezetnek: amikor 1992 decemberében a főtéren lévő Mátyás-szobrot meggyalázták, a diákok néma tüntetéssel fejezték ki tiltakozásukat. A város értékei közé tartozik a híres Házsongárdi temető, melynek elhanyagolása ellen a KMDSZ több alkalommal is fellépett.
A kolozsvári magyar ifjúság jövőképének előrelendítése érdekében a szervezet 2000-ben létrehozta a Karrierirodát amely lehetővé tette a friss diplomások és a munkaérőt kereső cégek kapcsolatteremtését. Az Állásbörzén résztvevők széleskörű tájékoztatást kaphattak a munkaerőpiacról és az elvárásokról.
Programok
Mint minden évben, 2010-ben is megszervezésre kerülnek a már jól ismertek mellett új rendezvények.
A 20-ik születésnapját ünneplő KMDSZ megannyi programot kínál, megcélozva úgy az egyetemre készülőket, mint az egyetemtől búcsúzókat (Marabutábor, Végzősökfüzete, Állásbörze).
Az erdélyi magyar tudományos életben hiánypótló szereppel bíró XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciára (ETDK) májusban kerül sor.
A magyar diákság etalonrendezvénye, az évről-évre mintegy 1200 résztvevőt és 5 napi rendezvénysorozatot felölelő Diáknapokat is a szervezet ápolja.
Természetesen idén is gondoskodunk a gólyákról, akiknek egy éjszakai túra keretein belül minden lehetőségük adott lesz a város megismerésére. A közösségi életbe való beilleszkedést a Gólyatábor és egy hagyományos Gólyabál segíti majd elő. Forrás: Erdély.ma

Mi lesz a vidéki iskolákkal?
Úgy tűnik, az oktatás lesz a kormány által hozott megszorító intézkedések legnagyobb kárvallottja: a pedagógusoknak, iskolaigazgatóknak, diákoknak és szülőknek szinte naponta kell szembesülniük egy-egy rossz hírrel. Jóformán még fel sem dolgozták a tizenötezer tanügyi alkalmazott elbocsátásáról szóló tervezett döntést, amikor számos falusi iskola bezárásának lehetősége villant fel. A napokban pedig a vidéki pótlék drasztikus csökkentéséről értesülhettek a tanárok: az intézkedés csak Háromszéken mintegy másfél ezer oktatót érint, akik januártól lényegesen kevesebb pénzt vihetnek majd haza.
Hogy ezentúl miként ösztönzik a szakképzett pedagógusokat arra, hogy vidéki, sok esetben nehezen megközelíthető településre ingázva vállaljanak munkát, arról hallgat az oktatási minisztérium. Hogy a számos településen jelentkező szakképzett pedagógushiány miként járul hozzá a sokat emlegetett esélyegyenlőség megteremtéséhez az oktatási rendszerben, arról sem szólnak a hírek. Mintha nem érdekelné a minisztériumot, miként boldogul az a kezdő tanár, aki amúgy is alacsony fizetésének — és idejének — jelentős részét ingázásra lesz kénytelen fordítani. De a jelek szerint hidegen hagyja a vezetőket azon gyermekek sorsa, képességeinek fejlesztése is, akik tehetségesek ugyan, családjaik anyagi helyzete azonban nem teszi lehetővé, hogy távoli városi tanintézményekben tanuljanak. A vidéki iskolák, falvakon oktatók ellehetetlenítése ráadásul a közösségi életre is kihat, számos településen ugyanis eme intézmény köré szerveződnek különféle kulturális, társadalmi események.
Szemmel láthatóan átgondolatlan döntéseket hoz a tárca, a költségek csökkentésére törekvő lázas igyekezetben innen is, onnan is lefaragnak egy keveset, nem számolva a következményekkel, figyelmen kívül hagyva az oktatás valós gondjait. A sebtében hozott intézkedések azonban tovább mélyítik a város és vidék közötti szakadékot, drasztikusan csökkentve a falun élő gyermekek esélyeit. S mindeközben egyre világosabban sejlik: a nyilatkozatok szintjén minden kormány által „prioritásként" emlegetett oktatási rendszer továbbra is csak az állami kiadások csökkentésének melegágya marad.
Farcádi Botond. Forrás: Erdély.ma

Felvetetnék az UNESCO listájára a csíksomlyói kegyhelyet
A magyarok legnagyobb zarándokhelyét az UNESCO kulturális örökségeinek listájára javasolja Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter.
A Csíkszeredához tartozó Csíksomlyón a Szűzanya kiemelt tiszteletét már az 1440-es években, a ferencesek letelepedéséről és az első templom építéséről szóló pápai dokumentumok is említik. A jelenlegi kisbazilika főoltárán látható 2,27 méter magas, Napbaöltözött Asszonyt megjelenítő Mária-kegyszobor az 1510-es években hársfából készült. A pünkösdszombati fogadalmi zarándoklat 1567-ben, a nagyerdei csatában a hittérítők ellen katolikus hitüket védő csíkiak és gyergyóiak győzelme után kezdődött. A diktatúra után százezrek zarándokolnak a búcsúra.
Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter szeretné, hogy a kegyhely az UNESCO kulturális örökségi listájára kerüljön, mert akkor még nagyobb figyelmet és nagyobb védettséget kaphatna.
Mi, csíksomlyói ferencesek örvendünk a miniszter úr kezdeményezésének. Azonban, ha mégsem járna sikerrel ez a kezdeményezés, nekünk lenne egy ötletünk, hogy miképpen támogathatnák a kegyhelyet. Ahhoz, hogy Csíksomlyó a magyarság legnagyobb zarándokközpontja lehessen, támogatni kellene az úgynevezett Somlyó rendezési tervet, amely, ha megvalósul, akkor az ideérkező zarándokok nem a zsúfoltan forgalmas út mellé érkeznek meg, hanem egy szép, több száz férőhelyes parkolóba, ahol ízléses táblák és kedves idegenvezetők jeleznék, hogy melyik sétányon kell elindulniuk – mondta Péter Artúr ferences szerzetes-rendházfőnök.
Hargita megye Műemlékvédelmi Hivatalában különben 394 műemlékobjektumot tartanak nyilván. Ezek 75 százaléka szakrális műemlék. A több évszázados székely templomok az Árpád-kori templomok maradványait is őrzik. Forrás: Erdély.ma

Lobbi a kisebbségekért
A lisszaboni szerződés életbe lépésével, no meg az új EB alakulásával változni látszik a brüsszeli politika, a kisebbségekhez való viszonyulás is. Erről és a közeljövőben várható kezdeményezéseikről kérdezte Sógor Csaba EP-képviselőt a Háromszék.
— Milyen változások várhatóak Brüsszelben az új „kormány", az Európai Bizottság felállása után — kérdeztük Sógor Csaba EP-képviselőt. — Tapasztalják-e, hogy más lett a kisebbségekkel szembeni hangulat?
— Tudatában voltunk, hogy a biztosokat a kormányalakításra hasonlítható meghallgatáson kell szavukon fognunk. Ezt próbáltuk, bár tisztában voltunk, s néhány jelöltön látszott is, hogy José Manuel Barroso, az EB elnöke figyelmeztette, nem szabad túl sokat ígérniük. A kisebbségek ügyének kiemelt figyelemmel követését nemcsak Viviane Reding, a civil szabadságjogok, igazság- és belügyek biztosa ígérte meg, hanem Androulla Vassiliou, a ciprusi biztos is, aki a soknyelvűségért is felel. Reding asszony esetében az is biztató, hogy vállalta, egy embere külön csak a hagyományos nemzeti kisebbségek sorsával foglalkozik majd. Bukarest a kis, Brüsszel az apró lépések parlamentje, de hát csak a háború meg a diktatúra gyors. Ez is egy kis lépés előre.
— Változott a brüsszeli hangulat az autonómia kérdésében?
— Ami változott, az a Lisszaboni Szerződés életbe lépésének köszönhető. Az autonómia vagy a kisebbségi törvény kérdése nem az unió, hanem a nemzeti parlament hatáskörébe tartozik, de az autonómiákkal szembeni diszkrimináció, a nyelvtörvények, a kisebbségek jogainak semmibevétele, a Benes-dekrétumok már uniós problémák. Nekünk az a feladatunk, felmutatva a jó példákat az unióban arra biztassuk a nemzeti parlamenteket, hogy a kisebbségi kérdés megoldása, többség-kisebbség viszonyának rendezése autonómián keresztül, kisebbségi törvényen keresztül — kinek hogy sikerül — biztonságpolitikai kérdés és gazdaságpolitikai kérdés is, lásd Dél-Tirol esetét, ahol már az ott lakó olaszok sem akarják felrúgni az egyezséget, a létrejött autonómiát. Abban bízunk, mindazok az országok, amelyek ma még ellenzik, sőt, tagadják, hogy létezne kisebbség területükön, például Görögország, tanulnak a jó példából. Olyan ez, mint a gazdasági kérdés. Morális, pénzügyi, gazdasági és szociális válság van, nem lehet csak az egyiket kezelni. Hiába oldom meg a bankok gondjait, azzal nem lesz vége a válságnak. Nem emelni kell az adót, hanem csökkenteni. Ahhoz, hogy a kisebbség és többség viszonya rendben legyen, hogy béke legyen, a kisebbségek sorsát megnyugtatóan kell rendezni. Görögország most gazdaságilag is a legrosszabbul áll az unióban. Ma már nincs Kelet és Nyugat a kisebbségek szempontjából, hiszen Franciaország sem rendelkezik a legrendezettebb kisebbségpolitikával. Szociológusok, politológusok, szakírók feladata feldolgozni, kimutatni, hogyan függ össze például Gö­rögország jelenlegi rossz gazdasági helyzete, az uniós lehetőségek fel nem használtsága azzal, hogy kisebbségi politikában is hazug úton jár. Minden alkalommal erre próbálunk rávilágítani. Legutóbb az egyiptomi vagy a malajziai keresztyén kisebbségekkel szembeni intolerancia kapcsán hívtuk fel a figyelmet, hogy Európának akkor lehet hiteles hangja, akkor szólalhat fel eredményesen ezeknek a kisebbségeknek az ügyében, ha maga is megbecsüli saját vallási és nemzeti kisebbségeit. Hogy kellőképpen meg tudjuk védeni a kisebbségek igazát, ki kell tudnunk mondani a többség hazugságait. Még ha fáj is, még ha félnek is tőle. Igenis, van nyelvi népirtás az unió területén, nemcsak Szlová­kiában, hanem van Franciaországban és van Romániában is, ha a csángókra gondolok, mert ezt a kérdést sem oldottuk meg megnyugtatóan. Még nagyon sokszor kell kormányon lennünk ehhez. Bukarestben talán sikerült valamelyest megváltoztatnunk a légkört, de a Bákó és Neamţ megyei hivatalnokok és lelkészek agyában nem sikerült.
— Milyen látványos akciókat terveznek idén?
— Bürokratikus dolgokon múlik, de ha kapunk termet, még idén szeretnénk egy szakmai konferenciát szervezni, ahol a nyelvtörvényről és autonómiákról szólva a szlovákiai, romániai, franciaországi vagy görögországi helyzeteket szembeállíthatnánk a jó példákkal, Finnországgal, Olaszországgal. Beindult a kisebbségi munkacsoport, most egy finnországi svéd liberális képviselő az elnöke, és megyünk tovább a két évvel ezelőtt eldöntött munkaterv szerint, azt szeretnénk, ha sikerülne egy egész Európára kiterjedő, egységes, mindenféle hagyományos nemzeti kisebbséget, a roma, bevándorló és állampolgárság nélküli kisebbségeknek jogait védő kerettörvényt kidolgoznunk.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A helyi önkormányzatok erősítése a cél
A megyei és helyi önkormányzatokat akarja erősíteni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – közölte a szövetség két vezetője, Markó Béla és Kelemen Hunor kedden Budapesten.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy sikerült a válságkezelés módozataiban megállapodniuk a nagyobbik kormánypárttal, a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L) .
"Meg tudtunk állapodni egy számunkra és Magyarország számára is fontos célban, a decentralizáció felgyorsításában" – jelentette ki Markó Béla, hozzátéve, a megyei és a helyi önkormányzatok erősítése azt is jelenti, hogy létrehozzák a helyi rendőrség intézményét, amelyet az önkormányzatoknak rendelnek alá. A decentralizációs terv az oktatási és az egészségügyi intézményekre is vonatkozik. A kormányzattól a hatáskörökkel együtt a szükséges költségvetési kereteket is meg kell kapniuk az önkormányzatoknak – mutatott rá.
Markó Béla szerint a megyei és a települési önkormányzatok erősítése a romániai magyaroknak különösen lényeges. Hangsúlyozta: "Egy magyar közösség helyben lehet erős. Nekünk még talán nagyobb érdekünk, mint a többségnek, hogy minél több hatáskör legyen a kezükben."
Az Emil Boc miniszterelnökkel és a PD-L-vel kötött koalíciós megállapodásról szólva Markó Béla azt mondta, "az erdélyi magyarok érdeke, hogy a kormányzati szerepet vállaljuk egy egyáltalán nem könnyű időszakban" – hozzátéve, hogy "mi csak akkor vállalkoztunk kormányzásra, ha megfelelő feltételeket tudunk kialakítani".
Hozzátette, hogy több kérdés, köztük a kisebbségi törvény vitájának újbóli elindítása és a törvény elfogadása "nyilván nem lesz könnyű."
A kormányzati szerepvállalást értékelve elmondta továbbá, hogy ellenzékben maradva sokkal kisebb lenne a romániai magyarság mozgástere, miközben sem Magyarországnak, sem az Európai Uniónak "nincsenek jelenleg hatékony eszközei" a kisebbségi jogok védelmére.
A Marosvásárhelyen felállítani tervezett Gusa-szoborról Kelemen Hunor elmondta, hogy tárcájához tartozik a szobrok engedélyezése. Az 1989-es temesvári forradalom ellen kirendelt tábornok, Stefan Gusa szobrával kapcsolatban még nem érkezett a minisztériumhoz kérelem, amennyiben érkezik, ő azt nem fogja támogatni – mondta. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Erősödő régió
Kovászna, Hargita és Maros megye önkormányzatai a jövőben szorosabban fognak együttműködni – ebben állapodtak meg az utóbbi két megye szakemberei a múlt hét végi tanácskozáson.
A megyeközi találkozón felvetett közös projektek, stratégiai célkitűzések konkrétabbak, hosszú távra szólnak, ezért is más a mostani, mint a korábbi megbeszélések. Érezhető az erősebb, határozottabb és céltudatosabb összefogási szándék, amely Székelyföld fejlesztésére irányul. Önkéntelenül is az autonómia kérdése jut eszembe, ami ugye az államfői nyilatkozatok szerint soha nem valósul meg Erdélyben! Önkormányzati vezetőink ezzel szemben megmutatják, hogy igenis, lehet szó szoros régiók közötti együttműködésről, nagylélegzetű közös projektekről, beruházásokról. Lehetnek egységes elképzelések a székelyföldi települések közös arculatának kialakítására, a nemzeti öntudatot erősítő kulturális rendezvények megszervezésére, gazdasági- turisztikai tervek kidolgozására. E három megyei önkormányzat együttes ülésen egyidejűleg hozhat azonos határozatokat, közösen pályázhat uniós alapokra. Ha a kompetenciákat, felelősségeket leosztják és betartják, akár működhet is a már-már autonómia...
A régiós együttműködés főleg nagyobb szabású terveknél kiemelten fontos, és itt elsősorban az infrastrukturális beruházásokra gondolok. Köztudottan elhanyagolt, fejletlen a (megye)végeken az útinfrastruktúra, közműhálózat nincs vagy alig van, a turisztikai lehetőségek kihasználatlanok. Az egyik legfontosabb probléma a marosvásárhelyi repülőtér működtetése lenne, amiben elsősorban Hargita és Maros megye volna érdekelt. A korábbi próbálkozások kudarca sokba került nekünk: összefogás és kemény közös lobbi híján fejlődhetett látványosabban a kolozsvári, nagyszebeni repülőtér, komoly konkurenciát jelentve a marosvásárhelyinek.
A megyei önkormányzatok vezetőiben talán mára már végre megérett a gondolat: érdekeik sok – a legtöbb! – esetben egybeesnek, legyen szó kultúráról, gazdaságról, turizmusról, oktatásról vagy környezetvédelemről. A régió dinamikájának változnia – élénkülnie – kell, és remélhetőleg fog is, de csak akkor, ha a kezdeti lendület nem vész el az érdekcsoportok, hiúságok harcában.
Antalfi Imola. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Valódi kétnyelvűséget kérnek a szülők
A marosvásárhelyi Dacia, Európa és Liviu Rebreanu Gimnáziumok valamint a 2-es Számú Általános Iskola szülői közösségének tagjai az elmúlt napokban kérelemmel fordultak a felsorolt iskolák vezetőségéhez. Beadványukban azt kérték, hogy a vegyes tannyelvű iskolákban a magyar gyermekek nyelvi jogait ne korlátozzák csak az anyanyelven való tanulásra, s a szóban forgó iskolák kommunikációja, feliratai tükrözzék azt, hogy az együtt élő nemzetiségek mindenikének a nyelve jelen van a tanintézményben.
Bár Románia büszkén hirdeti, hogy megvalósította a multikulturalizmust, egyes iskolákban látható módon korlátozzák a nyelvhasználatot. Az egynyelvűség pedig nem tanítja meg a többséget, hogy tisztelje a másik nyelvét, a kisebbségi gyerekek pedig nem élhetik meg, hogy az ő nyelvük és kultúrájuk is értékes – olvasható a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) tájékoztatójában, amely Ghandit idézi: "Legyünk mi a változás, amit látni szeretnénk a világban."
Az iskolákhoz írt kérelem szövegében pedig a következők olvashatók:
"...A gyerekeink egészséges személyiségfejlődése érdekében kérjük Önöktől, hogy a (címzett) iskolában a román feliratok mellett a magyar feliratokat is jelentessék meg. Meggyőződésünk, hogy a multi-kulturalitás, többnyelvűség ösztönzése az iskolákban – a sokszínű Európai Unióban – gazdagítja a gyerekek személyiségét és a maga során erősíti a toleranciát és a kölcsönös tisztelet kialakulását mindkét közösség tagjaiban. Felmérést készítettünk, és az alábbi lista azokat a helyeket, táblákat, hirdetéseket tartalmazza, amelyek esetén nem létezik magyar nyelvű tájékoztatás. Kérjük, hogy az általunk összeállított lista alapján az alábbi helyekre helyezzenek ki magyar, illetve kétnyelvű feliratokat: homlokzati táblák, osztálytermek, laboratóriumok, irodák, raktárak, műhelyek, tornacsarnok, biztonsági táblák, faliújságok.
Kérjük mindezt a közintézményekre vonatkozó 2001/215-ös Helyi Közigazgatási Törvény (1) értelmében, a Románia által a 2007/282-es Törvénnyel ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (2) céljainak és elveinek betartásával.
Ugyanakkor kérjük, hogy minden közérdekű ideiglenes információt a román mellett közöljenek és tegyenek ki magyar nyelven is, tekintettel arra, hogy az iskola román és magyar tannyelvű egyaránt, tehát a magyar anyanyelvű gyerekeknek is joguk van ahhoz, hogy minden információhoz anyanyelvükön is hozzáférjenek.
Kérjük a kétnyelvű feliratokat román és magyar nyelven azonos méretben és színben feltüntetni.
… Amennyiben a feliratok magyar nyelvű kifüggesztésének anyagi akadályai lennének, kérjük, e célra használják az iskolapénzalapot, amelyhez a magyar szülők is hozzájárulnak. Szükség esetén a fentiek megoldására az iskola vezetőségét további támogatásunkról is biztosítjuk".
A 200 szülő (iskolánként 50) által aláírt kérelmet mind a négy iskolában kisebb- nagyobb kifogások után átvették.
Szigeti Enikő, a CEMO ügyvezető igazgatója elmondta, az iskolákban kifogásolták, hogy magyar nyelven íródott a kérelem, holott a 2001. évi 215-ös közigazgatási törvény 76. cikkelye lehetővé teszi az anyanyelv használatát a helyi közigazgatási hatóságoknak alárendelt közintézményekben. Amikor kiderült, hogy a magyar nyelvű kérelemhez a román megfelelőjét is csatolták, arra rátették az iskolák pecsétjét.
A törvény által előírt 30 napon belül pedig közölni kell az iskolák hivatalos álláspontját. Abban az esetben, ha elutasítják a beiktatott kérést vagy a törvény által megszabott határidőn belül semmilyen válasz nem érkezik az intézmények részéről, a szülők készen állnak arra, hogy jogos követelésükkel más szervekhez forduljanak, és további lépéseket tegyenek gyermekeik (anya)nyelvhasználati jogainak, a valódi multi- kulturalizmusnak és többnyelvűségnek az iskolákban való megvalósulása érdekében. Ezen jogokat a közintézményekre vonatkozó 2001/215-ös helyi közigazgatási törvény, az Alkotmány valamint a Románia által a 2007/282-es törvénnyel ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája egyaránt garantálja.
Mivel van olyan iskola, ahol kérdőre vonták a kérelmet aláíró pedagógusokat, a Civil Elkötelezettség Mozgalom támogatásáról biztosítja azokat, akiket támadás ér emiatt. Ugyanakkor felhívja a szülők figyelmét arra, hogy segítségért fordulhatnak a szervezethez, ha úgy érzik, hogy gyermekeik anyanyelvi jogai sérülnek az iskolákban. (Kapcsolattartó: Szigeti Enikő, tel: 0758-924- 454.) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Jogorvoslati vita a diszkriminációról
Mivel a Megyei Tanfelügyelőség az Országos Diszkriminációellenes Tanács második ajánlására sem módosította a nyolcadik osztályt végző magyar diákok számára kedvező módon a múlt évi beiskolázási tervet, a tanács határozatban szögezte le, hogy ezáltal hátrányos helyzetbe kerülnek a magyar tagozaton járó diákok, s 600 lejes büntetést rótt ki az intézményre. A szóban forgó határozat és a pénzbírság eltörlése érdekében a tanfelügyelőség pert indított a Diszkriminációellenes Tanács ellen, s alperesként perbe hívta a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget is, mivel az az összegyűjtött aláírásokkal a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult.
Az ügyben novemberben tartották az első tárgyalást a Táblabíróság közigazgatási részlegén, amikor Magos Méta ügyvéd, aki a Pedagógusszövetséget képviseli, arra kérte a bírót, hogy kötelezze a tanfelügyelőséget a polgári perrendtartás előírásainak a betartására.
Az újabb tárgyalás tegnap volt, amelyen kiderült, hogy a tanfelügyelőség ezúttal sem tett eleget azon kötelezettségének, hogy valamennyi periratot az alperessel is ismertessen. Ezenkívül Litu Mihaela bírónő a közoktatási törvényre hivatkozva a tárgyaláson felvetette, hogy a Megyei Tanfelügyelőség jogi személyiségnek tekinthető-e, s feltette a kérdést, hogy a szaktárca szerepel-e mint peres fél a Diszkriminációellenes Tanács előtt, amire a tanfelügyelőség jogtanácsosa azt válaszolta, hogy beadványában szavatos félként perbe hívta a minisztériumot is. Végül a következő tárgyalást február 23-ra tűzték ki.
(Érdeklődésünkre utólag tájékoztattak, hogy egy kormányrendelet alapján mind a tanfelügyelőség, mind az iskolák önálló jogi személyiségnek tekinthetők.)
(bodolai) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Vonzóbb lett Háromszék
Ugyan a beruházások szempontjából vonzó megyékhez viszonyítva elenyésző a Kovászna megyében megvalósult vagy folyamatban levő beruházások értéke, úgy tűnik, beindult egy folyamat, amelynek folytatása nagyban múlhat az autópályákon és a vidombáki repülőtéren. A kereskedelmi kamara tegnap közzétett jelentése szerint a tavaly beindult befektetések idén is folytatódnak, a megye több településén is épülnek üzemek, valósulnak meg idegenforgalmi beruházások.
Tizenkétszeresére nőtt tavaly a külföldi befektetések összege Kovászna megyében, de így sem éri el az egy főre számolt 1,5 dollárt. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a tavalyi külföldi tőkebeáramlásról és az idei projektekről készített elemzést, amely alapján Herman Rosner, a kamara elnöke úgy vélekedett, bár az összegek továbbra is elenyészőek, a növekedés számottevő.
Háromszéken az elmúlt évben 295 ezer dollárnyi külföldi tőkét fektettek be, ennek a 95 százaléka az elmúlt évben bejegyzett 34 magyarországi cégtől származik. Rosner hangsúlyozta, a közvetlen külföldi befektetés háromszéki növekedése annak a tükrében értékelendő, hogy tavaly országos szinten 54,4 százalékkal csökkentek a külföldi beruházások.
Még több beruházás
A növekedési trend ugyanakkor a várakozások szerint idén is folytatódik. A legnagyobb tervezett beruházás a sepsiszentgyörgyi szendvicspaneleket előállító gyár beindítása. Amint arról beszámoltunk, a brit Corus Building System, a világ egyik legnagyobb acélkitermelője már kiváltotta a környezetvédelmi engedélyt, hogy a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Szépmezőn beindíthassa a fémmegmunkáló, iparicsarnok-kereteket előállító gyárát. A Corus az aradi P.A.B Románia cég tulajdonosával, Sandu Ion üzletemberrel közösen 12 millió eurós befektetéssel hozza létre a sepsiszentgyörgyi gyárat, amely 3 hektáron épül meg, és ahova első lépésben 75–100 munkást alkalmaznak.
Eközben egy osztrák befektető Uzon közelében egy gépkocsipark, illetve egy nemzetközi áruszállítási logisztikai központ létrehozását tervezi. A hét hektáron és hárommillió eurós befektetéssel 2011-re megvalósuló központban 180–200 teherautó áll majd a szállítani vágyók rendelkezésére, a konténerek szállítását, karbantartását, ellenőrzését és mosását vállalják, a romániai nemzetközi szállítás és az osztrák vasútvonalak közötti állandó kapcsolatot biztosítva.
Folyamatban van továbbá a rétyi keresztút közelében egy raktározási és termelési központ felépítése. A hat hektáron elterülő egység a tervek szerint nyolc modulból áll, az olasz befektető az első modul építését már elkezdte, a félmillió eurós beruházás háztartási gépek raktározására lesz alkalmas.
Ugyancsak elkezdődött már a Vargyas közelében tervezett Golf Resort és Riverside projekt megvalósítása, az osztrák befektető csoport több mint 200 hektár erdőt vásárolt fel, és Kelet-Európa legnagyobb, 27 lyukú golfpályáját, valamint egy több száz házas lakóparkot tervez kialakítani. A csoport első lépésben 3 millió eurót szánt a kivitelezésre, de már a projekt jelenlegi stádiumában 12 millió eurós ajánlatot kaptak érte.
Vonzerő a repülőtér és az autópályák
Herman Rosner szerint a 2009-es esztendő egy pozitív fejezet kezdetét jelentette a háromszéki külföldi befektetések szempontjából. „Húsz éven keresztül Kovászna megye az ország közepén, mégis a befektetésfolyam szélén volt. Most azonban úgy tűnik, sikerült véget vetni ennek az áldatlan állapotnak” – fejtette ki a szakember. Mivel Kovászna megyében sikertelen volt a magánosítás, a helyi önkormányzatok nyitottak és rugalmasak kell hogy legyenek a potenciális külföldi befektetők iránt, és ez általában így is van, értékelte a kamara elnöke.
Rosner szerint országos szinten a vállalkozások terjeszkedését kell lehetővé tenni, csökkenteni kell a bürokráciát, kedvezményeket és biztonságot kell szavatolni a befektetőknek, helyi szinten pedig az infrastruktúra fejlesztése a prioritás. „A vidombáki repülőtér, az észak-erdélyi, valamint a Brassó–Bukarest-autópálya megépítése kulcsfontosságú, hogy a megkezdett külföldi beruházások folytatódjanak, és újak is létrejöjjenek” – összegzett Herman Rosner.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Kétnyelvűséget követelnek az iskolákban a marosvásárhelyi szülők
Magyar nyelvű feliratok elhelyezését kéri marosvásárhelyi szülők egy csoportja a megyeszékhely több vegyes tannyelvű tanintézményének vezetőségétől. A gyermekeiket a Dacia Gimnáziumba, az Európa Gimnáziumba, a Liviu Rebreanu Gimnáziumba, illetve 2-es Számú Általános Iskolába járató szülők a kétnyelvűség szempontjából mérték fel az iskolákat, és azt tapasztalták: a hasznos információkat közzétevő táblákon nincs magyar közlemény, felirat. A helyzet orvoslása érdekében a vásárhelyi polgárok a Civil Elkötelezettség Mozgalomhoz (CEMO) fordultak támogatásért.
A vásárhelyi szülők a CEMO szakmai, jogi és technikai segítségével fogalmazták meg kérésüket, és a több mint 200 aláírással ellátott kérést (iskolánként 50 aláírás) átnyújtották a tanintézetek vezetőségének, amelyek a törvény szerint 30 napon belül kötelesek válaszolni.
A szülők kérik, hogy a homlokzati táblákra, osztálytermekre, laboratóriumok ajtajára, irodákra, raktárakra, műhelyekre, tornacsarnokokra, biztonsági táblákra helyezzenek el magyar, illetve kétnyelvű feliratokat, ugyanakkor a faliújság is tükrözze az iskolák tanulóközösségének etnikai összetételét.
„A jelzett hiányosságok miatt nem biztosított az esélyegyenlőség, ami kedvezőtlenül befolyásolja a magyar nemzetiségű gyermekek egészséges személyiségfejlődését. Meggyőződésünk, hogy a multikulturalitás, a többnyelvűség ösztönzése az iskolákban – a sokszínű Európai Unióban – gazdagítja a gyerekek személyiségét és a maga során erősíti a toleranciát és a kölcsönös tisztelet kialakulását mindkét közösség tagjaiban” – állapítja meg a kezdeményezők levele.
Abban az esetben, ha az iskolák elutasítják a kérést, vagy a törvény által megszabott határidőn belül semmilyen válasz nem érkezik az intézmények részéről, a szülők jogos követelésükkel más szervekhez fordulnak, és további lépéseket tesznek gyermekeik anyanyelv-használati jogainak érvényesítése érdekében. A CEMO egyébként szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében emlékeztet: ezeket a jogokat a közintézményekre vonatkozó 2001/215-ös számú Helyi Közigazgatási Törvény, az Alkotmány, valamint a Románia által a 2007/282-es törvénnyel ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája egyaránt garantálja.
„Az a tény, hogy a magyar gyermekek vegyes tannyelvű iskolákban anyanyelvükön tanulnak, nem jelenti azt, hogy a magyar közösség nyelvi jogait teljes mértékben tiszteletben tartják. Marosvásárhely vegyes tannyelvű iskolái a magyar gyermekek nyelvi jogait csupán az anyanyelven való tanulásra korlátozzák, és az iskola kommunikációja, nyelvi képe nem tükrözi a magyar gyermekek jelenlétét az adott iskolákban, az iskolák homlokzata, faliújságjai, kiadványai ugyanis kizárólag román nyelvűek” – hívja fel a figyelmet a civil szervezet.
Az általa támogatott szülők ugyanakkor tudatában vannak annak, hogy a fent leírt körülmények Marosvásárhely más iskoláiban is előfordulnak, ezért arra kérik őket: ha úgy gondolják, hogy gyermekeik iskolájában sérülnek vagy egyáltalán nem érvényesülnek az anyanyelv-használati jogok, segítségért forduljanak a CEMO-hoz.
Máthé Éva. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Markó: gyorsul a decentralizáció
Az RMDSZ meg tudott állapodni koalíciós partnerével, a Demokrata–Liberális Párttal (PD-L) egy, a magyar közösség és Magyarország számára is fontos célban, a decentralizáció felgyorsításában – jelentette ki Budapesten Markó Béla szövetségi elnök, aki Kelemen Hunorral tartott tegnap sajtótájékoztatót a magyar fővárosban.
A politikus szerint a megyei és a helyi önkormányzatok erősítése azt is jelenti, hogy létrehozzák a helyi rendőrség intézményét, amelyet az önkormányzatoknak rendelnek alá. Tájékoztatása szerint a decentralizációs terv az oktatási és az egészségügyi intézményekre is vonatkozik. „A kormányzattól a hatáskörökkel együtt a szükséges költségvetési kereteket is meg kell kapniuk az önkormányzatoknak” – mutatott rá.
Markó Béla szerint a megyei és a települési önkormányzatok erősítése a romániai magyaroknak különösen lényeges. Hangsúlyozta: „Egy magyar közösség helyben lehet erős. Nekünk még talán nagyobb érdekünk, mint a többségnek, hogy minél több hatáskör legyen a kezükben.”
Az Emil Boc miniszterelnökkel és a PD–L-vel kötött koalíciós megállapodásról szólva Markó Béla azt mondta, „az erdélyi magyarok érdeke, hogy a kormányzati szerepet vállaljuk egy egyáltalán nem könnyű időszakban”. Hozzátette, hogy több kérdés, köztük a kisebbségi törvény vitájának újbóli elindítása és a törvény elfogadása „nyilván nem lesz könnyű.”
Kelemen Hunor kulturális miniszter úgy fogalmazott, „mentalitásváltást jelent a román társadalom és a román politika szintjén, hogy 20 évvel a rendszerváltás után a kulturális tárcát magyar politikus vezetheti”. Szerinte 2010 mindenképpen átmeneti időszaknak tekinthető a kormányzás szempontjából, mivel „a költségvetést készen kaptuk”. Ennek ellenére 2011-re és 2012-re szeretnének előkészíteni néhány fontos programot.
Olyan ösztöndíjrendszert kívánnak kidolgozni, amelynek segítségével támogatást kaphatnak a kortárs művészek, továbbá örökségvédelmi kódex elkészítését tervezik a kulturális örökség védelméért.
Kelemen: nem engedélyezem a Guşă-szobrot
„Miniszteri mandátumom alatt kizárt, hogy a művelődési tárca engedélyezze a Guşă-szobor felállítását Marosvásárhelyen” – nyilatkozta kérdésre válaszolva Kelemen Hunor. A művelődési miniszter elmondta, tárcájához tartozik a szobrok engedélyezése. Tájékoztatása szerint az 1989-es temesvári forradalom ellen kirendelt tábornok, Ştefan Guşă szobrával kapcsolatban még nem érkezett a minisztériumhoz kérelem. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)