A régi Magyarország jókedve címmel tartott felolvasást január 22-én Szatmárnémetiben Méhes Kati és Tóth-Páll Miklós színművész a Magyar Kultúra Hete keretében, Takács Sándor könyve alapján. Előadásukat követően dr. Végh Balázs Béla egyetemi docens Balassi Bálint életéből és költészetéből elevenített meg vidámabb részeket. Mindehhez jól illet a nagykárolyi Régizene együttes reneszánsz muzsikája. /Régi magyar humor. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Tordán az IKE Galéria termében, az idei első népfőiskolai találkozón bemutatták a kolozsvári Művelődés folyóirat és a Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent régebbi és friss köteteket. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője a Kolozsváron egykoron megjelenő Vasárnap és Vasárnapi Újság 1922-es illetve 1923-as évfolyamait mutatta be. Beszélt a hajdani Erdélyi Magyar Néppártról, valamint Torda múltjáról. Szabó Zsolt elárulta: tavasszal megjelenik egy, az aranyosvidéki magyarokról szóló, több mint 500 oldalas kötet, saját, illetve Keszeg Vilmos gondozásában. A vaskos kötetben az aranyosszéki kultúráról lesz szó, számos korabeli fotóval illusztrálva, Aranyosvidék magyarsága – Torda és vidéke a változó időben címmel. /Ladányi Emese Kinga: Könyvbemutató és könyvvásár az Aranyosszéki Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

A határon túli magyar online médiumok tartalomfejlesztési trendváltozásai a vizsgált témája Balázs D. Attilának a Médiakutató folyóirat legfrissebb, téli számában. Az elemzés feltérképezi az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki és a várvidéki magyar nyelvű internetes médiumok történetét, kitér a tengerentúli, s az egyéb nyugat-európai magyar portálok helyzetére is. A szerző 2000-ben a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban záródolgozatát szintén az erdélyi magyar internetes újságok történetének szentelte. Összegzésében akkor az Élő Erdély, a Hunorpress, a MÚRE online hírügynöksége, a Transindex, az Erdély. com, a Hírek. ro, az Udvarhely. ro és Csík. ro szerepelt. /Netmédia-térkép. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter levélben tájékoztatta Göncz Kinga magyar külügyminisztert arról, hogy idén július 1-jén lép hatályba a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusának az a határozata, amely alapján magyar nyelvű táblákat lehet elhelyezni az intézetben. A múlt év végén Göncz Kinga szóvá tette a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a magyar feliratok ügyében kialakult helyzetet, a két magyar oktatóval szembeni eljárást, és román kollegája segítségét kérte az ügy megnyugtató rendezésében. A kolozsvári BBTE oktatói testületéből november végén zárták ki a magyar feliratok kifüggesztéséért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két vezetőjét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. A román külügyminiszter Göncz Kingának írt válaszlevelében közölte, hogy „a többnyelvű feliratok mellett magyar és német személyiségek mellszobrát is elhelyezik az egyetemen, továbbá az előadótermek egy részét a magyar és a német kultúra jeles képviselőiről tervezik elnevezni”. Polgár Viktor magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a román külügyminiszter levelében „hangsúlyozta, hogy az elbocsátott két magyar oktató ügyében az egyetem autonóm módon járt el. Magát a táblaügyet »sajnálatos félreértésnek«, nem elvi, hanem eljárási problémának minősítette”. A magyar álláspontot tolmácsolva Polgár Viktor kifejtette: Hantz Péter és Kovács Lehel elbocsátása az egyetem túlzó és indokolatlan intézkedése volt. A külügyi szóvivő szerint e méltánytalan eljárás nincs összhangban a Románia által vállalt európai normákkal, a multikulturalizmus szellemével. /Babes–Bolyai. Külügyminiszteri tájékoztatás a magyar feliratokról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./

Egy romániai román és egy romániai magyar ha találkozik, akkor a kettejük közötti társalgásban a hivatalos nyelv a román. Ez nem alkotmány, nem kormányhatározat, ez maga a balkáni logika. Pusztina moldvai település sem kivétel ez alól, a pusztinai katolikus templom biztosan nem. Idehozták a betlehemi lángocskát, a pap azt hitte, hogy Magyarországról jöttek, így elvette a lángocskát. Amikor pedig lefordították neki a kérdést, hogy a templomban karácsonyi énekeket gyakorló gyerekek magyar eredettel rendelkezhetnek, majd kiderült, hogy az érkezők közönséges romániai magyarok, akkor azonnal kidobta őket a templomból. /Csibi Barna,Csíkszereda: A magyar vírus. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./

A Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/ a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziummal és Kollégiummal, a temesvári Doszitej Obradovics Elméleti Líceummal, valamint a temesvári Bartók Béla Alapítvánnyal közösen elkezdi internetes távoktató tehetséggondozó programját a 11–15 éves diákok részére, a reál szakterületekhez szükséges képességek fejlesztése érdekében – áll a temesvári magyar tannyelvű iskola sajtóközleményében. A tanintézet célja közös stratégia kidolgozása a vidéki diákok továbbtanulási esélyeinek javítása érdekében, és egy virtuális iskolahálózat létrehozása Temes megyében és a Bánság Szerbiához tartozó területén. Ennek megvalósítását az Európai Unió támogatja a PHARE–CBC-programjának Közös Kisprojekt Alapjából. /Testvériskolai kapcsolatok. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Marosvásárhelyen az elmúlt évben a református egyházközségben 93 temetés mellett 43 keresztelés volt, Százötvennél több volt a kiköltözés, mint a bejelentkezés, így az egyházközség lélekszáma jelenleg 3. 795 fő, számolt be Ötvös József lelkész az egyházközség Új Kezdet című kiadványának idei első számában. /b. d. : Új Kezdet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Január 23-án Aradon, az evangélikus-lutheránus egyház imatermében tartotta ünnepi közgyűlését az aradi Kölcsey Egyesület. Január 23-a az egyesület 1990-es újraalakulásának dátuma – hangsúlyozta bevezetőjében Pávai Gyula tanár, az egyesület elnöke. Az ünnepi összejövetelen Nagy Anikó tavaly végzett magyartanár Kölcsey Ferenc hazafias lírájáról tartott előadást, majd a kör elnöke adta át a tavalyi esztendő Kölcsey-díjait. Az immár harmadszorra kiosztott díjat, Dinyés László szobrászművész plakettjét Cziszter Kálmán szponzorálásának köszönhetően ezúttal két hölgy, dr. Egyed Emese, a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem magyar tanszékének professzora és az aradi dr. Brauch Magda vehette át. /Hölgyek az idei Kölcsey-díjasok. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

A Szabadság befejezte Asztalos Lajos Kolozsvár Helynév és településtörténeti adattár /Kolozsvár Társaság, Polis Könyvkiadó, 2005/ című értékes munkájának folytatásokban közlését. Asztalos Lajos egyedülálló munkájában minden kolozsvári utca történetét, összes elnevezését közölte, továbbá az összes feliratokat, műemlékeket. Könyvének elején végigkíséri Kolozsvár, Kolozsmonostor, Szamosfalva és Kardosfalva fejlődésének menetét a római kortól napjainkig. Ezt követi a névtani fejezet, benne a hegy- és víznevek, az utcák, terek neve, a határ- és a dűlőnevek, az emberi létesítmények – épületek, lakóházak, hidak, emlékművek, oktatási intézmények stb. – neve. A napilap a közlést 2003. nov. 8-i számában kezdte meg, majd hetente, kéthetente közölt újabb részletet. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban bemutatták a kollégium hajdani diákjáról, Barabás Miklós festőművészről (1810–1898) szóló könyvet, a Magyarországon élő idős író, Solymár József Akinek a történelem ült modellt /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című munkáját. /Bakó Botond: Akinek a történelem ült modellt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Cáfolja a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Mihai-Razvan Ungureanu külügyminiszter állítását, miszerint idén július elsejétől elméletileg elhelyezhetők a magyar nyelvű feliratok. Cristina Nistor szóvivő kijelentette: az egyetem szenátusa mindeddig egyetlen határozatot sem hozott a többnyelvű feliratok elhelyezéséről, az elbocsátott adjunktusok által többször a nyilvánosság elé tárt dokumentum ugyanis csak határozattervezet volt. A BBTE szenátusa 2005. július 1-jei ülésének napirendjéről ugyanis azután került le a magyar tagozatvezetés által a többnyelvű feliratozásról kidolgozott határozattervezet, hogy az egyetem rektora közölte: a dokumentum tartalma arra a történészekből és oktatókból álló bizottságra tartozik, amelyet a BBTE szimbolisztikájáról és történelméről szóló tervezet kidolgozására neveztek ki. Bocsan akkor a 2007. július elsejei dátumot jelölte meg a projekt elkészítésének időpontjaként, így valószínűleg erre hivatkozik most a Külügyminisztérium is. Hantz Péter és Kovács Lehel január 24-én tartott bécsi sajtótájékoztatóján emlékeztetett: a BBTE igazgatótanácsának 2005. novemberi határozata 2006. január 10-ét jelölte meg a többnyelvű feliratok elhelyezésének határidejéül. /Rostás Szabolcs: Júliustól kétnyelvűség? = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Papp Attila Zsolt, a Krónika munkatársa végzetes hibának tartja jelöltet állítani a kényszerűen megüresedett rektor-helyettesi tisztségre. Magyari Tivadar rektorhelyettes-jelölt elismeri, hogy belátható időn belül nem lehet érdemleges változásokra számítani, de szerint „kimaradni” sem lehet. Ez a hozzáállás következetlen: mindenképpen beépülni a rendszerbe, elkerülni minden lehetséges konfliktushelyzetet, hátha így elérünk némi részeredményeket: ez a kisebbségi lét torz logikája. Így értelmetlenné válik a két BKB-vezető áldozata és a két korábbi rektor-helyettes lemondása is. /Papp Attila Zsolt: Visszafordulat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Teljes a káosz Székelyudvarhelyen a február 4-én esedékes időközi helyhatósági választások előtt, az érintett szervezetek óvások egész sorozatát nyújtották be a városi bíróságon. A helyi választási bizottság nem fogadta el a Magyar Polgári Szövetség jelöltlistáját. Az MPSZ után bizonytalan a Német Demokrata Fórum (NDF) listáján szereplők indulása is, miután ez ellen óvást nyújtott be az NDF országos vezetősége. Klaus Johannis elnök szerint ugyanis az NDF-nek nincs Hargita megyei szervezete, ezért kérte a választási lista visszavonását. /Óvások özöne (Székelyudvarhelyi választások). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./

Az aranyosgyéresi RMDSZ közgyűlésen új tagokkal bővült az RMDSZ választmány. A többségében fiatalokból álló aranyosgyéresi RMDSZ választmány nyilvános és havonta értékelt csapatmunkával próbálja összefogni a város magyarságát. Szász Endre helyi RMDSZ elnök elmondta, hogy kérdőívvel fordultak a magyar lakossághoz. A több mint ezer megkérdezett közül alig 60 nyilvánított véleményt különféle kérdésekről. Szilágyi Imre református lelkész elmondta, hogy a helyi volt magyar iskola – amely csak papíron került vissza az egyház tulajdonába – nem csak felekezeti érdekeket fog szolgálni a jövőben. A már hagyományos Téli Népfőiskolán – a jelenlévők javaslatára – előadást fog tartani Kövér László Fideszes politikus, a magyar-román történetírásról pedig Vekov Károly történész. /Schmidt Jenő: Aranyosgyéres. Tovább fiatalodik az RMDSZ választmánya. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Dr. Demény Lajos történész közönségtalálkozóján említette Csedő Csaba csíkszeredai polgármester, hogy kezdeményezni fogja a székelység történetét tárgyaló tankönyv megírását. Székelyföldön tizenegy magyar régész dolgozik a föld által rejtett lehetséges tárgyi emlékek feltárásán. Mindenkinek ajánlható Egyed Ákos napokban megjelent munkája (A székelység rövid története a megtelepedéstől 1918-ig). A VI–VII. osztályosoknak szánt tankönyv (A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai) – hiányosságai ellenére – ugyancsak segítséget nyújt. /Borbély László: Történelemkönyv székelyeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25./

Székelyszáldoboson, a református székelymagyar faluban egyre számosabb a román anyanyelvű, cigány nemzetiségű lakosság. A 670 lelket számláló református egyházközség megyebírója, Benkő Imre elmondta, tavaly modernizálták a paplak konyháját. Tervezik a templom tetőzetének felújítását. A helyi anyaegyház áldozott a vargyasi leányegyházközség templomára is. Holland segítséggel felépült az új templom, melyet Makovecz Imre tervezett, ez már Vargyas idegenforgalmi látnivalója. Tókos Jenő, a Benkő József Általános Iskola igazgatója szerint az óvodások és iskolások hetven százaléka román anyanyelvű cigány gyerek. A száldobosi cigányok egytől egyig román nemzetiségűnek vallották magukat a 2002-es népszámláláskor. Rajtuk kívül román nemzetiségűek nem élnek Száldoboson, a 876 roma a falu összlakosságának (1780) 49,2 százalékát tette ki 2002-ben. 1954-ben 12 roma család élt itt, 1977-ben 228 lelket tartottak nyilván, s jelen pillanatban lélekszámuk meghaladja az ezret. /Kisgyörgy Zoltán: A templomot s az iskolát (Egyházában, iskolájában él a nemzet). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./

„Nem a pénztelenség az oka annak, hogy A Hét hónapok óta nem jelenik meg nyomtatott formában” – szögezte le Parászka Boróka, a 2006 augusztusa óta csak internetes változatban megjelenő kulturális hetilap főszerkesztője. Szerinte Romániában a tízezer alatti példányszámú lapok terjesztését nem lehet megfelelően biztosítani, ezért kellett lemondaniuk a nyomtatott változatról. Három évvel ezelőtt indult újra a hetilap, melyet a Rodipet Rt. terjesztett, de még ma is jelentős összeggel tartozik a szerkesztőségnek, sőt, a megrendelők listáját sem volt hajlandó átadni. A főszerkesztő hangsúlyozta, hogy az utóbbi három évben a román művelődésügyi minisztérium nem nyújtott normatív támogatást a tulajdonában lévő lapnak, a többi hasonló kiadvány mögül is kihátrált. A szerkesztőség ezt követően vált le a minisztériumról, és mára sikeresen pályázó egyesületet hozott létre. A Hét korábban soha nem működött ilyen változatos tartalommal – állította Parászka. Szerinte a romániai napi-, heti- és havilappiacon talán egyetlen kiadvány, a szintén Marosvásárhelyen megjelenő Látó igazolja tartalmával a létét. A többi – ideértve a régi és az új évfolyamú A Hét hetilapot – szakmailag súlyosan kikezdhető. Jelenleg az internetes formátum mellett nemrég elindítottak egy mellékletet, ez A Hét művészeti melléklete, illetve Hetedszép címen mintegy ezer-ezer példányban negyedévente lát napvilágot. A jövőben az A Hét nemcsak lapkiadóként, hanem kultúraszervező, kultúraterjesztő műhelyként és civil fórumként is kíván működni. Idén a 2006-ban megkezdett Hetedszép Találkozások című sorozat keretében, amelyet a szegedi József Attila Körrel közösen szerveznek, szándékaik szerint a magyar irodalom legjavát hoznák olvasóközelbe. A Hét továbbá könyvműhelyként is működne. A szerkesztőség egy uniós projekten dolgozik, amelyre a iasi-i Polirom Kiadó munkatársait és a pozsonyi Kalligram Kiadó szerkesztőit kérték fel partnerként. A cél egy többnyelvű kulturális portál létrehozása. A lap on-line változatát Székely Csaba irányítja. Nő-, gyerek- és romajogokkal foglalkozó rovatot működtetnek, de szavazni lehetett az RMDSZ „euróbársonyszékért” versengő jelöltjeire vagy többet megtudni Britney Spears szexuális forradalmáról. A honlap látogatottságáról Parászka nem kívánt nyilatkozni. /Szucher Ervin: A Hét virtuális jövőképe. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Az 1970. október 23-án indult A Hét alapító tagjai közé tartozó Gálfalvi Zsolt és Ágoston Hugó sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy a lap jó féléve szünetelteti hagyományos megjelenését. Gálfalvi, aki 1990 elejétől 2003 nyaráig vezette a szerkesztőséget, fontosnak tartja, hogy a hetilap papíron is eljusson az olvasótáborához. „A bukaresti A Hét műhely, fórum és szakmai modell volt. Nem tudom, hogy Marosvásárhelyre költöztetésével, miután már a nevén kívül semmi köze a régi laphoz, kinek és mennyire az” – fejtette ki Ágoston. Ágoston Hugó szerint A Hét már régóta nem az, ami volt, és meg kellene határoznia új azonosságát. „Sajnálom, hogy A Hét ide jutott, de mivel több mint két éve átadtam a vezetést, pontosan nem tudom, hogy mikor és miért került ebbe a helyzetbe” – magyarázta Gálfalvi Zsolt utódja, Kelemen Hunor. /A régi és az új harca. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Január 25. a megemlékezés napja a szatmárnémeti Szentlélek plébánia életében. Ez a közösség 1999. január 25-én kísérte utolsó útjára a templomot alapító Merk Mihály plébánost. A közösség Merlás Tibor plébánossal kimegy a hídon túli temetőbe Merk Mihály sírjához, emlékezni és imádkozni. Merk Mihályt /sz. Szatmárnémeti, 1942. okt. 13./ 1966-ban Márton Áron szentelte pappá. Soha sem hódolt be a hatalomnak, pedig zaklatták, fenyegették. Akkor sem tört meg, amikor 1976-ban Színfaluba helyezték, a németajkú közösséghez. Megtanult németül és német nyelven prédikált. Végül 1990-ben visszakerült szülővárosába. Reizer Pál püspök idejében nekivágott a Szentlélek plébánia felépítéséhez. A semmiből falakat, templomot és közösséget alkotott. Megalapította a Szent Sebestyén Kolping-csapatot, amely a mai napig kitűnően működik. Merk Mihály 1999. január 15-én meghalt. Temetésén ott voltak katolikusok, reformátusok, de görög katolikusok is, mindenki a magáénak érezte az atyát. /Csirák Csaba: Merk Mihályra emlékeznek hívei. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 25./

Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeum Képtárában erdélyi múzeumok igazgatói, illetve a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, dr. Cseri Miklós tanácskoztak arról, hogy a skanzent gazdagítandó Erdély tájegységeit képviselő portákat vásárolna a Szabadtéri Múzeum. A szomszédos megyék múzeumainak vezetői évente megtartják tanácskozásukat. A mostanin a Csíki Székely Múzeum igazgatója, Gyarmati Zsolt, a gyergyószentmiklósi múzeum igazgatója, Csergő Tibor, a marosvásárhelyi múzeumtól Soós Zoltán igazgató és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumtól Varga Mihály igazgató vettek rész, ezt bővítették a szentendreiekkel való találkozással. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozna egy erdélyi részt, falut, melyben Székelyföld és a történelmi értelemben vett Erdély néprajzi tájegységei szerepelnének. Tájegységenként egy-egy házat vásárolnának, azaz a terv szerint 18-at lehetne a szentendrei skanzenben látni. Ezzel Szentendrén a második határon túli magyarlakta területet mutatná be (felvidéki házak már vannak). /Barabás Blanka: Erdélyi portákat vásárolna a Szentendrei Szabadtéri Múzeum. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./

Idő és emlék címmel nyílt tárlat Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke alkotásaiból Nagyváradon, a református püspöki palotában. A művész az utóbbi két évben készült munkáit állította ki. /Gergely Gizella: A reneszánsz mester. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport /Székelyudvarhely/ új tanulmánykötetét mutatták be a Hagyományőrzési Forrásközpontban a szerzők jelenlétében. A 2006-os évszámot viselő kiadvány a hatodik a sorban. P. Buzogány Árpád vázolta, hogy az előző években megjelent közlések miként gazdagították az Udvarhelyszékre vonatkozó ismereteket. A számbelileg gyarapodó kutatócsoport több tagja is különböző aspektusokból vizsgál egy-egy nagyobb témát. Hermann Gusztáv Mihály szerkesztő jelezte, tervezik már a következő kötetet. A mostani kötetben Tóth Levente az elmúlt századok iskolamestereiről, Albert Dávid javadalmazásukról, Forró Albert az udvarhelyi református kollégium diákéletéről írt tanulmányt. Oláh Sándor egy 18. századi homoródalmási család anyagi javait, Kolumbán Zsuzsánna a 19. század nemi bűncselekményeit, Róth András a székely kérdés megoldási törekvéseit, Gidó Csaba pedig a székelyföldi vasúthálózat kiépítésének lehetőségeit és hatását vizsgálta. Az anyaváros évszázaddal ezelőtti fejlődését vette számba Nagy Róbert, Gidó Attila a szombatosok történetéhez, Demeter Csanád pedig a megye kialakulásához kutatott fel új adatokat. Mihály János a lövétei földhasználatot tekintett át. /Hatodik Areopolisz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./

Megjelent a 2005–2006 évi alkotótáborok dokumentációját tartalmazó 5. Minimum Party katalógus, megjelenését a román kormány Interetnikai Kapcsolatok Államtitkársága támogatta. /Minimum Party katalógus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ A kiadvány a kászonaltízi Tiszástőn 10., illetve 11. alkalommal megrendezett nyári, összművészeti tábor dokumentumait tartalmazza, fotókat, esszéket, interjúrészleteket. /Rostás-Péter Emese: Dokumentummá változtatott idő. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Az Igazságügyi Minisztérium által javasolt formájához közelítette az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezetet január 25-én a szenátus jogi bizottsága. Eszerint, az ANI-felügyelők nemcsak a köztisztviselő, illetve az elöljáró vagyonnyilatkozatát, de arra az időszakra, amely alatt beosztásban volt, magát a vagyonát is ellenőrizhetik. A másik módosítás értelmében, az összeférhetetlenség kérdését nem a feddhetetlenségi ügynökség feladata vizsgálni. /G. G. : ANI-törvény – marad a vagyonellenőrzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Közép-Európában tárgyal a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) kialakult helyzetről a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel. Az egyetemről kizárt két adjunktus bécsi sajtóértekezletén ismertette Oláh György Nobel-díjas professzor levelét, amelyben a neves tudós kijelenti: a BBTE visszaél nevével, ugyanis díszdoktorai között tartja őt számon. Az egyetem valóban felajánlotta neki ezt a címet, de ő, a kolozsvári helyzetre való tekintettel soha nem fogadta el azt – állította vegyészprofesszor. A BKB vezetői az erdélyi magyarság hosszú távú érdekei elárulásának tekintik azt, hogy a BBTE magyar „vonalának” vezetői – szerintük korábbi ígéreteiket felrúgva – mégis betöltik a táblaügy után lemondással megüresedett rektor-helyettesi és szenátusi helyeket. Üdvözlik a román külügyminiszter azon bejelentését, hogy a BBTE falaira fölkerülnek a többnyelvű feliratok. Mindazonáltal úgy vélik: a júliusi határidő megkérdőjelezi a szándék őszinteségét. Ugyanakkor, a BBTE magyar tagozatának Vezető Tanácsa állásfoglalást fogalmazott meg, amelyben többek közt kifejti: a tanács felvállalja a magyar tannyelvű karok szakmai előkészítését, de azok létrehozásának mindeddig nem tudott érvényt szerezni. E kérdés megoldására politikai akarat szükséges. Visszautasítják azokat a törekvéseket, amelyek a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemre telepítenék át a BBTE magyar tagozatát. Kiállnak a többnyelvű feliratozás megvalósítása és a két menesztett adjunktus visszavétele mellett, de úgy vélik: Hantz és Kovács nem képviselheti a magyar oktatókat, erre semmilyen formában nem kaptak meghatalmazást. Ami a megüresedett pozíciók betöltését illeti, a tagozatvezetők kifejtik: A magyar tagozaton tanuló mintegy 7 000 magyar fiatal érdekében az oktatói közösség felelősséget kell vállaljon az oktatói és oktatásszervezési feladatok ellátására. Nem engedhetik, hogy a magyar felsőoktatás szervezése és vezetése leálljon. Ezért a tiltakozásból lemondott egyetemi vezetők helyét a magyar oktatók által legitim módon megválasztott személyeknek kell átvenniük. Rövid távú céljuk a tagozati alapszabályzat elfogadása, amely szerintük számos kérdést megoldana, hosszú távon pedig – a magyar oktatók döntő többsége szerint az önálló karok létrehozása a cél, de nem a BKB-akciókhoz hasonló, szerintük megfontolatlan, megtervezetlen, zavarkeltő és manipulatív eljárásokkal, amelyek ellehetetlenítik az egyetemen belüli erőfeszítéseket, megrontják a kommunikációs kapcsolatokat, ártanak az egyetem és azon belül a magyar tagozat megítélésének. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete Kovács Lehel BKB-alelnököt javasolja független EP-képviselő jelöltnek. Gazda Zoltán MPSZ-alelnök elmondta: hamarosan döntenek arról, ki legyen a független magyar EP-jelölt. / E. -R. F. : BBTE: Továbbra sincs egyetértés a tagozaton. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) belül csupán jogi érvénnyel nem rendelkező határozattervezet létezik a magyar nyelvű feliratokkal kapcsolatosan, az 2007. július elsejétől életbe léphet, de csak akkor, ha az egyetem vezetése esetleg ilyen értelmű döntést hoz az ügyben – így pontosította január 25-én a román külügyminisztérium Mihai-Razvan Ungureanu tárcavezető e témában Göncz Kingához írt levelének tartalmát. Ez utóbbi levélről Polgár Viktor külügyi szóvivő két nappal ezelőtt adott tájékoztatást. „Ez év július 1-jén lép életbe a BBTE szenátusának az a határozata, amelynek alapján magyar nyelvű táblákat helyeznek el az intézetben. Erről Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter tájékoztatta Göncz Kingát abban a levélben, amellyel a magyar külügyminiszter tavaly decemberi levelére válaszolt” – fogalmazott a magyar szóvivő. A dokumentum szerint Ungureanu jelezte: a kolozsvári egyetemnek szándékában áll a gyakorlatban is felkarolni egy olyan átfogóbb jellegű kezdeményezést, amely az intézmény „multikulturális jelképrendszerének” a kidomborítását szolgálja. A román miniszter ugyanakkor rámutatott: az egyetem vezetősége nem a magyar nyelvű feliratok kifüggesztését ellenezte, hanem azt a módszert, ahogyan ezt a magyar oktatók tették – olvasható a nyilatkozatban. Ungureanu hangsúlyozta: kizárólag ennek a jó hírnevű intézménynek a szenátusa illetékes elemezni az egyetemen kialakult helyzetet. /Visszakozik a miniszter a BBTE-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) jelentette fel Albert Álmost, Sepsiszentgyörgy polgármesterét a székelyföldi román közösség nevében fellépő Hargita és Kovászna megyei románok civil fóruma (FCRHC). A szervezet azt kifogásolja, hogy a városháza által megjelentetett időszakos kiadvány kizárólag magyar nyelven tájékoztatja Háromszék fővárosának lakóit, s így csorbul a létszámban kisebbségi román lakosság információhoz való joga. Alkotmánysértést, valamint az európai szabványok lábbal tiprását említi a fórum, amely szerint a CNCD-nek azonosítania és számon kell kérnie a súlyos megkülönböztetés elkövetőit. „A románokat tudatosan mellőzik és lenézik, ami nyílt és elfogadhatatlan diszkrimináció” – állítja a fórum. Albert Álmos elmondta, természetesnek tartja, hogy a román nyelvű tolmácsolás mellett magyarul is publikálják a képviselőtestületi ülések határozatait. Hozzátette: a román nyelvű szövegek is megvannak, a magyarhoz hasonlóan elérhetők. Elismerte, hogy a kiadvány fedelén találhatók magyar nyelvű információk, de mindezek közérdekűek. „Ha valaki vállalkozik románra lefordítani az anyagokat, ezek helyet kapnak a laptestben” – ígérte. /Diszkriminációval vádolják Albert Álmost. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Bakos Levente személyében új alpolgármestert választott január 25-i ülésén Marosvásárhely tanácsa. Bárczi Győző volt alpolgármester ideiglenesen a nyugdíjba vonult Burkhardt Árpád alprefektus helyét foglalta el, új posztját versenyvizsgával is meg szeretné erősíteni. Bakost a városi tanács RMDSZ frakciója javasolta a tisztség betöltésére. /Új alpolgármester Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Székelyudvarhely, a legmagyarabb város mutat példát az önpusztító széthúzásból. A székely anyaváros magyarsága két táborra oszlott, egyiket az MPSZ-es polgármester, Szász Jenő vezényli, a másik szellemi atyja Verestóy Attila szenátor, frakcióvezető, az RMDSZ kimozdíthatatlan milliárdos potentátja. Mindkettejük fején bőven leledzik vaj, írta Magyari Lajos. Székelyudvarhelynek immáron lassan egy évtizede nincs működőképes tanácsa. Az RMDSZ-es tábor Szász Jenő minden intézkedését gyanakvással fogadja és megkérdőjelezi. Még olyan kezdeményezéseit is, mint a főtéri Emlékpark felállítása. A tavalyi nagy árvíz után helyreállították a hidakat és utcaszakaszokat, de az RMDSZ-es tábor itt is korrupciógyanús vállalkozásokat lát. Elmaradt a hírhedt Cserehát-komplexum kérdésének megoldása, a nagy svájci-román átverés következményeinek feloldása, a román apácák továbbra is belakják az épületeket, sőt, beköltöztették a helybeli román líceum diákjait is, kik – állítólag – többségükben moldovai ösztöndíjasok. És terjeszkednek a kaszárnyák, ez általános székelyföldi jelenség. Az erdélyi magyar széthúzás újabb rikoltó példája: az EU-parlamenti választás. Miért nem lehet közös magyar listát állítani? /Magyari Lajos: A széthúzás gyönyörűsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

Tavaly kifosztották a baróti rendőrparancsnok, Valentin Bulgariu lakását. A nyomozás hónapokig eredményteken volt, most pedig két köpeci családot vádolnak a bűntett elkövetésével. Elmondásuk szerint január 10-én és 11-én a rendőrök késő estig vallatták étlen-szomjan a szívbeteg Szász Andrást, fiát, az ötödikes Róbertet hétig tartották bent, Ágoston Gábor István fejét a számítógép sarkába verték, végezetül öngyújtó lángjával fenyegették meg. Szász Olgát több óráig vallatták. Szász András elmondása szerint augusztusban hazafelé kerekezvén mobiltelefont talált a földkupacon. Hazavitte, megtisztogatta. A falubeli ismerősöknél érdeklődtek, hogy kié lehet, de gazdájára nem leltek, ezért a talált jószágot az Róbert fiuknak adták. Január 10-én fiával együtt bevitték őket a rendőrségre. Elmesélte, hogyan került hozzájuk a telefon. A rendőrök verni kezdték az asztalt, hogy hol a pénz, ne hazudjon. Éles fájdalom hasított a hátába, rávágták az ajtót. Este tizenegyig bent tartották. Másnap előbb feleségét, Szász Olgát kísérték be a rendőrörsre, majd Szász Andrást. Végül a rendőr közölte vele, hogy legalább négy-öt esztendőre lecsukják. Benedek Piroskát is bevitték, tőle is kérdezték, hova tűnt a rendőrparancsnok pénze. Ágoston Gábor Istvánt, a Baróti Szabó Dávid Középiskola diákját informatikaóráról kérte ki a rendőrség. Megverték, öngyújtó lángjával fenyegették, hogy kiégetik a szemét. /Hecser László: Veréssel nyomoz a rendőrség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./