Védelmi stratégia - sajtó, irredentizmus ellen
Romániában nem várt felháborodást és éles bírálatokat váltott ki az ország védelmi stratégiája, amely, rendes körülmények között, csupán a titkosszolgálatok és a fegyveres erők körében tarthatott volna számot különösebb érdeklődésre.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács szerdán megvitatta Románia védelmi stratégiáját, amely, alcíme szerint az eljövendő nemzedékek biztonságát és jólétét lenne hivatott szavatolni.
Politikai folyamat
A 29 oldalas dokumentum előszavát Traian Băsescu államfő jegyzi. A bevezető rész munkaeszközként határozza meg a védelmi stratégiát, amely az országot veszélyeztető „kockázatokat, fenyegetéseket és sérülékenységeket” hivatott kivédeni. Leszögezi: a stratégia a fegyveres védelem mellett más területekre is vonatkozik, így a külpolitikára, a közrendre, a titkosszolgálatokra, az energetikai és kibernetikai biztonságra, a kritikusnak minősülő infrastruktúrák biztonságára.
Románia védelmi stratégiája többdimenziós, a katonai vetület mellett politikai, gazdasági, társadalmi és ökológiai dimenziói is vannak. Több irányvonalat követ, mivel a biztonsági problémák egyaránt jelentkezhetnek sérülékenység vagy fenyegetés formájában. De multifunkcionális is: eszközök széles skáláját fogja át, a katonai erőtől kezdve a diplomácián át egészen a titkosszolgálatokig.
A nemzetbiztonság és -védelem szavatolása politikai folyamat, a legfőbb felelősség a kormányra és a parlamentre hárul. Hatékonysága és legitimitása érdekében a nemzetvédelmet és -biztonságot demokratikus ellenőrzés mellett kell szavatolni, a civil társadalom részvételével.
A dokumentum megállapítja: a biztonságot leginkább befolyásoló tényező a globalizáció marad, ezért realista és pragmatikus személetmód alapján kell felmérni a folyamatból fakadó fenyegetéseket, de lehetőségeket is. Románia legfőbb érdeke az, hogy szomszédságában stabil, virágzó és demokratikus államok legyenek, ami a térségbeli béke, egyensúly és gazdasági növekedés feltétele.
Belpolitikai téren a védelmi stratégia az állam korszerűsítését támogatja, a jó kormányzást pedig olyan eszköznek tekinti, amelynek útján a demokrácia elvből a valós élet részévé válik. Egyben megkülönböztetett figyelmet fordít az energetikai biztonságra, amely egyszerre határozza meg a társadalom tagjainak biztonságát és jólétét.
A stratégia a nemzetbiztonságot a nemzeti identitás és értékek érvényesülése, az állam léte és alapvető funkcióinak ellátása szempontjából lényeges igényekként és törekvésekként határozza meg. Országos biztonsági célként tűzi ki az emberi jogok szorgalmazását, a románok jogainak érvényesítését a világ bármely részében, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását, Románia korszerűsítését, nemzetközi befolyásának növelését, a NATO és az EU nemzetközi befolyásának fokozását.
Kockázat, fenyegetés, sérülékenység
A dokumentum a nemzetbiztonságot fenyegető kockázatokat, fenyegetéseket és sérülékenységeket különböztet meg. A kockázatokat annak valószínűségében állapítja meg, hogy számottevő károsodás éri a nemzetbiztonsági érdekeket, értékeket vagy célkitűzéseket; az ezeket veszélyeztető fenyegetések külső természetűek, a sérülékenységek a társadalomból fakadnak.
Kockázatot és fenyegetést jelent a nemzetközi terrorizmus fokozódása, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a határokon átnyúló szervezett bűnözés, a kábítószer-csempészés és -fogyasztás, a Fekete-tengeri térség instabilitása, a Nyugat-Balkán övezetében állandósuló bizonytalanság, a nemzetközi pénzügyi rendszer törékenysége, hírszerző szolgálatok ellenséges tevékenysége, az állampolgári szabadságjogokat, a társadalmi összefogást vagy az etnikumközi kapcsolatokat sértő egyes radikális, irredenta vagy szélsőséges megnyilvánulások.
Sérülékenységhez vezethet egyes állami intézmények törvényalkalmazási kapacitásának csökkenése, egyes intézmények központi és helyi szintű elpolitizálása, az állami intézmények munkáját érintő korrupció, az adócsalás, a hibás politikai döntéseket követő költségvetési egyensúlyvesztés, az ország térségeinek eltérő fejlődési szintje, a negatív demográfiai tendenciák és a lakosság elöregedése.
A felsorolásban szerepel a hazai sajtókörökben máris nagy felháborodást kiváltó megállapítás, miszerint sérülékenységi tényezőnek tekinthető az állami intézményeket – a tevékenységükről közölt hamis információkkal – befeketítő megrendelt sajtókampány, a sajtótrösztök által a politikai döntéshozatalra gyakorolt nyomás, gazdasági előnyök érdekében.
Románia továbbra is ápolja kapcsolatait az Egyesült Államokkal, a Moldovai Köztársaságra továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít, és úgy véli, az ország uniós csatlakozásával felszámolhatják a nemzetet különválasztó utolsó sorompót is. Támogatja a NATO erőfeszítéseit a ballisztikus rakéták elleni védelem biztosítására, mivel az ország a NATO délkeleti térségében, destabilizáló övezet közelében terül el, ahol megnő annak kockázata, hogy rakétatámadás éri.
Külön fejezet foglalkozik a csalás és adócsalás leküzdésével, fontosnak tartva minden gyanús üzleti művelet nyomon követését, a jobb információcserét a bűnüldöző szervek között.
Az energetikai biztonsággal foglalkozó fejezet a nyersanyag- és elsősorban fölgáz- és kőolajforrások változatosságát célzó multinacionális programok kidolgozását, a vízi energia, az újratermelődő energia termelésének növelését, a villamos energia és földgázpiacok versenyképességének fokozását tűzi célul.
Végül a stratégia nagy figyelmet szentel a kritikus infrastruktúra védelmének is. Kritikus infrastruktúrának tekinthető minden olyan funkcionális gazdasági entitás, amely az egész társadalom számára létfontosságú termékeket/javakat és közszolgáltatásokat biztosít, és amelynek megsemmisítése vagy működésképtelenné tétele súlyosan kihat a lakosságra és az országos vagy regionális gazdaságra.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)

Pofonok a Fidesznek: vissza a csigaházba
Szép új totális világ
Aczél Endre, Népszabadság
Téves számítások láncolata árnyékolja be az új magyar kormány kül-, gazdaság- és „nemzetpolitikai” belépőjét. Kétségkívül a Brüsszelre és az IMF-re gyakorolt kommunikációs nyomás volt a legsúlyosabb baki.
Téves számítások láncolata árnyékolja be az új magyar kormány kül-, gazdaság- és „nemzetpolitikai” belépőjét. Kétségkívül a Brüsszelre és az IMF-re gyakorolt kommunikációs nyomás volt a legsúlyosabb baki. Orbánéknak az a számítása, hogy katasztrófa-forgatókönyvek (Kósa, Szijjártó) meglengetésével lazítást eszközölhetnek ki Magyarország hitelezőinél, hiú ábránd maradt. Abban a „görög hangulatban”, mely ma foglyul tartja az uniót és a piacokat, ez a kísérlet nem lehetett eredményes.
A miniszterelnök kommunikációs trükkel próbálja egyensúlyozni a kommunikációsokat. A minapi uniós csúcsértekezlet után „élen haladónak” minősítette kormányát. Úgy tett, mintha gazdaságstratégiai 29 pontja („a tennivalók gyors felismerése”) sereghajtóból uniós éllovassá minősítette volna át Magyarországot. Holott nem azt csinálja, amit akart. A 29 pont – Bod Péter Ákos megfigyelése szerint – nem más, mint hirtelenjében előhúzott, takarékos B változat: nem koncepció terméke, hanem a brüsszeli pofon egyenes következménye. Engedelmeskedés, besorolás.
Ettől még a „hazafelé kommunikáció” cseppet sem változik; a minap Matolcsy miniszter nevezte hamis illúziónak – szemben a világ mérvadó elemzőivel – a „magyar beteg gyógyulását”. Amit egyfelől értünk, másfelől nem. Természetes igyekezet annak a látszatnak a fölkeltésére, hogy a gazdaság szénáját a Fidesz-kormány hozza rendbe. Nem értjük azonban, hogy miért kell folyvást tagadni a Bajnai-kormány nemzetközileg elismert pozitívumait.
A mai kormány és miniszterei így elveszítik szavahihetőségüket –lám, Matolcsy szavainak sem lett semmi következménye immár. Se tőzsdén, se forintban. A másik nagy fejezet a nemzetpolitikáról szól. A szlovákiai Bugár Béla új pártjával a Híd-Mosttal – a történelmi újdonságnak számító kétnemzeti együvé tartozás koncepciójával – kormánytényező lesz, miközben riválisa, Csáky Pál a Magyar Koalíció Pártjával együtt kibukott a parlamentből.
A Fidesz minden tétjét az MKP-ra tette, Bugárral szóba sem állt. Mint kiderült, a szlovákiai magyarságnak legalább a fele nem „vevő” az MKP nemzetpolitikai radikalizmusára, amelyhez a Fidesz a könnyített kettős állampolgárság felkínálásával járult hozzá. Hogy mi zajlik a háttérben, arról Bugár nyíltan beszélt: nem kíván Orbán vazallusa lenni. És területi autonómiát sem kíván a dél-szlovákiai magyarságnak. Az autonómia pillanatnyilag Romániában (Székelyföldön) is kivihetetlen.
Băsescu ezt még a múlt nyáron kérlelhetetlenül tudomására hozta Orbánnak. Kérdés, mit kezd vele a Semjén Zsolt által csúcsszinten képviselt új nemzetpolitika. Alighanem semmit. A miniszterelnök-helyettes minapi romániai körútján – a tudósítások szerint – egy árva szóval sem említette az autonómiát. A kettős állampolgárság ügyéről pedig eleve tudtuk, hogy a románok, lévén e kérdésben pionírok, egy rossz szót nem fognak szólni. Legfeljebb bezsebelik Semjén dicséretét: „köszönjük, hogy utánozhattunk benneteket”.
Közben Schmitt Pál „15 millió magyar büszkeségét” véli fölfedezni azután, hogy Tőkés László az Európai Parlament alelnöke (zsargonban: díszpinty) lett, aki hálából „a határon túliak házelnökének” mondja Schmittet. A kormányzásnak eddig ennyi a hozadéka.
[Az Új Magyar Szó budapesti baloldali lapokból újraközöl cikkeket]
Új Magyar Szó (Bukarest)

Orbán Viktort és Traian Basescut is várják a tusnádfürdői táborba
A tervek szerint Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke idén is részt vesz a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén, ahol megtartja hagyományos előadását - mondta a miniszterelnök szóvivője az MTI-nek pénteken. Az MTI azután kérdezte Szijjártó Pétert, hogy pénteken a romániai magyar sajtó arról írt: Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Traian Basescu román államfőt is várják a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői az idén júliusban sorra kerülő ötnapos rendezvényre, amelyen várhatóan számos magyarországi és romániai politikus, közéleti személy is részt vesz.
A Krónika, az Új Magyar Szó című napilapok és a Transindex hírportál tudósításai szerint a Tusványos néven is emlegetett rendezvény szervezői beszámoltak a július 20–25. között huszonegyedik alkalommal sorra kerülő esemény előkészületeiről. A szervezők jó esélyt látnak arra, hogy a magyar kormányfő mellett a román államfő is előadást tartson a szabadegyetemen, akárcsak tavaly, amikor Orbán Viktor és Traian Basescu is beszélt a tusnádfürdői hallgatóság előtt. A szervezők azonban hangsúlyozták, még nem bizonyos, hogy Orbán Viktor megtartja-e az immár hagyományossá vált előadását, ugyanis miniszterelnökként már jóval bonyolultabb megszervezni erdélyi látogatását.
Szijjártó Péter az MTI-nek ugyanakkor azt mondta: a miniszterelnök szervezési stábja úgy tervezi, hogy Orbán Viktor részt vesz az eseményen.
MTI

Nincs megállapodás az autonómiatanácsról
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) nem sikerült megállapodnia a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) létrehozásáról, amelynek tervezett hatásköreit megosztják a feleket - adta hírül szombaton a Szabadság című napilap.
A kolozsvári újság szombaton tudósított arról, hogy a két szervezet által alapított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ismét ülésezett Marosvásárhelyen, ahol kiderült: a tartalmi és formai kérdések mellett elvi nézeteltérések is felmerültek az autonómiatanács működése kapcsán.
Demeter Szilárd, az EMNT sajtóreferense a lapnak elmondta: az RMDSZ azt szeretné, hogy a KAT az RMDSZ intézményeként működjön, amelyben a Tőkés László által vezetett EMNT 25 százalékos arányban részesülne a helyekből. Tőkés László szerint azonban ez az intézmény az egész romániai magyarságé kell legyen, és nem csak az RMDSZ-é. Éppen ezért Tőkés szorgalmazza az RMDSZ alapszabályzatának a módosítását, hogy az RMDSZ és az EMNT közösen hozhassa létre a KAT-ot.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a megbeszéléseket követően csak annyit közölt, hogy egyelőre nem sikerült megállapodniuk az autonómiatanács kapcsán, de a tárgyalásokat júliusban folytatják Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében, ahol várhatóan nyílt ülést tart a két szervezet által alapított EMEF.
A pénteki tanácskozáson szó volt még a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjának a felgyorsításáról, Dávid László, az egyetem rektora politikai segítséget kért az RMDSZ-től a felsőoktatási intézmény végleges akkreditációja érdekében - olvasható a Szabadságban
MTI

Amire a levéltár figyelmeztet
Marosvásárhelyi beszélgetés a költő, kritikus, újságíró Dan Culcerrel
– Az utóbbi időben sokan látogatják a levéltárakat. Nem meglepetés tehát, hogy a Franciaországban élő Dan Culcer, a Vatra folyóirat egykori szerkesztője marosvásárhelyi tartózkodásának jelentős részét ugyancsak az archívumban tölti. Akik jobban ismerik, tudják, hogy a bukott diktatórikus rendszer bizonyos jelenségeit tanulmányozza. Erről a Művészeti Egyetemen előadást is tartott. Mit kutatsz elsősorban?
– Úgy kezdődött, hogy itthoni barátaimtól hallottam, bizonyos közzétett dokumentumokban, nevezetesen a Szekuritáté fehér könyvében rám vonatkozó adatok is megjelentek. Egy olyan, állítólag létező szekus megfigyelési dossziéra hivatkoztak, amely személyemet érinti. Kíváncsi voltam rá és keresni kezdtem, még mielőtt létrehozták volna a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottságot, ismertebb nevén a CNSAS-t. Akkor Romániában még nem létezett törvényes keret ilyen dokumentumok megszerzésére. A bizottság létrejötte után én is kérvényeztem a dossziém tanulmányozásának a lehetőségét. Hozzá is jutottam, kiderült, hogy nagyjából 1969-ben kezdték el az összeállítását, aztán volt egy kis kihagyás, majd 72-től, miután lapszerkesztővé váltam, újult erővel kezdték a rám vonatkozó jelentésírást.
– A dosszié lapozgatásakor értek meglepetések?
– Nem annyira a lehetséges informátorok, a rólam jelentő, besúgó kollégák, barátok, ismerősök érdekeltek, inkább az egész akkori mentalitás foglalkoztatott. A személyes érintettség másodrendű. Persze, kicsit sokkolt, hogy megfigyeltek, lehallgatták az otthoni, személyes telefonbeszélgetéseimet, és volt beépített mikrofon a szerkesztőségben is. Fontosabb, hogy ez az intézmény akaratán kívül sokat tett a kollektív emlékezetünk ébren tartása érdekében. Az akkori társadalom láthatatlan részét is felfedte. Az emberi kapcsolatok többnyire láthatóak, vannak azonban dolgok, amikről az emberek nem beszélnek. Bizonyos személyek kettős egzisztenciával, kettős gondolkodással rendelkeznek. Orwell írt ilyesmiről.
– Mostanság több könyv is napvilágot látott nálunk, amely éppen ezt a mechanizmust mutatja meg, erről a kettősségről is sok mindent elmond, bizonyos személyek látszólagos és sokáig titkolt arcát is közszemlére teszi. Hasonló kötetet készít elő Dan Culcer is?
– Igen, szeretnék egy ilyet megjelentetni. Mondom, nem csak személyes indíttatásból, hanem általánosabb megközelítésben is érdekel a jelenség. Kérvényeztem és megszereztem a CNSAS-kutatói státust, így tanulmányozhatom a szeku rendelkezésükre álló archívumát, más dossziékat is, nem csak az enyémet. Nyilván, konkrét személyes információkat nem teszek közzé, de a "romániai szocializmus építésének" különböző fázisaiból számos dossziét végigolvashattam. Olyanokét, akikről tudtuk, hogy a szeku figyelmének előterébe kerültek, és olyanokét is, akikről ez nem volt olyan köztudott, például a Romulus Gugáét, a Cornel Moraruét.
– Az, hogy francia állampolgár vagy, nem volt akadály?
– Nem, mert megőriztem román állampolgárságomat. 1987-ben törvényesen távoztam az országból. A feleségem disszidált, de én hivatalosan kértem, és családegyesítés révén sikerült elmennem. Franciaországban politikai menedékjoghoz folyamodtam, más megoldásom nem volt abban a helyzetben. 89 decemberében bekövetkeztek a diktatúrát megdöntő események, a felkelés vagy lázadás – forradalomnak nem nevezem – illetve én erre egy ritka román kifejezést használok, a "zavera" szót, ami még Tudor Vladimirescu idejéből származik, és lényege: az igazságért. Sajnos, azóta is sok igazságot süllyesztettek el a levéltárakba és az emberek némaságába. Akkor léptem kapcsolatba a párizsi konzulátussal és kértem a román útlevelet. Pár héttel Ceausescu kivégzése után már Romániában voltam, Marosvásárhelyen is természetesen. 90 februárjában jó néhány nagyon érdekes interjút készítettem. Felmérhettem, milyen volt a város akkori lelkiállapota. Úgy hogy a márciusi események túlságosan nem leptek meg, legfennebb az erőszak foka döbbentett meg, a konfliktus rég ott húzódott a felszín alatt.
– Ez egy külön érdekes beszélgetés témája lehet, ebbe most ne mélyedjünk bele. Talán lesz majd alkalmunk valamikor részletesebben kifejteni. Maradjunk az eredeti kérdéskörnél, a cenzúránál, mostanában ezt tanulmányozod. Minden vele kapcsolatos jelenségre kitérsz?
– A cenzúra általában is foglalkoztat, de néhány vetülete alaposabban. Különösen érdekel a háború utáni átmeneti periódus, 44-től 49-50-ig. Aztán az úgynevezett liberalizáció szakasza, 64-től 68-70-ig. Majd a végső időszak, a Ceausescu-rendszer bukását megelőző évek. Az első periódusba a pártkáderek formálódása is beletartozik. Jó esély, hogy itt megőrizték a Magyar Autonóm Tartomány dokumentumait. A pártiratokat és a cenzúra dokumentumait is. Kirajzolódik, hogyan épült fel az új "elit". Kiderül, ki kit és hogyan válogatott ki. Kikre alapozott a kommunista párt és a cenzúra.
– A cenzúra első szakaszát főleg a kutatásaid, a fellelt dokumentumok alapján ismerheted. A következőből valamennyit íróként, szerkesztőként közvetlenül is megtapasztalhattál.
– Az látszólag lazább időszak volt. Ezért is határoztam meg úgy, mint másodikként tanulmányozandó szakaszt ezt a 64-68 közti periódust. Esetünkben ez a Vatra alapítása előtt néhány év volt. Akkor még nem dolgoztam a sajtóban. Politikai vicceket is mondhattunk az utcasarkon a milicista közelében, és nem történt semmi. Legalábbis azt hittük mi, kívülállók. A cenzúra kordokumentumai azonban nem ezt mutatják. A cenzorok nagyon is komolyan ténykedtek, súlyos megoldandó feladatok terhelték őket. Csodálkozom is, akik a cenzúránál dolgoztak, hogy nem váltak mind idegbeteggé.
– A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen elhangzott előadásod a cenzúrát mint ideológiai jelenséget taglalta. De a cenzúra az elnyomás eszközének is tekinthető, és az is volt akkoriban, nem?
– Persze hogy az volt. A cenzúrának sokkal több rétege van, mint amennyit feltételezünk. Mindenekelőtt ott volt a napi sajtó cenzúrája. Ezek az "elvtársak" mindent kiveséztek, a nyomdában a kefelevonatokat is elolvasták, és gyakran olyasmiket is beleláttak a cikkekbe, amire a szerző talán gondolni se mert. Miközben a rovatvezetők, ilyen-olyan főnökök is minden gyanúsat kigyomláltak az írásokból. Nem beszélve az újságírók öncenzúrájáról.
– Öncenzúra valamilyen formában ma is létezik.
– Egyetértek. És ennek ma is megvan a veszélye. De a nyomára nemigen bukkanhatunk, nem tudhatjuk, hogy a cikkíró mit hallgat el és miért. A kutató csak a dokumentumokra szorítkozhat.
– Nálad mennyi időt vett igénybe, hogy teljességgel megválj az önvédelmi ösztönné vált öncenzúra átkaitól?
– Pontosan nem tudom megmondani, de idejében elkezdtem gyakorolni, hogy leszokjam róla. Voltak barátaim, akikkel megbeszéltük, hogy módszeresen foglalkoznunk kellene a cenzúra különféle területeivel. Nemcsak a politikával, hanem a szex, a halál, az öngyilkosság, a homoszexualitás kérdéseivel is. Mindenik témakörben végezzünk írásgyakorlatokat. Ha nem is remélhetjük, hogy gondolataink közölhetőek. Már az is bátorságnak számíthatott, hogy papírra vetettük azokat. Mert az az igazság, hogy a szeku a lakásokba is bement. Titkos házkutatásokat is tartott. Az én esetemben is volt ilyen, a dossziémban láttam. Volt egy naplóm, amelyet rendszeresen vezettem, de szerencsére nem találták meg. Ismerheted az Ursu-ügyet. Neki is volt naplója, néhány kollégája besúgta, ez lett a fő vád ellene. Aztán addig kínozták, amíg belehalt.
– A kutatásaid nyomán született tanulmányt könyvként is hozzáférhetővé teszed?
– Szeretném. Először is doktori disszertáció lesz belőle. Marosvásárhelyen iratkoztam be a doktorátusra. Itt találtam román-magyar dokumentációs alapanyagot. Nem a helyi román sajtó vagy a Vatra cenzurális sérelmeire alapozok. Bőséges anyagom van arról, amit a Vörös Zászlóból, az Igaz Szóból, az Új Életből kivágtak. Remélem, hogy 2012-ig sikerül befejeznem a doktori dolgozatomat. Kevés az időm, nem ülhetek hat-hét hónapot itt, vár a családom, a gyermekeim, unokáim. Évente két hónapot töltök itt, azalatt mást se csinálok, csak fotózom a dokumentumokat, majd megyek és nyugodtan nekiállok az olvasásnak.
– Az értekezésed mellett a mostani rendezvényen kétnyelvű verseskönyvedet is bemutattátok. Magyarra Cseke Gábor fordította a költeményeidet. Annak idején, amikor szabadulni akartál a cenzúrától, a versbe menekültél?
– Sajnos, nem próbáltam versbe menekülni. Ellenkezőleg, olyan verseket próbáltam írni, amelyek nem jelentettek menekvést, és lehetőséget adtak az informátorcsoport egyik tagjának, hogy ártson nekem. Ismert költőnő volt Vásárhelyen, Mara Nicoara. Mondhatom a nevét, mert a CNSAS hivatalosan közzétette, hogy a szeku informátora volt. Érdekes pályafutása volt, érdemes tanulmányozni. Sütő András köreibe is eljárt, és valószínűleg információkat szolgáltatott róluk, pedig Mara Nicoara akkoriban még nagyon fiatal volt, iskolás. A továbbiakban is gyakran informálta a szekuritátét, Bukarestben is működött. Sokszor megfordult a Mogosoaia-palotában, az írók alkotóházában, Marin Preda is a megfigyeltjei közé tartozott. Vásárhelyen 1972-ben írta a jelentéseit, és felkérték, hogy szerezze meg az otthoni verseimet, a kézirataimat. Szóval szorgalmas, a szeku számára hasznos "munkatárs" volt. Ha jól tudom, ma könyvkiadó, ezen a téren férjével együtt sikeres vállalkozó, rószaszín könyveket jelentetnek meg, fordításokat, többnyire angolból, és nagyon jól élnek. Íme, korunk egyik jellegzetes szereplője! És említhetnék ilyen példákat bőven, nevekkel is nyugodtan, hiszen láttam a dossziéjukat, amelyekből cáfolhatatlanul kiderül, hogy besúgók voltak.
– Ma is írsz verseket?
– Igen. Az említett verseskötet érdekessége nem csak az, hogy kétnyelvű, én írtam a költeményeket románul, Cseke Gábor barátom meg átültette őket magyarra, de a közepén van egy olyan vers, amit én írtam magyarul. Egy másikat Cseke Gábor románul, és egy harmadikat közösen vetettünk papírra. Ha Isten segít és az egészségünk megengedi, egy egész kötetet írunk így, közös szerzeményként, románul és magyarul.
– Érdekes, hogy mellékletünkben éppen az elmúlt hetekben jelentettünk meg egy recenziót Cseke Gábor nemrég kiadott, Jelentések magamról című nagy visszhangú kötetéről, amelyben őszintén, önmagát sem kímélve tekint vissza a jelentések, politikai üldöztetések és kompromisszumok, titkosrendőrségi kényszergetések, megfélemlítések, törvénytelenségek korszakára. Bonyolult, embertipró időszak volt az.
– Éppen ezért állítom, hogy egyikünknek sem érdeke ebben az országban, sem románoknak, sem magyaroknak, sem fiataloknak, sem idősebbeknek, hogy mindez elásva maradjon. Ellenkezőleg. Ideje, hogy ez a társadalom, amelyben élünk, végre megtisztuljon. Méregtelenítse önmagát. Legyen bátorságunk felidézni mindazt a disznóságot, amit a romániai közösség csinált. Pontosabban nem az egész közösség, a romániai kommunitás bizonyos tagjai. A dossziékat olvasva, olyanokkal is találkoztam, akik a fegyveres hatalom, a kezdődő kommunizmus notórius kollaboránsai voltak. Mindegyre felteszem magamnak a kérdést: vajon a magyarok jelentettek meg minderről valamilyen könyvet? Úgy hallom, elég keveset. Miért? Talán féltek? Ne féljetek! Jelentessetek meg minél többet, a hasznotokra lesz.
– Bizonyára. De a paradicsomba úgysem jutunk be!
– De igen. Emlékezz csak a filmre: A munkásosztály a paradicsomba megy. Mi vajon nem a munkásosztály vagyunk?!
N.M.K.
Népújság (Marosvásárhely)

A város meséi
Ránézésre is tekintetmarasztaló, tetszetős könyv. Ha megfordítom, ugyanaz a régi marosvásárhelyi látkép ragad meg a főtér szépiaszerűen patinázott fotós látványával, középen egy látszólag oda nem illő, a montázsból mégsem kilógó mai mikrofonnal. Ebből a nézetből ez a kötet főoldala, és a címe: Povestile orasului. Vagyis kétnyelvű – román, magyar – a kiadvány. Természetesen egyazon szerző neve szerepel mindkét fedőlapon: Sorina Bota.
Nem csak ezért különleges ez a kiadói újdonság, az Ardealul Kiadónál az Agenda 2009 egyesület támogatásával napvilágot látott szép kötet. Azért is fel kell figyelnünk rá, mert CD is társul hozzá igen gazdag anyaggal, így tehát tulajdonképpen hangoskönyvnek is beillik, ami még eléggé ritkaság mifelénk. A Marosvásárhelyi Területi Rádióstúdió munkatársa és interjúalanyai ily módon is megszólítják az olvasót. Ezzel azt is jeleztem már, hogy beszélgető- könyvnek örülhetünk. Huszonnégyen mesélnek a városról, a megszólalók fele román, másik fele magyar. Nem mindannyian helybeliek, mint ahogy azok sem mind itt laktak, akiket a beszélgetőtársak megidéznek, de valamennyien kötődnek valamiképp az egykori illetve mai településhez. Jeles emberei határozzák meg a hely szellemét, adják meg hírét, nevét, s ha netalán az vitatható lehetne, hogy ez a vállalkozás miért éppen a most bemutatott személyiségeket állította figyelmünk központjába, az pillanatig se kérdés, hogy ők beillenek-e a válogatásba. Igen, mindannyian főszereplőkké válhatnak egy ilyen kiadványban. Persze nem csak ők, a város szerencsére olyan gazdag valamikori és jelenlegi meghatározó egyéniségekben, hogy még több köteten át folytathatnák a beszélgetéseket. Amelyek egyébként rádiós interjúk voltak, a stúdió aranyszalagtárát gazdagítják. Nyilván más munkatársak sok-sok hasonlóan fontos felvétele mellett. Most azonban Sorina Botának jutott eszébe ez a lehetőség, és kitartó, következetes munkával meg is valósította.
Marosvásárhely több évszázados múltja elevenedik meg a könyvben, de felvillan a jelene is, hiszen azok, akik a nagy elődök életéről, életművéről, pályájuk sorsdöntő eseményeiről, megvalósításairól, gyakran akár jelentéktelennek tűnő, mégis rendkívül fontos cselekedetekről, történésekről mesélnek, mai követőik, az illető közéleti jelenségek, szakterületek alapos ismerői, kutatói, s ily módon olyan kapcsolat, szerves összefüggés rajzolódik ki a régi és a kortárs nemzedékek között, amely egyben magyarázza is, miért vált ez a város a nyugati világ határán századokkal ezelőtt a kultúra és a tudományok, egyszóval a múzsák fellegvárává, és őrizte meg ezt a minőségét a mai napig. Ezt a rendkívüli érdeklődéssel övezett, várbeli könyvbemutatón a kiadvány és szerzőjének méltatói – Mirela Moldovan, a rádió igazgatója, az előszót író Nagy Miklós Kund és Adriana Saftoiu, valamint Cristian Stamatoiu és Haller Béla tanárok – is hangsúlyozták múlt csütörtökön. Érthetőbb azonban mindez, ha felsoroljuk, kikről meséltet, kihasználva az élő beszéd varázsát, Sorina Bota. Íme a nevek: Al. Papiu Ilarian, Aranka György, Aurel Filimon, Avram Iancu, Bartók Béla, Bernády György, Bodor Péter, Bolyai Farkas, Bolyai János, Borsos Tamás, Elie Câmpeanu, Emil Dandea, George Enescu, Gheorghe Sincai, Ion Vlasiu, Köteles Sámuel, Mátyus István, Mihai Eminescu, Mihai Viteazul, Nagy Szabó Ferenc, Petőfi Sándor, Petru Maior, Romulus Guga, Teleki Sámuel. És a "titkok tudói", az interjúalanyok: Ioan Chindris, Egyed Emese, Dimitrie Poptamas, Csíky Boldizsár, Marosi Barna, Pál-Antal Sándor, Peteley Klára, Weszely Tibor, Spielmann Mihály, Zeno Vancea (hangszalagról), Cornel Sigmirean, Ilarie Opris, Ungvári Zrínyi Imre, dr. Péter Mihály, Vasile Netea (hangszalagról), László Márton, Szabó Miklós, Mihai Sin. Embermeséik, városmeséik kaleidoszkópszerű mozaikká állnak össze, diáknak, tanárnak, lokálpatrióta vásárhelyinek és az ide látogatóknak is hasznos helyi "panteonnal" szolgál ez a könyv.
N.M.K.
Népújság (Marosvásárhely)

Az IMF visszatartja a Romániának szánt pénzt
Elhalasztotta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Romániának szánt hitelrészlet átutalását, miután a román alkotmánybíróság részben alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány és a parlament által már elfogadott megszorító intézkedéscsomagot.
A román média szombaton idézte az IMF közleményét, amely elérhető a washingtoni pénzintézet honlapján. Eszerint Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője elmondta: az IMF igazgatótanácsa hétfőn nem fogja megtárgyalni a román kormány által korábban elküldött szándéklevelet, mivel a Románia által vállalt gazdasági célkitűzések a részben alkotmányellenesnek nyilvánított takarékossági csomagra épültek.
A pénzintézet szerint az alkotmánybíróság által kifogásolt intézkedések – a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése, valamint a romániai bírók, ügyészek és az alkotmánybírósági tagok kiemelt nyugdíjainak újraszámolása – lényeges elemét képezték a takarékossági csomagnak, ezért az alternatív intézkedések meghozataláig az IMF igazgatótanácsa elhalasztja a Romániával kötött hitelegyezmény soron következő felülvizsgálatát. Franks hozzátette, hogy az újabb intézkedéscsomag kidolgozásáról a román kormánnyal előrehaladott tárgyalásokat folytatnak, és bízik abban, hogy mielőbb az IMF igazgatótanácsának a napirendjére tűzhetik a Romániával kötött hitelegyezmény felülvizsgálatát.
A román kormány szombat délelőtt rendkívüli kormányülést tart, amelyen az alkotmánybírósági döntés nyomán szükségessé vált pótlólagos takarékossági intézkedésekről tárgyalnak. Elemzők szerint a kabinet nagy valószínűséggel emelni fogja a jelenlegi, 19 százalékos áfát, de akár a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra vonatkozó 16 százalékos egységes adókulcsot is növelheti.
Az Agerpres román hírügynökség által idézett kormányzati források szerint azonban előfordulhat, hogy ez utóbbi két adót nem kell módosítania a kormánynak, ha az áfát 24 százalékra emeli, az ebből származó pluszbevétel ugyanis fedezi a nyugdíjcsökkentés meghiúsítása nyomán a kormányzat korábbi takarékossági tervében keletkezett űrt.
MNO.hu

Lezártak egy korszakot
Nagyvárad - Pénteken a KREK védnökségével és a PUPA szervezésében fórumra került sor a református egyházkerület székházának dísztermében, melyen Tőkés László EP-alelnök tekintett vissza püspöki szolgálatára.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) védnökségével és a Pro Universitate Partium Alapítvány (PUPA) szervezésében zajlott fórumon szinte zsúfolásig megtelt a KREK székházának díszterme. Az előcsarnokban a Tőkés László eddigi tevékenységét bemutató kiadványokat lehetett megtekinteni, illetve megvásárolni, a rendezvényre pedig meghívást kaptak a tavaly visszavonult egyházfő más helységbeli küzdőtársai, barátai is. Az emlékezésre való ráhangolódásképpen ugyanakkor archív fényképeket vetítettek a falra.
Az egybegyűlteket Hermán M. János teológus, egyetemi lelkipásztor köszöntötte, magyarul és románul egyaránt. Ezután Kovács Zoltán főgondnok elevenítette fel az 1989-es fordulat utáni történéseket, azt az időszakot, amikor stratégiát és programot kellett szabni az egyháznak. Beszédében azt emelte ki, hogy a volt püspök mindig rávilágított a lényegre, az egyenes szókimondás embere volt még akkor is, ha ez sokakban ellenérzéseket váltott ki. Tolnay István előadótanácsos, a PUPA kurátora tanügyi szemszögből tekintett vissza az elmúlt két évtizedre. Úgy vélte: a KREK kezdeményezőként és helyzetteremtőként lépett fel, együtt tudott lélegezni kettős kisebbségben élő híveivel.
Levetítették az interjút
A köszöntő- és méltató beszédek után levetítették azt az interjút, melyet Gergely Gizella készített Tőkés Lászlóval a Duna Televízió számára eddigi közéleti tevékenységéről. Ezután a tavaly visszavonult püspök nyilvános párbeszédet folytatott újságírókkal, Rais W. István, Dénes László és Fábián Tibor főszerkesztőkkel, valamint Gazda Árpád főmunkatárssal. A körülbelül másfél órás beszélgetés kezdetén szóba került az az időszak is, amikor Tőkés Lászlót fiatal lelkipásztorként még antiklerikális és antiepiszkopális gondolatok foglalkoztatták, majd természetesen az 1989 utáni történésekre terelődött a figyelem.
A volt egyházfő úgy vélekedett: a két évtizede folyó fárasztásos politika eredményeképpen erőtartalékaink kifogyóban vannak. “Megtörténhet, hogy hiába álmodozunk az igéret földjéről, nem leszünk képesek rá, hogy átlépjük a Jordánt, mert sehol sincs megírva, hogy sikerülni fog”, fogalmazott. Hozzátette: bár számos eredményt elértünk, a befektetett energiát figyelembe véve nem lehetünk elégedettek. A kezdeti lendület megtorpant, “ahhoz, hogy megéljünk, többre van szükség”. Aggasztó, hogy mindenütt gondban vannak a határon túli magyarok, az egyházi téren is elhidegültek a kapcsolatok, “saját gyarlóságunk és a titkosszolgálati manipuláció pedig oda vezetett, hogy a magyarság szétesett és megosztott”. Meglátásában ugyanakkor most az út felénél járunk, és kedvező jelek (magyarországi változások, európai lehetőség) mutatkoznak arra, hogy ebből a helyzetből kilábaljunk, ehhez azonban összefogásra van szükség.
Erkölcspolitikát folytat
Püspöki tevékenységéről szólva Tőkés László fontosnak tartotta kiemelni: nem olyan értelemben diktált dokumentumokat vagy munkatempót a munkatársainak, hogy a szava parancs volt, hanem adekvált módon szerette megfogalmazni a határozatokat, s erről akarta meggyőzni a közgyűléseket is. “A parancsuralmi kormányzás haszontalan, mert visszaüt”, közölte. Sokan azzal vádolják, hogy önkényesen meghosszabbította a mandátumait, azonban a valóságban az történt, hogy akaratán kivül, menet közben változtak a törvények, hangsúlyozta. Mások azért kritizálják, mert egyaránt foglalkozik egyházi és politikai ügyekkel is, de annyi baj legyen, ha néha túlságosan összekeveri a kettőt, mert “szekularizált világunkra ráfér a keresztvíz”. Meglátásában egyébként ő erkölcspolitikát folytat , mert “Erdély és a népünk ügyét nem lehet száraz politikai ignoranciával kezelni”. A volt püspök ugyanakkor arra figyelmeztetett: MSZP-s és SZDSZ-s veszély van a református egyházban (titkosszolgálati múltak, liberális- individualista magánkegyesség), ezért sem lényegtelen, hogy milyen utat követünk, ki következik a sorban.
Vita a KAT-ról
Amikor az újságírók az RMDSZ-ről kérdezték, az EP-alelnök az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) aznapi, marosvásárhelyi összejövetelét említette. Megítélésében szinte szakításra került sor, végül mentették a menthetőt, s abban állapodták meg Markó Bélával, hogy Tusványoson folytatják. A vita tárgyát a Kulturális Autonómia Tanács képezte, Tőkés László szerint az oportunista RMDSZ egypártrendszerben gondolkodik, azt szeretné ugyanis, hogy a KAT a saját intézménye legyen, s csupán magának vindikálná a pénzelosztás felelősségét.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Az EMNT bírálja az MPP-t Semjén Zsolt látogatásával romániai látogatásával kapcsolatosan
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) méltatlannak tartja, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes első hivatalos romániai látogatását a Magyar Polgári Párt (MPP) prominensei - illetve magyarországi támogatóik - "sérelmi politizálásuk eszközévé silányították" - szögezték le vasárnapi állásfoglalásukban az EMNT vezetői.
Az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott dokumentum két aláírója, Tőkés László elnök, európai parlamenti képviselő, valamint Toró T. Tibor ügyvezető alelnök elítélte az MPP-t, amiért "a médiát, illetve az alternatív nyilvánosságot felhasználva támadta a nemzetpolitikáért felelős politikust és kíséretét".
"Nem a Nagy-Románia Párt, és nem is a mostanában szélsőséges húrokat pengető román Nemzeti Liberális Párt vezetői adtak hangot kifogásaiknak a miniszterelnök-helyettes látogatása kapcsán, hanem a magát a Fidesz szövetségesének nevező MPP kevert médiabotrányt mondvacsinált okokra hivatkozva" - olvasható az állásfoglalásban.
Az EMNT állásfoglalása néhány nappal azután látott napvilágot, hogy az MPP nyilatkozatban fejezte ki csalódását és rosszallását Semjén Zsolt látogatásával kapcsolatosan, kifogásolva, hogy a miniszterelnök-helyettes romániai látogatásának programjából kimaradt a találkozó az MPP országos vezetőségével.
Az MPP panaszára reagálva Tőkés László és Toró T. Tibor elfogadhatatlannak nevezte, hogy "vélt vagy valós pártpolitikai tétekkel terhelődjön a magyar nemzetpolitika". "Vitás kérdéseinket magunk között kell rendeznünk, hogy a Kárpát-medencei magyar ügy, a külhoni magyar közösségek integrált autonómia-programjának hatékony képviselete az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerével összhangban megvalósulhasson" - olvasható az állásfoglalásban.
Az EMNT vezetői kifejezték köszönetüket azért, hogy Semjén Zsolt "vállalta a nemzetpolitikai rendszerváltozás koordinálásának fáradtságos küldetését". "Az általa Székelyföldön, Erdélyben és Bukarestben képviselt magyar nemzetpolitika sarokpontjai világosan mutatják, hogy a stratégiai célok megvalósítása érdekében történő magyar összefogásnak nincs reális alternatívája" - írták az EMNT vezetői.
Garzó Ferenc
MTI

Februárban tartják az RMDSZ X. Kongresszusát
Februárban tartják a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) X. Kongresszusát - határozta el Marosvásárhelyen a szövetség keretében működő Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT).
Az RMDSZ vasárnapi közleménye szerint a testület pénteki ülésén egyetértett a kongresszus helyszínére vonatkozó pályázati kiírással, és elfogadta a kongresszus megrendezésének időpontjára vonatkozó javaslatot is, amelynek értelmében a legfelsőbb döntéshozó fórum tanácskozását 2011. február 26-án és 27-én rendezik meg. Ezt a szövetség "miniparlamentjének", a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) még meg kell erősítenie.
Az SZKT-nak szombaton kellett volna üléseznie, de az ország gazdasági helyzetét érintő pénteki események miatt az ülést két héttel későbbre halasztották.
Pénteken ugyanis a román alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a kormány korábbi takarékossági programjának egyes részleteit, így nem csökkenhetnek 15 százalékkal a nyugdíjak, ahogyan azt a kormány korábban tervezte. Emil Boc ezért szombatra rendkívüli ülésre hívta össze kabinetjét, azon Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek és az RMDSZ-es minisztereknek is részt kellett venniük. Az ülés eredményeként a kormány 24 százalékra emelte az áfát, s azt is eldöntötte, hogy a személyi jövedelemadó és a társasági adó nem változik.
Így Marosvásárhelyen pénteken csak arra volt lehetőség, hogy a TEKT megvitassa és az SZKT-nak elfogadásra javasolja az RMDSZ gazdaságélénkítő intézkedés-csomagját. Kedvezően véleményezte az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, valamint a gazdasági munkacsoport által kidolgozott dokumentum elveit, amely többek között a kis és közepes vállalkozások adóterheinek csökkentését, kedvezményes hitelezését és a romániai bankrendszer többlet-adóztatását irányozza elő.
Garzó Ferenc
MTI

Szeszélyes évszak
Áradások a székelyeknél
Házak, gazdaságok, kutak és mezőgazdasági területek hektárainak százait érintették az áradások Hargita megyében, esőzések, medrükből kilépő folyók és lejtőkön lezúduló vízmennyiség miatt – áll a megyei készenléti parancsnokság vasárnap összeállított ideiglenes mérlegében.
A dokumentumnak megfelelően vasárnapig 338 háztartást, 78 házat – amelyből 15 jelenleg is a víz miatt elszigetelten áll – körülbelül 450 hektár megművelt mezőgazdasági területet, több mint 300 kutat, és 120 pincét és alagsort árasztott el a víz.
Továbbá 24 pallót rongált meg részlegesen vagy egészen a Tatros megáradása.
Körülbelül két kilométer országutat, 1,5 kilométert a DN 12 A útból, Homoródfelsőlok környékén, valamint 500 métert a DN 12 (E 578) Csíkmadéfalva környéki útszakaszból érintett a lejtőkön leáradó vízmennyiség.
Ezeken kívül 150 méter megyei utat és 3,3 kilométer községi utat mosott át a víz, a Csíkrákos és Jedd közötti útszakasz pedig járhatatlan.
Az idézett forrásnak megfelelően, Gyimesközéplok településből hat személyt lakoltattak ki, mert életük veszélybe került a Tatros folyó áradásai miatt.
A Hargita megyei készenléti parancsnokság intézkedett, hogy a víztől elszigetelt házak lakói ivóvízhez és élelemhez jussanak, Csíkszentmihályra pedig, ahol a helység 80 kútját elárasztotta a víz, vasárnap a lakosságnak egy 6.000 literes ivóvízzel teli tartályt küldött.
Hargita megyében vasárnap délután 16 órakor szűnik meg a narancssárga és sárga jelzésű meteorológiai és hidrológiai riadó, de a prefektusokkal való videokonferencia információi szerint előfordulhat, hogy a megyében vörös jelzésű hidrológiai riadót hirdessenek meg az Oltra és a Nagy-Küküllőre.
Népújság (Marosvásárhely)

A sepsiszentgyörgyi színház kapta a kisvárdai fesztivál fődíját
A Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta a határon túli Magyar Színházak XXII. Kisvárdai Fesztiváljának fődíját – közölte Nyakó Béla, a rendező kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója vasárnap az MTI-vel.
A kilencnapos fesztiválon, melyen négy szomszédos ország, Szerbia, Szlovákia, Románia és Ukrajna 22 magyar nyelvű társulata vett részt, a sepsiszentgyörgyi művészek a Mizantróp című darab előadásával érdemelték ki a Nemzeti Erőforrásokért Minisztérium által felajánlott fődíjat – mondta az intézményvezető. Hozzátette: a zsűri díjazta a Marosvásárhelyi York Stúdió, a Csíkszeredai Csíki Játékszín, a Szatmárnémeti Északi Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Beregszászi Magyar Drámai Színház és az Újvidéki Színház versenyelőadását is. Nyakó Béla tájékoztatása szerint a legjobb szórakoztató előadásért járó díjat a Temesvári Csiky Gergely Színház vehette át, az Ájlávju című darabjáért. A közönség díját a Kassai Thália Színház érdemelte ki, a Valahol Európában című előadásával. A fesztivál szombat éjszakai záróünnepségén a Nemzeti Erőforrásokért Minisztérium több évtizedes kiemelkedő művészi munkájáért Életmű-díjat adományozott Halasi Erzsébetnek, a Nagyváradi Állami Színház és Kolár Péternek, a Kassai Thália Sínház igazgatójának. A Duna Televízió különdíját kapta a 20 éves jubileumát ünneplő Újvidéki Tanyaszínház teljesítményének elismeréséül Magyar Attila igazgató. A kisvárdai fesztiválon nyújtott egyéni alakításáért díjat vehetett át Veress Albert, Benedek Ágnes, a Csíkszeredai Csíki Játékszín, Gál Tamás, a Dunaszerdahelyi Epopteia Társulat, Pálffy Tibor, Kicsid Gizella, a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, László Csaba, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Vicei Natália, a Szabadkai Népszínház és Elor Emina, az Újvidéki Színház művésze.
Népújság (Marosvásárhely)

Az EMNT állásfoglalása
Tőkés László elnök, EP- képviselő, Toró T. Tibor ügyvezető elnök
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács méltatlannak tartja, hogy az új magyar nemzeti kormány egyik legmagasabb rangú képviselőjének, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek első hivatalos romániai látogatását a Magyar Polgári Párt prominensei – illetve magyarországi támogatóik – sérelmi politizálásuk eszközévé silányították azáltal, hogy a médiát, illetve az alternatív nyilvánosságot felhasználva támadják a nemzetpolitikáért felelős politikust és kíséretét, többek között Répás Zsuzsannát, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetőjét.
Nem a Nagy-Románia Párt, és nem is a mostanában szélsőséges húrokat pengető román Nemzeti Liberális Párt vezetői adtak hangot kifogásaiknak a miniszterelnök-helyettes látogatása kapcsán, hanem a magát a Fidesz szövetségesének nevező MPP kevert médiabotrányt mondvacsinált okokra hivatkozva.
Nem tartjuk elfogadhatónak azt, hogy vélt vagy valós pártpolitikai tétekkel terhelődjön a magyar nemzetpolitika. Vitás kérdéseinket magunk között kell rendeznünk, hogy a Kárpát-medencei magyar ügy, a külhoni magyar közösségek integrált autonómia-programjának hatékony képviselete az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerével összhangban megvalósulhasson.
Külön köszönjük, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vállalta a nemzetpolitikai rendszerváltozás koordinálásának fáradságos küldetését. Az általa Székelyföldön, Erdélyben és Bukarestben képviselt magyar nemzetpolitika sarokpontjai világosan mutatják, hogy a stratégiai célok megvalósítása érdekében történő magyar összefogásnak nincs reális alternatívája.
Bizalmatlanság és türelmetlenség, egymás sértegetése helyett a magyar nemzetpolitikát irányító vezetőknek most bizalomra és együttműködésre van szükségük.
Elérkezett az építkezés ideje.
Népújság (Marosvásárhely)

Lassú a tanügyi törvénytervezet szenátusi megvitatása
Több mint egy hónapja került a szenátus oktatási bizottságának az asztalára az a tanügyi törvénytervezet, amely egy újabb reformot jelentene a román, de legfőképpen a kisebbségi oktatásban.
Mint ismeretes, a törvénytervezet kisebb-nagyobb módosításokkal már átment a képviselőházon, a döntést azonban a szenátus hozza.
Négy hete folyik az oktatási törvény vitája, ennek ellenére még negyedét sem tárgyalták meg a jóváhagyandó cikkelyeknek. A meglévő 327 cikkelyből csütörtökig mindössze 64-ről sikerült megállapodni. Bokor Tibor, az oktatási bizottság tagja elmondta, hogy az ülések során a legnagyobb vitát az iskolai ciklusok, valamint a kisebbségi oktatás fejezeténél, a történelem és földrajz anyanyelven való tanítása okozta. A többórás csatározások mellett a bizottság elfogadott néhány olyan javaslatot, amelyek újdonságként szolgálnak az új tanügyi törvénytervezetben – tudtuk meg a szenátus RMDSZ-frakciójának tájékoztatásából.
Így például döntés született arról, hogy a felekezeti oktatás is részesülni fog az alapfinanszírozásból. Az új cikkelyek értelmében a gyerekek öt-hatéves korban egy úgynevezett előkészítő csoportban vesznek részt, hatéves kortól pedig kezdetét veszi a négyéves elemi ciklus. A gimnáziumi ciklust egy évvel hosszabbítják meg, ide kerül át a kilencedik osztály. Ezt követően két lehetőség közül lehet majd választani a tanulóknak: vagy jelentkeznek kétéves szakiskolai képzésre, vagy jelentkezhetnek négyéves líceumba, amely a tizenharmadik osztállyal ér véget. „Azért tartom fontosnak ezt a kezdeményezést, mert egyrészt így visszahozzuk a szakiskolai képzést, hisz komoly szakmunkás hiány van több területen, másrészt, ha egyszerűsíteni akarjuk a tanterveket, csökkenteni az óraszámokat, akkor a hároméves elméleti líceum pont az ellenkezőjét váltotta volna ki – nyilatkozta Bokor Tibor szenátor, aki a javaslat kezdeményezője is volt. – Tulajdonképpen a kisebbségi fejezetnél egyetlen kérdésben nem sikerült még megegyezni, ez a történelem és a földrajz magyar nyelven való oktatása; erről a jövő héten hozzuk meg a döntést.”
Egy másik fontos módosítás a testnevelés, zene, rajz és vallás tantárgyakat érinti. Szintén Bokor Tibor szenátor javaslatára, a törvény hatályba lépése után ezeket a tantárgyakat nem érdemjeggyel, hanem csak minősítéssel értékelik a tanárok, kivéve, ha szakosztályról (művészeti vagy sportiskolában) van szó. Megváltozik továbbá a képességi vizsga menete is, egyrészt, mert kilencedik osztály végén kerül majd sor erre; másrészt, mert a román, magyar és idegen nyelv írásbelin kívül lesz egy úgynevezett transzdiszciplináris felmérő is matematikából és természettudományokból. Szóbelit csak társadalomtudományokból kell tenni. Ezenkívül a diákoknak évközben még egy gyakorlati számítástechnikai vizsgán is túl kell esniük.
A szenátus oktatásért felelős bizottsága hétfőn folytatja ülését, és, a parlamenti vakáció ellenére, addig nem szűnteti be a munkát, amíg az összes cikkelyről nem születik megállapodás, illetve szavazás.
Pataky Lehel Zsolt
Nyugati Jelen (Arad)

A kormány 24 százalékra emelte az áfát
A kormány 24 százalékra emelte az áfát szombati rendkívüli ülésén, amelyen azt is eldöntötték, hogy a személyi jövedelemadó és a társasági adó nem változik. Emil Boc miniszterelnök a kabinet ülését követően kijelentette, hogy az adott körülmények között ez a legjobb megoldás Románia számára, amely így továbbra is élvezheti nemzetközi hitelezői bizalmát. A kormány elfogadta a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) korábban megküldött szándéklevél módosított változatát is, és Boc reményét fejezte ki, hogy a washingtoni pénzintézet igazgatótanácsa már szerdán napirendre tűzi a romániai hitelegyezmény felülvizsgálatát.
Pénteken az alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a kormány korábbi takarékossági programjának egyes részleteit, így nem csökkenhetnek 15 százalékkal a nyugdíjak, ahogyan a kormány korábban tervezte. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra érvényes 16 százalékos egységes adókulcs nem változik.
A kormány elfogadta a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) korábban megküldött szándéklevél módosított változatát is, és Boc reményét fejezte ki, hogy a washingtoni pénzintézet igazgatótanácsa már szerdán napirendre tűzi a romániai hitelegyezmény felülvizsgálatát.
Az IMF esetleges kedvező döntése nyomán Románia megkaphatja a tavaly márciusban kötött 20 milliárd euró nemzetközi többoldalú hitelegyezmény soron következő, 850 millió euró értékű részletét. Boc hozzátette: a kormány összehangolja pénzügypolitikáját a román központi bank monetáris politikájával, hogy ellenőrzés alatt tartsák az inflációt és a lej-euró árfolyamot.
Az IMF egyébként az alkotmánybírósági döntést követően elhalasztotta az IMF a Romániának szánt hitelrészlet átutalását. Közleményében Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője elmondta: az IMF igazgatótanácsa hétfőn nem fogja megtárgyalni a román kormány által korábban elküldött szándéklevelet, mivel a Románia által vállalt gazdasági célkitűzések a részben alkotmányellenesnek nyilvánított takarékossági csomagra épültek.
A pénzintézet szerint az alkotmánybíróság által kifogásolt intézkedések - a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése, valamint a romániai bírók, ügyészek és az alkotmánybírósági tagok kiemelt nyugdíjainak újraszámolása - lényeges elemét képezték a takarékossági csomagnak, ezért az alternatív intézkedések meghozataláig az IMF igazgatótanácsa elhalasztja a Romániával kötött hitelegyezmény soron következő felülvizsgálatát.
Franks hozzátette, hogy az újabb intézkedéscsomag kidolgozásáról a román kormánnyal előrehaladott tárgyalásokat folytatnak, és bízik abban, hogy mielőbb az IMF igazgatótanácsának a napirendjére tűzhetik a Romániával kötött hitelegyezmény felülvizsgálatát.
Krónika (Kolozsvár)

Újságírók beszélgettek Tőkés Lászlóval Nagyváradon: ráfér Európára a keresztvíz
Húsz évvel ezelőtt avatták a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspökévé Tőkés Lászlót. A püspöki szolgálatról azóta lemondott, jelenleg európai parlamenti képviselőként, az EP alelnökeként tevékenykedő Tőkéssel négy újságíró beszélgetett a KREK székházának dísztermében szép számban megjelent közönség előtt.
A pénteki rendhagyó sajtóbeszélgetés A pusztai vándorlás útjának felén címet kapta. Tőkés László azt mondja, ezen az úton csak a maga erejéből haladhat tovább a magyarság, és semmiképpen nem elég csak Istenre hárítani a felelősséget. „Miért tartaná meg Istenünk Erdélyt, ha mi magunk nem tartjuk meg?” – tette fel a kérdést. Fábián Tibornak, a Harangszó főszerkesztőjének kérdésére válaszolva vette számba, hol tart jelenleg a vándorlásban. Számos eredményt sikerült elérni az elmúlt húsz évben, bár mint fogalmazott, a kezdeti lendület mostanra megtorpant.
Lapunk főmunkatársa, Gazda Árpád arra mutatott rá: sokan bírálják Tőkést amiatt, hogy püspökként a szószékről politikai tartalmú beszédeket tartott, közéleti, politikai megszólalásai alkalmával pedig még áldást is ad a hallgatóságnak. „Annyi baj legyen!” – kommentálta mosolyogva Tőkés. Elmagyarázta: az egyházba olyan időszakban vitte be a rendszert bíráló retorikát, mikor az tabunak számított, s az, hogy az egyre inkább világiasodó Európa „fázik” a keresztyén erkölcsöt hirdető megszólalásoktól, a legkevésbé sem baj. „Ráfér a szekuláris Európára egy kis keresztvíz” – jelentette ki Tőkés.
Rais W. István, a Bihari Napló főszerkesztője arra volt kíváncsi, mennyire látja aggályosnak az EP-alelnök az erdélyi magyarság körében tapasztalható megosztottságról. Tőkés kijelentette: ez a jelenség éppúgy nem véletlen, mint az, hogy a Ceauşescu-korszakban a magyart a románnal ugrasztotta össze a hatalom.
A Reggeli Újság főszerkesztője, Dénes László arra kérdezett rá, mi az európai közösség szándéka Romániával és az itteni magyarsággal. Tőkés szerint a román politikum helyesen lobbizik, nagy gondok nincsenek, de műhelytitok sem létezik, ami alapján az EP-ben a kisebbségben élő magyarokat megítélnék. Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Sanyi nem érti
Az érmelléki, de valószínűleg más magyarlakta településeken is sokszor elhangzott már a szállóige, miszerint „okos ember ez a Sanyi, csak nem jó oldalon áll”. Újságírói tapasztalat szerint a nem jó oldalra általában az önállóan gondolkodók szorulnak ki.
Akik nem a mindenkori helyi hatalmasságok oldalán kamatoztatják okosságukat, azok előbb-utóbb megnézhetik magukat. A baj ott kezdődik, hogy az erdélyi magyar politikában Sanyi már messzemenően nem érti, hol is van a dolgok jó, illetve nem jó fertálya.
Ahol az elöljáróság a polgári oldal összeröffenésein ontja az okosságot, majd az RMDSZ megyei választmányi ülésén a szervezetépítés mellett teszi le a voksát, ott kizárt dolog jól helyezkedni. Ahol a langyos konszenzus nevében még mindig a nagy, életképtelen utópiák jelszavai alatt terelik össze a különböző politikai irányzatokat, ott a Sanyi-félék már képtelenek kiigazodni. De nem jó helyen vernek cöveket akkor sem, amikor nem az ideológiai kérdés a tét, hanem az a fránya „enyém, tied, övé” ragozás elsajátítása. Ha Sanyi nem hajlandó suttyomban „venni” a közösből, sőt tanúja lesz, ahogyan mások szinte nyíltan teszik ezt, garantáltan lesz ideje gondolkodni, mi is lett volna számára előnyösebb.
A sok langyos konszenzus, meg a „vétkesek közt cinkos, aki néma”-billog elkerülése végett Sanyi egy idő után a nulladik helyezkedési pont mellett dönt, aminek következtében kikopik a közéletből. Erről az újságírónak mindig az egyszeri ember esete jut az eszébe, amikor egy irányvesztett atyafi átkiált az utca túloldalán állónak: „Uram, mondja már meg, melyik a másik oldal?” Mire amaz: „Hát ez!” „De ha átmegyek oda, ott meg azt mondják, hogy emez!”
Sütő Éva
Reggeli Újság (Nagyvárad),

Újraszentelték Érselénd görög katolikus templomát
Bihar megye – Vasárnap délben dr.Virgil Bercea püspök újraszentelte az Érsemjén községhez tartozó Érselénd felújított görög katolikus templomát. A többségében magyarajkú gyülekezetben tizenkét fiatal elsőáldozott.
Vasárnap délben újfent megtapasztalhattuk, milyen igaza volt/van Balazsi Józsefnek, Érsemjén község polgármesterének, amikor nemrégiben együtt járva Érselénden megjegyezte: igen nagy szükség lenne a községközpont, és a hozzá tartozó két falu, Érkenézés Érselénd közötti, illetve a falvakon belüli – egyébként nem túl hosszú – utak javítására. A gépkocsi sebességmérője néhol meg sem billent, olyan lassan kellett araszolni a kottyanók között. A jövőben már több remény lehet a szükséges pénz megérkeztére, hiszen vasárnapdr.Virgil Bercea görög katolikus püspök is látogatást tett Érselénden, és remélhetőleg ő is imádkozik már a közös ügy érdekében. Az egyházi vezető a görög katolikus templomújraszentelésén vett részt.
Szentelési szertartás
Kellemes – eső és hőségmentes – időben készülhettek az érseléndiek a kivételes ünnepségre. Dr.Virgil Bercea püspök féltizenegy órakor érkezett meg a templom mellett lévő parókia elé, ahol környékbeli tisztelendők mellett Duma Sándor helyi görög katolikus lelkész, illetve a gyülekezet néhány fiatalja köszöntötte. Az ünneplők aztán a parókiáról vonultak a Szt. Miklós védelmébe ajánlott templom elé, a menet élén az a 12 fiatal vonult, akik ezen a napon voltak elsőáldozók. Az ünnepség a templom külső és belső renoválás utáni újraszentelésével kezdődött. A bejárat előtt a püspök mondott imát, majd végezte el a szertartást: körmenet keretében a külső falakat szentelte meg (keresztet rajzolt rájuk, és szentelt vízzel meghintette), majd megnyitotta az ajtót, hogy a hívek és lelkészek is elfoglalhassák helyeiket. A szertartást ezután bent megismételte.
Lelkek temploma
A szentmise elején Duma Sándor ismertette a templom történetét, és megköszönte a renováláshoz nyújtott segítséget az egyházi és világi elöljáróknak, a gyülekezet vezetőinek és tagjainak. A misén – a románul zajlott ceremónia mellett – románul és magyarul is hangzottak fel énekek, az evangéliumi részletet is mindét nyelven felolvasták. „Dícsértessék a Jézus Krisztus” – köszöntötte prédikációja elején a püspök magyarul a híveket, rögtön hozzátéve, hogy nem tud elégségesen magyarul, ezért románul fog prédikálni. Ebben egyebek mellett arról beszélt, hogy manapság azokat a világi értékeket becsülik sokan sokra, melyek ma vannak, holnap nincsenek, holott az igazi kincs a testi és lelki egészség. Utóbbihoz tartozik a templom, mely megújúlt, és akkor lesz igazán értékes, ha a gyülekezet lelki megújúlását is magával hozza. A valódi templom a lelkekben van, ti is a lelketek építésére vigyázzatok – fordult a püspök az első sorokban ülő 12 (6 lány és 6 fiú) elsőáldozóhoz, akik elsőként járultak az áldozáshoz. A templomozás végén a templomból kijövőket üdítővel és kaláccsal várták a gyülekezet tagjai.
erdon.ro

EMEF: elvi nézeteltérések
Ahogy azt egy héttel korábban Markó Béla RMDSZ-elnök előre megjósolta, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) hétvégi, Marosvásárhelyen megtartott ülése „veszekedősre” sikeredett. A bukaresti események miatt (alkotmánybírósági döntés a nyugdíjcsökkentésről és kormányhatározat az áfaemelésről – szerk. megj.)
Markó Béla röviden csak annyit mondott, hogy „a Sapientia akkreditációjának felgyorsítása mellett beszélgettünk a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) létrehozásáról, de nem tudtunk mindenben megállapodni, így a tárgyalást folytatjuk majd, ha hamarabb nem, akkor július 24-én Tusnádfürdőn, egy nyílt EMEFülésen”. A másik oldalt Tőkés László, az EMNT elnöke képviselte, aki elmondta, míg Kolozsváron, a Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes jelenlétében megtartott tanácskozáson csak néhány formai és tartalmi kérdésben jelentkeztek nézetkülönbségek a KAT megalapításával kapcsolatban, addig Marosvásárhelyen az elvi ellentétek is felszínre kerültek.
„Az RMDSZ azt szeretné, hogy a KAT az RMDSZ intézményeként működjön, amelyben az EMNT 25 százalékos arányban részesülne a helyekből” – tette hozzá az EP-alelnök. Szerinte azonban ez az intézmény az egész romániai magyarságé kell legyen, nem csak az RMDSZ-é.
Tőkés azt is fájlalta, hogy alig egy héttel Semjén Zsolt látogatása után „újraindul a verespataki projekt”, és „nem lesz székelyföldi régió” típusú kijelentések születnek. „Meg is kell üzennünk Semjénnek, akárcsak Orbán Viktornak, hogy ez így nem fog menni. Elég volt a kirakatpolitizálásból” – méltatlankodott Tőkés, miközben az RMDSZ-es miniszterek a bukaresti visszautat készítették elő.
Farkas István
Új Magyar Szó (Bukarest)

Kisvárdai díjeső erdélyieknek
Díjkiosztó ünnepséggel és a budapesti József Attila Színház Kétszer vagy fiatal című előadásával véget ért a Magyar Színházak XXII. Kisvárdai Fesztiválja.
Volt nagyon jó és kevésbé jó előadás, sok eső, még több szúnyog és jó hangulat. Bemutatkoztak tehetséges színészek, és láttunk okos rendezéseket. Idén is számos díjat az erdélyiek zsebeltek be – jogosan. A fesztivál utolsó versenynapján a szatmáriak mutatták be a Három nővér című előadást Keresztes Attila rendkívül érdekes, izgalmas rendezésében, kiváló színészi alakításokkal.
Volt nagyon jó és kevésbé jó előadás, sok eső, még több szúnyog és jó hangulat. Bemutatkoztak tehetséges színészek, és láttunk okos rendezéseket. Idén is számos díjat az erdélyiek zsebeltek be – jogosan. A fesztivál utolsó versenynapján a szatmáriak mutatták be a Három nővér című előadást Keresztes Attila rendkívül érdekes, izgalmas rendezésében, kiváló színészi alakításokkal.
A felvidéki Gál Tamás A nagyidai cigányok című fergeteges egyéni műsora mindenkit meggyőzött arról, hogy tehetséges, humorral megáldott színész. A főiskolások versenyen kívül szerepeltek és kiderült, mind az újvidéki akadémián, mind a marosvásárhelyi színi egyetemen néhány nagyon tehetséges fiatal döngeti Thália templomának kapuit.
A díjkiosztó ünnepségen jelen volt George Pataki, New York város volt kormányzója, aki rögtönzött beszéddel üdvözölte a fesztiválon résztvevő művészeket, Kisvárda városát és polgármesterét, ő ugyanis a közelben született. Szülei a kisvárdai katolikus templomban fogadtak örök hűséget egymásnak. Szőcs Géza kulturális államtitkár, a fesztivált záró beszédében megígérte, hogy a magyar állam költségvetésében elkülönített összeget szánnak a határon túli magyar színházaknak. Szombaton este mindenki úgy búcsúzott egymástól: jövőre veletek ugyanitt.
A fesztivál idei díjai és díjazottai
A Magyar Színházak XXII. Kisvárdai Fesztiváljának díjai a szakmai zsűri döntése alapján:
Életműdíj: Halasi Erzsébet, színművész – Nagyváradi Szigligeti Társulat; Életpálya-díj: Kolár Péter, igazgató – Kassai Thália Színház; a Nemzeti Erőforrás Minisztérium díja: A mizantróp – Rendező Bocsárdi László (Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház); a Szülőföld Alap díja megosztva: 20/20, rendező Gianina Cărbunariu Marosvásárhelyi Yorick Stúdió); Liliom – rendező: Victor Ioan Frunză (Csíki Játékszín); Szabolcs–Szatmár–Bereg megye díja: Három nővér – Rendező: Keresztes Attila (Szatmárnémeti Harag György Társulat);
Kisvárda város díja: A dög – Rendező: Kiss Csaba (Marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat); a Nemzeti Kulturális Alap meghívásos pályázatán való részvétel: az Ahogy tetszik előadás alapján a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház; a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza különdíja: Az ember tragédiája – rendező: Kokan Mladenovic (Újvidéki Színház); A legjobb szórakoztató előadás: Ájlávjú – Rendező: Puskás Zoltán (Temesvári Csiky Gergely Színház);
Legjobb férfi főszereplő: Pálffy Tibor (A mizantróp – Alceste, Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház); Legjobb női főszereplő: Kicsid Gizella (A mizantróp – Céliméne, Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház); Legjobb férfi mellékszereplő: László Csaba (A dög – Pisti – Tompa Miklós Társulat); Legjobb női mellékszereplő: Vincent Natális (Safe House – Mami, Szabadkai Népszínház);
A Duna Televízió különdíja: – portréfilm a Duna TV Kézjegy című sorozatában Magyar Attila, igazgatója – az Újvidéki Tanyaszínház teljesítményének elismeréséül.
Teplánszky Kati-díj – a legígéretesebb fiatal színész – megosztva: Veress Albert és Benedek Ágnes, a Liliom című előadásban nyújtott alakításukért. (Csíki Játékszín); Dr. Oláh Albert, Kisvárda város polgármesterének díja: Gál Tamás – A nagyidai cigányok című előadásáért (Dunaszerdahelyi Epopteia Társulás Műhely).
Simon Judit, Kisvárda
Új Magyar Szó (Bukarest)

(R)áfázik a kormány a talárosok döntésére
A jelenlegi 19 százalékos szintről 24 százalékosra emeli a kormány a hozzáadottérték-adót (TVA–áfa). Ez a Boc-kabinet válasza arra, hogy az Alkotmánybíróság pénteken alkotmányellenesnek nyilvánította a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését, így a megszorító csomagból csupán a közalkalmazotti bérek 25 százalékos lefaragása marad érvényben.
Az Alkotmánybíróság részben az alaptörvénybe ütközőnek találta a megszorító intézkedéscsomagot jogerőre emelő két jogszabályt. Így a közalkalmazottak bére 25 százalékkal csökken, a nyugdíjakhoz viszont nem nyúlhat hozzá a kormány, azok a jelenlegi szinten maradnak.
A taláros testület döntéséről Markó Béla miniszterelnök-helyettes az EMEF marosvásárhelyi ülését követő sajtótájékoztatón értesült, és újságírói kérdésre csak annyit mondott: „az Alkotmánybíróság döntése kötelező, tiszteletben kell tartani, a kormánynak nagyon sürgősen megoldást kell találnia a hiányzó összeg pótlására annak érdekében, hogy tartani tudják a költségvetési hiánycélt, valamint az IMF-fel kötött hitelmegállapodást”.
A talárosok döntése alaposan gyengítette a lejt, a jegybank pénteken délben 4,28 lejben állapította meg egy euró árfolyamát, ami azt jelenti, hogy a lej elérte az elmúlt hét hónap euróhoz viszonyított legalacsonyabb szintjét.
Emelik az áfát, várják az IMF-pénzt
A kormány már másnap megoldást talált a nyugdíjak csökkentésének megtiltására. Rendkívüli ülésén az áfa 24 százalékra való megemeléséről határozott. A kabinet azt is eldöntötte, hogy a személyi jövedelemadó és a társasági adó nem változik. Emil Boc miniszterelnök szerint az adott körülmények között ez a legjobb megoldás Románia számára, amely így továbbra is élvezheti nemzetközi hitelezői bizalmát.
A kormány elfogadta a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) korábban megküldött szándéklevél módosított változatát is, és Boc reményét fejezte ki, hogy a washingtoni pénzintézet igazgatótanácsa már holnapután napirendre tűzi a romániai hitelegyezmény felülvizsgálatát. A kormányfő aggodalmát az váltotta ki, hogy közvetlenül az alkotmánybírósági döntést követően Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője azt nyilatkozta a pénzintézet honlapján, hogy a következő hitelrészlet folyósítását elhalasztják, amíg a bukaresti kormány alternatív megoldást nem talál.
Az IMF esetleges kedvező döntése nyomán Románia megkaphatja a tavaly márciusban kötött 20 milliárd euró nemzetközi, többoldalú hitelegyezmény soron következő, 850 millió euró értékű részletét. Boc hozzátette: a kormány összehangolja pénzügypolitikáját a román központi bank monetáris politikájával, hogy ellenőrzés alatt tartsák az inflációt és a lej–euró árfolyamot.
Problémás a bércsökkentés is?
A Mediafax hírügynökség szerint a bércsökkentés alkalmazása is kérdésessé vált, hiszen az alkotmánybírósági döntés következtében az egész törvénycsomagot visszaküldik a parlamenthez, amelynek módosítania kell az Alkotmánybíróság által kifogásolt cikkelyeket. Előbb azonban meg kell várniuk még a talárosok részletes indoklását, ami egyes elemzők szerint akár tíz napig is elhúzódhat.
„Készen állunk bármilyen megoldásra annak érdekében, hogy a bérek 25 százalékos csökkentését már július elsejétől életbe lehessen léptetni” – reagált a felvetésre tegnap Emil Boc kormányfő. Hozzátette: azt is mérlegelik, hogy amennyiben a parlament nem módosítja időben az Alkotmánybíróság által kifogásolt cikkelyeket, akkor a kabinet sürgősségi kormányrendelettel teszi meg azt.
Erőre kapott az ellenzék
Az áfaemelést várhatóan megtámadja az ellenzék a népügyvédnél, mindkét alakulat alkotmányossági kifogásokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy sürgősségi kormányrendelettel módosítani lehet az áfát. Constantin Niţă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke szerint törvényellenes a forgalmi adó július elsejei hatályú módosítása, ugyanis az érvényben levő adótörvénykönyv szerint minimum fél évnek kell eltelnie a törvénymódosítás és az életbe léptetés között.
Victor Ponta PSD elnök szerint „az alkotmánybírósági döntés megerősítette, hogy az Emil Boc vezette kormány megbukott”, és kilátásba helyezte, hogy már júniusban újabb bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen, ha Traian Băsescu államfő nem cseréli le a mostani kabinetet.
Puskás Bálint szavazata döntött
Puskás Bálint szavazata billentette el a mérleg nyelvét a taláros testület pénteki döntésekor – szivárgott ki a hétvégén. Sajtóértesülések szerint négy bíró alkotmányosnak nyilvánította a nyugdíjcsökkentést, öten pedig alkotmányellenesnek.
Puskás Bálint – akit az RMDSZ delegált korábban az Alkotmánybíróságba – az utóbbiak közé tartozott, és ezt be is ismerte az Antena 3 tévéadónak. „Döntésem az európai jogrenden és az Alkotmánybíróság korábbi döntésein alapult. Meggyőződésem szerint szavaztam, a politika nem befolyásolt” – jelentette ki Puskás.
Az alkotmánybírót emiatt törvényszegéssel vádolta meg egyik kollegája. A demokrata-liberálisok által javasolt Iulia Motoc szerint a bíráknak nem szabad a nyilvánosság elé tárniuk, miként szavaztak. Puskás Bálintot tegnap nem tudtuk elérni, hogy kommentálja a vádat.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Tanügyi törvény kifulladásig
A szenátus oktatásért felelős bizottsága ma folytatja a tanügyi törvény vitáját, és a parlamenti vakáció ellenére addig nem szünteti be a munkát, amíg az összes cikkelyről nem születik megállapodás, illetve szavazás. Négy hét alatt még negyedét sem tárgyalták meg a jóváhagyandó cikkelyeknek.
Bokor Tibor, a testület RMDSZ-es tagja elmondta, az ülések során a legnagyobb vitát az iskolai tagozatok, valamint a kisebbségi oktatás fejezeténél, a történelem és földrajz anyanyelven való tanítása okozta. A többórás viták közepette, a bizottság elfogadott néhány olyan javaslatot, amelyek újdonságként szolgálnak az új tanügyi törvénytervezetben. Így például döntés született arról, hogy a felekezeti oktatás is részesülni fog az alapfinaszírozásból az egész oktatási folyamat során.
Az új cikkelyek értelmében, öt-hat éves korban a gyerekek egy úgynevezett előkészítő csoportban vesznek részt, hatéves kortól pedig kezdetét veszi a négyéves elemi ciklus. A gimnáziumi tagozatot egy évvel hosszabbítják, ide kerül át a kilencedik osztály. Ezt követően két lehetőség közül választhatnak a tanulók: vagy jelentkeznek kétéves szakiskolai képzésre, vagy, szaktól függetlenül, jelentkezhetnek négyéves líceumba, amely a tizenharmadik osztállyal ér véget.
Egy másik fontos módosítás a testnevelés, zene, rajz és vallás tantárgyakat érinti. A törvény hatálybalépése után e tantárgyakat nem érdemjeggyel, csak minősítéssel értékelik a tanárok, kivéve, ha szakosztályról van szó. Megváltozik a képességi vizsga menete is: egyrészt, mert kilencedik osztály végén kerül majd sor erre, másrészt, mert a román, magyar és idegen nyelv írásbelin kívül lesz egy úgynevezett transzdiszciplináris felmérő is matematikából és természettudományokból.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Kapaszkodjunk!
Ceauşescu, ha tehetné, most irigykedve nézne fel Traian Băsescura. Nem csak azért, mert kései utódját csupán felfelé tekintve láthatná meg a pokol legmélyebb bugyrából, de azért is, mert a tanítvány túlszárnyalta a mestert. Mert Ceauşescu mindenhez értett, Băsescu azonban mindenhez jobban ért.
Az aranykor megteremtője is mindent egymaga akart irányítani, de azért soha nem oktatta ki például a pincéreket, hogy miként kell felszolgálni, amit viszont Băsescu megtett. Persze számára a kocsmák világa sem teljesen ismeretlen, azt is mondhatnánk, hogy ha Ceauşescu munkahelye az ország volt, akkor Băsescué a vendéglő, hiszen nem egyszer ott döntött fontos kérdésekről asztaltársaival, oppardon, párthíveivel.
Lám, most kidolgozta számunkra az ország védelmi stratégiáját. És ha egy kereskedelmi hajós végzettségét, szakképzettségét tekintve nem is tűnik a kérdés legnagyobb szakértőjének, a végtelen óceánt szelve, majd anvers-i irodájában üldögélve azonban nyilvánvalóan volt ideje elmélkedni az országot érhető kockázatokon, fenyegetéseken és „sérülékenységeken”.
Szerzőségét szerényen csupán azzal jelezte, hogy aláírásával ellátott előszót is írt a 29 oldalas műhöz, amely mindezen csapásoktól hivatott megoltalmazni bennünket, országhajójának utasait – ideértve természetesen a demokrácia látszatáért megtűrt ellenzéki potyautasokat is. Persze utóbbiak azért ne számítsanak luxuskabinra és viharosabb időkben ne nagyon sétáljanak a fedélzeten, mert könnyen a vízbe potytyanhatnak.
Mint egyébként mindazok a radikálisok, irredenták és szélsőségesek, akik most ismét felbukkannak a Romániára leselkedő „főbb kockázatok és fenyegetések” között, miután a Román Hírszerző Szolgálat az utóbbi években mintha megfeledkezni látszott volna róluk. A hajóskapitány azonban elővarázsolta őket tiszti sapkájából. És jó lesz kapaszkodniuk a sajtómogulok kotnyeleskedő firkászainak is – még akkor is, ha számukra csupán (vagy egyelőre?) a sérülékenységek között szorított helyet valahol a hajófenéken. Ám onnan is könnyen átbukhatnak a korláton, ha továbbra is kampányszerűen feketítik be az állami intézményeket. És méghozzá milyen amatőr módon!
Legalábbis az államfőhöz képest, aki miniszterként a saját, elnökként a Tăriceanu kormányát, a parlamenti háromszázhuszonkettőket, az igazságszolgáltatás szerveit és persze a médiát rendületlenül becsmérelte – öv alatti ütésekre szakosodott vérbeli profiként. Traian Băsescu most egyaránt megvédte az országot a kockázattól, fenyegetéstől és sérülékenységtől. Már csak az a kérdés, hogy ki véd meg bennünket Traian Băsescutól.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)

Magyar finanszírozással indul újra az Erdélyi Napló?
A hetilap volt főszerkesztője, Makkay József Liszkay Gáborral, a Magyar Nemzet és a Hír TV első emberével állapodott meg az újság újraindításáról - írja a hirkereso.ro romániai magyar portál
Ősszel újraindulhat az Erdélyi Napló című hetilap, köszönhetően a finanszírozásba beszálló, a Magyar Nemzethez és Hír Tv-hez közeli üzleti vállalkozásnak írta hétfőn saját forrásaira hivatkozva a hirkereso.ro romániai magyar portál.
A tavaly augusztusig Kolozsváron szerkesztett és kiadott hetilap volt főszerkesztője, Makkay József a hirkereso.ro tudomása szerint Liszkay Gáborral, a Magyar Nemzet és a Hír TV első emberével állapodott meg az Erdélyi Napló újraindításáról.
A portál emlékeztet arra, hogy Makkay már januárban úgy nyilatkozott: magyarországi cégekkel tárgyalnak az újság újraindításáról, mivel nem találtak olyan romániai magyar kiadót, amely vállalta volna a lap finanszírozását. Makkay akkor nem közölt részleteket, csak annyit mondott, hogy már az idén újraindulhat a lap.
A hirkereso.ro információi szerint a lap főszerkesztője Makkay József maradna. Az Erdélyi Napló Nagyváradon jött létre, 2004-től átköltöztették Kolozsvárra, ahol tavaly augusztusi megszűnéséig a Kalauz Kft. kiadásában jelent meg.
MTV.hu

Semjén: július 19-e előtt összehívják a MÁÉRT-et
A kormány még július 19-e előtt összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely hat évig szünetelt - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar polgármesterek VIII. világtalálkozójának második napján, Gödöllőn.
A kereszténydemokrata politikus a találkozón - amelynek hétfői központi témája a határon túli kapcsolatok - hangsúlyozta: a MÁÉRT kitűnően működött a magyar-magyar párbeszéd területén, majd 2004 végén Gyurcsány Ferenc konfrontálódott a határon túli magyar vezetőkkel, s ezután az értekezletet többé nem hívták össze.
Megerősítette, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is megtartják, "a kettő ugyanis nem vagy-vagy, hanem is-is". A MÁÉRT aktuális politikai kérdésekkel, míg a KMKF hosszú távú témákkal, stratégiai feladatokkal foglalkozik.
Jelezte még, hogy egységesítik a határon túli magyar támogatásokat, azokat a Szülőföld Alapon keresztül lehet majd igényelni. Ezzel a párhuzamosságokat, a mostani átláthatatlan rendszert kívánják felszámolni.
Semjén Zsolt kiemelte: a jövő felé kell nézni, és a körülöttünk lévő országokkal együttműködésben kell törekedni arra, hogy mindenkinek a helyzete - nemzetiségi téren és életminőségében is - javuljon.
A miniszterelnök-helyettes előadásában a magyar nemzetet három lábú székhez hasonlította: stabilitása az anyaország, a Kárpát-medence határon túli és a nyugati emigráció magyarsága. Ha bármelyik eltörik, kiesik, az egész szék felborul - fogalmazott. Ezért a kormány az egyetemes magyarságban gondolkodik, függetlenül attól, hogy az ország határain belül, a Kárpát-medencében, vagy valahol a nagyvilágban élő magyarokról van szó - fűzte hozzá.
Semjén Zsolt kiemelte: a kettős állampolgárságról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a magyarság, amely nyelvében, kultúrájában mindig is egy volt, közjogi formában is megvalósíthassa egységét. Ez talán a legfontosabb identitást jelentő törvény - mutatott rá.
A törvény kapcsán elmondta, hogy bármelyik nagykövetségen vagy konzulátuson, illetve magyar önkormányzatnál be lehet majd adni a kérelmet január 1-től. Ezután gyorsított eljárással, három hónapon belül mindenki megkaphatja az állampolgárságot, ha ő, vagy felmenője a valamikori Magyarország területén állampolgár volt, és valamilyen szinten beszél magyarul.
Mint mondta, megpróbálják jóvátenni azt "a lelki Trianont", amelyet 2004. december 5., a kettős állampolgárságról szóló népszavazás okozott, s javítani a határon túli magyarság helyzetén.
Semjén Zsolt előadásában köszönetet mondott azért, hogy az árvíz sújtotta településen élők segítségére sietett a határon túli magyarság, majd ismertette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét, külön kiemelve a 16 százalékos egykulcsos adó és a családi adózás bevezetését. Mint kifejtette, "ennek lényege, hogy a gyermekek után olyan összegek lesznek támogatásként, amelyek nem is kerülnek az adó hatálya alá".
Amit az emberek a gyermekek nevelésére fordítanak, ahhoz az államnak semmi köze - fogalmazott Semjén Zsolt.
Kitért a bürokrácia csökkentésére is, mint mondta az ország gazdasági helyzete kikényszeríti, hogy bizonyos költségeket le kell faragni. Nem az ápoló és tanárnő bérét kell csökkenteni, hanem a vezetőkét - hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy eltöröltek 12 adónemet, például egy ház építéséhez 51 engedély kellett, ennek egyharmadát megszüntették. Egyenes ági örökösödésnél pedig minden adó megszűnt.
A legszegényebb embereket ugyanakkor az államnak meg kell védenie - szögezte le a kereszténydemokrata politikus. Állami eszközgazdálkodási intézet jön létre, azaz az állam a hitelek miatt nehéz helyzetbe került családok lakását megveszi, s az érintettek bérlőként ott maradhatnak. Megtiltják továbbá, hogy a bankok jelzálogot jegyezzenek be lakásra devizahitel esetén - tette hozzá.
Ha Magyarország gazdaságilag is erős, tiszteletben álló ország, ennek pozitívumai a határon túli magyarságra is "átáramlanak" - mutatott rá a kormánypárti politikus.
A miniszterelnök-helyettes előadása végén felhívta a jelenlévő polgármesterek figyelmét arra az előző héten indított kezdeményezésre, hogy minden magyarok lakta települést megkeresnek: küldjenek egy-egy mondatot, amit fontosnak tartanak magukról. Ezeket márványtáblára vésik fel, amelyekből felépül a magyar megmaradás temploma.
A magyar polgármesterek világtalálkozóján - amelynek hétfői napját Gödöllőn vendégeskedő csángó gyermekek dalai nyitottak meg - mintegy 450-en vesznek részt, határon innen és túlról.
A második napon a program szerint előadást tart Szili Katalin volt házelnök, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Duray Miklós, a Közép-európai Területfejlesztési Szövetség tiszteletbeli elnöke. A rendezvényen a résztvevők állásfoglalást fogadnak el.
MTI

Martonyi János kedden Romániába látogat
Martonyi János külügyminiszter kedden hivatalos látogatást tesz Bukarestben román partnere, Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására - tájékoztatta a Külügyminisztérium hétfőn az MTI-t.
A magyar-román külügyminiszteri találkozó mellett Martonyi János tárgyalásokat folytat Emil Boc miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és Anca Ilinoiuval, Traian Basescu román államfő miniszteri rangú külpolitikai főtanácsadójával - írja a minisztérium.
A közlemény szerint a külügyminiszteri látogatás fő célja annak megerősítése, hogy az új magyar kormány elkötelezett a két ország stratégiai kapcsolatának fejlesztése és az intenzív együttműködés erősítése iránt. Ezt szolgálja az együttes kormányülések gyakorlata, amelyet a magyar és a román kormány is folytatni szándékozik - hangsúlyozza a tárca.
A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a Magyarország és Románia közötti együttműködés elmélyítésére lehetőség kínálkozik az energiapolitika terén mind regionális, mind pedig EU-keretekben, valamint a közös agrárpolitika területén és az európai Duna-stratégia kidolgozásában.
A magyar-román kétoldalú együttműködés intenzitását a kiterjedt gazdasági kapcsolatok is jól mutatják: Magyarország külkereskedelmi partnerei között Románia a tizedik legfontosabb ország, a magyar export számára az ötödik legnagyobb piac, a délkelet-európai régióban pedig a legjelentősebb felvevő piaca a magyar termékeknek - áll a közleményben.
MTI

Összetartozunk
Legalább két évtizedes adósságot törlesztett május 26-án a Magyar Országgyűlés, amikor óriási többséggel megszavazta a kettős állampolgárság könnyítéséről a törvényjavaslatot. Háromszáznegyvennégy képviselő szavazott igennel, öten tartózkodtak (az MSZP-s Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván, illetve az LMP-s Dorosz Dávid és Szabó Tímea), hárman (Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor és Molnár Csaba) ellene voksoltak, és olyanok is akadtak, akik elkéstek a szavazásról.
A parlament arról is szavazott, hogy a törvény sürgős kihirdetésére kérje az államfőt, így az új jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen hatályba léphet, az alkalmazását viszont csak 2011. január elsején kezdik meg. Az elfogadott törvény szerint egyéni kérelemre nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke, ha magyarnyelv-tudását igazolja, büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.
A kérdést már a rendszerváltás követően rendezni kellett volna, de nem volt meg rá a kellő politikai akarat. Sőt, belefutottunk olyan pofonokba is, mint a 2004. december 5-i népszavazás. Azóta nemcsak a politikusok, hanem a polgárok véleménye is megváltozott a kérdésben: a Nézőpont Intézet egy friss felmérése szerint az emberek hatvan százaléka támogatja az állampolgárság megadását a határon túli magyarok részére.
A napokban, úgy látszik, egy másik nagy adósságát is rendezni fogja az anyaországi politikai elit: a Magyar Országgyűlés ezen a héten dönt arról, hogy a trianoni szerződés 90. évfordulója, június 4-e a nemzeti összetartozás napja legyen. Minden jel szerint a politika immár nem hagyja figyelmen kívül azon százezrek-milliók véleményét, akik mindig is egy nemzetnek gondolták magyart, függetlenül attól, hogy épp milyen állampolgárnak születtek.
Ha a parlament elvégzi a feladatát, attól fogva a civil szervezeteken és az egyszerű állampolgárokon a sor, hogy tartalmat adjanak ezeknek a törvényeknek. Egy szervezet már elkezdte a munkát: az Apáczai Közalapítvány ma reggel jelenti be, hogyan kívánja valós cselekvéssel megtölteni a nemzeti összetartozás fogalmát. Határtalanul! címmel országos programot hirdetnek a személyes kapcsolatok kialakításának elősegítésére, ennek jegyében 216 millió forintos támogatást adnak 132 magyarországi középiskolának, hogy csaknem hatezer diákot elvigyenek egy tanulmányi kiállításon a szomszédos országok magyarlakta településeire Erdélybe, a Délvidékre, a Felvidékre és a Kárpátaljára.
Úgy vélik, csak a határokon átnyúló, minél nagyobb számú személyes kapcsolat járulhat hozzá ahhoz, hogy eljelentéktelenedjen ez a történelmi helyzet, amelynek következtében a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe.
Eljött az idő, hogy végre magunkkal is foglalkozzunk, és a könnyített állampolgárság, valamint a nemzeti összetartozás napja épp ezt a célt szolgálja. Ráadásul a szomszédos országok zömét ez nem is bántja: Románia belátta, hogy amit neki szabad a moldáviai románokkal, azt másoknak sem tilthatja meg, és a szerbek is meglepően megértők a kérdésben. Nincs kifogásuk a szlovénoknak és a horvátoknak sem (nekik is vannak hasonló törvényeik), és Ukrajnával is meg lehet egyezni.
Szlovákia viszont megbolondult (miközben nekik is van hasonló jogszabályuk), Fico most azzal fenyegetőzik, hogy aki önként magyar állampolgár lesz a felvidéki magyarok közül, attól elveszik a szlovák állampolgárságot. Ehhez az elképzeléshez vélhetőleg az Európai Uniónak és az emberjogi bíróságnak is lesz egy-két szava. Én csak egy régi Balaton-sláger két sorát ajánlanám halkan Fico figyelmébe: „Tudom, hogy tudod, elmúlik / egy kicsit rossz most, de elmúlik.”
Lukács Csaba
Kiegészítés: Az MSZP-sek 21 képviselője nem voksolt, közöttük volt Lendvai Ildikó távozó pártelnök és Kovács László. Magyar Nemzet

Ortodox történelemátírás Isten nevében
Az Erdőszentgyeli Ortodox Parókia honlapján a következő furcsa szöveg olvasható: „În cinstea eroilor şi martirilor români din satul Sângeru de Pădure, căzuţi în timpul Revoluţiei de la 1848, s-a ridicat în 11 mai 2010, la iniţiativă Parohiei Ortodoxe Sângeru de Pădure... un monument..." 
Ami azt jelenti, hogy erdőszengyeli ortodoxok emlékművet állítottak a fenn olvasható napon, azon hőseik tiszteletére, akik elestek a Forradalomban. A hazugság azért bődületes, mert 1848 forradalmi hevületének bár a szele sem érintette ezt az álmos kisfalut a Görgényi-havasok lábainál, nemhogy 100 románt gyilkoltak volna itt le a magyar szabadságharcosok, miként azt a történelem ortodox hamisítói előszeretettel leírják és sugalmazzák. Az sem zavarja őket, hogy a saját dicső nemzetük Traian Popa nevezetű íróembere azt írja egyik, 1932-ben kiadott monográfiájában, hogy nem Erdőszengyelen, hanem a Torda melletti Mezőszengyelen voltak a fent említett korszaknak halálos áldozatai, (akik állítólag magyarok voltak). Most nem mennék bele abba, hogy ezek az áldozatok magyarok voltak-e, vagy románok, mert nem akarom történészeink elől elvenni a lehetőséget, hogy kutatási élményekkel gazdagodjanak, de azért feltennék pár kérdést. Ha szemünk előtt állítgatnak emlékműveket úgy, hogy a saját forrásaikat is lehazudják, akkor mi miért ülünk ölbe tett kézzel, egymást bambulva?
Miért nem tiltakoztunk a minket megalázó, történelmünket elferdítő és az elődeinket nyilvánvalóan gyilkosokká minősítő emlékek felállítása ellen? Miért nem fognak össze az értelmiségiek ezen időtálló cselekvés ellen is? Hogyan építhetjük ezen a tájon reményteli jövőnket, ha elveszik a múltat a hátunk mögül, miközben próbálnak vétkesekké tenni bennünket azokért a bűnökért, amiket sose követtünk el. Miért lapulunk ilyenkor taktikusan? Kicsit konkrétabb leszek. Az Ortodox Egyház honlapján Mikházánk szent hajléka, (a település híres búcsújáró hely volt a középkorban) a honlapíró szerint: román nyelvű templom. Valaki tiltakozott eme hazugságuk ellen? Visszatérve a szengyeli förtelemre. Vajon Kelemen H. miniszter mit szólt ehhez? Engedélyezte az emlékműállítást? Volt elég „dokumentáció”? A község RMDSZ-es első embere vajon szintén rábólintott erre a csúfságra? Na, ezek a férfimunkák, nem az árpádsáv. De ezekhez kemény textil kell.
Csíki Sándor, Polgári Élet
Erdély.ma

Értékünk az ember
Ez a felirat fogadta a Gyulafehérvári Caritas 20. születésnapját ünnepelni jövő vendégeket mind pénteken, a Segítő Mária Gimnázium díszlépcsőjén, mind másnap, a sportcsarnok előtt Csíkszeredában.
Június 25-én délután 5 órától a gimnázium dísztermébe hívta meg a szervezet mindazokat, akik mellette álltak az évek során, partnerek voltak a szeretetközvetítésben. A munkatársak mellett jelen voltak mind világi, mint egyházi személyek, erdélyi megyék és helyi önkormányzatok képviselői, külföldi partnerek, támogatók és a sajtó képviselői.
Az est moderátora, dr. Szakács Sándor köszöntötte a jelenlévőket, és elsőnek Tamás József segédpüspököt kérte a mikrofonhoz, aki úgy, mint a vidék legfőbb egyházi elöljárója, de úgy is, mint aki szolgálata kezdete óta szellemi és lelki támogatója a szervezetnek, méltatta az ünneplő munkatársak tevékenységét. Levetítésre került a múlt tevékenységét felidéző, 1992-ben készült rövidfilm, amelyben a szervezet elindításában és felépítésében közreműködő Linzi Caritas egykori igazgatója, Friedrich Mayrhofer beszélt arról a segítségről, amit vállaltak és az évek során következetesen teljesítettek is. Kerekasztal-beszélgetés következett a szervezet volt és jelenlegi igazgatóival, a kezdetekről dr. Vencser László, a hosszú évek kitartó erőfeszítéseiről Szász János, a jelenlegi helyzetről pedig dr. Márton András számolt be.
Majd következtek a méltatások és a születésnapi jókívánságok: Lukács Vilmos tanácsos a Hargita Megyei Tanács képviseletében, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere, dr. Schmidt Lóránd mint a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője és a Maros Megyei Tanács képviseletében, Josef Mayr vikárius, a Linzi Caritas egykori rektora, Brigitte Merzhäuser, a Trieri Caritas igazgatóhelyettese és a Máltai Szeretetszolgálat egyházmegyei vezetője köszöntötte a születésnapját ünneplő Caritast.
Mivel születésnapkor ajándékot is szokás kapni-adni, ezúttal rendhagyó módon a szervezet ajándékozott. Istennek hála, hosszú azoknak a belföldi és külföldi személyeknek, intézményeknek, sajtóorgánumoknak és újságíróknak a névsora – helyszűke miatt itt most nem tudjuk felsorolni –, akik/amelyek az évek során kitartottak a szervezet mellett és lelkes partnerei voltak az intézményes Caritasnak. Mégis megjegyeznénk azokat a Maros megyei intézményeket és személyeket, akik díjakat vehettek át: Maros Megyei Tanács, Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság, erdőszentgyörgyi, marosszentgyörgyi, szászkézdi és szászrégeni önkormányzatok, a magánszemélyek közül Lorenzovici László, a sajtó kategóriában pedig az Erdélyi Magyar Televízió, Rádió GaGa, Marosvásárhelyi Rádió, Marosvásárhelyi Televízió, Népújság és a Zi de zi. Ezúttal ők vehették át a munkájukat elismerő díszoklevelet és emlékérmet.
Az esemény előtt és az állófogadás alatt a Csíki Kamarazenekar alkalomhoz illő muzsikával tette szebbé és emelte az est hangulatát.
Másnap, június 26-án, a kedvezőtlen időjárás miatt a csíksomlyói hármashalom-oltár elé tervezett rendezvény áttevődött a csíkszeredai sportcsarnokba. Színes programokkal és ajándékcsomaggal a szervezők ide várták már a reggeli órákban a Gyulafehérvári Caritas nagy családját. A zord időjárás ellenére több mint ötszázan jöttek el és vettek részt az egész napos rendezvényen, jelen voltak a jelenlegi és volt munkatársak családjukkal, az önkéntesek, belföldi és külföldi partnerek egyaránt.
Az ünnepség szentmisével kezdődött, amelyet dr. Jakubinyi György érsek celebrált a jelen lévő papsággal együtt. Ezt követte a hivatalos felszólalók sora: volt és jelenlegi Caritas-igazgatók, a kezdetektől dolgozó munkatársak emlékeztek vissza az eseményekre, majd a partnerek és más Caritas-szervezetek képviselői méltatták a szervezetet. Közben a csarnokba behallatszott a gyermeksereg zsivaja, akik a családsegítő szolgálat és az önkéntesek által szervezet játszóházban töltötték kellemesen idejüket. Ebédidőben a Csángó panzió jóvoltából finom gulyással vendégelték meg az ünneplőket. A délután mozgalmasabban telt, miután megnézték az elmúlt 20 évről készült filmet, a munkatársakat meglepetés várta. Különböző fokozatú díjakban részesültek azok a kollégák, akik kerek évfordulójukat töltik a szervezetnél, így aranyfokozatban részesültek a Caritasnál a 16 és 20 év közötti munkaidejű kollégák, ezüst- fokozatban a 15, bronzfokozatban pedig a 10 és dicséretben azok, akik 5 éve dolgoznak a szervezet kötelékében. A díjazásokat játékos csoportfoglalkozások követték az önkéntesek moderálásával.
Az ünnepség a magyarországi Kaláka együttes jótékonysági koncertjével zárult. Az igazán jó hangulat mellett nem mellékes, hogy a jelenlévők 3.260 lejt adományoztak a szervezet ellátottai számára.
Molnár József
Népújság (Marosvásárhely)

Bernard Le Calloc'h Marosvásárhelyen
Július 3-án, szombat délelőtt 11 órától a marosvásárhelyi Deus Providebit Házban veszi át Bernard Le Calloc'h francia tudós a Székely Nemzeti Tanács Gábor Áron- díját. Gazda József laudációja után az érdeklődők meghallgathatják a tudós előadását életútjáról, valamint arról, hogy mit tudnak Franciaországban Kőrösi Csoma Sándorról és a székelyekről. A rendezvényre a belépés díjtalan.
Népújság (Marosvásárhely)