Az erdélyi magyar irodalom hűséges krónikása
Nagy Pál (Mezőkölpény, 1924. január 24.) nyolcvanhat évesen is egyike legmozgékonyabb irodalmárainknak, a szó valós és átvitt értelmében egyaránt. Konferenciákon vesz részt és szólal fel Budapesten, Debrecenben, Kecskeméten és másutt, irodalmi zarándokhelyeken jelenik meg és koszorúz, publicisztikája pedig jelentősen gazdagodott az 1989-es fordulat, a diktatúra bukása utáni esztendőkben. Önálló köteteinek száma elérte a tízet, ezek mind 1990 után jelentek meg, a tizedik éppen most kerülhet az olvasó asztalára (Betűvetés mezején. Írókról, írásokról. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2010). Jelentős a szerző szerkesztői, válogatói, elő- és utószóírói munkássága is, hiszen 1984- től kezdődően tizenegy antológiát állított össze, az utóbbi három kategóriában pedig hetvenhat kiadványon szerepel a neve. Ha csak a Wass Albert-sorozatot tekintjük, akkor is kalapot kell emelnünk Nagy Pál előtt: huszonhét Wass Albert-alkotást sorolhatunk fel, ami a kétkötetes művek okán harminchat könyvet jelent, amelyeket sajtó alá rendezett, és látott el szükség szerint elő- vagy utószóval.
Új könyvében napi- és hetilapokban megjelent rövid recenzióit olvashatjuk, az alcím pontos, valóban írókról, könyveikről, olykor folyóiratokról, szerkesztőségi emlékekről van szó. A kötetbe fölvett szövegek szerzőit számba véve nagyjából kirajzolódik az irányulás is, amelynek mentén a szerző irodalmi ízlésének, az évek hosszú során át egyre gazdagodó, pallérozott műveltségének köszönhetően kritikusi hozzáállása és krédója fölfénylik, jelesen a népnemzeti irodalom nyomon követése és értékeinek fölmutatása. Ezt a hitvallását Nagy Pál sohasem adta fel, hanem dicséretes következetességgel emelte szemléletmódjának fókuszába, valahányszor pennához nyúlt.
A Betűvetés mezején harmincnégy írást tartalmaz mintegy százhetven oldalon, abból hatvan 1989 előttről származik, százöt pedig immár a közlésszabadság józan kötelékében fogant. Tizenhat könyvről szólnak az 1989 előtt megjelent recenziók, szerzőik (a közlés rendjében): Molter Károly, Szenczei László, Horváth István, Szépréti Lilla, Fábián Ernő, Veress Dániel, Szemlér Ferenc, Fodor Sándor, Zágoni Attila, Mikó Imre-Kicsi Antal- Horváth Sz. István (a Balázs Ferenc-antológia szerzőhármasa, Mikó halála után Kicsi Antal írta tovább, az ő elhunyta után a fiatalabb szerző fejezte be a monográfiát), Szabó T. Attila, Tamási Áron, Sütő András, Kemény János, Gellért Sándor, Sipos Domokos, Bözödi György. Nem érzünk semmiféle törést a korábbi és későbbi szövegek között, sem szemléletben, sem stílusban. Kik az 1989 után keletkezett írások szereplői? Kacsó Sándor, Tamási Áron, (az akkor hatvanéves) Ráduly János, Bözödi György, Sütő András, Sipos Lajos (Tamási-monográfia szerzője), Nyirő József, Szász István Tas, (a nyolcvanéves) Fodor Sándor, Wass Albert, Beke György, (a hetvenéves) Páll Lajos, újfent Bözödi (a Termés kapcsán), és az utolsó két méltatás főszereplője ismét Sütő András. Néhány szöveg antológiákról, folyóiratokról, a hajdani Művészetről, illetve a kolozsvári Hitelről szól, egy pedig vitairat: Stefano Bottoni történész tévedéseit igazítja ki, és a marosvásárhelyi írók ötvenhatos szerepével kapcsolatosan tárja fel a tényeket, dokumentummal alátámasztva: Hajdu Győző 25 oldalas feljelentésének közlésével, melynek következtében eltávolították az Utunk hetilap éléről Földes Lászlót. Ezt az írást, benne a rágalmazó "csúcsmunkával" jó volna, ha a tisztességes irodalmi és közéleti portálok fölvennék és fölmutatnák, valahányszor Sütő Andrást és három (az aláírásukat visszavonó) társát mocskolnák azok, akik az Ő "létvégi hajrájában" s halálában sem röstelltek gyűlölettől csepegő szennyhadjáratot indítani ellene egy (azóta "elvérzett") bukaresti magyar hetilapban...
Nagy Pál egész élete során hűséges közvetítője volt az erdélyi és az egyetemes magyar irodalom maradandó értékeinek. Könyvismertetőiben mindig ott a távlat, a mű behelyezése ebbe a kettős mezőbe, és ha ízléspreferenciái, kedvencei vannak is, a személyesség sosem ütközik ki ezekből a párperces olvasásra, olvasói párbeszédre serkentő "monológokból" – inkább a megbecsülés, a tisztelet kristályosodik ki, a legnagyobbak és a kevésbé nagyok iránt is. Tamási a kedvence, Wass Albert a kedvence, Sütő András a kedvence. De hát kinek nem "jön be" az erdélyi magyar irodalomnak ez a pompás triója?! Róluk gyakrabban s bővebben ír – de hát ki tenne másként?! A könyv első írása – Molter Buborékharc című kötetéről – 1981-ből való, az utolsó 2009-ből: a szerkesztő, az ember Sütő Andrásról szól, ez idáig kevéssé ismert életrajzi elemekkel gazdagítva a róla kialakult képet. A két írás némileg marosvásárhelyi "keretet" is nyújt a köztük szövegtelérként meghúzódó gazdag tartalomnak. A könyv utolsó mondatát idézem: "Visszavonulása után nem sokkal – 1989 decemberében – megszűnt az Új Élet. (Rövid ideig Erdélyi Figyelő volt a folytatása.) Az író-főszerkesztő Sütő András öröksége, emléke azonban tovább él olvasóinak, tisztelőinek tudatában. Mert ő egész pályája során tisztességes magyar szavak, tisztességes magyar mondatok teremtését, terjesztését, megőrzését tekintette hivatásának. Így ismerik őt szerte a nagyvilágban mindenütt – mindenfajta határokon innen és túl."
Kissé szomorkás hangulata támad az embernek, ha elgondolja, hogy a kötet csaknem valamennyi szerzője kortársa (volt) Nagy Pálnak, közülük azonban már csak néhányan élnek, írnak. Azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy az erdélyi irodalom tiszta vizű forrásai, bármennyire "bolygatták" is letűnt korok szájzáras politikai kurzusai, nem száradtak ki, apadtak el; olyan természetűek, hogy minél inkább bántják, annál erőteljesebben buzognak – mint azt az elmúlt két évtized fiatal írónemzedékeinek látványos előretörése is mutatja. És voltak, vannak, lesznek Nagy Pálok is, akik segítenek (a világhálós szemrontást előbb-utóbb elunó) olvasóknak a tájékozódásban, a jó művek keresésében, befogadásában és értékelésében.
Bölöni Domokos. Népújság (Marosvásárhely)

110 éve született Szabó Ernő
A nagy magyar színészdinasztiák egyik felejthetetlen képviselője, Thália erdélyi mindenesei közül a legkiválóbbak közé tartozik. A legendás Marosvásárhelyi Székely Színház alapító tagja, sokoldalú, rendkívüli az egyénisége. 1946 és 1955 között élt, dolgozott a Bolyaiak városában, színészként, majd főrendezőként is elévülhetetlen érdemeket szerzett, sok-sok élményteljes előadás meghatározó figurájává vált, a közönség egyik felkapott kedvence lett. Pedagógusként is alaposan rászolgált az elismerésre. Csörgheö Csuli, Farfuridi és számos más szerepe kitörölhetetlenül bevésődött a nézők emlékezetébe. 55 évesen települt át az anyaországba, és ott is hamar meghódította a színpadot. A magyar film nemzetközileg is elismert kiválóságává nőtte ki magát, egy évtized alatt sok-sok produkcióban remekelt. Legmaradandóbb teljesítménye Fábry Zoltán Hannibál tanár úr című alkotásában Nyúl Béla megformálása. Kisemberként lett igazán naggyá. Ezt a milliók hallgatta rádiós sorozat, a Szabó család Szabó bácsijaként csak tetézte, olyannyira, hogy közkívánatra az 1966-ban bekövetkezett halála után se szüntethették be a szerepét, Rajz János alakította tovább. Jelképesnek is tekinthető ez: ha végleg távozott is a földi létből s az életet jelentő deszkáról, a halhatatlanok közé került. Emlékét örökre megőrzi a színház- és filmtörténet.
Egyéniségét egy kedves marosvásárhelyi pályatársa, a Székely Színház örökös tagja, az idén 90 éves Szabó Duci visszaemlékezéséből kiragadott anekdotázó részlettel idézzük fel.
– Beszéljünk Szabó Ernőről. Marosvásárhelyi jelenlétét felmérve, színészként tarthatjuk nagyobbra vagy rendezőként?
– Mind a két minőségében rendkívüli volt. Csak ránéztünk és tudtuk, hogy mit akar. Kedves, közvetlen ember volt, ha kellett, szigorú is tudott lenni. Vérbeli színházi személyiség. Manapság azt mondanák rá, hogy totális színész. Tulajdonképpen mindenhez értett ebben a mesterségben. Igazi komédiás volt, prózát és operettet is játszott, de tragikus szerepben is rendkívül meggyőző tudott lenni. Vajszívű volt, egyszer mégis megbüntetett. A Gül Baba előadása zajlott. Nagyon meleg volt, a harmadik felvonásban a súgónőnk rosszul lett. Bemegyek a színpadra, lenézek a súgólyukba és ott látom Szabó Ernőt fehér atlétatrikóban, szőrös mellel, a nagy szemüvegével. Azt kellett éppen énekeljem, hogy "Ez ő, ez ő a..." és így tovább. Éneklés helyett sírva nevettem. Amikor vége volt, bejött az öltözőmbe és azt mondta: Tudod, hogy meg vagy büntetve. – Tudom, mivel? – Veszel nekem egy liter bort Cseh Gábortól. Na, így büntetett meg. De azt a látványt én soha el nem felejtem. Ellenállhatatlan volt ott, a lyukban, amint tornaingben a súgópéldányt böngészi azzal a nagy bögölyszemével. Nem voltam röhögős, de akkor nem bírtam visszatartani a kacagást. Vagy egy másik eset. Gyergyóban voltunk az Úri murival. A második felvonásban Lőrinczy Icuka, aki teljesen élethűen utánozott állathangokat, a darabban kellett kukorékoljon. Elkezdte, mire fel a környék összes kakasa abban az esti órában éktelen kukorékolásba fogott. Kovács engem szembeállított a közönséggel, rám borult és úgy kacagott, én meg csak álltam, azt se tudtam, mit csináljak. De persze a közönség is észrevette és kacagott. Sok kedvesség van egy életen át egy ilyen munkahelyen.
– Anekdoták, történetek sokasága szól arról, hogy a színészek a színpadon miképpen szokták megtréfálni egymást.
– Nálunk ez nem volt szokás, nem nagyon csináltak ilyesmit. De még Kovács Gyuriban volt ilyen hajlam, amíg beteg nem lett. Ő nagyon röhögős volt.
– Tényleg? A kívülálló őt mindig nagyon komolynak, távolságtartónak vélte.
– Jaj, ha elkezdett kacagni, nem tudott megállni. A bukaresti nagy vendégszereplésen a muskátlit kezdte rágni, olyanokat csinált. Aztán, amikor kezdett baj lenni a szívével, eléggé megkeseredett.
– Az előadás szent és sérthetetlen volt?
– Nemigen történtek viccelődések, még Andrási Marci bohóckodott néha, amikor megengedhető volt. Az egyik ilyen eset ma már anekdotaként forog közszájon. 1954-ben Szabó Ernő felújította a nagy sikerű Gül Babát. Emlékszem, Gulácsy Albertet is lehívták Nagyváradról, a szubrettszerepet én kaptam, természetesen fellépett Marci is. Egyik alkalommal előadás közben éppen a svájci futball- világbajnokság nagy csatája, azt hiszem, hogy a magyar- brazil meccs zajlott. Kint a fiúk hallgatták a rádiót, majd az egyik bekiáltotta a végeredményt: Ne búsulj, kis gazdám, győztünk 4:2-re! A közönség persze, vette a lapot, nagy taps, nevetés fogadta a hírt. Tompa egész hónapra megbüntette a vétkest.
N.M.K. Népújság (Marosvásárhely)

Csaba testvér megtartotta hálaadó szentmiséjét
Ünnepélyes külsőségek között 2010. július 10-én délután 6 órakor Böjte Csaba ferences szerzetes megtartotta hálaadó szentmiséjét Budapesten, a Szent István bazilikában.
Szombat lévén, esketések sora zajlott az esemény előtt. A bazilika környéki utcákban Nagyszalontáról, Pusztináról, Parajdról és Kisiratosról érkezett gyerekekkel tele autóbuszok parkoltak le. Csaba atya személyesen felügyelte, irányította a gyerekeket. Jól szervezett csapat. A templom zsúfolásig megtelt. A szervezők nagy hozzáértéssel felsorakoztatták a tanulókat a mise helyszínén, a templom belső terében. Csaba atya segítői, a parajdi panziótulajdonos Molnár József bibliarészleteket olvasott fel, a pusztinai Nyisztor Ilona jól szavaló pusztinai nyolcadikost (Szabó Anca Cristina) tanított be Lakatos Demeter egyik csángó témájú versének megszólaltatására. A közös kórus Kájoni János-dallamokkal kedveskedett. A kiváló akusztikájú belső tér elcsendesedett. Csaba atya egy józan gondolkozású egyszerű ember szavaival élve megfogalmazta jövetelük célját. „Drága gyermekeinkkel egy szentmisében szeretnénk megköszönni a bennünket szerető, segítő anyaországi testvéreinknek a lehetőséget, a kettős állampolgárságról szóló hatalmas kaput, melyen keresztül felemelt fővel beléphetünk egymáshoz. Szeretnénk együtt imádkozni, hogy ez a szép, tiszta szívek vágyából megszületett lehetőség valósággá váljon.”
A padsorokban ott ült Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége is. Révész Máriusz FIDESZ-MPP-és országgyűlési képviselő – Csaba atya első könyvének nyomdába segítője, a Szent Ferenc Alapítvány pártolója, támogatója – három fiúgyermekével a lépcsőkre szorult a pusztinai népviseletben feszítő kisiskolások mellé. A nézőtéren ott ült a már fehér hajú, de még jó egészségnek örvendő Böjte mama az atya dedikációjára várók között. Kinn, a bazilika előterében szíves ajánlással Pál Mária szalontai igazgatónő árulta a Böjte-köteteket. Bősről Mészáros tanár néni kísérte Böjte Csaba édesanyját.
Az árvaházi gyerekek gazdag délutáni műsorát sokan megtapsolták, a Böjte-kötetek dedikációja estébe nyúlott.
A moldvai csángó gyerekeket ismerősöknél szállásolták el, a szalontai szórvány gyerekei még aznap hazatértek. Kisiratost Márton János képviselte.
Csaba atya lélekből fakadó szép szavait szívükbe zárták a moldvai csángók, az erdélyi magyarok s a felvidékiek egyaránt.
Hevesi Mónár József, nyugatijelen.com. Erdély.ma

A PKE reklámgrafika szakos diákjainak kiállítása Szentendrén
Kiállítás-megnyitóval vette kezdetét az az alkotótábor, amelyet a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) reklámgrafika-szakos hallgatóinak, valamint a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia-EMTE) csíkszeredai kara hallgatóinak szervezett a Partiumi Egyetem Alapítvány.
2010. július 9–18-a között 12 tehetséges diák Nagyváradról és Csíkszeredából, illetve egy „vendégművész” Biharugráról a Pap-szigeti campusban képezheti tovább magát a képzőművészet területén. További két egyetemi hallgató a Szentendrei Régi Művésztelep Egyesület meghívására, Szakács Imre festőművész irányításával a Ferenczy Múzeumban, valamint az elnök-festőművész saját grafikai műhelyében munkálkodhat.
Péntek délután a Pest Megyei Könyvtár halljában a PKE diákjainak kiállításán dr. Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Az elöljáró hangsúlyozta: Szentendre számára kiemelt esemény a kiállítás, hiszen a város mindig is fontosnak tartotta a határon átnyúló kapcsolatok ápolását. A polgármester elmondta: a PKE diákjainak korábbi, első kiállítása után született az ötlet, hogy alkotótáborban biztosítsanak lehetőséget a továbbképzésre a fiataloknak, mert nagyon tehetséges művészek vannak köztük.
Ezt követően Tőkés László a PKE elnökeként megnyitotta a kiállítást. Az Európai Parlament alelnöke nyitóbeszédében rámutatott: nem csupán nyelvében, hanem hitében és kultúrájában is él a nemzet. Ennek bizonysága a Nagyváradon tanuló fiatalok szentendrei kiállítása is – hiszen ugyanazon nemzettest részei vagyunk. Kulcsszavakba sűrítve: hit, önazonosság, az Édesanya-haza szeretete – ezek a meghatározó elemei a közösségi érzésnek, jelentette ki az EP-képviselő.
Tőkés László továbbá a magyar nyelvű felsőoktatás fontosságát emelte ki: emlékeztetett arra, hogy egykori ellenségeink erről mintha többet tudtak volna, például 1920-ban a bevonuló román csapatok az elsők között utasították ki Nagyváradról az európai rangú tanári kart. Viszont Klebelsberg Kunó „semmiből egy új világot teremtett”, parafrazálta Bolyait a püspök, és ezt a példát tartották szem előtt, amikor húsz évvel ezelőtt Nagyváradon helyzetteremtő módon megalapították a Sulyok István Református Főiskolát. Ennek jogutódjaként, többéves politikai huzavonát követően a magyar tannyelvű Partiumi Keresztény Egyetem – a Bolyai Egyetem megszüntetése után fél évszázaddal – elsőként nyerte el a román állami akkreditációt. Tőkés László örömmel jelentette be, hogy immár a testvérintézmény, a három helyszínen – Kolozsváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen – magyarul oktató Sapientia-EMTE is az akkreditáció előtt áll. Az erdélyi képviselő megköszönte a magyar államnak, hogy segíti az önálló erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás kiépítését. „Minden magyar felelős minden magyarért”, idézte zárásként Szabó Dezsőt, ennek jegyében, jelentette ki Tőkés, itt az ideje, hogy a gyakorlatban is összefogjunk mi, magyarok.
A PKE elnökének megnyitóbeszéde után Izsák Előd, a Reklámgrafika Szak fiatal tanára mutatta be a közszemlére tett műveket, majd a kiállításhoz illő zárásként a Kónya-család Barcsay Jenő születésének 110. évfordulóján az erdélyi származású, Kossuth-díjas magyar festő, grafikus, művésztanár és tanár Művészeti anatómia című könyvét ajándékozta az egyetemnek.
Végezetül köszönetet mondtak a támogatóknak: az idei alkotótábor a Nemzeti Civil Alapprogram, Szentendre Polgármesteri Hivatala és az Éhn József vezette Víz-Inter Kft segítségével valósulhatott meg.
erdon.ro

A Krisztus Világossága olvasóinak
Sok levél érkezett, sokan kerestek meg és fel, hívtak telefonon: miért nem folytatja Incze Dénes a számukra megszokott, szeretett lapját. Ezek az olvasók a mi lapunkat is ismerik, szeretik, sőt, többen a Keresztény Szót is olvassák. Nem két lapunk ellen, azok hiányosságai miatt járatták a Krisztus Világosságát, hanem mert abban – így fogalmaztak – mást találtak, ami érdekelte őket. Ott ugyanis nem szerepeltek a világban tapasztalható viszontagságok, nyomorúságok, az arról szóló hírek, a politika széthúzó, mindig megosztásra vezető civakodása, az emberek gyengeségeit célba vevő írások, másokat, egyéneket és népcsoportokat bármilyen (akár igazságos, akár hamis, mondva csinált) okból becsmérlő cikkek (mint a világi sajtóban) – ott csak szentekről, imákról olvastak, és ez nekik – mivel általában idősebbekről van szó – jól esett.
A telefonálók, személyesen vagy levélben minket megkeresők kérdéseire nem tudtunk mit válaszolni, hiszen mi első perctől jeleztük: fájlaljuk a lelkiségi testvérlap megszűnését, de mi erről nem sokat tudunk, s szintén első percben azt is felajánlottuk: helyet, teret biztosítunk a lelkiségi írásoknak, hogy az olvasókat valamelyest kárpótoljuk veszteségükért. Ugyanakkor jeleztük Incze Dénes szentszéki tanácsos, c. esperesnek, alapító, felelős főszerkesztőnek: ha ereje és kedve engedi, szívesen biztosítunk neki is egy-egy cikk erejéig teret, ha pedig győzi még, akár rovatot is, hogy hozzá hű olvasói ne szenvedjenek hiányt. Incze Dénest meghatotta az olvasók ragaszkodása, személyes kötődése, az írásaira, munkálkodására utólag érkező sok pozitív visszajelzés, így megígérte: amint egészségügyi problémáiból kissé összeszedi magát, pihen és megerősödik, lapunk hasábjain ismét szólni fog kedves, hű, kitartó olvasóihoz.
Így hát ismét biztosíthatjuk a kedves olvasókat: bár az anyagi nehézségek szorongatnak, torkon ragadnak, az olvasóknak nehéz több lapot fizetni, járatni, amikor a betevő falatjuk is kockán forog, de a Vasárnap igyekszik szolgálatukra lenni, s mint az erdélyi, magyar anyanyelvükhöz és vallási meggyőződéseikhez hű hívek hetilapja ezentúl igyekszik a Krisztus Világosságát a lelkiségi írásokkal oly módon pótolni, hogy az olvasók ne szenvedjenek lelki hiányt.
Bodó Márta. Vasárnap (Kolozsvár)

Székely önrendelkezés a tudományban (is) – Kisebbségi jövő a tudásalapú társadalomban – Konferencia Gyergyóremetén
A székelység kisebbségi létéhez, önrendelkezéséhez sokan sokféle szempontból közelítettek már, viszont a székelyföldi oktatás, kutatás és tudás autonómiája viszonylag ritkán került szóba. Ezért nevezhető úttörőnek a gyergyóremetei falunapok keretén belül szombaton megrendezett „Kisebbségi jövő a tudásalapú társadalomban” című konferencia, melyen neves előadók és fiatal tehetségek tárták az érdeklődők elé a székelyföldi tudomány jelen állását és jövőjét.
A konferenciát imával nyitó Orbán László esperes Wass Albertet idézve adta át a szót a tudomány képviselőinek, mely szavak akár a rendezvény mottóját is képezhették volna: „magyarnak lenni Erdély földjén annyit jelent, mint mindig egy lépéssel előbb lenni... egy kicsit többnek lenni minden tekintetben...”
Így vélekedett az első előadó, Andrew Balas remetei származású amerikai orvos-matematikus is, aki szerint ha a tudós, kutató nem tud kisebbségben lenni, elviselni, hogy nem ért vele egyet a többség abban, amit felfedezett, akkor sikeres sem tud lenni. A nagy felfedezések tehát mindig kisebbségben kezdődnek. Hogy ez Székelyföldön is megvalósulhasson, megalapította a Székely Előfutár Alapítványt, mely a Balás Elek nevet viselő ösztöndíjjal támogat minden évben tíz fiatal székelyföldi kutatót. A konferencia során ők is bemutatkoztak, beszámoltak tevékenységükről. A humán szekció ösztöndíjasai székelyföldi vonatkozású társadalmi jelenségeket vizsgáltak, hozzásegítve a székelységet saját hagyományainak, szokásainak és múltjának jobb megértéséhez. Kinda István, aki korábban a moldvai csángókkal is foglalkozott, dokumentumfilmet vett fel a téglavetés hagyományos mesterségéről Nagyborosnyón, Sütő István saját családtörténetén keresztül írta meg a vargyasi bútorfestés múltját és jelenét, Kiss Adél pedig a székelyföldi felnőttképzést vizsgálta. A természettudományos szekció ösztöndíjasai nemzetközi kutatóhálózatok munkájába kapcsolódtak be, Kovács Katalin egy román-magyar-cseh projekt keretén belül az intenzív lézerimpulzusokkal foglalkozik, melyek segítségével a rák molekuláris fázisában felismerhetővé válhat, Kovács Levente pedig a programozott sejthalált kutatja egy szegedi csoportban, amely munka szintén a rák gyógyítását célozza, hiszen a rákos sejtekbe programozott sejthalál megállíthatná a betegség elburjánzását.
Az ösztöndíjasok előadásai is abba az irányba mutatnak, amit Kötő József hozzászólásában kulcsszóként emelt ki: glokalizáció (a globális és lokális összekapcsolódása). Bekapcsolódni a nemzetközi körforgásba, kihasználni a globalizáció adta lehetőségeket, ahogy azt a természettudósok is tették, ugyanakkor figyelni a lokális jegyekre, székely jellegzetességekre és őrizni azokat, amire az ifjú társadalomtudósok tevékenysége is irányult.
A legtöbb vitát kiváltó felvetés a szintén a glokalizációval összefüggő önálló székelyföldi egyetem kérdése volt, melyet Andrew Balas nevezett meg célként. Az amerikai előadó szerint Székelyföldnek szüksége van egy mágnesként működő saját tudományegyetemre, amely lehetővé teszi a helyi kutatók együttműködését, akik speciális, helyi problémákra kereshetik majd a választ. Bíró Zoltán, a Sapientia dékánja szerint inkább a Székelyföldön működő állami és magánegyetemek, kihelyezett tagozatok szorosabb együttműködésére lenne szükség az egyéni munkavállalás helyett, egyeztető fórumra, közös hírlevélrendszerre, közös kiadványokra, akár közös kutatóhálózatra, valamint a térséggel való szoros kapcsolatra. Szerinte a székelyföldi autonómiát nem kérni kell valakitől, hanem, legalábbis tudományos téren, meg kell valósítani az intézmények együttműködése által.
És mivel a hagyományápolást Andrew Balas a közösség sikerességének és jó egészségi állapotának feltételeként nevezte meg (ellenpéldának felhozta a marginalizált indiánok esetében tömegesen jelentkező alkoholizmust és elhízást), olyan előadásokra is sor került, amelyek a székely múlttal foglalkoztak. Nagy József, Szabó József János, Egyed Ákos és Csikány Tamás is a székelység forradalmakban és háborúkban vállalt szerepét mutatták be, melynek egy szeletét élethűen meg is jelenítették másnap a hagyományőrző egyesületek a piski csata Maros-parti újrajátszásával.
Köllő Zsófia. Erdély.ma

Fapuskától óvó román rendőrség
Történelmi hadijáték közel kétszáz korhű egyenruhában és fegyverzettel felszerelt hagyományőrző előadásában – egyedülálló rendezvényt álmodtak meg Gyergyóremetén a falunapok alkalmából. A csata lezajlott, azonban nem a tervek szerint: a rendőrség nem engedélyezte, hogy a hagyományőrzők használják teljesen ártalmatlan, fából készült fegyvereiket.
Az 1849. február 9-én lezajlott piski csatára emlékeztek vasárnap Gyergyóremetén. Nagyszabású hadijátékra került sor a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Egyesület, székelyföldi hagyományőrzők, valamint a Román Katonai Hagyományőrzők Szövetség közreműködésével. A közel kétszáz szereplő részletesen előadta azt a küzdelmet, amikor Bem József tábornok legnagyobb győzelmét aratta az osztrák császári csapatok felett. Az egykori csata a Sztrígy folyón lévő híd megtartásáért, illetve elfoglalásáért zajlott, a székely alakulatok bátran rohanták le az osztrák csapatokat, és visszavonulásra késztették a császáriakat. Remetén, a Maros-parton felállított híd körül zajlott a küzdelem, gyalogosok, tüzérek, lovas huszárok csaptak össze. A csatajelenet alatt Csikány Tamás hadtörténész mesélte a korabeli eseményeket, hogy a küzdelem mozzanatai érthetőek legyenek. A hagyományőrzők korabeli egyenruhákat viseltek, fegyverük is volt, de csak fából készült utánzat. A tervek szerint az eredeti lőfegyverek alapján készült másolatokat használtak volna, ezt azonban nem engedélyezte a rendőrség. A hagyományőrzőktől megtudtuk, a rekonstrukciók egyáltalán nem veszélyesek, emberi élet kioltására nem alkalmasak, hiszen kis mennyiségű lőpor robban fel bennük, így hang és füst keletkezik, golyót azonban nem lőnek ki. Elmondásuk szerint egyébként Európa más országaiban engedélyezett a puskák használata, rendszerint alkalmazzák különböző bemutatók, hagyományőrző rendezvények esetén. A hasonló elven működő ágyúkat szintén nem hozhatták el Remetére. Laczkó-Albert Elemér polgármester elmondta, már négy hónapja kértek engedélyt, hogy a fontos kellékeket ide szállíthassák a magyarországi hagyományőrzők. „Hónapokig jártuk a rendőrséget, hitegettek, csalogattak, a legnagyobb baj, hogy nem mondták meg, mit kell tenni, hanem hallgattak és aztán az utolsó percben bejelentették, hogy nem lehet” – részletezte a község vezetője. Azt is elmondta, a művelődési minisztérium segítségét is kérték, még az utolsó percben is reménykedtek, de hiába, a válasz nemleges volt. A megyei rendőrség szóvivője lapunk kérdésére úgy nyilatkozott, nincs törvényes keret Romániában az ilyen eszközök használatára.
A hadijátékra így is kíváncsi volt a falu népe, a füst és hanghatás végül néhány durranásra korlátozódott, amit kis mennyiségű lőpor robbantása idézett elő. A rendőrség figyelmét viszont ez sem kerülte el: a rendezvény után behívatták a szervezőket, és ellenőrizték a hagyományőrzők felszerelését, attól tartva, hogy megszegték a tiltást. Miután megbizonyosodtak a kellékek teljes mértékű ártalmatlanságáról, a szervezők elhagyhatták a rendőrséget.
Lázár Hajnal
Hargita Népe (Csíkszereda)

Sapientia: a titokzatos egyetem vége
Beszélgetésre hívtak meg a csíkszeredai Sapientia Műszaki és Társadalomtudományi karának vezetői több közéleti személyiséget, intézményvezetőket, tehetős üzletembereket. Biró Zoltán és Lányi Szabolcs arra kértek minket, akik jelen voltunk, hogy segítsünk az egyetemnek beilleszkedni a székelyföldi társadalomba annak érdekében, hogy ténylegesen a térség hasznára tudjon válni, tudjon székelyföldi intézményként működni.
A tanácskozáson kiderült néhány olyan dolog, ami valójában addig is szinte evidencia volt azok számára, akik az egyetem sorsán elgondolkodtak. Elsősorban az, hogy jelenleg a Sapientia nem felel meg annak a szerepnek, amire szánták. Vagyis nem tudott térségi intézménnyé válni, elszakadt a társadalomtól, egyre titokzatosabbá vált, és ezért sokat veszített presztízséből, illetve hatékonyságából. Veszített annak ellenére, hogy közben az akkreditációs folyamat sikeresen haladt előre, és technikai felszereltségben sincs hiány. Ennek ellenére, a jelentkezők száma évről évre csökkent, senki sem látott bele a folyamatba, ezért a bizalom helyett a tanintézmény iránti bizalmatlanság nőtt.
A beszélgetésen arra is fény derült, hogy többen azok közül, akik részt vettek az egyetem elindításában, úgy érzik, nem olyan irányba fejlődtek a dolgok, amerre ők szerették volna, és amerre a térségi igények alapján kellett volna elmozduljanak.
A Sapientia egy térségi innovációs központként kellene működjön, ennek ellenére nem tudunk helyi vállalatokkal közös fejlesztési beruházásokról. Az egyetem tudásközpont kellene legyen, de nem érezzük a tudományos munkacsoportok tevékenységének kisugárzását, és a kritikai észrevételek sorát lehetne folytatni.
Ezenkívül az intézménybe belekódolták a menedzsmenti működésképtelenséget is akkor, amikor két dékánt neveztek ki egyetlen helyszínre. A két struktúra képtelen kezelni az adminisztrációs helyzetet, a kinevezett rektorhelyettes, Szép Sándor nem tudta helyreállítani a természetes működés rendjét, intézkedéseit és terveit folyton megkerülték, végül egészségi okokra hivatkozva lemondott.
És ez – még ha igyekeztek is az épület falai között tartani a problémákat – valamiképpen hangulat szintjén kisugárzik az egyetemről.
Ebben a helyzetben fordulópontot jelentett a múlt heti találkozó: a karok egy része elhatározta, hogy az intézményhez kapcsolódó döntések meghozatali folyamatába bevonja a térség elitjét is. Ennek első lépése, hogy a Sapientia kiterítse kártyáit – vagyis a segítségkérés mellett fel kell fedje titkait. Nyilvánosságra kell hozni a hatékonysági mutatókat, az erőforrások felhasználásának eredményeit, az egyes szakokhoz kapcsolódó tudományos műhelyek szakembergárdáját (lássuk, vajon mennyire helyi a tanári kar, illetve ide csupán óraadni járó személyekről van szó). Ha ezeket az információkat kiadja az egyetem, és akkor elkezdődhet beillesztése a társadalomba, igazi székelyföldi intézménnyé alakítása.
A beszélgetés végkicsengése az volt, hogy kivétel nélkül minden meghívott hajlandó segíteni, megelőlegezve a bizalmat, illetve, hogy a Sapientia részéről is őszinte nyitási szándékról van szó. És erre lehet alapozni.
Isán István Csongor. Hargita Népe (Csíkszereda)

Megfigyelés alatt (Székely Sziget Fortyogófürdőn)
Alig halkult el a motorok zaja, pénteken és szombaton máris újabb nagyszabású rendezvényre került sor Fortyogófürdőn, amelyet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi szervezete a második Székely Sziget Fesztivál helyszínéül választott.
A kedvezőtlen időjárás, a fortyogói fesztivállal egy időben Szejkefürdőn zajló Székelyföldi Rockmaraton és a gazdasági válság miatt a vártnál sokkal kevesebben, az egész Kárpát-medencéből mintegy hatszázan vettek részt a családias hangulatú rendezvényen, melyet mindkét nap éber figyelemmel kísért a rendőrség és a titkosszolgálat, a tábor területén nem, de a kerítésen kívül folyamatosan ellenőrizték és igazoltatták a résztvevőket. A megkülönböztetett érdeklődés elsősorban a román hatóságok által 1989 után többször is kitiltott és nemkívánatos személynek nyilvánított Toroczkai László HVIM-elnöknek és a Jobbik két parlamenti képviselőjének volt köszönhető. A fesztivál résztvevőinek csupán tíz-tizenöt százaléka volt helybeli fiatal. A két nap során tizenegy rockzenekar lépett színpadra, közülük a sztáregyüttes kétségtelenül az 1980-ban alakult Moby Dick volt. A kézdiszentléleki Perkő és a zabolai Gyöngyharmat Néptáncegyüttes is fellépett, és esténként táncházat is szerveztek. Az írók, jogtörténészek, őstörténet-kutatók, irodalomtörténészek és politikusok által megtartott előadásokon kívül a fesztivál programjából a kézműves-kiállítás és -vásár, az íjászat, a gyermeksarok, a rovásírás-oktatás, a harcművészet, a jurtaállítás és a borkóstoló sem hiányzott.
Seprődi József dicsőszentmártoni borász Kis-Küküllő menti borait mutatta be. Szombaton az erdélyi HVIM- és az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek nemzeti kerekasztal-beszélgetése örvendett a legnagyobb érdeklődésnek. Az utóbbin Toroczkai László, Zagyva György Gyula és Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselői, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere, az MPP országos alelnöke volt a meghívott előadó. A sokak által várt Raffay Ernő történész objektív okok miatt nem érkezett meg. A fesztivál érdekes színfoltját a magyarországi Pécelről induló nemzetiszínű öreg Robor autóbusz jelentette. A felújított és piros-fehér-zöldre festett járgány már több alkalommal is megfordult Erdélyben, és 2008-ban 111 nap alatt 25 000 km-es utat tett meg a pekingi nyári olimpiai játékok helyszínéig és haza. A második Székely Sziget tegnap reggel rendbontás nélkül ért véget. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Új magyar médiacsomag
Magyarországon folyamatban van a közmédiumok átalakítása. Az átszervezés bennünket, erdélyieket is érdekel, hiszen mintegy húsz éve — sokszor még túlzott mértékben is — mi is a magyar médiumokkal kerültünk függőségi viszonyba. 1992 óta számunkra a szellemi és kulturális megváltás egyik leghatékonyabb eszköze a Duna Televízió indítása volt.
Pillanatnyilag Magyarországon az írott sajtó egyik központi témája a közmédiumok átszervezése. Sólyom László államelnök a napokban írta alá az alkotmánymódosítás magasságáig is felérő országgyűlési határozatot, amely az új médiacsomag elfogadásának alkotmányos alapfeltétele.
Ebben az egyik legfőbb kérdés a közszolgálati médiumok felügyeletének megszervezése, vezetőinek kinevezése és a kereskedelmi médiumok engedélyezése. A Fidesz tanult abból, hogy az előző kormányzati ciklusban a véle ellentétes póluson elhelyezkedő vagy a véle nem szimpatizáló politikai alakulatok a már meglévő médiatúlsúlyukat megőrizzék, és politikai hatalmi ágazattá erősítsék. Az új médiacsomag előirányozza: ,,a Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében".
A Magyar Parlament, valószínű, július 19-én dönt a négy közszolgálati médium kuratóriumainak összevonásáról. Az új Közszolgálati Közalapítvány, mint az MTV jogutódja, átveszi a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI felügyeleti jogát, és ettől a pillanattól a négy nonprofit részvénytársaság egy-egy újonnan kinevezett vezérigazgató irányításával működik.
A közmédiumoknál az utolsó, még talpon maradt elnök Cselényi László, akinek, az előzőekből következően, az új médiatörvény életbelépésével lejár a megbízatása. A véle kapcsolatosan ezekben a napokban felerősödött viták nyomán olyan hivatalosan meg nem erősített hírek keringenek, hogy lemondott volna a Duna Televízió elnökségéről.
Számunkra a fő kérdés az, hogy a Duna TV és a Duna II. — Autonómia csatorna az elszakított nemzetrészek összetartozásának erősítésében olyan feladatkört lát el, a határon túli magyarok körében olyan szervezett kommunikációs struktúrát, olyan alkotóműhelyeket, szakemberképzést épített ki, amely a Duna létét nem kérdőjelezheti meg.
Ebben természetesen Csoóri Sándor és Sára Sándor után nagy szerepe volt Cselényi Lászlónak is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelypetőfalvát elvitte a víz
Zabola községben Páva után Székelypetőfalvát is elérte az özönvíz. A hirtelen megáradó Haraly-patak tegnap elöntötte a helység központját, ahol csak traktorral lehetett közlekedni.
Három családot ki kellett telepíteni, további 50 bennvalót és 200 hektár mezőgazdasági területet elöntött a víz. A kézdivásárhelyi és helyi tűzoltók segítségével tegnap egész nap folyt a sárlé kiszívása az elárasztott pincékből, kutakból.
A polgárok veszteségei mellett a polgármesteri hivatal is komoly próbatétel előtt áll. ,,A pávai esőkárok után most épp ez hiányzott. Kezd nagyon megterhelő lenni az önkormányzat számára az esőzések okozta károk kijavítása, hidakat, pallókat, utakat kell felujítani, csupán önerőből. Sajnáljuk az embereket is, de ez senkinek sem hibája. A falu amúgy is szegény, ez most senkinek nem kellett volna. De az élet megy tovább” — mondta Ádám Attila polgármester. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Élesen bírálta Frunda György az RMDSZ vezetőit
Pengeváltás alakult ki az RMDSZ miniparlamentjében, a Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) a gazdaságélénkítés mikéntjéről, miután Frunda György szenátor élesen bírálta a szövetség vezetőit amiatt, hogy mostanra halasztotta el a két héttel korábbanra meghirdetett küldöttgyűlést. Mint arról beszámoltunk, az ülésnek az RMDSZ gazdaságélénkítést célzó javaslatcsomagjáról kellett volna tárgyalnia két héttel ezelőtt, azonban az alkotmánybíróság éppen akkor utasította vissza a nyugdíjak csökkentését tartalmazó törvényt, a kormánytagoknak pedig sürgősen vissza kellett utazniuk Bukarestbe, hogy a koalíciós partnerekkel mielőbb megtalálják a módját annak, hogy ilyen körülmények között is tartani lehessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen megállapított 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt, ami egyben feltétele volt a soron következő IMF-hitel folyósításának is.
A Boc-kabinet – mint ismeretes – akkor határozott a hozzáadottérték- vagy általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékról 24 százalékra történő emeléséről, amit július elsejétől hatályba is léptettek.
Frunda György egyébként nem vett részt a pénteki SZKT-n, mivel az Európai Tanács raportőreként éppen Oroszországban akadt dolga. Levelét Kelemen Kálmán szenátor olvasta fel. Ebben a Maros megyei szenátor keményen bírálta az RMDSZ vezetőségét, amiért két hete elnapolta az SZKT ülését. A szenátor úgy véli: mielőtt az RMDSZ-vezetőség döntött arról, hogy a megszorító intézkedések során fizetések és nyugdíjak csökkentésével vagy az áfa növelésével értenek-e egyet, éppenséggel az SZKT-val kellett volna konzultálnia, ahelyett hogy elhalasztotta volna annak értekezletét. Frunda ugyanakkor úgy látja, hogy az utóbbi időben a szövetség egy sor rossz döntésbe ment bele, túl könnyelműen fogadja el a demokrata-liberálisok kezdeményezéseit, ezért igencsak csökkent a népszerűsége. Ugyanakkor az országban RMDSZ-es asszisztenciával gyakorlatilag egypártrendszer kezd kialakulni, vélekedett Frunda.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azonban visszautasította a vádakat, mondván: éppenséggel azért volt szükség az SZKT elnapolására, mert életbevágóan fontos döntéseket kellett meghoznia a kormánynak aznap, amikor üléseznie kellett volna a szövetségi döntéshozó testületnek.
Nincs más kiút
A romániai belpolitikai helyzetet elemezve egyébként Markó rámutatott: azért vállalták, és vállalják továbbra is a kormányzásban való részvételt, mert úgy gondolják, most van lehetőség a társadalmi reform végrehajtására vagy legalább az elkezdésére. Ennek első jelentős lépéseként a kórházak decentralizációját említette. „Sok önkormányzati vezető azt állítja, ez nem más, nem több mint az, hogy azt a bizonyos valamit átdobtuk a kerítésen. Nos, még nagyon sok mindent át akarunk dobni a kerítésen” – fogalmazott Markó, arra utalva, hogy ha most komoly hátránynak is tűnik az önkormányzatok számára az, hogy át kell venniük az intézmények irányítását, ez hosszú távon igen hasznos lépés, hiszen ha már nem lesz kormányon az RMDSZ, a magyarlakta települések maguk dönthetnek a térségükben levő kórházak sorsásról, és ez az iskolákra is érvényes lesz, ha életbe lép az új tanügyi törvény. Markó szerint 1990 óta talán soha nem volt nehezebb kormányozni Romániában, mint most, de nincs más kiút, részt kell venni benne, hogy „Romániát ki lehessen húzni abból a kátyúból, amelyben bennragadt”, aminek pedig egyik „szánalmas következménye az, hogy 2004 óta mindössze 42 kilométernyi autópálya épült az országban”. Markó egyben felrótta az EMNT-nek, hogy az RMDSZ-t hevesen bírálja azzal a PDL-vel való együttműködés miatt, amellyel korábban ő maga is tárgyalt, és ugyanez vonatkozik Traian Băsescu államelnökre, akit főként az EMNT-sek támogattak az elnökválasztás alkalmával.
Szorosan együttműködnének a Fidesszel
Az RMDSZ elnöke ugyanakkor a külpolitikai helyzetet is górcső alá vette. A szlovákiai választásokat követően kialakult új helyzetről szólva kifejtette: bár egy olyan politikai alakulat került kormányra a Híddal, amely etnikailag vegyes szervezet, nem ért egyet azzal, hogy a továbbiakban nincs szükség a kimondottan etnikai jellegű érdekképviseletre. „Viszont világossá vált, hogy „a szlovákiai magyarok az eredménycentrikus és nem a konfrontatív politizálásra voksoltak. Ez is azt bizonyítja, hogy az eredményes politikát nem helyettesítheti semmi” – szögezte le Markó. Az anyaországi új politikai helyzettel kapcsolatban megjegyezte: „célunk szorosan együttműködni az új vezetőséggel, amelytől elvárjuk, hogy messzemenően támogassa szervezeti önállóságunkat.”
Gazdaságélénkítő program
Kisebb vitát szült az RMDSZ SZKT-n bemutatott gazdaságélénkítő javaslatcsomagja is. A dokumentumot egy 12 tagú bizottság dolgozta ki, amelyet Lakatos Péter Bihar megyei képviselő vezetett. Mátis Jenő képviselő éles hangnemben bírálta a vezetőséget, amiért az SZKT gazdasági szakbizottságának a tagjait nem vonták be a javaslatcsomag kidolgozásába, hanem kész tények elé állították őket. Antal Imre képviselő a felületes tünetkezelés helyett mélyreható elemzést sürgetett. Náznán Jenő képviselő, agrármérnök súlyos hibákra hívta fel a figyelmet: évekkel ezelőtt törvény útján tiltották meg azt, hogy a magángazdaságokból származó sertések kerüljenek forgalomba, emiatt csak Maros megyében 87 ezerrel csökkent a disznók száma, gazdák mentek tönkre, miközben a „hormonnal táplált uniós sertések” kerülnek a piacra. „Emiatt a hazai gabonapiac is befuccsolt. Most meg azt javasolja a szövetség, hogy vágóhidakat kell létesíteni” – méltatlankodott Náznán. Korodi Attila a mikrohitelek bankjának létrehozását szorgalmazta, Eckstein-Kovács Péter az uniós pályázatok lebonyolításának a felgyorsításáért, a diákhitel létesítéséért szállt síkra. Az SZKT-tagok közül többen azt szorgalmazták, hogy a vezetőség szervezzen olyan egész napos vitát, ahol bele lehet mélyülni a gazdasági gondok taglalásába. Mint kiderült, a javaslatok egy része akár be is kerülhet a javaslatcsomagba, amelyet az RMDSZ vezetősége két héten belül ismertetni kíván a koalíciós partnerrel is.
Az eredeti lista főként arra vonatkozik, hogy miként lehetne, kellene fellendíteni a kis- és középvállalkozásokat, az egyszemélyes és a családi vállalkozásokat, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az államháztartást. Az RMDSZ egyebek mellett azt javasolja, hogy legyen adómentes a befektetett nyereség, hogy a munkanélküliek, illetve végzős diákok alkalmazása esetén kedvezményes legyen az adóztatás. A vállalkozások beindítását ugyanakkor kedvezményes adózással ösztönöznék, 3 százalékra csökkentenék a mikrovállalkozások forgalmi adóját, és három hónapról hat hónapra növelnék az évente kiróható kényszerszabadságolások időtartamát. Az RMDSZ továbbá azt javasolja, hogy legyen áfamentes a lakóházak építése, tatarozása, felújítása, hogy az alkalmazottak számának a növelése esetén csökkenjen a társadalombiztosítási hozzájárulás összege, hogy 1200 lej fölött lépcsőzetesen csökkenjen a közalkalmazotti fizetések és nyugdíjak értéke, és hogy a munkanélküli-segélyt társadalmi, szociális tevékenységek végzése esetén folyósítsák a rászorulóknak. Az állami intézmények hatékonyságának növelése érdekében ugyanakkor javasolják az alkalmazott személyzet számának optimizálását és a hasonló feladatokat ellátó egységeknek összevonását.
Az SZKT a hét végén döntött arról is, hogy a szövetég 10. kongresszusát 2011. február 26-27.-n tartják meg, a megszervezésére pályázni lehet, a pályázatokat idén szeptember 10-ig lehet benyújtani az ügyvezető elnökségnek. Krónika (Kolozsvár)

Tőkés érthetetlennek tartja a román kormány lépését
Érthetetlenek Románia kormányának intézkedései, amelyekkel – figyelmen kívül hagyva az Európai Parlament (EP) döntését – kezdeményezi a verespataki bányára vonatkozó engedélykiadási eljárást – közölte Tőkés László hétfőn.
Az Európai Parlament alelnöke erről szóló nyilatkozatát Nagyváradon, sajtóértekezleten ismertette, és eljuttatta az MTI bukaresti irodájába is. A politikus emlékeztet: május 5-én az Európai Parlament határozatot fogadott el, amelyben azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy kezdeményezzen egy olyan jogszabályt, amely betiltja a ciántechnológia használatát a bányászatban. A határozat előzményét a tíz évvel ezelőtti tragikus nagybányai események képezik, amikor nagy mennyiségű cián ömlött a Tiszába, óriási ökológiai katasztrófát okozva – idézi fel Tőkés.
Az európai parlamenti alelnök követendő példaként említi: a nagybányai városi tanács nemrég határozatot hozott arról, hogy július 25-én helyi népszavazást szerveznek a ciántechnológiás bányászat betiltásáról Nagybányán. Tőkés szerint ez tökéletesen összhangban áll az Európai Parlament határozatával, és jelzi, hogy a helybeliek meg akarják óvni környezetüket a további természeti katasztrófáktól. Az alelnök elismerően szól az EU bányászati ágazati párbeszéd bizottságának (Euromines) július elsejei sajtóközleményéről is, amely Janez Potocnik európai környezetvédelmi biztos nyilatkozatára reagál, ez utóbbi szerint ugyanis a ciántechnológia teljes betiltása nem indokolt. A nemzetközi környezetvédelmi szervezetek szigorúan bírálták a környezetvédelmi biztost.
Tőkés a lisszaboni szerződés szellemére hivatkozva vitathatónak tartja az európai biztos álláspontját, mert – hangsúlyozza – a dokumentum az unió határozathozatali folyamatában kibővített hatáskörrel ruházza fel az Európai Parlamentet. Ezek alapján Tőkés érthetetlennek tartja a román kormány intézkedéseit, amelyekkel – figyelmen kívül hagyva az Európai Parlament, tehát az unió polgárainak választott testülete döntését – kezdeményezi a verespataki bányára vonatkozó engedélykiadási eljárást. „Mint a határozat EP-beli kezdeményezőinek egyike kérem a kormányt és a szakminisztereket, tegyék egyértelművé: vállalják, hogy betartják az Európai Parlamentnek a ciánalapú technológia betiltására vonatkozó határozatát, vagy támogatják a verespataki bánya megnyitását?” – áll a nyilatkozatban.
Emlékeztet arra, hogy közvetlenül a tavalyi államelnök-választás után Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke – mielőtt kinevezték volna a román kormány miniszterelnök-helyettesévé – úgy nyilatkozott: az RMDSZ álláspontja változatlan, továbbra is ellenzi a verespataki bánya megnyitását. Tőkés utal arra, hogy az engedélyek kibocsátásáért felelős miniszterek közül ketten éppen RMDSZ-esek (Borbély László a környezetvédelmi, Kelemen Hunor pedig a kulturális és örökségvédelmi tárcát vezeti). „Határozottan követelem, hogy nyilatkozzanak: Markó Béla elnök úr tavaly decemberi nyilatkozata magánvélemény volt, vagy módosult az RMDSZ-nek a verespataki bányatervvel kapcsolatos álláspontja?” – olvasható Tőkés nyilatkozatában. MNO.hu

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke ma sajtótájékoztatót tartott a nagyváradi Központi EP-Irodában. A sajtótájékoztató kiemelt témája a Verespataki bányaügy volt Janez Potoćnik európai biztos állásfoglalásának összefüggésében. Tőkés László EP-alelnök ez ügyben kiadott Nyilatkozatát mellékeljük. A sajtótájékoztató másik témája az átvilágítási folyamat volt. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egyfelől a Román Parlament által elfogadott, de az Alkotmánybíróság által elkaszált átvilágítási törvénynek az erdélyi magyar kistársadalmunkra való önkéntes alkalmazását sürgette, másfelől örömmel nyugtázta, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Átvilágító Bizottsága múlt héten döntött hat dosszié ügyében (három lelkipásztorról mondták ki, hogy együttműködött a Szekuritátéval). Hogy az átvilágítási folyamat mennyire összetett, arra Tőkés László Balogh Béla példáján keresztül világított rá. A vonatkozó Közleményt és mellékleteit csatoljuk.
K Ö Z L E M É N Y
Egy olyan világból jövünk és egy olyan rendőrállami, titkosszolgálati, diktatórikus korszak átkos örökségével kell nap mint nap szembenéznünk, melyben maga a püspök, az Egyház „első őrállója” járt élen az elnyomó hatalommal való kollaborációban. Erről a világról kíméletlen realizmussal tanúskodik a következő, 1968-ból való Szekuritate-jelentés, néhai Papp Ladislau alias „PĂUN” vonatkozásában: „Jelentem, hogy 1959. szeptember 31-i dátumon hazafias érzelmek alapján hatóságaink által informátornak rekrutáltatott nevezett Papp Ladislau, aki 1915. május 19-én Gencs községben született, Iosif és Margareta fiaként, foglalkozása református pap, házas, 5 gyermeke van, lakóhelye Oradea, P-ța Libertății 38.... Nevezett Papp Ladislaut 1967 júniusában Oradea püspökévé, 1967. június 11-én pedig a Nagy Nemzetgyűlés (Marea Adunare Națională) képviselőjévé választották… Választott tisztségviselővé válása nyomán megszűnt vele a kapcsolat, és az iratgyűjtője átkerült a „C” Hivatalba. A kapcsolat megszűnése után fentnevezett hatóságainknál amellett inszisztált, hogy továbbra is fenntartsuk vele a kapcsolatot, mivelhogy annyira hozzánőtt hatóságainkhoz, hogy nem tudja elképzelni, hogy a jövőben is ne támogassa hatóságainkat (1968. június 4.).
Az utóbbi évek titkosszolgálati feltárásainak és leleteinek ismeretében mi sem természetesebb annál, hogy Anyaszentegyházunk szembe kíván nézni és szakítani akar visszahúzó múltjával. Dicséretes és elismerésre méltó, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület az elkezdett úton következetesen tovább halad. Ennek bizonysága az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság tevékenysége, melynek első eredményeit a testület múlt héten tárta az Igazgatótanács elé.
A Püsök Csaba lelkipásztor-elnök által vezetett bizottság munkája annál is sürgetőbb, mivel a küszöbön álló egyházkerületi általános tisztújítás valamennyi jelölt átvilágítását szükségessé teszi.
A háttérben meghúzódó, volt kollaboránsok vonatkozásában említésre méltó, hogy mind a mai napig nem derült fény az Országos Átvilágító Bizottsággal (CNSAS) levelezők kivoltára, akik Tolnay István előadótanácsos nevével visszaélve tettek feljelentést Egyházkerületünk, illetve annak átvilágítást végző vezetői, sőt személy szerint Csendes László volt CNSAS-elnök ellen.
Mindezek ellenére az egyházi titkosszolgálati múlt átvilágítása vontatott módon ugyan, de tovább folytatódik. Legutóbb újabb volt ügynökök kilétére derült fény – köztük Balogh Béla alias „BODEA IOAN” volt szemlaki lelkész esetére, aki 1989 októberében, a Ceausescu-diktatúra utolsó hónapjainak legsötétebb időszakában szegődött másodszor is a hírhedt Szekuritáté szolgálatába.
A – feltételezhetően – nagy költséggel súlyos egyházromboló tevékenységet folytató volt kolozsvári lelkész a „visszaeső bűnösök” csoportjába tartozik. Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvének I. kötetében ugyan még a „Megfigyelőkből megfigyeltek” fejezetében szerepel, „BEBE” álnéven, mint aki megtagadván a kollaborációt, a Szekuritáté célszemélyévé vált – mostanság megtalált beszervezési dossziéjából viszont az derül ki, hogy utóbb újból a „Megfigyelők” kategóriájába igazolt át, hogy ezáltal a kicsiny Arad megyei Szemlakról a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet főtitkári tisztségébe avanzsálhasson.
Balogh Béla /„BODEA IOAN”/ esete arra vall, hogy a fellelt iratanyag hiányossága, illetve a volt titkosszolgálat érdekköreinek manipulációja miatt még sok titok vár megfejtésre, és nem egy megfigyeltről derülhet még ki, hogy valójában ügynöki tevékenységet folytattak. Éppen ezért az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság a lehető leghelyesebben cselekedett, amikor az eddig elbírált ügyekben is a dolgok jelenlegi állásának nyitott voltát hangsúlyozta.
Balogh Béla alias „BODEA IOAN” esete drámai erővel példázza, hogy a kollaboránsok saját múltjuknak foglyai. Ez a körülmény viszont megkerülhetetlen követelményként állítja elénk a titkosszolgálati átvilágítás következetes folytatását. Ez alól a romániai – erdélyi – magyar kistársadalom sem képezhet kivételt.
Elégtétellel üdvözölhetjük a Románia Parlamentje által legutóbb elfogadott lusztrációs törvényt. Ennek jelentőségét még a kommunista múlthoz húzó Alkotmánybíróság felülbírálata sem csökkentheti.
Az erdélyi magyarság joggal várhatja el, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség magára nézve is kötelezőnek tartsa az átvilágítási törvény előírásait.
Szégyennel tölt el minden magyart az RMDSZ-nek az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) kapcsolatos elvtelen magatartása.
Az volna helyes, hogyha az RMDSZ példát venne erdélyi protestáns egyházainktól a titkosszolgálati múlt átvilágítása, illetve a magyar közélet megtisztítása dolgában. Társadalmunk erkölcsi megújulása elengedhetetlen előfeltétele a rendszerváltozás folytatásának.
Nagyvárad, 2010. július 12.
Tőkés László
az EMNT elnöke
EP-alelnök
Kötelezettség-vállalás
Alulírott BALOG BÉLA, Béla és Rozalia fia, született 1955 április 4-én, Zilahon, magyar nemzetiségű, román állampolgár, KISZ tag, családi állapota nem házas, liceumot végzett, állandó lakhelye Nagyvárad, Anatole France u. 42.
Vállalom, hogy titkos és szervezett módon együttműködök a Belügyminisztérium keretében az állambiztonsági szervekkel azzal a céllal, hogy információkat szolgáltassak nacionalista-irredentista tevékenységekról, vagy bármely, az államrend ellen irányuló tevékenységről, valamint azokról a dokumentumokról melyek a tudomásomra jutnak.
Az információkat írott jelentések formájában szolgáltatom, melyeket, valódi nevem helyett a „Bodea Ioan” fedőnéven írok alá.
1976.06.29.
Beszterce
/Balogh Béla/
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája

EMI-tábor
Mintegy 1500 vajdasági, magyarországi és romániai fiatal vett részt az Egyesült Magyar Ifjúság hétvégi, magyarkanizsai rendezvényén. A helyszínt a tábor ideje alatt rendőrök biztosították és igazoltatták a résztvevőket. Strahl Zoltán, az Egyesült Magyar Ifjúság vezetője a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta: ellenséges fogadtatásban volt részük a horgosi határátkelőn. Személyes poggyászaikat átkutatták, ruhájukat lefoglalták.
Szabálysértési eljárást indítottak az egyik szervező, egy erdélyi magyar fiatalember ellen – mondta Strahl. A szerb hatóságok a rendezvényre meghívott Kárpátia együttest nem engedték belépni az országba. Maurer Oszkár, az EMI vajdasági vezetője szerint az elmúlt időszak történései - szándékaik ellenére - politikai síkra helyezték egyesületük megjelenését, tevékenységét, és a tábor szervezése Magyarkanizsán politikai csatározások eszközévé vált. A szervezők most hivatalos választ várnak a szerintük minden alapot nélkülöző hatósági intézkedésekre. Pannon RTV

Szentlászló nevű települések találkozója
Kárpát-medencei Szentlászló nevű települések találkoztak a hétvégén Pusztaszentlászlón; a háromnapos rendezvényen tizenegy magyar, három erdélyi és egy horvát Szentlászló nevű település küldöttei vettek részt – tájékoztatta Kaj István, Pusztaszentlászló önkormányzati képviselője vasárnap az MTI-t.
A vendégek fogadására egy esztendeje készültek a zalai faluban. A távoli tájakról érkezett vendégeket helybeli családoknál szállásolták el. Pusztaszentlászlón – a Göcsej kapujában – "nem sok étel van", de a tájjellegű fogások ízletesek. A vendégeket disznótorossal, hurkával, kolbásszal, sültekkel, pecsenyékkel várták, amelyhez ínycsiklandó köreteket, salátákat készítettek – idézte fel a képviselő.
Pénteken székely kaput, szombaton pedig mellszobrot avattak – ismertette Kaj István, hozzátéve, hogy a találkozónak helyet adó településen minden alkalommal felavatnak egy Szent László királyt ábrázoló szobrot. A falutörténeti kiállítás mellett helyi amatőr művészek munkáiból is nyílt tárlat.
Az összejövetelen a Szentlászló nevű települések polgármesterei a külhoni magyarok kettős állampolgárságának támogatásáról szóló nyilatkozatot írtak alá.
Magyarországon tizenegy, Erdélyben hat, Horvátországban és Szlovéniában pedig további egy-egy település viseli Szent László király nevét. A találkozót évről évre más más falu rendezi meg; a Zala megyei Pusztaszentlászló a sorban a XV. találkozónak volt a házigazdája. Népújság (Marosvásárhely)

Élő hagyomány
Aratókaláka Jobbágytelkén
Szombaton reggel 9 óra után talán az egész falu hallotta az énekszót először az utcáról, majd távolabbról, a domboldalról és tudták, hogy a zenészeket népviseletbe öltözött, mintegy ötven helybéli gyerekből, fiatalból, idősből, valamint a hozzájuk csatlakozó magyarországi és hazai meghívottakból álló menet Orbán Veronka földje felé tart kalapszalmás búzát aratni. A 14 ár búzaparcella a Nagyborozda fertályban van, amely egyike azoknak a domboknak, amelyek körülölelik Jobbágytelkét. Fent, a kissé sima és nem nagyon meredek oldalakon kukorica, kalapszalmás (nevezik még csóréfejű vagy kalászosnak) búza, alább pedig takarmány terem. Ezt a fajta búzát ma csupán Jobbágytelke környékén termesztik, mert a szalmája alkalmas a szalmakalap és egyéb dísztárgyak készítésére.
A domboldalon tűző napsütésben kezdődött az aratás – sarlóval. Régi hagyomány, hogy az asszonyok vágják a búzát, fiatalok, gyerekek, készítik a kévekötő, szalmafonatot, a férfiak kötözik a kévéket és kalangyába rakják. Szigorú szabály: 22 kéve egy kalangya. Sarlóval aratni…, a fiatal Nagy Tibi kollegám megpróbálta, lehajolt, levágta a maroknyi szalmát a kialakuló kévére rakta, lehajolt, vágta, a kévére rakta, aztán rövid idő után abbahagyta és azt mondta: – Nagyon rádolgoztak régebb a megélhetésre. Közben folytatódott az aratás, vágta a búza szárát a 63 éves Bálint Irén, a 60 éves Bereczki Pauli, ott volt a 84 éves Szántó Antal, aki ügyesen kalangyált. A 10 éves Bereczki Henrietta, a 8 éves Orbán Júlia Szidónia a szalmából kévekötöző köteleket készítettek, mert szeretnek segíteni a felnőtteknek. A 16 éves, népviseletbe öltözött Bakó Botond Endre azért ment ki az aratókalákára, mert ezt nem tanították az iskolában, kíváncsi volt, milyen is ez a hagyomány élőben.
Amint a helybéliek mesélték, régen egy-egy aratókaláka egész napos volt, a gazda meghívására arattak, utána aratókoszorút készítettek, átadták a gazdának, aki megvendégelte az aratókat, este pedig aratóbálra hívta. Így történik ez ma is, annyi különbséggel, hogy szombaton az aratókoszorút a kultúrotthonban Orbán Sándor polgármesternek, a község gazdájának adták át.
Mi történik a szalmakalapos búza begyűjtése után? A kérdésre Orbán Veronka válaszolt: – Félmarok szalmát kihúzunk a kévéből a fejét (kalász) levágjuk, ezt később kicsépeljük cséplőgéppel. A fej nélküli szálakat megtisztítjuk (közben mutatta hogyan), majd megválogatjuk, ezután ötféle szalmát kapunk: a gurgyést, ami a legvastagabb, a vastagot, a vastag közrendűt, a vékony közrendűt és a halánkot, az erősen vékonyat. Az utóbbiból a gyerekek már óvodáskorban kukuláncot készítenek, emlékül a kilincsre, szegre, lámpára, csillárra akasztják. De a gyerekek készítenek négyszálú fonatot, recét, csipkét, és így szép lassan felnőttkorukig belejönnek a szalmakalap-fonásba, a díszek készítésébe. Egész télen fonjuk a szalmakalapnak valót, mások varrnak is itthon kész kalapokat. Régebb a szalmakalapokat a helybéliek által megbízott emberek, eladók hosszú rudakon vitték gyalog Szovátára, Szászrégenbe, Besztercére Ezeket ma is értékesítjük, kevesen piacolnak Szovátán és más településeken. A legtöbb szalmakalap-készítő termékét a faluból viszik el. A szalmakalapnak valót megfonjuk, 40 métert egy kötegbe tekerünk, ebből 3-4 kalapot lehet varrni. Ezeket a kötegeket viszik el a kalapvarrók. Ebből ma már nem lehet megélni, de jó mellékjövedelmet biztosít. Ezért is csináljuk, meg azért is, mert ebben nőttünk fel és szeretnénk, ha gyerekeink is folytatnák ezt, a nemzedékek által végzett, ahogy kollegája mondta, nem könnyű munkát – tette hozzá Orbán Veronka.
A hagyomány fenntartásában nagy részt vállalt a hattagú Jobbágytelki Kulturális Egyesület. A budapesti Stoller Antalnak, a Vasas Néptáncegyüttes vezetőjének, aki 1971-től jár Jobbágytelkére a 90-es években vált szorosabbá a kapcsolata a helybeliekkel. Hozzájárult a Balla Antal-emlékház létesítéséhez, az idén pedig az aratókaláka megszervezését egy pályázat elnyerésével támogatta. A zenészeket: Vavrinecz Andrást (hegedű), Adorján Istvánt (brácsa), Nagy Andrást (bőgő) és az eseményt reklámozókat ő hívta meg Budapestről, akik végig jelen voltak az aratáson. A Jobbágytelki Kulturális Egyesülettel közösen az a célja, hogy a következő években turistákat hozzon Jobbágytelkére egy-egy ilyen és ehhez hasonló, hagyományokat éltető eseményre, amelyeket a külföldieknek is érdemes megismerni sajátosságuk miatt, hisz az aratókaláka is az európai népi hagyományok részét képezi. De nemcsak, mert Jobbágytelke a népi hagyományok, a néptánc központjává válik, a tegnap kezdődött meg a XII. egyhetes néptánctábor.
Kilyén Attila. Népújság (Marosvásárhely)

Vita is volt az SZTK-ülésen
Mégsem zajlott zökkenőmentesen, ellenvélemény nélkül az RMDSZ pénteken megtartott SZKT-ülése, a szövetség hivatalos tájékoztatójából kimaradt, hogy Frunda György szenátor levélben bírálta, igen élesen, az RMDSZ vezetőit a miniparlament két héttel korábbi időpontra tervezett ülésének elhalasztásáért, a lakosságot sújtó ,,rossz döntések" meghozataláért, de akadtak olyanok is, akik a gazdaságélénkítő program kapcsán fogalmazták meg kifogásaikat.
Frunda György nem lehetett jelen a pénteki ülésen, mivel az Európa Tanács raportőreként Oroszországban volt feladata, így levélben megfogalmazott üzenetét tolmácsolták. Ebben az RMDSZ vezetőit bírálja, főleg azért, mert szűk körben hozzák meg a sok esetben téves, nagy horderejű döntéseket. Pontszerűen sorolta fel azokat a hibákat, amelyeket a szövetség elkövetett a mostani kormányzás idején, a lakosságot sújtó megszorításoktól a szinte semmiért nyújtott támogatásig, mellyel véleménye szerint az RMDSZ az egypártrendszer kialakulásában segédkezik. Frunda levele végén arra kérte az RMDSZ vezetőit, ne tekintsék őt és a hozzá hasonlóan gondolkodókat ,,belső ellenzéknek, vagy ellenfélnek". ,,Ne próbáljanak meg sarokba szorítani, ne próbáljanak hangerővel meggyőzni, ne próbáljanak a körből kiszorítani. Egyszerűen aggódunk a szövetség és a romániai magyarság jövőjéért" — zárta levelét Frunda György. Markó Béla visszautasította a vádakat, s a felszólalók többsége a hivatalos álláspontot erősítette: bármilyen nehéz válságban kormányozni, jobb hatalmon, mint ellenzékben.
Kisebb vita alakult ki a gazdaságélénkítő program kapcsán is. Mátis Jenő azért bírálta a vezetőséget, mert az SZKT gazdasági szakbizottságának tagjait kihagyták a javaslatcsomag kidolgozásából. Antal Imre a felületes tünetkezelés helyett mélyreható elemzést sürgetett, Náznán Jenő agrármérnök a program súlyos hibáira hívta fel a figyelmet, arra, hogyan tették tönkre az elmúlt években az állattenyésztést, drasztikusan csökkent a sertésállomány, főleg külföldről behozott ,,hormonnal táplált EU-s disznókat" dolgoznak fel, így most hiába javasolják vágóhidak létesítését. Korodi Attila a mikrohitelek bankjának létrehozását szorgalmazta, Eckstein-Kovács Péter az uniós pályázatok lebonyolításának felgyorsítását és a diákhitel létesítését sürgette.
Döntés született arról, hogy a programcsomag még bővülhet, a végső változatot két hét múlva ismerteti az RMDSZ koalíciós partnereivel. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ne próbáljanak kiszorítani!
Kár, hogy Frunda György épp Oroszországban tartózkodott a pénteki SZKT alatt, s így levélben volt kénytelen megfogalmazni az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával kapcsolatos aggályait, s lehetőséget adott arra is, hogy Markó Béla a helyzethez egyáltalán nem illő szarkazmussal levelezőtagnak nevezze a szövetség politikáját bíráló szavakkal illető szenátort.
Frunda tulajdonképpen azt fogalmazta meg, ami a köznép ajkán forog: Markóék nyakig merültek a Demokrata Liberális Párt, illetve Băsescu elnök irányította kormányzási politikában, elveszítették realitásérzéküket, azt gondolják, hogy kisebb-nagyobb szépségflastromaikkal elterelhetik a közvélemény figyelmét megalkuvó és a kisebbség tagjai számára káros viselkedésükről.
Frunda György levelében kifejtette: nem volt szerencsés, hogy kormányelfoglaltságaikra hivatkozva Markóék elhalasztották a Szövetségi Képviselők Tanácsának két héttel korábbi ülését, így a testület konzultálása nélkül vállalták, hogy fenntartás nélkül támogatják Bocék megszorító intézkedéseit. Emlékeztette a szövetségi elnököt, hogy a frakció Traian Băsescuval való találkozásakor elmondta: a nyugdíjcsökkentés alkotmányellenes, mégis az RMDSZ vezetősége a kormány támogatása mellett döntött. Helytelen volt belemenni abba is, hogy az RMDSZ-képviselők és -szenátorok megszavazzák a demokraták által javasolt mindhárom alkotmánybírót, mert így hozzájárultak ahhoz, hogy a romániai jogrendszer egy autoritárius állam felé tolódjék el.
A legsúlyosabb következményekkel járó döntésnek Frunda a kormány felelősségvállalását, a fizetések és nyugdíjak megnyirbálását, valamint az utólagos áfamódosítást nevezte. Főként, mert egyetlen gazdasági fejlesztési javaslat nélkül fogadták el azt, ami elszegényedéshez vezet, és csak rövid időre szóló foltozást jelent.
A szenátor úgy véli, az RMDSZ túl sokat adott, túl keveset kapott e kormánykoalícióban: nincs még tanügyi törvény, a státustörvény még ,,bizottsági szinten sínylődik", s a koalíciós partnerek ,,nem mutatnak igazi hajlandóságot az együttműködésre". Felkérte a kormány magyar tagjait, ne fogadjanak el több olyan intézkedést, mely a reáljövedelem csökkenését eredményezi. S ha őszig sem szedi össze magát a kormány, nem fogad el adócsökkentő, gazdaságélénkítő intézkedéseket, lépjenek ki a koalícióból. Népszerűségük ugyanis mélypontra jutott.
Vajon Markóék megszívlelik-e Frunda György tanácsait? És vajon eleget tesznek-e ama kérésének, hogy ne tekintsék belső ellenzéknek vagy ellenfélnek, és ne próbálják kiszorítani. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kétnyelvű tanfolyam uniós pénzből
A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Központja partnerségben a Nagyváradi Egyetem Eurorégiós Tanulmányi Intézetével jövendő gazdálkodó vállalkozóknak szervezett gyorstanfolyamot tegnap Nagyváradon. A Continental Szállóban magyarországi és itteni előadók értekeztek a bioenergetika hasznosításáról a mezőgazdaságban, illetve ennek környezetvédelmi jelentőségéről. A februárban kezdődött, nyolchónapos lefutású projekt része lesz még egy előadássorozat Debrecenben szeptemberben, akkor pályázatírásról, a hozzáférhető pénzalapokról kapnak gyakorlati tájékoztatást a hallgatók.
A Románia–Magyarország Határon Átívelő Együttműködés 2007–2013 program keretében pályázott közösen a két felsőoktatási intézet az Európai Regionális Fejlesztési Alapnál egy e-tanulási tárhely létrehozására – mondták el a főszervezők a tanfolyam szünetében tartott sajtóértekezleten. Ioan Horga dékán közölte, hogy a felnőttképzés részeként a kialakított honlapon a majdani agrárvállalkozók találnak őket érintő információkat, ötleteket, a „fórumon” meg is beszélhetik a tanultakat. Természetesen felteszik az oldalra a tanfolyam anyagait is román, magyar és angol nyelven.
Polgár István nagyváradi projektvezető elmondta, hogy a végzős egyetemistáknak szánták a képzést, ötven hallgatót terveztek, fele-fele arányban a két országból. Juhász Csaba debreceni tanszékvezető-helyettes, az egyik előadó közölte, hogy az agrártudományi központ szakkollégiumának negyven hallgatója is felveszi a kurzusokat. A magyarországi projektvezető, Harsányi Endre, az agrártudományi központ vezetője a közös projektet első lépésnek nevezte a két felsőoktatási intézet együttműködésében vidékfejlesztés és vállalkozásfejlesztés terén. Az e-learning honlap és a tanfolyam közel 108 ezer euróba került, ennek 85 százalékát állta az EU, 13 százalékát a vidékfejlesztési minisztérium fizette, a váradi partner pedig 2 százalékos önrésszel szállt be.
M. Zs. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Semjén: információs rendszer a támogatások átláthatóságáért
Évente készít majd jelentést a kormánynak és információs rendszert kíván létrehozni a határon túli magyar támogatások átláthatóságának biztosításáért a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság, amely kedden tartotta előkészítő ülését a Parlamentben.
Semjén Zsolt, a területért felelős miniszterelnök-helyettes a bizottság ülése után újságírók előtt kiemelte: a testület által készítendő éves jelentés "nem egy brigádnapló, hanem egy olyan "térkép" lesz, amelyen pontosan feltüntetik, milyen célra, milyen szervezet, milyen összegű támogatást kapott.
Kitért arra is, az elmúlt időszakban a határon túli pénzügyek zűrösek volt, aminek egyik oka az, hogy mindenféle párhuzamos finanszírozás zajlott, s ennek következtében nem lehet átlátni, milyen szervezet, milyen célra, milyen forrásokat kapott.
A kereszténydemokrata politikus hozzátette: minden egyes minisztériumnak és államigazgatási egységnek nemzetpolitikai stratégiát kell készítenie, s lennie kell egy olyan személynek is az érintett szervezeteknél, aki a határon túli magyar ügyekért felelős.
Rámutatott: az egyes tárcáknál, a határon túli területekre szánt forrásokat nem elvonni kívánják, hanem annak kereteit szeretnék megteremteni, hogy egységes információs rendszer legyen, kötelező tájékoztatással. A határon túli magyar szervezeteknek járó támogatásokat a Szülőföld Alapba "fogják össze", s ebbe nem csak a társadalmi, egyházi vagy határon túli magyar politikai szervezeteknek jutó támogatás fér majd bele, hanem a gazdasági természetűek is - jelezte.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a nemzetpolitika az élet minden területét érinti, ezért indokolt, hogy legyen egy olyan tárcaközi bizottság, amely a teljes államigazgatást átfogja.
Olyan nemzetpolitikát kell folytatni, ami az anyaország magyarságán túlmenően a kárpát-medencei magyarság megmaradását szolgálja, és tekintettel van a nyugati emigrációban élőkre is. Ennek a szemléletnek pedig a közigazgatásban is meg kell jelennie - emelte ki a kormánypárti politikus.
Beszélt még arról, hogy az elmúlt időszakban rengeteg tárcaközi bizottságot hoztak létre, a jelenlegi kormány azonban "nagyon limitált" számú bizottságban gondolkodik.
A nemzetpolitikai tárcaközi bizottság keddi ülését rövidesen kormányhatározat erősíti meg. A bizottság - amelynek elnöke Semjén Zsolt, alelnöke Németh Zsolt külügyi államtitkár - államtitkári szinten évente kétszer ülésezik majd, míg a munkacsoportok havonta tartanak ülést a tervek szerint.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár arról beszélt, a kormánynak az az elképzelése, hogy a nemzetpolitikai szempontok, és a határon túli magyarok érdekeit is figyelembe vevő gondolkodásmód ne csak egy kis szegletében húzódjon meg az államigazgatásnak, hanem hassa át annak egészét. A munkacsoportokban az egyes tárcák szakértői vennének részt - jegyezte meg.
A prioritások kialakítása most kezdődik el, ugyanakkor előzetesen megemlítette, főcél a határon túli magyarok megmaradása, s ezt szeretnék segíteni. MTI

Mit kínál a marosvásárhelyi zenetanári szak?
Elekes Márta-Adrienne a zenetanári szak tanszékvezetője
Úgy gondolom, ez év májusi teremnévadó ünnepségünk óta, sokan már nemcsak tudják, hogy városunkban a felsőfokú magyar nyelvű zenei oktatás a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen talált otthonára, hanem az ódon hangulatú Pálffy-ház vendégeiként beleérezhettek abba is, mit jelent, az immár Metz Albert, László Árpád, Szalman Lóránt és Szabó Csaba védjegyének örvendő termekben szívni magunkba tudományt s művészetet egyaránt. A falak mögötti munkáról faggathatnánk tanárt és egyetemi hallgatót. A lezajlott záróvizsgák izgalmát magunk mögött tudva azonban időszerűbbnek mutatkozik a kérdés: milyen perspektívát kínál egy zenetanári diploma?
Négy évfolyamunk végzett már. Örömmel nyugtázzuk, diákjaink nagy részét sikerült "megfertőznünk" a pedagógusi pálya elhivatottságával. Van, aki a magyar népdal szeretetétől vezetve került hozzánk, s most rendíthetetlen határozottsággal állítja, maga is tanítani akar. Korábbi végzőseink sorsát követve ugyancsak megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy sikerül helytállniuk. Zenei alapképzésünk úgy van megalkotva, hogy mindenki feladatot talál magának. Van, aki éppen a zene- színészet párosítást találta vonzónak, de azokat is említhetjük, akik ma a Marosvásárhelyi Filharmónia Vegyeskarát erősítik. Vagy akár hadd idézzem, hogyan nyilatkozik erről Boér Izabella újonnan végzett hallgatónk: "Valaki a napokban megkérdezte, hogy óvónőként miért éppen a zene területét választottam, hogy tovább képezzem magam, s miért nem fordultam inkább a pszichopedagógia felé? Mert azt gondolom, nem elég tisztában lenni a gyermek életkori sajátosságaival, eszközök kellenek, új módszerek, alternatívák, és én mindig is éreztem, hogy a zenében olyan tartalékerő rejlik, amely képes megsokszorozni bármely tevékenység eredményességét. Úgy vélem, nem elegendő a zenei nevelést csupán egy- két foglalkozásra korlátozni; nem elég kizárólag ennek a műveltségi területnek a tevékenységkörére hagyatkozni. Szándékom, hogy maximálisan kiaknázzam a zene kínálta fejlesztési lehetőségeket, és egyre jobban kiszélesítsem módszertani hasznosíthatóságának spektrumát. A Művészeti Egyetem zenepedagógia szakának friss végzőseként, tanáraim biztatása által hitemben és szándékomban egyaránt megerősítve folytatom majd óvodapedagógusi munkámat, mindennapi tevékenységembe integrálva a szerzett ismeretanyagot, nem tévesztve szem elől egy későbbi esetleges pályamódosítás lehetőségét az óvoda- és zenepedagógia ötvözésével."
Az idei felvételire Zenetanár szak – magyar tagozat alapképzésre július 12. és 18 között lehet beiratkozni a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem titkárságán, a Köteles Sámuel utcai épületben. A július 20–21-én zajló felvételi vizsgákat megelőzően csütörtökön, pénteken, szombaton és hétfőn (július 15, 16, 17 és 19-én) délelőtt 10 órától a jelentkezők számára ingyenes előkészítőket szervezünk a Pálffy-házban (Bolyai utca 12/A szám). Bővebb felvilágosítást telefonon a 0265/266-281-es számon, e-mailen a felveteli@uat.ro vagy uat@uat.ro címeken, és személyesen a Köteles Sámuel utca 6. szám alatt lehet kérni az egyetem titkárságán. Népújság (Marosvásárhely)

"A politikus ne akarjon egyházi funkciót"
Tőkés László, az EP alelnöke elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az RMDSZ egyes képviselői, akiknek "súlyos konfliktusuk volt" a református egyházzal, most vezető funkciót szeretnének ebben.
Tőkés László volt református püspök hétfőn, nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta, üdvözli, hogy a lusztrációs törvényt elfogadta a parlament, de ő és a református egyház több tagja aggasztónak találja, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a jogszabályt.
Felhívta a figyelmet, hogy a Királyhágómelléki Református Püspökség példamutatóan járt el a múlt átvilágításában, és ismét felidézte a kolozsvári Balogh Béla református lelkész ügyét, akit kizártak a papság soraiból.
Tőkés kiállt a mellett az elképzelése mellett, hogy a románoknak is tudniuk kell, kik voltak a szekuritáté besúgói. Ez utóbbi felvetés kapcsán néhány RMDSZ-es tisztségviselőre vonatkozóan fogalmazott meg bírálatot, akik az egyházi ranglétrán szeretnének előrébb kerülni.
"Lakatos Péter, Pető Csilla és Varga Attila képviselők, ez utóbbi Szatmárról, magas rangú egyházi pozíciókra pályáznának. Ez egy cseppet sem örvendetes, mert Lakatos Péternek például nagyon komoly konfliktusa volt egyházunkkal", mondotta Tőkés, aki utalt korábbi állításaira, miszerint Lakatos 1989 előtt a belügyminisztérium alkalmazottja volt. Népújság (Marosvásárhely)

Jókedvűek sereglése
Dalár ünnep Nyárádszeredában
A régies ’dalár’ szavunk a dalból vált főnévvé (mondatrészként a címben jelzővé), csakúgy, mint a dalárda; a dalár ünnep pedig a mai kórusfesztiválok őse volt hajdanán. A szót Arany János is "használja", önironikusan, a Vojtina ars poeticája című versében: "S mint hangjavesztett opera-dalár, Lettem éneklőből... énektanár". Nos, a nyárádszeredai "dalár ünnep" énekesei között volt ugyan sok énektanár is, de hangját senki sem "vesztette", annál nagyobb kedvvel dalolt.
Vasárnap tizedik alkalommal tartották meg meg két anyaországi – a simontornyai és az etyeki – kórusok szereplésével nemzetközinek minősíthető találkozót. A Ferencz Csaba karnagy és a Bocskai Dalkör, az önkormányzat, a megyei tanács és az önzetlen helyi és környékbeli támogatók, cégek, vállalkozók, magánszemélyek összefogásával jól megszervezett kórusfesztivál rangot vívott ki magának: az erdélyi magyar kórusmozgalom egyik jelentős eseményévé nőtte ki magát.
Idén a kétszázötven éve született dalszerző, költő, folklórgyűjtő, Pálóczi Horváth Ádám emléke előtt hajtott fejet a fellépő kórusok népes tagsága. Csokonai írta Pálócziról: "Ő az, aki magyar hangra tanította az erdőt." A Kömlődön 1760. május 11-én született, és Nagybajomban 1820. január 28-án elhunyt, református papi családból származó Horváth Ádám a debreceni kollégium diákja volt, Pápán mérnökként dolgozott, majd házassága után nejének balatonfüredi birtokán gazdálkodott. Megénekelte kies környezetét, ő nevezte elsőként magyar tengernek a Balatont. Azt írják a szakmunkák róla, hogy a köznemesség jellegzetes képviselője, aki összhangba tudta hozni a felvilágosodás eszméit a nemzeti múlt hagyományaival. 1817-ben ott van a Keszthelyi Helikon ünnepségein, egy évvel később már maga szervez hasonlót Göcsejben, ennek az alkotó írói főleg hölgyek. Hagyományőrző munkálkodásának máig becsült gyümölcse az 1813-ban összeállított Ó és új, mintegy ötödfélszáz énekek című kéziratos énekeskönyve: leírta a gyermekkorától hallott és ismert, feljegyzett régi dallamokat, köztük számos kuruckori éneket. Könyve "a régi magyar daltermés egy eléggé fel sem becsülhető részének legterjedelmesebb forrása." Föllelhetők benne az 1790-es, az 1800-as évek divatos, érzelmes dalszerzeményei, köztük több éppen a saját műve. Számos régi népi dallamot elsőként jegyezett fel, ekként Pálócziban a magyar zenei folklór legelső úttörőjét tisztelhetjük.
A szünetekben Nagy Eszter két Pálóczi-dalt is "megtanított" a résztvevőknek. Azért írom idézőjelbe, mert az énekesek zöme otthonosan dalolta, például a Béborula, már elmúla... címűt, amelynek a refrénje sok-sok magyarnak ismerős: "Gyere be, rózsám, gyere be, csak magam vagyok ide be, Addig a házamból ki nem mégy, míg három szál gyertya el nem ég."
(Fellapozva az Édesanyámtól 1960-ban, konfirmációmkor ajándékba kapott, 1955-ös évjelzetű Református egyházi énekeskönyvet, nem csodálkoztam azon, hogy Pálóczi Horváth Ádámtól három éneket is beválogattak a szerkesztők, a 29-es, 96-os és a 106-os számút, az viszont a kései felfedezés örömével járt, hogy szülőfalum lakóinak leggyakrabban énekelt karácsonyi dala, kedvencem, a Krisztus urunknak áldott születésén kezdetű is az Ő szerzeménye...)
A találkozó a kórusok felvonulásával kezdődött, a Bocskai tér rendezett, takaros parkja mellett seregeltek ünnepiben, majd bevonultak a művelődési házba (melynek a lépcsői előtti terét nem ártana újraaszfaltozni).
A műsort ezúttal is a kedves-mosolygós Kovács Ágnes vezette, szerre bemutatva a fellépő kórusokat. A házigazda Ferencz Csaba Bocskai Dalköre nyitott, furulyált Kovács Márta, gitáron játszott Váradi Imre. Három dalt is énekeltek Pálóczi énekes könyvéből, majd Gárdonyi Zoltán, Birtalan József és Kozma Mátyás feldolgozásaival tettek koronát a műsorukra. A Máté Imréné dirigálta simontornyai (Tolna megye) Krammer Ferenc kórus éppen tizenharmadszorra találkozott a bocskaisokkal, egyik évben ők jönnek, a másikban a szeredaiak látogatnak Simontornyára. Repertoárjuk változatos, egyházi és világi, magyar, olasz és angol dalokat egyaránt énekelnek. Zongorán kísért Dofkai Frigyes.
Újonc volt a közeli Márkod református egyházközségének asszonykórusa. Dávid István lelkész irányítja a 2006-ban alakult, egyelőre kis létszámú dalkört. Értelemszerűen vallásos énekeket adtak elő. A marosvásárhelyi Szabadság úti református gyülekezet Szabadság vegyes kara, a fiatal házasok dalárdája Dénes Előd lelkész kivételes szervezőképességének, zeneszerzői- karvezetői tehetségének, és a billenytűs és húros hangszerek világában való jártasságának is köszönheti létét. Nevükhöz méltón, felszabadultan dalolnak, az egyházi énekek sorát egy pompás Bródy János-dallal toldva meg. Etyek 4211 ezer lakosú község Fehér megyében, Budapesttől mindössze 26 kilométernyire. 1991-ben alakult női kara, ’97-ben a férfiak is csatlakoztak, de továbbra is külön él a női kar, mint a vegyes kar női részlege. Etyek az egyetlen olyan falu Magyarországon, amelynek két minősített kórusa van, mindkettő a fesztiválkórus rang birtokosa. Kezdettől fogva mindkét kórust Magdó Ildikó vezeti. A Signum kórusban énekel az olimpiai aranyérmes Rigófütty énekegyüttes legtöbb tagja is. Veretes műsorukon Karai József, Kodály-, Bárdos-művek szerepelnek. Nagy tapsot aratva előadták Kozma Mátyás Három válaszúti népdal című feldolgozását is. (Magdó Ildikó tanárnőről hadd árulom el: nem idegen tájainkon, hiszen Erdőszentgyörgyhöz kapcsolja zsenge gyerekkora. Édesapja Budapestről jött a Kis- Küküllő- parti községbe. Dr. Pethő Istvánról nemrég derült ki, hogy a maga és családja életének, biztonságának kockáztatásával nyújtott menedéket a román titkosrendőrség, a hírhedt Sziguránca elől menekülő Bözödi György történész-írónak és a szobrászművész Szervátiusz Jenőnek, mégpedig akként, hogy a rendelő-lakás (később iskolaépület) dupla padlásos terében 2x3 méteres szobácskát alakítva ki, valósággal elfalazta őket. Nem is találták meg egyikőjüket sem a pribékek. Pethő Ildikó akkor öt-hat éves lehetett, a családot aztán kitelepítették. A tanárnő ma budapesti lakos, de második otthona és a szíve csücske természetesen Etyek.)
Az 1972-ben alapított sepsiszentgyörgyi Vox Humana Kamarakórus Szilágyi Zsolt remekműve. Világjárt s -járó dalosok, magas művészi színvonalon szólaltatják meg színes, változatos repertoárjukat, köztük Birtalan József, Farkas Ferenc, Pászti Miklós alkotásait. Profi módon énekelnek, és ez a legkevesebb, ami elmondható róluk. Jelenlétük emelte a rendezvény színvonalát.
A marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus vegyes kara Birtalan Judit karnagy irányításával jött létre 1986-ban, jelenleg a vásárhelyi kórusfesztiválokat is szervező Kovács András "pásztorolja". A legnagyobb létszámú volt a fellépők között. Kiérlelt, tiszta csengésű harmónia, jellegéből fakadóan egyházi dallamokat mutat be, de az alkalomtól függően népdalfeldolgozásokat is.
Gyakran jutalmazta vastapssal a telt ház közönsége a dalosokat, mégis, a népszerűségi díjat, ha lett volna ilyen, a marosvásárhelyi Cantuale férfi ötösfogata vitte volna el: percekig tartott az ujjongás műsoruk végén. Nyilas Szabolcsék röpke pár esztendő alatt bebizonyították, hogy csaknem mindent képesek magas művészi szinten előadni, sajátos színárnyalatokkal, hangulatosan, kedvesen, mély beleéléssel. És van "saját" zeneszerzőjük is, Márton Zsolt Barna személyében, akinek Fenyő a fűznek című alkotását Purcell, Kodály, Weber műveinek társaságában volt szerencsénk élvezni és megtapsolni.
Záródalként ismerős szerző művét énekelte a színpad és a terem népe. Birtalan József szülőfaluja, Szilágybagos a lelőhelye a feldolgozásnak: Már Bagoson learatták az árpát.
Nem maradtak el a díszoklevelek, virágok, ajándékok sem. Ferencz Csaba nemcsak a karvezetőket jutalmazta a népviseletbe öltözött kislányok és fiúcskák segítségével, hanem a társszervezőket, így Dászkel László polgármestert, Suba Gyöngyi házigazgatót és a támogatókat is.
Jókedvűek találkozása volt, már-már családias légkörű, mégis tartásos, színvonalas, olykor emelkedett hangulatú a tizedik nyárádszeredai dalár ünnep.
Bölöni Domokos. Népújság (Marosvásárhely)

Tánc és hólabda Sóváradon
Járd ki lábam, járd ki jól! címmel rendezett néptáncestet nemrég a Sóvárad Közművelődési Egyesület. Mérföldkőnek számít ez a rendezvény, mellyel az egyesület újraalakulására hívta fel a figyelmet. A Sóvárad Közművelődési Egyesület 2003-ban látott napvilágot helybéliek kezdeményezéséből. Alapítói és tagjai részt vettek az első falunapi valamint nőnapi ünnepség szervezésében, ifjúsági napot és színjátszó találkozót rendeztek. Az elnök, majd az ügyintéző távozásával azonban lankadt a lelkesedés, egy ideig megszűnni látszott az egyesület, míg végül idén a régi tagok közül néhányan felvállalták az újraalakulás jogi úton való intézését és a tevékenységek folytatását. Az egyesület új elnökének a tagság Gagyi Ildikó tanítónőt választotta, aki szívvel-lélekkel harcol a kulturális rendezvények létrejöttéért. Tavasszal két pályázatot nyújtott be az egyesület a Communitas Alapítványhoz, és sikerült elnyerni a támogatást. Ennek, valamint a helyiek hozzájárulásának köszönhetően rophatta a táncot a minap a balatonföldvári Pörgettyű tánccsoport és a sóváradi gyerektánccsoport (László Zsolt néptáncoktató irányításával). A fergeteges hangulat láttán az előadás után a szervezők táncházzal lepték meg az egybegyűlteket, ekkor három sóváradi muzsikus rögtönzött zenekara biztosította a talpalávalót.
Jó kezdet ez egy tenni vágyó, szülőföldjét szerető csapat számára, amelynek tagjai nem engedik álomba merülni a gazdasági válság és a különféle nézeteltérések miatt szunnyadni látszó helyi kulturális életet.
László Zsolt néptáncoktató továbbra is tanítja táncolni a községbelieket, az egyesület szervezői pedig lelkesen készülnek az idei falunapok egyes programjainak megszervezésére. A Communitas Alapítvány jóvoltából nyári hólabdázáson vehetnek részt a faluünnep résztvevői, ez alkalomból megízlelhetik a sóváradi hagyomány szerint sütött hólabdát (labda alakú süteményfajta, porcukorba mártva). Így hát ne lepődjünk meg, ha a július végi sóváradi falunapokon – ha süt, ha esik – helyenként hólabdákat látunk!
Tolokán-Király Katalin. Népújság (Marosvásárhely)

Megszűnhet az egységes adókulcs, progresszív adórendszer jöhet
Noha végleges döntés egyelőre nem született, valószínűsíthető, hogy január elsejétől megszűnik a hat éve bevezetett 16 százalékos egységes adókulcs, helyét pedig a jövedelem nagyságán alapuló progresszív adózás veszi át. Az intézkedést Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter helyzete kilátásba. A Krónika által megszólaltatott politikusok, gazdasági elemzők többsége nem ellenzi az intézkedést. Az elemzők arra figyelmeztetnek: fennáll a fekete gazdaság növekedésének veszélye, a vállalkozók pedig gazdaságélénkítő intézkedéseket várnak.
A jövedelem progresszív adózását javasolja január elsejétől a jelenleg alkalmazott 16 százalékos egységes adókulcs helyett Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. A tárcavezető erről a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak nyilatkozott. Mint hangsúlyozta, ezt az intézkedést a nyugdíjak megadóztatásával és a hozzáadottérték-adó (áfa/TVA) 2-3 százalékos csökkentésével párhuzamosan kellene meghozni. A miniszter szerint a progresszív adórendszer januári bevezetése elengedhetetlen az ország működéséhez, mivel az egységes adókulcs nem képes fenntartani az állami költségvetést. Vlădescu – aki a Tăriceanu-kormány pénzügyminisztereként egyike volt az egységes adózás szorgalmazóinak – úgy látja, a különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy a progresszív adó lehet a megfelelő megoldás a jelenlegi helyzetre.
„Az egységes adózás egy korszak volt, de most véget ért. Mindezt nem azért mondom, hogy politikai vitát gerjesszek” – fogalmazott a pénzügyminiszter. Mint kifejtette, felvetésével nem az egységes adókulcsot szorgalmazó demokrata liberálisok ellen beszél, s nem is a progresszív adózást szorgalmazó szociáldemokraták pártját fogja. „Ez egy szigorúan szakmai opció, aminek alapját a minisztérium szakemberei által végzett elemzések képezik” – hangoztatta a szaktárcavezető. Ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy óriási gazdasági tévedés volt az áfaemelés. Mint elmondta, a szaktárca és a Román Nemzeti Bank (BNR) szakemberei most egy olyan projekten dolgoznak, amely lehetővé tenné az áfa 2-3 százalékos csökkentését, ami hozzájárulhatna a fogyasztás fellendüléséhez.
Meg nem erősített bejelentés
Emil Boc miniszterelnök keddi sajtónyilatkozatában azonban nem cáfolta, de nem is erősítette meg Vlădescu kijelentéseit, mindössze annyit mondott, megtiltja, hogy a továbbiakban a tárcavezetők olyan témákban nyilatkozzanak, amelyekről a kabinetben nem született végérvényes döntés. A kormányfő ugyanakkor rámutatott, hogy kormánya programjában vállalta, hogy védelmezi az egységes adókulcsot, illetve a 19 százalékos áfát. „Az áfát az alkotmánybíróság döntését követően kénytelenek voltunk emelni, de ez a kormány óriási erőfeszítéssel dolgozik azért, hogy megvédje azokat a dolgokat, amelyeket felvállalt. Az egységes adókulcs nem szemináriumi téma, hanem egy igen fontos politikai döntés, amit nem lehet egy sajtónyilatkozattal bedobni a köztudatba” – szögezte le Boc, aki szerint a kormány tagjainak egységes véleményt kell tolmácsolniuk.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes eközben úgy nyilatkozott, hogy ebben a kérdésben sem a kormánykoalícióban, sem az RMDSZ-ben nem született döntés. „Csak a saját véleményem mondhatom. Én komolyan megfontolnám a progresszív adózás bevezetését. Egyetértek ezzel az ötlettel, mivel főként a jelenlegi válsághelyzetben társadalmi szolidaritásra van szükségünk, azoknak az embereknek a szolidaritására, akik több pénzt halmoztak fel” – fogalmazott Markó, aki szerint meg kell vizsgálni, hogy gazdasági szempontból valóban hatékony döntés lenne-e a progresszív adóztatás.
Markó: elég a megszorításokból
Az RMDSZ álláspontja szerint a kormány már meghozta a költségvetési egyensúly megtartásához szükséges megszorító intézkedéseket, következésképpen a Szövetség nem fogad el további olyan megszorító intézkedéseket, amelyek a nyugdíjak csökkenéséhez, vagy az adók további növeléséhez vezetnének – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden, Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján. Bár az elképzelhető, hogy 2011-ben újragondolják az erre vonatkozó gazdaságpolitika egyes elemeit, ebben az évben az a kormány feladata, hogy a lehető leghatékonyabban érvényesítse a már meghozott intézkedéseket, és erőteljes gazdaság-ösztönző intézkedéseket hozzon a gazdasági élet fellendítése érdekében. Az RMDSZ álláspontja az, hogy a megszorító intézkedéseknek csak akkor lesz hatásuk, ha ez idő alatt komoly gazdaságösztönző reformintézkedéseket foganatosít a kormány, és ha sikerül átszervezni a helyi és központi közigazgatást – szögezte le a szövetségi elnök, aki hozzátette: bár a nyugdíjak csökkentésére vonatkozó kormánydöntés alkotmányellenesnek nyilvánítását követően a koalícióban felmerült a nyugdíjak megadóztatásának lehetősége, az RMDSZ elutasította ezt.
„Valóban szóba került az adótörvénykönyv ezirányú módosítása, de egyelőre ez csak mese” – válaszolta a Krónika kérdésére Lakatos Péter parlamenti képviselő. Megtudtuk: Traian Băsescu államfő valamennyi minisztert megkérte, még ne beszéljenek a progresszív adózás bevezetéséről. „Olyan esetekben, amikor alkotmányossági kérdések merülnek fel, megoldást kell keresni” – magyarázta Lakatos. Mint részletezte, ehhez hasonló intézkedés lett volna a nagy nyugdíjak megadóztatása is, de amikor a képviselők ezt a javaslatot tették az elnöknek, Băsescu hallani sem akart róla, később pedig kiderült, hogy a nyugdíjcsökkentés alkotmányellenes.
Romániában egyébként amúgy is csak papíron létezik egykulcsos adórendszer a Bihar megyei RMDSZ-es honatya szerint, sok ugyanis a kiskapu, emellett a különféle illetékek összeadódnak: a 16 százalékos profitadóra például az osztalékból még rá kell fizetni tíz százalékot, illetve a minimáladó sem 1 százalékos. „A kormány emellett számos szubvenciót számolt fel idén, de az még nem dőlt el, hogy a támogatások hogyan oszlanak majd meg. Összességében az a helyzet, hogy az adórendszer folt hátán folt, mégsem felel meg a mostani helyzetnek” – fogalmazott Lakatos, aki szerint az új adótörvénykönyv létrehozásához átfogó elemzésekre van szükség, mert nem elég bizonyos hiányosságokat pótolni, másokat pedig érintetlenül hagyni. „Mindennek pedig október 15-ig el kell dőlnie, hiszen ekkorra kell elkészülnie a jövő évi költségvetés-tervezetnek, és akkorra már világossá kell hogy váljon, miből áll össze a bevételi oldal” – sommázott Lakatos Péter.
Átlátható rendszert szorgalmaz László János
Nem tartja rossz ötletnek a progresszív adózás alapelvét László János székelyudvarhelyi üzletember, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gazdasági szakbizottságának elnöke sem. A vállalkozó szerint azonban Románia jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy tovább bonyolítsa amúgy is bonyolult adórendszerét. „A beteg gazdaság gyógyításának három fokozata van – magyarázta László János. – Első lépésben az állami költségvetés kiadásait kell csökkenteni, ezután egyszerű és átlátható adórendszert kell kidolgozni, majd gazdaságélénkítő-csomagot gyakorlatba ültetni. Az első kettő nélkül a harmadik lépés sem működik.” László szerint a jelenlegi adórendszer is annyira bonyolult, hogy még az a vállalkozó sem fizeti be rendesen járulékait, aki különben tisztességesen akar adózni. „Nem tovább bonyolítani, hanem egyszerűsíteni kell a rendszert” – véli László János, aki szerint az áfaemelés elhibázott intézkedés volt, és a politikusok is rájöttek, hogy nem fenntartható.
Elemzői pro és kontra
Jó kezdeményezésnek tartja a progresszív adózást Ilie Şerbănescu. Az ismert gazdasági elemző kedden lapunk kérdésére leszögezte, az egységes adó kulcs semmit nem hozott Romániának. „A liberálisok azzal érveltek, hogy az egységes adókulcs munkahelyeket teremt, de 2004. és 2008. között a mintegy 140 ezer munkahelyből 125 ezret az állam hozott létre. Akkor lett volna értelme az egységes adókulcsnak, ha a magánszektorban jött volna létre ennyi munkahely” – mondta Şerbănescu. Az elemző szerint semmilyen kézzelfogható eredménye nem volt az egységes adókulcsnak. Kérdésünkre, hogy a progresszív adózás kiválthatja-e a közalkalmazottak bérének 25 százalékos csökkentését és az 5 százalékos áfaemelést, mint azt korábbi nyilatkozatában Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter állította, Şerbănescu leszögezte, a progresszív adódásból származó jövedelmek nem tudják pótolni a közalkalmazottak bérének csökkenéséből és az áfa emeléséből származó bevételeket. „Az egyetlen dolog, amit megtehetnek, hogy igazságosabbá teszik a nyugdíjak adózását, a jelenlegi egykulcsos adórendszerben ugyanis az ezer lejnél kisebb összeget kapó nyugdíjasok járnak a legrosszabbul. Progresszív adózás mellett nekik akár tíz százalékra is csökkenthetik az adót, és ez így is lenne méltányos” – összegzett a gazdasági elemző.
„Kapkodó, át nem gondolt bejelentések, intézkedések követik egymást, miközben a vállalkozói szféra a gazdaságélénkítő csomagot várja” – fejtette ki a Krónikának Herman Rosner. A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a progresszív adózás már nem ront a helyzeten, mert az ennél rosszabb már nem lehet. „Azonnali hatállyal meg kellene szüntetni az átalányadót, hiszen a kis- és közepes vállalkozók egy része bizonyos sávban 32 százalék átalányadót fizet, ami a 24 százalékos áfával tetézve 56 százalékos adóteher. Ennél többet adózni, már semmilyen adókulccsal nem lehet. Minden európai országban adócsökkentéssel próbálják serkenti a gazdaságot” – szögezte le Rosner, aki szerint aggasztó, hogy egyre több nagyvállalkozó fontolgatja, hogy átteszi székhelyét Ciprusra. A szakember ugyanakkor nehezményezi, hogy a kormány nem konzultál a gazdasági szféra képviselőivel. „Ha a fekete és a szürke gazdaság sávját 2 százalékkal csökkentenék, sokat javítana a költségvetési hiányon. Erre az európai országok bevált módszereket alkalmaznak. Például ha tudják, hogy a kenyér 40 százaléka feketén talál gazdára, biztosítani kell a lakosságnak, hogy a kenyérszámlái egy hányadát leírhassa a személyi jövedelemadójából. Ilyen esetben mindenki kérné a számlát a kenyérre, és fehéredne a gazdaság” – részletezte a szakember. Rosner szerint ugyanakkor nem lehet a pénzügyi törvényt állandóan változtatni, és amíg a kormány nem talál módszert a gazdaság élénkítésére, a problémák csak gyűlnek, mert az államkassza bevételei nem fognak növekedni.
„Csökkenteni fogja az adózási kedvet a progresszív adózás bevezetése, emellett a fekete- vagy szürkegazdaság erősödését is ennek számlájára írhatjuk majd” – vélekedik Pajzsos Csaba, a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdasági tanszékének adjunktusa. A közgazdász elmagyarázta: ha a nagyobb fizetésekre nagyobb adót kell majd fizetni, a munkaadók ezeket titkolják majd el a legszívesebben, a munkavállaló pedig kényszerhelyzetbe kerül: ha nincs más munkalehetősége, elfogadja, hogy a fizetésének egy kisebb részét kapja csak legálisan, a többit pedig feketén. Ez pedig a különböző szociális juttatások igénybevételekor üt majd vissza, hiszen mindegyik annál kisebb lesz, minél kevesebbet fizetett be az illető járulékként az államkasszába. Az eltitkolt jövedelmek és be nem fizetett adók miatt pedig természetesen az állam is bevételkiesésre számíthat. Az egykulcsos adórendszer 2006-os bevezetése Pajzsos Csaba szerint valamelyest megtisztította a román gazdaságot, megnövelte az adózási kedvet, ha azonban a progresszív adózás tér vissza, épp az ellenkező hatás mutatkozik majd meg.
Vlădescu: több mint 1,5 százalékkal csökkenhet a GDP
Románia idei bruttó hazai terméke (GDP) több mint 1,5 százalékkal csökkenhet, nagyobb mértékben az eddig vártnál, a kormány megszorító intézkedései miatt – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. Mint beszámoltunk, korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) stagnálni várta a román GDP-t az idei évre, de nem zárta ki azt sem, hogy 0,5 százalékos lesz a csökkenés. A pénzügyminisztérium június végén több mint egy százalékos GDP-csökkenéssel számolt. Az idei első negyedévben 2,6 százalékkal csökkent a GDP az előző év azonos időszakával összevetve. Tavaly egész évben 7,1 százalékkal csökkent a hazai össztermék. Sebastian Vlădescu a lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Románia 2013-ig meghosszabbítja az IMF-fel kötött hitelszerződését. Mint ismeretes, a 13,6 milliárd euró készenléti hitelt 2009 májusában hagyta jóvá az IMF két évre. Idén július elején az IMF igazgatótanácsa 913,2 millió euró újabb hitelrészlet folyósításáról döntött. Az azonnali átutalásról az után született döntés, hogy zöld fényt kapott a kormány új takarékossági csomagja. A július elején jóváhagyott összeggel az ország 10,7 milliárd eurót hívott már le a készenléti hitelkeretből.
Nagy Orsolya, Kiss Előd-Gergely, Bíró Blanka, Bálint Eszter. Krónika (Kolozsvár)

Gazdaságélénkítés és átszervezés
– Az RMDSZ álláspontja szerint a kormány már meghozta a költségvetési egyensúly megtartásához szükséges megszorító intézkedéseket, következésképpen a Szövetség nem fogad el további olyan megszorító intézkedéseket, amelyek a nyugdíjak csökkenéséhez, vagy az adók további növeléséhez vezetnének – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden, Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján.
Az RMDSZ elnöke ezzel egyértelműen cáfolni kívánta azokat a feltételezéseket, miszerint a kormány a közeljövőben újabb megszorításokra készülne. Markó Béla leszögezte: azRMDSZ nem támogat semmilyen újabb megszorító intézkedést ebben az évben: bár az elképzelhető, hogy 2011-ben újragondolják az erre vonatkozó gazdaságpolitika egyes elemeit, ebben az évben az a kormány feladata, hogy a lehető leghatékonyabban érvényesítse a már meghozott intézkedéseket, és erőteljes gazdaság-ösztönző intézkedéseket hozzon a gazdasági élet fellendítése érdekében. – Az RMDSZ álláspontja az, hogy a megszorító intézkedéseknek csak akkor lesz hatásuk, ha ezidő alatt komoly gazdaságösztönző reformintézkedéseket foganatosít a kormány, és ha sikerül átszervezni a helyi és központi közigazgatást – szögezte le a szövetségi elnök, aki hozzátette: bár a nyugdíjak csökkentésére vonatkozó kormánydöntés alkotmányellenesnek nyilvánítását követően a koalícióban felmerült a nyugdíjak megadóztatásának lehetősége, az RMDSZelutasította ezt. Mint mondta, a megszorítások kérdését ezennel le kell zárni: a nyugdíjak megadóztatása egyébként is elfogadhatatlan az RMDSZ számára, különösképpen, hogy a nyugdíjak jelenleg is adókötelesek. Szó lehet esetleg a progresszív adózás bevezetéséről, amely a nagynyugdíjakra nagyobb adóterhet róna, de erről is legfeljebb 2011-ben lehet szó. A kisnyugdíjak megadóztatása ettől függetlenül elfogadhatatlan – szögezte le.
Markó Béla még elmondta: bár nem tárgyaltak erről a koalícióban, sem pedig az RMDSZ-ben, ő személy szerint komolyan megfontolandónak tartja a progresszív adózás 2011-től történő bevezetését: egyetért emellett a nagy vagyonok, a több ingatlannal és luxusautókkal rendelkezők megadóztatásával is, hiszen, fogalmazása szerint, válsághelyzetben szolidaritásra és kiemelten azok szolidaritására van szükség, akik az idők szorán nagy jövedelemre tettek és tesznek szert. Bejelentette: az RMDSZ gazdaságösztönző javaslatait is magába foglaló kormányzati intézkedés-csomag értelmében, várhatóan az ősz folyamán megszüntetik az átalányadót, és beindul a kis és közepes válalkozások kedvezményes hitelezése is. Emellett folytatódik az államigazgatás átszervezése és a decentralizáció: ennek megfelelően a kabinet csökkenti az államtitkárok és az alprefektusok számát. Markó Béla felháborítónak nevezte a Székelyföld megnevezés, valamint a Kovászna megyei Illyefalva címerének a Hivatalos Közlönyben történő megjelenése kapcsán kialakult indulatokat. Mint mondta, ostobaságukat és rosszhiszeműségüket bizonyítják azok, akik megkérdőjelezik a Székelyföld megnevezés, illetve egy címer létjogosultságát, hiszen eddig több kormányhatározat is született, amely olyan történelmi régiókra tesz említést mint például Hátszeg. – Határozottan visszautasítom azt, hogy míg egyeseknek joguk van használni ezeket a regionális megnevezéseket, másoknak, ez esetben a székelyeknek vagy a magyaroknak ne lehessen erre joguk – mondta az RMDSZ elnöke. erdon.ro,

"Eljött a szekularizációnak a naplementéje"
Nagyvárad – A közelmúltban az amerikai, Allentown központú Lehigh-i Presbiteriánus Egyház vendége volt Csűry István királyhágómelléki református püspök. Újraelevenítették a testvéregyházi megállapodást.
Csűry István királyhágómelléki református püspök arról számolt be az erdon.ro-nak: kihasználva a lehetőséget, hogy részt vehetett a Református Világközösség Grand Rapids-i konferenciáján, ellátogatott a Lehigh-i Presbitári Egyházhoz is, s újraelevenítette a 2002-ben megkötött testvéregyházi megállapodást. Matilde Chase moderátor- az ottani püspök- fogadta, s hosszabban tárgyaltak arról, hogy milyen jövője lehet a két egyházkerületnek. Megegyeztek abban, hogy az ottaniak elevenebb kapcsolatot építenek ki a KREK-kel, különös tekintettel az ifjúsági, a szórvány- és az egészségügyi misszióra voltak kiváncsiak. Nyolc napot vendégeskedett náluk, s alkalma volt megnézni, hogy ők hogyan kezelik a gyermekmissziót, ugyanis éppen zajlottak a vakációs heti programok. Fontosak voltak ugyanakkor a gyülekezetek lelkipásztoraival folytatott beszélgetések is.
“Többek közt szóba került, hogy miként tudják legyőzni a hatalmas távolságokat, és tudnak oda hatni, hogy azokat a szülőket, akik a szekularizált világban nem azon gondolkodnak, hogy a felekezetiségükben fejlődjenek a gyermekeik, meggyőzzék, hogy szükség van az egyházra. Egy igen lényeges kérdés merült fel az egyik alkalommal: vajon a szekularizált világ meddig szekularizálódik még? Több olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy igenis a szekularizációnak eljött a naplementéje. Egyre másra jelentkeznek olyan emberek, akiknek elég volt a világiak felé fordulásból, a gazdasági krízisben egyre jobban kikristályosodik az, hogy Isten nélkül nem szabad élni. Nem arról van szó, hogy hátat kell fordítani a világnak, hanem hogy a világban látni Isten jelenlétét, meg lehet tapasztalni azt, hogy miért szükséges az ember számára az, hogy az áldások Isten felől érkezzenek. Ilyen áldásnak láttam azt, hogy rengeteg gyermeket tudnak összegyűjteni. Az egyik záróalkalmon, melyen én is jelen voltam, kimondottan látszott a szülőkön, hogy bár az egyházhoz nincs nagy kötődésük, mégis szájtátva nézik végig, hogy a gyermekeik mennyit fejlődtek a bibliahét alatt. Látták azt, milyen más világ az, amit az egyház kinál fel nekik a mindennapi strapával, fáradsággal és sikertelenség szemben”, nyilatkozta a püspök.
Amerikai ételbank
Az egyházfő honlapunknak elmondta: nagyon fontos volt számára az, hogy egy olyan helyen is járt, ahol az amerikai társadalom leszakadt rétegeivel foglalkoznak. Látott egy ételbankot, amely ökumenikusmódon szerveződik. Ez azt jelenti, hogy a római katolikusok, az evangélikusok meg a pünkösdisták is jelen vannak. A Lehigh-i Presbiteriánus Egyház bizonyos élelmiszerraktárakkal kötött szerződést, ezek a bevásárlóközpontok azokat az árukat gyűjtik össze, melyek közelednek a jótállási időnek a lejártához. Az utolsó tíz napban a termékeket elviszik ide, s egy számítógépes nyilvántartás alapján az ételbankhoz minden rászorult beadhatja az igényét, s havonta egyszer körülbelül 3-5 napra elegendő élelmiszert kap. Nem jöhet máskor, csak a megadott időpontban, s ezt nagyon pontosan számon is tartják. Nincs az, ami nálunk tapasztalható egy-egy segélyakció alkalmával, hogy egymást tapossák az emberek, tülekednek, mindenki többet akar elvinni, mint amire szüksége van. Az érintettek egy kényelmes, klimával felszerelt előszobában helyet foglalnak, újságot kapnak, s egy cetlire felírják, hogy mire van szükségük. Ezt odaadják a nőszövetség tagjának, aki bemegy a raktárba, előkészíti a csomagot, kb. 20 perc múlva kijön, a rászorult kezébe nyomja, aki mehet tovább.
Ifjúsági tábor
– Nagy öröm volt számomra megtekinteni a Lehigh-i Presbiteriánus Egyház ifjúsági táborát. Egy 30 hektáros gyönyörű helyet kell elképzelni, mintha Székelyföldön lenne. Egy dimbes-dombos, patak átszelte fenyveserdőnek a tisztásain különböző barakkok találhatóak, reformátorok neveivel ellátva, s ezek között ott van az együtt szórakozó gyermeksereg. Persze a feltételek messze meghaladják az itteni körülményeket, úszómedence van, autóbuszok állnak a gyermekek rendelkezésére, melyek hozzák-viszik őket. Oktatók sokassága sürgölődik a fiatalok közt, tehát a lehetőségek minden igényt kielégítenek, közölte Csűry István.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2. Hadadi Nemzetközi Alkotótábor
Szatmár megye – A hadadi Dégenfeld-kastélyban alkotó művészek július 4-én a magukkal hozott munkáikat állították ki, míg jelenleg a táborban készült alkotásokból nyílt tárlak tekinthető meg.
A hadadi Dégenfeld-kastély termeit, valamint Hadad település utcáit immár második alkalommal népesítik be a szatmári, máramarosi, marosvásárhelyi, kolozsvári ésmagyarországi képzőművészek. Jó körülmények között – melyet a Dégenfeld Református Egyházi, Oktatási Központ és a Szatmár Megyei Tanács biztosít – a Szatmári Alkotóház Képzőművészek Egyesületének 23 tagja 14 napig zavartalanul alkothat a táborban. Kurta-Tőtös Beáta igazgatónőnek sikerült nagyszerű körülményeket és hangulatot biztosítania a táborban részt vevő képzőművészeknek, hogy felhőtlenül alkothassanak. Az alkotótáborban részt vevő személyek országosan és nemzetközileg ismert és elismert festő- és szobrászművészek. Újdonságnak számít, hogy idén először érkeztek a táborba a szatmári egyesület ifjúsági szárnyának tagjai is, akik friss fuvallatot vittek a tábor életébe fiatalos életszemléletükkel. A Hadadra érkező művészek mindegyike kapott egy, a szatmári egyesületet, valamint a hadadi kastélyt bemutató CD-t, illetve egy kitűzőt, mely aSzatmár Megyei Tanács támogatásával készülhetett el.
Az alkotótábor egy bemutatkozó kiállítással kezdődött július negyedikén, melyen a jelen lévő képzőművészek a táborba magukkal vitt munkáikat állították ki a nagyszámú érdeklődő hadadi közönségnek. Ezt a kiállítást július 11-én egy újabb követte, melyen immár a táborban készült alkotásokat állították ki.
Nagy az alkotókedv
A táborban uralkodó alkotási kedvet mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy 186, a táborban készült alkotást állítottak ki. A kiállítást Kurta-Tőtös Beáta méltatta a kiállítást megelőző istentiszteleten és a kiállításmegnyitón. A nemzetközi alkotótábort a helybeliek mellett más helységből érkezett személyek is meglátogatták. A táborban készült alkotásokat a közeljövőben meg lehet majd tekinteni Szatmárnémetiben, a Szatmári Alkotóház Képzőművészek Egyesülete Nyári Szalonjában és a Szatmári Polgármesteri Hivatal Képzőművészeti Galériájában. A Szatmár Megyei Tanács tagjai, Csehi Árpád elnök, illetve Erdei D. István és Varga Attila parlamenti képviselők is ellátogatnak a táborba, akik eddig is szívükön viselték a Szatmár megyei kultúra és a Dégenfeld Központ támogatását. Az alkotótábor július 16-án zárja kapuit. Nagy Sándor esperes, a Szatmár Megyei Tanács Kulturális Bizottságának tagja, megyei tanácsos abbéli réményét fejezte ki, hogy nem csak 2011-ben, hanem még sokáig találkoznak Hadadon a művészek.

Sok fóka, kevés eszkimó
„Lámpással” keresik a hazai egyetemek a diákokat: a most kezdődő beiratkozási szakaszban nagyságrendekkel kevesebb hallgatóra számítanak az intézményvezetők, mint az elmúlt években.
Hosszú ideje érvényesülő tendencia, hogy a népességfogyással egyenes arányban a továbbtanulók száma is csökken, az idén azonban a demográfiai hátrányt az elégtelen érettségi eredmények is tetézik. A középiskolát végzettek alig fele felelt meg az idei záróvizsgán: kevés frissen érettségizőből lehet válogatni az idén.
Drámai létszámhiány
A drámai helyzetet jól jelzi, hogy a bukaresti egyetem jogi karára tegnap, az első napon csupán 28 érdeklődő tévedt be, mindannyian a költségtérítéses helyek iránt érdeklődtek. „Rosszak az érettségi statisztikák, rosszak a demográfiai mutatók, de még rosszabb a gazdasági helyzet, az elmúlt évekhez képest is sokkal kevesebben engedhetik meg maguknak a tandíjfizetést” – ismertette a rendkívüli nehézségeket Flavius Baias, az egyetem dékánja.
A fővárosi egyetem matematika- és informatikai karának dékánja, Victor Tigoiu szerint a kis számú beiratkozó közül is kevesen fejezik be a tanulmányaikat. „Olyan rossz a hazai középiskolákban folyó oktatás minősége, hogy az első év után diákjaink egyszerűen megszöknek, tizenöt százalékos az egyetem-elhagyás aránya” – mutatott rá az intézményvezető. Az erdélyi magyar egyetemeken ugyanúgy érzékelhető a demográfiai és gazdasági hullámvölgy, mint a nagy romániai egyetemi központokban, ez ellen az intézmények a kínálat bővítésével és átalakításával igyekeznek küzdeni.
Elszánt optimizmus
Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora lapunk kérdésére elmondta, több új szak is indul az idén. Stratégiai fontosságú lépés, hogy Kolozsváron magyar nyelvű jogászképzés indul. „Piacképes” lehet a Csíkszeredában frissen debütáló pénzügyi előrejelzés-szak, Marosvásárhelyen pedig egészségügyi szak is indul.
Ez utóbbi, az egyetemvezetés elképzelése szerint, kiegészíti a Marosvásárhelyen történelmi hagyományokkal rendelkező orvosképzést, mert a Sapientia végzősei mentálhigiénés feladatokat lesznek majd képesek ellátni, hozzájárulhatnak a szociális háló fenntartásához és megerősítéséhez. A betölthető helyek számát illetően az egyetemvezetés sokkal optimistább a fővárosi intézményvezetőknél: csupán a marosvásárhelyi tíz szakra 440 egyetemista jelentkezésére számítanak az idén.
A derűlátás azért is elgondolkodtató, mert még mindig nem zárult le az egyetem akkreditációjának folyamata. Ezzel kapcsolatban Dávid László elmondta, a június 24-re kitűzött ARACIS-tanácskozás elmaradt, a következő tárgyalásra július 22-én kerül sor. „A nemzetközi és a hazai szakemberek, valamint a diákok részéről szükséges véleményezés egyaránt pozitív, így reméljük, a bizottságtól is pozitív választ kapunk” – nyilatkozta a rektor.
Kínálat van, kereslet nincs
A szakindítás ellenére sem volt nagy az érdeklődés a kolozsvári Sapientián. Ottjártunkkor csupán két diák tájékozódott a helyszínen a beiratkozás módjáról, és senki sem jött a jelentkezéshez összeállított kész dossziéval, noha a hallgatókat az intézmény múlt hét vége óta tárt karokkal várja.
A fotó-film-média szakra az elmúlt napokban szintén csak két diák jelentkezett, pedig itt 12, tandíjmentes helyet biztosítanak a továbbtanulók számára, 13 helyet pedig azoknak tartanak fenn, akik a tandíjfizetést is vállalják. Várja a jelentkezőket továbbá a környezettudományi szak, összesen 25 hellyel, és a nemzetközi kapcsolatokra összpontosító szak is, ahová 42 jelentkezőt várnak. A Dávid László által beharangozott magyar nyelvű jogászképzés 40 hallgató befogadására képes.
„Legfontosabb célkitűzésünk az új szak beindításával az volt, hogy Kolozsváron háromnyelvű, azaz magyar– román–angol nyelvű jogi képzés működjön” – mondta Szenkovics Dezső, a Sapientia EMTE kolozsvári karának főtitkára. A fotó-film-média szakra július 18-ig, a többi fakultásra július 23-ig lehet jelentkezni, a felvételi eredményéről július 26-án tájékoztatják az érdekelteket.
„Nagyipar” a BBTE-en
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) az idén is „ipari” léptékben gondolkodik: 21 karon összesen 11914 helyet hirdettek meg, több mint kétezer magyar nemzetiségű hallgatót vár az egyetemvezetés. A BBTE-n is tegnap kezdődött a beiratkozás, és július 23-ig tart.
A hallgatói létszámot illetően nem borúlátó a Partiumi Keresztény Egyetem sem: itt 14 alapszakon és 5 mesteri programmal várják a jelentkezőket: összesen 652 diák tanulhat tovább a PKE padjaiban.
Az egyetemvezetés itt is a sokirányú képzés vonzóerejében bízik, a klasszikus bölcsészképzésen, közgazdaság-tudományi kínálaton túl olyan mesteri képzésekre is lehet jelentkezni, mint a „kortárs politikai filozófia”, a „többnyelvűség és multikulturalitás”, a „társadalmi marginalitás és inklúzió”, valamint a „filozófia és művészet a nyilvános térben” szakterülete – tudtuk meg Mostis Gergőtől, a PKE közönségkapcsolati referensétől. Új Magyar Szó (Bukarest)