Életének 61. esztendejében rövid szenvedés után elhunyt Petkes Gergely, a Nagykárolyi Elméleti Líceum matematikatanára. Korai távozása mindenkit megrendített. Számos generációt készített fel az életre. Ő volt a Matematikatanár, sokak példaképe. /Elment a Mester. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 26./

A kedvezménytörvény alapján kiadott magyar igazolványoknak jó része éri el ötéves érvényességének határidejét idén. A jelenlegi törvény értelmében minden lejáró magyar igazolványt újra lehet cserélni – mondja Kövessi Botond, a Hunyad megyei státusiroda vezetője. Az új igazolvány beszerzéséhez csupán a régi bemutatására, illetve egy útlevél-típusú fényképre van szükség, ezek alapján bárki újra cserélheti a lejárt magyar igazolványát. Jelenleg dolgoznak egy olyan törvénymódosításon, amely feloldja az ötéves érvényességi időszakot és automatikus meghosszabbítást tesz lehetővé. Nyilvántartása szerint Hunyad megyében az elmúlt öt esztendőben közel 6000 magyar, illetve 450 diák- és 70 pedagógusigazolványt igényeltek. /GBR: Újra cserélhetők a lejáró magyar igazolványok. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./

„Megérkeztünk az Európai Unióba?” címmel tartják január 26-27-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban az immár hatodik alkalommal megrendezett Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napokat. A budapesti Márton Áron Társaság, az RMDSZ, valamint a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szervezte vitafórumon erdélyi és magyarországi teológusok, politikusok és társadalomkutatók értekeznek az egyház és a társadalmi folyamatok viszonyrendszeréről, az egyház társadalomneveléséről, valamint a hitélet kérdéseiről. Sulyok Elemér tart előadást az emberi méltóságáról. Az előadók között lesz Markó Béla, Kádár Béla közgazdász, Borbély László miniszter, Nagy Zsolt informatikai miniszter, Varga Attila képviselő, Markó Attila államtitkár és Kötő József. /Kereszténység és Közélet Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Amikor, 1975-ben a Kriterion Könyvkiadónál Beke György „barangoló-köteteinek” első könyve megjelent, talán még a szerző sem sejtette, hogy az itthon megjelent öt könyv csak kezdet. Magyarországi újra megjelentetésük és a folytatás tíz kötetre tervezett, irodalmunkban egyedülálló teljesítményként számon tartott írói vállalkozássá bővül, az életmű legszámottevőbb része lesz. A 2006-os budapesti karácsonyi könyvvásáron bemutatott nyolcadik könyv /Barangolások Erdélyben 8. Székelyföld. Gyilkos-tó, Szent Anna tava Felsőmagyarországi Kiadó, 2006./, a Székelyföldet bemutató 3. kötet Hargita megyébe kalauzolja az olvasót. Legendák földje, de a legendák mögül reális világ bontakozik ki, évszázadok keservektől, csapásoktól sújtott, a megmaradásért vívott véres küzdelme. A könyvben jelen van a felelősség és aggódás érzése. A XX. század a nemzet szétdarabolásával, nemzettesteknek az anyaországtól való elszakításával, a kisebbségbe jutottak teljes kiszolgáltatásával „a nyelv, a kultúra, az öntudat került veszélybe, settenkedő ellenségtől, amely épp olyan kíméletlenül pusztít, mint a tatárok hajdanában. ” Seregnyi azoknak a száma, akik a belső építkezés, az ellenállás nyílt vagy titkos útját járták, szolgálták népüket. Elég a kötetben felidézett szárhegyi példára, Zöld Lajos küzdelmére, Garda Dezső történelemóráira, Dani Gergely, Berszán Lajos, Gergely István, Tőzsér József, Beder Tibor… áldásos munkásságára gondolni, vagy az előttük járókra: a gyergyóalfalvi István papra, Kájoni Jánosra, Zöld Péterre, Domokos Pál Péterre… E sorból kimagaslik Márton Áron püspök alakja. 1946-ban Csíksomlyón tízezrek előtt szólt arról, hogy „a világ sorsát újrarendező nagyhatalmak hallgassák meg az erdélyi magyarság hangját, ne döntsenek nélküle, ne ítélkezzenek könnyelműen fölötte, ne ismételjék meg a trianoni vétséget”. A másik utat a baloldal kínálta az erdélyi magyarság számára. Azonban a Kurkó Gyárfás nevével fémjelzett Magyar Népi Szövetségnek a trójai faló szerepét szánták. Mi maradt? A belső önépítkezés, az egyéni és kisközösségi ellenállás. A csángóság megmentésében Székelyföldnek felelőssége van. Domokos Pál Péter apostolkodásának követői a tanulást, a képzést helyezték előtérbe. Ősz Erős Péter, Nyisztor Tinka, Ferenczes István, Beder Tibor kitartó munkája nyomán vezetett el az út a magyar anyanyelvű oktatás lehetőségének kiharcolásáig, napjainkban pedig Böjte Csaba kezdeményezéséhez, Rekecsinben saját anyanyelvi oktatási központ létrehozásának gondolatáig. A Julianus Alapítvány pedig Erdély szórványmagyarságát kívánja felkarolni. A sorozat további részét az író váratlan halála félbeszakította. /Máriás József: Beke György Barangoló-könyvei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./ Beke György Barangoló-könyvei: Romániai kiadványok: Szilágysági hepehupa – Riportkönyv – Kriterion Könyvkiadó, 1975 Nyomjelző rokonság – Barangolások nagyapámmal Fehér megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1978 Búvópatakok – Barangolások Beszterce-Naszód megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1980 Boltívek teherbírása – Barangolások Máramaros és Szatmár megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1983 „Itt egymásra találnak az emberek” – Barangolások Bihar megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1984 A barangoló-kötetek tíz kötetre tervezett magyarországi újrakiadása és kiteljesítése: Szigetlakók – Barangolások Erdélyben 1. kötet: Szilágysági hepehupa, Nyomjelző rokonság, Búvópatakok – Pomogáts Béla bevezetőjével. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 1996. Boltívek teherbírása – Barangolások Erdélyben 2. kötet: Máramarosban, Szatmárban Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 1998. Az Értől Kölesérig – Barangolások Erdélyben 3. kötet. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 2000. Bartók szülőföldjén – Barangolások Erdélyben 4. kötet. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 2002. Déva vára alatt, Barangolások Erdélyben 5. kötet: Hunyad, Szeben megyék töredékmagyarsága és a Brassó megyei csángók. Felsőmagyarország Kiadó, 2003. Székelyföld I. – Barangolások Erdélyben 6. kötet: Maros, Nyárád, Kisküküllő. Felsőmagyarország Kiadó, 2004. Székelyföld II. – Barangolások Erdélyben 7. kötet: Nagyküküllő, Fehér-Nyikó. Felsőmagyarország Kiadó, 2005. Székelyföld III. – Barangolások Erdélyben 8. kötet: Gyilkos-tó, Szent Anna tava, Felsőmagyarország Kiadó, 2006 Tervezett kötetek: Székelyföld IV. – Az Olt és a Feketeügy. Maradék, Kolozsvár.

A Nagy-Románia Párt hivatalosan fel fogja kérni az Európai Parlamentet, lépjen közbe a román kormánynál annak érdekében, hogy az RMDSZ-nek tiltsák meg az európai parlamenti választásokon való részvételt – jelentette ki Gheorghe Funar, az NRP főtitkára. Szerinte az RMDSZ terrorista szervezet. A szélső nacionalista Funar Putyin orosz államfőt idézte, aki kijelentette, hogy azok a szervezetek, amelyek etnikai kritériumok szerint a területi szecesszióért küzdenek, terrorista alakulatok. /Funar az RMDSZ-ről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

Január 26-án felavatták a Háromszék legfiatalosabb települése város kategóriájában győztes együttesének, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Bölöni Farkas Sándor Cserkészcsapat és a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet alkotta Turulmadár csapat hasonló nevű ifjúsági irodáját. Sepsiszentgyörgyön, az unitárius egyházközség régi épületében berendezett iroda felszerelését nyereményeként kapta a csapat. /Váry O. Péter: Megnyílt a Turulmadár ifjúsági iroda (Háromszék legfiatalosabb városa). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 27./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága, a Magyar Polgári Szövetség Elnöksége, a Magyar Polgári Egyesület Elnöksége, a Magyar Ifjúsági Tanács Elnöksége, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak Elnöksége tanácskozott január 28-án, vasárnap Kolozsváron. Kiadott közleményük szerint aggodalommal állapították meg, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kezdeményezett – az egyeztető kerekasztal létrehozására, valamint egy közösen képviselhető nemzeti minimum kidolgozására irányuló – párbeszéd az RMDSZ csúcsvezetőségének elutasító hozzáállása miatt megfenekleni látszik. Sajnálattal vették tudomásul, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa az Európai Parlament képviselőjelöltjeinek rangsorolására vonatkozó döntésével ellehetetlenítette az EMNT javaslatát egy, az erdélyi magyar politikum és civil társadalom által közösen támogatható EP-jelöltlista állítására. A felsorolt szervezetek felkérik Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, az RMDSZ egykori tiszteletbeli elnökét, hogy induljon független jelöltként a májusban sorra kerülő EP-választásokon, az erdélyi magyarság hiteles képviselőjeként. A. /Független EP-képviselőjelöltségre kérték fel Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

„Ha a nemzet ügye úgy kívánja, kész vagyok vállalni a jelölést” – jelentette ki Tőkés László EMNT-elnök, aki nem vett részt az őt jelölő gyűlésen. Hozzátette, hogy szerepvállalásához a Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsának felhatalmazása is szükséges. Tőkés Lászlónak még négy éve van hátra püspöki mandátumából. Elmondta: az egyházi szabályok lehetővé teszik, hogy a püspök huzamos ideig tartó akadályoztatása esetén a püspök-helyettes vegye át a püspöki hatásköröket. /Gazda Árpád: Tőkés az ellenzék jelöltje. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Még nem biztos, hogy Tőkés László lesz az ellenzék jelöltje. Ezután az Udvarhely-technika alkalmazása jósolható: megkezdődik az ellenzéki jelölt lejáratása, szemforgató inkriminálása, majd a jogi-adminisztratív packázások következnek. Az ellenzéki jelöltállítás már az esetben is fontos eredmény lehet, ha eléri, hogy nyilvános vita alakuljon ki az erdélyi magyarság Európai parlamenti képviseletéről. Az EP-jelenlét célja nem az, hogy ott az RMDSZ-képviselők sikeresen lobbizanak európai pénzekért, hanem távlatosabb feladat: részvétel az európai építmény számunkra kedvezőbb átalakításában, mutatott rá cikkében Bakk Miklós. Mi a régiók és mi a kisebbségek szerepe az EU-ban, milyen új értelmet lehet adni a multikulturalitásnak, ezekre erdélyi magyar választ is kell adni. Erre nem volt felkészülve az RMDSZ, ezt a tanulóidőt kellene most bepótolni. /Bakk Miklós: A hiányzó tanulóidő. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Határozati indítványt nyújtott be az Európa Tanács huszonnégy képviselője a romániai magyar kisebbség által a felsőoktatásban elszenvedett diszkrimináció ügyében. A január 24-ikei keltezésű dokumentum benyújtását Göran Lindbad svéd képviselő javasolta, a magyar képviselők közül pedig aláírásával támogatta többek között Frunda György (RMDSZ) és Németh Zsolt (Fidesz). A Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, dr. Hantz Péter 24-én és 25-én az Európa Tanács számos képviselőjét tájékoztatta a Babes–Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzetről. Az állásából elbocsátott egyetemi oktató találkozott az Európa Tanács kisebbségügyi és oktatási szakbizottságainak vezetőivel is. Eugen Nicolaescu, Maros megyei PNL-elnök, képviselő kijelentette: politikai kampányeszköznek tartja az indítványt. /ET határozati indítvány BBTE ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Markó Béla RMDSZ-elnök január 27-én Szászrégenben Borbély László miniszterrel, Márk Endrével, az RMDSZ Szászrégen-körzeti szervezetének elnökével, valamint Nagy András helyi polgármesterrel tartott lakossági fórumot az időszerű politikai kérdésekről. Markó szerint a szászrégeni magyarság összefogása, cselekvőképessége mindenki számára példaértékű lehet, a város magyar közössége ugyanis, számbeli kisebbsége ellenére, magyar polgármestert tudott választani. /Szászrégen a követendő példa. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Maros megyében három párt is igényt tart az elhunyt Victor Suciu tanácsosi helyére. Az RMDSZ a választási törvényre hivatkozik, a Konzervatív Párt (PC) a PUNR tavalyelőtti bekebelezésére, míg a Szociáldemokrata Párt (PSD) arra, hogy az egységpárt marosvásárhelyi tagjainak nagy része az ő csoportosulásokhoz csatlakozott. A Maros megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke szerint a megüresedett hely a választási törvény értelmében csakis az RMDSZ-t illetheti meg. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy amennyiben egy időközben feloszlatott politikai alakulat listájáról bekerült tisztségviselő helye ürül meg, azt a legtöbb szavazatot szerző párt kapja meg. Az RMDSZ listáján a soron következő jelölt az ákosfalvi iskola igazgatója, Antal András. A 35 létszámos önkormányzatban az RMDSZ jelenleg 15 tanácsossal rendelkezik, így a gyarapodás minimális előnnyel járna. /Szucher Ervin: Ki ülhet a bársonyszékbe? = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Valóságos bírálathadjáratot váltott ki Magyarországon Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Szembenézés című elemzése, amely a Népszabadság mellékleteként jelent meg január 25-én. A 30 oldalas írásban a kormányfő empátiát szorgalmazott a riválisok között; szerinte el kell jutni odáig, hogy már nem az egymásnak okozott sérelmek számítanak, hanem miben tudnak együttműködni az ország érdekében. A Fidesz frakcióvezetője álszentnek nevezte az írást. Az MDF szerint a tanulmány hiányos, „diagnózis, receptek nélkül”. A KDNP szerint a kormányfő eljátszott hitelét próbálja visszaszerezni. Az SZDSZ elnöke úgy vélte: az írás kísérlet arra, hogy más irányba terelődjön a politikai diskurzus, de ez aligha sikerül. /”Szembenézés“. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Január 27-én Fehérgyarmaton megalakult a „Bethlen Gábor Tündérkertje” – az Ung–Tisza–Túr Területi Csoportosulás. A Kárpát-medence északkeleti térségeiben, a hajdani Zemplén, Bereg, Ugocsa és Szatmár megyék területén van ez a csoportosulás, melynek integrált vidékfejlesztési programja közel négyszázezer ember életminőségének javítását tűzi ki célul. Ez a térség – a szlovákiai Vajántól a romániai Túrterebesig, az ukrajnai Gáttól a magyarországi Túristvándiig – elmaradott régió. A térségben magas a képzetlen és jelentősen alulszocializált lakosság száma. Ezen szeretnének változtatni. Dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő, Fehérgyarmat polgármestere, Lakatosné Sira Magdolna, Túristvándi polgármestere (Magyarország), Koczán Levente, Túrterebes polgármestere (Románia), Czinke István, Vaján polgármestere (Szlovákia), Lőrincz Béla, Gát polgármestere (Ukrajna). Jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is. /Márkus Mónika: Megalakult az Ung–Tisza–Túr Európai Területi Csoportosulás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 29./

A hét végén indították útjára a lugosi városházán a Temes-parti város és szerbiai testvértelepülése, Versec önkormányzati küldöttségei a közös idegenforgalmi projektet. Egyebek között többnyelvű útikönyvek nyomtatását, a Lugoson és Versecen elhelyezendő, a turisztikai célpontokhoz útmutató irányjelző táblák elkészítését, internetes oldal fenntartását tűzte ki a két polgármesteri hivatal. Az összes költséget 59 ezer euróra becsülték a projekt elkészítői, ebből 53 ezret az Európai Unió román–szerb partnerséget támogató PHARE-programja nyújt támogatásként. /P. L. Zs. : Idegenforgalmi együttműködés Lugos és Versec között. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

Január 27-én a Székely Nemzeti Múzeumban a sepsiszentgyörgyi származású, Kolozsváron élő Bartha Katalin Ágnes fiatal irodalomtörténész a múzeumban levő régi kalendáriumokról tartott előadást. Demeter Éva közművelődésért felelős muzeológus hangoztatta: az intézményben elkezdődnek az ismeretterjesztő előadások. A kalendáriumokkal kapcsolatos kutatások csak az utóbbi időben kezdődtek. Az első erdélyi kalendárium 1841-ben jelent meg Házi-segéd címmel, aztán következett a Székely Naptár (1843), illetőleg az első, Sepsiszentgyörgyön nyomtatott kiadvány, a Nemere Kis Naptára 1881-ben látott napvilágot. Végül az érdeklődők a Boér Hunor által válogatott, 1711-1848 közötti, a múzeum tulajdonában lévő kalendáriumokat nézhették meg. /Mózes László: Sárguló kalendáriumok titkai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./

Az RMDSZ-nek az európai parlamenti választásokra készülő választási lista összeállítására nagy gondot kell fordítania. Ez nem sikerült. Az első helyre sorolt Nagy Zsolt rátermett politikus, de esetében figyelembe kellett volna venni bizonyos rétegek friss keletű bizalmatlanságát vele szemben az ún. „kémbotrány” kapcsán, még akkor is, koholmányról van szó. A Népújság szerint a disszidens szervezetek, noha politikai súlyuk minimális, legreprezentatívabb képviselőjüket jelölve, gyakorlatilag veszélybe sodorják az erdélyi magyarság EP-jelenlétét. Tőkés László független jelöltként való indításának eredménye azonban csupán az lehet, hogy sem ő, sem az RMDSZ-listán szereplők nem kapnak elegendő voksot. Emellett Tőkés aligha alkalmas a túlságosan gyakorlati politikai ismereteket igénylő feladat ellátására. – Az alternatív szervezetek roppant nagy károkat okoznak. /Bálint Zsombor: Két EP-képviselő – vagy egy sem? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának nyárádszeredai levelező tagozatán zajlik a téli vizsgaidőszak. Az első évfolyamon 48, a másodikon 38, a harmadikon 30, a negyedik évfolyamon 31-en vizsgáznak. Dr. Jakab Sámuel tagozatvezető elmondta: eddig az első évfolyam hallgatói bizonyultak a legjobbaknak. Temes megye kivételével egész Erdélyből tanulnak fiatalok és idősebbek a nyárádszeredai levelező tagozaton. Ebben az évben újdonság, hogy sok csángó fiatal iratkozott be a szakképzésre. A kertészmérnöki szakon folyó képzés időtartama négy és fél év, az oktatás hétvégeken zajlik. A végzettek magyarországi diplomát kapnak, amit az egyetem és az RMDSZ oktatási osztálya hozzájárulásával honosítanak. Az elmúlt tíz évben a vizsgázottak 9%-a külföldre ment dolgozni. Nagyobb részük időszakosan dolgozik külföldön, majd hazatér és a megszerzett pénzt vállalkozásba fekteti. A végzettek legtöbbje munkahelyet talált, mások saját gazdaságaikban dolgoznak. Románia EU-csatlakozása újdonságot hozott a tanintézmény életébe, ugyanis akik a nyárádszeredai levelező tagozaton szereznek kertészmérnöki szakképzést, az EU országaiban is elismerik azt. /(kilyén): Vizsgalázban a kertészmérnöki szak hallgatói. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

A diákok szállítására szánt járműveket országszerte december közepén osztották szét, Nagyváradra azonban csak január 16-án érkeztek meg az iskolabuszok. Az átadáshoz szükséges iratokat a szállító cég később mellékelte a szállítmányhoz, így a Bihar megyei tanfelügyelőség vezetői most adhatták át a 13 kisbuszt az igénylő önkormányzatoknak. A kisbuszokkal gazdagodott települések között csak Székelyhídon él magyar lakosság. Naponta 5 településről hozzák Székelyhidra a diákokat, akik korábban a környező falvak iskoláinak román tagozatán az 5-8. osztályban tanultak, de létszámhiány miatt ezeket az osztályokat felszámolták. A Szociáldemokrata Párt (PSD) az Országos Korrupcióellenes Bizottságtól kérte a tanügyminisztériumi mikrobusz-vásárlás kivizsgálását, szerintük ugyanis korrupciógyanús a Mihail Hardau miniszter vezette tárca járművásárlása. A minisztérium 500 iskolabuszt vásárolt. A PSD szerint a minisztérium 3–4 ezer euróval többet fizetett egy buszért annak piaci áránál, ezzel mintegy másfél millió eurós kárt okozva az államnak /Gergely Gizella: Késve és drágán érkező iskolabuszok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Románia elnökének az a törekvése, hogy feltárja a kommunizmus bűneit, korszakos jelentőségű és példamutató a magyarság számára is, hangsúlyozta Borbély Zsolt Attila. Az RMDSZ élén és középgárdájában felülreprezentáltak az egykori párttagok. Emellett a múlt rendszerrel nyíltan szembeszállókat Szőcs Gézától Borbély Ernőn keresztül Tőkés Lászlóig módszeresen kiszorították az RMDSZ-ből. Az RMDSZ első kongresszusán már egymásnak feszült a két irányzat. Az egyik oldalon a konfrontációt is vállaló csoport jelent meg, akik mellett az RMDSZ fiatal politikusai, az RMDSZ-en kívül szerveződött, de vele szoros szövetségben működő MISZSZ aktivistái elkötelezték magukat. Ez a politikai vonulat a nemzeti önrendelkezés érvényesítését, a nemzeti önkormányzat megteremtését tartotta legfőbb célnak. A másik oldalon a kompromisszumok megkötésében már némi gyakorlatot szerzett RMDSZ-es nómenklatúra állt. A két szemlélet ütközését jól példázza, amit a később érthetetlen balkanyart leíró Cs. Gyimesi Éva Szőcs Géza elnökké választásának érdekében fogalmazott meg röplapjában és felszólalásában: „Szőcs Géza következetesen ellenzéki életpályája most hidat jelent történelmi közelmúltunk és jövőnk között. Kolozsváron nem véletlenül az ifjúsági szervezetek állottak mellé a leghatározottabban. (…) Soha nem volt párttag, sohasem vállalt politikai kompromisszumokat a mi érdekeink rovására. Biztos, jól jövedelmező állást, családja létbiztonságát áldozza fel, hogy ezután itthon álljon a közös ügy szolgálatába. (…) Személyében – Tőkés László mellett – a legradikálisabb kisebbségpolitikai út testesül meg. Nem köti semmi múltbeli engedmény, nem kompromittálta magát ilyen tekintetben. A politikát profi szinten műveli. Személye fedezet arra, hogy a látszatát is elkerüljük annak, hogy az RMDSZ újkommunista stílusú szervezet. Elnökjelöltem az RMDSZ élén: Szőcs Géza. ” (In: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség I. Kongresszusa, szerk. Varga Gábor, kiadó: RMDSZ Bihar megyei szervezete, 1990.) Mi lett volna, ha Hajdu Győző beiratkozik az RMDSZ-be? Egy idő múlva elfogadást nyert volna. Ez onnan is sejthető, hogy Makkay Botond (szekus kollaboráns a református egyház kebelében, aki Tőkés László helyére pályázott) első megjelenése a politikában felhördülést váltott ki, később Krassó-Szörény megyei RMDSZ-elnök lett. Szőcs Géza Domokos Géza elnöki jelölése és a jelöltnek a felkérés utáni elfogadó nyilatkozata nyomán bejelentette: nem kíván Domokos Géza ellenében indulni az elnökválasztáson. Végül Domokos Géza lett az elnök és Szőcs Géza a főtitkár. Borbély Zsolt Attila megjegyezte, talán ekkor kellett volna keményebbnek lenni. /Borbély Zsolt Attila: A múlt tükörcserepei. A kommunizmus kísértete. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 30./

Az RMDSZ csúcsvezetősége eldöntötte, hogy kik képviselik majd a szövetséget az Európai Parlamentben. A belső ellenzék Sógor Csaba szenátor személyében a negyedik helyre került, ez azt jelenti, ennek a játszmának ő a vesztese. Sógor Csaba elmondta, hogy az SZKT dönt, de arra még nem volt még példa, hogy ez a testület megvétózta volna az operatív tanács döntését. A jelöltek kritériumrendszerében első helyen szerepelt az idegennyelvtudás, a szakmai felkészültség és a gyakorlat a nemzetközi politikai porondon. Sógor Csaba úgy tudja, hogy a jelentkezők közül nyelvvizsgáról csak ő tud hiteles okmányt felmutatni, de a külföldi politikában való jártasságot figyelembe véve a lista alakulása közelebb kerül a valós értékekhez. Az erdélyi magyar–magyar párbeszéd megvalósítására kitűnő alkalom lett volna egy közös jelölt befutása. Itt az észérveket ismét felülírta a politikai döntés. /Jakab Lőrinc: Demokratikus vígjátékot rendezett az RMDSZ az uniós jelöltek listájával. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 30./

Kocsis Gizella nyugalmazott tanítónő és Henter Lídia tanította be azt a zenés-verses emlékműsort, melyet január 27-én mutattak be Árkoson, a református egyház gyülekezeti termében. A műsor Petőfire emlékezett. /(Kgy. Z.): Petőfi-emlékest Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./

Erdőszentgyörgyön idén a vízhálózat cseréjét tervezik, a csatornarendszerét jövőre. A munkálatokat eurós pályázatból szándékoznak megvalósítani. Erdőszentgyörgy kulturális életének mozgatórugója Kovrig Magdolna, a Bodor Péter Művelődési Egyesület elnöke. Most fogadják Kovács Győző informatikust, aki szakmai előadást tart az érdeklődőknek. Februárban várják a Súrlott grádicsot. Állandó kapcsolatot tartanak a celldömölki Soltis Lajos Színházzal. A színház világnapjára a városi amatőr színtársulat az Énekes madár című darabbal készül. Az Illyés Alapítványtól nyert pályázatból tartják fenn az Erdőszentgyörgyi Figyelőt, az EM- pont ugyancsak az Illyés Közalapítványtól nyert pályázatból működik, az amatőr színjátszó tábort, illetve az őszi színjátszó fesztivált a megyei tanács és a Népi Alkotások Háza segítségével szervezik meg. Magyarósi Erzsébet, az iskolaközpont igazgatója a pályázaton nyert Campus-programról beszélget. A campusban 24 tanterem, műhelyek, laborok, bentlakás és étkezde lesz, szolgálati lakásokkal. Jelenleg Erdőszentgyörgy legnagyobb problémája a szolgálati lakás. A fiatal tanárok ugyanis ingáznak Marosvásárhelyről. /Mózes Edith: Erdőszentgyörgyi oldal. Költségvetés még nincs, tervek vannak. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

Érmihályfalván április végére tervezik az új múzeum avatását, melyet Andrássy Ernőről, a partiumi település polihisztoráról neveznek el. Az intézmény létesítésére tavaly nyáron 300 ezer lejt kapott a Bihar Megyei Tanácstól a város. Ebből az összegből vásárolták meg a település legrégebbi – 18. századi –, a helyi népi építészeti hagyományok szerint épült házat, és elkezdték ennek helyreállítását. Az ingatlanban „élő múzeumot” terveznek, amelyben akár órát is lehet tartani az iskolások számára. A településen és környékén gyűjtést kezdeményeztek, hogy a még fellelhető muzeális értékek ne kallódjanak el. A nagyváradi Kőrösvidéki Múzeum visszaszolgáltatja a településnek Andrássy Ernő államosításkor elkobzott tárgyait, így hazakerül Érmihályfalvára az a 100 darabos, értékes régészeti lelet, amelyet a helység határában találtak. A háború idején Andrássy Ernőnek a népi gyógymódokról írt könyve kézről kézre járva segített a tífusz, skarlát, vérhas és a tébécé gyógyításában. Andrássy minden elkövetett annak érdekében, hogy Érmihályfalván kórház létesüljön. Mivel ez nem sikerült, saját házában alakított át kórteremmé két szobát: 2042 újszülöttet segített a világra, tudásáért, munkájáért nem kért pénzt, és annak örült a legjobban, ha betegei egy-egy helytörténeti vonatkozású érdekességgel, régiséggel ajándékozták meg. A több mint 220 darabból álló ásványtani gyűjteményét a helyi iskolának adományozta. Ő írta meg elsőként Érmihályfalva monográfiáját, a dicsőszentmártoni Dobai László után akkoriban ő volt az ország legnevesebb ornitológusa, és a nevéhez fűződik az Érmellék madárvilágának egyetlen összefoglaló tudományos leírása, és a polihisztornak köszönhetően nyitották meg 1952-ben a település első múzeumát, ennek tiszteletére kívánják az új múzeumot Andrássy halála évfordulóján megnyitni. A polihisztort 1958-ban több helybélivel együtt elhurcolták, a Sass Kálmán-perben 25 évre ítélték, 1964-ben, az akkori amnesztiával szabadult. Börtönévei alatt lakását kifosztották, régészeti, numizmatikai, festmény- és a különlegesen értékes madártojás-gyűjteményét a nagyváradi múzeumba szállították. /Gergely Gizella: Partiumi kincsesbánya vert falak között. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

A magyar kultúra napja alkalmából a székelyudvarhelyi Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár klubjának tagjai megemlékeztek az egykori alapító tagokról, a szólóénekesekről és a kórus tagjairól. Felidézték a versmondás területén hagyományt teremtő néhai Keszler Ibolya emlékét is. Megemlítették a karnagyok odaadó tevékenységét, Nagy Ildikó, Mészáros Ildikó és Hadnagy Kamilla tanárnők személyében. Nem maradtak ki a sorból a Palló Imre-zeneiskola kisdiákjai sem, akik öt éve hűségesen viszik el a nyugdíjasokhoz a népi gyerekjátékok színes világát. /Köszöntések a kultúra napján. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./

„A magyarságnak, az utókornak nagy szüksége van erre az értékes információs anyagra” – fejtette ki Balási Csaba, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének alelnöke Sepsiszentgyörgyön, a KépVidék Alkotócsoport tárlatának hét végi megnyitóján. A fiatal fotósok a tavalyi alkotótáborok során képekben követték nyomon az erdélyi falvakat, a vidéki életet. Az alkotócsoport tagjai öt év alatt tizenegy fotótábort szerveztek Kovászna megye különböző településein, megörökítve a fellelt értékeket. Most tizenegyedik alkotótáboruk anyagát állították ki. A háromszéki településeket bemutató fényképek tényfeltáró fotók, etnográfiai riportképek, amelyek Erdély fotóművészetének jelentős részét képezik, az öt év anyaga hatalmas információs bázis. /Kovács Zsolt: Háromszéki falvakról – képekben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Öt éve hunyt el Bálint Tibor író. Rá emlékeztek január 28-án a kolozsvári hidelvei gyülekezetben rokonai, barátai, egykori ismerősei. A hidelvei református templomban Demeter József szászrégeni lelkipásztor hirdetett igét, aki Bálint Tibor személyes ismerőseként is felidézhette az író emlékét, emlékeztetve, hogy ő is a hidelvei gyülekezetben hallgatta az igét. Bálint Tibor írásaiból Sebesi Karen Attila színművész olvasott fel. Bálint Tibor /Kolozsvár, 1932. jún. 12. – Kolozsvár, 2002. jan. 28./ korszakos nagy regénye, a Zokogó majom, alcíme szerint az Egy élhetetlen család története 1969-ben jelent meg. Hasonlóan nagy sikert aratott a mű folytatásának is tekinthető regény, az 1978-ben megjelent Zarándoklás a panaszfalhoz. A két nagy regény trilógiává bővült az 1998-ban kiadott Bábel toronyháza című művel. /F. I. : Kisemberek lelki gondozója. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Saját tervezeteként készül a jövő héten benyújtani a parlamentbe a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a kormány által kidolgozott nemzetbiztonsági törvénycsomagot, amelyet az államfő korábban többször is bírált. Tariceanu kormányfő szerint a jelenlegi hazai titkosszolgálatok indokolatlanul nagy költségvetéssel és alkalmazotti létszámmal működnek. /A PNL gyengítené a titkosszolgálatokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

A magyar vámosok és pénzügyőrök nem vesznek el húsárut a román állampolgároktól, csak a jövedéki termékeket ellenőrizhetik – közölte a magyar Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivője. Előzőleg Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke a bukaresti magyar nagykövet meghallgatását kezdeményezte a román-magyar határon kialakult helyzet tisztázása céljából. A Romania Libera honlapján öt videofelvételt közölt, a bukaresti napilap ezzel próbálta bizonyítani a cikkében írtakat, vagyis azt, hogy a román-magyar határátkelőhelyeken a magyar vámosok „méltatlan” ellenőrzéseknek vetik alá a román állampolgárokat. /Folytatódik vámügyben a nyilatkozatháború. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke levelet írt Göncz Kinga magyar külügyminiszternek, ismertetve álláspontját a román külügyminiszter, illetve az egyetemvezetés legutóbbi nyilatkozataival kapcsolatban. Hantz Péter kifejtette: a magyar feliratozásra vonatkozó egyetemi dokumentumokat úgy fogalmazták meg, hogy többféleképpen is lehessen azokat értelmezni. Úgy véli: valószínű, hogy az egyetem vezetői elveszítették realitásérzéküket, és nem taktikai megfontolásból, hanem saját ostobaságuk által indíttatva támadták a román külügyminisztert. A BKB-alelnök levelében ismertette a vonatkozó kezdeményezések, döntések és a kibocsátott okmányok történetét, hangsúlyozva, hogy a megállapított határidők jelentése nem világos. Több okirat egymásnak ellentmondó intézkedéseket, utasításokat tartalmaz. Hantz emlékeztet rá, hogy 2005 novemberében Salat Levente és Nagy László volt rektor-helyettesek, valamint Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke végiglátogatták a magyar tagozat kari közösségeit. Ennek során Szamosközi többször kijelentette, hogy a magyar feliratok pár napon belül elkészülnek, és kikerülnek az egyetem falaira. Mindezt megemlíti az a Brüsszelben terjesztett BBTE-kiadvány is, amelyben azt állítják, hogy az egyetem falain többnyelvű feliratok vannak. Hantz szerint az egyetemi vezetők nem akarják kihelyezni a magyar feliratokat, az erre vonatkozó zavaros rendeleteket csak azért adták ki, hogy elaltassák a magyar közösség figyelmét. /Hantz Péter levele Göncz Kingának. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./