Február 2-án emlékeztek meg Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeum 35 évvel ezelőtti alapításáról. A három és fél évtizedet az időszakos kiállítások és egyéb rendezvények plakátjaiból rendezett kiállítással ünnepelte meg az 1972. március 3-án alapított múzeum. Dimény Attila, aki öt éve vezeti az intézményt, felidézte a kezdeteket, elismerő szavakkal méltatta Incze László érdemeit, aki harminc évig volt a Céhtörténeti Múzeum vezetője. Vetró B. András szobrász, a Múzeumbarátok Egyesületének alelnöke is méltatta a rangos közművelődési központtá vált múzeum jelentőségét. /Iochom István: A Céhtörténeti Múzeum harmincöt éve plakátokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

Január 25-én tartották első idei találkozójukat a kassai főegyházmegye magyar papjai Pásztor Zoltán püspöki helynök vezetésével. A találkozó szentmisével kezdődött, amelyben Pásztor Zoltán az egymásra való odafigyelés és az egymásért való ima fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét. A liturgiát követően az egybegyűltek beszélgetést folytattak a Szent Erzsébet-év nyújtotta lehetőségek jobb kihasználásáról, a szinódusi dokumentumok magyarra fordításáról, a Harangszó folyóiratról és egyéb lelkipásztori teendőkről. /(G. B. /MK): A kassai főegyházmegye magyar anyanyelvű papjainak találkozója. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 4./

Tőkés László, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke csak azzal a feltétellel hajlandó független jelöltként indulni a májusi európai parlamenti választásokon, ha az őt erre felkérő szervezetek képesek összefogni – közölte a püspök Marosvásárhelyen. Az RMDSZ-en kívüli szervezetek ellenzéki kerekasztala február 3-án ismét összeült, hogy megerősítse: felkéri Tőkés Lászlót, független jelöltként szálljon versenybe az európai parlamenti képviselőségért. Tőkés a tanácskozást követően kifejtette: kudarcba fulladt az a kísérlet, hogy megteremtődjék az összefogás az RMDSZ és a „nemzeti oldal” között. Az RMDSZ EP-jelöltlistáját a generációváltás jegyében állították össze, mondta Markó Béla. Tőkés László jelölésére nem kell idegesen reagálni, mindenkinek joga van független jelöltként indulni – mondta. Szerinte Brüsszel nem az erdélyi magyarság pluralizmusának a helyszíne, oda nem veszekedni kell menni. Markó úgy látja, egyre erőteljesebben érzékelhető egyes román politikusok részéről, hogy az EU-csatlakozást követően nincs szükségük arra, hogy együttműködjenek a magyarság politikai képviseletével. Az RMDSZ elnöke bejelentette: a kisebbségi törvény elfogadására történő felkészülés jeleként az Aradon sorra kerülő kongresszuson a Szövetségi Egyeztető Tanács helyét a Kulturális Autonómia Tanácsa veszi át. /K. O. : Tőkés László az egység feltételével indul az EP-választásokon. Markó szerint nem veszekedni megyünk Brüsszelbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Székelyudvarhelyen elmaradt a február 4-re kiírt helyi időközi választás. Erre azért lett volna szükség, mert másfél éve önkormányzati testület nélkül, gyakorlatilag egy személy kezében összpontosul a városvezetés miután döntésképtelensége miatt a prefektus feloszlatta a helyi tanácsot. A nagyrészt RMDSZ- és MPSZ összetételű testület ugyanis hónapokig nem tudott közös nevezőre jutni, felváltva bojkottálva a tanácsüléseket. Az MPSZ saját listát indított, ezt a helyi választási iroda nem fogadta el. Az MPSZ így megóvta a helyi választási iroda döntését, a csíkszeredai bíróság pedig helyt adott kérelmének. Sófalvi László, az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet ügyvezetője szerint jogi útvesztőbe terelődött a választások sorsa. Bűnügyi eljárást kezdeményez a Hargita megyei RMDSZ bírók ellen „választási és a választhatósági jog megakadályozása” címén. Öt személy – Bányai Enikő, Szikszai Enikő, Lőrincz Szidónia, Elena Enescu, Gergely Niculina, Besenyei Csilla és Tudorache Gheorghe – ellen fordul az igazságszolgáltatáshoz a szervezet. Az RMDSZ szerint az említett személyek választási törvényt sértettek, emiatt pedig börtönbüntetéssel sújthatók. /Kiss Előd Gergely, Mihály László: Tanácstalanok maradtak az udvarhelyiek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

A kulturális és turisztikai kapcsolatok fejlesztésében és a gazdasági együttműködés élénkítésében lát lehetőségeket Winkler Gyula külkereskedelemért felelős miniszter, aki az RMDSZ vajdahunyadi delegációjának élén látogatott február 2-án Magyarországra, Vas megyébe. „A környezetvédelem terén is lehetnek olyan közös projektek, amelyek az Európai Unió támogatását is élvezhetik” – mondta Winkler, aki szerint szívesen átvennék az uniós pályázatokban szerzett magyar tapasztalatokat. A Hunyad megyei küldöttség Szombathelyen a városi és megyei önkormányzat vezetőivel, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségével folytatott megbeszélésén román–magyar gazdasági konferencia szervezésében állapodott meg. A két település közötti 17 éves testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően az elmúlt időszakban számos közös programot bonyolítottak le. /Kulcsár Andrea: Testvérvárosok: másképp kell csinálni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

A romániai magyar sajtó vezetőivel találkozott Marosvásárhelyen Markó Béla és Kelemen Hunor. A találkozón – a helyi rádióktól az országos médiumokig – huszonegy főszerkesztő vett részt. Az RMDSZ-kongresszuson várható alapszabály-módosítás nyomán megszűnik a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), helyébe pedig az Erdélyi Magyar Kulturális Autonómia Tanács lép, amely tényleges hatáskörökkel rendelkezik majd – jelentette be Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A hagyományos, negyedévente megtartott tanácskozáson elemezték az időszerű politikai helyzetet. Az RMDSZ kommunikációjának hiányosságaival kapcsolatban több kritikai észrevétel is elhangzott. Markó Béla szerint jelenleg az államfő megpróbálja a végrehajtó hatalom egy részét a maga számára megszerezni, és a titkosszolgálatokat is fennhatósága alá vonni. Az RMDSZ nem ért egyet ezekkel a hatalom-koncentrációs törekvésekkel. Az EP-választások kapcsán Tőkés László függetlenként való indulási szándékára vonatkozóan Markó úgy fogalmazott, „a múltat nem lehet visszahozni. Ha valaki, politikai pályáját tekintve, 1990-ben valamit elmulasztott, azt nem lehet 2007-ben megismételni”. /Egy asztalnál a politika és a média. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Február 2-án a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői – köztük Orbán Viktor pártelnök – polgári engedetlenségi akció keretében elbontották a Kossuth teret 2006. október 23. óta elkerítő fémkordont. A Fidesz-frakció kordonbontó akciója után ismét tüntetők és rendőrök foglalták el a Kossuth-teret. A helyszínre vezényelt rendőri erők harmadik napja gyakorlatilag folyamatos tömegoszlatást végeznek az Országháza előtti téren. A Fidesz ellenzéki párt akciójára azt követően került sor, hogy Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Szájer József, a párt EP-frakciójának képviselője levélben szólította fel az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolása érdekében. Kérésüket elutasították. Sólyom László köztársasági elnök kijelentette, a kordonbontás jogellenes volt, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a rendőrség ősz óta „alkotmányosan aggályos módon” korlátozza a gyülekezési jogot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök több mint károsnak nevezte a Fidesz akcióját, és hangsúlyozta: a kormánynak nincs tennivalója az ügyben, csak a rendőrségnek. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kijelentette, hogy a kordon elbontásában részt vevő fideszes képviselők vállalják tettük következményeit, és nem kívánnak mentelmi joguk mögé rejtőzni. Február 4-én újabb tömegoszlatásokra került sor, délutánra 400–500 rendőrt vontak össze a környéken. A rendőrség eddig 17 személyt állított elő a Kossuth téren történtek miatt. Szájer József, a Fidesz EP-képviselője szerint Hiller István, az MSZP elnöke és Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető „bűnrészességet vállalt” a kormány és a rendőrség magatartásával, azzal, hogy elutasították az ellenzéki politikus levelében megfogalmazott követelést, miszerint pártjuk lépjen fel a Kossuth téri „vasfüggöny” elbontásáért. /Februárban újrakezdték. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

Románia európai uniós csatlakozása után egyre kevesebb külföldi segélyszállítmány érkezik az országba. Az új helyzethez a szatmárnémeti Caritas szervezetnek is alkalmazkodnia kell. „Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az önfenntartásra” – mondta Fazekas Csilla sajtóreferens. Ezt pályázatokból, adományokból valósítanák meg. A szatmárnémeti Caritas 2006-ban 1600 családnak és 1665 idős személynek segített, illetve összesen 27 programot bonyolított le. /Gödri Alpár Béla: Önfenntartóvá kell válnia a Caritasnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

Február 3-án Csíky Csengele színművésznő pódiumműsorán Ferenczes István Didergés és a Minerálnájá Pesznyá című poémáit eleveníti fel Csíkszeredában. Az előadás utáni író-olvasó találkozót, a Ferenczes István költővel folytatott beszélgetést Papp Kincses Emese írónő moderálta. Arra a kérdését, hogy Ferenczes István miért tűnt el a politikai életből, amikor őt 1989 december 22-én az emberek a vállukon vitték a csíkszeredai Fehér Házba, és ott az erkélyről háromszor kellett elmondania A diktatúra közhelyei című versét, majd az akkor alakuló közösségi szervezet vezetőjének is őt választották. A József Attila-díjas költő azt válaszolta, az a helyes, ha mindenki azt végzi, amihez a leginkább ért. Ő a szerkesztést választotta, az idén tizedik születésnapját ülő Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztését felvállalta. Ferenczes István hangsúlyozta, hisz abban, hogy a globalizáló unió nem oldja fel a székely közösséget, de szomorú, hogy nem figyelünk oda sok mindenre. /Antal Ildikó: Verssort szülő beszélgetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./

Harold Pinter Nobel-díjas író A gondnok című művéből készült előadást mutatta be február 4-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A stúdió-előadást Patkó Éva rendező irányításával a társulat három művésze vitte színre: Kicsid Gizella, Szabó Tibor és Mátray László. /Kovács Zsolt: A gondnok önmagunkkal szembesít. Harold Pinter Nobel-díjas író művéből készült előadást mutatott be a Tamási Áron Színház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

Február 3-án tartották a Mesemondó vetélkedő Szatmár megyei szakaszát Szatmárnémetiben. A versenyre benevezett 23, egyenként négyfős csapat mindegyike megjelent. Idén először holtverseny volt két csapat között, ők márciusban a nagyváradi országos döntőn fognak bizonyítani – tájékoztatott Román Melinda tanítónő, a verseny főszervezője. /(Szappanos): Holtverseny a Mesemondó vetélkedő. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 5./

Havonta egyszer nótadélutánt iktatnak a temesvári Magyar Nyugdíjasok Klubja programjába. Rendszerint a hónap első szombatja – minden szombat délután találkoznak – a vidámságé a Kós Károly Közösségi Központban. /(S.): Nótadélután a nyugdíjasok klubjában. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

Egyszerű, közérthető összefoglalása Erdély történelmének Harald Roth Kleine Geschichte Siebenbürgens című könyve, Kölnben látott napvilágot 2003-ban, Romániában a Pro Europa Kiadó jelentette meg magyarul és románul egyaránt. Harald Roth /sz. Segesvár, 1965/ német és amerikai egyetemeken tanult, jelenleg a heidelbergi Erdély Intézet igazgatója. Szerzője elfogulatlan, nem fejez ki érzelmeket a régió népei iránt. /Horváth Andor: Erdély, német szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Élesen bírálta parlamenti interpellációjában a székelyudvarhelyi időközi helyhatósági választások elmaradását Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ felsőházi frakciójának vezetője. A Hargita megyei városban február 4-én kellett volna új helyi önkormányzatot választani, azonban ez meghiúsult, mert a helyi választási iroda megtagadta a működést mindaddig, amíg nem tisztázódik az RMDSZ mellett ringbe kívánkozó Magyar Polgári Szövetség helyzete. Verestóy kiemelte, a törvényt helytelenül, részrehajlóan alkalmazták. Szerinte ez annak tudható be, hogy a Magyar Polgári Szövetség – mint fogalmazott – többszöri kísérletezés ellenére még mindig nem azzal foglalkozik, hogy tisztességesen összegyűjtött aláírások birtokában jogosulttá váljék a választásokon részt venni, hanem különböző jogi furfangokkal próbálja a választásokat elgáncsolni. Verestóy hangoztatta: Az RMDSZ 2007-es törvényhozási prioritásai között ismét megtalálható a kisebbségi törvény. Az RMDSZ-nek fontos, hogy megnyugtató megoldást találjon a szenátusban is az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség törvényére. Az RMDSZ a törvény képviselőházi változatát fogja támogatni. /Gujdár Gabriella: „Veszélyes precedenst teremtünk” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Hét alelnöki helyet szerzett meg Románia az EP bizottságaiban. Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti képviselő elmondta, hogy a kulturális bizottság leszavazta a Nagy-Románia párti Viorica Pompilia Georgeta Moisucot, aki az Identitás, Hagyomány és Szuverenitás frakció jelölte a posztra. Nem akarták, hogy a szélsőjobb frakció kapjon ilyen posztot. /Elszigetelés vs. ingyenreklám? Interjú Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti képviselővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Adományozókat keresnek az autonómia-népszavazás lebonyolításához. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) több száz magyar és román nyelvű plakát révén népszerűsíti Sepsiszék 43 településén a február 10-e és 25-e közötti időszakra tervezett belső autonómia-referendumot. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke elmondta: a térség valamennyi polgármesterét és egyházi vezetőjét felkeresik, és támogatást kérnek a referendum megszervezéséhez. Tulit Attila, az SZNT alelnöke elmondta, a napokban 500 magyar és 100 román nyelvű plakátot nyomtattak. Ezeken Székelyföld térképe látható, amelyen a zöld színnel bejelölt Sepsiszék, illetve az „Igen Székelyföldért” és a „Hajrá Sepsiszék!” felirat olvasható. Számítások szerint az eddig megszervezett belső autonómia-népszavazások során Székelyföld lakóinak mintegy 10 százaléka nyilvánított véleményt, a megkérdezettek 99,52 százaléka támogatja a területi autonómia gondolatát. /Kovács Zsolt: Albert Álmos nem szól bele. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

A romániai kommunista rendszert mint „bűnös és törvénytelen” rezsimet elítélő Tismaneanu-bizottság 660 oldalas jelentésének kötetben való megjelenése furcsa módon még várat magára. A bizottság alapos munkát végzett. Vladimir Tismaneanu egyik legújabb elemzésében (A huszadik század ideológiai viharai), egy napilapban a szerző súlyos figyelmeztetéseket fogalmazott meg. Azt írta: „Ma, amikor a fasizmus és a kommunizmus mint ideológiai és globális mozgalom kolosszális vereséget szenvedett, olyan illúzió nyer teret, amely szerint a két totalitárius rendszer csak egyszerű kisiklása volt az emberiség történetének. A valóságban a totalitarizmus (mindkét megjelenési formájában) a modernitás válságának a része. A liberális demokráciának a kommunizmussal való versenyében elért és most hangosan ünnepelt győzelme egyáltalán nem jelenti a totalitarizmus veszélyének eltűnését. A huszadik század ideológiai viharai még nem fejeződtek be. ” A Szörny valóban nem halt meg. Lehet, hogy csak éppen lemerült és hallgat, tette hozzá Nagy Benedek. /Nagy Benedek: És mi van, ha csak lemerült és hallgat? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

A kolozsvári Szabadság 1999. július 2-i számában megjelent: „A koalíció pártjainak az utóbbi hetekben közös összefogással sikerült néhány nagyon fontos törvényt megszavaztatnia, ami jelentős előrelépés. Számunkra örvendetes tény, fogalmazott Markó, hogy a koalíció betartotta irányunkba tett ígéretét, és a kisebbségek jogait szavatoló törvényeket is elfogadott. A törvény elfogadása jelentős előrelépés, elégedettek azonban nem lehetünk, hangzott el. ” Elfogadnak egy törvényt az RMDSZ kormányzati ideje alatt, mely a kormányzati partnerek többszöri ígérete dacára egy sor diszkriminatív passzust tartalmaz a magyarságra nézve, ezek közül a történelem és a földrajz kötelezően román nyelvű oktatása. A legfontosabb kérdést, a magyar egyetem ügyét elnapolták. Állapította meg Borbély Zsolt Attila. Markó Béla azt üzente Tőkés Lászlónak, a „püspök úrnak” és „ezeknek az embereknek”, hogy „ennek a politikai küzdelemnek az oltárán ne áldozzák fel azt, ami számunkra a legdrágább: az anyanyelvű oktatás kérdését”. (Markó Béla Tőkés László nyilatkozatáról, Népújság, 1999. július 24.) Tőkés László nyilatkozatában elhelyezte a jogszabályt az RMDSZ-politika egészének s az erdélyi magyarság célkitűzéseinek kontextusában, kiemelve az egyházpolitikai vonatkozásokat is. A tanügyi törvény: – az egyházi-felekezeti oktatást teljes egészében a magánoktatás körébe száműzi, és – állami tulajdonként telekkönyvezteti az erdélyi történelmi egyházaktól 1945 után elvett több mint ezer iskolaépületet. Az egyházi iskolákra vonatkozó törvényszöveg még az 1997. évi 36-os sürgősségi kormányrendelethez képest is visszalépést jelent. /Borbély Zsolt Attila: Az oktatási törvény. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 6./

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) feljelentette azokat a képviselőket, akik részt vettek a fővárosi Kossuth téri kordon elbontásában. A Fővárosi Bíróság (FB) arról tájékoztatta az MTI-t, hogy jelenlegi formájában elbírálásra alkalmatlan a rendőrség feljelentése, mert abban nincs pontosan megjelölve a feljelentettek köre és a tényállás. Polgári engedetlenségi akció keretében a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői február 2-án elbontották a Kossuth Lajos teret elkerítő kordont. Az MSZP bejelentette, hogy rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeznek, mert szerintük a Fidesz képviselői tudatos jogsértést követtek el a kordonbontással. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben kérte Petrétei József igazságügyi minisztert, hogy adjon tájékoztatást az Országház biztonsági kérdéseiről. /Eljárás indul a kordonbontók ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Nehéz történelmi korszakok után, sikertelen reformkísérleteket követően rendszerint bekövetkezik az illúzióvesztés és a zavarodottság időszaka. Ma a szponzorokon és tulajdonosokon „keresztül” a gazdasági csoportosulások, érdekcsoportok uralják a médiumokat. Nem kellenek az őszinte, mérvadó gazdasági elemzők, a politikai esszé mesterei sem. A médiumok nem tűrik a függetlenséget. A bukaresti csatornákon egymást túlkiabáló, csörtéző ellenfelek láthatók, vagy mikrofonállványnak csúfolt, vélemény és meggyőződés nélküli „riporterek”. Gyakran fordul elő, hogy ugyanazok ma egyik tévében ülnek, holnap már átszerződnek egy másikhoz. A magyarországi csatornákon hetek óta ugyanazok az arcok váltakoznak a reggeli műsorokban, ideje volna különjáratot indítani az Országház elől, amely útba ejti rendre az M1, M2, Duna Tv, ATV, RTL Klub, TV2 stúdióit, és menetrendszerűen hozza-viszi a honatyákat, megmondóbácsikat, úgy-gondolom-néniket. Körbe-körbe járnak a korszak látható manipulátorai, a média alkalmi hamiskártyásai. Az igaziak, a szürke eminenciások, a politika nagy játékosai, a hatalom véres gladiátorai viszont sosem látszanak. A nagy disznóságok dokumentumait mindig titkosítják – mikor pedig, hosszú évek múltán, végre feloldják a zárlatot, már ugyan kit érdekel. /B. D. : A média hamiskártyásai. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

A vidéki kultúrotthonok felújítását sürgette Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, hogy legyen egy létesítmény, ahol tisztességes körülmények között tarthatnak meg esküvőt, keresztelőt. Az elmúlt év végén fogadták el azt a jogszabályt, amely a községi művelődési intézmények, kulturális létesítmények korszerűsítését, felújítását célul kitűző országos programról szól. Szilágy megyében tavaly több faluban, községben is jelentős felújítási munkálatokat tartottak a kultúrotthonok háza táján. Beszterce-Naszód megyében az elmúlt évben két művelődési házat korszerűsítettek Rettegen és Kékesen, emellett s svájci segítséggel újat építettek Magyardécsében. A bacai művelődési ház felépítésére idén 300 ezer lejt utalt ki a minisztérium, ugyanakkor Csicsómihályfalván is ebben az évben kezdik el egy új kultúrotthon munkálatait. Az árpástói művelődési ház épületét visszaigényelte a református egyház. A község vezetősége ezért új épület felépítéséhez igényelt pénzt, amit a minisztérium jóvá is hagyott. /Kultúrotthon-felújítással élesztenék újra a vidéki kulturális életet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Arad megyében román településektől körülvéve létezik egy magyarok lakta kis falu, Majláthfalva, melynek lakossága évszázadok óta híven őrzi magyarságát, nyelvét, szokásait. Az utóbbi években, évtizedekben a falu lakosságának száma folyamatosan csökkent, a fiatalok egy része a város felé vagy még tovább orientálódik. Kapor János plébános készített egy felmérést, mely szerint 1980 és 2006 között 680 személy halt meg a faluban és csak 280 gyermek született. Ennek ellenére a majlátiak bizakodóak. A helyi iskolának egy 50 férőhelyes internátussal való kibővítése állami pénzből fog történni, közölte Kaslik András üzletember, a Pro Majlát civilszervezet vezetője. Ha meglesz az étkezdével, fürdővel is ellátott internátus, lehetőség nyílik arra, hogy az alig 10 kilométerre fekvő Németszentpéterről (ahol jelenleg fakultatív magyar nyelvű oktatás folyik) ide járjanak iskolába a magyar gyermekek. Dr. Kovách Géza Majláthfalváról írott könyvéből még van több példány. /Balázs Katalin: A majlátiak előre néznek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

Mintegy nyolcszáz éve élnek magyarok a Tatros, a Szeret és a Szalánc mentén. A völgyben fekvő települések lakói közül több ezren vallják magukat katolikusnak. A Bákó megyei, Slanic Moldovaként ismert Szaláncfürdőn anyanyelvükként ma is sokan a magyart jelölik meg, de román nemzetiségűeknek vallják magukat. Egymás között leginkább románul beszélnek, de magyarul is tudnak – ez a kevert identitástudat jellemzi a völgy lakóit. Szervezett formában egyelőre nem oktatják a magyar nyelvet ebben a térségben. A mindenkori hatóságok gondoskodtak arról, hogy a csángó témában járatlanokban fel se merüljön, hogy a tatrosmenti Aknavásárról (Tîrgu Ocna) az üdülőtelephez vezető közel 20 kilométeres útszakasz mentén elterülő helységekben, köztük a Szlanikfürdő vagy Szaláncfürdő néven emlegetett üdülővárosban ma is élnek magyarul beszélő római katolikusok. Nicolae Iorga szerint a magyarok már a 13. század elejétől jelen voltak a Tatros, a Szeret és a Szalánc mentén. Átvették a románok viseletét, szokásait és viselkedésmódját, de „megőrizték székely nyelvüket és törvényeiket. ”Az aknavásári leágazás utáni első településen, Templomfalván az 1811 lakóból csaknem 1783 vallja magát római katolikusnak. A legtöbben értenek magyarul, de nem beszélik a nyelvet. A következő faluban, Cserdákon az 1571 lakosból már csak 559-en katolikusok. A legkevesebb katolikust Szaláncfürdőn tartják nyilván, itt a lakosságnak csupán egynegyede vallja magát e felekezethez tartozónak. A népszámlálások alkalmával a völgy lakóinak nagy többsége elismerte, hogy ősei magyarok voltak, anyanyelvként is a magyart jelölte meg, de román nemzetiségűnek vallotta magát. A Szalánc völgyében egyetlen településen sem oktatják a magyar nyelvet. /Szucher Ervin: A megrekedt idő foglyai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Továbbra is kénytelen művészeti vezető nélkül működni a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata. Az aligazgatói tisztségre kiírt, január 31-én tartott versenyvizsgán sem Balázs Éva színművész, sem Harsányi Zsolt rendező-színész nem érte el a hetes átlagot, a minisztérium újabb pályázatot készül kiírni. A jelöltek elmondták, hogy őket mindössze a vizsga előtt két nappal, röpke másfél órában tájékoztatták a színházat és annak személyzeti felépítését érintő néhány kérdésben. Harsányi Zsolt kifejtette: az illetékesek az adatok bizalmasságára hivatkozva utasították vissza az adatszolgáltatást. Demeter András, a Művelődésügyi Minisztérium kortárs alkotási főosztályának igazgatója egy előkészületben lévő kormányhatározattal magyarázta a versenyvizsga meghirdetése és lebonyolítása közötti idő rövidségét. /Szucher Ervin: Nincs befutó. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Az Erdélyország az én hazám és a Sorsfordulók című előadással lép fel a budapesti Művészetek Palotájában a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes a hét végén. Az Erdélyország az én hazám zenés-táncos barangolás Erdély tájegységeinek jellegzetes táncait, zenéit és viseleteit epikus-elbeszélő formában mutatja be, kiemelve valamennyi vidék legvirtuózabb, legjellegzetesebb táncait. A Sorsfordulók koreográfiájának különlegessége, hogy a különböző életmozzanatokat az ősanya motívuma köti össze. Az ősanya szerepét Panek Kati, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze alakítja. /Márton Éva: Budapesten vendégszerepel a Háromszék. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Egriben a település nagy szülötte, Csűry Bálint nevét veszi fel az idei, hagyományos megemlékezés során az általános iskola. A központba tervezett szobor megvalósítása egyelőre várat magára, mivel a község idei költségvetéséből nem telt rá. Február 14–étől Csűry Bálint Általános Iskolának fogják hívni az egri tanintézményt. Bár minden évben szerényebb keretek között megemlékeznek a település nagy szülöttéről, Egri külön községgé válása előtt egy emléktáblán kívül semmi nem jelezte azt, hogy a magyar nyelvészet kiemelkedő személyisége itt látta meg a napvilágot. /Fodor István: Csűry Bálint nevét veszi fel az iskola. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 6./

A világ legnagyobb ifjúsági mozgalma, a cserkészet százéves fennállását ünnepli az idén, az évfordulót illő módon üli meg a 17 évvel ezelőtt feltámadt erdélyi magyar ága is a mozgalomnak. A Romániai Magyar Cserkészszövetség jogilag bejegyzett 1990-től – mondta el Gaál Sándor, az RMCSSZ elnöke. Az első évek zaklatott időszaka lejárt, ma nyugodtan lehet dolgozni, széles körű kapcsolatokat építhettek ki Európa cserkészmozgalmával és az óceánon túli cserkészekkel is. Azonban anyagi támogatásban az állam nem részesítik őket. A legszervezettebben a háromszéki cserkészek dolgoznak, jelenleg is két új csapatuk alakul, Kézdialmáson meg Gelencén. Más régiókban kiemelkedőek Szamosújvár rovásírásos versenyei, amely már a Kárpát-medencei magyar csapatok találkozóhelye lett. Harmadik éve rangos esemény Marosszentgyörgyön a Dalos pacsirta vetélkedő, amelynek anyaga már CD-n is megjelent, és egy kis cserkész daloskönyvben is ki fogják adni. Sajnos több csapat megszűnt Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Kolozsváron. Nincs, aki kézbe vegye a szervezést. /B. Kovács András: Százéves a cserkészmozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./

Nemrég Alsó- és Felsőcsernátonban terepszemlével társított megbeszélést tartott a Dr. Rákossy Árpád Emlékbizottság. A testület Bölöni Dávid csernátoni polgármester és többek javaslatára úgy döntött, hogy a Rákossy-portrészobor a felsőcsernátoni Bod Péter Általános Iskola bejáratához állíttassék fel. A Rákossy-portrészobor Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész munkája. A szoboravatást 2007. augusztus 17-20. között, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának programjához illesztve tartják. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján Sólyom László köztársasági elnök által magas állami kitüntetésben részesített Rákossy Árpád életútját, kétszeri bebörtönzésének politikai hátterét Székelyföldön és Erdélyben alig ismerik, pedig Felsőcsernáton szülötte, hamvai – kívánsága szerint – ennek temetőjében pihennek, és 1940-1948 között Sepsiszentgyörgyön, rövid ideig Kézdivásárhelyen a törvénykezésben és a közigazgatásban tevékenykedett. Sólyom László köztársasági elnök a felsőcsernátoni ünneplőkhöz címzett üzenetében írta: „Rákossy Árpád a diktatúrával szembeni ellenállás, majd később a forradalom hőse lett. Az általa vezetett bírói tanács nem volt hajlandó olyan ítéletet hozni, mint amilyent a politikai vezetés elvárt tőle. A kívánt ítélet ellenkezett volna a joggal és a bírói hivatás alapvető szabályaival. Rákossy Árpád nyilván tisztában volt a következményekkel. Annak tudatában hozta meg a felmentő ítéletet, hogy ezzel egyúttal kimondott egy másik, drámai verdiktet is: tudta, hogy saját életét töri ketté. Vállalta azonban az áldozatot. Bíróból vádlott, majd elítélt lett: hat év börtön lett a büntetése. ” Rákossy Árpád kétszeres jogászdoktort Kecskeméten előbb Rákosi diktatúrája ítélte el, majd 1957-ben a forradalomban való részvételéért sújtották újabb elzárással. /Sylvester Lajos: Egy ügyvéd a gáton (Dr. Rákossy Árpád emlékezete). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./

Tucatnyi erdélyi településről jöttek el Dévára a HÁLÓ-mozgalom tagjai az idei lelkigyakorlatra, melyen központi szerepet kapott az ima, az Istennel való beszélgetés. Sebestyén Ottó dévai származású jezsuita lelkész, a mozgalom frissen kinevezett lelki vezetője ima során vezette rá hallgatóságát az Istennel való személyes kapcsolat megízlelésére. A Kárpát-medence különböző részereiről érkeztek fiatalok a katolikus találkozóra. /Gáspár-Barra Réka: IV. dévai HÁLÓ-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

Egyed Ákos történész könyvében /A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig/ abból indul ki, hogy a székely történelem szerves része az általános magyar históriának, Erdélybe ágyazottan. Ugyanakkor azt a kérdést is feszegeti, hogy milyen tényezőknek tulajdonítható fennmaradásuk az ősi szállásterületen, hogyan őrizhették meg annak székely-magyar jellegét napjainkig, miközben Erdélyben a megyei magyarság régen kisebbségi, sőt szórványhelyzetbe jutott. /Egyed Ákos: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./