Felvételi a tanítóképzőbe
A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozata felvételit hirdet a 2010/ 2011-es egyetemi évre.
A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozata felvételit hirdet a 2010/ 2011-es egyetemi évre a következő szakokra: óvoda- és iskolapedagógia szak – nappali tagozat; óvoda- és iskolapedagógia szak – távoktatás; óvoda- és iskolapedagógia szak – kiegészítő képzés. A képzés időtartama 3 év, a helyek száma nappali tagozaton 11 államilag támogatott hely, 30 fizetéses hely, távoktatáson 30 hely, kiegészítő képzés 30 hely. Beiratkozás: július 14, 15, 16, 17, 19, 20. Szükséges iratok: a beiratkozási (120 lej) és eljárási díj (30lej) kifizetését igazoló elismervény, kitöltött beiratkozási lap, érettségi átlag, és a líceumi évek átlaga. A helyek visszaigazolása és a tandíj első részletének kifizetése július 22-24 között történik. A beiratkozáshoz szükséges adatokról érdeklődni lehet munkanapokon 9 –től 12 óráig a Főiskola titkárságán a következő címen: Szatmárnémeti, Petőfi Sándor utca, 47 szám, és a 0261-711789-es telefonszámon. Bővebb információ a BBTE Lélektan és Neveléstudományi Karának honlapjain található: http://www.psiho.ubbcluj.ro, www.pszichologia.ro, www.ubbcluj.r, www.bbtepedsm.ro.
erdon.ro

Tusnádfürdő kitüntette Orbán Viktort és Németh Zsoltot
Pro Urbe-díjjal tüntette ki a tusnádfürdői önkormányzat Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét és Németh Zsolt külügyi államtitkárt. A két magyar vezető politikus a határokon átívelő magyar kapcsolatok ápolásáért és a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor létrehozásáért kapta a kitüntetést – írta keddi számában a Krónika című erdélyi napilap.
A település városnapja alkalmából rendezett ünnepségek keretében ismertetett önkormányzati döntés szerint az erdélyi település fejlődéséért és hírnevéért sokat tett személyek közül hasonló kitüntetésben részesült még többek között Kristó Katalin, a város szülötte, háromszoros olimpikon rövidpályás gyorskorcsolyázó és Böjte Csaba ferences szerzetes, aki Tusnádfürdőn is működtet hátrányos helyzetű gyereket befogadó gyermekotthont.
MTI
Új Magyar Szó (Bukarest)

Van megoldás - kereszténydemokrata szakértők a magyar külpolitikáról
Egy a nemzet, s e szemlélet jegyében a mindenkori magyar kormánynak kötelességei vannak és cselekednie kell - mondta Bába Iván, a külügyi tárca közigazgatási államtitkára a Van megoldás - Külpolitikai tanulmányok címmel megjelent kötet bemutatóján szerdán a fővárosban.
Bába Iván - aki mint elmondta, kisebbségi magyarként született - hangsúlyozta: a kötet azért értékes, mert azt a szemléletet tükrözi hiteles módon, hogy "egy a nemzet". Ez a felfogás összhangban van a mai magyar kormány szemléletével - jelentette ki az államtitkár.
A szomszédos országokban élő magyarság soha nem fogadta el - mutatott rá -, hogy ne ugyanahhoz a nemzethez tartozna. Ezt csak "bizonyos politikai körök vallják" - jegyezte meg.
A Trianon-szindróma a lelkekben mindig benne volt és most is benne van, s hosszú idő kellett, hogy a magyar politika megértse, erre megfelelő választ kell adnia: azt, hogy ugyanolyan üzenetet küldjön a határon túli magyarságnak, mint "amilyen érzelmi töltettel a szomszédos országokban élő magyarság fordul felénk" - fejtette ki Bába Iván. Hangsúlyozta: "a határokat átrajzolni nem tudjuk", de a helyzet mégis más, mint a hatvanas-hetvenes években, amikor a határon "órákon át gyötörték" az embereket egy-egy beléptetéskor.
A kötet a Barankovics István Alapítvány Van megoldás sorozatának újabb kiadványaként látott napvilágot. A tanulmányok a magyar külpolitika aktuális témáival, az európai és magyar kisebbségvédelem időszerű kérdéseivel, az európai autonómiatörekvésekkel foglalkoznak.
Mészáros József, a Barankovics alapítvány kuratóriumi elnöke, a kötet egyik szerkesztője kiemelte: a kötet jól illeszkedik a korábbi könyvek sorába. Fontos - mondta -, hogy Magyarország égető bajaira kereszténydemokrata válaszok szülessenek.
A kereszténydemokrata politikus a könyv előszavában úgy fogalmazott: "külpolitikánknak a nemzet egészének megmaradását kell szolgálnia." Az elmúlt hét év kormányzásának külpolitikai kudarcai után olyan politika alapvetését fogalmazzák meg - írta -, amely egy emelkedő nemzet sikeres nemzetközi szerepléséhez szükséges teendőket mutatja be.
A három éve indított sorozatban eddig megjelent könyvek többi között a családi adózás, a nyugdíjreform és földreform kérdését járták körül.
MTI

Markó: a bürokrácia visszaszorítása nélkül hiábavaló a nyugdíjcsökkentés
Az RMDSZ álláspontja szerint a kormánynak mihamarabb és minél határozottabb módon végre kell hajtania az államigazgatás, az állami intézmények reformját, és csökkentenie kell ezek költségeit, az állami bürokrácia visszaszorítása nélkül ugyanis teljesen hiábavalóak lesznek a fizetések és nyugdíjak csökkentését célzó intézkedések - jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden, bukaresti sajtóértekezletén.
A szövetségi elnök közölte: az RMDSZ a hétvégi SZKT-n fogadja el azt a gazdaságösztönző intézkedés-csomagot, amely a többek között a kis- és közepes vállalkozások adóterheinek csökkentését, kedvezményes hitelezését, és a válság dacára is jelentős profitot termelő romániai bankrendszer többlet-adóztatását irányozza elő.
Markó Béla leszögezte: a megszorító intézkedéseknek csak akkor lesz tényleges hatása, ha eközben végbemegy az államreform és határozott gazdaságösztönző intézkedések is születnek. A szövetségi elnök arra is figyelmeztetett: ez annál is inkább sürgős, mivel a fizetés- és nyugdíjcsökkentésre vonatkozó döntés ideiglenes, és december 31-ig szól, az RMDSZ pedig határozottan elutasítja a megszorítások érvényességi idejének esetleges meghosszabbítását. "Az elmúlt időszakban többféle értelmezése is hallható volt ezeknek az intézkedéseknek. A mi álláspontunk azonban egyértelmű: az RMDSZ nem hajlandó elfogadni a lakosság, és főleg a szegényebb társadalmi rétegek újabb anyagi áldozatvállalására vonatkozó elképzeléseket" – szögezte le.
A miniszterelnök-helyettes közölte: a napokban véglegesítik a Szövetség gazdaságösztönző javaslatcsomagját, amelyet a hétvégi Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén fogadnak majd el, és amelyről ezt követően az RMDSZ mihamarabb egyeztetni kíván a kormányzati partnereivel.
Markó Béla ugyanakkor bírálta a PD-L egyes minisztereit is, akik elmondása szerint a válságos helyzet dacára is halogatják a szükséges intézkedések végrehajtását. "Többen azt próbálják elmagyarázni, miért nem lehetséges az átszervezés, a költségcsökkentés, miért nem valósítható meg a decentralizáció. Ez történt az elmúlt 20 évben is, és azt kell mondanom, hogy az RMDSZ nem kíván részt venni egy ilyen halogató, időhúzó politikában" - figyelmeztetett Markó Béla.
A szövetségi elnök elégedetlenségének adott hangot az oktatási törvény elfogadásának késlekedése miatt is. Mint mondta, a parlamenti szakbizottságok túlságosan is elhúzták a tervezet vitáját, és csökken az esélye annak, hogy még ebben a parlamenti ülésszakban el lehessen fogadtatni a jogszabályt, holott alapvetően fontos lenne, hogy akárcsak az egészségügyben, az oktatás terén is végbemenjen a várt decentralizáció. Ez annál is inkább fájó, hogy ez nem csupán egy-két hónapos, hanem legalább egy éves csúszást eredményezne a törvény alkalmazásában – tette hozzá az RMDSZ elnöke. Ennek kapcsán bírálta az ellenzéki pártokat is, amelyek álláspontja szerint hátráltatják a decentralizációs folyamatot, annak ellenére, hogy van közöttük olyan párt is, amely nemrég még teljes mellszélességgel támogatta ezt. (rmdsz-tájékoztató)
Transindex.ro

Kopjafa emlékeztet a lemészárolt csángókra
Türkösön a Nemzet Televíziója barcasági csángó hősök és ártatlan áldozatok emlékére állított kopjafát. 1848 decemberében Hétfaluban félszáz határvédő csángót mészároltak le a román népfelkelők.
Aki foglalkozik egy kicsit a helytörténelemmel, és az itteni emberekkel beszélget, rögtön tapasztalja, hogy a negyvennyolcas forradalom idején ártatlanul lemészárolt 51 ember a halála a mai napig megrendíti a barcaságiakat. Emellett a televíziónál múlékonyabb műfaj nincs, ugyanis az együtt pereg el az élettel, az idővel. Persze mi is szeretünk nyomokat hagyni, úgyhogy ezért hagytuk itt emlékezetül ezt a kopjafát, de ennél egyébként mindenki számára fontosabb az, ami a templom mögött folyik, a kertben. Az az ünnepség, ahol az emberek boldogan vannak együtt velünk – jelentette ki Cselényi László elnök.
Magyarország bukaresti nagykövete is ott volt a Duna Televízió által állított kopjafánál. Azt mondta: ha csak teheti, nem használja a szórvány kifejezést.
- Én úgy gondolom, hogy bármekkora lehet egy magyar közösség, ha magyar és közösség, akkor nem annyira fontos a létszám. Azon kívül mindig bízom benne, hogy ez a létszám gyarapodik. Az utóbbi időben több, úgynevezett szórványtelepülésen láttam, hogy több a gyerek, több a magyarul tudó, több a magyar iskolába járó. Jó, legyen szórvány, de a szórványból idővel lehet erős, masszív közösséget csinálni – vélekedett Füzes Oszkár nagykövet.
Duna TV
Erdély.ma

Tervezni könnyű
Élő embernek látszott kedden estefelé egy televíziós vitaműsorban Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
Beszélt, néha még mosolygott is, bírálta kormánya lassúságát, elismerte, hogy a megszorító intézkedések parlamenti megszavazása elidegenítette választóik nagy részét, igaz, elengedhetetlenségükről majdnem ugyanazt a verset mondta fel, mint bármely demokrata liberális politikus: más lehetősége nem volt a kormánynak a nagy költségvetési hiány kiegyenlítésére. Újra bejelentette, amit hetek óta hajtogatnak a szövetség emberei: ha december 31-én nem kapják vissza a nyugdíjasok jelenlegi járadékaikat, kilépnek a kormányból. Az azért kellemetlen volt, hogy a miniszterek pillanatnyi intézkedéseiről, például Adriean Videanu ama bejelentéséről, hogy ősztől a központi fűtésre szoruló városlakók a jelenlegi költségek kétszeresét fogják fizetni, semmit nem tudott, mi több, cáfolni igyekezett azt, de ma már senki számára nem titok, hogy a miniszterek egy része öntörvényű, nem nagyon akaródzik nekik végrehajtani az átszervezést és költségcsökkentést, a tervezett közigazgatási és államreformot. A miniszterelnök-helyettes és RMDSZ-elnök úgy érzi, a magyarok jelenléte a kormányban hasznos és eredményes volt. Innen, lentről másképp látszik, ám megeshet, hogy a kis lépések politikájához szokott szövetségnek nem túl nagyok az igényei.
De szép és merész terveik vannak, a szombati SZKT-n például gazdaságösztönző intézkedéscsomagot fogadnak el, amely többek között a kis- és középvállalkozások adóterheinek csökkentését, kedvezményes hitelezését és a válság dacára is jelentős profitot termelő romániai bankrendszer többletadóztatását irányozza elő. Lehet, hogy nyitott kapukat döngetnek, erről beszélnek naphosszat a demokrata liberális képviselők is, a baj nem az elképzelésekkel, hanem azok kivitelezésével van. A tanügyi törvény körüli huzavona is élő bizonyíték erre.
Egy szó, mint száz, Markó bírta a csatát a nem túl barátságos újságírókkal, szinte dacosan jelentette ki, hogy kitartanak egyfajta, inkább kulturális, gazdasági, mint politikai területiautonómia-igény mellett.
Sajnos, választóikban mégis az a kép rögzült, amikor a parlamentben a szövetség szenátorai és képviselői szótlanul és jobb ügyhöz méltó fegyelemmel megszavazták a fizetések és nyugdíjak csökkentését.
Simó Erzsébet, Háromszék
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Felvidéki szólamok Erdélyben – Hogyan tovább etnopolitika?
A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) veresége, valamint a transzetnikus, Híd-Most nevű, magyar–szlovák párt sikere a szlovákiai választásokon bizonyos reflexiókra kötelez bennünket, akik az etnopolitika porondján fejtjük ki tevékenységünket, és sokszor a rutin megszokott bűvkörébe esünk.
Sokfélét mondtak és írtak az MKP választási fiaskóját kiváltó okokról, és általában – ahogyan ez megszokott a politika és sokszor a publicisztika világában is – a vélemények az ideológiai és aktuálpolitikai törésvonalak mentén fogalmazódtak meg. Az egész kérdéskört meglehetősen szubjektív lepel borítja. Az esemény óta eltelt idő rövidsége miatt a mélyebb, tárgyilagosabb és empirikus elemzésekre még várnunk kell.
Első látásra úgy tűnik, hogy a kizárólag védekező álláspontú, igencsak az anyaországra tekintgető, etnikai alapú politikai üzenet talajt vesztett a felvidéki magyarok körében, még egy olyan miliőben is, amely nem éppen a különböző nemzetiségek közötti toleranciáról vált híressé az utóbbi időben. Ficoék primitív, magyarellenes nacionalizmusa – különösen a választási kampány során – komoly feszültséget keltett Szlovákia határain kívül és belül. Ennek ellenére az MKP által előtérbe állított, történelmi elemeket tartalmazó, szimbolikus politizálás nem hozta meg a várt eredményt.
A jelentős különbségek dacára, a felvidéki példa elgondolkodtató kell, hogy legyen a romániai magyar politikum számára is, annál is inkább, mert a hazai magyar politikai üzenet egységes jellege és koherenciája elé meglehetősen komoly akadályokat gördít az a tény, hogy teljesen más élethelyzet van a Székelyföldön, Közép-Erdélyben és a Partiumban. Az évek során, ha arányaiban nem is, de abszolút számokban jelentősen csökkent az itthoni magyar politikai alakulatokra leadott szavazatok száma. Ennek összetett okai vannak, és nem teljesen világos, hogy melyik járult nagyobb mértékben hozzá a szavazatszám csökkenéshez. Közhelyszámba megy, hogy létezik egy általános apátia a választók részéről a politikummal szemben, és ez magyar berkekben is megnyilvánul, de ezen túlmenően, nyitott kérdés az, hogy például Kolozsváron és a megyében mi is volt az igazán hangsúlyos oka a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által elszenvedett szavazatszám-csökkenésnek. A markáns és határozott kiállás, valamint a közbeszéd tematizálásának hiánya bizonyos etnikai kérdések kapcsán, vagy egyszerűen, egy heterogén, kozmopolita interetnikus közegben, főleg egy olyan kulturális és gazdasági központban, mint Kolozsvár, a magyar választók egy jelentős hányada már nem az etnikai határvonalak mentén fejezi ki politikai szimpátiáit. Egy biztos, az etnopolitika terén már rég nem elegendő az, hogy valaki „jó magyar legyen”.
A magyar politikai erőtér tekintetében jelentős különbségek és hasonlóságok vannak Szlovákia és Románia között. Mindkét országban több magyar politikai alakulat létezik. Amíg Szlovákiában mind a Híd, mind az MKP teljes körű politikai tevékenységet folytat, teljes értékű szereplőként lépnek fel a politikai életben és meg is méretkeznek a választásokon, nálunk ez egy kicsit másképpen alakult ki. Kimondottan politikai tevékenységet csak az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) végez, ami magába foglalja a választásokon való részvételt is, még akkor is, ha az MPP esetében ez csak az önkormányzati választást jelenti. A másik politikai aktor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), kvázi-politikai alakulat, civil-politikai szerveződésként definiálja önmagát, ugyan jelen van a politikai életben, hangsúlyos politikai kérdésekben véleményeket fejt ki, kifejezetten jó kapcsolatokat ápol a magyarországi kormánypárttal, viszont eddig nem vett részt a választásokon. A romániai magyar politikai élet érdekessége és sajátossága, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumba (EMEF) – amely funkcionálisan egy politikai egyeztető grémium szerepét tölti be – az RMDSZ mellé csak az EMNT került be – amely csak félig-meddig politizál – és az MPP kimaradt. Ezt a tényt a gyakorlati pragmatizmusra lehet visszavezetni, amely egy, a mindkét fél számara előnyös politikai egyezségben öltött testet. Az RMDSZ-nek számolni kellett az EMNT elnökének, Tőkés Lászlónak relatív, személyes népszerűségével, ugyanakkor Tőkésnek is kapóra jött a kiegyezés, mert így biztosra vált az Európai Parlamentbe való bejutása 2009-ben.
Az elmúlt években, Felvidéken és Erdélyben is, a politika fő áramvonalába tartozó magyar politikai alakulatoknak, az MKP-nek és az RMDSZ-nek is voltak kihívói, viszont ezek teljesen ellentétes irányból érkeztek. Szlovákiában a Híd-Most úgy gondolta, hogy az a kisebbségi politizálási modell, amit az MKP képviselt, amely az együttműködést a szlovákokkal kizárólag a közös kormánykoalíciókban határozta meg, nem tudja megfelelően kezelni a szlovák–magyar viszonyt, és ennél többre és másra van szükség, nevezetesen egy közös magyar–szlovák pártra. Amennyiben ideológiai kategóriákra oszthatjuk a kisebbségi politizálást, elmondhatjuk, hogy Felvidéken a kihívás liberális irányból érkezett, és felülkerekedett az MKP-n. Más kérdés, hogy ez a közös pártmodell mennyire lesz sikeres a kisebbségi kérdések orvoslásában. A jövő majd eldönti.
Ezzel ellentétben, Erdélyben az RMDSZ politikai ellenzéke, az EMNT és az MPP „jobbról” akart előzni, kritizálták az érdekvédelmi szervezet kormányzati szerepvállalását, a magyar érdekek érvényesítését teljesen konfrontatív módon képzelték el, a teljes ellenzékiség felvállalásával. Diskurzusukat majdnem kizárólag az autonómia és az önálló állami magyar egyetem köré építették fel, bizonyos szimbolikus történelmi elemekkel fűszerezve ezt, amely meglehetősen behatárolta a politikai mozgásteret.
Természetesen a szlovákiai politikai folyamatokat és a jelen helyzetet nem lehet mechanikusan átültetni erdélyi környezetbe, viszont érdemes elgondolkodni azon, hogy a romániai magyar politikai retorika beszűkülése növeli-e az etnopolitika esélyeit a politikai színtéren, vagy ellenkezőleg – figyelembe véve a gazdasági válság és a megszorító intézkedések etnikumokra való tekintet nélküli általános hatását is – a magyar választók egy részének politikai nézeteit az etnikai törésvonalak fölé emeli.
CSOMA BOTOND
Szabadság (Kolozsvár)

Mentalitások
Románia és Magyarország közötti bizalmatlanság jeleként tekinthető, hogy a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) által jóváhagyott országos védelmi stratégia tervezetében szerepel az a kitétel, miszerint Románia számára veszélyt jelentenek a külföldi radikális, szélsőséges és irredenta megnyilvánulások. A CSAT által elfogadott dokumentum tartalma tegnap került nyilvánosságra, miután a tervezet eljutott a parlamenthez, hiszen a törvényhozói testületnek is el kell még fogadnia a védelmi stratégiát. A dokumentum külön tárgyalja a Romániát fenyegető külső veszélyeket és kockázatokat, valamint az országot belülről sebezhetővé tevő tényezőket. Ez a dokumentum azért fontos, mert Traian Băsescu államfő javaslatára fogadta el a CSAT, és a nemzetbiztonsági intézményeknek ennek alapján kell kidolgozniuk a Romániát fenyegető veszélyek és kockázatok megelőzése érdekében szükséges konkrét intézkedéseket.
A tervezet hatodik fejezete tartalmazza a Romániát fenyegető külső veszélyeket. Ezek között említik a radikális, irredenta és szélsőséges megnyilvánulások elszaporodását, amelyek következtében sérülhetnek az állampolgári jogok és szabadságjogok, akárcsak a társadalmi kohézió, valamint az etnikumok közötti viszony. A tervezet a külső veszélyek között említi még például a drogfogyasztást és -kereskedelmet, a szervezett bűnözést, a terrorizmus terjedését, valamint a nemzetközi pénzügyi rendszer törékenységét.
Ez a kockázati lista azt mutatja, hogy Bukarest szemében még mindig nem jelent elegendő garanciát az, hogy Románia és Magyarország teljes jogú tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak. A régi reflexek még működnek, és a „magyarveszély” a román nemzetbiztonsági elképzelések szerint még mindig reális kockázati tényezőként lappang a háttérben. A Jobbik megerősödése és a magyar parlamentbe való bejutása is minden bizonnyal nagyobb odafigyelésre ösztönzi a román nemzetbiztonsági intézményeket, de nem kizárt, hogy a magyarországi kormányváltás is befolyásolta a CSAT döntését. Ezek a megalapozatlan félelmek csak megerősítik, hogy a bukaresti politika mentalitása még távol áll az európai közösség és az egységes katonai védelmi szövetségi rendszer meghirdetett eszmeiségétől.
A tervezetnek egy másik nagyon fontos alfejezete az, amely a Romániát belülről sebezhetővé tevő tényezőkkel foglalkozik. Ezek között említik például az állami intézmények ellen irányuló szervezett sajtóhadjáratokat, amelyek keretében az intézmények tevékenységéről hamis adatokat terjesztenek, a médiavállalatok pedig nyomást gyakorolnak a politikai döntéshozatali mechanizmusra anyagi előnyök szerzése érdekében.
Valeriu Ţurcan, az államfő szóvivője meglehetősen cinikus választ adott arra a kérdésre, hogy miért szerepel a kockázati tényezők között a sajtóra vonatkozó kitétel. Szerinte ez nem jelenti azt, hogy a hatalom korlátozni szeretné a média tevékenységét, hanem mindössze égetően szükségessé vált ennek a kérdésnek a közvitára való bocsátása. Ez is sokat elárul a hatalomnak a sajtóhoz való viszonyulása tekintetében kialakított mentalitásáról. A hatalom általában eleve problémának tartja a sajtó puszta létét, és minél szűkebb keretek közé szorítaná mozgásterét.
Ugyanakkor a médiának is megvannak a maga bűnei, hiszen az elmúlt években a román tőkéjű médiavállalkozások többsége valóban lezüllesztette az újságírói szakmát – ami egyébként világméretű jelenség –, és számos médiaintézmény – főleg a televíziók – valóban vastagon manipulálja a közvéleményt, ami ellen érthető módon berzenkednek a politikusok. Csakhogy a megoldást nem a médiának nemzetbiztonságot veszélyeztető szereplőként való kezelése jelenti, hiszen ez előbb-utóbb hatalmi visszaélésekhez és a demokrácia, valamint a szabad véleménynyilvánításhoz való jog sérüléséhez vezet. Sokkal hatékonyabb lenne megtanítani az embereket a helyes médiafogyasztásra, ugyanis ennek a fogyasztási formának is van kultúrája, ami nálunk igencsak fejletlen. Ha viszont ez megerősödne, akkor önmagukat számolnák fel a rendszeres és tudatos manipulációhoz folyamodó médiaintézmények.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

Új vezetőséget kapnak a közmédiumok
Megszűnhet a bizonytalanság a közszolgálati rádió és televízió háza táján, miután a parlamenti pártok a jelek szerint jövő héten dűlőre viszik a két intézmény új igazgatótanácsának és elnökének megválasztását.
A parlament két házának állandó bizottságai tegnap együttes ülésükön eldöntötték, hogy kedden határoz a parlament a két intézmény igazgatótanácsának összetételéről. A pártok jelölhetnek személyeket a posztokra, ugyanis korábban a szenátusban elbukott az a törvénytervezet, amely csökkentette volna a két közszolgálati médiaintézmény vezetőségének kiválasztásában a politikum által eddig betöltött döntő szerepet. A tervezet ugyanis azt javasolta, hogy a civil szféra jelölheti az igazgatótanácsi tagokat. Mivel a felsőházban elbukott a tervezet, a parlamenti pártok a régi, már bevált gyakorlat szerint ők maguk javasolják és szavazzák meg az igazgatótanácsi tagokat.
A kérdést azért is kell sürgősen rendezni, mert a televíziónak jelenleg nincs vezetősége, miután Alexandru Sassut, a Román Televízió igazgatóját a parlament leváltotta az intézményt irányító igazgatótanáccsal együtt, a rádió vezetőségének mandátumát pedig csak ideiglenesen hosszabbította meg már kétszer is a törvényhozó testület.
A legtöbb párt hétfőn jelöli ki hivatalosan a két intézmény igazgatótanácsi posztjaira javasolt személyeket. Az RMDSZ várhatóan szombaton, a Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) fórumán határozza el, hogy a szervezet részéről kik lesznek igazgatótanácsi tagok. A televíziónál eddig Stanik István, a rádiónál pedig Ágoston Hugó töltötte be az igazgatótanácsi tisztséget.
Szabadság (Kolozsvár)

Lehetett volna MPP-Semjén találkozó
A Magyar Polgári Párt (MPP) vezetői is találkozhattak volna múlt hétvégi erdélyi látogatásán Semjén Zsolt kormányfőhelyettessel, azonban erre objektív okokból nem került sor – közölte tegnap Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke.
Mint mondta, Szász Jenő és a párt több mint kétszáz elöljárója, önkormányzati képviselője június 18-án Hargita megyei küldöttgyűlésen vett részt Gyergyóalfaluban, ahol Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója tartott előadást a szervezetépítésről.
Az egy hónappal korábban egyeztetett programot az MPP vezetősége nem tudta lemondani. Hozzátette, bár a vendéglátó háromszéki RMDSZ-es elöljárók „piócaként tapadtak” Semjénre, Kovács István Kovászna megyei MPP-s önkormányzati képviselőnek Árkoson sikerült „tartalmas beszélgetést folytatnia” a miniszterelnök-helyettessel. Bálint szerint ha nagyon akarták volna, a párt több vezetője számára is meg tudták volna szervezni a találkozót.
Mint beszámoltunk, az MPP Kolozs megyei vezetősége csalódással és rosszallással vette tudomásul, hogy Semjén programjából kimaradt az MPP országos vezetőségével való találkozás. Csép Sándor elnök és Simon Csaba ügyvezető érthetetlennek és sértőnek nevezte, hogy az MPP-re nem terjedt ki a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének figyelme, amikor politikai és társadalmi szervezetek képviselőivel, egyházi vezetőkkel is találkozott.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Markó Béla: talán jobb lenne ellenzékben
Talán jobb lenne most ellenzékben lenni, de a szövetség vállalta a kormányzás felelősségét és erről nem mondhat le – jelentette ki csütörtökön Csíkszeredában Markó Béla RMDSZ-elnök.
A Hargita Megyei Tanács által Regionalizáció és kisebbségi jogok – az európai Románia kialakításának aktuális kérdései címmel rendezett tanácskozáson Markó Béla úgy fogalmazott: régóta nem érezte, hogy talán jobb lenne most ellenzékben lenni, de az RMDSZ vállalta a kormányzás felelősségét, amiről nem mondhat le.
A kormányfőhelyettes szerint a reformokat még a tavalyi év elején el kellett volna kezdeni, s akkor az ország talán nem lenne olyan nehéz helyzetben, mint most. Bírálta az előző kormányzást is, amelynek idején a két koalíciós párt „semmit nem tett, csak a választásokra készült”.
Markó szerint sokan megkérdezik tőle, hogy az RMDSZ miért vállal kormányzati szerepet eg ennyire nehéz gazdasági helyzetben, de hangsúlyozta, hogy a szövetség a kormányzásnak nem cspuán a jó, hanem a rossz oldalát is vállalja.
Az RMDSZ elnöke szerint szükséges a romániai közigazgatási rendszer átszervezése, a következő időszakban pedig a kormánynak ezzel kellene foglalkoznia. „A kormány maga bonyolította a saját helyzetét, mivel egy túlbürokratizált rendszert, egy bürokratikus dzsungelt hozott létre. Ebben a dzsungelben pedig lehetséges a problémák megoldásának halogatása és az aktatologatás. Ez a rendszer nem hatékony, ezt pedig a válságos időszakban be is bizonyította” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Krónika (Kolozsvár)

Tusványos 2010: politika nyílt lapokkal
Nyílt lapokkal mottó alatt zajlik július 20-25. között Tusnádfürdőn az immár 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Nyílt lapokkal, mert – mint az csütörtöki sajtótájékoztatójukon elhangzott – a szervezők azt szeretnék, ha erdélyi és összmagyar tekintetben is terítékre kerülnének olyan témák, amelyek kapcsán megválaszolatlan kérdések sora él az emberekben.
Szervezők: Somogyi Attila, Sándor Krisztina és Demeter Szilárd
Ezt a célt szolgálná például egy nyílt Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), amelyen Markó Béla RMDSZ- és Tőkés László EMNT-elnök elmondhatná, hogy miért hívták életre a testületet, hogyan működik, miért vált olyanná, amilyen, illetve van-e egyáltalán jövője. Ugyanakkor a jelen pillanatban marginalizált Magyar Polgári Párt szerepéről is beszélni lehetne.
Szintén sokakat érdekel Tőkés László EP-alelnökké választása, a jövőre esedékes magyar EU-elnökség, illetve a kettő közötti kapcsolat. A nemrég megalakult magyar kormány struktúrája és víziója szintén rengeteg kérdést vet fel a szervezők szerint, éppen ezért erről is mindenképp szó esik. Ezt garantálja az a tény is, hogy az Orbán-kabinet több minisztere, államtitkára – köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szőcs Géza kulturális, Németh Zsolt külügyi, Hoffman Rózsa oktatási államtitkár –, már vissza is jelzett a Tusványos-csapatnak, hogy részt vesz az eseményen. Hogy Orbán Viktor megtartja-e immár hagyományos szombati előadását, egyelőre még nem százszázalékos, ugyanis miniszterelnökként jóval bonyolultabb megszervezni erdélyi látogatását. Valószínűsíthető azonban, hogy az idei szabadegyetemet sem hagyja ki, hiszen – mint a Tusványos kapcsán tett nyilatkozatában elmondta – a húsz év alatt egyetlen egyszer kényszerült távol maradni. Szintén kérdéses még, hogy Traian Băsescu lesz-e idén is beszélgetőpartnere, a szervezők szerint előfordulhat, hogy a román államfő is felbukkan a táborban, de a szombati nap kapcsán egyelőre semmi konkrétumot nem tudtak mondani.
„Ne csak siránkozzunk”
A szabadegyetemen szóba kerülő témák kapcsán Sándor Krisztina főszervezőtől megtudtuk, hogy azok nem csak a felmerülő gondokat lajstromolják majd, hanem olyan szakembereket is várnak valamennyi panelbe, akik megoldásjavaslatokat is tudnak mondani, illetve azok gyakorlatba ültetésében is részt vállalnak. „Ne csak siránkozzunk, hanem próbáljuk tudatosítani értékeinket” - fogalmazta meg mintegy második mottóként Sándor Krisztina, aki az értékek sorában az előadásokban is hangsúlyosan megjelenített műemlékvédelmet és gasztronómiát említette meg. A gazdasági, társadalmi, politikai kérdések mellett a táborozóknak drogprevenciós, illetve szexuális nevelési előadásokat is tartanak, s természetesen a partnerszervezetek is több érdekes előadással, foglalkozással, kikacsolódási lehetőséggel várják az érdeklődőket.
Bővülő bulikínálat
Mivel az esemény diáktábor jelleget is ölt, s sokan a buli kedvéért érkeznek Tusnádra, Somogyi Attila programfelelős a zenés kikapcsolódási lehetőségekből is ízelítőt adott. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, lesz Rúzsa Magdi, Bikini, Magashegyi Underground, Csík Zenekar, Hooligans, illetve Pannonia Allstarts Ska Orchestra (PASO) koncert, a döntő szempont ugyanis az együttesek összeválogatásakor az volt, hogy valamennyi ízlésnek megfeleljenek. Ugyanakkor a sokszor hajnalig tartó bulik idén már három helyszínen zajlanak, a hagyományos Csűr-buli mellett idén is várja a gépzene kedvelőit a nagyszínpad mellett felhúzott MISZSZ-sátor, újdonságképp pedig az élőzenére vágyóknak is szerveznek bulikat. A koncertek és partik akár az előző években ingyenesek, a sátorozás egész hétre 85 lejbe, egy éjszakára 17 lejbe kerül, a kétágyas kisház egész hétre 375 lej.
Nem nőtt a büdzsé
„Egyelőre csak becsült a költségvetésünk, pontos számadatokról csak a tábor után tudunk beszámolni” - válaszolta Sándor Krisztina a Krónika azon kérdésére, hogy mekkora összegből gazdálkodtak az esemény megszervezésekor. Mint elmondta, úgy tűnik, hogy a tavalyhoz hasonlóan 35-40 ezer euróból sikerül lebonyolítani a közel egyhetes rendezvényt. A magyarországi kormányváltás azonban egyelőre nem hozott pénztöbbletet a szervezőknek, tudtuk meg. A szocialisták nyolc évvel ezelőtti hatalomra kerülésükkor alaposan megnyirbálták a jobboldalinak tartott erdélyi esemény költségvetését, azóta különböző pályázatokból szervezik meg azt évről évre. „A kormányváltást követően sem nyíltak meg a pénzcsapok. Válság van, s kampány volt” – fogalmazott vonatkozó kérdésünkre Demeter Szilárd marketing és kommunikáció-felelős.
Részvétel szempontjából is a tavalyihoz hasonló évre számítanak a szervezők, bár bíznak abban is, hogy a magyar kormányváltás az anyaországból, illetve a határon túli magyarok köréből is több fiatalt fog Tusnádra vonzani. A 2009-es eseményen egyébként összesen 30 ezren fordultak meg, a szervezők becslése szerint napi 5-7000 fiatal látogatott ki a kempingbe, illetve a koncerteknek otthont adó sportpályára.
Jó hírrel szolgáltak ugyanakkor Demeter Szilárd azoknak is, akik valamilyen oknál fogva nem jutnak el Tusnádra: a fontosabb eseményekről a magyarországi Mandiner portál munkatársaival közösen szerkesztett www.tusvanyos.ro honlapon óráról órára frissülő információkat találnak, s fényképeken, illetve videofelvételeken is nyomon követhetik a történéseket.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

Tanügyi törvény: a szünidőben is dolgoznának
A testület határozatképességének biztosítása érdekében a szenátus oktatási bizottságának elnöke, Mihail Hărdău azt javasolta, hogy az üléseken részt venni nem tudó tagokat frakciótársaik is helyettesíthessék a parlamenti szünet idején – derül ki a bizottsági elnök tegnapi közleményéből.
Minderre azért van szükség, mert a bizottság korábban azt kérte a szenátus házbizottságától, járuljon hozzá, hogy az oktatási szaktestület a nyári parlamenti szünet időtartama alatt is folytathassa tevékenységét, hogy el tudja fogadni az oktatási törvény tervezetére vonatkozó jelentést. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a szenátus működési szabályzatát módosítsák, mégpedig oly módon, hogy – a határozatképesség megőrzése érdekében – a szabadságon lévő bizottsági tagokat frakciótársaik is helyettesíthessék.
A jogszabálytervezet 331 cikkelyéből egyébként eddig ötvenet vitatott meg a bizottság, ám a munkát lassítja, hogy összesen 1371 módosító javaslatot nyújtottak be hozzá. Maga Traian Băsescu államfő Mircea Geoană házelnöknek küldött levélben sürgette a szenátust, azt kérve, hogy még ebben az ülésszakban vitassa meg és szavazzon az oktatási törvényről. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) által a ház élére delegált Geoană válaszában úgy értékelte, nem indokolt a sietség. Kedden Markó Béla kormányfő-helyettes, az RMDSZ elnöke is arról beszélt, hogy fennáll a veszélye: az új jogszabály hatálybalépése egy tanévet késhet, ha csak az őszi ülésszakban fogadja el a szenátus.
Egyúttal azt is felpanaszolta, hogy a bizottsági vitát elsősorban az ellenzéki képviselők időhúzása nyújtja tovább. Az új jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi diákok anyanyelvükön tanulják Románia történelmét és földrajzát is, a képviselőház az ellenzék – elsősorban a Nemzeti Liberális Párt (PNL), de a PSD honatyáinak – nacionalista kirohanásai közepette fogadta el. A PNL bejelentette, ha nem módosítják a földrajz és a történelem oktatására vonatkozó cikkelyt, nem szavazza meg a jogszabályt a szenátusban, amely döntéshozó kamara.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Boc: „Etnikai régiók” nélkül
Szükséges Románia közigazgatási átszervezése, mivel a nyolc jelenlegi fejlesztési régió nem felel meg a szükségleteknek, de az átszervezést csakis az alkotmány alapján lehet megvalósítani, anélkül, hogy az országot tartományokra, vagy egyéb önálló, esetleg etnikai alapon szerveződő egységekre szabdalnánk – jelentette ki csütörtökön Emil Boc miniszterelnök egy, a jelenlegi régiók átszabásának témájában szervezett konferencián Bukarestben. Kifejtette, a kormánynak az EU-tagságból következően működőképes közigazgatási struktúrát kell kialakítania, de csakis az alkotmány alapján, amely kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam.
Ennek nyomán az ország nem alakítható át szövetségi állammá, amelyben olyan tartományok lennének, mint Németországban, vagy államok, mint az Egyesült Államokban, illetve egyéb önálló területi egységek sem. „Az alkotmány a legfőbb kiindulási pont. Románia egységes nemzetállam, és közigazgatási felosztásában nem szerepel a régió fogalma. Ez azt jelenti, hogy Románia nem szövetségi állam, ezért nem lehet szövetségi struktúrát kialakítani” – vélte Boc.
A kormányfő leszögezte, a nyolc jelenlegi fejlesztési régió már nem felel meg az igényeknek, rámutatott ugyanakkor, hogy az ország közigazgatási átalakítása nem jár majd „etnikai tartalmú” régiók létrehozásával. „Akár alkotmánymódosítással, akár anélkül valósul meg a közigazgatási újrafelosztás, egy dolognak világosnak kell lennie: a régiókat nem szabad etnikai tartalmú régióknak tekinteni, mivel ezáltal eltérnénk az eredeti szándéktól. A régióknak olyan közigazgatási egységnek kell lenniük, amelyek megfelelnek a polgárok jobb közszolgáltatások biztosítása iránti igényének és az uniós tagság támasztotta feltételeknek” – hangsúlyozta Boc.
Mint kifejtette, a közigazgatási átalakítás az alkotmány módosítása nyomán is megvalósítható, ehhez azonban az összes párt közötti konszenzus szükséges. A kormányfő szerint a jelenlegi nyolc régió már nem képes olyan közeget teremteni, amelyben Románia tovább fejlődhet, így már nem felel meg az ország igényeinek. Ehhez azonban kétharmados többségnek kell kialakulnia a parlament mindkét házában. Hozzátette ugyanakkor: a közigazgatási átszervezésig még sok időnek kell eltelnie, addig azonban a kormány folytatja a decentralizációs folyamatot.
Markó: a Székelyföld-tagadók a valóságot tagadják
Emil Boc kijelentésére reagálva Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke kijelentette: annak tagadása, hogy az országban léteznek sajátos etnikai összetételű hagyományos régiók, etnicista megközelítést jelent. Markó szerint aki tagadja a hagyományos régiók létét, az a valóságot tagadja. Rámutatott: a jelenlegi közigazgatási felosztás kialakításában az egyik fő szempont épp az volt, hogy egyes hagyományos régiókat kettévágjanak, módosítva ezzel az etnikai arányokat. Leszögezte: ugyanígy a valóságot tagadja, aki a Székelyföld létét vonja kétségbe, márpedig az etnikai realitásokat figyelembe kell venni. „Romániában léteznek etnikai közösségek, ezek közül az egyik, a magyarság jelentős méretű. Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie” – hangsúlyozta Markó. Hozzátette, előbb-utóbb meg kell valósítani a közigazgatási határok átrajzolását, mivel a jelenlegi megyehatárok nem felelnek meg a gazdasági és infrastrukturális fejlődés kritériumainak. Ugyanakkor még a jelenlegi határok között szükségesnek tartja a minél magasabb szintű decentralizáció megvalósítását.
Blaga: mindenki kampányol
Vasile Blaga belügyminiszter bírálta, hogy a régiós felosztás kapcsán minden párt a Székelyföld tematikájánál ragadt le, de arra buzdította a politikai szereplőket, hogy „hagyjanak fel a kampánydiskurzussal, és fogadjanak el egy olyan változatot, amely az összes állampolgár érdekét szolgálja.” Blaga szerint a fejlesztési régióknak bizonyos adminisztratív jogkörökkel is rendelkezniük kellene, hogy olyan projekteket dolgozzanak ki, amelyek adóbevételeket hozhatnak a helyi önkormányzatoknak. Álláspontja szerint a jelenlegi régiók mérete közelít az optimálishoz, hiszen lakosságuk megközelítőleg háromezer fős.
Bírálta ugyanakkor azon politikusokat, akik úgy szeretnék községgé minősíttetni falujukat vagy várossá a községüket, hogy az nem felel meg az előírt feltételeknek. Szerinte túl sok önálló település van az országban, csupán hatvannal kevesebb, mint a lényegesen nagyobb Lengyelországban. Úgy vélte, az ötezer lelkesnél kisebb lakosságú kistelepülések hátrányos helyzetben vannak, mivel nem rendelkeznek megfelelő szakértői kapacitással az uniós támogatások lehívására. Elena Udrea régiófejlesztési és idegenforgalmi miniszter úgy vélte, a régióhatárok legfeljebb 2013 után változtathatók meg, azonban ezt követően tanácsos megvalósítani, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez hatékonyabb regionális fejlesztési politikát és adóbegyűjtést tesz lehetővé.
Mint arról beszámoltunk, a jelenlegi régióhatárok átrajzolásának egyik legfőbb szorgalmazója az RMDSZ, amely a jelenlegi Északnyugati és a Középső fejlesztési régiók határait úgy rajzolná át, hogy azok megfeleljenek a regionális és néprajzi hagyományoknak. Így nyolc helyett tizenhat kisebb régió jönne létre, és a jelentős magyar lakosságú megyék – előbbiben Bihar és Szatmár, utóbbiban Maros, Hargita és Kovászna – egy régióba tartoznának. Ezt azonban a román pártok igyekeznek megakadályozni. Februárban az RMDSZ erre vonatkozó törvénytervezetét a szenátus hallgatólagosan elfogadta, mivel a törvényes határidőn belül nem került a megvitatandó pontok közé. Ez azonban csupán félsiker, mivel ebben a témában a képviselőház a döntéshozó kamara.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Telt ház az EU-táborban
Elkészült az idei EU-tábor végleges programja, és a helyek is elkeltek, a szervezők legfeljebb egy-két sátorhelyet tudnak még biztosítani a jelentkezőknek – jelentették be tegnap Kolozsváron Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) elnöke és Szenkovics Dezső, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának főtitkára.
Mint arról beszámoltunk, a Hargita megyei Marosfőn június 29. és július 4. között tartandó hatnapos rendezvény fő témája a fiatalok hazai és külföldi munkavállalási és karrierépítési esélyei.
Első nap a meghívottak a romániai magyar oktatásról, továbbképzésről, a szakmai gyakorlatok jelentőségéről értekeznek, míg a második napon a hazai és külföldi munkavállalási lehetőségeket és a kettős állampolgárság előnyeit, hátrányait ecsetelik.
A harmadik napon a közéleti szerepvállalás és a gazdasági szférában végzett munka közötti különbségekről tudhatnak meg többet a táborozók, míg a rendezvény zárónapján a multinacionális cégek szerkezetébe, stratégiájába nyerhetnek bepillantást.
Krónika (Kolozsvár)

Az akkreditált PKE első oklevele és egyéb újdonságok
Csütörtök délelőtt, a sajtó jelenlétében osztotta ki a Partiumi Keresztény Egyetem – mint Románia első, akkreditált magyar nyelvű magánegyeteme – a saját kiadású, miniszteri fejléccel ellátott első egyetemi oklevelét.
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tavalyelőtti akkreditációjának köszönhetően tavaly a 194 végzős közül 104 már Nagyváradon államvizsgázhatott, a tanintézet vizsgabizottsága előtt. Ez az első olyan generáció, mely Románia első akkreditált magyar tannyelvű egyeteme által kibocsájtott, miniszteri fejléccel ellátott oklevelében részesülhet. Csütörtökön a sajtó jelenlétében nyújtotta át János-Szatmári Szabolcs, az intézet rektora az első ilyen oklevelet az egyetem egyik szociális munka szakán végzett hallgatójának. De nem ez volt az egyetlen témája a sajtótájékoztatónak, ugyanis az egyetem rektora, kancellárja és rektor-helyettese egyúttal az új alap– és mesteri szakokról, az akkreditáció további folyamatáról és a közelgő felvételikről is beszámolt. Dr. János-Szatmári Szabolcs bejelentette: két új szak indul a következő tanévtől a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Indul a magyar szak
Már a tavaly megkapták a magyar nyelv és irodalom szak nappali tagozatos alapképzésére a működési engedélyt, azonban egy évre még szükség volt a képzés előkészítésére, a vendégoktatókkal való tárgyalásra. A szakra 8 tandíjmentes és 27 tandíjas helyet hirdetnek meg és a jelentkezők a tanárképzési és alkalmazott nyelvi modul közül választhatnak. Dr. Flóra Gábor kancellár, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, a Társadalmi marginalitás és inklúzió elnevezésű magiszteri képzést mutatta be, mely a Társadalomtudományi Tanszék szervezésében valósul meg. Célja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását elősegítő programok megtervezésében és irányításában járatos szakemberek képzése. A kancellár kiemelte: a sok éves küzdelem és egyetemépítés eredményeképpen az akkreditált egyetem immár hat véglegesen akkreditált szakkal rendelkezik (Református didaktikai teológia; Filozófia; Német nyelv és irodalom; Angol nyelv és irodalom; Szociális munka; Menedzsment) és további öt szak akkreditálása várhatóan még az idén megtörténik (Angol-román nyelv és irodalom; Szociológia; Kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana; Zenepedagógia valamint Képzőművészet).
Magiszteri képzés
Dr. Horváth Gizella a többi magiszteri képzés sikerességéről számolt be. Megtudhattuk, hogy a Filozófia Tanszék két akkreditált nappali tagozatos magiszteri képzést is indított a tavaly: Filozófia és művészet a nyilvános térben (közösen a képzőművészeti és zeneművészeti tanszékekkel), valamint Kortárs politikai filozófia név alatt. A német és az angol tanszékek magiszteri képzése a Többnyelvűség és multikulturalitás, a Társadalomtudomány Tanszéké pedig a már említett új szak mellett az Európai szociálpolitikák. A beiratkozásról, felvételiről és a tantervről az egyetem honlapján (www.partium.ro/mesteri) lehet tájékozódni. A PKE rektora közölte: olyan mesterképzőkről van szó, ahol a tanárok meg is tartják az óráikat, még akkor is, ha az illető óra szombat este nyolctól van. A tanmenet összeállításában figyelembe vették azt is, hogy a legtöbb mesteri tagozatos hallgató munkahellyel rendelkezik, ezért az órákat hétvégenként tartják.
Épülő partneri kapcsolatok
A Partiumi Keresztény Egyetemen tartott csütörtöki sajtótájékoztatón többek között arról is szó esett: amióta megkapta az akkreditációt, számos lehetőség nyílt meg a felsőoktatási intézmény előtt. Egyike a lehetőségeknek az európai uniós pályázatokon, vagy a különböző mobilitási programokon való részvétel. Amint arról nálunk is olvashattak, a PKE hét pályázatot is megnyert a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 (HURO) keretében. A pályázatok gyakorlatba ültetésében a debreceni és szegedi egyetemek mellett civil szervezetek és önkormányzatok is partnerek voltak.
Erasmus program
Dr. János-Szatmári Szabolcs rektor örömmel közölte: szinte nincs olyan magyarországi felsőoktatási intézet mellyel ne írtak volna alá együttműködési szerződést az Erasmus programra. Így a PKE akár alap-, akár mesteri képzésben részesülő hallgatói számára lehetőség nyílt az Erasmus programmal, minimum 300 Euro értékű ösztöndíjjal Magyarországon tanulni. Megkezdődtek a tárgyalások egy bécsi és egy hollandiai egyetemmel is. Helyi szintén is stratégiai partnerséget alakítottak ki úgy az Állami Egyetemmel (éppen tegnap írták alá az együttműködési szerződést Cornel Antal rektorral), mint az Emanuel Baptista Egyetemmel. Dr. Flóra Gábor, az egyetem kancellárja kifejtette: a Helyi Közszállítási Vállalattal (OTL) is partneri viszonyt ápolnak, hiszen a vállalat a közszállítás minőségi elemzése céljából egy kutatást rendelt meg a Társadalomtudományi Tanszéktől. Ez azt igazolja, hogy megbíznak a PKE oktatási minőségében és a hallgatók által végzett munkában.
Tervek
A tervek tekintetében elhangzott, hogy a közeljövőben egy kutató központ létrehozását vették célba, mely lehetővé tenné a határon átívelő tudományos tevékenység hatékonyságának növelését. Várhatóan június-júliusban bírálják el a tanári továbbképző központ tervét is. A távlati célok között szerepel másik négy alapképzés indítása: tanítóképző (melynek nagy hagyománya Nagyváradon, és a rektor meglátása szerint ideje ezt a hagyományt feleleveníteni), gazdasági informatika, kulturális mediátor és vallástudományi szak. Emellett folyamatban van a Vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje elnevezésű magiszteri képzés engedélyeztetése is.
Mészáros Tímea
erdon.ro

Szent László király emlékezete
Nagyvárad – Szerda délután a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ szervezésében a váradi Tibor Ernő Galériában bemutatták a Szent László király emlékezete című kötetet.
“Szent László személyiségében virágzott ki jellemző típussá a magyar kereszténység. Benne forrt összea keresztény szentség a nemzeti szellemmel. Szent István népe apostola volt, az ő idejében a kereszténység idegen földbe ültetett fa volt, melyet István könnyeivel öntözött. Meg is fogant, de meggyökerezni Szent László király korában tudott. Szent László a magyar életet, a magyar eszményt tette kereszténnyé.”- olvashatóak Exc. Tempfli József kiérdemesült megyés püspök gondolatai a Bunyitai Vince által írt és szerkesztett kötet előszavában, melynek reprint kiadása a Méliusz Könyvek sorozatban jelent meg.
Széles műveltségű
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által támogatott szerda délutáni rendezvényen Nagyvárad nyugalmazott főpásztora arra hívta fel a figyelmet: Bunyitai Vince széles műveltségű, sokoldalú személyiség volt. Nem csupán papi emberként tevékenykedett, hanem történetírással is foglalkozott, s Biharország állat- és növényvilágát is tanulmányozta. Hozzátette: Debrecen és Várad testvérvárosokként ezer szálon kötödnek egymáshoz, hiszen mindketten a bihari régió részei. A hiánypótló album ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatalok is jobban megismerjék a városalapító királyt és korát.
Cs. Tóth János, a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója szintén a Partium kulturális, gazdasági és földrajzi egységét emelte ki, megitélésében az együttgondolkodás napjainkban mindennapos cselekvény és tény. Az eredetileg 1892-ben, a lovagkirály szentté avatásának 700. évfordulója alkalmából megjelent könyv három részre tagolódik, ezek a fejezetek a legendákról, a Szent László halála utáni történésekről és a fennmaradt emlékekről szólnak. A kötetet egyébként csütörtök délelőtt a cívisvárosban is bemutatták, Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi római katolikus megyés püspök jelenlétében.
Domborművet állítana
Szólláth Tibor országgyűlési képviselő, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke a Méliusz Központ azon kezdeményezését méltatta, hogy alulról kell építkezni, el kell vinni a kulturát a néphez. “Fontos, hogy ne tegyen bennünket bolonddá a minket körülvevő világ, mert egy gondolatközösség vagyunk”, vélekedett. Meglátásában a könyv eligazít, ezért hasznos volna, ha felolvasnánk gyermekeinknek is. Lényeges ugyanis, hogy ismerjük a történelmünket, mert csakis hittel védhetjük meg Európát, ez emel ki minket a gazdasági és erkölcsi válságból.
Jantyik Zsolt derecskei alpolgármester, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés művelődésügyi, sport- és civil kapcsolatok bizottságának elnöke a reformátusok és a katolikusok együttműködéséről beszélt, azon meggyőződésének adva hangot, hogy a kiadvány egy lehetőség arra, hogy felfedezzük egymást. Jakabffy László mérnök, műemlékvédő azt vetette fel: jó lenne, ha egy Szent Lászlónak emléket állító domborművet helyeznének el a váradi vártemplom előtti átjáróban, melyhez a jelenlevők szellemi és anyagi támogatását kérte. A kiadványt a helyszínen 30 lejért lehetett megvásárolni, az eladásból befolyt összeget Exc. Tempfli József jótékony célra szánja.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Toró szerint az EMNT az Orbán-féle nemzeti együttműködés-rendszerben gondolkodik
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke válaszolt a Jobbik EP-képviselőinek közleményére, amelyben Kovács Béla, Morvai Krisztina és Szegedi Csanád EP-képviselők arra szólították fel Tőkés Lászlót, az EMNT vezetőjét, hogy „EP-alelnökként sokkal határozottabban álljon ki az összmagyar érdekekért, mint az utóbbi években tette, amikor például a román hatalom mindenkori magyar hangjával, az erdélyi autonómiát gáncsoló RMDSZ vezetőivel lépett szövetségre”.
A közleményben a szélsőjobboldali párt EP-képviselői azt is tudatták, hogy támogatták Tőkés EP-alelnökké való választását. Toró megköszönte a támogatást, azonban egyértelművé tette: a Tőkés László EP-képviselő és az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Fidesz-KDNP szövetség partnereként az Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök által meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerében látja megvalósíthatónak az erdélyi magyarság stratégiai céljait.
Megjegyezte, mind a határok fölötti nemzetegyesítés programeszménye, mind az elszakított nemzetrészek közösségi autonómiája a lehető legteljesebb és legszélesebb körű összefogás szükségességét követeli meg. Emlékeztetett, az EMNT 2009-ben, a „sérelmi politizáláson” és a „szűkkeblű pártpolitikai érdekeken” túllépve, az összefogás útját választották, ennek következtében az erdélyi Magyar Összefogás Listája a 2009-es EP-választásokon a romániai magyarság tényleges lélekszámát meghaladó mértékű (majdnem 9%-os) sikert könyvelhetett el.
„Szeretnénk hinni, hogy a Jobbik képviselői számára fontosabb az együttműködés a Kárpát-medencei magyar ügy hiteles és eredményes képviseletében, mintsem hogy azt alárendeljék vélt vagy valós pártpolitikai érdekeknek. Amennyiben mégis ezt teszik, saját magukat rekesztik ki a nemzeti együttműködés rendszeréből” - sommázott Toró. (hírszerk.)
Transindex.ro

„Stratégia” a sajtószabadság ellen
Korábban a mogulokkal hadakozott az államelnök, ám a minap Băsescu „hivatalosan” is, a nemzetbiztonság első számú közellenségévé avanzsálta a teljes hazai sajtót. Így jelenik meg a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) legutóbbi ülésén elfogadott Nemzetvédelmi stratégiában. A dokumentum egyik fejezete azokat a veszélyeket taglalja, amelyek Romániát sebezhetővé teszik, azokat „a belső faktorokat, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonsági érdekeket, értékeket és célokat”. Ebben a fejezetben kap helyet a sajtó, illetve „a rendelésre készült sajtókampányok, amelyeknek a célja, hamis információk terjesztésével, az állam intézményeinek a lejáratása, és igen veszélyesek azok a „sajtótrösztök, amelyek gazdasági előnyökért nyomást gyakorolnak a politikumra és az állam intézményeire”. A Nemzetvédelmi stratégiát államfői levél kíséretében sürgősen el is küldték a parlamentnek elfogadás végett. Ezt a stratégiát a parlamentnek módosítás nélkül kell elfogadnia, legfeljebb ajánlásokat fogalmazhat meg a CSAT és az államfő felé, amelyeket azonban nem kötelező figyelembe venni.
Érdekes módon a hírt hétfő este az egyik kereskedelmi televízió műsorvezetője úgy kommentálta, hogy „sajnos” Romániában csak az általa képviselt televízió közöl korrekt információkat, „a többi 64 ugyanazt mondja: hazugságokat terjeszt, nyomást gyakorol”. Az említett tévéadásban jelen levő miniszternek, s az elnöknek is bizonyára jólesett a talpnyalás, holott a logika szabályai szerint ha egy tévéadó valamiről egyféle véleményt fogalmaz meg, ezzel szemben 64 egyszólamban egészen mást, akkor talán mégiscsak a 64-nek lehet igaza.
A hatalom számára valóban kényelmetlen a sajtó, amelyet a demokrácia házőrző kutyájának is neveznek, s amelynek nem az a hivatása, hogy a hatalmat dicsőítse, ahogy a diktatúra idején tette, hanem az, hogy az alkotmány biztosította szólás- és véleményszabadság jegyében korrekt módon tájékoztasson – arról is, amit a hatalom birtokosai szeretnének eltitkolni –, és felhívja a közvélemény figyelmét a rendellenességekre, hiányosságokra, visszaélésekre. A mi eredeti demokráciánkban azonban ellenségnek számít mindenki, aki így látja a dolgokat: legyen az ellenzék, szakszervezet, sajtó, nyugdíjas, pedagógus...
Teodor Meleşcanu volt védelmi miniszter szerint e „stratégiával” veszélyes precedenst teremtenek a sajtószabadság csorbítására. A PSD bejelentette, kérni fogja az államfőt, vonja vissza a dokumentumot. A Konzervatív Párt elnöke szerint Băsescu bűnbakot keres a válságra.
Ha nem volna veszélyes ez a felhívás, nevetségesnek nevezhetnénk. Azonban nem legyinthetünk rá, hiszen a demokrácia egyik alappillérét támadja szinte hisztérikusan Traian Băsescu és csapata. Arról persze nem beszél senki, hogy éppen ez, a sajtó- és demokráciaellenes „stratégia” jelent veszélyt a nemzetbiztonságra.
Mózes Edith, Népújság
Erdély.ma

Ne csak kampányban forduljunk a magyarsághoz
A múlt héten megrendezett Hunyad megyei magyar napok rendkívül gazdag és tartalmas programmal kényeztették el az itteni magyarságot. Nyolc nap alatt összesen több, mint 40 magyar rendezvény volt, ami jelentős erőfeszítést jelentett, még ha 14 szervezet is vett részt a szervezésbe.
Erről beszélgetett a Nyugati Jelen Babos Arankával, a vajdahunyadi RMDSZ elnökével, a magyar napok egyik fő szervezőjével, aki mindenekelőtt az első 6 nap alatt vállalt fontos szerepet a szervezésben.
– Kemény fába vágtátok a fejszéteket, az első alkalommal megrendezett magyar napok mégis nagy sikert arattak. Hogyan állt össze a gazdag program?
– Régóta terveztük, néhány hónappal ezelőtt összeültünk és megbeszéltük, hogy minden városnak, minden szervezetnek milyen elképzelései vannak, milyen programokat terveznek és milyen személyzet áll rendelkezésre a szervezéshez. Jómagam természetesen főleg Vajdahunyadra koncentráltam, elképzeléseinket megbeszéltük a választmányban, majd hozzáfogtunk a munkához.
– Rendkívül gazdag volt a program. Kulturális rendezvények, koncertek, tudományos előadások, néptánc, gyermekprogramok, gulyásfőzés.
– A programot úgy igyekeztünk összeállítani, hogy fiatalokhoz és idősekhez, minden korosztályhoz szóljon, értelmiségieknek és egyszerű embereknek egyaránt vonzó legyen. A szervezésbe is sikerült bevonni az egyházakat, iskolákat, civilszervezeteket, ifjúsági szervezeteket és természetesen az RMDSZ-t. Közös munka volt, azzal a céllal, hogy a rendezvénysorozat minél több magyart megmozgasson.
– Bizonyos nézeteltérések azonban voltak a szervezők között, különösen a csernakeresztúriak és a többiek között.
– Természetesen akadnak véleménykülönbségek, főleg ekkora rendezvény megszervezésénél. Noha eleinte a csernakeresztúriak valóban nem örvendtek, hogy a magyar napok a bukovinai székely találkozóra épülnek, végül jól sikerült, hatékony együttműködés született, kölcsönösen segítettünk egymásnak. Sőt, serkentően hatott a kisebb településeken, amelyek felbátorodtak az első napok sikerein. Pénteken Bácsiban például így került sor 28 év után először magyar rendezvényre, holott ez eredetileg nem is szerepelt a programban. Egyes hangok megkérdőjelezték az RMDSZ bevonását a szervezésbe, de a hatósági engedélyek nagy részét, a közterület rendelkezésre bocsátását jelentős mértékben a szövetség intézte el, s a székelyföldi előadók is többnyire az RMDSZ-kapcsolatok révén jöttek el.
– Kettős precedens született. Egyrészt a románság felé nyitással, a saját magyar közösségünkből a nyilvánosság elé lépéssel, másrészt a szerteágazó gazdag 8 program révén. Eddig csupán a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság szervezte meg több településen rendezvényeit.
– A Dél-Erdélyért Kulturális Társaság most is jelentős részt vállalt a szervezésben, tapasztalataik roppant hasznosak voltak. Most például a vajdahunyadi 6-os számú iskola magyar diákjaival közösen léptek fel a Hunyadiak kastélyában a csütörtöki reneszánsz esten. A szervezés végül közös munka volt, Hobót Koppándi Zoltán lupényi unitárius lelkész hozta el, a Háromszék néptáncegyüttes a Hunyad megyei RMDSZ és Kovászna megye közötti együttműködés keretében lépett fel, a fénypontot, a népviseletes felvonulást, pedig a csernakeresztúriak biztosították. Már most gondolkozunk, hogy jövőre – amikor ismét magyar napokat szervezünk – mi legyen a fénypont. Most könnyű volt, hiszen a bukovinai székely találkozó révén a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület 600 meghívottat biztosított.
A közterületre való kilépés pedig a rendezvénysorozat egyik fő célja volt. Mi magunk ismerjük kultúránkat, hagyományainkat, értékeinket, ezeket vittük köztérre, hogy a többség is megismerje. A román sajtóból kedvező visszhang érkezett, a többség egyértelműen pozitívan értékelte a magyarság ünnepségét.
– Mennyibe kerültek az első hat nap rendezvényei?
– Még nem végeztük el a pontos számítást. Minél színvonalasabb rendezvények, minél kevesebb pénzből, ez volt a célunk. Eleinte Republik-koncertet terveztünk Vajdahunyadra, de erről anyagiak miatt mondtunk le, a legtöbb pénz Csernakeresztúrnak kellett, a bukovinai székely találkozóra. Kovászna megye sokat segített anyagilag is, akárcsak a Communitas Alapítvány. A magyarországi pályázatokra az ottani kormányváltás miatt még nem kaptunk választ.
–Ifjúsági programokat szerveztél, májusban elhoztad Vajdahunyadra a budapesti utcaszínházat, a Huniadi Cantores tagjaként Brüsszelben is felléptél reneszánsz zenével. November óta, amióta megválasztottak helyi RMDSZ-elnöknek, megmozgattad a vajdahunyadi magyarságot.
– Két éve, amióta haza érkeztem Kolozsvárról, igyekszem szervezni az ifjúságot. Olyan körülmények között akarok élni, ahol jól érezzem magam, s ha mi magunk nem alakítjuk ki ezeket a körülményeket, akkor ki tegye meg helyettünk? RMDSZ-szinten elkezdtük a tagság pontos összeírását, illetve új tagok toborzását. A magyar rendezvények szervezésének kiemelt fontosságot tulajdonítok, hogy a magyarok ne érezzék azt, hogy az RMDSZ csak kampányban emlékszik rájuk, akkor keresi fel őket, amikor szüksége van szavazataikra.
– További sok sikert kívánva, köszönöm szépen a beszélgetést.
– Én is köszönöm.
Erdély.ma

Több a középiskola hely, mint a végző nyolcadikos
Számítanak a szomszédos megyékből – Aradból, Kolozsból, Szilágyból, Szatmárból – érkező középiskolásokra, ezért Bihar megyében mindig több a kilencedikes hely, mint ahány nyolcadikos végzett. Dorel Luca megyei főtanfelügyelőtől érdeklődtünk az elosztásról.
A 2010/11-es tanévben 207 IX. osztály indul Biharban összesen 6201 hellyel, miközben csak 5900-nál valamivel több nyolcadikos vett részt az idei országos felmérőn. A magyar tannyelvű osztályok 1208 tanulójából csak 1168-an jelentek meg a vizsgán, és 91,44 százalékuk kapott 5-ösnél magasabb jegyet. Az összes vizsgázott nyolcadikos közül 143-an kaptak tízest.
Ősszel 37 magyar IX. osztály indul 1100 diákkal, 168 román osztályt és egy-egy német, illetve szlovák tannyelvű osztály. Ma zárul le a nyolcadikosok jelentkezése a középiskolákba; az ehhez szükséges tennivalókat tartalmazó útmutatót minden tanuló idejében megkapta. Az idén is számítógép sorsolja ki, hogy a fontossági sorrendben feltüntetett tanintézetek közül melyikbe kerül a továbbtanulni vágyó diák.
A gimnáziumokba letett jelentkezési lapokon feltüntetett adatokat most rögzítik az elektronikus adatbázisba, majd ellenőrzik, aztán továbbítják a tanfelügyelőségnek, amely pedig átadja az adatokat a minisztériumi rendszerbe. A sorsolás egy hét múlva, július 2-án, jövő pénteken lesz. A középiskolák megkapják a hozzájuk beosztott diákok listáját, amit kifüggesztenek 3-án. Ugyanekkor az általános iskola, ahol a diák elvégezte a VIII.-at, az is megkapja, hogy diákjait hova vették fel. A tanuló tehát megérdeklődheti az eredményt mind a saját régi, mind a jövendőbeli iskolájánál. A tanév megkezdéséhez azonban elengedhetetlen, hogy a diák beiratkozzon IX.-be. A számítógépes sorsolás eredményét nem lehet megóvni.
M. Zs.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Terebélyesedik és fejlődik a PKE
Új szakokról és projektekről, eredményekről, tervekről, az akkreditálási folyamat helyzetéről, előmeneteléről számolt be tegnap sajtótájékoztatón a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége.
Történelmi pillanat következett be a Partiumi Keresztény Egyetem életében, jelentette ki János-Szatmári Szabolcs rektor, ugyanis tegnap délelőtt a sajtó munkatársainak jelenlétében adta át a rektori hivatal üléstermében az univerzitás első, a tanügyminisztérium fejlécével ellátott diplomáját a szociálismunka szakot végzett Lőrincz Matildnak. A PKE-n tavaly szerveztek először államvizsgát az akkreditált szakokon.
Szó volt a következő tanévben induló magyar nyelv és irodalom alapszakról, amely tavaly megkapta a működési engedélyt. Az új alapszakon gyakorlati képzést is biztosítanak. A harmadik félévtől a hallgatók két irányba szakosodhatnak: lesz irodalom, média és kommunikáció, valamint alkalmazott magyar nyelv modul. Tavaly óta az egyetemi könyvtár irodalmi részlegét is megfelelőképpen fejlesztették.
A rektor arról is szólt: jelenleg hét fontos pályázattal foglalkoznak. A Debreceni Egyetem és a Szegedi Egyetem a legjelentősebb partnerük ezekben a projektekben. Megkötötték továbbá az első Erasmus-szerződést. Kilencven helyük van a különféle programokban való részvételre. Az első fázisban főleg Magyarország lesz lefedve, ottani felsőoktatási intézetekkel kooperálnak. Minden szakról jelentkezhetnek diákok az Erasmus-programban való részvételre, 300-570 euró közötti havi ösztöndíjat tudnak biztosítani. Mindenki, aki a PKE-re jelentkezik, akár alapszakra, akár mesterire, legalább egy félévig külföldön tanulhat. „Nagy hiányosságot pótoltunk ezzel” – jegyezte meg a rektor.
A Bécsi Egyetemmel is tárgyalnak, októberben pedig ugyancsak Erasmus-ügyben Hollandiába utazik János-Szatmári.
Flóra Gábor egyetemi kancellár elsorolta: az univerzitás hat alapszaka végleges akkreditációval rendelkezik, további négy pedig az akkreditálás küszöbén van. Tavaly a mesteri képzést is sikerült elindítani. Felbuzdulva a tavalyi érdeklődésen, lelkesedésen a társadalomtudományi tanszék kezdeményezésére az idén egy új magiszteri képzést is indítanak: a szociális marginalitás és inklúzió (magyarul társadalmi leszakadtság és felzárkóztatás) szakot, amelyre külföldi diákok jelentkezését is várják. Terveik között szerepel továbbá egy regionális kutatóközpont beindítása.
A rektor hozzáfűzte: a mesteri szakokon nem formális képzést nyújtanak, az elmúlt tanévben minden órát megtartottak. Azt is bejelentette: szerdán együttműködési megállapodást kötöttek a Nagyváradi Egyetemmel. A jövő évben pedig további új alapszakokat (gazdasági informatika, kulturális mediátor, vallástudomány) hoznának létre. Egy tanári továbbképző központ létesítéséről szóló dossziéjuk is elbírálás alatt van.
Alapszakra július 12-21. között lehet jelentkezni, a felvételi július 22-23. között zajlik. Mesteri képzésre július 1-jétől várják a jelentkezőket. A társadalomtudományi tanszék július 9-én ejti meg a felvételi interjút, a többi mesteri szakon július 17-én lesz meghallgatás, tájékoztatott Horváth Gizella rektorhelyettes. Ha őszig megérkezik az engedély, a kis- és középvállalatok menedzsmentje elnevezésű mesteri szakot is elindítják.
Tóth Hajnal
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Bővülő egyetemi kínálat
Új szakokkal és önállóbb karokkal várják a magyar diákokat az új tanévben az erdélyi magyar magánegyetemek, illetve az állami felsőoktatási intézmények magyar tagozatai. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) magyar nyelv és irodalom indul, míg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári karán a 2010/2011-es tanévtől beindul a jogászképzés.
A csíkszeredai karon öt új szakkal várják a diákokat, és Marosvásárhelyen is új szak indul egészségügyi szolgáltatások és politikák néven. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata az új tanévben megerősödve várja a gólyákat, miután sikerült külön is akkreditáltatni az egyetem magyar szakait.
Saját oklevél a PKE-n
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) új alapszak és mesterképzés indul, a felsőoktatási intézményben csütörtökön átadták az első saját diplomát egy szociális munkás szakot végzett hallgatónak. János-Szatmári Szabolcs rektor történelminek nevezte a minisztériumi fejléccel ellátott, a PKE kiállította diploma átadásának pillanatát. Az egyetem szakai közül tavaly óta hatot ismertek el hivatalosan, és további öt minisztériumi hitelesítése folyamatban van.
Mint arról beszámoltunk, a PKE megkapta az engedélyt a magyar nyelv és irodalom szak beindítására, s idén már erre a fakultásra is meghirdették a felvételit – tájékoztatott a rektor. Az új alapszak mellett a meglévő négy mellé egy ötödik mesteri kurzus is indul, amelyet a Társadalomtudomány Tanszék szervez Szociális marginalitás és inklúzió címmel. János-Szatmári Szabolcs úgy fogalmazott: a PKE mesterképzéseivel árral szemben úszik, hisz az általános gyakorlattól eltérően minden órát megtartanak. A tavalyi évtől eltérően a 2010 őszén induló mesterképzésekre már július elsejétől be lehet iratkozni – közölte Horváth Gizella rektorhelyettes.
Flóra Gábor kancellár, a Bölcsészettudományi Kar dékánja elmondta: tervbe vették, hogy a Debreceni Egyetemmel és a váradi Emanuel Egyetemmel közösen regionális kutatóközpontot hoznak létre, erre a célra pályázatot nyújtottak be a Magyar–Román Határon Átnyúló Együttműködési Alaphoz. A PKE néhány napja a Nagyváradi Egyetemmel is együttműködési megállapodást írt alá, közös oktatási és tudományos projekteket, esetleg közös doktori képzést is indíthatnak – tudtuk meg. A PKE az új tanévtől az Erasmus hallgatói mobilitási programban is részt vesz. A diákok vagy mesterképzősök szinte bármelyik magyarországi egyetem ösztöndíjasai lehetnek, de folynak a tárgyalások egy bécsi és egy hollandiai egyetemmel is. Terveik között szerepel a tanítóképzés elindítása, gazdasági informatikai, kulturális mediátori, illetve vallástudományi szak alapítása is.
BBTE: önállósodó magyar tagozat
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) befejeződött a magyar szakok – az alapszakok és a mesterképzés – önálló elismertetése, így függetlenebbé vált a magyar tagozat – közölte Magyari Tivadar rektorhelyettes. „Ez az önállóság jogbiztonságot jelent. Az önállóan akkreditált magyar szakok létezését most már törvény garantálja” – értékelte a Krónikának a kétéves akkreditációs folyamat végeredményét Magyari. Elmondta, korábban az volt az eljárás, hogy a többnyelvű egyetemeken román szakokat akkreditáltak, majd ezt kiterjesztették a más nyelvű képzésekre is. A következő tanévben először fordul elő, hogy valamennyi magyar szak rendelkezik önálló akkreditációval. Magyari kifejtette: ez elsősorban oktatásszervezésben jelent nagyobb önállóságot, a magyar szakok tanrendje ugyanis a jövőben eltérhet a román nyelvűekétől.
„Ez azért fontos, mert így a magyar tagozatnak nem kell tükröznie a román tagozat tanrendjét, hanem sajátos oktatási célokat követhet, áthelyezheti a hangsúlyokat, tekintettel tud lenni az erdélyi magyar közösség sajátos munkaerő-piaci érdekeire” – jelentette ki Magyari. A rektorhelyettes az előnyök közé sorolta azt is, hogy a magyar tagozat jobban fel tudja majd használni a magyar oktatók egyéni felkészültségét, és hatékonyabban tudják kamatoztatni a magyarországi vendégelőadók szaktudását is. Ezenkívül a különböző karokon működő magyar szakok könnyebben egyeztethetik a közös foglalkozásaikat, ez pedig javítja a képzés hatékonyságát, részletezte.
A BBTE-n a következő tanév beiskolázási adatai lényegében nem változtak. A kormány jóváhagyta a tavalyi keretet, sőt a mesterképzésen egyharmaddal nő is a helyek száma. A magyar tagozaton 1124 ingyenes és több ezer tandíjas helyet hirdetnek meg. Idén a magyar tagozat 71 szakot indít, a 2010/2011-es tanév újdonsága, hogy a szociológia karon új szak indul humán erőforrás néven.
Jogászképzés indul a Sapientián
Idén először indul jogi szak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári karán, 15 tandíjmentes és 25 tandíj-hozzájárulásos hely várja a jelentkezőket. Emellett a régebbi szakokon is várják a felvételizőket. A filmművészet, fotóművészet, média szakon 12 tandíjmentes és 13 tandíjas helyet, a környezettudomány szak 13 tandíjmentes és 12 tandíjas helyet, míg a nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok szakon 23 tandíjmentes és 17 tandíjköteles helyet hirdettek meg. A legnagyobb tandíjat, 450 eurót a jogi szakon kell fizetniük azoknak a diákoknak, akik nem jutnak be a tandíjmentes helyekre. A média szak éves tandíja 350 euró, míg a környezettudomány és az európai tanulmányok szakokon ugyanez 250 euróba kerül.
A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán idén az egészségügyi szolgáltatások és politikák szak számít újdonságnak – közölte lapunkkal Székely Gyula dékán. „Itt a képzés három évig tart, szociális gondozókat, járványtani szakembereket, az egészségügyi prevencióval foglalkozó asszisztenseket képzünk, 15 ingyenes és 35 tandíj-hozzájárulásos helyet hirdettünk meg” – részletezte. Mint mondta, a régi szakok is maradnak, a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok karon 15 ingyenes és 15 tandíj-hozzájárulásos hely van, a fordító, a tolmács szakon 50 tandíjköteles helyet, míg az informatika szakon 25-25 helyet hirdetnek meg. Emellett a négyéves képzést biztosító mechatronika (25-25), számítástechnika (20-20), távközlés (15-35), számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás (15-30), illetve kertészmérnöki (20-10) szakon is várják a felvételizőket.
Öt új szak Csíkszeredában
A 2010/2011-es tanévtől öt új szakkal bővül a Sapientia EMTE csíkszeredai kara. A Gazdaság- és Humántudományok Kar keretében indul a marketing szak, a világ- és összehasonlító irodalom – angol nyelv és irodalom szak, illetve a statisztika és gazdasági előrejelzések elnevezésű szak. Emellett a Műszaki- és Társadalomtudományok Kara keretében az ipari biotechnológia, illetve a közélelmezési és agroturisztikai mérnök-menedzser szakra iratkozhatnak be a diákok. „Reméljük, bőven lesz jelentkező a mérnök-menedzser szakra, hiszen ezt a régió kérésére hirdettük meg” – fogalmazott a Krónikának Szép Sándor dékán. Mint mondta, idén 13 szakra hirdetnek felvételit, ebből már nyolc akkreditált. A helyek száma idén is korlátozott, minden szakon vannak tandíj-hozzájárulásos és tandíjmentes helyek. Előzőek esetében az évi költség 250 euró.
A csíkszeredai kar tanári gárdája egyébként két új tanárral és két docenssel bővült, emellett a következő tanévben is lesznek mind magyarországi, mind hazai vendégtanárok. A Sapientia csíkszeredai kara jövőtől fokozottan figyel majd azon diákjaira, akik az egyetemi oktatás ideje alatt dolgoznak, így párhuzamos csoportokat indítanának egy-egy tantárgyból, így biztosítva alternatív lehetőséget számukra az órákon való részvételre, mesélte a rektor.
Nincs változás a MOGYE-n és a színin
A Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) idén nincs változás, a szakok, a meghirdetett helyek száma is azonos a tavalyival – tudtuk meg Nagy Örs rektorhelyettestől. Orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti szakra, magyar nyelvű képzésre is lehet felvételizni, ezenkívül alapképzés zajlik a következő szakokon: általános orvosi asszisztens, bábaképző, fogtechnika, fogászati asszisztens, balneo-fizio-kinetoterápia és rehabilitáció, táplálkozástan és dietetika, fogtechnika, testnevelés és sport szak – ezek legtöbbjén román nyelven folyik az oktatás. Az alapképzés esetében 440 tandíjmentes, illetve 700 költségtérítéses hely áll a felvételizők rendelkezésére. A magyarul tanulni óhajtók számára a következő ingyenes helyeket tartják fenn: orvosi karon 134-et, bábaképző szakon 6-ot, orvosi aszszisztensi szakon 10-et, a fogorvosi, illetve gyógyszerészképző szakon 35-35 helyet.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen sincs változás, magyar nyelven a következő, hároméves képzést biztosító szakokra hirdetnek felvételit: színművészet szakon 5 ingyenes és 7 költségtérítéses hely van, és ugyanennyi helyet hirdettek meg a rendezői, mozgásművészeti, látványtervezői, illetve zeneművészeti-zenetanári szakon. A kétéves mesterképzés keretében 7/4 hely van a színművészet, 6/3 hely a rendezés művészete nevű diszciplína esetében, 7/3 hely a teatrológia, művelődésszervezés terén, valamint 10 költségtérítéses hely a Beszéd és nyelvezet az előadóművészetben című tárgyban. A hároméves nappali doktorképzésre színház szakon 5 ingyenes és 6 költségtérítéses hely van.
Máthé Éva, Forró Gyöngyvér, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Semjén: a Máérten az vehet részt, aki elfogadja a statútumot
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) a magyar szervezetek fóruma, aki részt akar venni rajta, annak el kell fogadnia a statútumát - mondta a miniszterelnök-helyettes pénteken a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.
Semjén Zsolt arra a felvetésre, hogy a - szlovákiai, magyar és szlovák politikusok által alapított, a leendő pozsonyi kormányban valószínűleg szerepet vállaló - Híd-Most párt nem lesz ott a Máérten, azt mondta: ez a Hídon múlik. Ha úgy látja, hogy az identitása a Máért kereteibe belefér, szeretettel látják - mutatott rá. Ha úgy látja a Híd, hogy a speciális identitása ebbe nem fér bele, akkor keresnek más fórumot, ahol a lehető legszorosabban együtt tudnak működni.
A Máértnek megvan a világos statútuma, magyar pártok, politikai szervezetek vesznek részt benne, ez a magyar szervezetek fóruma. Aki részt akar venni benne, annak el kell fogadni a Máért statútumát, amely szerint a szervezetnek azok lehetnek tagjai, akik önmagukat magyarként definiálják - szögezte le Semjén Zsolt, a KDNP elnöke.
Létfontosságú, hogy a magyar közösségeknek a határon túl olyan politikai szervezeteik legyenek, amelyekben nemcsak "járulékos jegy", hogy érzékenyek a magyar kérdésekre, hanem fundamentumuk, hogy magyarnak vallják magukat - fejtette ki.
Ha feladnák, hogy etnikai pártok is legyenek a határon túl, akkor magyar politikusok ideológiai alapon integrálódnak román, szlovák pártokba, ezzel pedig a magyarság politikai képviselete véget érne - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva azt mondta, aktuális politikai kérdésekben most a Híd tudja képviselni jobban a magyarság érdekeit, és reményei szerint ezt sikerrel is fogja tenni. Ehhez minden támogatást megadnak. Hála Istennek, hogy legalább a Híd bejutott - fogalmazott Semjén Zsolt.
A Híddal számtalan más kapcsolattartási lehetőség van - emelte ki, hozzátéve: örülne, ha a Híd a magyar identitását hangsúlyozná, és minél szorosabban együttműködne a magyar kormánnyal.
Teljes tévedés, hogy a Máért döntene a támogatásokról - mondta Semjén Zsolt egy másik kérdésre válaszolva. A Máért politikai egyeztető fórum, amely egyetlen forintról sem rendelkezik; pályázni különböző támogatásokra a Szülőföld Alapnál lehet, amit bárki megtehet - szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
MTI

"Nem lehet elutasítani a valóságot"
Markó Béla, az RMDSZ elnöke csütörtökön a Mediafaxnak elmondta, hogy Emil Boc miniszterelnök Románia regionális területi- közigazgatási átszervezésének időszerűsége című konferencián tett kijelentéseinek, melyek szerint a területi-közigazgatási újraosztásnak nem etnikai alapú, független struktúrákat kellene eredményeznie, etnikai tartalmuk van.
Aki azt szeretné, hogy ne létezzenek hagyományos térségek adott etnikai összetétellel, tulajdonképpen a valóságot utasítja el.
"Jelenleg ez a valóság" – szögezte le Markó Béla, hozzátéve, hogy a mostani területi- közigazgatási elosztás keretében az egyik probléma éppen az volt, hogy mesterséges módon "bizonyos hagyományos területeket kettévágtak, és ezeket más területekhez csatolták, annak elkerülése érdekében, hogy bizonyos etnikai összetétel alakuljon ki".
Markó közölte továbbá: ha Romániát közigazgatási szempontból átszervezik, akkor természetes módon a jelenlegi állapothoz képest sokkal ésszerűbb és logikusabb területi-közigazgatási egységek jönnek létre, ez viszont a valóság elfogadását feltételezi.
"Székelyföld például nem kitaláció, hanem létezik, és azok, akik nem ismerik el ezt a tényt, azok, akik figyelmen kívül próbálják hagyni Székelyföld létezését, nem ismerik a valóságot. Nem lehet nem figyelembe venni bizonyos etnikai realitások létezését. Romániában léteznek etnikai közösségek, egy nagyon nagy, éspedig a magyarok, és ezt a tényt mindenkinek tudomásul kell vennie" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Másrészt viszont előbb vagy utóbb szükségessé válik majd Románia területi-közigazgatási átszervezése – mutatott rá Markó.
Népújság (Marosvásárhely)

Barangolás a múltban
EMT-konferencia
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság június 26-án harmadik alkalommal Marosvásárhelyen szervezi meg a tudomány- és ipartörténeti konferenciát, amelyen négy szekcióban (technika, fizika, matematika és földtudományok) igen érdekes előadások hangzanak el jeles erdélyi magyar kutatókról, technikatörténeti felfedezésekről. A rendezvényről a házigazdával, az EMT megyei szervezetének elnökével, dr. Csegzi Sándorral beszélgettünk.
– A jövőre tekintő kutatások mellett miért kell ismernünk az erdélyi magyar tudománytörténetet, múltat?
– Jelenlétünk, megmaradásunk egyik záloga a múlt kutatása, ismerete. Úgy, ahogy a művészeti életben vannak olyan elismert erdélyi magyar személyiségek, akik az egyetemes magyar kultúrát gyarapították munkásságukkal, úgy a tudomány és a technika területén is voltak olyanok, akik jelentősen hozzájárultak egy-egy találmány kifejlesztéséhez, vagy az adott kor csúcstechnológiájához igen közel kerültek, vagy kutatásaikkal érdekes, új aspektusokat fedeztek fel az adott területen. Kötelességünk ezekről az emberekről megemlékezni, munkájukat ismertetnünk kell az új nemzedékkel. Ennek különleges hangsúlya van Marosvásárhelyen, a Bolyaiak városában, ahol a két matematikus-tudós szellemi örökségét ápoljuk, de a Sapientia EMTE tanárainak hozzájárulásával igen erős oldalunk a számítástechnika is.
– Valóban, a hét végi rendezvényen két előadás is foglalkozik a Bolyaiakkal. Lehet-e róluk újat mondani?
– Nagyon sokat tett Kis Elemér a Bolyaiak kéziratának tanulmányozásával a komplex számok és a nemeuklideszi geometria értelmezésének területén, emellett a két Bolyai közti levelezésből sok érdekes mozzanat derült ki a köztük levő viszonyról. Az is figyelemre méltó, hogy Bolyai János nemcsak matematikus volt, hanem az optikával és a hőtannal is foglalkozott. Közismert, hogy saját tervezésű kályhái voltak. Kis Elemér munkáját folytatja Oláh Gál Róbert, és Gündischné Gajzágó Mária is érdekesnek ígérkező előadást tart majd ez utóbbi témában
– Olyan személyiségek munkásságáról lesz szó a Bolyaiak mellett, mint Schlesinger Lajos matematikus, Juhász István és Nemes Tihamér, a múlt század elején élt informatikus-kibernetikusok, vagy Benkő Ferenc enyedi professzor, Brassai Sámuel, erdélyi polihisztor, vagy Héjjas Ferenc őslénykutató – nevüket valóban szűkebb körben ismerik. Gondolt-e arra az EMT, hogy könyvet adjon ki róluk és így lehetőséget teremtsen arra, hogy többen megismerjék munkásságukat?
– Elektronikus formában megvannak a konferenciák anyagai. Mint ismeretes, több rendszeresen megjelenő kiadványunk van, sőt könyveket is szerkesztett és adott ki az EMT Könyv. Nem mondtunk le arról, hogy az erdélyi magyar tudománytörténeti epizódokat könyvben is megjelentessük, hiszen van amiről és akikről írni, addig is ezeken a konferenciákon – amelyekre bárki eljöhet, hiszen nem csak a tagságnak szólnak – ismertetjük meg az érdeklődőkkel az elődök munkáját.
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)

Gazdaságélénkítő lehetőségekről tanácskoztak Szatmáron
A pénzügyi válságból kivezető stratégiát javasolt Winkler Gyula (képünkön) RMDSZ-es európai parlamenti képviselő az elmúlt hét végén Szatmárnémetiben, azon a konferencián, amellyel a partiumi megyeközpont be kíván kapcsolódni a Kis- és Közepes Vállalkozások Európai Hete elnevezésű, idén második alkalommal megrendezett rendezvénysorozatba.
Amennyiben az Európai Unióban működő 23 millió kis- és közepes vállalkozás (KKV) mindegyike csupán egyetlen új munkahelyet létesítene, a közeljövőben minimálisra csökkenhetne az Unió munkanélküliségi rátája, amely jelenleg hivatalosan 25 millió állástalannal számol” – közölte lapunkkal Winkler. Az EP-képviselő szerint a legfontosabb, hogy a romániai KKV-k regionális kapcsolatokban gondolkodjanak, és úgy látja, a szatmáriaknak már több fronton is sikerült bekapcsolódniuk régiójuk gazdasági vérkeringésébe.
„Egyébként ezt a törekvést európai uniós elv is támogatja, és személy szerint én is üdvözlöm. A regionális gondolkodás nemcsak az Unión belül működik, hanem Európa-szerte, éppen ezért szervezik meg idén másodszor a KKV-k hetét, amelyhez az egész kontinens csatlakozik. Tavaly több mint 200 programot tartottak ebben a témában” – részletezte a képviselő. Emellett Winkler a KKV-k és a területi parlamenti képviselők együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet.
„A politikusok az országos fórumokon csak úgy tudják megfelelően képviselni a helyi érdekeket, ha folyamatos párbeszédben állnak a gazdaság területi szereplőivel” – tette hozzá Winkler. Az EP-politikus háromlépcsős megoldást javasol a gazdasági válságból való kilábalásra, amelyet tudomása szerint több nyugat-európai országban, köztük Németországban és Lengyelországban már elindítottak. Az intézkedés első lépcsőfoka az állam szociális kiadásainak csökkentése. A második a költségvetési és adózási fegyelem növelése lenne, amely visszaszorítaná az adócsalást, az adóbefizetések elkerülését és a feketegazdaság okozta hiányt.
A harmadik intézkedésnek a gazdaság élénkítésének kell lennie, serkentve az uniós támogatások lehívását, és növelve az infrastrukturális beruházásokat. Winkler úgy véli, a legfontosabb cél a román gazdaság újraindítása, ám a pénzügyi-gazdasági válság leküzdése mellett Romániának egy sajátos, belső morális válsággal is szembe kell néznie. Az EP-képviselő kitért az Unió 2020-as stratégiai tervére is, amely a szegénység minimalizálását és a válság leküzdését tűzte ki célul.
„Ehhez a tervhez az RMDSZ EP-frakciója egy kiegészítést fűzött, amely a KKV-k helyzetét könnyítené. Ez a módosító javaslat többek között az általuk benyújtott pályázatok utólagos elszámolásáról is szól” – részletezte Winkler, aki szerint nem azzal van a gond, hogy a hazai KKV-k nem tudnak jó pályázatokat írni, hanem az elbírálási procedúra nehézkessége lassítja a rendszer hatékonyságát.
Végh Balázs
Krónika (Kolozsvár)

Leader-program Gyergyószéken
Hivatalosan is bejegyezték a Gyergyói-medence tíz községe által létrehozott G10 Egyesületet – közölte csütörtökön Laczkó Albert Elemér gyergyóremetei polgármester. Az egyesületnek Gyergyószentmiklós kivételével valamennyi hagyományosan is Gyergyószékhez tartozó település tagja.
Mint az elöljáró kifejtette, a város objektív okok miatt nem lehet tag. Az egyesület közgyűlésén elfogadták azt a fejlesztési stratégiát. Ez magában foglalja a mezőgazdasági, erdészeti, környezetvédelmi fejlesztést, és a vidéki lakosság életminőségének javítását. A dokumentációt tíz napon belül bírálják el, amennyiben az egyesület megkapja a Leader-jogosítványt, Gyergyó térsége jelentős uniós támogatáshoz juthat.
Krónika (Kolozsvár)

Kolozsvári Magyar Napok először
A város alapításának méltó megünneplése, a Kolozsvárról elszármazott tízezrek találkozójának megszervezése, a magyar kultúra népszerűsítése a többségi lakosság körében – többek között ezeket a célokat szolgálja az idén augusztus 18–22. között első alkalommal megrendezendő Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat.
Mint Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezetének elnöke és László Attila kolozsvári alpolgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, a rendezvénysorozat programja 70–80 százalékban elkészült.
Az első ízben megszervezendő Kolozsvári Magyar Napok a magyar kultúra seregszemléje kíván lenni, ugyanakkor a többségi nemzetet is be kívánják vonni, ennek jegyében – többek között – kortárs magyar költők román nyelvre fordított verseit olvassák fel a város román ajkú közönségének. László Attila hozzáfűzte, a rendezvények fő helyszíne a Farkas utca lesz, azonban a főszínpad a Főtéren lesz.
Itt lép fel többek közt a Háromszék Néptáncegyüttes, a Hot Jazz Band, a Kaláka, a Kolozsvári Állami Filharmónia és más zenekarok. De nem maradnak hoppon a rockzene kedvelői sem: bár nem a Főtéren, de a Beatrice és a kolozsvári Knock Out is fellép. A koncerteken kívül kézművesvásár, képzőművészeti kiállítások színesítik a négynapos rendezvénysorozat kínálatát. Külön vetélkedők, szabadidős és sportrendezvények, mesedélután és játszóház szól a gyerekeknek és az ifjúságnak.
A Kolozsvári Magyar Napoknak öt fővédnöke is van, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter, Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára, dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere és Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja személyében. A Krónika kérdésére Gergely Balázs elmondta: a rendezvénysorozat költségvetése 25–30 ezer euró, de lesznek események, amelyeket célirányosan támogatnak.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Tűzzel írt képek Madridtól Moszkváig - interjú Elekes Gyulával (1960. augusztus 26-án született Székelyudvarhelyen. 1979-ben érettségizett a marosvásárhelyi Művészeti Gimnázium grafika szakán, tanulmányait később német és spanyol magániskolákban, alkotóműhelyekben folytatta. 1990 és 2010 között szinte minden évben meghívták a Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Szimpóziumra. 1990–1994, 2004–2009 között évente egy-egy hónapig ösztöndíjasként alkotott Kecskeméten, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyben. Szakmai tudásának gyarapításában nagy segítségére volt Turi Endre festőművész és Pap Gábor művészettörténész. 2004 óta a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíjasa. Háromszor Németországban, öt alkalommal Spanyolországban ösztöndíjasként tanulmányozhatta a tűzzománcozás fortélyait. 33 egyéni tárlata volt Európa kiállítótermeiben, alkotásai megtalálhatók számos magán- és közgyűjteményben.)
„Munkáimban előszeretettel használom népem, a Székelyföld népművészetének ornamentikáját mint jelképrendszert, motívumvilágát és annak szimbolikus tartalmait dolgozom fel, értelmezem újra a képírás egyik átértelmezett formáját. Az ősi honfoglalás kori emlékek formanyelvéhez térek vissza sugallatért.”
– Nemcsak tűzzománcművészként, hanem a székelyudvarhelyi művelődési ház igazgatójaként, valamint az Udvarhely Kultúrájáért Egyesület vezetőjeként is ismert. Hogy lehet összeegyeztetni ezeket a szerteágazó tevékenységeket?
– Valamilyen szinten összefonódnak ezek a tevékenységek, ugyanis az Udvarhely Kultúrájáért Egyesület folyamatosan különböző szakköröket szervez a művelődési házban. Így a tűzzománc-alkotóműhely is. Feltett szándékom, hogy mindazokat a műfajokat, amelyek a magyar kultúrához is valamilyen módon kapcsolódnak – vagy úgy ismerik a művészettörténetben, hogy magyarságunkhoz, Erdélyhez kapcsolódnak – szeretném minél nagyobb körben megismertetni. A tűzzománccal ismerkedem, gyakorolom már 29 éve, és nyolc éve tanítom is itthon Udvarhelyen, bár a gazdasági helyzet miatt egyre nehezebb pályázatot nyerni, támogatóktól anyagi forrást szerezni az igencsak költséges tűzzománc-alapanyagokra.
– A tűzzománcozásnak több alfaja is van. Ön milyen technikákat részesít előnyben a munkája során? – Egyik a rekeszzománc, ami a magyar koronán is fellelhető, ez nem kimondottan magyar technika, de a magyar szent korona révén kapcsolódik hozzánk. Ennek oktatását zsenge korban érdemes elkezdeni. A másik, amire nagyon büszkék kell hogy legyünk, az az erdélyi sodronyzománc, amelyekből még nyugati múzeumokban is számos alkotást állítanak ki. Fellelhetők olyan díszítőelemek, olyan zománcozott tárgyak, amelyeken azt írja, hogy erdélyi sodronyzománc, és a 15–18. század között készültek Erdélyben. A tűzzománc mindig is a kiváltságosok kiszolgálója volt, az egyház, az anyagilag tehetős rétegek pártfogását élvezte, ugyanakkor egyfajta kiszolgálója volt az ötvösművészetnek is. Idővel ez persze önálló életet kezdett élni, önálló műfaj lett, ennek óriási kultúrája van Nyugat-Európában, és érdekes módon az egykori Szovjetunió tagállamaiban, a Kaukázustól Szentpétervárig ma is rengetegen művelik. A mai napig nagyon drágák az alapanyagok, nagyon nehéz hozzájutni, egyre kevesebb gyár állítja elő. Európában alig van néhány híres régi cég, amelyik felvállalja, hogy tűzzománc-alapanyagokat gyárt, ami tulajdonképpen porított üveg, finom kvarcüveg, amely oxidokkal van színezve és egy hordozóanyagra – aranyra, ezüstre, vörösrézre – van felhordva. Persze anyagi meggondolásból a vörösrezet szoktuk pártolni, de most már ennek az ára is közel jár az aranyéhoz.
– Említette, hogy immár nyolc éve működik Székelyudvarhelyen tűzzománcszakkör. Tapasztalatai alapján milyen az érdeklődés a műfaj iránt, kiknek szól ez a képzés? – Aki bejön egy-egy szakkörre, az úgy érkezik, hogy látja valahol, tetszik neki és szeretné ő is megismerni, megtanulni. Oktatási periódusokban működik, nemcsak itt, Magyarországon is, ahová kijárok tanítani, de ugyanígy jártam Németországba, Ausztriába és Spanyolországba is. Jelenleg Udvarhelyen a művelődési ház és az Udvarhely Kultúrájáért Egyesület támogatásával működik tűzzománcszakkör, ez gyakorlatilag Románia és Erdély egyetlen ilyen jellegű szakköre, minden csütörtökön gyerekeknek, pénteken felnőtteknek, és alkalomszerűen keddenként szoktunk iskolásoknak is ismertetőt tartani, ez azt jelenti, hogy rajzórákon eljönnek és beletekintenek a tűzzománcalkotás folyamatába.
– Önnek tulajdonképpen honnan ered a tűzzománc iránti szenvedélye? – Üvegformázással, színezéssel már a 80-as években foglalkoztam, megpróbáltam ráégetni fémhordozókra, ilyenfajta kísérletezésekkel kezdtem. Nagyon szerencsés véletlen folytán 1981-ben ismerkedtem meg a tűzzománccal mint műfajjal. Barátaim, akik ismerték ebbéli kísérletezéseimet, összehoztak egy Budapesten elő, bukovinai székely származású művésszel, Lőrincz Vitussal, akitől nagyon sok gyakorlati dolgot tanultam. Két alkalommal dolgozhattam egy-egy hónapot a műtermében, ahol megismerhettem a tűzzománcozás fortélyait, és hazaérkezve egy kidobott laborkemencéből, a barátaim segítségével sikerült égetőkemencét készítenem, ugyanis ez az üveg 850 Celsius- fokon ég rá a hordozóanyagra, másfél-két perc alatt. Ez nagyon rövid idő, ezért nagyon könnyen el is lehet rontani azt, amit az alkotó építget hosszú folyamat során. Rengeteg technikai tudás kell hozzá, a kromatikától kezdve az „alkímiáig”, mivel nem ugyanúgy működik két szín összekeverése, mint például egy olajfestéknél vagy egy pasztellnél, minden alkotói folyamatban vannak szakmai fogások, amit el kell sajátítani.
– Ha ilyen komoly szakmai tudást igényel, akkor gyerekeknek hány éves kortól tanítható? – Most már nyári táborokat is szervezünk, tudatosan augusztusban, mert akkorra kifullad mindenféle foglalkoztatás. Azt vettem észre, hogy olyankor a városban egyre több a kulccsal a nyakában tétlenkedő gyerek, és akkor hadd töltsük el hasznosan ezt az időt. Az elmúlt években olyan is volt, hogy 120 gyerek járt szakkörre. Gyakorlatilag már első osztálytól fogadunk gyerekeket, de olyan is akad, aki nagycsoportosként eljön, és mivel a 3-4 órás foglalkozások alatt eredményt is el lehet érni, ezért azt tapasztaltam, hogy nem volt olyan gyerek, aki unatkozott volna, mivel hihetetlen varázsa van a műfajnak, és külön élmény, amikor a saját alkotásaikat hazavihetik. Csiszolódik a gyerek szépérzéke, egyúttal a sikerélmény motiválja, hogy elfogadja és megszeresse ezt a műfajt. Ez egyben olyan ismeretanyag is, ami tulajdonképpen kötődik a magyar kultúrához.
– Közel 30 éve foglalkozik tűzzománcozással, melyek voltak pályafutása legfontosabb állomásai? – 1981-ben Magyarországon jártam, majd 1984-ben meghívót kaptam egy nemzetközi tűzzománc-szimpóziumra. De az már olyan időszak volt, amikor az „ellenőrző hatalom” úgy érezte, ő dönti el, ki hová mehet, és egyértelműen tudtomra adták, hogy nincs szándékukban engedélyezni a kiutazásomat. Nyolc évig, a ’89-es változásokig nem utazhattam Magyarországra sem, s ez eléggé nyomasztó, szerencsétlen helyzet volt, mert gyakorlatilag fehér-fekete reprodukciók alapján próbáltam kitalálni, mit csinálnak ez idő alatt más alkotók, vagyis az a világ, amelynek igyekeztem én is a részese lenni. Mivel ez a kapcsolat nagyon nehezen működött, rengeteg mindent nekem kellett kitalálnom. Később viszont örömmel tapasztaltam, hogy az első ausztriai kiállításomon megjelent szakmabeliek rácsodálkoztak azokra a színekre, felületi, fakturális megoldásokra, amit nem is ismertek, hiszen rá voltam kényszerítve, hogy én találjak ki színeket, új lehetőségeket, előadásmódot, formát. Hosszú ideig ennek az egyéni vonásnak köszönhetően kaptam meghívásokat Ausztriába, Németországba, Svájcba, Spanyolországba.
Az ibériai országba tizenegyszer hívtak meg eddig alkotni, tanítani, volt már három egyéni kiállításom is, és ha sikerül, jövőre Madridban lesz egy újabb, de terveim között szerepel a Benelux államok, sőt Peking is. Egy alkotó számára fantasztikus érzés, jó visszajelzés, ha alkotássá válik az általa megálmodott üzenet, a „képírásjelek”, amelyekkel megpróbál üzenni, és amelyek végül a befogadó számára olvashatóvá válnak. Nyelvi akadály nélkül ugyanúgy a magáénak érzi, rácsodálkozik például a spanyol is, hogy ez ugyanolyan, ugyanarról szól, mint a mi kelta világunk. Akkor egymásra talált az a szándék, hogy én üzenni akarok a képírás nyelvén, gondolkodásra, továbbgondolásra késztetem és a befogadó is megértette az üzenetet, vagy úgy érzi: neki szól. Így jutnak el az alkotásaim Karéliába, vagy éppen a Komiföldre, egészen a spanyol Galícia tartományáig. Mivel egyfajta üzenetet hordoznak a munkáim, felkérést kaptam a finnugor népek által lakott vidékekre is, mert úgy érzik, ezekben az alkotásokban olyan tartalom van, ami nekik is szól.
– A múlt héten Tűzzel írt képek címmel Moszkvában nyílt kiállítása. Hogy került kapcsolatba az orosz fővárossal, hogyan fogadták a tárlatot?
– Egy katalógusom eljutott a Moszkvai Magyar Kulturális Intézet vezetőjéhez, akinek nagyon megtetszett az a világ, amit a zománcaimon keresztül próbálok elmondani, és ő keresett meg, hogy kiállítaná a munkáimat. Keleten eddig még nem jártam. Nagyon szép rendezvény volt, nagyon örültem a fokozott érdeklődésnek. Úgy éreztem, nagyon sok befogadóra találtak a képírásjeleim.
– Itthon mikor láthatjuk az alkotásait?
– Idén szeptember végén, október elején megpróbálom összehozni első székelyudvarhelyi egyéni tárlatomat, de van egy felkérésem Bukarestből is.
Dénes Emese
Krónika (Kolozsvár)