Nincs pénze a kormánynak az észak-erdélyi autópályára
Tárgyalásokat kezdeményez a kormány az amerikai Bechtel társasággal arról, hogy az észak-erdélyi autópálya megépítése a továbbiakban a köz-és a magánszféra együttműködésének (PPP-partnerség) eredménye legyen. A javaslat szerint a Bechtel az autópálya egyik felét közpénzből, a másik felét saját költségvetéséből építené meg. Erre a megoldásra azért van szükség, mivel a bukaresti kormány nem tudja finanszírozni a Brassó-Bors sztráda határidőn belüli elkészülését. A Gândul című lap úgy tudja: az illetékes szállításügyi minisztérium idei, autópálya-építésre szánt költségvetésének felét 2009-es tartozásként kell kifizetnie a Bechtelnek.
Emil Boc miniszterelnök pénteken bejelentette: a bukaresti kormány javasolni fogja az észak-erdélyi autópályát építő amerikai Bechtel társaságnak, hogy az sztrádaépítési projekt a továbbiakban a köz- és a magánszféra együttműködése, úgynevezett PPP-partnerség keretében folytatódjon. A javaslat szerint az ország nyugati határát Brassóval összekötő 415 kilométeres autópálya Marosvásárhely-Bors szakaszának 215 kilométerének megépítését az állam finanszírozná közpénzből (a szakasz 42 kilométeres, Torda és Gyalu közötti részét tavaly decemberben adták át), míg a Brassó és Marosvásárhely közötti 200 kilométeres szakasz munkálatainak költségeit a Bechtel teremtené elő.
Romániában az első nagyszabású infrastrukturális PPP-projekt az 55 kilométeres Comarnic-Brassó autópálya-szakasz megépítése, amelynek szerződését nemrég írta alá Radu Berceanu közlekedési miniszter a francia Vinci és a görög Aktor társaságokkal. A Vinci-Aktor cégcsoport 1,57 milliárd euróért tervezné és építené meg a Comarnic-Brassó autósztráda-szakaszt. A konzorcium 30 évre haszonbérbe venné az 55 kilométeres szakaszt, amelynek építési munkálatai 2010-ben kezdődnének és a tervek szerint négy évig tartanának. A szerződés-tervezet szerint a Vinci-Aktor a koncesszió ötödik évétől kezdve használati díjat szedhetne az autópálya-szakaszon. Ettől kezdve az állam 26 évig mintegy 180 millió lejt folyósítana évente a cégcsoportnak. Harminc év után a pályaszakasz a román állam tulajdonába kerülne.
Ha ugyanez a megoldást alkalmaznák az észak-erdélyi autópálya esetében is, az állam még évtizedekig fizetné közpénzből a Bechtelnek a tartozását, vagy pedig a sztrádahasználati díj a Bechtelt illetné meg, amíg megtérülne a társaság befektetésének értéke.
Adrian Ionescu, a közlekedési szaktárca infrastruktúra-főosztályának vezetője azt nyilatkozta a Gândul című lapnak, hogy Brassó-Bors sztrádaszakasz elkészülése mindenképpen késni fog: ha a Bechtel elfogadja a kormány javaslatát, módosítani kell az eredeti szerződést, ez pedig jelentős késést eredményezhet; ha viszont nem sikerült megállapodni az amerikai céggel, akkor a közlekedési szaktárca korlátozott költségvetéséből kell finanszírozni a sztrádaépítést, ami akár 2025-ig is kitolhatja a projekt eredetileg 2013-ra kitűzött megvalósítását. A főosztályvezető szerint a Bechtel érdeklődést mutatott a PPP-partnerség iránt, de ha mégsem sikerült megegyezni, az észak-erdélyi autópálya csak 2025-re készülhet el közpénzből, vagy pedig a közlekedési minisztérium szerződést bont a Bechtellel és újabb nemzetközi tendert ír ki a sztráda megépítésére.
A Gândul úgy tudja, a közlekedési minisztérium sztrádaépítésre szánt idei költségvetésének több mint a felét kell 2009-es tartozásként kifizetnie a Bechtelnek. Ez azt jelenti, hogy a 2010-es büdzsében autópálya-építésre elkülönített 380 millió euróból idén csak 180 millió euró fordítható az észak-erdélyi autópálya építésén kívül a Bukarest-Konstanca sztráda bizonyos szakaszaira, továbbá körgyűrűk és terelőutak építésére. Szintén ebből a pénzből kell finanszíroznia a szaktárcának azon autópálya-projektek elindítását is, amelyek finanszírozása az ágazati EU-programon keresztül történnének.
Az észak-erdélyi autópálya építését 2004-ben kezdte el a Bechtel. A projekt értékét eredetileg 2,2 milliárd euróra becsülték. A munkálatok 2005-ben egy évre leálltak, emiatt a tervezett 2012-es átadási határidő egy évvel kitolódott. A Bechtel 2009 decemberében adta át a sztráda Torda és Gyalu közötti 42 kilométeres szakaszát. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Magyar prefektus Vaslui megyében
Székely Levente, az RMDSZ Galac megyei szervezetének elnöke töltheti be a prefektusi tisztséget Vaslui megyében, míg Ambrus Károly Brassó megyében kapott kormánybiztos-helyettesi mandátumot – kinevezésüket a pénteki kormányülésen írta alá Emil Boc miniszterelnök.
Ugyanakkor Gáti István ezentúl kormányfőtitkár-helyettesként tevékenykedhet, míg Asztalos Csaba államtanácsosként dolgozik ezentúl Markó Béla miniszterelnök-helyettes kabinetjében. A döntésekre vonatkozó miniszterelnöki határozatok csütörtökön jelentek meg a Hivatalos Közlönyben.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) megerősítette Markó Attilát az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalában betöltött államtitkári tisztségében, illetve Dáné Károlyt az Országos Tankönyvkiadóban betöltött vezérigazgatói tisztségében.
Emellett az RMDSZ említett testülete további jelöléseket eszközölt az alábbi kormánynak alárendelt intézmények élére: Sztankovszky Attilát a Vetőmagok Minőségét Felügyelő Központi Laboratórium vezérigazgatói tisztségének betöltésére, Dávid Csabát pedig a Román Országos Vízügyi Hatóság vezérigazgatói székébe. A SZÁT ugyanakkor Varga Gábort az Állami Találmányi és Védjegy Hivatal élére, Ladányi Árpád Csabát az Országos Pénzügyőrség vezérigazgatói tisztségének betöltésére javasolta.
Mint ismeretes, korábban hat magyar kormánybiztos – három prefektus és ugyanennyi alprefektus – kinevezéséről döntött a kormány. Az RMDSZ által javasolt jelöltek közül Hunyad megyében Dézsi Attila, Kovászna megyében György Ervin, Szilágy megyében pedig Végh Sándor töltse be a prefektusi tisztséget. Ezzel egy időben arról is döntés született, hogy Arad megyében Horváth Levente-Ákos, Máramaros megyében Böndi Gyöngyike, Szatmár megyében pedig Pataki Csaba foglalhatja el az alprefektusi széket. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Ismét könnyítettek a határon túli románok állampolgárság-szerzésén
Ismét jelentős mértékben könnyítették a román hatóságok az állampolgárság meg- és visszaszerzésének folyamatát, miután pénteki ülésén önálló állampolgársági felügyelet létrehozásáról döntött a bukaresti kormány.
Az új hivatal tevékenysége elsősorban a Moldovai Köztársaság lakosait célozza, akiknek a kedvéért Bukarest már tavaly módosította állampolgársági törvényét. A könnyített eljárás keretében a 4,5 millió lakosú Pruton túli országból származó igénylők esetében immár nem rendeznek meghallgatást, és nem vizsgálják a nyelvtudást vagy a kulturális ismeretek meglétét, sőt esetükben a román állam abban az esetben is elismeri román állampolgárságukat, ha csak harmadfokú felmenőjükről bizonyítható, hogy román volt.
A kezdeményezés Traian Băsescu államfőtől ered, aki már első elnöki mandátuma idején szorgalmazta az egykor Romániában élt személyek „újrahonosítását”, vagyis visszaadni mindazon határon túli románok állampolgárságát, akik önhibájukon kívül veszítettek el azt. A könnyítés nyomán – amelybe beletartozik az is, hogy a román hatóságok legtöbb öt hónapon belül kötelesek elbírálni a dossziékat – a tavaly megugrott, és elérte a húszezret a pozitívan helybenhagyott igénylések száma, miközben az előző években még csak néhány ezerre rúgott.
Az Emil Boc vezette kormány ezúttal továbbment, és elrendelte, hogy az állampolgársági igények elbírálásával ezentúl már nem az igazságügyi minisztérium bizottsága, hanem az ország öt nagyvárosában (közöttük Kolozsváron) kirendeltséget is működtető önálló hivatal fog foglalkozni. Sőt a 126 alkalmazottal ellátott intézmény ezentúl nem követeli meg az állampolgárságért forduló moldovaiaktól, hogy letelepedési engedéllyel vagy lakhellyel rendelkezzenek Romániában. A hivatal létrehozását egyébként Băsescu már chişinăui látogatása során, szerdán beharangozta, nem rejtve véka alá: Bukarest célja, hogy évente 100-150 ezer besszarábiainak adjon állampolgárságot. Mindezt óriási várakozás előzte meg a Pruton túl. Dorin Chirtoacă, Chişinău liberális polgármestere már korábban jelezte: Bukarestnek módosítania kellene az állampolgársági törvényt, eddig ugyanis csupán azok kaphatták meg az állampolgárságot, akik állandó lakhellyel rendelkeztek Románia területén. Bukaresti hivatalos adatok szerint tavaly meghaladta az egymilliót a moldovai állampolgárság-igénylők száma.
Rostás Szabolcs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Nevelési és fejlesztési központot avattak Gyergyószentmiklóson
Nevelési és fejlesztési központot avattak a hét végén a Gyergyószentmiklóson, a tanügyminisztérium által támogatott CRED-program keretében. A Kossuth Lajos utca 81. szám alatti ingatlanban működő intézményben pszichológiai és pedagógiai, illetve gyermek-egészségügyi tanácsadással szolgálnak, játékos román nyelvtanulást és kézműves-foglalkoztatást is biztosítanak.
Ugyanitt logopédus, pszichológus, nevelési szaktanácsadó és gyermekorvos segítségét vehetik igénybe a szülők, a különféle programok az óvodai oktatás után, délután zajlanak.
„A program lényege, hogy egyenlő esélyt biztosítsunk minden kisgyerek számára, és egyéniségének megfelelően fejlesszük képességeit” – hangsúlyozta Lucica Erdei a megnyitó ünnepségen. A szaktanfelügyelő hangsúlyozta, program lehetőséget biztosít a projektnek otthont adó ingatlanok korszerűsítésére is.
„Nyújtsd a kezed, hogy játszhassunk együtt!” – idézte a program fő célkitűzését Kolumbán Andrea, a központ vezetője, kifejtve, hogy játékos foglalkozásaik révén igyekeznek a gyerekek egyéni képességeit fejleszteni. Mint mondta, a program keretében tanácsadással, képzéssel és továbbképzéssel szolgálnak szülőknek és pedagógusoknak is.
Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Nevesítette jelöltjeit az állami hatóságok élére az RMDSZ
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa január 30-án Marosvásárhelyen ülésezett. A testület megerősítette Markó Attilát az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalában betöltött államtitkári, Dáné Károlyt pedig az Országos Tankönyvkiadóban betöltött vezérigazgatói tisztségében - derül ki a Markó Béla elnök által aláírt határozatból.
A SZÁT Sztankovszky Attilát jelölte a Vetőmagok Minőségét Felügyelő Központi Laboratórium, Dávid Csabát a Román Országos Vízügyi Hatóság, Varga Gábort az Állami Találmányi és Védjegy Hivatal, Ladányi Árpád Csabát az Országos Pénzügyőrség vezérigazgatói tisztségének betöltésére.
(hírszerk) Forrás: Transindex.ro

A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkárságnak közleménye
A közelmúlt demográfiai kutatásai azt mutatják, hogy a szórványosodás folyamata a Kárpát-medencei magyar közösségekben az utóbbi évtizedben felgyorsult, és világossá vált, hogy az egyes közösségek vonatkozásában differenciált stratégiákra van szükség.
A Kormány ezért a nemzetpolitika keretében kiemelt kérdésként foglalkozik a szórványosodás kérdésével: ismert külhoni magyar szakértőkből ezért hozta létre 2008 októberében a Szórvány Tanácsot, amely konzultatív, javaslattevő testületként a szórványosodási folyamatok lassítása érdekében javaslatokat dolgoz ki. A rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása érdekében a témában fellelhető kutatási anyagok, valamint szakértői vélemények ismeretében, stratégiát dolgoz ki, prioritásokat jelöl meg egy-egy régió szakmailag megalapozott támogatására. A Tanács elnöke Göncz László, a szlovéniai magyarság parlamenti képviselője, tagjai: Balázs-Bécsi Attila, Téka Művelődési Alapítvány elnöke (Románia), Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége programvezetője (Románia), Lakatos András, Szövetség a Szórványért Alapítvány igazgatója (Románia), Pásztor Gabriella, oktatási szakértő (Románia), Vetési László, szórványlelkész (Románia), Losoncz Alpár, az Újvidéki Egyetem kutatója (Szerbia), Soós Mihály, a Vajdasági Módszertani Központ igazgatója (Szerbia), Hunčik Péter, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója (Szlovákia), Ambrus Pál, a Técsői Református Líceum igazgatója (Ukrajna), Tóth Mihály, jogász, kisebbségkutató (Ukrajna), Dr.sc. Horváth László, a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság titkára (Horvátország).
A Szórvány Tanács javaslatára született döntés 2009-ben több kiemelt projekt támogatásáról, mint például a szamosújvári és válaszúti szórványkollégiumok működtetéséről, a felőri régiós magyar oktatási központ munkálatainak befejezéséről, a csángó oktatási programok továbbfejlesztéséről. A további támogatandó programok és intézmények tekintetében a Tanács régiónként prioritási listát készített.
Csak 2009-ben 350 millió forint támogatást kaptak a Tanács által javasolt szórványprojektek. Kormányzati támogatással működik a szórvány szempontból fontos projektek között az EMKE által létrehozott magyar házak hálózata, a munkácsi Szent István Líceum, a karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum, a kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Koordinációs Központja, illetve a técsői Református Líceum, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium Zentán, a Kosztolányi Dezső Nyelvi Tehetséggondozó Gimnázium Szabadkán, a nagybecskereki Miasszonyunk leánykollégium, illetve a muzslyai Emmausz fiúkollégium. Támogatjuk más intézmények mellett a szórványóvodákat Szolyván, Huszton, Bustyaházán, Técsőn, Aknaszlatinán, Nagybocskón, Gyertyánligeten, új diákétkezdéje van a Kalotaszentkirályi Iskolaközpont szórványkollégiumának, elkészült a Téglás Gábor Iskolacsoport Déván.
A 2010-es kiemelt szórványprogramok között szerepel a Mezőségi Magyar Iskolaközpont építése. Az iskolaközpont létrehozásával befejeződhet az észak-nyugat mezőségi és szamosháti szórványoktatás stratégiai fejlesztése, ahol 5 óvodai csoport, 16 alsó tagozatos, 8 felső tagozatos és 3 szakiskolai osztály működésére lenne lehetőség. A TÉKA Alapítvány a szamosújvári Mezőségi Magyar Iskolaközpont felépítéséhez évi 40 millió forint támogatást kap. Az Iskolaközpont felépítését a Szórvány Tanács prioritásként jelölte meg, a létesítmény a magyar és a román kormány közös finanszírozásában, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont mintájára valósulna meg. 2009-ben a szamosújvári Helyi Tanács ingyenesen kiutalta az építési telket a város központjában, a MeH és a romániai Communitas Alapítvány pedig hozzájárult a tervdokumentáció költségeinek fedezéséhez.
Erdélyi projekt a vicei árvaház bővítése, közös gyermekház, tanulóház kialakítása az árvaházi és a falu szórványmagyar iskolásai számára. A Possibilitas Egyesület évek óta két árvaházat működtet a besztercei szórványban, gondoskodik a nevelt gyerekek nehéz sorban élő, hátrányos helyzetű szüleiről is. Az alapítvány által gondozott gyerekek révén biztosított a kistérség magyar nyelvű osztályainak működése.
Ugyancsak kiemelt programja az idei évnek a Gyerekek Háza program. A 21 csángó magyar oktatási helyszínből jelenleg 8 (Magyarfalu, Lábnik, Külsőrekecsin, Csík falu, Lujzikalagor, Frumósza, Kostelek, Diószeg) működik ilyen formában. Ezek a közösségi házak az MCSMSZ saját tulajdonában vannak és nemcsak az oktatást, hanem egy-egy közösség magyar kulturális életét is szolgálják. Helyet adnak a különféle gyűléseknek, szakmai továbbképzéseknek, táboroknak, konferenciáknak. Kialakításuknál fogva az itt tanítók szolgálati lakásaként is funkcionálnak. Számos esetben a község lakosai számára szervezett egészségügyi szűrések is itt zajlanak. 2010-től magyar állami támogatással nemcsak az intézmények fenntartása lesz biztosított, hanem a gyerekek számára sokkal nagyobb értékkel bíró internet-kapcsolat, valamint korszerű taneszközök és oktatási segédanyagok beszerzése is lehetővé válik.
Kárpátalján két projekt szerepel a kiemelt szórványtémák között: a Técsői Református Líceum bővítése révén Felső-Tisza-vidéki Magyar Oktatási és Kulturális Központ kialakítása, amelyben olyan körülményeket lehet létrehozni, hogy a szórványban élő magyarságnak lehetősége legyen az anyanyelvén igénybe venni az oktatást az alapfokútól a felsőfokú képzésig. Az új Nagyberegi Református Líceum tervek szerint 2011-re elkészülő épületének tetőterében kialakításra kerül egy 100 fős fiú-, illetve leánykollégium. Forrás: Nemzetpolitika.gov.hu

Stratégia készül a szórványmagyarság megtartására
- Stratégiát készített a Kárpát-medencében és a világ más tájain szórványban élő magyarság megtartására a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Külügyi és Európa-ügyi Albizottságán belül működő Szórvány Munkacsoport.
A Magyarország határain túl élő Kárpát-medencei magyarság több mint 50 százaléka ma már szórványban él, "a tömb rojtosodik", ezért is vált szükségessé a megmaradásuk érdekében készített stratégiai koncepcióra - hangsúlyozta az albizottság budapesti tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón Németh Zsolt, a KMKF albizottságának fideszes társelnöke.
A stratégiai koncepció kiemelt szerepet szán a "templomnak és az iskolának", vagyis a határon túli egyházaknak és oktatási rendszernek.
Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra: a következő évek nemzetpolitikai feladata lesz, hogy a gyakorlatban is megvalósítsák a most megfogalmazott elképzeléseket. Ahhoz, hogy a szórványban élő, összességében mintegy 2-3 millió ember megtarthassa magyarságát, az anyaország segítsége elengedhetetlen. Ehhez koncentráltabban kell a költségvetési forrásokat felhasználni, és hozzá intézményrendszert kell teremteni - hangsúlyozta Németh Zsolt. Szerinte ehhez felhasználhatóak a jelenlegi "státusirodák", ahol a magyarigazolványokkal foglalkoznak.
A csaknem egyéves előkészítő munka után elkészült stratégiáról nyilatkozva Vetési László, kolozsvári református lelkész, aki a KMKF albizottságának Szórvány Munkacsoportját vezeti és a stratégia kidolgozásában is részt vett, az MTI-nek elmondta: informatikai és információs hálózat kiépítésére is szükség van. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak jelenleg nincs mindenhol hallható "egységes" rádiója, a televíziós adóknak pedig komoly versenyben kell működniük. Úgy vélte, lehetővé kell tenni, hogy a magyarsággal kapcsolatos hírek minden magyarhoz eljuthassanak.
Szerinte a stratégia megvalósítása nem alapvetően pénzkérdés, a források jobb elosztására és normatív, törvény által garantált támogatási formákra van szükség, például az oktatás területén.
"A szórvány stratégiának nagy támogatást jelentene, ha a magyar politikai pártok meg tudnának állapodni egy bizonyos nemzeti minimumban" - mondta Vetési László, hozzátéve, hogy "a távlati tervezéshez a magyar politikai elitnek meg kell egyeznie, mivel nincs folytonosság a nemzetpolitikában." Forrás: MTI

Olosz Gergelyt választották frakcióvezetőnek
Olosz Gergely Kovászna megyei parlamenti képviselő váltotta Márton Árpádot az RMDSZ alsóházi frakciója élén. Megválasztását maga Olosz Gergely jelentette be tegnap délután a képviselőház plénuma előtt. Az RMDSZ-frakció két alelnöke Máté András Levente — aki az elmúlt parlamenti ülésszak idején is betöltötte a tisztséget — és Erdei Doloczki István (Korodi Attilát váltja), titkára pedig Derzsi Ákos lett.
Olosz Gergely a 2008-as választásokon nyert képviselői mandátumot a kézdiszéki körzetben. Több mint egyéves parlamenti tevékenységéről igen keveset tudunk, sem jelentős hozzászólásai, sem kezdeményezései nem voltak, a sajtót egyetlen alkalommal sem tájékoztatta megvalósításairól, terveiről. Értesüléseink szerint sem a megyei RMDSZ-egyeztetéseken, sem a bukaresti frakcióüléseken nem volt szokása részt venni, a legnagyobb jóindulattal sem mondhatjuk, hogy Háromszék érdekeit képviselte volna valamely fórumon. A lapunkhoz eljutott hírek szerint Márton Árpád leváltását puccsszerűen szervezte meg, sikeres volt, s a jövőben ő képviseli a szövetséget a képviselőház Állandó Bizottságában, a más pártokkal zajló egyeztetéseken. Forrás: Erdély.ma

Önálló és állami és magyar
A magyarság képviseletében fellépők újfent ott ülnek a kormányban, mi több, a miniszterelnök jobbján a végrehajtó hatalom második embereként maga a párt elnöke foglal helyet. A hatalomban való részesedésünk illúziója teljesebb nem is lehetne, érthető, hogy elvárásaink tisztázása a legnagyobb időszerűséggel merül fel.
Segít ebben az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról nemrég megjelent újabb összefoglalás, mely közösségünknek egy olyan fájó kérdését teszi ismét szóvá, melyre több mint kilencven éve keressük a megoldást, de hiába. A kötet a történeti előzmények és a kolozsvári egyetem (1872—1919) történetének ismertetése után a bajok gyökerét nagyon helyesen az intézmény román hatóságok általi bezárása-elkobzása-elüldözése kérdéskörében ragadja meg, ebből a szempontból az intézmény Bolyai Egyetem formájában való újralapítása történelmileg amolyan átmeneti lépésnek minősül a megsemmisítés felé vezető úton. „Az eredeti terv — miszerint létrehozták a Bolyai Egyetemet azért, hogy felszámolják — 1959-ben teljesült" — írja erről a kötetben Balázs Sándor. Jellemző, hogy a román közvéleményben azóta elfojtott hang, a méltányosságé a döntő események közben nem csupán a gyulafehérvári nemzetgyűlés dokumentumaiban szólalt meg a lelkiismeret erejével, hanem a román nemzeti gondolat legnagyobb képviselőinek egyike, Nicolae Iorga egy állásfoglalásában is. „Nem azért szereztük meg Erdélyt, hogy mások egyetemeit felszámoljuk, hanem hogy létrehozzuk a sajátjainkat."— figyelmeztetett akkor Iorga, de hasztalan. A nemzeti liberális párt által vezetett, a kisebbségek eltiprását célzó román nemzetépítés más utakat követett, s ebben a kommunista hatalom végső soron a Brătianu-féle párt hűséges tanítványának bizonyult. A metalitásváltásnál, a hivatalos román politikai vonalnál maradva jellemző dokumentuma ama vészterhes időknek Réz Mihály egyetemi tanár Octavian Gogához, az Ady-irodalomból is jól ismert költő, akkori román kultuszminiszterhez intézett nyílt levele: „Magyar egyetem csak Kolozsvárt létezhet, és annak teljesen autonómnak kell lennie. Azt mondják, a magyar egyetem a magyarság nagy politikai ereje. Ez igaz, mert a tudás, szorgalom, munka, fegyelem és becsület eredménye, s ez képezi a társadalom erejét. És mindezt meg akarják tiltani nekünk? A kérdés valójában az, akarják-e Erdélyben élni hagyni a magyarságot?" A levél pusztába kiáltott szó maradt, közlését a cenzúra megakadályozta.
A kötet sorra veszi az azóta eltelt kilenc évtized minden próbálkozását, minden átmeneti sikerét és kudarcát, az egyházak tanárképző alapítására tett első kísérletének betiltásától el egészen a nyolcvan évvel későbbi, szintén egyházi közreműködéssel, magyar állami támogatással meglapított Partium és Sapientia magánegyetemekig, a Bolyai beolvasztásán és elsorvasztásán át egészen az 1989. utáni felemás felélesztésig, s az azóta is tartó kálvária újabb állomásaiig, a Petőfi—Schiller Egyetem halva született ötletéig, a multikulturalitás jelszavával való visszaélésig, addig az égbekiáltó diszkriminációig és hipokrízisig, mellyel a Bolyai Kezdeményező Bizottság kétnyelvű feliratok dolgában tett lépéseit elgáncsolták és megtorolták.
A kötet mindazonáltal főleg a tárgyilagos helyzetismertetés és -elemzés, a kimért, tudományos közelítés mérvadó dokumentumaként lehet segítségére annak a munkának, mely a kérdést nemzetközi fórumok elé vitte napjainkban, miközben figyelmeztetés a román kormányban és parlamentben igényeink szolgálatával megbízottaknak is: közösségünk „politikai vezetői mindmáig nem tudták elérni, hogy az egykori magyar alapítású egyetem helyett létrehozott magyar tannyelvű román állami egyetem ma is érvényes jogfolytonosságát elismertessék" — állapítja meg erről Kónya-Hamar Sándor. Az említetteken kívül a társszerzők, Bodó Barna, Csetri Elek, Gaál György és Somai József a ma ismert terjedelmes könyvészet alapos ismeretének birtokában írták meg a rájuk eső fejezeteket, a levont konklúziók homályt oszlatnak, és a kérdés velejének megfogalmazásában is nemegyszer aforizmaként, letisztult tanulságként idézhetők, miként Somai József mottóul választott megállapítása is: „Nincs és nem is lehet a népeknek olyan bűne, hogy békeszerződéssel vagy a hatalom erejével jogvesztésre ítéltessenek."
Mint látjuk, egy jobb sorsra érdemes Erdélyért, annak népei valódi kibéküléséért is szót emelnek a szerzők.
Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról.
Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete, Kolozsvár, 2009.
B. Kovács András. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elnöki tervek
Traian Băsescu autonómiaellenes nyilatkozatainak kétféle olvasata lehet — véli Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke. Az optimistább forgatókönyv szerint a román közvéleményt igyekszik megnyugtatni, hogy a decentralizáció nem hordoz ilyesfajta veszélyeket, a pesszimistább szerint olyan döntéseket készít elő, melyek az erdélyi, a székelyföldi magyarságot negatívan érintik, például az új regionális felosztásnál nem a mi elképzelésünket támogatja, és nyilatkozataival a várható fejleményeket jelzi. Traian Băsescu esetében bármire felkészülhetünk — vélekedik Antal.
A decentralizációs tervek egyre több polgármester tiltakozását váltják ki, főleg, hogy a kormány teljesen át kívánja hárítani a terheket. A tanügyi költségvetésnél például kiderült: ahhoz, hogy tavalyi szinten finanszírozzák a sepsiszentgyörgyi oktatást, tízmillió lejjel kellene felpótolni a Bukarestből leosztott összeget. Ez teljes mértékben lehetetlen, hisz Sepsiszentgyörgyön tavaly az adókból és illetékekből 9,2 millió lej gyűlt össze — mutatott rá Antal Árpád.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Stratégia az identitásmegőrzésre
Stratégiát készített a Kárpát- medencében és a világ más tájain szórványban élő magyarság megtartására a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Külügyi és Európa-ügyi Albizottságán belül működő Szórvány Munkacsoport.
A Magyarország határain túl élő Kárpát-medencei magyarság több mint 50 százaléka ma már szórványban él, "a tömb rojtosodik", ezért is vált szükségessé a megmaradásuk érdekében készített stratégiai koncepció – hangsúlyozta az albizottság budapesti tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón Németh Zsolt, a KMKF albizottságának fideszes társelnöke.
A stratégiai koncepció kiemelt szerepet szán a "templomnak és az iskolának", vagyis a határon túli egyházaknak és oktatási rendszernek.
Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra: a következő évek nemzetpolitikai feladata lesz, hogy a gyakorlatban is megvalósítsák a most megfogalmazott elképzeléseket. Ahhoz, hogy a szórványban élő, összességében mintegy 2-3 millió ember megtarthassa magyarságát, az anyaország segítsége elengedhetetlen. Ehhez koncentráltabban kell a költségvetési forrásokat felhasználni, és hozzá intézményrendszert kell teremteni – hangsúlyozta Németh Zsolt. Szerinte ehhez felhasználhatóak a jelenlegi "státusirodák", ahol a magyarigazolványokkal foglalkoznak.
A csaknem egyéves előkészítő munka után elkészült stratégiáról nyilatkozva Vetési László, kolozsvári református lelkész, aki a KMKF albizottságának Szórvány Munkacsoportját vezeti és a stratégia kidolgozásában is részt vett, az MTI-nek elmondta: informatikai és információs hálózat kiépítésére is szükség van. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak jelenleg nincs mindenhol hallható "egységes" rádiója, a televíziós adóknak pedig komoly versenyben kell működniük. Úgy vélte, lehetővé kell tenni, hogy a magyarsággal kapcsolatos hírek minden magyarhoz eljuthassanak.
Szerinte a stratégia megvalósítása nem alapvetően pénzkérdés, a források jobb elosztására és normatív, törvény által garantált támogatási formákra van szükség, például az oktatás területén.
"A szórvány stratégiának nagy támogatást jelentene, ha a magyar politikai pártok meg tudnának állapodni egy bizonyos nemzeti minimumban" – mondta Vetési László, hozzátéve, hogy "a távlati tervezéshez a magyar politikai elitnek meg kell egyeznie, mivel nincs folytonosság a nemzetpolitikában." Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Corvinus-pályázatok cégek és civil szervezetek számára
A magyarországi Corvinus Támogatáskezelő Zrt. új pályázati lehetőséget hirdet a határon túli egyéni vagy társas vállalkozások és nem nyereségorientált szervezetek számára a következő témakörökben:
1.Turisztikai célú vissza nem térítendő támogatás
A pályázat célja turisztikai (hagyományőrző) rendezvény vagy kísérőrendezvény szervezésének és a turisztikai infrastruktúra fejlesztésének (tourinform iroda létrehozása, információs táblák és kiadványok készítése stb.) támogatása. Mértéke a turisztikai (hagyományőrző) rendezvény/kísérőrendezvény szervezése témában legfeljebb 5 000 000 HUF, turinform iroda létrehozására legfeljebb 3 000 000 HUF, információs tábla és kiadvány készítésénél legfeljebb 1 000 000 HUF összeg erejéig igényelhető. A megvalósítani tervezett idegenforgalmi projekt keretében a saját erőnek a projekt összköltségének legalább 50 %-át el kell érnie.
2. Vissza nem térítendő támogatás a határon túli írott és elektronikus sajtótermékek gazdasági rovatainak létrehozására, működésére, fejlesztésére
A pályázat keretében a Corvinus Zrt. olyan projekteket kíván támogatni, melyek megvalósításával elősegíthető a határon túli írott vagy elektronikus sajtótermékek gazdasági rovatainak létrehozása, illetőleg a már meglévő gazdasági rovatok fenntartása, továbbá bizonyos fokú fejlesztése.
Az igényelhető támogatás nem haladhatja meg a 30 000 000 HUF összeget. A támogatott saját erő hozzájárulása a kivitelezni kívánt projekthez nem lehet kevesebb, mint a projekt összegének 50 %-a.
3. Fiatal kezdő vállalkozók támogatása
A pályázat tárgya vissza nem térítendő támogatás a kezdő vállalkozás létrehozásának feltételeit biztosító kiadások (dokumentumok, igazolások, kérelmek stb. beszerzése, benyújtása) és/vagy kezdeti beruházási (eszközbeszerzési) és működési (iroda, műhely stb. fenntartási) költségek fedezésére irányul. A támogatás mértéke maximum 1 000 000 HUF.
4. Utólagos önrész támogatás Európai Uniós, illetve nemzeti gazdaságfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó projektek esetében
A támogatás a gazdaságfejlesztési projektet megvalósító pályázó az Európai Uniós vagy nemzeti pályázat kiírásban meghatározott saját erőkövetelmények biztosításához nyújt részfinanszírozást. A támogatásra kizárólag olyan pályázók jogosultak, akik már rendelkeznek az adott uniós vagy nemzeti támogatás elnyerését bizonyító támogatási szerződéssel. A Corvinus Zrt. továbbá kizárólag még futó projekteket támogat.
A támogatás az uniós vagy nemzeti pályázati kiírásban megjelölt saját erő készpénzhányadának EU tagállamok esetében 50%-áig terjedhet, maximum 4 000 000 HUF értékben. Támogatásra pályázhatnak azon vállalkozások, amelyek legalább 1 éve működő egyéni-, vagy társas vállalkozások, nem állnak csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt, nincs 60 napot meghaladó, lejárt esedékességű adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása, és amelyek az érintett vállalkozásfejlesztési központ (esetünkben Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége) előminősítése alapján támogatásban részesíthetőnek bizonyulnak. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Magyar osztályok szűnhetnek meg, oktatási intézményeket zárhatnak be az új tanévben
Oktatási intézmények adminisztratív összevonását, több településen magyar osztályok kényszeregyesítését vagy megszüntetését eredményezheti többek között az a kormányrendelet, melynek értelmében az új tanévtől kezdődően fejkvótarendszer alapján kapnak finanszírozást a tanintézetek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a tanügyi tárca idén országos szinten tizenötezer pedagógust bocsátana el. Bár pontos adatokkal nem tudnak szolgálni, a partiumi megyék magyar tanfelügyelői szerint szeptembertől várhatóan kevesebb magyar tannyelvű osztály indul.
A kormányrendelet szerint szeptembertől a közoktatásban az óvodások és a diákok nevelésére, oktatására megszabott költségek alapján számítják ki a tanintézeteknek nyújtandó állami támogatás mértékét, az illető oktatási intézményben dolgozók béralapját.
Mindez függ majd többek között az oktatási intézményben alkalmazott szakoktól, a diáklétszámtól és az oktatás nyelvétől is, sőt aszerint is változik a finanszírozás mértéke, hogy a tanintézet városon vagy vidéken működik. A tanintézeteket koefficiensek alapján rangsorolják, a kiindulópont pedig a városi gimnáziumi oktatás számára megszabott 1-es szorzó, amely 2857 lejes ráfordítást jelent diákonként.
Az erdélyi megyék magyar szakos tanfelügyelői arra hívták fel a figyelmet, az 1618-as számú kormányhatározat csak oktatási szintekre, oktatási típusokra és kisebbségi oktatásra lebontva differenciál, amikor különböző koefficiensekkel számol. Mivel a válságra hivatkozva a tanügyi tárca már így is csökkentette a tanintézetek finanszírozási szintjét, félő, hogy számos tanintézet már a naptári év közepén pénz nélkül marad.
A rendelet gyakorlatba ültetéséről javában zajlanak a tárgyalások a tanfelügyelőségeken, a tanintézet-vezetők és önkormányzatok képviselőinek bevonásával. Bár konkrét megoldásokról, tanintézetek, osztályok kényszerösszevonására vonatkozó pontos adatokról még nem beszélhetünk, a tanfelügyelőségeknél érdeklődve megtudtuk, a kivitelezés várhatóan rendkívül nehéz lesz.
Veszélyben a magyar iskolák
A nemrég oktatásügyi államtitkárnak kinevezett Király András volt RMDSZ-képviselő érdeklődésünkre elmondta, a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a különböző szintű intézmények között nagyok a különbségek a bérköltségeket tekintve: már látszik, hogy a megyében sok helyen csak 70-80 százalékban biztosított az alkalmazottak bére.
„Másik probléma, hogy a tanügyben már tavaly is voltak leépítések, újabb elbocsátásokkal ellehetetlenítenék a munkát” – hívta fel a figyelmet Arad megye egyetlen önálló magyar tannyelvű iskolája, a Csiky Gergely Iskolacsoport eddigi igazgatója. Király szerint a nemzetiségi iskolákban különösen körültekintően kell eljárni. „Több olyan település is van a megyében, ahol nincs annyi gyerek, hogy osztályokat lehessen összevonni, ilyen esetben is biztosítani kell az anyanyelvi oktatáshoz való alkotmányos alapjogot. A szülőkkel és az önkormányzatokkal konzultálva kell majd kiderítenünk, hogyan fogjuk ezeket a kérdéseket megoldani” – mondta a pedagógus.
Több iskolára lakat kerülhet
Szilágy megyében még szintén keresik a megoldásokat. Rozs Rita Éva kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő a Krónikának elmondta, az iskola-összevonásokról tegnap tárgyaltak a polgármesterekkel. A megbeszéléseket ma is folytatják a helyi önkormányzatok vezetőivel, a bezárásra ítélt tanintézetek végleges listája várhatóan a napokban készül el. A tanfelügyelőtől ugyanakkor megtudtuk, többek közt arról egyeztettek a polgármesterekkel, hogy magyar tannyelvű intézményeket csak magyar iskolával vonjanak össze. Az Agerpres információi szerint a megyei tanfelügyelőség 9 gimnázium összevonásával számol, további tizenhárom tanintézet pedig elveszítheti jogi személyiségét.
Kevés a magyar diák
Szeben megyében 17 tanintézetben működnek magyar tannyelvű osztályok, melyek közül egyikben sem éri el a diáklétszám a minimális 15-öt – tudtuk meg a Keresztes István tanfelügyelőtől. Mint mondta, egyelőre korai beszélni arról, hogy a minisztérium által elrendelt megszorítások következtében a tanfelügyelőség milyen intézkedéseket fog hozni, de elképzelhető, hogy az átszervezés a magyar tannyelvű osztályokat, óvodákat is érinti majd. „Mind a leépítésekre, mind a létszám szerinti finanszírozásra vonatkozó rendeletek életbeléptetése nehézségekkel jár, ráadásul sok tisztázatlan kérdést vet fel. Egyelőre csak annyit tudunk, hogy jóval kevesebb pénzből fogunk gazdálkodni” – mondta Keresztes.
Hunyad megyében 280 tanügyi állást kell megszüntetni idén szeptembertől – olvasható a leépítéseket szorgalmazó minisztériumi közleményben. A leépítést itt is osztály- és iskola-összevonásokkal kell megoldani. Borbély Ágnes magyar oktatásért felelős tanfelügyelő a Krónika érdeklődésére elmondta, a magyar oktatás terén egyelőre a vajdahunyadi elemi osztályokat érinti negatívan a rendelkezés: a mostani létszám alapján két összevont osztály engedélyezhető a jelenlegi három helyett.
Intézményeket vonnak össze
A kormány által megadott képlet alapján a Szatmár megyei tanfelügyelőség illetékesei kiszámították, a partiumi megyében tavaly az országos átlagnál jóval több volt az egy diákra eső kormánytámogatás. „Míg országosan 3400 lej körüli összeg jutott egy gyerekre, addig nálunk ez az összeg a teljes tanévre kiszámítva majdnem elérte a 4 ezer lejt. Az új rendelet értelmében idén szeptembertől ez a fejpénz nem lesz több 2870 lejnél, így 464 tanügyi állást kell megszüntetnünk” – közölte Kónya László főtanfelügyelő-helyettes. A szatmári tanügyi vezető szerint eddig olyan speciális minisztériumi engedéllyel is működtek iskolák a megyében, amelyek alsó tagozatos osztályaiban 4-5 gyerek tanult.
„Ezeket a többnyire elszigetelt falvakban működő iskolákat át kell szerveznünk, és össze kell vonnunk őket a legközelebbi községközpontban működő tanintézetekkel” – fogalmazott Kónya, aki úgy látja, ahol van iskolabusz, ott az önkormányzat oldja majd meg a gyerekek szállítását, amelyik település nem kapott ilyen közlekedési eszközt, ott a tanfelügyelőség kifizeti a diákok távolsági buszokra váltott bérleteit. Több kisiskolát és gimnáziumot kényszerülnek összevonni Szatmárban, de pontos számokat a tanfelügyelőség csak a minisztérium jóváhagyása után tud mondani.
A történelmi Máramaros megye területén több falusi iskola különleges, kihelyezett működési státussal rendelkezik. „Az itt tanuló kisdiákoknak több mint 5-6 kilométerre kellene ingázniuk naponta, ha megszűnnének ezek a tanintézetek. Félő, hogy az átszervezésekkel ősztől sor kerül erre, hiszen a folyamatosan csökkenő gyereklétszám miatt be kell zárnunk néhány intézményünket” – részletezte a Krónika kérdésére Pavel Filip máramarosi főtanfelügyelő.
Elmondása szerint eddig voltak olyan iskolák, ahol 100 gyerek tanult összesen, ám az átszervezések és összevonások után kevesebb épületben működik majd oktatási intézmény, és az általános iskolák nagy része 300 személyes, az óvodáké pedig 200 személyes lesz. „Pontosan még nem tudom megmondani, hány iskolát érint az átszervezés, mert a napokban összesítjük az adatokat” – tette hozzá a határ menti megye főtanfelügyelője.
Tiltakoznak a szülők
A szülők és a diákok akadályozták meg nemrég, hogy a nagyváradi Alexandru Roman Általános Iskolát gazdasági okokra hivatkozva összevonják egy másik tanintézettel. A tanintézet megszüntetésével 207 diák került volna át a Lucreţia Suciu általánosba, és felszabadult volna egy épület, amelybe akár a Partenie Cosma szakközépiskolát is átköltöztethette volna a tanfelügyelőség, ez ugyanis jelenleg olyan ingatlanban működik bérleti díj ellenében, amely visszaszolgáltatása óta újra a Római Katolikus Püspökség tulajdonát képezi.
Dorel Luca tanfelügyelő azzal indokolta az ötletet, hogy a kormány által kért leépítések véghezvitelében is segíthetne. Múlt héten a gyerekek a szülőkkel együtt a tanfelügyelőség székháza, majd a városháza előtt is tüntettek az iskola bezárása ellen. Ilie Bolojan polgármester megígérte: megakadályozza az összevonást. Ramona Bacter, a tanfelügyelőség szóvivője a Krónika kérdésére elmondta: más iskolák összevonásáról még nincs szó Bihar megyében, ez volt az egyetlen eset, hogy egy iskola neve konkrétan szóba került volna. Mint mondta, megvárják a beiskolázási terveket, azok alapján döntenek majd.
Alternatív megoldások
Elsősorban azokban a megyékben gyökeresen átszervezni a tanügyi rendszert, ahol ezt a korábbi években nem tették meg, mondta Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő. Kifejtette, Háromszéken már 3 éve készülnek a normatív finanszírozási rendszer bevezetésére. Vidéken már semmit nem lehet változtatni, összevonni, jelenleg az optimális szinten műkődnek az iskolák. A falvakban a kis létszámú vagy párhuzamos gimnáziumi osztályokat kénytelenek megtartani, mert nem lehet megoldani a diákok ingáztatását vagy a községközpontban nincs elég tanterem a községhez tartozó falvak gyerekeinek a befogadására.
A városokban az önkormányzatokkal tárgyalnak, hogy azok vállalják-e a hiányzó összegek pótlását. Keresztély Irma hangsúlyozta: körültekintően kell összevonni, vagy felszámolni a meglevő osztályokat, mert néhány év múlva nehezebb lesz ezeket újraalakítani. A főtanfelügyelő elmondta, az előrejelzések szerint négy-öt éven belül jelentősen emelkedni fog a beiskolázott gyerekek száma Kovászna megyében, és akkor nehéz lesz a megszüntetett osztályokat újraalakítani. Jelenleg különböző változatokról egyeztetnek az önkormányzati vezetőkkel.
A hétvégéig kell elkészíteni a beiskolázási tervet, amelyben már figyelembe kell venni a normatív finanszírozási rendszert és a 221 tanügyi állás megszüntetését. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, az önkormányzat nem tudja előteremteni a jelenlegi tanügyi rendszer fenntartásához szükséges pénzösszeget. Sepsiszentgyörgyön tízmillió lejjel kellene kipótolni a tanügyi költségvetést, hogy a jelenlegi szinten tudják tartani a rendszert, hiszen tavaly egész évben a helyi adókból és illetékekből 9,2 millió lej folyt be a város kasszájába – mutatott rá a polgármester.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Kolozsvár: Diszkrimináló egyetemek?
Diszkriminációval vádolja a Babeş–Bolyai Tudományegyetemet (BBTE) és a Kolozsvári Műszaki Egyetemet a Studcard diákkártya-kibocsátó szervezet, amiért a felsőoktatási intézmények vezetősége sem szórólapokon, sem elektronikus formában nem engedélyezi, hogy a Studcard eljuttassa ajánlatát a diákokhoz.
Idén sokkal hatékonyabban szeretnénk ismertetni a diákokkal a Studcard nyújtotta lehetőségeket, kedvezményeket. Kisebb gondokkal küzdünk, mert a BBTE és a műszaki egyetem nem engedélyezi, hogy területükön szórólapokkal megjelenjünk, sőt attól is eltiltottak, hogy a diákok közös levelező listájára e-mailt küldjünk” – panaszolta tegnapi sajtótájékoztatóján Ilinca Opincariu, a Studcard marketing vezetője.
Hozzátette, a jövőben megpróbálnak tárgyalni az egyetemek vezetőségével, hogy beengedjék őket az intézmények területére. A Studcard képviselői szerint két felsőoktatási intézmény október óta szigorúbb velük, amióta mindkét egyetem kibocsátotta a saját kedvezményeket biztosító diákkártyáját. A Studcard kibocsátói emellett azt is méltánytalannak tartják, hogy a kolozsvári önkormányzat a konkurens diákkártyák üzemeltetői számára is megadta az eddig csak általuk kért, és csak a Studcard-tulajdonosoknak járó kedvezményt, hogy féléves, kedvezményes bérletet biztosít a tömegközlekedési eszközökön.
Az idei tervek kapcsán elmondták: márciustól újra beindulhat a Studcardnak az anyagilag hátrányos helyzetű diákokat segítő ösztöndíj programja. A tavalyi „2 százalék” elnevezésű pénzgyűjtő akciójuk sikeres volt, ezért valószínű, hogy lesznek ösztöndíjak, biztosat azonban csak később tudnak mondani. Emellett idén sem hanyagolják el a hagyományos diákfesztiválok megszervezését, és egy nagyobb szabású fesztivált is szerveznének, amelyre egy nemzetközi sztárzenekart is meghívnának.
A marketing vezető szerint 2010-ben növelni szeretnék a diákkedvezmények arányát is. „Eddig arra hajtottunk rá, hogy minél több gazdasági szereplőt vonjunk be a Studcard-programba. Idén ezzel szemben a minőség és a kedvezmények arányának növelését tűztük ki célul” – mondta Opincariu.
Kiss Előd-Gergely. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Prioritás a kisebbségi törvény
Előkelő helyen szerepel a kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadása a kormány prioritáslistáján a tegnap kezdődött idei első rendes parlamenti ülésszak során – derül ki a kormány által tegnap nyilvánosságra hozott dokumentumból. Kelemen Hunor művelődési miniszter közölte: a Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ tegnap megállapodott arról, hogy külön találkozón egyeztetnek a kisebbségi törvényről, az első ilyen megbeszélés jövő héten lesz.
Mint elmondta, a törvény elfogadása a koalíció vállalásai közé tartozik, és mivel első beterjesztésekor az EU jogi bizottságának véleményét is kikérték, és aszerint átalakították, most csupán kisebb módosításokra szorul. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke közölte, hamarosan a PDL, az RMDSZ, a kisebbségek és a független képviselők frakciójának vezetői összeülnek, hogy kidolgozzák a törvény vitájának menetrendjét, elkerülendő, hogy ismét elakadjon.
A törvény egyik kidolgozója, Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője korábban felidézte: a liberális Călin Popescu-Tăriceanu által vezetett kormány 2005-ben fogadta el és terjesztette a szenátus elé a kisebbségi törvény tervezetét, amely a parlament felsőházában „át is ment”. Miután a tervezet a képviselőházba került, annak megvitatására létrehoztak három szakbizottságot, a tanügyit, a jogit és a kisebbségjogit. A konzervatív és a demokrata-liberális párti honatyák távolmaradása miatt azonban szaktestületek szavazatképtelenek voltak. A tervezet vitája a tanügyi bizottságban akadt el, mégpedig akkor, amikor a tanügyi fejezetnek már csak az utolsó cikkelye volt hátra.
A kormány a tegnap nyilvánosságra került dokumentum szerint azt szeretné, ha a jogszabályt legkésőbb az ülésszak végéig, június végére sikerülne elfogadni. A kormány prioritáslistáján – amelyet tegnap Emil Boc kormányfő ismertetett a parlamentben, szorgalmazva a képviselők számának csökkentését, az ország korszerűsítését, a diszkrimináció felszámolását, az esélyegyenlőség biztosítását – emellett a polgári perrendtartás és a polgári törvénykönyv elfogadása, az egységes nyugdíjtörvény, az oktatási törvény elfogadása is szerepel. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

A szeretet hadművelete a szórványban
Bihar megye – Berke Sándor tenkei tiszteletessel készítettünk interjút, aki sokrétű tevékenységével már hosszú évek óta szolgálja Dél-Bihar szórvány magyar közösségét.
- Hogyan látja Ön Tenke község jelenlegi helyzetét? Milyen lehetőségek adottak Tenkén?
- Egy erősen szorványosodó, elöregedő közösség a tenkei. Ugyanakkor még mindig vagyunk négyszázan, a katolikusokkal együtt hétszázan a magyarság vonatkozásában. Ez egy jó lehetsőség arra, hogy ha tartalommal töltődik meg a magyarságunk akkor ez egy életformává nőhet. Én tenkei szültésű vagyok, 1990 óta élek itt a családommal, minden lemenőm itt élt és nekem ilyen értelemben a szívem csücske Tenke. Döbbenetes az, ahogy az elmúlt 30-40 évben mennyire leépült itt minden. Kisebb-nagyobb társadalmi életet jelző megnyilvánulás, a disznótortól kezdve a tengeri morzsolásig. Nem jött semmi olyasmi létre ami az akkori viszonyokhoz hasonlóan valamilyen módon egy kulturális élményként szolgáljon. Talán az óriási közönyhullámmal magyarázható ez. Itt nincs táncházmozgalom, továbbá népviselet az 1910-es években volt utoljára, Alföld széli, nem is túl karakterisztikus. Egy polgári közöség volt itt századokra visszamenőleg, ami megint csak sajátos értékekkel rendelkezett. Ez teljesen megszűnt az iparosítás és a kommunizmus ideje alatt. Valami kell ami ezt a közösséget az identitás felvállalásában segíti, támogatja, bátorítja. Ugyanakkor kell egy szociális háló is. Jelenleg ezt a szerepet a szeretetotthon szolgálja. Persze ez nem pótolja azt ami államilag kellene legyen, de mégis jelent valamit. Tizenhat éve működik a szeretetotthonunk és tavaly május 30.-án nyílt meg a művelődési központ, amiben van egy természettudományi múzeum, van egy hatezres könyvtár, van 120 fős konferenciaterem és 10 vendégszoba ami a vendégfogadásnak az alapfeltétele. A szobákhoz van fürdőszoba és minden ami szükséges. Szeretnénk egy kicsit a falusi turizmus útjára lépni. Ehhez ideális a fürdő, a Körös part, az Erdélyi Szigethegység, Szalonta, Várad, Belényes, Arad közelsége. Mindenekelőtt egyházi vagy hitmélyítéssel egybekapcsolt turizmust képzelek el.
- Ön szerint az egyháznak szerepe ez az értékmenés?
- Nem szabad a sorrendet felcserélni. Nekünk továbbra is a megújult élet szépségében való életforma a döntő. Ez egy különösen gazdag élet. Nem lehet, hogy valaki az Igét tanulmányozza és közbe elfelejtse az anyanyelvét. A kulturával is így van. Ez nem azt jelenti, hogy minden kultúrember hívő ember fog lenni, de azt igen, hogy minden hívő embernek kultúrembernek kell lennie. Második helyen tehát a kultúra áll. Fontos még a kultúrszelektivitásnak a kérdése. Nem mindent eszünk meg, mert nem minden táplál. Vannak értékek amiket felvállalunk, ami a tudományosság vagy éppen a művészeti érzékenységünk szerint is érték. Itt kell meghúzni a határvonalat, hogy meddig tart ez az érték. Másodrendű kérdésként, de nagyon komolyan kell venni a kultúrával való találkozást, érintkezést.
- Milyen terveik vannak? Mi fog a közeljövőben történni Tenkén?
- Továbbra is szeretnénk szervezni művelődési köröket, havi rendszereséggel. Van egy filmklubunk is, ami nagyon változatos volt a tavaly is. Tizenkét alkalommal vetítettünk. Volt, hogy csak öten néztünk meg egy filmet, volt amikor harmincan. Utánna pedig együtt megbeszéltük a látottakat. Ilyenkor az üzenetet próbáljuk megérteni. Voltak dokumentumfilmek, de művészfilmek is. Még az idei film terveink nincsenek kidolgozva, de mindenképp folytatjuk, ugyanis van egy alapérdeklődés.Tavasszal és ősszel rendszeresen ifjúsági napot szervezünk. Az idén szeretnénk négy hitmélyítő csendeshetet tartani, külön a nőknek és a férfiaknak, és külön a családoknak. A lelki gondozást egybekötjük a testivel, lesz majd közös fürdőzés is a tenkei kádasfürdőben. Vendégeket is szeretnénk fogadni. A Nyíradonyi Művelődési Központtal van egy nagyon jó gyümölcsöző kapcsolatunk, Békéscsabával ugyszintén. Ők is jöttek már néhányszor. A vasárnapi iskolát Benke Ildikó indította el. Ők is hoznak sokszor régi magyar filmeket, amiket közösen megnézünk. Próbálunk lelki többletet megélni, hogy a hitélet nem csak a templomba érvényesüljön, hanem a magánéletben is legyen egy pulzusa, egy lüktetése. Úgy kell áramoljon a hit, mint a vérkeringés.
- Milyen támogatásból valósítják meg a fent említett tevékenységeket?
- Most ősztől szeretnénk egy évre szóló közös program keretében erdei iskolát is létesíteni, megismertetni Nyíradonnyal Tenkét és fordítva. Ez a jövőben egy pályázat keretében lehetséges, addig pedig önerőből. A szeretetotthont részben az itt lakók támogatásával sikerül működtetni (70-90 %-ban). Célirányos támogatás is van hollandoktól, németektől, de ez egyre szűkül. A komolyabb támogatások elmaradoznak, de hát nincs ezen mit csodálkozni. Tizenhat éve működünk, nem motiválható minden a puszta létünkkel. Nem kaphatjuk tizenhat éven keresztül a folyamatos támogatást, csak azért, mert a romániai szociális háló még mindig a béka ülepe alatt van…Sajnos az államtól az idén sem kaptuk meg a nekünk járó állami támogatást, azért mert egyházi intézmény vagyunk, pedig tevékenységünk szociális. Ugyanúgy nem támogatják a művelődési központunkat sem.Tizenkét éve létezik a törvény mely lehetővé teszi, hogy megpályázzuk az állami támogatást és minket tizenkettedik éve utasítanak el. Mindig volt valami indok amivel visszadobták a kérésünket.
- A költségeket lehet e pótolni turizmussal?
- Ezt még egyelőre nem tudni pontosan, hiszen még csak most van indulóban. Sokat számítana, ha a művelődési központ is hozna valami kis jövedelmet. Az egész nagyon összetett. A gyülekezetben is van mindig valami építkezés. Jelenleg egy temetői kápolnát, ravatolozót építünk. Nagyon sokmindent lehetne még építeni, ha méginkább megindulnának a szívek felismerve azt, hogy mennyire fontos ez. Amennyiben nem teszünk valami konkrétumot és nem élünk ezekkel a lehetőségekkel, nem építkezünk és nem művelődünk, akkor itt húsz év múlva még én sem beszélek magyarul egy szót sem. Itt rosszabb lesz a helyzet mint Felvidéken jelenleg. Sokszor úgy érzem, hogy egész Dél-Biharban egyedül harcolok ez ellen, mintha én lennék az utolsó mohikán. Ez akkor változhat, ha felismerjük ezt a helyzetet és meglátjuk egymásban az értéket. Látnunk kell azt, hogy mindenki valamilyen szinten a közösséghez tartozik és ezért értékes; ugyanakkor, nem azzal kell törődnünk, hogy a másik közösséget pocskondiázzuk, hanem befele kell támogassuk egymást és kifele a másikat, hogy maga is megélje a saját identitását. Nem abban látjuk a lényeget, hogy a magunkét túlértékelve a másikat pedig letaposva érezzük hogy vagyunk, hanem abban, hogy felértékelve, örömmel egymást elfogadva és gazdagítva és tiszteljük egymást. Ez amit a szeretet hadműveletének nevezhetnék.
Mészáros Tímea. Forrás: erdon.ro

Markó: elsődleges a decentralizáció, a gazdasági helyzet javítása, az etnikumközi kapcsolatok rendezése
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- A decentralizációt, a gazdasági helyzet javítását, a reformok folytatását és az etnikumközi kapcsolatok rendezését nevezte elsőrendű feladatnak kedden Bukarestben Markó Béla.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke sajtótájékoztatóján kifejtette: a decentralizáció a szövetség egyik sajátos célja, de egyben az egész romániai társadalom érdeke is. Ez azt jelenti - mondta -, hogy minél több hatáskört és költségvetési mozgásteret kell átruházni a minisztériumoktól és a kormánytól a helyi és a megyei önkormányzatokra, ezek kezébe kell adni az egészségügyi és oktatási intézményeket, s létre kell hozni a helyi rendőrséget is. Tulajdonképpen a következő időszakban át kell építeni az egész román állami berendezkedést - mutatott rá.
A szövetségi elnök szerint a decentralizáció a gazdaság fellendítését is elősegítheti, hiszen a decentralizált közigazgatás, amelyben a megyei és helyi tanácsokra bízzák az adott közösségek sorsát, a gazdasági nehézségekkel is könnyebben felveszi a harcot. Az RMDSZ elnöke az oktatás decentralizációját is fontosnak nevezte. Ne csak az épületek álljanak a helyi önkormányzatok igazgatása alatt, hanem ez utóbbiak befolyásolhassák az oktatással kapcsolatos érdemi döntéseket is - mondta.
Markó, aki egyben a miniszterelnök-helyettesi posztot is betölti, kifejtette: a szövetség kormányzati prioritásai egybeesnek a koalíciós partnernek, a Demokrata Liberális Pártnak (PD-L) a prioritásaival, és ezek elsősorban a gazdaság fellendítésére, a gazdasági helyzet javítására vonatkoznak. Folytatni kell a reformokat, és rendezni kell az etnikumközi kapcsolatokban még megoldatlan problémákat is - tette hozzá.
Az RMDSZ elsődleges fontosságot tulajdonít a nemzeti kisebbségek jogállására vonatkozó törvénynek - mondta Markó, hozzátéve: az évek óta elakadt törvénytervezet ügyében elvi megegyezés született a PD-L-lel, hogy a tervezetet még ebben a parlamenti ciklusban megvitassa és elfogadja a parlament. El kell kezdeni a törvény vitáját - mutatott rá Markó Béla -, hiszen ezt nemcsak az RMDSZ, hanem a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja is szorgalmazza.
Markó szerint rendkívül fontos a stabil kormányzás egy olyan időszakban, amikor a kormánynak fájdalmas intézkedéseket kell hoznia, és ehhez az RMDSZ következetes módon kíván hozzájárulni a továbbiakban is. Forrás: MTI

Véghajrá, Magyarország!
Az elmúlt nyolc esztendő pannon politikatörténetéből hét legalább úgy néz ki, mint a fizetett újsághirdetésekben sebészeti klinikának álcázott boszorkánykonyha, amelyben kígyót és békát összehordani haladó gyógymódnak számít, a sarlatán érvágások és a felületi köpölyözésben elgennyedő gondok miatt viszont a páciens belerokkan(hat) a terápiába. Hét magyar szűk esztendő hagyatéka: csődkormányzás, hazugságbeszéd, politikai szubkultúra, legfelsőbb körökben meghonosodó korrupció, szociális káosz, az effajta televényen pedig, mint annyiszor a történelemben, a maga „törvényszerűségei” szerint gyökeret eresztő szélsőség és demagógia. Hozadéka pedig, – öröm az ürömben, ahogyan azt a beszédes nevű „Tégy a gyűlölet ellen!” mozgalom főszervezője, Hegedűs Zsuzsa szociológus, „a jobboldal marxistája” megjósolta – az újjáéledő szolidaritás és a társadalmi önszerveződés megerősödése. Hamarosan kiderül, hogy az öntudatos állampolgár mennyit is nyom a latban!
Az elmúlt nyolc esztendő magyar törvényhozásának szomorú mérlege van. „Reform-intézkedések” és jogszabályok egész sora bizonyult hebehurgyának, az Alkotmánybíróságnak soha nem akadt annyi munkája, mint ebben az időszakban. Újabban viszont az ügyészségnek is egyre bokrosabb teendői vannak a politikusok háza táján. Az igazságszolgáltatás malmai, ha lassan is, mentelmi jogtól csikorogva, csak őrölnek valahogy. De mintha teljesen hiába derülne ki tételesen, hogy az élő klasszikus szerint „hazudtak reggel, éjjel meg este”, hogy szervezetten, „trükkök százaival” hordták szét a közvagyont és züllesztették működésképtelenné a legalapvetőbb közintézményeket, a korrupciós botrányok ellenére politikai felelőse nincsen semminek. Azaz: minden (elsősorban a gazdasági válság) és mindenki más (legfőképp az ellenzék) felelős, az ágazatokat hivatali szinten felügyelőkön kívül. Ők legfeljebb jól fizető vagyonkezelő társaságok élére, netán európai uniós hivatalokba katapultálnak. (Az első magyar kormányfőt, Batthyány Lajost még „felelős miniszterelnöknek” nevezték. Egyáltalán mérhető, mennyit változott a politikai morál mondjuk Batthyány, vagy akár a szentségtörésig megidézett mártír Nagy Imre óta?)
A köztársasági elnök az alkotmányosan lehetséges legkorábbi dátumra tűzte ki az országgyűlési választásokat, ezzel pedig a Harmadik Magyar Köztársaság eddigi legrövidebb választási kampánya vette kezdetét. Ami nyilván illúzió, hiszen a szerecsenmosdatás nagyjából a „szakértői kormány” kinevezésével, majd’ egy esztendővel ezelőtt vette kezdetét. (Ad absurdum: szerencsére!)
A magyar baloldal jelenlegi támogatottsága talán a rendszerváltás körüli mértékhez sem fogható, hiszen akkor látványosan „szakítottak” a pártállami kormányzati múlttal, az elmúlt nyolc esztendőt azonban már nem lehet letagadni. Nyugat-európai statisztikai hivatalok szerint gazdaságilag az integrációs folyamatban még éltanulónak számító Magyarországnak sikerült a térségben a legkevésbé fölzárkóznia az Európai Unióhoz, a csatlakozástól számított hat esztendő pedig éppen a baloldali kormányzás idejének „sűrűjét” képezi! Történelmi vereség előtt állni bizonyára nem könnyű dolog, a cél azonban (sikerül-e megakadályozni, hogy az ellenfél – a kampány retorikájában inkább (köz)ellenség – megszerezze az alkotmányozáshoz elegendő kétharmados többséget?) az eszközt is szentesíti... Banánköztársaságokra jellemző vádaskodások persze nevetségesek egy EU- és NATO-tagország belpolitikai csatározásaiban, külpolitikai téren azonban az ország tekintélyének mérhetetlenül sokat ártanak.
A túlélésre játszó, kétes(élyes) szövetkezésekbe menekülő „törpepártok” átsodródása baloldali térfélre szinte törvényszerű, jó ideje tartó mozgás, akárcsak a „talajgyökér és rögvalóság” bűvöletében radikalizálódók demagógiája, amelyet a mélyszegénységbe süllyedő, súlyos szociális, demográfiai, sőt interetnikus feszültségek sújtotta térségek türelmetlen és hiszékeny szavazói minden bizonnyal parlamenti képviselethez juttat, a vészmadarak leplezetlen kárörömére. (Sajnos, a sokat emlegetett „írástudók árulása” – amely pártállástól független, azaz pártállástól függő! – demokráciában arról ismerszik meg, hogy a kormányzati politika diplomás haszonélvezői gátlástalanul és felelős kritika nélkül igyekeznek „munkáltatóik” szekerét oly módon tolni, ami vastagon fizetett reklámügynökségeknek is a becsületére válna.)
A kormányképes jobb-közép erők az elsíbolt rendszerváltás befejezését, a kármentést, a felelősség megállapítását és felelősségre vonást, a magyar méltóság helyreállítását, gazdasági rehabilitációt, végső soron egy jobb és biztonságosabb élet reményét ígérik. (És kételkedőknek nincs helyük!) Revansot a hosszas ellenzékiségért, mert jó munkához idő kell, ha már a rosszhoz ennyi kellett... Ennek a népi bölcsességnek az apropóján legalább nyolc esztendőnyi „rossz munkát” kellene gyorsan rendbehozni, hogy az áprilisi parlamenti választások nyomán alakuló kormányzatnak a hitele még egy mandátumra megmaradjon, de mindenképpen kitartson az önkormányzati választásokig. Húsz esztendővel a rendszerváltás után azonban az élhető jelenre vágyó polgárok egyre kevésbé fogékonyak a boldogabb jövő miatti folyamatos áldozatvállalásra. Csodát szeretnének. Bárhogyan is van, csodát igérni most a legnagyobb felelőtlenség, a csodavárásnak ugyanis kiábrándulás a vége. Mert ahogyan egy klasszikus krimi zárómondata fogalmaz: ez egy mai történet, amely tegnap kezdődött, és holnap ér véget. Esetleg holnapután...!
LACZKÓ VASS RÓBERT. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Marosvásárhely – Továbblépni, de merre?
Ügyvédet fogadott a város a Gusa-perhez – adta hírül tudósítónk minap, a marosvásárhelyi tanács múlt heti ülését követően. Ebből kiderül, hogy egyetlen pészédés képviselő voksolt a tervezet ellen, a többi tanácsos – beleértve az RMDSZ-eseket is – rábólintott.
Nos, mire is bólintott hát rá a tanács? Éppenséggel arra, hogy a szóban forgó ügyvéd, Vasile Ghere képviselje a testületet a Gusa-perben, azaz kiálljon a mellett a határozat mellett, hogy az 1989-ben a temesvári forradalmárok közé lövető tábornoknak a Vár sétányon szobrot emeljenek. Közvetve tehát ehhez adta voksát ismételten az RMDSZ-frakció is, támogatva a szoborállítás mellett kiálló román pártokat Tőkés László ellenében.
Már az is kérdés, hogy miért van szüksége a városnak külön ügyvédre a szóban forgó perben, hiszen a jogügyi osztályán egy csapatnyi jogtanácsos, jogász ténykedik. Több száz perben képviselik a tanácsot vagy a polgármesteri hivatalt, jól-rosszul, éppen ebben miért ne tehetnék? A kérdés arra az esetleges RMDSZ-es felvetésre lehet válasz, hogy ezt (is!) meg kellett tenni, hisz ügyvéd nélkül akadozna, halasztódna a per, nem lehet továbblépni... Másrészt: egy ügyvéd megbízása nem kis pénzbe kerül (feltételezhetően Vasile Ghere sem ingyen fogja vállalni az ügyet), ez esetben pedig nyugodtan mondhatjuk: pimasz módon az adófizetők pénzéből fizetett ügyvéd szorgoskodik majd azon, hogy Marosvásárhelyen felállíttassék a Gusa-szobor. A mindenféle adófizető pénzéből, románéból, magyaréból, pártállástól függetlenül.
Másik kérdés: milyen alapon választották ki és ki(k) döntöttek arról, ki legyen a város ügyvédje? Ez fontos lehet, hiszen ha netalántán elhangzik majd egy érv, hogy a cél a per elveszíttetése, akkor igencsak lényeges, hogy kit bíznak meg a tanács képviseletével. Márpedig Vasile Ghere nem arról híres, hogy a pereket elveszítené, úgyhogy nem kizárt a forgatókönyv: a tanács ügyvédje végül megnyeri a pert, és a forradalmárokba lövető tábornoknak immár törvényszék által is felülbírált határozat alapján szobrot emelnek. Amihez ily módon az RMDSZ-frakció is hozzájárul.
Nehezen hihető el ezek után, hogy valamiféle kulisszák mögötti egyezség született volna arról, hogy a tanács miként tudna elegánsan kihátrálni a Gusa-botrányból. Mi pedig azt látjuk, hogy az RMDSZ-tanácsosok mintegy vezényszóra szavaztak ismét egyöntetűen. Hogyan fognak elszámolni lelkiismeretük, választóik előtt, ha majd a Vár sétányon az elhíresült tábornok szobra díszeleg?!
Antalfi Imola. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Románia és a Duna-stratégia
Románia számára elsődleges fontosságú egy koherens Duna-stratégia elkészítése, hiszen a 2007-es csatlakozás után a Duna az Unión belüli szállítás és közlekedés egyik legfontosabb tengelyévé vált – hangsúlyozta Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter február 2-án Ulmban, az Európai Uniós Duna-stratégiáról szóló nemzetközi tanácskozáson.
Az egy napos konferencián a Duna-völgyi országok ágazati miniszterei, az Európai Bizottság képviselői, valamint a Duna-stratégia egyik legfontosabb támogatója, Danuta Hübner, volt uniós regionális biztos vett részt.
Borbély László kiemelte: Románia azon Uniós tagországok közé tartozik, amelyek idejében felismerték, hogy a Duna-térségben indítandó regionális befektetések fenntarthatósága nagymértékben függ egy koherens Duna-stratégia elkészítésétől. Az ország 2008-ban, Ausztriával együtt, miniszterelnöki szinten kezdeményezte egy ilyen fejlesztési stratégia mihamarabbi kidolgozását. Szintén 2008-ban, régiófejlesztési miniszterként, a Duna-menti települések fenntartható fejlesztése érdekében két együttműködési szerződést írt alá Magyarországgal, valamint Bulgáriával – mondta a miniszter. A Duna-stratégiát 2011. első felében, a magyar elnökség ideje alatt fogja az Európai Bizottság uniós hivatalos stratégiává emelni - mondta a környezetvédelmi miniszter kiemelve, a konferenciasorozat júniusi záróeseményének gazdája Románia lesz.
(rmdsz.hírszerk.) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

RMDSZ: prioritás a decentráció
A következő időszak prioritása a decentralizáció: ez az RMDSZ egyik sajátos célja, de egyben az egész romániai társadalom érdeke is – jelentette ki ma bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
Rámutatott, a Szövetség kormányzati prioritásai egybeesnek a Demokrata Liberális Párt prioritásaival, és ezek elsősorban a gazdaság fellendítésére, a gazdasági helyzet javítására vonatkoznak, de ugyanitt említette a reformok folytatását, és az etnikumközi kapcsolatokban felmerülő gondok megoldását is. Kifejtette, a szükséges törvényi intézkedések megtétele után el kell kezdeni a decentralizációhoz vezető lépéseket: a minisztériumoktól, a kormánytól, a helyi és a megyei önkormányzatokhoz minél több hatáskört, minél több költségvetési lehetőséget át kell utalni, ide kell kerüljenek az egészségügyi és az oktatási intézmények, de létre kell hozni a helyi rendőrséget is. Tulajdonképpen az következő időszakban át kell építeni az egész román állami berendezkedést- mutatott rá.
A szövetségi elnök úgy értékelte, a decentralizáció a gazdaság fellendítésére is tartalmazhat megoldásokat, hiszen az a decentralizált közigazgatás, amelyben a megyei és helyi tanácsok felelősséggel bírnak a közösségek sorsát illetően, a gazdasági helyzet kihívásaival is könnyebben felveszi a harcot. Az RMDSZ elnöke külön szólt az oktatásról is: itt a rendszer reformja és modernizációja mellett végre kell hajtani a decentralizációt is, oly módon, hogy ne csak az épületek álljanak a helyi önkormányzatok igazgatása alatt, de befolyással legyenek az oktatási folyamat tartalmával kapcsolatos döntésekre is, mondta.
Az RMDSZ-nek szintén sajátos törvénykezési prioritása a nemzeti kisebbségek jogállására vonatkozó törvény. Az évek óta elakadt törvénykezdeményezés kapcsán elvi megegyezés született a Demokrata-Liberális Párttal, hogy a tervezetet még ebben a parlamenti ciklusban meg kell vitassa és el kell fogadja a Parlament. El kell kezdenünk a törvény vitáját, mutatott rá Markó Béla, hiszen ezt nemcsak az RMDSZ, hanem a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja is szorgalmazza.
A két kormányzópárt megyei szervezetei közötti tárgyalások véglegesítése, a koalíciók kialakítása a szövetségi elnök szerint ezen a héten be fog befejeződni, a folyamatot a legtöbb megye már lezárta, bár előfordulhat, hogy egyik-másik megyében még maradnak tisztázatlan kérdések. Kifejtette, a kormánypártok közötti kapcsolat a felelősségvállalás tisztázásán alapul, ennek jegyében az RMDSZ és a PDL megegyezésre jutott az államtitkári tisztségek tekintetében: jelenleg a Szövetségnek jelenleg hat kinevezett államtitkára van, további kettő kinevezése folyamatban van, ugyanakkor 5 prefektus és több alprefektus kinevezése is végleges már. Mint mondta, az állami hatóságok, intézmények vezető-jelöltjeinek kiválasztásában is sokat nyomott a latban a szakmai felkészültség. Fontos az RMDSZ programjának vállalása, de az elkövetkező nehéz időszakban a Szövetség nem engedheti meg magának, hogy olyanokat jelöljünk, akinek nem a legjobb a szakmai felkészültsége.
A szövetségi elnök hangsúlyozta, rendkívül fontos a stabil kormányzás egy olyan időszakban, amikor a kormánynak fájdalmas intézkedéseket kell hoznia, és ehhez az RMDSZ következetes módon hozzá kíván járulni a továbbiakban is. Úgy értékelte, a kormányzatnak kötelessége, hogy biztosítsa nemcsak a kormányzati többség, hanem az egész parlament, a politikai pártok szolidaritását olyan alapvető kérdésekben, mint például a gazdaság fellendítése.
(rmdsz.hírszerk.) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Tőkés András: a magyarok nem tudnának mit kezdeni az autonómiával
Lemondott tisztségéről Tőkés András, a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnöke, aki azzal indokolta döntését, hogy Szász Jenő pártelnök az MPP-vezetőség mandátuma nélkül találkozott decemberben Traian Băsescu államfővel. Keddi sajtótájékoztatóján Tőkés egyébként úgy vélekedett: a magyar közösség „nem tudna mit kezdeni” az autonómiával, ha most megvalósulna.
Tőkés András kedden, sajtótájékoztatón jelentette be Marosvásárhelyen, hogy lemond MPP-alelnöki tisztségéről, mivel a párt „antidemokratikusan” kezdett viselkedni a tavalyi év végén lezajlott államfőválasztás második fordulója előtt. Tőkés szerint ez abban nyilvánult meg, hogy Szász Jenő pártelnök az MPP vezetőségének felhatalmazása nélkül találkozott Traian Băsescu államfővel a december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmával a Cotroceni palotában rendezett ünnepi fogadáson. „Az elnök úr egyedül hozta a döntést, anélkül, hogy bárkit is megkérdezett volna. A pártvezetőség megállapodott abban, hogy Băsescu urat támogatjuk az elnökválasztás során, ezt követően azonban nem született közös döntés. A televízióból értesültem, hogy Szász Jenő úr Băsescu úr meghívására a Cotroceni palotában tartózkodik” – fogalmazott Tőkés András.
A távozó MPP-alelnök szerint egy alakulat elnöke nem folytathat felhatalmazás nélkül tárgyalásokat. „Mi azt sem tudjuk, mit ígért nekünk Băsescu. Szász Jenő antidemokratikusan viselkedett” – tette hozzá Tőkés. Elmondta, a következőkben testvére, Tőkés László európai parlamenti képviselő marosvásárhelyi irodájának működtetésével foglalkozik majd.
Tőkés András egyébként még decemberben jelezte lemondási szándékát. „Minden erdélyi magyarnak pirult az arca, amikor annak idején Budapesten, Verestóy Attila és Kelemen Atilla az erdélyi magyarság nevében ez alkalommal koccintásra emelték poharukat. Az MPP országos alelnökeként most még jobban fel vagyok háborodva azért, hogy ugyanezen a napon Szász Jenő, az MPP országos elnöke, egyéni döntése alapján Bukarestben, a Cotroceni palotában hasonló akcióban vett részt” – írta decemberi nyilatkozatában Tőkés.
Tőkés András arról is beszélt, hogy véleménye szerint a magyar közösség nem készült fel a területi autonómiára. „Ha valamilyen csoda folytán most megvalósulna a területi autonómia és az autonóm struktúrák, a magyarok nem tudnának mit kezdeni vele, mivel a közösségnek ismét képessé kell válnia az önigazgatásra, a magyarságot érintő politikai harc azonban egyre messzebb viszi a közösséget ettől a céltól” – fogalmazott. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Várad: kétnyelvűségi precedens
Magyarul is megkapják az értesítést ezután azok, akik földet igényeltek vissza a nagyváradi önkormányzattól – jelentette be tegnap Sárközi Zoltán helyi önkormányzati képviselő. A politikus úgy véli, ez az eredmény mérföldkőnek számít a váradi közigazgatásban, ahol évtizedek óta nem volt példa ilyesmire
Sárközi Zoltán elmagyarázta: a földvisszaigénylések procedúrája szerint az érintett olyan levelet kap a Nagyváradi Ingatlankezelő Ügynökségtől (AIO), amelyben értesítik, mekkora területet kap vissza az államosított helyett. A parcellának azonban csak a száma szerepel a levélben, így az érintett a gyakorlatban nem tudja felmérni, pontosan hol is található.
A városi képviselőtestület RMDSZ-frakciójának kezdeményezésére mostantól egy műholdfelvételt is kapnak a lakosok, amelyen jól látható egy azonosítható főút, a kérdéses területet pedig az AIO emberei besatírozzák. Az értesítés mostanáig csak román nyelven jutott el az igénylőhöz, ezután azonban a magyar fordítás is helyet kap a borítékban. Sárközi kifejtette: az államosítások befejezésekor a váradi lakosoknak jóval több mint fele magyar nemzetiségű volt, így mostanra kijelenthető, hogy azoknak, akik földet kapnak vissza, mintegy 80 százaléka magyar, és szinte mindannyian idősek.
A helyzet egyszerűsítése végett a román nemzetiségű igénylők is megkapják a magyar nyelvű levelet, Sárközi szerint ebben lehetetlen sértő szándékot látni. „Mintegy hatvan éve nem küldtek ki olyan levelet a városházáról, amelyen a »Nagyvárad önkormányzata« kifejezés szerepelt a fejlécben” – fejtette ki a tanácsos. Megjegyezte: a procedúra módosításához nem volt szükség tanácsi határozatra, hiszen a közigazgatási törvény kisebbségi jogokra vonatkozó fejezetében garantálja az anyanyelven való tájékoztatás jogát.
Elmondása szerint az RMDSZ azért épp most, a jelenlegi testület beiktatása után másfél évvel ültette gyakorlatba ezt a jogot, mert a már régóta érlelődő ötlet csak mostanra hozta meg a gyümölcsét. Sárközi azt mondja, ez az intézkedés csak az első lépés lehet a kétnyelvűség érvényesítésében. Meglátása szerint a „kis lépések politikája” valóban jobban érvényesül, mint a radikálisabb érdekérvényesítési próbálkozások.
„Könnyebb apránként közeledni a falhoz, ha még nem pattantunk vissza róla” – fogalmazott. A városi frakció koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt részéről sem ütközött semmilyen ellenállásba.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete tavaly már felhívta a figyelmet a magyar ügyfélfogadás hiányára a városháza közönségszolgálati irodáiban. Lovassy Cseh Tamás városi elnök a Krónikának tegnap úgy nyilatkozott: reméli, hogy a változás „nem csak önös érdekeket szolgál”, és lesz folytatása.
„Nem a civileknek kellene először felszólalniuk a hasonló ügyekben, hanem az úgynevezett érdekvédelmi szervezetnek” – mondta. Meglátása szerint a kétnyelvű ügyintézésben a magyarul megfogalmazott formanyomtatványok is nagy szerepet játszanának. Az EMI tavaly a történelmi magyar utcanevek feltüntetéséről szóló, magyarul írott levéllel fordult a város polgármesteréhez, de azóta is csak román nyelvű, elutasító választ kapott.
Nagy Orsolya. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Tüntetéseket szerveznek civilek a Guşă-szobor ellen
Az 1990-es évek elején a bukaresti Egyetem téren rendezett megmozdulásokhoz hasonló tüntetéseket helyezett kilátásba Marosvásárhelyen a Pro Europa Liga, ha a városi önkormányzat nem mond le arról a tervéről, hogy köztéri szobrot állíttasson a néhai Ştefan Guşă tábornoknak, aki az 1989 decemberi forradalom idején a tömegbe lövetett Temesváron. A marosvásárhelyi városi képviselő-testület a múlt héten jóváhagyta, hogy Vasile Ghere ügyvéd képviselje a tanácsot abban a perben, amelyet Tőkés László európai parlamenti képviselő indított az önkormányzat terve ellen. Az ügyvéd megbízásával kapcsolatos döntést a szoborállításról tavaly ősszel elfogadott tanácsi határozatot támogató, majd sikertelenül visszatáncolni próbáló RMDSZ-frakció is megszavazta.
A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga civil szervezet elnöke, Smaranda Enache szerdán leszögezte: ha a városi önkormányzati testület nem mond le a Guşă-szobor felállításának tervéről, a civil társadalom hosszú távú, folyamatos tiltakozó megmozdulásokat rendez Marosvásárhelyen, azokhoz hasonlóan, amilyenek az 1990-es évek elején zajlottak a bukaresti Egyetem-téren. „A Pro Europa Liga és több más civil szervezetek már elkezdték az informális egyeztetéseket a tiltakozó akciókról (…), de reméljük, hogy a pártok és közéleti személyiségek még konzultálnak egymással ez ügyben és a lobbi is folytatódik” – fejtette ki sajtótájékoztatón Smaranda Enache.
A Pro Europa Liga elnöke szerint a civil társadalom nem nézheti tétlenül, hogy egy olyan embernek állítsanak szobrot, aki vélhetően bűnös a temesvári tűzparancs kiadása miatt. „Nincs más kiút, ezt kell tennünk. Számomra érthetetlen, hogy egy képzett, értelmiségiekből álló önkormányzati testület ennyire felelőtlenül ragaszkodjon egy olyan tervhez, amely Marosvásárhelynek sem hírnevet, sem elismerést, sem nyugalmat nem biztosítana” – fogalmazott Smaranda Enache. Hozzátette: A Guşă-szobor felállítása elleni tiltakozáshoz eddig 117 közéleti személyiség csatlakozott, köztük Herta Müller Nobel-díjas író, Tőkés László, Vladimir Tismăneanu, Alexandru Cistelecan, Zoe Petre, Adrian Cioroianu, Renate Weber, Horia Roman Patapievici.
A marosvásárhelyi városi tanács egyébként a múlt héten határozatban hagyta jóvá, hogy Vasile Ghere ügyvéd képviselje a testületet abban a perben, amelyet Tőkés László indított az önkormányzati határozat ellen, írta a Népújság című marosvásárhelyi napilap. A lap szerint a városi tanács egyetlen, szociáldemokrata ellenszavazattal, vita nélkül fogadta el a határozatot.
Mint ismeretes, a Ştefan Chiţackal és Victor Atanasie Stănculescuval egyetemben, az 1989-es temesvári forradalom megtorlásával vádolt, de időközben elhunyt Guşănak azok után emelnének szobrot Marosvásárhelyen, miután 2009 őszén a helyi tanács egyhangúlag megszavazta a polgármester és a tábornokról elnevezett alapítvány javaslatát. A határozatot az RMDSZ-frakció is megszavazta. Utólag azzal mentegetőztek, hogy cserében a román politikusok is támogatták azon tervüket, hogy szobrot állítsanak Sütő Andrásnak. Később a sajtó és a közvélemény nyomására az RMDSZ tíz képviselője megpróbálta érvényteleníteni a tanács korábbi döntését – sikertelenül. Benedek István frakcióvezető tavaly novemberben azt nyilatkozta: annak ellenére, hogy egyesek román–magyar ellentétként próbálják beállítani a Guşă-ügyet, a kérdésnek nincs etnikai színezete. Mi több, hangsúlyozta Benedek, az utólag megszerzett információk alapján kiderült, hogy a tábornok marosvásárhelyi parancsnoksága idején sok magyar sorkatonát segített abban, hogy az eskületétel után közel kerülhessen a szülői házhoz.
A szoborállítás mellett kardoskodó román tanácsosok azzal érvelnek, hogy egyetlen törvényszék sem bizonyította Ştefan Guşă állítólagos bűnösségét. A tábornokot, aki ellen elkészült a vádirat, valójában a korai halál mentette fel a per és a rá váró esetleges ítélet alól. Két társát, Mihai Chiţackot és Victor Atanasie Stănculescut 15-15 év börtönbüntetésre ítélték.
A szoborállítás ellen az 1989-es forradalmárokon kívül számos civil szervezet tiltakozott, és sikertelenül próbálta elérni a marosvásárhelyi RMDSZ is, hogy a tanács visszavonja, vagy a prefektus visszavonassa a határozatot. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Újraélesztés
Nincs abban semmi rendkívüli, hogy a kisebbségi törvénytervezetet korábban oly sokszor bíráló Emil Boc tegnap a dokumentum elfogadására kérte a bukaresti honatyákat, és hogy mindezt éppen most teszi. A demokrata-liberális pártelnök azzal lett közismert, hogy maga vagy alakulata pillanatnyi politikai érdekeitől vezérelve saját meggyőződésével ellentétes ígéretet tesz, eszmét vállal.
Így tett a 2004-es helyhatósági választások idején, amikor kolozsvári polgármesterjelöltként a Bibliára tett kézzel esküdött arra: nem működik együtt a magyarsággal és az RMDSZ-szel (aztán a PDL azóta is együttkormányoz a szövetséggel a Kolozs megyei és kincses városi képviselő-atestületben), majd Traian Băsescu tavalyi népszavazásának sikerén felbuzdulva az egekig magasztalta az egykamarás parlament bevezetésének ötletét, holott egyetemi tanárként a kétkamarás felette szükséges voltára hívta fel a jogi hallgatók figyelmét.
Ezúttal pedig arról a kisebbségi törvényről állítja, hogy „egy demokratikus társadalomban szükséges”, amelynek kapcsán korábban leszögezte: Románia nem lesz gyakorlótér a kisebbségi jogok szavatolása terén. Ez a Boc tehát ugyanaz a Boc, aki tisztában van vele: muszáj engedményeket tennie az RMDSZ-nek, különben a kormánya megbukik, ugyanakkor ezeket a gesztusokat most kell megtennie a magyaroknak, közvetlenül a választások előtt politikai öngyilkosság lenne egy román politikus részéről. Amúgy az RMDSZ által 2005-ben előterjesztett, azóta többek között a PDL ellenkezése nyomán mellékvágányra terelt jogszabály számos jelentős előrelépést tartalmaz a kisebbségvédelem terén, kezdve azzal, hogy felülírja a Romániát egységes nemzetállamként meghatározó alkotmányt, és államalkotó tényezőnek nevezi a nemzeti kisebbségeket.
Nagy-nagy hibája azonban, hogy a kisebbségi szervezetek létrejötte esetében fenntartaná az RMDSZ monopóliumát, valamint például az MPP bejegyzésekor már tapasztalt diszkriminatív előírásokat, másrészt a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájának szavatolásáról szóló, rétestésztaként elnyúlt parlamenti vita során kiiktatott cikkely nélkül a jogszabály alaposan felhígult. Arról nem beszélve, hogy a tervezetet az RMDSZ magyar partnere, az EMNT sem fogadja el jelenlegi formájában, így a törvényhozási vita előtt még „házon belül” is módosítani kell.
Rostás Szabolcs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Magyar értesítést kapnak a váradi föld-visszaigénylők
Mérföldkőnek tekinti Sárközi Zoltán helyi tanácstag (képünkön) a nagyváradi önkormányzat történetében azt az intézkedést, amely lehetővé teszi, hogy a föld-visszaigénylési kérelmekre magyar nyelvű választ is küldjön az Ingatlankezelőség. A helyi koalíciós partnerekkel, a liberálisokkal könnyű volt megegyezni erről – mondta az önkormányzati képviselő.
A megyeszékhelyen zömmel magyarok igényeltek vissza földterületet, ez indokolja a román mellett a magyar értesítés megfogalmazását. Ebben a jogi osztály is együttműködött az Ingatlankezelőséggel, amelynek aligazgatójától, Porsztner Bélától hathatós segítséget kapott a kezdeményező RMDSZ-es frakció. A földtörvény alkalmazásáról egyébként Porsztner Béla szívesen ad felvilágosítást a munkaidőben hívható 0721/379-980-as telefonszámon vagy a posztnerbela@gmail.ro villanypostacímen.
Minden igénylő kétnyelvű értesítést fog kapni kérvénye elbírálásáról. A hivatalos levélhez pedig mellékelik a visszaszolgáltatandó területről készült légi felvételt, hogy megkönnyítsék a parcella azonosítását. Eddig ugyanis csak a helyrajzi számot, parcellaszámot tudhatta meg a tulajdonos, amiből nem derül ki, hogy merre található a szóban forgó telek. A birtokba helyezésről szóló értesítésben pedig – a helyszínen és az időponton kívül – az Ingatlankezelőség megadja egy kapcsolattartó személy elérhetőségét is, hogy az idős, mozgásukban korlátozott igénylőknek segítsenek eljutni a földjükre, ahol személyesen kell aláírniuk az átvételi jegyzőkönyvet.
Az újítások nem kerülnek pénzbe, de sokat jelenthetnek a váradiak közérzetének javulásában – véli az önkormányzati képviselő, s hozzátette, hogy az anyanyelvhasználatot a helyhatóság más intézményeiben is igyekeznek bővíteni, hiszen a közigazgatási törvény erre lehetőséget ad, amivel élni kell, s meg is érett rá a helyzet.
Máté Zsófia. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

„Az ördög a részletekben van”
„Nyilván még kiderül, mi lesz, mert az ördög a részletekben rejlik” – nyilatkozta tegnap lapunknak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, akit arról kérdeztünk, mi az esélye annak, hogy a képviselőház ebben az ülésszakban elfogadja a kisebbségi törvényt.
Mint ismert, a 2007-ben megfeneklett jogszabályt Emil Boc kormányfő is az ülésszak egyik prioritásának nevezte, s jelezte, hogy az általa vezetett Demokrata–Liberális Párt (PD-L) az RMDSZ koalíciós partnereként támogatja a tervezet mielőbbi elfogadtatását.
„Ezt most újra át kell beszélni, végig kell vinni, meg is egyeztünk a PD-L-vel, hogy ebben a parlamenti ülésszakban ezt megpróbáljuk elfogadtatni” – mondta az RMDSZ elnöke. A politikus azonban nem tartja a koalíció szakítópróbájának a törvény elfogadását.
„Nem lehet azt mondani, hogy ha ez nem valósul meg, hátat fordítunk egymásnak. Mindig be kell mérni, hogy lehet-e tovább menni egy koalíciós partnerrel, vagy sem, ez minden koalícióban időről időre felmerül, de nem kell fenyegetőzni” – fogalmazott az ÚMSZ-nek Markó Béla. Elmondta, lehet abban reménykedni, hogy a parlamenti ülésszak végére, vagyis júliusban törvény lesz a tervezetből.
A törvény elfogadásának menetrendjéről a napokban egyeztetnek a kormányt támogató politikai erők – PD-L, RMDSZ, kisebbségek és függetlenek – vezetői. Napirendre tűzését nehezíti, hogy a képviselőház hétfőn megválasztott házbizottságában az ellenzék van többségben. Ezt lapunknak Márton Árpád képviselő is megerősítette, aki az RMDSZ-től azt a megbízatást kapta, hogy Varga Attila képviselőtársával üljön asztalhoz a PD-L megbízott politikusaival, s együtt fésüljék át a törvénytervezet szövegét.
„Az a célunk, hogy a tervezetet összhangba hozzuk a Velencei Bizottság véleményezésével. A szöveg itt-ott módosulásra szorul. A Bizottságnak vannak olyan észrevételei is, amelyek ráerősítenek az RMDSZ tervezetére, például a Kulturális Autonómia Tanácsok hatáskörét illetően” – magyarázta az ÚMSZ-nek a képviselő, aki szerint a Velencei Bizottság véleményének kikérésére azért volt szükség, hogy „kioltsa a román félelmeket” a jogszabállyal kapcsolatban.
Félelmek márpedig továbbra is vannak. Tegnap a Konzervatív Párt (PC) közleményben azt javasolta, hogy az államfő írjon ki referendumot a kisebbségi törvényről. Érvük az, hogy a jogszabály „valamennyi románt érint”, nem lehet „kétpárti alku tárgyának tekinteni.” Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Márton Árpádot meglepte leváltása
„Nem adok hitelt azoknak a pletykáknak, melyek szerint leváltásom mögött egy, a Demokrata–Liberális Párttal kötött háttéralku áll” – nyilatkozta tegnap lapunknak Márton Árpád, akit hétfőtől Olosz Gergely váltott az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetői tisztségében.
Márton nyolc, ellenjelöltje tizenegy szavazatot kapott, egy szavazatot érvénytelenítettek, ketten pedig hiányoztak a 22 fős frakció tisztújító üléséről. „Engem meglepett ez az eredmény, de ezek a belső demokrácia szabályai” – kommentálta a tisztújítást Márton Árpád, aki korábban Traian Băsescu államfő egyik legkövetkezetesebb bírálója volt az RMDSZ honatyái közül.
Mint ismert, Olosz Gergely helyettesévé Erdei D. Istvánt és Máté András Leventét választották a képviselők. Korábban az egyik frakcióvezető-helyettesi tisztséget Korodi Attila töltötte be, aki tegnaptól a képviselőház külügyi bizottságának elnöki posztját tölti be. Korábban a testületet Borbély László vezette, akit időközben miniszterré neveztek ki.
Korodi lapunknak elmondta, nincs összefüggés új megbízatása és a frakcióvezető-helyettesi tisztségből történő leváltása között. „Én nem is jelöltettem magam újra a frakcióban, mert már január elejétől tudom, hogy a külügyi bizottság élére kerülök” – mondta az ÚMSZ-nek a képviselő, aki kérdésünkre szintén „a belső demokráciára” hivatkozott, amikor Márton leváltásának okairól faggattuk. Olosz Gergely Kovászna megyei képviselőt, a frakció vezetőjét tegnap többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk elérni.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Nyuszika, nincs sapkád – vannak viszont földjeid
Abszurdisztánban ― a hely, ahol élünk ― minden napra jut valami kiadós botrány, ami alkalmas lehet arra, hogy a hírekre kondorkeselyűként lecsapó hírtelevíziókat foglalkoztassa...
...így legalább nem törődnek, vagy legalábbis nem annyit, az országot égető, súlyos problémákkal, a nyugdíjak körüli bonyodalmakkal, a befagyasztott fizetésekkel, a közalkalmazottak tervezett nagyarányú elbocsátásával, a forrongó tanüggyel, a kórházak nehéz helyzetével, vagy a sztrájkokra készülő román proletariátus ellehetetlenülő életkörülményeivel.
Tegnapelőtt még az volt a megmosolyogtató hír, hogy elolvadt Elena Udrea hóból készült szobra. Ez csak vicc volt, mondta az érintett, Flutur, pártja ügyvezető elnöke pedig kijelentette, hogy semmilyen formában nem ért egyet ilyesfajta szobrokkal. Az egyelőre hóból készülő szobrot Suceava egyik vezetője rendelte meg, mivel Udreának állítólag annyit köszönhet szülőföldje, Bukovina. Erről ennyit.
A tegnapi hír meggondolkodtatóbb, és mutatja, hogy valami újra elkezdődik az állandóan reformokról halandzsázó országban. Kiderült ugyanis ― s az ország egyik felelős testülete, a Feddhetetlenségi Ügynökség derítette ki, hogy a költőként, publicistaként ismert Mircea Dinescu távozni kényszerülhet a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsból, mivel több földterülete van, ezek adminisztrátora, és ez összeférhetetlen a tisztséggel. Az ügy még tavaly decemberben kezdődött ― előzőleg persze egy kampányrendezvényen, amely az ő területén zajlott Traian Băsescu államelnök és akkori jelölt is élesen bírálta az őt a mogulok tévéadóin sokszor kritizáló költőt, neki viszont nem adtak, noha jelen volt, válaszlehetőséget, sőt, a craiovai polgármester kijelentette némi burkolatlan fenyegetéssel a hangjában, hogy ha Mircea Dinescu nem változtat magatartásán, elmehet a megyéből. Ezután jött a Feddhetetlenségi Ügynökség első lépése, valamikor december végén már tisztségével való összeférhetetlenséggel vádolták meg a költőt. Az volt az ok, hogy vezető szerkesztője a Cotidianulnak. Akkor ez a vád elesett, ugyanis a költő nevetve jelentette ki az őt beidéző s láthatólag megzavarodott tisztségviselőknek, hogy lemaradtak egy brosúrával, ő már két hónapja nem szerepel a Cotidianul szerkesztőségi névsorában, ráadásul a lap már meg sem jelenik. Most pedig a birtok az összeférhetetlenségi ok.
Az ingerült Dinescu azonnal reagált, kijelentve, hogy az okokat ostobának, mondvacsináltnak tartja, miért függene össze az, hogy ő adminisztrátora-e saját területeinek ― egyébként nem az, ezzel felesége foglalkozik ―, s egyértelműen politikai támadásra gyanakszik. Túlságosan is Traian Băsescu begyében van. A tisztogatás tehát elkezdődött.
Érdekes viszont, hogy például Horia Roman-Patapievici esetében nem merültek fel összeférhetetlenségi okok, noha ő a Román Kulturális Intézet vezetője. Igaz viszont, hogy ő Băsescu kedvencei közé tartozik.
Bogdán László. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vidéki magyar osztályok szűnnek meg
A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen még mindig nem döntöttek véglegesen arra vonatkozólag, hogy mely osztályokat, illetve tanintézeteket érint majd a pedagógusok létszámcsökkenése miatt bekövetkezett összevonás. Eddigi értesüléseink szerint a megye beiskolázási keretszámát pénteken, február 5-én juttatják el Bukarestbe, ám más források arról tájékoztattak, hogy az oktatási tárcavezető február 8-ra, hétfőre rendelte be az ország főtanfelügyelőit. Az biztos, hogy az összevonás főleg a kis létszámú osztályokat és a vidéki tanintézeteket érinti. Még a szakembereket is megosztja a tanintézetek megszüntetése: egyesek úgy vélik, hogy a gyermek jövője jobb kezekben van a községközponti iskolákban, mint az összevont falusi iskolákban. Mások pedig az ingázás miatti hátrányok miatt féltik az elemistákat. Szilágy és Fehér megye magyar oktatását kevésbé érinti az összevonás, gondok inkább Beszterce-Naszód megyében adódnak.
Péter Tünde: tömbösíteni kell az oktatást
„A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség vezető tanácsa ma délután ül össze az osztályösszevonások véglegesítése érdekében. Az elmúlt hetekben azt tapasztaltuk, hogy a szülők által gyakorolt nyomás hatására a polgármesterek nem visszakoztak a helységbeli iskolák megszűnésének gondolatától. A legtöbb vidéki polgármester nem számolta ki azt, hogy a fejkvóta-rendszer bevezetése után mennyi pénzt kap? Kimutatásaink alapján a vidéki iskolák összesen százötven-kétszázezer lejjel kapnak kevesebb pénzt bérekre 2009-hez képest. Mi lesz majd 2010 májusában, amikor a polgármester rájön, hogy a fejkvóta alapján odaítélt pénzalap elfogyott, és nincs miből tovább fizesse a tanszemélyzet bérét? Arra ne számítsanak, hogy a megyei tanács költségvetésének kiigazításakor kapnak pénzt erre. A béreket nem, csak a fenntartási költségeket lehet a költségvetés-kiigazításból fizetni” – magyarázta Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes, majd folytatta: „Nem hiszek az összevont osztályokban. Az oktatás tömbösítése folytán gyerekeinknek a legjobb tanítási körülményeket biztosíthatjuk.
Egeres községben öt külön helységben működött elemi magyar tagozat összevont osztályokkal. Ezeket most tömbösítenénk, és ennek következtében az elemista külön osztályban tanulhat. Mikeháza községből behoznánk az elemistákat Désre az 1-es általános iskolába, ahol tanítás után a gyermek megebédelhet, szakképzett irányítás alatt elvégzi leckéit, és délután 4-kor hazamegy a busszal. Mit nyújt az elemistának az összevont osztály, amikor ötven perc alatt a másodikos tanuló román nyelvet tanul, az elsős matematika feladatot végez, a harmadikos Ady-verset szaval, és a negyedikesnek énekórája van? Az összevont osztályokban nehezebben alakulnak ki a gyerekek nyelvi kompetenciái, írás- és számítási készsége, ötödiktől nagyon nehéz ezt pótolni. A vidéki településekről már így is többen behozzák a gyereküket kolozsvári iskolába, mert így kívánják biztosítani számára a minőségi oktatást. Ugyanebből a meggondolásból csökken a lakónegyedi iskolákban a létszám, mivel a kolozsvári szülők – a legjobbat akarván gyermekeiknek – a belvárosi iskolákat részesíti előnyben” – vélekedett Péter Tünde.
Gondot okozhat a tanulók ingáztatása
A főtanfelügyelő-helyettes azt is elmondta, hogy a tanfelügyelőség szakemberei hamarosan kiszállnak vidékre, hogy megtapasztalják: a megszüntetett osztályokból származó gyermekeket hogyan segíthetnék. Kolozs megyében eddig összesen 116 iskolabusz működik. Tavaly további 29 erre vonatkozó kérést iktattak, ám új iskolabuszokra nincs pénz. „A szülőket nem érintheti anyagilag az osztályok összevonása. Az önkormányzatokkal közösen a tanfelügyelőségnek meg kell találnia a módot a gyerekek szállítására” – vélekedett Péter Tünde. Ami pedig az állás nélkül maradt pedagógusokat illeti, a címzetes tanároknak a tanfelügyelőség biztosít állást, a helyettesítő tanárok pedig a nyári versenyvizsga után juthatnak újra katedrához.
Fekete P. P. János, Egeres alpolgármestere is a gyerekek ingáztatásáért aggódik, mivel úgy vélte: az elemista gyerek túl kicsi a napi ingázáshoz, s ha az eddigi két tanítónő helyett három gépkocsivezetőt kell majd fizetni, akkor ez anyagilag is nehezen megoldható. Továbbá gondot okozhat az önkormányzatvezetőknek, hogy mi legyen a sorsa az elnéptelenedett falusi iskoláknak, amelyek felújítására két-három évvel ezelőtt tetemes összeget áldoztak.
Lakatos András: minőségi oktatást a vidéki gyermeknek is
Lakatos András, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke, aki egyúttal a Kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola igazgatója is, lapunknak az ügy kapcsán a következőket nyilatkozta: „A kalotaszegi iskolában lenne hely ama gyerekek számára, akik most a környező településen – például Magyarvistán – laknak. Az elemisták napi ingáztatása az idő miatt lenne nehezen megoldható. Harminc év tapasztalata azt mondatja velem, hogy a minőségi oktatást csakis külön osztályokban, stabil tanerőkkel lehet biztosítani. A kalotaszentkirályi iskolában ebédet, délutáni pihenést és tanulást biztosítunk a gyerekeknek, tornateremmel, korszerű könyvtárral és internet-hozzáférhetőséggel rendelkezünk. Az már a múlté, hogy a tanító négy különböző osztállyal egyszerre foglalkozik. A szülők ne játsszanak gyerekeik jövőjével, mert ily módon az ő esélyüket rontják. Az összevont osztályok helyett az erős községközponti iskolákat kell létrehozni” – vélekedett Lakatos, akitől azt is megtudtuk, hogy Magyarvistáról, ahol most megszüntetnék az összevont I–IV. osztályos oktatást, már eddig is jöttek gyerekek Kalotaszentkirályra. Amennyiben a jelenleg még Magyarvistán tanuló 26 elemista szülője úgy gondolja, gyerekeiket befogadja a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola.
„Mind az összevont osztályoknak, mind a községközponti iskoláknak megvan az előnyük és a hátrányuk” – közölte Ráduly-Zörgő Éva pszichológus, egyetemi oktató. „Minél kisebb a gyerek, annál kevesebbet kellene utaznia, hiszen ez a korcsoport még nagyon fáradékony. Amennyiben az osztályok, illetve az iskolák összevonása elkerülhetetlen, akkor a cél az, hogy csökkentsük az ebből származó hátrányokat” – vélekedett a szakember.
Szilágy megyében nem eszközölnek összevonást
Szabó István Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes lapunknak elmondta: a megye magyar oktatását sokkal kisebb arányban érintik az összevonási intézkedések, mint a román vonalat: – Nálunk olyan esetek fognak előfordulni, hogy például három osztály helyett csak kettőt indítunk, de sehol nem kell iskolát vagy óvodát megszüntetni. Egy esetünk lett volna: Ketesden felajánlottuk az elemi iskolás gyermekek szüleinek, hogy járjanak be a kalotaszentkirályi iskolába és bentlakásba, de ők nemet mondtak – mondta el a tanfelügyelő, hozzátéve, hogy Lakatos András, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke még a diákok ingáztatásának költségeit is vállalta volna, a helyi önkormányzat és a szülők azonban elutasították az ajánlatot, és inkább vállalták, hogy összevonják a négy elemi osztályt. Azt is megtudtuk: Szilágy megyében egyelőre nem elbocsátások, sokkal inkább átszervezések szintjén gondolkodnak. – A február során zajló tárgyalások végére 214 személlyel kevesebben kell hogy legyünk, ez azonban nem feltétlenül jelent elbocsátást, és azt sem tudjuk, hogy ebből hányan lesznek pedagógusok vagy a kisegítő és egyéb személyzet tagjai. Ugyanakkor a márciusi átszervezések során máris igyekszünk nekik intézményben helyet találni – magyarázta a tanfelügyelő, hozzátéve, hogy kidolgoznak egy kritériumrendszert, amely alapján pontozni fogják a különböző iskolák személyzetét, és a legalacsonyabb pontszámot elért személyektől fognak megválni, ha szükséges.
Fehér megyében a gyereklétszám csökkenése a gond
Fehér megyében a magyar oktatást egyelőre nem érintik az összevonási intézkedések, tudtuk meg Szabó Hajnaltól, a Fehér Megyei Tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelőjétől: – Mivel szórványvidék vagyunk, egyszerűen nincs megoldás arra, hogy a kis létszámú vidéki iskolákban tanuló magyar gyermekek átmenjenek valahová a közelbe, hiszen 15–20 km-re lenne a legközelebbi magyar iskola. A szülők érthető módon ezt nem vállalják, ezért nem nyúlnak hozzá ezekhez az iskolákhoz. Egyetlen érdekes esetünk van: Balázsfalván ősztől valószínűleg csak 4 magyar gyermek kezdene első osztályt, míg a közelben lévő Péterfalván 23. Mivel nem valószínű, hogy a városi szülők átvinnék a falusi magyar iskolába a gyermekeiket, így inkább azt próbáljuk megoldani, hogy győzzünk meg néhány péterfalvi szülőt: hozzák be Balázsfalvára tanulni a gyermekeiket, így megmaradna Péterfalván is az osztály, de indulhatna Balázsfalván is. Sajnos, Balázsfalván még mindig szomorú tendencia, hogy a szülők román osztályba íratják gyermeküket – magyarázta a tanfelügyelő. Hozzátette: nem az összevonás, hanem a gyereklétszám csökkenése miatt ősztől valószínűleg mintegy 3 tanítónőtől fognak megválni.
Beszterce-Naszód megyében gondok akadhatnak
Nem ennyire egyértelmű a helyzet Beszterce-Naszód megyében, ahol komoly gondokkal küszködik a kisebbségi oktatás. Balázs Dénes tanfelügyelőtől megtudtuk: a Vicében, Szentmátén és Magyardécsében működő magyar iskolák is egyre kevesebb gyermekkel, kislétszámú osztályokkal működnek, és leépítések is várhatók ezekben az intézményekben. – Igyekszünk minden megtenni, hogy megtartsuk ezeket az iskolákat, átiratot is küldtünk Pásztor Gabriella államtanácsosnak, amelyben ismertettük a helyzetet, és felhívtuk a figyelmet arra, hogy a vicei iskola például egyedülálló a környéken, mivel nem csak a környező falvak gyermekei, hanem csángó gyermekek is tanulnak itt – ismertette a tanfelügyelő. Hozzátette: a besztercei és bethleni román iskolákban működő magyar osztályok esetében nem lesz gond, a többségi oktatásban viszont várható, hogy a 20-as létszám alatti párhuzamos osztályokat összevonják. Az előzetes becslések szerint a megyében mintegy 278 pedagógusi állás fog majd megszűnni.
N.-H. D., S. B.-Á. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)