Magyar tartalom a kolozsvári városháza honlapján? – Csoma Botond városi tanácsos leadta az ígért anyagot
Miért ne kerülhetne ki magyar nyelvű szöveg az önkormányzat weboldalára?
Most már csak a kolozsvári önkormányzat román többségének és Sorin Apostu polgármester politikai akaratán múlik, hogy sikerül-e a multikulturalitás reális megvalósítására vonatkozó első teszt: a városháza honlapjára feltöltik-e az ingyen és bérmentve szolgáltatott magyar tartalmat. Amint arról a Szabadság beszámolt, április 16-án RMDSZ-es városi tanácsosokból és László Attila alpolgármesterből álló küldöttség tárgyalt Sorin Apostuval, akkor igényelték: a város honlapjának egy része magyar nyelven is legyen elérhető. Csoma Botond tanácsi frakcióvezető, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének alelnöke a találkozót követően úgy nyilatkozott: két magyar anyanyelvű városházi alkalmazott segítségével magyarra fordítják a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal honlapjának (www.primariaclujnapoca.ro) egy részét. A munkát sikerült elvégezni, a napokban az önkormányzati képviselő le is adta az anyagot, július 15-re választ vár.
Az RMDSZ-es önkormányzati képviselő lapunknak arról számolt be: a napokban személyesen átnyújtotta Sorin Apostu polgármesternek a hivatalos román–magyar fordító által láttamozott, lepecsételt és aláírt anyagot, amelyet, reméli, az április közepén lezajlott tárgyalás és megállapodás alapján mihamarabb feltöltenek a kolozsvári városháza weboldalára.
– Egyik lapon volt a román változat, a másikon pedig a hivatalos és engedéllyel rendelkező fordító által láttamozott magyar fordítás. Utóbbin volt pecsét, aláírás – mondta Csoma.
Hozzátette: nem az egész honlapot, csak a fontosabb részeket fordították le ingyen és bérmentve. – A turizmussal, a cégalapítással kapcsolatos információkat, illetve a polgármester üdvözlő szövegét, önéletrajzát fordítottuk le, valamint a díszpolgárok névsorát jelentettük meg – mondta az RMDSZ-es városi tanácsos.
Csoma Botond konkrét határidőt kért
Elmondása szerint a polgármester időt kért arra, hogy valakivel átnézesse a szöveget. – Ami rajtam múlott és megígértem, azt teljesítettem. Meguntam a várakozást, most határidőhöz kötöttem a konkrét és kézzel fogható intézkedés megtételét: azt mondtam Apostunak, hogy a július 15-ei tanácsülés előtti szokásos koalíciós egyeztetésen mondja meg, mikor kerül fel a tartalom. Amennyiben ezt nem teszi meg, azt a következtetést vonom le, hogy merő bohóckodás, látszattevékenység volt részéről az egész, s azoknak lesz igazuk, akik kételkedtek abban, hogy ez megvalósul – fogalmazott a politikus.
Csoma Botond közölte: amennyiben július 15-én nem kap egyértelmű választ a polgármestertől, „más eszközökhöz folyamodik”. – Ha nem tesz semmit, akkor végleg megszilárdul bennem az a meggyőződés, hogy nincs reális akarat a multikulturalizmus megvalósítására Kolozsváron. A munkatársaim segítségével jómagam ingyen és bérmentve szolgáltattam az anyagot ahhoz, hogy a városháza honlapjának magyar tartalma is lehessen. Amennyiben nem töltik fel, úgy tekintem, hogy az Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ között kötött helyi koalíció csak egy formális megállapodás – jelentette ki a tanácsi frakcióvezető.
Információink szerint jelen pillanatban Sorin Apostu küldetésen van, irodáját festik, csak július 11-én tér vissza Kolozsvárra.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)

Elszámoltak
Pár soros sajtóközleményben reagált a Mecénás Alapítvány kuratóriumának nevében
Kiss Sándor elnök – a Bihar megyei RMDSZ elnöke és a Bihar Megyei Tanács alelnöke – az Ady Termálszálló és Kulturális Központ nevű projekt sorsával kapcsolatban megjelent sajtóanyagokra. Az alapítvány fejléces papírján – amelyből kiderül, hogy a Mecénás a Pável utca 1. sz. alatti 1-es lakrészben székel – fakszimilében elküldött reagálás szövege betűhíven: „Az elmúlt napokban a sajtóban megjelent hírekre vonatkozóan a Mecénás Alapítvány Kuratóriuma kijelenti, hogy, pályázat útján nyert támogatást a Nagyváradi Ady Endre kulturális központra. Az aláirt szerződésnek megfelelően a szervezet elszámolt az illetékes hatóságoknál.”

Illúzió az erdélyi magyarságért
A Magyar Népi Szövetségről (MNSZ), a romániai magyarság történelméről, a baloldali ideológia megítéléseiről, illetve a Romániában kiépülő kommunista rendszerről tudhattunk meg többet a tegnapelőtti könyvbemutatón.
Tucatnyi ember gyűlt össze a Partiumi Keresztény Egyetem Bartók-termében, ahol Nagy Mihály Zoltán, a Román Állami Levéltár főigazgató-helyettese és Olti Ágoston történész Érdekképviselet vagy pártpolitika? Iratok a Magyar Népi Szövetség történetéhez 1944-1953 című könyve került ismertetésre. A bemutatót Demeter Szilárd, a PKE tanára kezdte el, aki köszöntötte a könyv egyik szerzőjét, Nagy Mihály Zoltánt, illetve Sárándi Tamást, a Szatmárnémeti Megyei Múzeum kutatóját, majd beszélt arról a „történelmi vakfoltról”, amelyet a könyv kiemel a mélyből, és felelevenít az olvasó számára.
Ezután Sárándi tartott tartalmas bemutatót a könyvről, amely egyben egy dokumentumgyűjtemény is. Beszélt a Román Kommunista Párt politikájáról, amely mindent megtett azért, hogy a rendszert jó színben tüntessék fel. Ezért a rendszer ellen harcolókat negatív, a mellette tartókat pedig pozitív részlehajlással minősítették, majd pedig szerepvállalásukat hasonló módon dokumentálták. Ezeket a dokumentumokat így nem lehet önmagukban szemlélve hiteles információforrásoknak tekinteni, csakis egy eseménysorban elhelyezve őket. „A dokumentum mint forrás önmagáért beszél” – magyarázta a kutató azt a történészek között közkedvelt – és egyben szakszerűtlen – felfogást, amely számtalan eseménynek a torzított ismertetéséért felelős. Az objektív, forráshiteles történetírásra ma már lehetőség van, de nem volt ez mindig így, mert az elmúlt rendszer történetírói szinte kivétel nélkül különböző érdekcsoportoknak a tagjai voltak.
Ezután Nagy Mihály Zoltán beszélt művéről, illetve a könyv témájának problémájáról. Egyebek mellett elmondta, hogy ma sem túl népszerű célkeresztbe helyezni az erdélyi magyar „kommunistabarát” érdekképviseletet, jelesül az MNSZ-t, sokkal kellemesebb volna a második bécsi döntésről írni vagy az 56’-os forradalom mártírjaira emlékezni, de a történészeknek nem áll jogukban az eseményeket rangsorolni. „Ne úgy mutassunk be egy korszakot, hogy minden esetben csak az derüljön ki, hogy az erdélyi magyarságot mindig csak verték. Mutassuk meg azt is, hogy mit tettek vagy nem tettek meg a magyarjaink, esetleg miként ártottak saját közösségüknek” – mondta. Ezután a párizsi békeszerződés utáni idők egyedüli romániai magyar politikai képviseletéről, az MNSZ-ről beszélt, amely bár a magyarság érdekeinek védelmére szegődött, a kommunista párt árnyékában mozgott, később fel is szívódott benne, ezért több szempontú és előjelű a megítélése. „Érdekképviseletről csak akkor beszélhetünk, ha az adott szerv intézményt épít és intézményt véd” – folytatta. Ezt az intézményrendszert tálalja a könyv, illetve azt, miképp próbálta meg az MNSZ ezeket az érdekeket védeni, illetve miképp nem. Ezért is a cím, amely az MNSZ szerepvállalására utal, amely részben pártpolitika, részben pedig érdekképviselet volt.
Nagy leszögezte: fontos kiemelni, hogy az akkori magyar vezetők hittek a román hatalommal való kiegyezésben, ami a magyar kisebbségi jogok érvényesítését illette. Abban is hittek, hogy a magyarság nemzetiségi problémáit a „közeli” Szovjetunió, nem pedig a „távoli” Nyugat oldhatja meg. Ez az illúzió részben annak volt köszönhető, hogy ez a generáció 1910 környékén született, és ez idő tájt még nem teljesedtek ki a kommunista eszmerendszer és a napi valóság közötti ellentmondások. A továbbiakban kitért arra is, hogy baloldalinak ítéltek meg ebben az időszakban sok olyan embert – például „a nép egyszerű fiát”, Márton Áron püspököt –, akiket ma semmiképp nem minősítenénk azoknak, mert ma már más a baloldal megítélése, amely időről-időre változott. Ahhoz, hogy ezt a hatalmas dilemmát feloldjuk, mindenképp történelmi kontextusba kell helyeznünk az eseményeket.
A bemutató végén az érdeklődők kérdéseket tettek fel a mű szerzőjének, majd megvásárolhatták a könyvet.
Balla Sándor. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Határtalan örökségvédelem – XVII. Népi Építészeti Tanácskozás – Békés, 2010. szeptember 30. – október 2.
A népi építészet hagyományainak védelme a kulturális örökségvédelem egyik fontos része. Egyben a civil szervezetek – amelyek egyfajta küldetéstudattal tekintenek a népi építészet által hordozott értékekre, azok fenntartására, átörökítésére, védelmére – egyik alapvető feladata. Népi örökségünk megóvása nem hárul egy-egy országra: e fontos tevékenység határokon ível át, ezért mindenképpen fontos, hogy azt nemzetközi szinten is összehangolják. Ezt tűzte ki célul a békési tanácskozás.
Az immár hagyományos tanácskozást a Békés Városi Kulturális Központban szervezték meg szeptember 30. és október 2. között, az Icomos Magyar Nemzeti Bizottsága és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal égisze alatt. Társszervező volt a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság.
A tanácskozás köszöntőkkel kezdődött. Elsőnek Izsó Gábor, Békés város polgármestere, majd – többek között – a társszervezetek részéről Dukrét Géza, a PBMET elnöke is köszöntötte a konferenciát, aki egyben ismertette az egyesület tevékenységét is. Egész nap a műemlékvédelemmel, a népi építészet védelmével kapcsolatos előadások hangzottak el. Az első nap programja Sófalvi István nagyváradi fotóművész Érmelléki borpincék című kiállításának megnyitásával végződött, a tárlat anyagát Balassa M. Iván ismertette.
Másnap szakmai kirándulást szerveztek, amelynek célja a védelem különböző szintjeinek, épületegyütteseknek – pincesoroknak – és egyedi épületeknek megtekintése volt az Érmelléken, a határ mindkét oldalán. A közel száz résztvevőt szállító két autóbusz egyikén Dukrét Géza volt az idegenvezető, aki részletesen ismertette az Érmellék történetét, műemlékeit és nagy szülötteit. A következő útvonalat járták be: Békés–Nagyszalonta–Nagyvárad–Gálospetri–Értarcsa–Szalacs–Székelyhíd–Létavértes–Békés. Gálospetriben megtekintették a Kéri Gáspár által berendezett tájházat, Értarcsán és Szalacson a pincesorokat, amelyeket Kéri doktor mutatott be. Létavértesen értékes néprajzi tárgyakat néztek meg a Magyar Néprajzi Kiállító Terem keretében. Záróeseményként egy vetített képsorral idézték fel a hajdani szőlőskert népi építészetét.
A harmadik nap délelőttjén szintén előadások hangzottak el, többek között Kéri Ildikó Erzsébet és Kéri Gáspár Népi építészeti emlékek megőrzése és műemlékvédelem az Érmelléken című előadása. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Ádáz harc a tanári állásokért – A bércsökkentés ellenére hatalmas a túljelentkezés a pedagógusi posztokra
Nem szegi kedvét a pedagógusoknak sem a létszámcsökkentés, sem a 25 százalékos bércsökkentés, rekordot dönt az idén a tanári állásokért meghirdetett pályázatokon a túljelentkezés. Nem minden szakterület van azonban lefedve: tornatanárból túl sok, matematikatanárból túl kevés jelentkezik.
„Megalázó, ami a tanügyben van. Évről évre vizsgázom helyettes tanári állásért csak azért, mert nincs meghirdetve címzetes katedra. Hiába képzem magam, hiába halmozom a szakmai eredményeket, kiszolgáltatottan pályázok, immár harmadik éve” – panaszkodik Pálffy Gizella, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Líceumban szolgálatot teljesítő magyarszakos pedagógus.
A napokban zajlanak a pedagógusvizsgák: országszerte nagy a túljelentkezés, a pályakezdő vagy a címzetes állás nélkül maradt gyakorló pedagógusok feszült tempóban készülnek a megmérettetésre.
Sok az eszkimó, kevés a fóka
Kolozsváron az országos átlagnál is kiélezettebb a helyzet: a megszorító intézkedések miatt felére csökkent a betölthető tanári állások száma. Tavaly 2000, idén csak 1056 helyettesítő pedagógusi állás van szabadon. Ennél is elkeserítőbb a helyzet a címzetes posztokat illetően: 400 helyett ebben az évben csupán 142 pedagógus kap biztonságot és kiszámítható pályaképet ígérő állást.
Anca Radu, a megyei tanfelügyelőség szóvivője az ÚMSZ-nek elmondta, valóságos ostrom alatt áll az intézmény: a címzetes állásokra tízszeres a túljelentkezés, több mint ezer, képzett, kifogástalan szakmai önéletrajzzal rendelkező pedagógus reménykedik abban, hogy szeptembertől „kenyérbe kerül”.
A szóvivő úgy véli, a gondot az okozza, hogy túltermelés folyik a hazai egyetemeken. „Évről évre ömlenek ki az egyetemi padokból a diplomás tanárok, függetlenül attól, hogy a csökkenő gyereklétszám miatt a tanügyi rendszer zsugorodik” – figyelmeztetett a szóvivő.
Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes az ÚMSZ-nek elmondta: lényeges hátránnyal indulnak a pályakezdő pedagógusok, mert a jelenlegi pályázati rendszerben a meghirdetett katedrák megszerzéséhez tapasztalat kell, a tanári versenyvizsgáknak megvan a maguk sajátos rutinja.
Matek- kontra sporttanárok
Maros megyében szintén a címzetes állásokért folyik nagyon kiélezett helyzet, itt 241 állásra 1628-an pályáznak – mondta el lapunknak Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes. A szakértő figyelmeztetett, viszonylagos a túljelentkezés, vannak állások, amelyet csupán egy-két jelentkező szeretne a magáénak tudni, és vannak posztok, ahova száznál is többen jelentkeznek.
Hargita megye az országos átlag alatt marad, itt 521 helyre csupán 774 pedagógus pályázik; igaz, a címzetes posztok száma itt is aránytalanul alacsony: 91 tanár juthat a sokak által csupán vágyott biztos álláshoz. Ferencz Salamon Alpár főtanfelügyelő szerint szaktól függ, hogy milyen a túljelentkezés. Matematikatanárt például lámpással keresnek több iskolába is, a meghirdetett 22 helyre csupán 18 érdeklődő jelentkezett. A tornatanárok viszont egymásnak adják a kilincset az iskoláknál: egyetlen helyre hatvan tettrekész pedagógus is jelentkezett.
„Túltermelés” van óvónőkből is: 11 címzetes és 94 helyettesítő állásra 215 pályázó versenyzik. A román oktatással hadilábon álló, sok tanügyi kudarcot elszenvedett megyében biztató jel, hogy a román tanárok is „elszaporodtak”: 44 posztra 52-en pályáznak. Ferencz Salamon Alpár főtanfelügyelő úgy véli, a megszorítások, a 25 százalékos fizetéscsökkentés nem szegte kedvét a pedagógustársadalomnak, a fogyatkozó állások ellenére is sok a jelentkező.
Becsületbeli ügyek
Borúlátóbb hargitai kollégájánál a pedagógustársadalom helyzetét illetően Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő, aki arra figyelmeztetett: a pedagógusok egzisztenciálisan kiszolgáltatottak. Ez a kiszolgáltatottság vezetett többek között az idei, sokkoló érettségi eredményekhez is – véli a szakértő, aki szerint konfliktusokkal teli tanév áll a pedagógustársadalom mögött.
„Egy tanárnak becsületbeli ügye, hogy végigvigyen egy osztályt. Ehhez képest a címzetes tanárok, akiknek tíz év alatt három év fizetés nélküli szabadság jár, időnként elmennek idénymunkára epret szedni Spanyolországba. Távollétükben helyettesítők tanítanak, majd amikor a címzetes tanár visszatér, úgy zárja le a diákjait, hogy fogalma sincs, hol áll a tudásszintjük – szolgált az ÚMSZ-nek szociológiai gyorsfényképpel az intézményvezető.
Keresztély Irma figyelmeztetett, hogy a lehetőségekhez képest mindent megtesznek a pedagógustársadalom helyzetének stabilizálásáért, címzetes tanárt például egyáltalán nem bocsátanak el az idén. A közelgő versenyvizsgán itt is nagy a túljelentkezés: 103 címzetes állásra 591 pedagógus pályázik. A legnagyobb a túljelentkezés az óvónői, tanítói, angol nyelvtanári, a földrajz és a pszichopedagógia szakra.
Minden nagyon szép
A tanügyi rendszer jövő évi működését, a tanári állások elosztását érintő országos pánik nem rendíti meg az oktatásügyi minisztériumot. Tegnap Daniel Funeriu tartott sajtótájékoztatót, hogy reagáljon a sokak által tragikusnak nevezett érettségi eredményekre. A tárcavezető úgy vélte, az idei kudarc kiküszöbölésére tökéletesen alkalmas az új tanügyi törvény, mert kötelezővé tesz minden olyan változást, amely biztosítja a minőségi közoktatást.
S bár a lapunknak a pedagógusok „megalázónak” érezték kiszolgáltatott helyzetüket, a hiábavaló folyamatos szakmai felkészülést, a miniszter tegnapi nyilatkozatában úgy reagált: még több továbbképzés, jobb értékelési rendszer, biztosabban működő nemzeti alaptanterv szükséges az oktatásügy stabilizálásához, a reformot pedig – szögezte le Funeriu – folytatni kell.
A lapunknak nyilatkozó Kovászna megyei főtanfelügyelő az érettségivel kapcsolatban különvéleményt fogalmazott meg. Keresztély Irma úgy véli, itthon is a Magyarországon bevezetett kétszintű érettségi lenne célravezetőbb. A szakértő által elfogadhatónak ítélt rendszer esélyt nyújtana arra, hogy az elméleti líceumok és a szakiskolák diákjai olyan megmérettetésen vegyenek részt, amely a felkészültségüknek megfelelő szempontok szerint vizsgálná a tudásukat.
Antal Erika, Baloga-Tamás Erika, Kovács Zsolt, Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)

Nem megy a tisztújítás – Az ügyvezető elnökség segítségével választ elnököt az udvarhelyi RMDSZ
Várhatóan a héten dolgozza ki az RMDSZ ügyvezető elnöksége által felállított koordináló testület a szeptember 30-án sorra kerülő székelyudvarhelyi tisztújítás menetrendjét, beleértve azt, hogy milyen feltételekkel lehet indulni a városi szervezet elnöki tisztségéért folyó versenyben.
A székelyudvarhelyi RMDSZ-szervezet elnöki tisztségéért folytatott belső harc tavaly decemberben, a szervezet tisztújító ülésén kezdődött, és azóta sem csitult el a viszály. Ennek eredményeként szinte minden hónapra jutott egy-egy tisztújítás.
Bár a sorozatosan megszervezett elnökválasztásokat a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság szabályzatellenesnek nyilvánította, a két pártra szakadt helyi szervezet végül már egymás tudta nélkül szervezett tisztújító gyűléseket, így kerülhetett sor arra is, hogy egyazon időben ketten is magukénak tartották a tisztséget.
A felső vezetés végül megsokallta a helyzetet, és az RMDSZ ügyvezető elnökét, Takács Csabát küldték Székelyudvarhelyre, hogy tárgyaljon a konfliktus feloldásának lehetőségéről.
A körzeti vezetőkkel, korábbi elnökökkel folytatott tárgyalás eredményeként végül Bunta Levente széki elnököt kérték fel arra, hogy a következő tisztújításig lássa el a városi RMDSZ elnöki teendőit, és biztosítsa az ügyvitelt. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége teljes mértékben kézbe vette az ügy irányítását, és első lépésként június végén koordináló testületet nevezett ki, amelynek hatásköre a városi szervezet elnökét megválasztó küldöttgyűlés megszervezése.
A tisztújítást koordináló testületben honatyák, illetve a helyi, valamint a széki RMDSZ vezetői kaptak helyet, név szerint Antal István, Asztalos Ferenc, Bunta Levente, Grünstein Szabolcs, Fehér István, Kovács Péter ügyvezető alelnök és Verestóy Attila.
A testület július 2-án meg is tartotta első ülését, melyen megegyeztek abban, hogy a tisztújító küldöttgyűlést szeptember 30-án tartják. Ezt az elkövetkező 10 napon belül még egy ülés követi, ahol az elnöki tisztségre való jelölések menetéről dönt majd a koordináló testület, tájékoztatta lapunkat Kovács Péter ügyvezető alelnök.
„Egyébként tudatosan nem avatkozott bele eddig egyetlen felsőbb szerv sem az udvarhelyi szervezet belső ügyébe, csak amikor láttuk, hogy sokadszorra is zsákutcába kerülnek, akkor döntöttünk úgy, hogy szükséges a közbelépés. Biztos vagyok abban, hogy szeptember 30-án, a közösen felállított és betartott szabályok nyomán sikerül majd egy olyan elnököt választani, aki teljes egészében be tudja tölteni mandátumát. Az elsődleges cél nem az elnök kiléte, hanem az, hogy végre működjön a szervezet” – magyarázta Kovács.
Bunta Levente az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, Székelyudvarhely polgármestere lapunknak kifejtette, szerinte a lakók nem érezték meg a helyi szervezet működésképtelenségét. A rájuk tartozó feladatokat ugyanis esetenként különböző tisztségviselők látták el, így nem mutatkozott különösebb hiány semmilyen téren. „Tudni kell, hogy Székelyudvarhelyen van az Udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet központja, és ők rendezték az ügyes-bajos dolgokat” – összegzett Bunta.
Baloga-Tamás Erika. Új Magyar Szó (Bukarest)

A pillanat alkalmassága
Miközben az ország és benne a szorongatott falvak-városok szügyig állnak vízben, házak, hitek, politikai erődítmények dőlnek, s a víz színén tojásdobálóktól és feldühödött valódi és műparasztoktól űzve egy vízi- és csoda-Boc szaladgál, miközben a világ tetőtől-talpig fociban tobz, brazilt sirat, németet éltet, a megtalált pillanatban meg vagy inkább még inkább: újjáalakult a Román Kommunista Párt.
Korábban – amolyan kéregalatti sekély illegalitásban – a Társadalmi Szövetség pártjának nevezte magát. Mára megizmosodott nyugdíjasként (micsoda nyugdíjakkal zsebükben, takarék- és pártkönyvekben!) kilépve a nyilvánosság elé, bátran hirdeti, hogy éljenek a kommunisták és a nemzetköziség!
Ez utóbbiról maga sincs meggyőződve, hiszen, ha a nagy elődpárt kinyírt főtitkárának nemzetköziségére gondol, eszébe jut, hogy csak a főtitoknok-elnök utazott a nemzetköziség tengerein, a honi komcsi a nemzeti nagyobbság érzeteinek tócsájában volt kénytelen papírhajókázni, már ha volt papír, írni, alféltekét törülni.
Szóval itt a párt, az aggmenház acélos élcsapata, vagy bicebóca alcsapata, amely kíméletlen harcot hirdet a megbukott kapitalizmus ellen, a dolgozók millióinak fog vörös reményt sugallni, szép jövőt, munkát kenyeret ad a mai párttagok főnökségre vágyó unokáinak mankójához. Érlelődik újra a szocialista munkaverseny és a velejáró nemzeti sorálló bajnokság, forr már a virtusokban a virtuális étel és ital, jönnek a végeérhetetlen gyűlések és a kudarcápoló szerek nagyvására.
De ha egy kevéssé eltekintünk a visszahúzóktól és arasszal feljebb emeljük szemünk, ott látjuk a húsz év alatt tökéletesen átfestett ócskákat, akik hallgatva az idők szavára átrétegződtek, asszimilálódtak, átfestették politikai jelmezüket, pártokba csoportoztak, befurakodtak a demokrácia lágy zsigereibe, a hézagokba, testrésekbe.
Mára a tegnapi arctalanok, kis stréberek, vidéki párttitkárok és tagdíjbeszedők, szakszervek, tisztes polgári technokraták, liberálisan ókonzervatívok, szekusan parasztdemokraták, kiszesen új degenerék lettek, jobboldalon viselik amúgy baloldali kardiovaszkuláris párt- és kormányszervüket.
Bár nincsenek ott az újjáalakulásnál, figyelnek. Ha ugyanis újabb fordulat jőne, amitől a történelem szellentése mentsen, akkor ugrásra készek. Visszaigazolnak.
Addig pedig hirdetik, hogy az RKP főtitkára Constantin Rotaru elvtárs, aki most odaállt a gátra – nem a Szeret és a Szeretet (a hatalmat szeretné) vagy az Olt gátjára, hanem a kapitalizmuséra – nem is román, hanem cigány, ne adj isten, Roth (áru-ló). Sőt ultrarőt.
Sebestyén Mihály. Új Magyar Szó (Bukarest)

Korrupciót sejtenek a nagyváradi Ady-központ megépítése mögött
Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért egy 2002-es pályázat ügyében, amelyet az akkori Fidesz- kormánynál nyert meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK).
Ez a pénz azonban a magyarországi kormányváltás után a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ) közelálló nagyváradi Mecénás Alapítványhoz jutott, amely – Tőkés szerint – nem a KREK eredeti céljai szerint használta azt fel.
Az érmindszenti Ady-zarándokhely hét éve megrekedt ügyét Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke tette szóvá. A Partiumi Írótábor zárónapján Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért ebben az ügyben.
A KREK (melynek Tőkés László volt a püspöke) – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a gazdasági minisztérium közötti megállapodás értelmében – 2002 májusában 320 millió forintot nyert el az Egyházi Kulturális Alapból arra a célra, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten irodalmi zarándokhelyet és termálfürdős szállót építsen.
Az alapkövet 2002 novemberében le is tették a Szatmár megyei faluban, az ügy azonban innentől kezdve holtpontra került. Decemberben már a Mecénás Alapítvány (a tehetséges diákok, fiatalok támogatására, a szociálisan rászorulók segítésére, a magyar kulturális örökség ápolására Bihar megyében létrehozott alapítvány) a Római Katolikus Püspökséggel közösen írt alá egy szerződést, amely nem érmindszenti, hanem nagyváradi projektről szólt, és amelyet Ady-központnak neveztek el.
Tőkés többször kérte az ügy tisztázását az illetékes magyarországi minisztériumoktól – korábban elsősorban Kiss Elemér kancelláriaminisztertől –, még Tempfli József katolikus püspökhöz is levelet intézett, hogy támogatását kérje, de írt Németh Zsolt országgyűlési képviselőnek, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnökkel, az alapítvány elnökével személyesen is találkozott. Tőkés 2003 januárjában és februárjában Matolcsy György volt magyar gazdasági miniszter, Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Rockenbauer Zoltán magyar országgyűlési képviselő segítségét kérte.
Szabó Vilmos magyarországi államtitkár 2003 júliusában levélben közölte Tőkéssel, hogy a döntést nem bírálja felül, az ügyet pedig a magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti – idézi fel a történet főbb állomásait Tőkés László egy összefoglaló kronológiában. A Mecénás Alapítvány Ady-központja azóta föl is épült a nagyváradi városi strand közvetlen szomszédságában, mellette pedig a pályázatban szintén szereplő termálszállót kezdték el építeni, ez a munkálat azonban már jó ideje abbamaradt. A központban a megyei RMDSZ szervez rendezvényeket, a legutóbbi választmányi ülésre is ott került sor. Tőkésnek meggyőződése, hogy az épületek semmiképp nem kerülhettek 320 millió forintba.
A hétvégi sajtótájékoztatón L. Simon László jelezte: az általa vezetett intézmény olyan albizottságot alakított, amely az elmúlt két kormányzati ciklus alatt történt korrupciógyanús ügyeket vizsgálja ki, és ezek között tárgyalják az Ady-központ ügyét is. Ez az albizottság megfelelő hátteret teremt az olyan visszásságok kivizsgálásának, amelyek közé a 320 millió forint sorsa is tartozik – mondta az elnök.
Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és a Mecénás Alapítvány ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, hogy az alapítványnak semmiféle takargatnivalója nincs, sőt, bármilyen vizsgálatnak örül. A befejezetlen termálhotel ügyét viszont nem kívánta kommentálni. Népújság (Marosvásárhely)

Határon átnyúló lehetőségek a médiában – Bartha Csaba, a Budapesti Román Kulturális Intézet igazgatóhelyettesének előadása
Az Inpress határon átnyúló magyar–román média-együttműködést serkentő pályázat keretében tartották meg ma az Adam Müller Guttenbrunn házban a Határon átnyúló lehetőségek a média területén című műhelybeszélgetést, amelyen a projektben részt vevő Csongrád és Temes megyei médiák képviselői mellett a téma iránt érdeklődő egyetemi hallgatók is részt vettek.
A műhelybeszélgetés első, elméleti résznek moderátora Toró Tibor (Integratio Alapítvány), előadói Poór Csaba (Csongrád Megyei Önkormányzat), Bartha Csaba (Budapesti Román Kulturális Intézet), Oana Bajka (Temesvári Interkulturális Intézet) és ifj. Toró Tibor a határon átnyúló kapcsolatokról beszéltek, a második, gyakorlati részben a projektben részt vevő médiák képviselői számoltak be határon átnyúló rádiós és televíziós együttműködések területén szerzett tapasztalataikról.
Toró Tamás (Integratio Alapítvány) projekt asszisztens a Nyugati Jelennek elmondta: „Az Inpress című projekt fő célja a Csongrád és Temes megyei sajtósokat közelebb hozni egymáshoz, ugyanakkor a médiák által tájékoztatni a két megye lakosságát arról, hogy mi történik a szomszéd megyében. A pályázat célkitűzései között szerepel nyolc kétnyelvű újságmelléklet megjelentetése a Timişoara újságban, illetve nyolc rádiós és televíziós műsor sugárzása a temesvári West City Rádióban és Analog televízióban. Csongrád megyében a Homokhát televízió és a Rádió 88 a médiapartnereink. Megjelentetünk ezen kívül három 16 oldalas kétnyelvű tematikus folyóiratot, LiteratHU-R címmel, közülük az elsőt már kiadtuk, amely a temesvári forradalom huszadik évfordulójáról emlékezik meg, a következő augusztus 20-a körül jelenik meg az alkalomhoz illő tematikával. Beindult a www.inpress-online.eu honlapunk is, ahol Csongrád és Temes megyei híreket közlünk két nyelven, ennek is az a célja, hogy általa a Csongrád megyei lakosok jobban megismerjék Temes megyét és fordítva. Az Inpress projekt visszhangjáról, a honlapunk látogatottságáról, a médiatermékek népszerűségéről a következő időszakban készítünk felmérést” – nyilatkozta lapunknak Toró Tamás.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

Hódmezővásárhelyi partneriskolát kerestek – Pellegrini Miklós, Tămăşan Petruşca, Bognár Levente Hódmezővásárhelyen
És a látogatás nyomán találtak is – derült ki Bognár Levente alpolgármester beszámolójából, aki Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettessel és Tămăşan Petruşcával, az A. Vlaicu Általános Iskola igazgatónőjével járt a napokban Hódmezővásárhelyen, Arad testvérvárosában.
– Tudvalevő, hogy a Vlaicu iskola többnyelvű, a román mellett magyarul, németül és angol nyelven is folyik oktatás, s az igazgatónő egy, a HU–RO magyar–román kormányprogram keretében beadandó pályázathoz keresett hasonló beállítottságú partneriskolát. Cél a két iskola fejlesztése az idegen nyelv, a matematika, multikulturalizmus, környezetvédelem terén – magyarázta az alpolgármester. – Így találtuk meg a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium és Általános Iskolát, amely a megbeszélések alapján természetesen hajlandó az együttműködésre, sőt, mi szeretnénk ezt követően még egyet lépni és testvériskolai viszonyt kialakítani a két oktatási intézmény között – mutatott előbbre is Bognár Levente.
Az aradi küldöttség konkrétumokról tárgyalt Árva Lászlóval, a magyar gimnázium igazgatójával, de fogadta őket dr. Koszó Péter alpolgármester is.
Az aradi vendégeknek bemutatták a Hódmezővásárhely mellett épült Regionális Környezetvédelmi Nevelő Központot is, amelyet szeretnének bevonni az unió által is finanszírozható projektbe, hisz a határ menti kapcsolatok mindenképpen elsőbbséget élveznek.
Arad és Hódmezővásárhely kapcsolata több mint húsz évre nyúlik vissza, és egy tragikus esemény, Tóth Sándor halála indította útjára. Tămăşan Petruşca igazgatónő kijelentette: szeretné, ha a fiatalok azt a hagyatékot tovább ápolnák, és bízik benne, ők lesznek a kapocs a két város között.
– Célunk az lenne, hogy mindkét ország tanulói kihasználják, hogy Magyarország és Románia között a határok virtuálissá váltak. Ezt oly módon képzelnénk el, hogy az egyik évben Aradon, a másik évben Vásárhelyen szerveznénk egy kulturális fesztivált, amelyen mind a két nép megmutatná diákjain keresztül saját értékeit – jelentette ki a találkozón Árva László igazgató.
A pályázatot októberben adják le, s ha elnyerik, akkor két éven át fut majd, de az intézmények természetesen sokkal hosszabb távon gondolkodnak.
Irházi János. Nyugati Jelen (Arad)

Igazgató marad Bocsárdi László
Másodjára 9.49-re értékelte a vizsgáztató bizottság Bocsárdi Lászlónak, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatójának ötéves menedzseri tevékenységét, ezzel az eredménnyel a Jászai Mari-díjas művész folytathatja munkáját az intézmény élén — tudtuk meg Sztakics Éva alpolgármestertől, a bizottság tagjától.
Mint ismeretes, első alkalommal 8,92-re értékelte egy háromtagú bizottság a színházigazgató menedzseri tevékenységét, ez az eredmény oly mértékben felháborította a közvéleményt, hogy a polgármester kezdeményezésére az önkormányzat visszavonta az értékelés módszertanára vonatkozó határozatát, második vizsgáztatást írva ki. Ezúttal héttagú bizottság: a román színházi szövetségtől Emil Boroghina, a marosvásárhelyi színművészeti egyetemtől Gáspárik Attila, a kolozsváritól Kelemen Kinga, a kritikusok szövetségétől Ion Parhon, a művelődési minisztérium felkérésére Carmen Croitoru független szakértő, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat képviseletében Sztakics Éva és Kovács István értékelte Bocsárdi menedzseri beszámolóját, illetve hallgatta meg a színházigazgatót, mindannyian kilenc fölötti jegyet adtak (tízest senki), a hét jegy általánosa a 9,49. A bizottság ajánlásokat is megfogalmazott, többek között az intézmény szerkezeti felépítésének újragondolását javasolták, a művészeti tanács és a vezetőtanács helyének meghatározását, a belső rendszabályzat és a munkaköri leírások frissítését, pályázati iroda létesítését, többen felvetették a gazdasági igazgató alkalmazásának fontosságát, illetve, hogy a színháznak szélesebb réteg igényét kellene kielégítenie saját előadásai sokszínűsítésével vagy vendégelőadásokkal. Általános következtetésként megfogalmazódott az is, hogy városi, de még inkább megyei szinten művészeti startégiát kellene kidolgozni, a megye kulturális igényéről tanulmányt kellene készíttetni, valamint, hogy a régió helyi, megyei önkormányzataival partnerségben összehangolni a művészeti intézményeket — itt konkrétan arra utaltak a szakemberek, a sok kis színház helyett kevesebb, de több helyszínen fellépő társulatnak kellene lennie, annál is inkább, mert a színházak minősítésével lehetőség nyílik majd arra, hogy a vidéki társulatok ne csupán fenntartóiktól, a városok önkormányzataitól kapjanak támogatást, hanem előadásaik minőségének függvényében az államkasszából is.
A kedden lezajlott értékelés eredményéről Bocsárdi László a Háromszéktől értesült, a hogyan továbbról — míg a vizsgáztatás jegyzőkönyvét kézhez nem kapja — nem nyilatkozott, annyit viszont elmondott, a színház körül kialakult konfliktus arra használt, hogy mindkét fél számára jobb rálátás nyílt a fenntartó és színház közötti együttműködés lehetőségeire. A színház következő időszakát a társulatnak és az önkormányzatnak közösen kell kitalálnia, az intézmény felépítésének újragondolásában segítségre számít az igazgató, miként a most megismert szakemberek tanácsaira is, hiszen kiderült, helyi szinten nem eléggé ismertek a kultúrmenedzseri lehetőségek.
Váry O. Péter. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Márton Árpád: A mit szabad és mit nem szabad vállalni dilemmája
Az RMDSZ-ben vita van a kormányzati szerepvállalásról, számoltak, számolnak azzal a negatív képpel, amelyet a mostani körülmények között ez jelent, de ugyanakkor mérlegelik azt is, milyen károkat okozna, ha kiszállnának, hisz ismét fennállna bizonyos megszerzett jogok elveszítésének kockázata, illetve annak veszélye, hogy nem tudnak egyes intézkedéseket jobb mederbe terelni — mondta el Márton Árpád képviselő.
Leszögezte, elsősorban arról szólnak a szövetségen belüli nézetkülönbségek, hogy meddig lehet elmenni ezekért, mit szabad és mit nem szabad vállalniuk. A háromszéki képviselő felidézte az elmúlt parlamenti ülésszakban elért eredményeket, beszélt a tanügyi törvény vitájáról, de arról is, milyen fontos dolgokat sikerült módosítaniuk a büntetőeljárási törvénykönyvben. A következő időszakban az önkormányzatok átszervezését szabályozó, nemrég a Hivatalos Közlönyben is megjelent sürgősségi kormányrendelet tisztázása lesz a feladat, az RMDSZ harcol a túlnépesített hivatalok ellen, de nem ért egyet a fűnyíróelv alkalmazásával, az alkalmazási normákat úgy kell kidolgozni, hogy ne veszélyeztessék a szemételtakarítást, a közszállítást vagy éppen a színházak működését, ne egy bukaresti minisztériumi irodában döntsék el, hol hányan dolgozhatnak — fejtette ki Márton Árpád, s hozzáfűzte, reméli, jövő héten megoldást találnak erre.
Vannak olyan kérdések, amelyek elutasítása koalíciós szakításhoz vezethet — hangsúlyozta, igaz, taktikai okokra hivatkozva nem árulta el, melyek ezek. Kiemelte, ha egy adott pillanatban az RMDSZ döntéshozó fórumaiban lesz egy olyan többség, amely az ellenzéki szerep mellett dönt, akkor megteszik a szükséges lépéseket.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mérlegre tették a véndiákokat a Sapientián és a PKE-n
Sokat nyom a latban egy felsőoktatási intézmény megítélésében, hogy mennyire tudtak szakmájukban elhelyezkedni az ott végzettek, illetve hogyan sikerült azóta boldogulniuk. A Sapientia és a PKE vezetői és volt diákjai egyaránt elégedettek.
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az ősztől már akkreditált felsőoktatási intézményként várja a gólyákat, illetve a már ott tanuló diákokat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Dávid László, a magánegyetemként működő, magyarországi kormánypénzekből finanszírozott felsőoktatási intézmény rektora a Krónikának elmondta, a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) július 24-én szavaz az egyetem engedélyeztetéséről, és ezután már csak a kormányrendeletet kell megvárniuk, hogy akkreditált egyetemként működhessen a Sapientia. Az intézményvezető pedig bizakodó, mint elmondta, az ARACIS szakemberei legutóbbi vizsgálódásuk alkalmával pozitívan értékelték a csíkszeredai, kolozsvári és marosvásárhelyi karokon zajló oktatás minőségét. Az elbíráláskor ugyan nem volt leszögezett pontértéke annak, hogyan alakult az egyetemen végzett diákok szakmai pályafutása, de a pozitív életpéldák mindenképp hozzájárultak az akkreditáció folyamatának alakulásához.
Dávid László lapunknak elmondta, már évekkel ezelőtt bevezették az úgynevezett Alumni rendszert, ami tulajdonképpen a végzettek további sorsának alakulását monitorozza. Ezt többféleképpen igyekeztek megvalósítani.
Egyrészt kihasználták azt a lehetőséget, hogy az államvizsgázó diák szoros kapcsolatot alakít ki a témavezető tanárával, aki a sikeres vizsga után is nyomon követi diákja sorsának alakulását. Másrészt létrehoztak egy digitális információs rendszert, amely interneten keresztül elérhető valamennyi diák számára, és mindenki feltöltheti ide az adatait. Ugyanakkor arra is van példa, hogy a végzős évfolyamok közös levelezőlistát hoznak létre, ahonnan az adatok szintén eljutnak az illetékesekhez. A rektor arra is kitért, hogy március, április folyamán –, amikor a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság ellenőrei vizsgálódtak a Sapientia három városban működő karain – találkozókat hívtak össze jelenlegi és volt diákokkal, illetve a munkáltatóikkal. „Meglepő módon ezekre a találkozókra a vártnál népesebb létszámban jelentek meg mind a volt diákjaink, mind a munkáltatók” – magyarázta a rektor, kifejtve, hogy tudomása szerint más egyetemekre nem jellemző, hogy a tanulmányaik befejeztével a diákok ennyire népes létszámban jelenjenek meg az egyetem hívására. Mint mondta, ezt kifejezetten pozitívan értékelték az ellenőrök.
Büszke ex-sapientiások
Lapunk a korábbi évfolyamokon végzettek véleményére is kíváncsi volt. Hargitay Tamás, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első évfolyamának hallgatója volt, 2005-ben végzett könyvelés és gazdálkodási informatika szakon. A fiatalember jelenleg a csíkszeredai AAM Management Information Consulting Kft.-nél dolgozik szaktanácsadóként. „Induló dolgokba belevágni mindig nagy kockázattal jár, hiszen számtalan bizonytalansági tényezővel néz szembe az ember” – részletezte Hargitay kérdésünkre, miért esett a választása az éppen akkor induló Sapientiára. Hozzátette: soha nem bánta meg, hogy ide jelentkezett, mivel szerinte itt olyan tapasztalatokat szerzett, amely komoly kihatással volt sorsának alakulására. Egy szakmai áthallgatási program keretében lehetősége adódott közel egy évig tanulni a Budapesti Corvinus Egyetemen, de jó tapasztalatnak bizonyultak a nyaranta szervezett szakmai gyakorlatok, amelyek később jelentősen megkönnyítették a munkaerőpiacon való elhelyezkedést.
Tomonicska Ingrid Nagybányáról került Csíkszeredába egy kis kitérővel. Előbb Kolozsváron elvégezte a Babeş–Bolyai Tudományegyetem térképészet és kataszteri szakát, majd három évet szakképzetlen tanárként román nyelv és irodalmat tanított a Hargita megyei Borzonton. Ezt követően felvételizett a Sapientia román–angol szakára. A 2006-os államvizsgát követően versenyvizsgával került a csíkszeredai Kós Károly Építészeti Szakközépiskolába, majd következő évtől a Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Gimnáziumba, ahol jelenleg is tanít. Tomonicska szerint a Sapientia sokkal alaposabb felkészülést nyújt a tanári pályára, mint más hasonló egyetemek. „Láttam olyan kezdő tanárokat, akik pszicho-pedagógiai, vagy éppen módszertani hiányosságokkal küszködnek. Ezeket az ismereteket azonban mind megtanították nekünk” – fogalmazott a tanárnő. Mint részletezte, ezt igazolja az a tény is, hogy a Brassói Transilvania Egyetemen lezajlott államvizsgán valamennyi sapientiás átmenőjegyet kapott, esetében pedig a munkahely megszerzéséért tett versenyvizsga eredménye is annyira magas volt, hogy bárhol elhelyezkedhetett volna.
PKE: folyamatosan bizonyítani kell
Bár a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemet már 2008-ban akkreditálták, máig nagy hangsúlyt fektetnek a végzettekkel való kapcsolattartásra, folyamatosan követik egykori hallgatóik sorsának alakulását – nyilatkozta a Krónikának János-Szatmári Szabolcs rektor, aki azt is elárulta, hogy ez alapkövetelés a finanszírozó magyarországi kormány részéről.
Az intézményvezető úgy látja, bár egyre inkább érzékelhető nálunk is az élethosszig való tanulás tendenciája, az egyetem diplomásai közül sokaknak sikerült a szakmájukban elhelyezkedni. A nyelv szakokon végzettek szinte mindegyike abban a szférában dolgozik, amelyre az intézményben felkészült, akár tanár, akár fordító vagy irodai dolgozó lett belőle. Ugyanez elmondható a közgazdá-szokról és reklámgrafikusokról is, tudtuk meg. Azok közül, akik tovább tanulnak, sokan folytatják a PKE-n, hiszen az akkreditáció óta itt is megindultak a magiszteri képzések, ugyanakkor mindegyik szakon akadnak olyanok, akik később doktori képzésbe is belefognak, ők Kolozsvárra, Temesvárra vagy magyarországi egyetemekre kerülnek, legtöbben Budapestre, Debrecenbe vagy Szegedre.
„Első próbálkozásra sikerült elhelyezkednem a tanügyben, ezért sosem éreztem úgy, hogy hátrányom származna abból, hogy nem állami egyetemen diplomáztam” – fejtette ki lapunk érdeklődésére Beke Beáta angoltanár. A négy évvel ezelőtt végzett pedagógus azt mondja, az egyetem nyelv szakai erősnek számítanak. „A szakmámban dolgozom, méghozzá az állami szférában, s ennél mi sem bizonyítja jobban, hogy esélyeim egyenlőek voltak az állami egyetemeken végzettekével. Az átlagember véleménye szerint azonban a PKE képzése nem ér fel egy akármilyen más egyetemével, úgy tűnik tehát, hogy nekünk, itt végzetteknek még bizonyítanunk kell, de talán ez a normális. Idő kérdése csupán. Én mindenesetre elégedett vagyok mindennel, amit itt kaptam” – fogalmazott Beke Beáta.
Nagy Orsolya, Jánossy Alíz. Krónika (Kolozsvár)

Zöld „kommandó” Bukarestben
A bukaresti rendőrségen kötött ki tegnap az a tizenöt magyar és román Greenpeace-aktivista, aki reggel lezárta a verespataki aranykitermelést tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) székházának bejáratait. Szegfalvi Zsolttól, a környezetvédő szervezet magyarországi igazgatójától megtudtuk: a fiatalok szabadon távozhattak a rendőrségről.
„Még nem tudjuk, indítanak-e eljárást ellenük, egyelőre bírságot nem kaptak” – mondta az ÚMSZ-nek az igazgató. Szegfalvi tájékoztatása szerint az aktivisták kora reggel, munkakezdés előtt a cég irodájának bejárataihoz láncolták magukat. Az volt a tervük, hogy mindaddig tartják a zárlatot, amíg az RMGC le nem állítja a cianidos aranybánya előkészületeit.
A helyszínen tábort is felállítottak a „Mentsük meg Verespatakot!” jelszó jegyében, a transzparenseken pedig ez állt: „RMGC: ne dolgozzatok egy katasztrófáért!”, „Nektek üzlet, nekünk katasztrófa!”.
Az aktivistákat nem sokkal akciójuk megkezdése után a rendőrség eltávolította a székház bejárata elől, bevitték őket a rendőrségre, majd szabadon engedték őket.
Az aktivisták lezárták a verespataki aranykitermelést tervező RMGC bukaresti székházának bejáratait
Kétségbeesett próbálkozás
„Kétségbeesésünkben folyamodtunk a tiltakozásnak ehhez a formájához. Minden perc, amelyben felfüggesztik az RMGC tevékenységét, egy-egy újabb perc nyerését jelentik Verespatak és a ciánszennyezéstől fenyegetett folyók” – mondta lapunknak a Greenpeace vezetője arra a kérdésünkre, hogy mi késztette őket az akcióra.
Szegfalvi Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a Verespatak környékbeli hegyeket napi húsz tonna dinamit felhasználásával rombolnák le. A 185 méter magas gát mögött hullámzó cianidos zagy negyvenszer több, mint ami a tíz évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezést okozta.
Nem adják fel
A Greenpeace romániai koordinátora, Crisanta Lungu szerint a rendőrségi beavatkozás során nem történt erőszak. A Mediafax hírügynökségnek elmondta: folytatják a tiltakozó akciókat, és minden lehetséges eszközzel megpróbálják megakadályozni a bányászati kitermelés beindítását Verespatakon.
„Már megtámadtuk a bíróságon az RMGC negyedik területrendezési engedélyét. Arra hivatkozunk, hogy a beruházás tönkretenne egy kulturális, történelmi és régészeti szempontból is kiemelt fontosságú vidéket. Jelenleg a bírósági ítéletre várunk” – mondta Lungu.
Mint ismert, az Fehér megyei önkormányzat által kibocsátott új területrendezési engedélyt a környezetvédelmi minisztériumban létrehozott Verespatak-bizottság elemzi. A testületnek a napokban kell közölnie azt, hogy honnan folytatja majd a kormány a beruházás engedélyeztetési eljárását.
Működik a bányalobbi?
Rossz hír a környezetvédők számára, hogy Janez Potocnik környezetvédelmi EU-biztos június 23-án kijelentette: az Európai Bizottság nem tartja megalapozottnak a ciános kitermelésre vonatkozó aggodalmakat. A biztos arra az Európai Parlamentben nemrégiben elfogadott állásfoglalásra reagált, amely betiltaná a ciántechnológiát alkalmazó bányászatot Európában.
Janez Potocnik nyilatkozatát a nagy európai bányavállalatok érdekeit védő szakmai szövetség, a Bányászati Iparágak Európai Egyesülete (Euromines) idézte kedden közleményben. Eszerint az Európai Bizottság megalapozatlannak tartja a ciántechnológia bányászati használatának betiltását.
A környezetvédelmi biztos szerint Brüsszel áttanulmányozta az Európa Parlament állásfoglalását, és arra a következtetésre jutott, hogy egy ilyen intézkedés környezetvédelmi és az egészségügyi szempontokból is megalapozatlan volna.
„Érdekes, hogy a környezetvédő civil szervezetek még májusban levelet küldtek Janez Potocniknak a ciántechnológia betiltásával kapcsolatban, s még mindig nem kaptunk rá választ. A bányalobbi erősebb, mint mi vagyunk” – kommentálta a környezetvédelmi biztos nyilatkozatait lapunknak Szegfalvi Zsolt.
RMGC: mindenki jól jár
A kanadai–román vállalat tegnap közleményben reagált a Greenpeace bukaresti akciójára. „A bányaprojekt száz százalékban tiszteletben tartja a törvényeket. Beruházásunk fellendíti Verespatak térségét és esélyt ad a vidék kulturális és természeti örökségének megmentésére. A bánya megnyitásával a helyi közösség és a román állam is jól jár” – áll a közleményben.
Korábban a cég azzal is érvelt: a zagytározóba kerülő cián koncentrációja alacsonyabb lesz majd a Európai Unió által előírt szintnél is. Jelezték, hogy a Verespatakot körülvevő hegyeket valóban „elhordják”, ám a föld egy része visszakerül a helyére. Szentesy Cecilia, a cég műszaki igazgatója korábban lapunknak elmondta, a Kirnyik hegység mintegy száz méterrel lesz alacsonyabb a kitermelés befejezése után.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)

"Tudásvágyból, szeretetből"
Doktoranduskonferencia a MOGYE-n
Gyógyításra elkötelezett hazai és határon túli fiataloknak, illetve neves vezetőtanáraiknak ad otthont ezekben a napokban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem. A doktorandusok harmadik alkalommal megszervezett konferenciája már múlt évben nemzetközi tapasztalatcserévé nőtte ki magát: tavaly német és ausztriai hallgatókat is megmozgatott, ezúttal az orvos- és gyógyszerészképzést nyújtó négy magyarországi egyetem doktori iskoláinak diákjait és a Moldova köztársaságbeli – kisinyovi – doktorandusokat vonzotta Marosvásárhelyre. Az idei ülésszakra 196 dolgozat érkezett, a konferencián 220- an vesznek részt.
A rendezvény tegnap délelőtti megnyitóján dr. Jung János, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Doktori Iskolájának igazgatója, illetve dr. Ioan Nicolaescu, a MOGYE elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Kásler Miklós, a magyarországi Országos Onkológiai Intézet főigazgatója a budapesti Semmelweis Egyetem és a marosvásárhelyi tanintézet közötti ötéves együttműködés jelentőségéről beszélt. Ezt követően dr. Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának elnöke a közös munka hajtóerőiről – a tudásvágyról és a szeretetről – szólt, ugyanakkor elismerését fejezte ki a vendéglátó egyetem kutatói teljesítményeit illetően. A továbbiakban dr. Brânzaniuc Klára professzor asszony, a MOGYE tudományos munkáért felelős rektorhelyettese arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy ebben a hónapban hároméves posztdoktori képzés indult az egyetemen, melyen 40, doktori címet szerzett fiatal vesz részt – 30-an a marosvásárhelyi tanintézetből, hárman Bukarestből, négyen Budapestről és hárman Debrecenből –, és ezzel az új képzésformával a doktorandusok jövő évi konferenciája is új dimenziót kap. Az ünnepi beszédeket a frissen érettségizett Metzler Anna elektromosorgona-játéka követte. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre készülő diáklány saját szerzeményeiből adott elő néhányat. Végül dr. Jung János a MOGYE angol nyelvű folyóiratában publikálandó dolgozatokkal kapcsolatos észrevételeit ismertette, többek között az angol szakkifejezések helytelen használatára és a szerkesztésbeli hibákra, a pontatlan könyvészetre hívta fel a figyelmet.
– A fiatal kutatóknak még bőven van mit tanulniuk a tudományos igényű munkák elkészítését illetően. Ez a konferencia a tapasztalatcsere mellett nevelői célokat is szolgál – nyilatkozta Jung professzor a megnyitót követően. A továbbiakban a pécsi egyetemről érkezett dr. Ember István és dr. Rébék-Nagy Gábor, illetve a kisinyovi Leonard Azamfirei előadásaira került sor, majd a délutáni órákban megkezdődtek a szekcióülések. A nemzetközi tapasztalatcsere péntekig tart.
Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely)

Online kataszter a nemzeti kisebbségek szervezeteiről
A kisebbségek intézményrendszere (egyesületek, alapítványok és más szervezeti formák) tükrözi a közösségek szervezettségének mértékét, és előrevetíti jövőbeni fennmaradásuk esélyeit. Ebből kiindulva a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elkezdte a romániai kisebbségek intézményrendszerének feltérképezését, olvasható az NKI közleményében.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a Transindexszel közösen 2009-ben elindította az online katasztert. Az adatgyűjtés a nemzeti kisebbségek képviselői által kitöltött kérdőívek révén történt. 2009-ben az adatbázis 686 kisebbségi szervezet (albán, bolgár, cseh, görög, horvát, lipován, macedón, német, olasz, roma, rutén, szerb, szlovák, tatár, török, ukrán, zsidó) adatait tartalmazta. Idén kibővítették a magyar kisebbség által működtetett 1140 intézmény adataival, így a kataszterben összesen 1826 intézmény jelenik meg.
Az adatbázis részletes információkat nyújt a szervezetekről (elérhetőség, tevékenységi terület stb.), illetve lehetővé teszi sajátos ismérvek szerinti statisztikák készítését (pl. a szervezetek kisebbségek, megyék, tevékenységi terület szerinti csoportosítása). Mint ilyen, fontos munkaeszköze lehet különböző kormányzati és civil szervezeteknek, újságíróknak és kutatóknak, ugyanakkor pontosítja és gazdagítja maguknak a kisebbségeknek az önismeretét.
Az online kataszter folyamatosan bővül, az interaktív menü segítségével a romániai kisebbségek bármelyik szervezete feltöltheti és frissítheti saját adatait.
Az adatbázis az alábbi webhelyen érhető el: http://www.adatbank.ro/regio/ispmn/institutii/ Népújság (Marosvásárhely)

Korlátozzák a kisebbségi nyelvű közvetítéseket
A dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság közvetítése kapcsán a nemzeti kisebbségek nyelvén történő televíziós sugárzás korlátozásának problémája is felmerült az Európai Parlament (EP) kisebbségi munkacsoportjának e heti ülésén – közölte csütörtökön Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a munkacsoport vezetője.
Az ülésen a dél-tiroli német csatorna (RAS) képviselői elmondták, hogy Olaszország egyetlen kisebbségi nyelven, németül sugárzó csatornája nem közvetítheti a világbajnokságot. A nemzetközi szövetség (FIFA) ugyanis csak az adott ország nemzeti csatornájának adott közvetítési jogokat.
Ugyanez a probléma merült fel Erdélyben is, ahol a Román Televízió kizárólagos jogára hivatkozva felfüggesztették az MTV1 sugárzását a meccsek idejére. Ennek eredményeként a nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzó helyi adók nem közvetíthetik a mérkőzéseket, az anyaország csatornáit pedig a mérkőzések közvetítésének ideje alatt „felfüggesztik".
A dél-tiroli szakemberek arról is tájékoztatták a munkacsoport tagjait, hogy beadványban fordultak a FIFÁ-hoz, de azt a szervezet elutasította arra hivatkozva, hogy a műsorszolgáltatás jogait nem régiók, hanem államok szerint adják.
Paradox módon ugyanakkor a műholdon keresztül közvetítő német társaságok adásai – így például a ZDF és ARD – egész Európában foghatóak. Erdély.ma

Szemléletváltás szükséges (Albert Álmos a gazdaságélénkítésről)
A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) mai ülésén megvitatják és elfogadják az RMDSZ gazdaságélénkítő programját. Albert Álmos szenátor nemrég arról beszélt, miért van szükség erre, és ő milyen elképzelésekkel gazdagította a vitairatot.
Romániának nem a gazdaság fellendítésére, hanem beindítására lenne szüksége — fejtette ki Albert Álmos. Véleménye szerint a drasztikus intézkedések nem orvosolják a gondot, csak ideiglenes megoldást nyújtanak a kormánynak, ,,segítséget, hogy újabb pénzeket pocsékoljon el a külföldi hitelekből" — mondotta, s felidézte, a tavaly is ez történt.
Az RMDSZ gazdasági programjához megfogalmazott ötletei közül említi: igen fontos lenne kedvezményeket biztosítani a cégek, a kis- és közepes vállalatok számára, hogy munkaerőt alkalmazzanak. Sok tízezer állami alkalmazottat készülnek elbocsátani, de ha nem találnak munkát a magáncégeknél, akkor csak a segélyből élők sorát gyarapítják, s ez ugyancsak az állam költségeit növeli. Albert Álmos szerint tíz százalékra kellene csökkenteni a visszafordított profitadót, és további kedvezményeket nyújtani az új alkalmazottak esetében. Felére csökkentené a telekkönyvek kiállításáért fizetett díjakat, a kataszteri hivatalok most rendkívül nagy árakkal dolgoznak, ezért az emberek nem intézik el a hivatalos átíratást, hisz egy tízhektáros terület esetén ez a négyezer lejt is elérheti. Ha megadják a kedvezményt, a földek jogi helyzete is rendeződik, és pénzforrást is jelenthet — véli a szenátor. Három hete javasolták, növeljék meg az államnak tartozó cégek büntetőkamatát, három hónap után akár 15 százalékra. A rendelkezést csak azokra alkalmaznák, akik hanyagságból nem fizetnek, és nem rónának ki büntetést azokra a cégekre, amelyeknek az állam is adósa. ,,Ösztönző és nem büntető intézkedés akar lenni" — mondotta. Albert Álmos szerint kedvezményeket kellene nyújtani a külföldi befektetőknek, területadó- és társadalombiztosítási mentességet, ha nem teszik, nem jönnek beruházásokkal, és nem csak a költségvetési bevételtől esik el a büdzsé, de új munkahelyeket sem hoznak létre.
A szenátor szerint a demokrata-liberálisok nem viszonyulnak kellő nyitottsággal a gazdaságserkentő elképzelésekhez, szemléletváltásra lenne szükség a DLP-ben. Két éve halogatják az intézmények átszervezését és a decentralizációt, nem akarják a döntéseket a helyiekre bízni. Albert Álmos elmondta, javasolták a bányatörvény módosítását, hogy az altalajkincsek után befizetett illeték bár egy része helyben maradjon, igen nagy összegről van szó, a borvíz, kő, szén kitermelése nagyon jól jövedelmez, minimális az ellenőrzés, nagyon sok a lopás, és már az is jelentős összeggel gazdagítaná a székelyföldi önkormányzatokat, ha ezt a pluszt nekünk hagynák — mondotta. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem tetszik Bukarestben a magyar állampolgárság
Felszólította a román szenátus külügyi bizottsága a bukaresti kormányt és az elnöki hivatalt, hogy hivatalosan és nyíltan foglaljanak állást a magyar állampolgársági törvény módosításával és a nemzeti összetartozás törvényének az elfogadásával kapcsolatban.
A bizottság úgy véli, nem kívánt következményei lehetnek a kétoldalú kapcsolatokban az átláthatóság és a nyitottság hiányának. A testület megállapítja, a magyar törvény nem rögzíti, hogy hányadfokú felmenők egykori állampolgársága alapján igényelhető a magyar állampolgárság, ez pedig megerősíti azt a gyanút, hogy a jogszabálynak nincsen valós jogorvoslati jellege.
Szükségesnek látja ugyanakkor, hogy kormány- és parlamenti szintű román-magyar párbeszéd kezdődjék "az európai kisebbségvédelmi standardok betartásának a szükségességéről".
Megengedhetetlennek találja azt a módot is, ahogyan a magyar fél meglovagolta a Trianoni békeszerződéssel kapcsolatos nemzeti érzelmeket.
A bizottságot vezető Titus Corlăţean, a Szociáldemokrata Párt alelnöke az elmúlt napokban is bírálta a Budapesten elfogadott törvényeket. Kijelentette, a magyar állampolgársági törvény egyáltalán nem hasonlít ahhoz a jogszabályhoz, amellyel Románia adott annak idején állampolgárságot a Moldova köztársaságbeli és ukrajnai románoknak.
A román törvény ugyanis vérségi alapon ajánlotta a köteléket, az igénylőknek pedig iratokkal kell igazolniuk, hogy felmenőik rajtuk kívülálló okokból vesztették el az állampolgárságukat a második világháború után.
Gazda Árpád. Krónika (Kolozsvár)

Udvarhelyi a tizenötezredik
A Csíki Székely Múzeum július 9-én, pénteken délelőtt köszöntötte a Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik című kiállítás tizenötezredik látogatóját.
Sarkadi Zoltán és családja Székelyudvarhelyről utaztak Csíkszeredába, hogy megtekintsék a 19. századi magyar festészet remekműveit bemutató kiállítást. Sarkadi Zoltán elismerését fejezte ki a múzeum tevékenységével kapcsolatban. Elmondása szerint rég óta tervezik a látogatást, végül mostanra sikerült időzíteni: a két kislányuk és a tanítóként dolgozó édesanya hétköznap foglaltak, a vállalkozó apuka pedig hétvégén is le van kötve.
A Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik című kiállítás július 25-ig látogatható, keddtől vasárnapig, naponta 9 és 18 óra között. Diákok, nyugdíjasok és csoportban érkező látogatók kedvezményes belépőjegy válthatnak, valamint szakmai tárlatvezetés is igényelhető. Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

Tőkés László EP-alelnök sajtótájékoztatója Budapesten
Tőkés László EP-alelnökké választása óta először tartott sajtótájékoztatót budapesti irodájában. Mint mondta, a teljes – ötéves – mandátum első évének lezárásaképpen az a meglepetés és elismerés érte, hogy Schmitt Pál leköszöntével megüresedett alelnöki tisztségre a Magyar Néppárti Delegáció ajánlására az Európai Néppárt őt jelölte.
Megválasztatása után tegnap, 2010. július 8-án koradélután Tőkés Lászlót hivatalában fogadta Jerzy Buzek elnök – első ízben azóta, hogy alelnökké választották. A találkozóalkalmul szolgált új megbízatásának és azzal járó feladatkörének hivatalos átadására-átvételére.
Ezt megelőzően, július 5-én Tőkés László első ízben vett részt az elnökből, a tizennégy alelnökből és az öt kvesztorból álló parlamenti Elnökség (Büro) ülésén, július 6-án , kedden találkozott az EP „szürke eminenciásának” számító Klaus Wellével, az Európai Parlament főtitkárával. A találkozó részét képezte az alelnöki feladatkör átvételének, erdélyi képviselőnk új tisztségére való felkészülésének.
Az erdélyi képviselő arról is beszámolt, hogy a csütörtöki hivatalos találkozón az EP elnöke és vezető munkatársai általános tájékoztatást és eligazítást nyújtottak az alelnökök munkájáról, feladatairól és lehetőségeiről, az Európai Parlamentben betöltött szerepükről, valamint a munkásságuk közvetlen keretéül szolgáló Elnökség – a Büro – tevékenységéről. Jerzy Buzek az oktatás, a kultúra és az egyházi kapcsolatok hármasságában jelölte meg erdélyi alelnökünk „testre szabott”, püspöki hivatásával egybeillő szolgálati területét, külön is kiemelve a Lisszaboni szerződés által megjelölt vallási párbeszéd intézményes megvalósításának fontosságát. Másfelől örömét fejezte ki aziránt, hogy a Keleti Partnerség (Euronest) és Nyugat-Balkán bővítési ügyei is az új alelnök hatáskörébe tartoznak – ami természetes módon illeszkedik a Romániát is magába foglaló kelet- és közép-európai térséghez, melyet képvisel. Az elnök ennek összefüggésében külön is kitért a moldáviai kapcsolatra.
Tőkés László különösképpen „szerencsésnek” ítélte azt a körülményt, hogy romániai – erdélyi – magyarként, Temesvár szellemében, a magyar–román megbékélést szolgálhatja. Keleti-nyugati viszonylatban pedig azon szándékát fejezte ki, hogy – szintén – a volt szovjet tömb egyik országából való lengyel EP-elnökkel együtt az Európát továbbra is elválasztó„virtuális vasfüggöny” végérvényes lebontásán dolgozzanak – ha már 1989-ben, Temesváron „gyakorlatot szerzett” a falak bontogatásában, jelentette ki némileg önironikusan a püspök. (A részletekről lásd a mellékelt Közleményünket!) Az alelnöki munkakör nincs „túlszabályozva”, vázolta képviselőnk a hátteret, gyakorlatilag az elnök által delegált konkrét megbizatásokon túl mindenki maga alakíthatja ki munkaterületét. Rengeteg lehetőség rejlik egy ilyen magas tisztségben, és azon lesz, hogy ezekkel lehetősége szerint éljen.
Példaként hozta fel a szerb nagykövetasszonnyal való találkozóját. Amint arról beszámoltunk, Tőkés László 2010. július 1-én, csütörtökön Brüsszelben találkozott Roksanda Ninčić asszonnyal, Szerbia európai uniós nagykövetével, amely alkalomból – többek között – felhívta a nagykövetasszony figyelmét a súlyos börtönévekre ítélt temerini fiúk helyzetére, illetve a sajtónyelvben „magyarverésekként” jegyzett jelenségre. Ugyanakkor kérte, hogy a Timoc-völgyi románok helyzetét is kísérjék figyelemmel.
Kommunizmus – kisebbségi ügyek – kereszténység, román-magyar megbékélés: címszavakban így foglalható össze alelnöki vállalása, mondotta Tőkés László. Ideje lenne, ha végre ténylegesen is az egyesülő Európa teljes értékű részévé válnánk, nem csupánformálisan, mint ahogyan az a csatlakozáskor történt. Ez kétirányú közeledést igényel, jelezte képviselőnk, a posztszovjet tömb integrációs erőfeszítései mellett Nyugat-Európának is közelednie kell hozzánk.
Alelnökként ezen a munkahéten is feladatot kapott, számolt be Tőkés László feladatköre konkrét szeletéről, csütörtökön a három – angol, magyar és román – nyelven vezetett plenáris ülésen többek között a közös agrrápolitikáról fogadtak el határozatot az EP-ben, valamint a bankok, pénzügyi szervezetek szabályozásról vitatkoztak az EP-képviselők.Erdélyi képviselőnk jelezte, hogy a második Orbán-kormány ezirányú kormányzati politikája szellemében egészen európai úton halad, bár a kérdéskör fontosságát, összetettségét jól mutatja, hogy a plénum visszaküldte a határozati javaslatot a szakbizottsághoz.
Tőkés László újságírói kérdésre legközelebbi konkrét feladatként a vallási vezetőkkel való találozót jelölte meg. Mint mondta, Jerzy Buzek elnök csütörtökön megismételte azon felkérését, hogy az Európai Vallási Vezetők 2010. július 19-én, Brüsszelben sorra kerülő Találkozóján Tőkés László alelnökkel közösen képviseljék az Európai Parlamentet. erdon.ro

Kezdődik a beiratkozás a Partiumi Keresztény Egyetemen
Új szakokkal és mesteri programokkal várja a felvételizőket a Partiumi Keresztény Egyetem. Az immár akkreditált PKE az idei évben 14 alapszakra és 5 mesteri programra hirdet felvételit, összesen 652 helyre, amelyből 248 tandíjmentes!
A felvételi menete a mesteri szakokon: Filozófia és művészet a nyilvános térben; Kortárs politikai filozófia; Többnyelvűség és multikulturalitás; Európai szociálpolitikák; Társadalmi marginalitás és inklúzió.
Beiratkozás: 2010. július 1–16. Felvételi: 2010. július 17.
Filozófia és művészet a nyilvános térben: – a képzés azoknak szól, akik érdeklődnek a művészetekkel kapcsolatos elméleti és/vagy gyakorlati problémák iránt, illetve akik a kultúraszervezés területén szeretnének elhelyezkedni. A magiszteri képzésben való részvételnek elvileg nem feltétele, hogy a jelentkezők ugyanazon a tudományterületen rendelkezzenek egyetemi diplomával, mint amelyhez az illető magiszteri képzés tartozik. Bővebb információ: 0040-259-418252, e-mail: filozofia@partium.ro (5 ingyenes, 25 tandíjas hely).
Kortárs politikai filozófia: – a 4 féléves képzés célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik egyaránt átlátják Közép-Kelet-Európa sajátos történeti és elméleti örökségét, a kisebbségi csoportok jogaival kapcsolatos politikaelméleti problémákat, valamint azokat a kihívásokat, amelyek napjaink globalizálódó politikáját meghatározzák (3 ingyenes, 27 tandíjas hely).
Többnyelvűség és multikulturalitás: – a mesteri képzést az európai kultúrák, a kultúrák közötti kommunikáció kérdéskörei, valamint az európai multikulturalitás hagyományai iránt érdeklődő jelentkezőknek ajánljuk. A magyar, valamint – a hallgatók választása szerint – német vagy angol nyelven folyó képzés célja olyan szakemberek (kulturális szakértők, tanárok, fordítók, újságírók, szerkesztők stb.) képzése, akik otthonosan mozognak a különböző kulturális folyamatok, a kultúraközi kontaktusok, az európai kultúrák múltjának és jelenének problémaköreiben. A képzés tartalma miatt különösen ajánljuk a mesteri szakot a közoktatásban tevékenykedő tanároknak (12 ingyenes, 18 tandíjas hely).
Európai szociálpolitikák: – a mesteri program célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik járatosak az európai uniós követelményeknek megfelelő szociálpolitikák tervezésében és megvalósításában, valamint a hazai és európai szociális ellátórendszerek működtetésében. Elsősorban a társadalomtudományi szakok végzettjeinek, valamint a szociális, közigazgatási és fejlesztési intézményekben dolgozó szociális munkások, szociálpolitikusok és egyéb szakemberek jelentkezésére számítunk (4 ingyenes, 26 tandíjas hely).
Társadalmi marginalitás és inklúzió: – a Társadalomtudományi Tanszék szervezésében megvalósuló négy féléves mesteri képzés célja, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását elősegítő programok megtervezésében és irányításában járatos, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakembereket képezzen. A szociális munka, szociológia szakok végzettjeire, valamint a szociális, közigazgatási és fejlesztési intézményekben, nonprofit szervezetekben, egyházaknál tevékenykedő szociális szakemberek és intézményvezetők jelentkezésére számítunk (4 ingyenes, 26 tandíjas hely). Bővebb információ: 0259-418.252, www.partium.ro/mesteri.
Alapszakok
A felvételi menete az alapszakokon:
Beiratkozás: 2010. július 12–21. Felvételi vizsgák időpontja: 2010. július 22–23. Eredményhirdetés: 2010. július 23. Fellebbezés: 2010. július 24-ig. Végső eredményhirdetés: 2010. július 28-ig.
Közgazdaságtudományi Kar
Menedzsment
Az akkreditált vezetőképzőnk (menedzserképzés) alapvető célja olyan, egyetemi szinten felkészített közgazdászok képzése állami- és magánintézmények illetve vállalatok számára, akik a legújabb menedzseri ismeretekkel és készségekkel biztosítják a piacgazdaság feltételei között a fenti egységek hatékony és eredményes működését. A hagyományos menedzsment tantárgyak mellett (termelésmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment stb.) a tanmenet tartalmazza azokat a modern menedzsment tantárgyakat is (projektmenedzsment, innovációmenedzsment stb.), amelyek végzett hallgatóink munkaerőpiaci versenyképességét javítják. A jelenlegi munkaerőpiaci trendek alapján elmondható, hogy a magasan képzett menedzserek iránt nagy az érdeklődés. Ennek tudható be az az örvendetes tény, hogy számos diákunk már az egyetemi évek alatt munkaajánlatot kap és dolgozik, sok esetben felelős vezetői funkciókban. Különös figyelmet fordítunk hallgatóink gyakorlati képzésére is, aminek eredményeképpen együttműködési megállapodásunk van több vállalattal is (pl. OTP Bank Románia, Sanofi-Aventis stb.), amelyeknél hallgatóink szakmai gyakorlatot, tapasztalatokat szerezhetnek és akár el is helyezkedhetnek. A felvételi jegy összetétele: 80% – négy középiskolai év tanulmányi átlaga; 20% – érettségi átlag (35 ingyenes, 40 tandíjas hely).
Kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana
A szakirány célja olyan versenyképes közgazdászok képzése, akik magas szintű és korszerű ismeretekkel rendelkeznek a dinamikusan fejlődő szolgáltatóipar (turizmus, kereskedelem, bank és biztosítások stb.) különböző területein. A képzés iránti érdeklődés forrása az, hogy a fejlett országokban a szolgáltatások különböző területein dolgozók száma eléri, sőt több országban meg is haladja a foglalkoztatottak 70%-át. E tendencia hatásai érezhetőek Romániában is, ahol egyes szolgáltatóipari ágazatokban máris munkaerőhiány van, és egyre nagyobb igény tapasztalható az ilyen profilú szakot végzett közgazdászokra. Másik igen fontos vonzóerőnek számít a lendületesen fejlődő turisztikai iparág egyre növekvő közgazdász-igénye. A kis- és nagykereskedelmi áruházláncok (szuper- és hypermarketek) terjeszkedése növekvő tendenciát mutat, és ezáltal sok munkahelyet kínál a kereskedelem iránt érdeklődő hallgatóinknak. Fontos megemlítenünk, hogy a Romániában jelenleg legjobban fizetett banki, biztosítási, pénzügyi munkakörökre is a szolgáltatóipar folyamatait kiválóan ismerő közgazdászokat keresnek. Versenyképes képzésünk eredményeképpen elmondhatjuk, hogy végzőseink 2009-ben is szinte kivétel nélkül sikeresen leállamvizsgáztak és szereztek ezáltal akkreditált egyetemi oklevelet, illetve végzettségüknek megfelelően kezdhetik el karrierjük építését. A felvételi jegy összetétele: 80% – négy középiskolai év tanulmányi átlaga; 20% – érettségi átlag (35 ingyenes, 40 tandíjas hely). Bővebb információ: 0259-418.252, www.partium.ro/econ.
Művészeti Kar
Zenepedagógia
A zenepedagógus-oktatás keretében lehetőség nyílik választható hangszeres, illetve énekes modul-képzésre. Ezek a kiegészítő tanulmányok a zeneirodalom, illetve az ének- és hangszerjáték magasabb szintű elsajátítását teszik lehetővé. A képzés szakmai-művészi ellenőrzése egyéni (szólóest) és csoportos (kamarazene, zenekar) nyilvános fellépések, koncertek során valósul meg. A modult alkotó tantárgycsomag a zenepedagógusi egyetemi diploma mellékleteként kiállított törzskönyvi kivonatban jelenik meg tételesen. Diákjaink opcionális tárgyként választhatják az orgona (egyházzenei) képzést, alternatívaként pedig a jazz-oktatást. A zenepedagógia szak 2001 óta folyamatosan biztosítja hallgatóinak az államvizsga lehetőségét. A Bukaresti Zeneakadémiával kialakított partnerkapcsolatunk révén valamennyi végzősünk az ország elsőszámú szakintézménye által kiállított egyetemi diplomát kap kézhez. A felvételi jegy összetétele: 50% szolfézs első látásra; 40% hangszer- vagy énekvizsga; 10% érettségi átlag (10 ingyenes, 15 tandíjas hely).
Képzőművészet
A bolognai modellhez igazodó magyar nyelvű képzőművészet-grafika szak három éves alapképzése a statikus kép hagyományai és a megélhetést biztosító reklámgrafika médiumainak tanulmányozása mellett a videoreklám kreatív alkalmazására is hangsúlyt fektet. A tanszék oktatási stratégiájába beépült minden olyan, a számítógépes hatékonyságot korszerűen alkalmazó médium, amely a gondolati szférát erősíti. Az alkalmazott grafikai oktatás kreatív egyensúlyt tart fenn a manuális tevékenységek (rajz, metszet, papírművészet) és az elektronikus látványtervezés (arculattervezés, web-design, videó, számítógépes animáció, multimédia) között. A három éves képzés időtartama alatt a hallgatók elsajátítják a grafikakompozíció nyelvezetének alapjait, betekintést nyernek a reklám vizuális kommunikációs műfajainak alkotási módszereibe, megismerkedhetnek a mozgókép grafikai alkalmazásaival, a kortárs művészet új képfajtáinak kutatási lehetőségeivel, valamint megszerzik az alkotómunkához elengedhetetlen mesterségbeli gyakorlatot.
A képzőművészet-grafika szakon szerzett képesítés a következő elhelyezkedési lehetőségeket kínálja: reklámügynökségeknél alkalmazott vagy reklámstúdió-vezető, logo- és arculattervező, könyvgrafikus, illusztrátor, operatőr, vágó, televíziónál grafikus, kirakattervező, animációs filmművész, képregénykészítő, homepage-tervező, web designer, képgrafikus, vizuális művész. A felvételi jegy összetétele: 40% kreatív gondolkodás teszt, mappa; 50% megfigyelés utáni rajz; 10% érettségi átlag (20 ingyenes, 10 tandíjas hely). Bővebb információ: 0259-418.252, www.partium.ro.
Visszavárják a végzősöket is: július 16-ig lehet jelentkezni a mesteri szakokra. erdon.ro

Magyarországi segélyszállítmány érkezett Gyimesközéplokra
A megkezdett árvízvédelmi, partvédelmi munkálatok folytatásának szükségessége, az összefogás igénye volt a vezérmotívuma annak a megbeszélésnek, amelyet július 9-én, pénteken folytatott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Pál Sándorral, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnökével, dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzullal és a két Hargita megyei gyimesi község elöljáróival Gyimesközéplokon.
Gyimesközéplokon 3 km községi utat, Bükkhavaspatakán 6 hidat és 2 km megyei utat, Farkaspallón 3 km községi utat tett tönkre az árvíz, Felsőlokon 6 km községi utat és egy hidat tettek járhatatlanná a többrendbeli áradások – hangzott el a megbeszélésen. Ezenkívül 3 lakóház vált lakhatatlanná, további húszban pedig jelentős károk keletkeztek.
Pál Sándor, a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumának elnöke hangsúlyozta, hogy szervezetük mindenhol segít, ahol szükség van rá, s noha Magyarországot is súlyosan érintették az áradások, kötelességüknek érezték, hogy segítsenek az erdélyi bajbajutottakon, mint ahogy az erdélyiek is segítettek a magyarországi árvíz sújtotta települések lakóin.
„Ebből a segítségből viszonozunk most valamennyit” – mondta a szeretetszolgálat vezetője, megjegyezve, hogy a jelenlegi segélyszállítmány, a helyiek igényének eleget téve, mentéshez szükséges gumicsizmát és esőköpenyt tartalmaz. Ugyanakkor a látogatás alkalmával felmérik a további igényeket, hogy a szükségleteknek megfelelően állítsák majd össze a következő segélyszállítmányt.
„A megyében sok helyen pusztítottak az árvizek” – jegyezte meg Borboly Csaba, hangsúlyozva, hogy a károk ott voltak a legalacsonyabbak, ahol partvédelmi, árvízvédelmi munkálatokat végeztek az elmúlt időszakban. Mint mondta, ebből az a tanulság, hogy folytatni kell ezeket a munkálatokat annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a további áradások kockázatát.
A megyei önkormányzat vezetője ugyanakkor megígérte, hogy az általa vezetett intézmény kiveszi részét az utak, hidak helyreállítási munkálataiból, minden lehetséges eszközzel a bajbajutottak segítségére lesz.
Dr. Szabó Béla főkonzul kiemelte a megyei önkormányzat és a többi Hargita megyei hatóság gyors közbenjárását a nemrégiben Háromkúton rekedt magyarországi turisták biztonságba helyezése és hazaszállítása érdekében.
A megbeszélésen, valamint a segélyek átadásán részt vett Zólya Zoltán, a megyei tanács közigazgatási osztályának, illetve árvízvédelmi munkacsoportjának vezetője, Rácz Árpád megyei tanácsos, valamint Mihók Péter és Timár Zsombor középloki, illetve felsőloki polgármester. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a nehézségben mutatkozik meg az összefogás ereje, ugyanakkor nehezményezték, hogy még vészhelyzetben is akadnak akadékoskodók, gáncsoskodók. erdon.ro

Strasbourg: az igazság fellegvára
A román állampolgárok által elindított tulajdonperek nagy száma idén júniusban arra késztette az Európai Emberjogi Bíróságot, hogy irányadó eljárást dolgozzon ki a kérdésben. Ennek célja az, hogy a beperelt állam hatóságait hozzásegítse az ilyenfajta eseteket előidéző strukturális problémák megoldásához.
Azt követően, hogy Románia 1994-ben aláírta az emberi jogok védelmében megfogalmazott európai konvenciót, több ezer román állampolgár fordult panaszával a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz (ECHR). Olyan személyekről van szó, akik Romániában hiába járták végig az igazságszolgáltatás kálváriáját, igazuknak nem tudtak érvényt szerezni.
Statisztikák
De a bíróságot más országból is tömegesen keresték meg a panaszosok, tavaly a megoldásra váró ügycsomók száma megközelítette a 118 ezret. Az ügyfelek számát tekintve Románia 9750 dossziéval a negyedik helyen áll Oroszország, Törökország és Ukrajna után, a panaszosok lakossági részaránya tekintetében azonban listavezető.
Ma már több tucatra rúg azoknak az ítéleteknek a száma, amelyekben az emberjogi bíróság elmarasztalta és kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot. Az ECHR azonban nagyon szigorúan megszűri a panaszokat, azok 97 százalékát vagy megalapozatlannak, vagy nem a testület hatáskörébe tartozónak ítélte meg. Tavaly például a román állampolgárok által benyújtott 4247 panasz közül mindössze 153 esetben állapított meg jogsértést.
A román államot elmarasztaló ítéletek negyven százaléka – 91 határozat – a tulajdonjog megsértése, 36 százaléka – 72 döntés – pedig a méltányos romániai perlefolytatás hiánya miatt született meg. Jelenleg több mint ezer, Romániából érkezett tulajdonjogi dosszié vár megoldásra az emberjogi bíróságnál.
Az ECHR a román államot egyébként 1994 és 2009 között összesen 36 millió euró kártérítés megfizetésére kötelezte. A Bukarest által elveszített perek száma 2007 után rohamosan megnőtt, 2007-ig az államot ugyanis csupán 4,5 millió eurónyi kártalanításra ítélték Strasbourgban.
A bíróság döntései nem egy esetben gyökeresen megváltoztatták a romániai jogszabályok egy-egy kitételét, így például az előzetes letartóztatással, a telefonlehallgatással, a tulajdonjoggal kapcsolatos rendelkezéseket.
„Történelmi perek”
Az egyik ilyen – a román igazságszolgáltatás által egyenesen történelminek tartott – pert Alexandru Pantea indította a román állam ellen. A volt kommunista ügyészt a letartóztatási mandátum lejárta után sem engedték szabadon, őrizetbe vétele után csak négy hónappal állhatott bíróság elé, fogvatartása idején a börtönőrök szeme láttára bántalmazták cellatársai – ráadásul köztörvényes elítéltek.
A strasbourgi fórum a felperesnek adott igazat és 46 ezer eurós kártérítésre ítélte a román államot, miután jogtalannak mondta ki az előzetes letartóztatást, tekintve, hogy azt az ügyész és nem a bíró rendelte el. Két héttel a per után a román hatóságok ilyen értelemben voltak kénytelenek módosítani a büntetőeljárási törvénykönyv idevágó rendelkezéseit.
Ugyancsak történelmi jelentőségűnek mondható a Dumitru Popescu-ügycsomóban hozott ítélet is: a Cigaretta II. dosszié egyik vádlottjaként Popescunak sikerült bebizonyítania, hogy a titkosszolgálatok illegálisan hallgatták le telefonját.
Az ECHR kimutatta, hogy a romániai nemzetbiztonsági törvény lehallgatást szabályozó cikkelyei nem felelnek meg az európai emberjogi konvenció normáinak, mivel lehetővé teszik, hogy az ügyész, bírói ellenőrzés nélkül rendelje el a lehallgatást, ráadásul az ügycsomóban nem tüntették fel azokat a bizonyítékokat sem, amelyek megindokolták volna az intézkedést. Ezt követően a bukaresti illetékesek változtattak a vonatkozó román törvényen, és jelenleg Romániában is csak bírói meghatalmazással lehet lehallgatást elrendelni.
Amint a román kormány ECHR mellé kirendelt ügynöke, Răzvan Horaţiu Radu fogalmazott: a strasbourgi testület kiváló partnere volt Romániának az igazságszolgáltatási reformok tekintetében.
Tulajdonjogi panaszáradat
Bukarest és az ECHR viszonya azonban korántsem volt teljesen felhőtlen. Románia és az emberjogi bíróság kapcsolatait nagymértékben beárnyékolta a legfelsőbb bíróság 1995 februárjában hozott ítélete, amellyel törvénytelennek mondta ki az alsóbb szintű igazságszolgáltatási szervek mindazon döntéseit, amelyekkel visszaszolgáltatták tulajdonosaiknak az elkobzott ingatlanokat.
Az igazságszolgáltatásra gyakorolt politikai nyomás egyértelmű volt, hiszen Ion Iliescu államfő röviddel azelőtt kifogásolta elhíresült szatmárnémeti beszédében az államosított házak visszaadását. Nem sokkal a legfelsőbb bíróság határozata után Iliescu aláírta a bérlőket védő 112-es számú törvényt. Mindennek nyomán az érintett tulajdonosok valóságos panaszáradattal lepték el a strasbourgi testületet, a román állam pedig az évek során több millió eurót volt kénytelen fizetni a pert megnyerő károsultaknak.
A tulajdonperek hatalmas száma idén júniusban arra késztette az ECHR-t, hogy irányadó eljárást dolgozzon ki a kérdésben. Ennek célja az, hogy a beperelt állam hatóságait hozzásegítse a hasonló ügyeket előidéző strukturális problémák megoldásához. A bíróság több mint ötven éves történetében ez a második eset, amikor a testület irányadó eljárásra kényszerül, a módszert első ízben 2004-ben, egy lengyel állam elleni tulajdonjogi per esetében alkalmazta.
B. T. Új Magyar Szó (Bukarest)

Elhunyt Antal Árpád irodalomtörténész
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület mély szomorúsággal közölte, hogy dr. Antal Árpád professzor, az egyesület tiszteletbeli tagja július 6-án, életének 84. évében elhunyt. Antal Árpád az egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának egyik újjászervezője és egykori elnöke, az Erdélyi Múzeum folyóiratnak több évig volt felelős szerkesztője. Tudományos munkássága maradandó eredményekkel gazdagította a magyar irodalomtudományt.
Antal Árpád (Nyújtód, 1925. július 24. – Kolozsvár, 2010. július 6.) egy ideig a reformkor, illetve a 19. századi irodalom tanszék vezetője volt Kolozsváron. Népújság (Marosvásárhely)

Magyar tanárok és diákok találkozója
Anyaországi és határon túli magyar középiskolás diákok és tanáraik részvételével idén is megrendezik a Magyar Tanárok és Diákok a Magyar Kálvárián elnevezésű Kárpát-medencei nyári tábort július 9. és 15. között Sátoraljaújhelyen – közölte a Rákóczi Szövetség az MTI-vel. A táborban a diákok napközben történelmi, irodalmi, kulturális előadásokon, kirándulásokon, irodalmi vetélkedőn vesznek részt, este filmvetítés, színházi előadás, koncertek, előadások, néptáncoktatás színesíti a tábor programját. A tábort 260 magyarországi és határon túli magyar középiskolás diák és tanáraik részvételével tartják meg. Népújság (Marosvásárhely)

X. nemzetközi kórustalálkozó Nyárádszeredában
Vasárnap zajlik a nyárádszeredai művelődési otthonban a X. nemzetközi kórustalálkozó, melyet idén a 250 éve született Pálóczi Horváth Ádám költő, református énekszerző emlékének szentelnek. Szervezői a városi tanács és Bocskai Dalkör. A 16 órakor felvonulással és közös próbával kezdődő kórushangverseny résztvevői a simontornyai Krammer Ferenc kórus, a márkodi református asszonykórus, a marosvásárhelyi Szabadság utcai vegyes kórus, a Cantuale énekegyüttes, az etyeki Signum kórus, a Vártemplom Psalmus vegyes kara, a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus és a házigazda Bocskai István női kar. Népújság (Marosvásárhely)

Tőkés, Markó, Szőcs Géka, Hobo: a szabadegyetem első hete
A szervezők néhány napja bőségesen adagolják a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programját, mi szemelgetünk.
A Csík Zenekar és a Role koncertjével indul idén Tusványos: mindkét együttes népzenei alapokról építkezik, azonban míg a Csík Zenekar ismert együttesek dalait népzenésíti meg, a Role éppen fordítva, népdalokat rockosít meg. A koncertek július 20-án, kedden 20.30 órakor kezdődnek, azonban utánuk sem kell lefeküdni indulniuk a táborlakóknak: a MISZSZ sátorban Huli Buli lesz, a Design Pont & Kreatív Műhely sátrában Mush up buli várja őket.
A MISZSZ, azaz Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége sátrában szerdán többek között a Bálványos Intézetről és a Kárpát-medencei ifjúsági nagypolitikáról, csütörtökön Ifjúsági támogatáspolitikákról és a gazdasági válságról, pénteken az erdélyi magyar könyvkiadásról és könyvterjesztésről, szombaton drogokról és szexkultúráról esik majd szó, számos meghívott előadóval. Ugyanitt tart majd humorestet Felméri Péter, az Open Stage, Zsók Levente és a Szomszédnéni Produkciós Iroda - és persze lesznek esti bulik is.
Szerdán, július 21-én a tábor első előadása a Fősátorban máris sokak érdeklődésére tarthat számot: 10.30-tól Az EU és a nemzeti gazdaságok – béklyó vagy kitörési lehetőség a válságból? címmel László János (vállalkozó, az EMNT székelyföldi régió elnöke, Székelyudvarhely), Mendelényi Dániel (informatikai megoldások és szolgáltatások terület vezetője, Siemens Zrt.), Becsey Zsolt (államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium), Juhász Jácint (dékán-helyettes, BBTE, Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Kar), Szatmáry Kristóf (elnök, BKIK) beszélgetnek, Mátis Jenő (elnök-vezérigazgató, BGA Mikrohitel Rt., Kolozsvár) moderálásával.
A Corvina-sátorban Nyelvi jogaink. Ha vannak, miért nincsenek? címmel Szigeti Enikő (ügyvezető igazgató, Civil Elkötelezettség Mozgalom, Marosvásárhely), Batizán Emese (programfelelős, CEMO), Horváth István (egyetemi tanár, BBTE), Cúth Csaba (elnök, Anyanyelvünkért Polgári Társulás, Komárom) válaszolnak Balogh Levente (újságíró, Krónika) kérdéseire.
A nagyszínpadon 20 órától a régi kedvenc: a Bikini lép fel, őket a Magashegyi Underground követi. Az alternatív-elektronikus magyarországi együttes énekesnője az erdélyi Bocskor Bíborka, akit a Megasztár tehetségkutató műsorban ismert meg a szélesebb közönség.
Csütörtökön, július 22-én 10 órakor a Fősátorban egy asztalhoz ül Markó Béla és Tőkés László, hogy a nemzetpolitikai rendszerváltásról beszélgessenek Ágoston Andrással (elnök, VMDP), Brenzovics Lászlóval (alelnök, Kárpátalja Megyei Tanács), Kovács Miklóssal (elnök, KMKSZ), Pásztor Istvánnal (elnök, VMSZ), Izsák Balázzsal (elnök, SZNT), Jakab Sándorral (elnök, HMDK). A beszélgetés tiszteletbeli meghívottja Semjén Zsolt (miniszterelnök-helyettes, Budapest), moderál Répás Zsuzsanna (államtitkár-helyettes, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Budapest).
Míg 16 órától a nemzettudat és lelkiállapot témáját járja körül Czakó Gábor (író), Böjte Csaba (lelkipásztor, Déva) és Szőcs Géza (államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztériuma) Gazsó L. Ferenc (újságíró) moderálásával, 18 órától a verespataki állóháborúról osztja meg godolatait Tőkés László (európai parlamenti képviselő) és Remus Cernea (elnök, Romániai Zöld Párt) a moderátor Kovács Zoltán Csongor (elnök, Zöld Erdély Egyesület) lesz.
Az E-MIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) szervezésében Bayer Zsolt és Méry Gábor beszélgetnek Nádasdy Borbála grófnővel, illetve bemutatják Demeter Szilárd Lüdércnyomás című prózakötetét és L. Simon László A római szekér (Kulturális politika - politikai kultúra) című könyvét. Este az egyik legsikeresebb magyar rockzenekar, a Hooligans lép fel, majd az erdélyi Tündérground zárja a bulit a nagyszínpadon. A szervezők legfrissebb jó híre, hogy Hobo is jön Tusványosra - Földes László pénteken, július 23-án lép fel Rúzsa Magdolna koncertje után. Transindex.ro

A ,,jó” székely (Sarkos szavak)
Anyaországi, (szélső)jobboldali portálok, hangadók szerint a jó székely olyan, amilyennek ma azt az angyalföldi, borsodi vagy tápiószentmártoni magyar ember megálmodja egy Nyirő-kötet és hat feles barack után. Kemény, mint a szikla, ugyanúgy porlik, zsigerből utálja a zsidót és a kommunistát, könnybe lábad a szeme, mikor magyar turistát lát a galambdúcos porta előtt, és egyáltalán, mindenben, mindenkor egyetért azzal, aki visszakézből büdösolához és édeserdélyittvagyomozik.
Ha nem ilyen, akkor az szerintük nem is székely, az kollaboráns, hazaáruló, korcs, hülye, a nagyapja legalábbis kocsmáros volt a faluvégen, és ha nem, akkor biztosan van valamilyen RMDSZ-es rokona, ami, tekintetbe véve a székely népsűrűséget, valószínűleg igaz is.
Mármost a valódi székely valóban nem rajong senkiért, aki nem magyar vagy pláne székely: de esze ágában sincs kapásból pocskondiázni, földig alázni, kiirtani bárki mást, aki nem olyan, mint ő. Nem, ezt meghagyja az anyaország rosszabbik részének, és legfennebb azoknak oszt ki két jól irányzott pofont, akik anyaországból jövet őt megpróbálják igaz magyarrá nevelni.
És ezt milyen jól teszi...
Anyaországi, hivatásos magyarok szerint a jó székely utálja Orbán Viktort is, mint a kukoricagölődint, a jó székely elkötelezett Kelet-párti, a jó székely Dózsa óta egyengeti a kaszát, hogy na majd eccer jó rendet vágunk az ármányos nem magyar világban.
Holott az igazi székelynek van annyi esze, hogy megnézze, kitől kapott egyetemet, állampolgárságot, pénzt, paripát, kedvet a fegyverhez: és mindezt nem téveszti össze a nemzeti bóvlival házaló anyaországival. Dózsát nem szereti, mert miatta már levágtak sok fület, és egyébként is, az is hülye, aki a kaszát nem kaszálásra használja, különösen, hogy errefelé még maga kénytelen megművelni földjét. Keletről meg megvan a maga véleménye, elég jól ismeri, szegről-végről, szuronyhegyről az oroszokat.
Anyaországi, hivatásos (szélső)jobboldali közíró nem érti, pláne, ha eddig még soha nem járt Erdélyben pünkösdi búcsún kívül, hogy mégis, hogy van az, hogy a székelynek véleménye van, és nem zsigerileg hungarista? Nem érti, hogy soha nem volt az, nem érti, hogy a székely legalább olyan okos és művelt, mint ő. Nem érti, hogy két nyelvet beszélni nem gyengeség és nemzeti korrumpálódás, hanem nagy erény — de honnan is értené?!
Hivatásos magyar turista Erdélyben, aki háromkilós mustárt vásárol két erdélyi műemlék megtekintése között, nem érti, hogy van az, hogy az a sok derék, vendégszerető ember miért nem olyan, mint ő: és azt persze nem lehet megértetni vele, hogy tényleg, ha a székely is annyira hülye és önző lenne, akkor nem látná őt vendégül legközelebb.
Anyaországi nadrágszíjparcellán vagy panelban felnőtt, amúgy jóindulatú ember nem érti, hogy Székelyföld az, ami, saját élete van, és ugyanolyan jóindulattal fogadja el a tápos vendéget, ahogy évszázadokkal ezelőtt a román juhászt vagy cigány kéregetőt. Mert ilyen, és kész.
Valami ilyesmiről írta Mikszáth annak idején: ,,mintha egy tenger lenne köztük és miközöttünk".
De persze, már ő is a politikai osztályra gondolt. Mert amúgy a nemzet egy. Kivétel ezek közül csak azok, akik megszabják, milyen is kéne én legyek.
György Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Markó: Valós reformok – csak kormányzással
Az RMDSZ azt várja Magyarországtól, hogy minél egyértelműebben, minél határozottabban támogassa a romániai magyarság szervezeti, politikai és érdekvédelmi önállóságát, lehetővé téve, hogy ez a közösség Romániában és a világban a lehető leghatékonyabban léphessen fel céljainak valóra váltásáért – mondta pénteken Marosvásárhelyen Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes a szövetség kisparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén emlékeztetett: a Magyarországot vezető új kormány már meg is hozta a határon túli magyarságot érintő első fontos intézkedéseket.
„Célunk és érdekünk, hogy minél szorosabban együttműködjünk ezzel a kormánnyal” – hangsúlyozta Markó. Ilyen szempontból üzenetértékűnek nevezte, hogy már hivatalos látogatást tett Romániában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Martonyi János külügyminiszter.
A politikus kifejtette: a szlovákiai választások eredményei komoly tanulságok levonására késztetik a romániai magyarságot. Szlovákiában ugyanis a magyar szavazók nagyobbik része nem az etnikai alapon szervezett – de kevésbé hatékonynak bizonyuló – érdekképviselet, hanem egy eredményesebbnek vélt vegyes, szlovák-magyar alakulat, a Híd párt mellett tette le a voksot, az együttműködésre, az eredményközpontú politikára, nem pedig a nemzetek közötti feszültségre szavazott.
Markó szerint a romániai magyarságon belül arról vitatkoznak, hogy ki radikálisabb a másiknál. Az eredményes politikát a leghangosabb megnyilatkozás sem helyettesíti – szögezte le Markó, aki mindazonáltal az etnikai alapú érdekképviseletet tartja megfelelőnek.
Az ülés „legforróbb” témájáról, az RMDSZ mostani kormányzati szerepéről szólva emlékeztetett, hogy a szövetség az elmúlt időszakban súlyos dilemma előtt állt: maradjon-e kormányon, vagy ellenzékből bírálja a hatalmat. Az országot sújtó válsághelyzetben, a népszerűtlen intézkedések miatt különösen sok bírálat éri az RMDSZ-t, saját választói részéről is. Markó szerint a megszorító intézkedéseket már legalább egy évvel ezelőtt meg kellett volna hoznia az akkori kormánykoalíciónak, amelyet még a demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták alkottak. Ők akkor egymással vetélkedtek, egyikük sem merte felvállalni ezeket a lépéseket – tette hozzá.
A mostani helyzet kialakulásáról tehát nem az RMDSZ tehet – hangsúlyozta a szónok, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy a kormánykoalíció tagjaként szolidárisnak kellett lennie a koalíciós partnerrel, vagyis a Demokrata Liberális Párttal (PD-L).
A válság kiéleződésekor már nem volt sok választás: vagy a költségek csökkentésével vagy az adók emelésével lehetett csak visszaállítani a költségvetési egyensúlyt. Markó ezzel arra utalt, hogy eredetileg a kormány a közalkalmazotti fizetések és a nyugdíjak csökkentése mellett döntött az áfa és az egykulcsos adókulcs emelése helyett.
Felhívta a figyelmet: az RMDSZ felelős módon áll a kormányzás kérdéséhez. Kényelmesebb lenne ellenzékből figyelni az eseményeket – mondta. Leszögezte ugyanakkor: csak kormányzati helyzetet elfoglalva lehet remény a valós reformok megvalósítására, így az infrastruktúra fejlesztésére és a decentralizáció kiteljesítésére.
Az SZKT tegnapi ülésén eldöntötte: 2011. február 26–27. között szervezik meg az RMDSZ X. kongresszusát. Ennek helyszínéről szeptember 10-én határoznak majd. A területi szervezetek ez időpontig nyújthatnak be pályázatot a kongresszus megszervezésére vonatkozóan. Szabadság (Kolozsvár)