Sólyom László köztársasági elnökkel esedékes megbeszélések előtt Kolozsváron, találkozott a történelmi magyar egyházak több vezetője. A tárgyalásokon szó esett az időszerű kérdésekről, köztük Tőkés László református püspök európarlamenti jelöltségéről is. Az egyházfők nem óhajtottak ebben a kérdésben nyilatkozni. Az Erdélyi Református Egyházkerület több vezető tisztségviselője – például Pap Géza püspök, Tonk István világi főgondnok, Sipos Gábor főlevéltáros – aláírta Tőkés László jelölését támogató formanyomtatványt. A megbeszéléseken nem vett részt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, aki ilyen esetekben, köztudottan, nem szokott állást foglalni. A római katolikus egyházat csak Tempfli József nagyváradi megyéspüspök képviselte. /Támogatják-e az egyházak Tőkés Lászlót? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Az Európai Uniónak át kellene vennie és alkalmaznia az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményét, jelentette ki Frunda György, az RMDSZ szenátora február 13-án Budapesten, az Országgyűlés európai ügyek bizottságában. Reményeink szerint józan megoldás születik a romániai kisebbségi törvény ügyében, és olyan jogszabály jön létre, ami megfelel az európai modellnek, és tartalmazza a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiáját – mondta Frunda György, aki a román szenátus delegációjának tagjaként folytatott megbeszélést a parlamenti testületben. Frunda György kiemelte: a másfél milliós romániai magyar közösség komolyan veszi, hogy hídszerepet tud játszani Magyarország és Románia között. /Romániai szenátorok Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

Fari Ilona a Máltai Segélyszolgálat sikeres nagyenyedi vezetőjének fejében kilenc évvel ezelőtt fogant meg egy nagyenyedi jótékonysági bál gondolata. Csaknem egy évtizede szervezi a Máltai Segélyszolgálat csapatával együtt a nagyszabású táncos mulatságot, ami ma már a város, sőt a megye legjelentősebb ilyen jellegű eseményévé nőtte ki magát. 1998-ban még két karitatív bált szerveztek, a következő években pedig már csak egyet, így lett az idei a tizedik. Megjelentek helyi román vezetők is, akik támogatták a rendezvényt, valamint Barla Zsuzsa az Országos Máltai Segélyszolgálat titkárnője. A műsor a Bethlen Gábor Kollégium néptáncegyüttesének előadásával kezdődött. /Bakó Botond: Nagyenyed Máltai jótékonysági bált szerveztek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Nagyenyeden a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár idei első kiállítása az “Európai könyvek”. Győrfi Dénes könyvtárvezető szerint a kiállítás bemutatja Enyed és a kollégium egykori helyét a kontinensen. /Takács Ildikó: Voltunk még európaiak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Régi(j)óvilág címmel új regionális honismereti szemle jelent meg a dr. Bodó Barna vezette temesvári Szórvány Alapítvány gondozásában. Mészáros Ildikó felelős szerkesztő elmondta, a kisebbségi sorsban élő magyarság számára egyrészt probléma maga a hon, hiszen az anyaország, különösen a 2004. december 5-i népszavazásra gondolva, nem úgy viselkedett, mint ahogyan a hazától elvárnák. A honismeretet is kissé át kell értékelni. Otthont kell teremteni, ebben az otthonteremtésben fontos szerepe van a régiós identitásnak. A Régi(j)óvilág cím elég beszédes. A folyóirat a régió világát mutatja be. Az új folyóirat 1956-os emlékszámmal indult, mert a magyar forradalom 50. évfordulója egybeesett az indulással. /Pataki Zoltán: A régi(j)ó világa. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Sólyom László köztársasági elnök, aki a történelmi egyházak vezetőinek társaságában elfogyasztott közös vacsorával zárta kétnapos romániai látogatását, márciusban visszatér Erdélybe. Elmondta: annyi szeretetben részesült, és annyi tennivalóval szembesült, hogy idén több erdélyi látogatást is tervez. A püspökökkel tartott vacsorát megelőzően az elnök az Erdélyi Múzem-Egyesület dísztermében a kolozsvári értelmiségiekkel és intézményvezetőkkel találkozott. Az összejövetelen Sólyom rövid összefoglalót kapott néhány civil szervezet történetéről, tevékenységéről és aktuális gondjairól: a beszámolókban visszatérő motívumként szerepelt a finanszírozás kérdése. A felszólalók elsősorban az Illyés Közalapítvány megszűnése miatti aggodalmukat fejezték ki, és a köztársasági elnök közbenjárását kérték a helyzet megnyugtató rendezésére. A vendég szembesült a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyes magyar oktatóinak véleménye és a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjainak nézetei közti különbségekkel is. Magyari Tivadar rektor-helyettes-jelölt úgy fogalmazott: a tanároknak tanítani kell, és életben tartani a különböző oktatási programokat. Bodó Barna BKB-elnök felszólalását nemcsak a teremben lévőknek szánta, hanem azoknak is, akiknek „meg kellene hallaniuk. ” Az EME-székházban rendezett összejövetel záróakkordjaként Sólyom László Hantz Péterrel, a BKB alelnökével együtt emelt a magasba egy olyan magyar feliratú táblát, amely a Hantz és Kovács Lehel elbocsátásának eredője volt. „Az elnök ismertette velünk útja tapasztalatait, mi pedig igyekeztünk kifejezni nagyrabecsülésünket, hogy ellátogatott közénk” – foglalta össze az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel tartott találkozót Adorjáni Dezső Zoltán püspök. A Gandul napilap emlékeztetett, hogy Sólyom László a romániai magyarságot a magyar nemzet részének nevezte, majd pedig Tőkés László református püspökkel egyeztetett. „Történelmi megbékéléseket kötött a két ország, amikor a NATO és az EU kapujában álltak, a szecesszionizmus borzalmas betegsége azonban ismét előbújt” – írta a bukaresti lap. Azt is kiemelte, hogy Sólyom László Marosvásárhelyen nem rejtette véka alá a román államfő és a közte lévő véleménykülönbséget az autonómia kérdésében. A Romániát Keletről sarokba szorították című írásban a Ziua című napilap azt fájlalja, hogy míg Ukrajna államelnöke szemrehányást tett Romániának az itt élő ukrán kisebbség jogfosztottsága miatt, és Moldova föderalizálását kérte, a magyar államfő a területi autonómia mellett foglalt állást. /Csinta Samu: Elnöki vizit: folytatása következik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Minden bizonnyal a román–magyar közös kormányüléseket tekintik a két ország közötti magas szintű kapcsolatok mintapéldányának azok a hazai és magyarországi kommentátorok, akik kórusban fanyalogtak Sólyom László köztársasági elnök bukaresti és erdélyi látogatása nyomán. A mosolydiplomácia mércéje alapján lehet azt a következtetést levonni, hogy a lehető legszerencsétlenebb időpontban látogatott Romániába Sólyom László. Valójában a magyar államfő látogatásához, alkalmasabb időt nem is lehetett volna találni. Az SZNT belső népszavazása biztosította, hogy Sólyom László arról beszéljen, amiről beszélnie kellett. És becsületére válik, hogy azt mondta, amit kellett. A normalitás hangján szólt az autonómiáról, az anyanyelvi oktatásról, a kétnyelvűségről egy olyan világban, amelyben tudatlanság és előítéletek elegye torzítja a közbeszédet. /Gazda Árpád: Magyar mérce. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Visszaéléssel, zsarolással vádolják az RMDSZ európai parlamenti választási aláírásgyűjtőit. Folyamatosan érkeznek Erdély különböző pontjairól az arra utaló jelzések, hogy az európai parlamenti (EP) jelöltlistákat támogató aláírásgyűjtés során visszaélést követnek el az RMDSZ munkatársai. Kelemen Hunor kampányfőnök cáfolta a vádakat, szerinte „a rendszer jól működik”. Kolozs megyében szankciók várnak két községi RMDSZ-tanácsosra, mert megtagadták az aláírásgyűjtést. Olvasói bejelentések szerint Erdővidéken, Kolozsváron és Nagyváradon több RMDSZ-irodában is a szövetség EP-jelöltlistájának aláírásához kötik a magyar állam által nyújtott oktatási-nevelési, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatás igényléséhez szükséges űrlapok kézbesítését. „Huszonkétezer forintért akármit aláírok, nekem az a pénz életbevágóan fontos” – hangoztatta egy nagyváradi hölgy, aki az oktatási-nevelési támogatás benyújtásához szükséges űrlapot az RMDSZ nagyvárad-olaszi irodájában igényelte. Nagyváradon többen jeleztek hasonló esetet, az RMDSZ munkatársai azonban cáfolták a vádakat. Szeibert István operaénekes a kolozsvári Malom utcai státusirodában látott árukapcsolás miatt tett panaszt a Szabadság napilapnál. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök elismerte, az iroda alkalmazottainak utasításuk van arra, hogy minden belépőt felkérjenek az RMDSZ-lista aláírására, de az aláírás nem feltétele a támogatási űrlapok kiadásának. /Lukács János: Forintos árukapcsolás? = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

A Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetéhez Középajtáról érkezett bejelentés szerint az RMDSZ önkéntesei arra buzdítják a polgárokat, hogy nem számít, ha Tőkés Lászlónak már aláírtak, attól még a szövetség jelöltjeit is támogathatják, és a gazdákat felszólították, hogy írjanak alá. Az aláírásgyűjtésért felelős RMDSZ-es községi képviselő, Nagy Piroska tagadta ezt. /Hecser László: Újabb incidensek Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

Február 15-én Sepsiszentgyörgyön is elkezdődik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett belső, nem hivatalos népszavazás. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke elmondta, a 2004-es választási adatok szerint Sepsiszentgyörgyön 55 000 szavazati joggal rendelkező lakos él, ezeknek mintegy 25 százaléka román nemzetiségű. Az SZNT sepsiszéki szervezete két héttel ezelőtt párbeszédre hívta a vidék román civil szervezeteinek képviselőit, hogy az autonómiáról és a nem hivatalos referendumról tárgyaljanak, de mindeddig nem kaptak választ a román szervezetektől. Újabb öt Kovászna megyei településről összesítették az autonómia-referendum eredményeit, amelyek szerint a szavazók száz százaléka az autonómia mellett szavazott – közölte az SZNT vezetősége. Eddig 15 településről összesítették az eredményeket, négy településen pedig véget ért a népszavazás, de az eredményeket még nem véglegesítették. Eddig Sepsiszék 15 településéről összesítették a népszavazás eredményeit, a szavazók több mint 99 százaléka voksolt Székelyföld területi autonómiája mellett. /Halad a belső népszavazás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./

Nagy érdeklődés közepette zajlik Sepsiszék településein a lakosság autonómiatesztelése. Területi és kulturális autonómia nélkül menthetetlenül feloldódik, beolvad, mássá lesz az itt élő lakosság, hangsúlyozta Sylvester Lajos. Ezért szánalmas minden megosztó kísérlet, s különösen aggályosak az árukapcsolásos túlkapások. Az RMDSZ-csúcsvezetés apró lépéses taktikájára kevesen figyelnek. Az autonómiaellenes körök bosszúságára a helyi RMDSZ-vezetők java része is háttértámogató. Vannak vidékek, ahol a román kisközösségek is pozitív véleményüket csatolják az autonómiaigényhez. /Sylvester Lajos: Napirenden az autonómia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által még 2006 júniusában benyújtott kéréssel kapcsolatosan az Országos Diszkriminációellenes Tanács kezdeményezte a felek meghallgatását. Az elmúlt héten az intézmény székházába idézték a szövetség képviselőit, valamint a Tanügyminisztérium és a Bákó megyei tanfelügyelőség képviselőit. A meghallgatáson az MCSMSZ képviselőin kívül azonban senki sem jelent meg, a tanfelügyelőség vezetősége írásban fejtette ki véleményét. A csángómagyarok szövetségének álláspontja továbbra is az, hogy 2006 nyarán diszkrimináció érte a Bákó megyében magyar nyelvet tanító tanárokat, ugyanis a tanfelügyelőség nem hirdette meg a szükséges óraszámot. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

Képtelen teljesíteni menedzseri szerződésében szereplő vállalásait Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Társulat igazgatója az idei, nem kielégítő költségvetési juttatás miatt, írta Albert Álmos polgármesternek, kérve, tárgyalják újra az idei költségvetést.  /Domokos Péter: Működésképtelen a Tamási? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Tavaly megtartották a Magyar Kultúra Hete Szatmárnémetiben elnevezésű közművelődési rendezvénysorozatot. A megnyitón képviseltette magát két civil szervezet: az Ady Endre Társaság és a Szent-Györgyi Albert Társaság. Idén január 19–28-a között került sor a Magyar Kultúra Hete második megrendezésére. A tavalyinál többen álltak az ügy mellé: Ady Endre Társaság, Art Caffé kávéház, LiterArt, Szent–Györgyi Albert Társaság, Németi Református Egyházközség, Szatmárnémeti Evangélikus Lutheránus Egyházközség, Szatmárnémeti Szent Miklós Görög Katolikus Egyházközség és a Szatmárnémeti Szentlélek plébánia. Hosszú lenne a tíznapos rendezvény tizenöt előadásának a felsorolása. Ki kell emelni a Kodály Zoltán-emlékestet, amelyet az Ady Endre Társaság kérésére állítottak össze a debreceni Csokonai Színház művészei. Szép élmény volt a nagykárolyi Régizene Együttes reneszánsz estje. /Csirák Csaba: Figyeljünk oda értékeinkre és adjuk tovább őket. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 15./

Tusa Levente, Szentkatolna község polgármestere elmondta, hogy a múlt év nyarán adták át a Sapard-program keretében készült vízhálózatot, mely egyelőre a közigazgatásilag Szentkatolnához tartozó öt település közül a községközpontot és Hatolykát érinti. Tavaly a község Kézdivásárhely felőli bejáratához nagyméretű székely kaput állítottak, és tatarozták a művelődési otthon épületében a klubhelyiséget. Megoldották a háztartási szemét szervezett elszállítását Szentkatolnáról és Hatolykáról. Idén megpályázzák a szennyvízcsatorna beruházási munkálataihoz szükséges összeget. /Iochom István: Mellszobrot állítanak Bálint Gábornak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

Mezőpanitban a polgármesteri hivatal épületének ebben az évben el kell készülnie. A mezőpaniti óvoda salétromos, nedves falú épületének a felújítására 115 ezer eurós kormánytámogatást nyertek. A jövőbeli tervek között szerepel a tetőtér beépítése, ahol korszerű könyvtárat és internetközpontot alakítanának ki. A húszezer kötetes könyvtár állományát sok éven keresztül az óvoda épületének egyik zugában lepte a por. A könyvtár újraindítását Székely Anna Tímea és Nagy Ilona helyi tanárnők kezdeményezték, felvállalták, hogy tíz év után ismét elérhetővé teszik a porosodó könyvállományt az olvasóközönség számára. A nyilvántartásból kiderült, hogy rengeteg könyv eltűnt és számtalan foszladozó állapotban van. /Menyhárt Borbála: Épül az új községháza. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./ Tizenöt éve kezdődött a népi hagyományok újjáélesztése Mezőpanitban. Tíz éve folyik rendszeres néptáncoktatás az iskolában, öt éve a gyermekek játékköre biztosítja az utánpótlást. Számos nagy sikerű rendezvény színhelye volt a hagyományőrző település. /Bölöni Domokos: Hármas ünnep a hét végén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./

Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör február 13-án tartott ülésén József Attilára emlékeztek, halálának 70. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda tartott előadást. Bemutatkozott a kör “alkotóműhelye”. Szűcs Éva A talány című novellája nagy sikert aratott. Szűcs Noémi egyetemi hallgató Händel két rövid áriáját énekelte el, majd Szűcs Sándor grafikáit tekinthették meg. A kör tagjai Bokor Ellát, a rangidős költőnőt köszöntötték névnapja alkalmából. /Regéczy Szabina Perle: József Attila-est a Tóth Árpád Körben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./

A hét végén három erdélyi színművész veheti át a Szentgyörgyi István-díjat Budapesten, köztük Nemes Levente, a Tamási Áron Színház művésze. A díjalapítást a Budapesti Székely Kör kezdeményezte, létrehozása óta az erdélyi magyar színjátszás több jeles, tehetségét és életét Thália szolgálatának áldozó egyéniségét jutalmazták e díjjal. A sepsiszentgyörgyi társulattól ez idáig Molnár Gizella, Botka László, Zsoldos Árpád munkásságát jutalmazták Szentgyörgyi István-díjjal, az idei kitüntetettek Nemes Levente mellett Elekes Emma nyugalmazott művésznő és Boér Ferenc kolozsvári színművész. /(vop): Nemes Levente Szentgyörgyi István-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

A Párizsban élő 98 éves Fejtő Ferenc reagált Bodor Pál írására, mondván, Bodor a Magyar Nemzet-beli újságírók rágalmait, vádaskodásait visszhangozta. Fejtő Ferenc Erdélyben járt, meggyőződött arról, hogy „Orbán Viktornak sikerült az erdélyi magyarságot éppúgy kettéosztani, mint a magyarországi magyarságot. ” Fejtő Erdélyben részletes információt kapott „a magyar közalapítványok financiális visszaéléséről, különösen az Illyés és az Új Kézfogás közalapítványt illetően. ” Nem érti, miért nehezményezi Bodor Pál ezeknek a megszűnését, miért helyteleníti a Határon Túli Magyarok Hivatala állományának csökkentését, és a magyarságkutatás intézményes helyének kinevezett Teleki Intézet feloszlatását. Fejtő nem olvasta a Teleki Intézet újabb kiadványait, de megállapította, a magyarság kutatása, Fülep Lajosnak a Válasz első számában megjelent, majd a Szép Szó és a Magyar Szemle közléseivel befejezettnek volna nyilvánítható. „A magyarságot ma nem kutatni kellene, hanem megtalálni és modernizálni. ” „A magyarságkutatást Szálasi idején a magyarság megtapasztalta, ehhez nem újabb kutatások, hanem inkább új szembenézésre volna szükség a múlttal, és ebben a tekintetben Gyurcsány Ferenccel együtt én is a szembenézés nehéz mesterségét javasolnám követendőnek. Ahogy azt a Gémesi Ferenc vezette hivatalban és a Törzsök Erika által irányított intézetben (EOKIK) folytatják. ” Fejtő elmondta, hogy ő ajánlotta Gyurcsány Ferenc figyelmébe Törzsök Erikát. /Fejtő Ferenc: Válasz Bodor Pál barátomnak. = Népszabadság, febr. 20./ Előzmény: Bodor Pál (Diurnus): A baloldal nemzeti balfogásai. = Népszabadság, febr. 15./

Március közepére tűzné ki Traian Basescu államfő az egyéni választókerületes szavazási rendszerről szóló, általa kezdeményezett referendumot. A jövő héten a két ház vezető testületei összeülnek. A parlament véleménye azonban csak konzultatív jellegű, ami azt jelenti, hogy Basescunak azt nem kell feltétlenül tiszteletben tartania. A népszavazás időpontját és témáját pedig elnöki rendelet révén maga Basescu hirdeti meg. Olteanu szerint az államfő szándéka irreális, hiszen tekintettel arra, hogy már eltelt február közepe is, a népszavazás előtti kampány csak néhány napot tartana. Márpedig a lakosságnak joga tudni, hogy pontosan miről szavaz – érvelt Olteanu. Markó Béla, az RMDSZ elnöke populistának és demagógnak nevezte az államfő népszavazási kezdeményezését. /B. T. : Basescu márciusban akar népszavazást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Folytatódik az adóhatósági ellenőrzés a magyar–román határon. Az Európai Ügyek Bizottsága korrektnek értékelte a magyar-román határon történő személyforgalmi ellenőrző intézkedéseket. Az ügyet azoknak a román sajtóban megjelent híradásoknak kapcsán vette napirendre a bizottság, hogy román újságírók videofelvétellel bizonyították állati eredetű termék elkobozását a magyar–román határon. Veres János pénzügyminiszter kifejtette, hogy a Vám- és Pénzügyőrség adóhatóság minőségében van jelen a határszakaszon Románia január elsejei uniós csatlakozása óta. Az Európai Unió szabályaival összhangban vámellenőrzés nem történik, de a jövedéki ellenőrzések fennmaradhatnak. Süth Miklós főállatorvos arról beszélt, hogy igazolás hiányában a nyers sertéshúst, illetve a pácolással tartósított készítményeket elkobozzák a magyar határon, mivel azok a sertéspestis vírusának hordozására alkalmasak. Románia és Bulgária egész területe sertéspestissel fertőzött területnek tekinthető, így az unióba ezen országokból hőkezelés nélküli sertéshús, vagy sertéshúsból készült termék, illetve élő állat nem vihető be. /Az Európai Ügyek Bizottsága nem talált kivetnivalót. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

A székelyföldi referendumok kapcsán a nagy nacionalista hullámverés lecsillapodott. Basescu államfő először fenyegetett, erre kontrázott rá a miniszterelnök, s kórusban követték a nacionalista politikusok. Azután Traian Basescu „korrigálta” saját magát. Az egy nappal korábban dörgő hangon „törvénytelennek és alkotmánysértő akciónak nevezett” székelyföldi referendum hirtelen jogi következményekkel nem járó „népi konzultációvá” szelídült. Mózes Edith, a lap munkatársa szerint az elnök rájött, hogy az oszd meg és uralkodj! elv alapján széthúzást szíthat a magyarság körében, az RMDSZ lejáratásában buzgólkodó magyar sajtós segédlettel. /Mózes Edith: Oszd meg és uralkodj! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

Röplapok lepték el február 15-én a sepsiszentgyörgyi Örkő lakónegyedet. „A Rroma Integrációs Program keretén belől a magyar állam minden 16-ik életévét betöltött rromának átutalt egy 500 új lej értékű társadalmi segélyt, amelyet 2007. február 15-én 19 órai kezdettel vehetnek át az érintettek a Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi székhelyén Gazda Zoltán titkártól” – olvasható a többségében roma kisebbség által lakott telepen osztogatott papírlapokon. A helybéliek szerint egy szőke, hosszú hajú fiatalember egy régi típusú Volkswagen autóból osztogatta a szórólapokat. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszentgyörgyi vezetői diverziónak minősítették a szórólapokat. Gazda Zoltán, az SZNT titkára elmondta: amint a történtekről értesült, a rendőrség segítségét kérte, hogy akadályozzák meg a pénzért érkezők rohamát. A Sepsiszéken február 10-én elkezdődött nem hivatalos autonómia-referendum ideje alatt ez a harmadik SZNT-t lejárató röplap Háromszéken. /Kovács Zsolt: Romákat uszítottak az SZNT ellen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Hat jogszabályból álló nemzetbiztonsági törvénycsomagot terjesztett a parlament elé február 15-én a Nemzeti Liberális Párt részéről Radu Stroe, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottság elnöke és Marius Oprea, a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsosa. A hat tervezet egyebek között a hírszerzés és a kémelhárítás tevékenységét, a hírszerző tiszt státuszát, a Lehallgatásokat Végző Országos Hatóság, az SRI és a Külföldi Hírszerző Szolgálat megszervezését és munkáját szabályozza. A törvénycsomag célja Stroe szerint olyan szervezetté változtatni a titkosszolgálatokat, amelyek saját lelkiismeretük és a törvény szerint végezhetik munkájukat anélkül, hogy bárkitől is politikai utasítást kaphatnának. A megalakuló Lehallgatásokat Végző Országos Hatóságot is a parlament ellenőrizné. A kidolgozók szerint az előző hasonló jogszabály összeállításában volt szekusok is részt vettek Aurel Rogojanu a Szekuritate utolsó főnöke, Iulian Vlad egykori kabinetfőnöke irányításával. Rogojanut, egyébként a Román Hírszerző Szolgálat korábbi igazgatója, Radu Timofte is személyes tanácsosaként foglalkoztatta. /Bogdán Tibor: A liberálisok változata – liberálisabb. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

A kedvezménytörvény úgy módosul, hogy a magyarigazolvány és a hozzátartozói igazolvány érvényessége meghatározatlan időre meghosszabbodik – tájékoztatta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának igazgatója a határon túli magyar régiók információs irodáinak képviselőit, köztük Kelemen Hunor képviselőt. A budapesti találkozón a főigazgató ismertette a résztvevőkkel a kedvezménytörvény tervezett módosításait. Eszerint a változtatások nem érintik a jelenleg is biztosított kedvezmények tartalmát, csupán technikai jellegűek. A módosítás célja a magyarigazolványok és a magyar hozzátartozói igazolványok érvényességének meghosszabbítása határozatlan ideig (vagyis a jogosult élete végéig, illetve a jogosultság fennállásáig) az igazolványok cseréje nélkül. A kedvezmények igénybevételének bejegyzésére szolgáló mellékletek betelte után is igénybe vehetők lesznek az utazási, pedagógus- és diákkedvezmények az igazolványok cseréje nélkül – áll a közleményben. /Életre szóló magyarigazolványok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye közzétette a 2006-os esztendőre vonatkozó statisztikai adatait. A 15 főesperesi kerületben 365 932 a hívek száma. 2006-ban 4443 keresztelőt jegyeztek, a temetések száma pedig szinte ezerrel több volt: 5420. A jelzett időszakban 2096 házasságot kötöttek, ebből 780 vegyes házasság. Nagy az eltérés a keresztelők és a temetések száma között a szórványvidéken, így a Szeben–Fogaras főesperesi kerületben 31 keresztelőre jutott 62 temetés, az erzsébetvárosi kerületben 25 keresztelő és 75 temetés, a kolozs-dobokai kerületben 178 keresztelő és 305 temetés, a belső-szolnoki kerületben 51 keresztelő és 104 temetés, az aranyos-tordai kerületben 23 keresztelő és 64 temetés, a küküllői kerületben 48 keresztelő és 88 temetés. Székelyföld déli peremén sem sokkal jobb a helyzet, a sepsi-barcasági kerületben például 469 keresztelőt jegyeztek és 563 temetést. Alcsíkon 279 keresztelő volt és 369 temetés, Gyergyóban 491 keresztelő és 813 temetés, csupán az udvarhelyi és a felcsíki kerületben jegyeztek több keresztelőt, mint temetést: 817–741, illetve 864–790. A főegyházmegyében a hívek száma 2001-ben 390 077 volt az egyházi statisztikák szerint, 2003-ban 399 208, 2006-ban pedig 365 932. Három év alatt több mint 33 ezerrel fogyatkozott a lélekszám. E fogyatkozás a négy székelyföldi kerületre is érvényes, szinte 2-2 ezerrel csökkent ezekben is a katolikusok létszáma. A 2001 és 2006 közötti időszakban évente jelentős eltéréseket mutat a keresztelések száma, de a főegyházmegye szintjén enyhe növekedés tapasztalható. Növekvő a tendencia Felcsíkon és Udvarhelyszéken, ezzel szemben Gyergyóban és Alcsíkon enyhe csökkenés tapasztalható. A temetések száma a főegyházmegye és a négy székelyföldi főesperesi kerület szintjén egyaránt növekvő tendenciát mutat, kivételt képez talán Felcsík, ahol 2004 óta csökken a temetések száma. Az erdélyi katolikusság fogyása jelzi az erdélyi magyarság fogyatkozását is, s bár a keresztelések száma hat év alatt enyhe növekedést mutat, az elhalálozások számának növekedése, illetve a vegyes házasságok számának emelkedése alátámasztja ezt a megállapítást. /Sarány István: Lassú fogyás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./

A Hargita megyei tanács két esztendővel ezelőtt kiterjedt társadalomtudományi vizsgálatokat kezdeményezett a KAM – a Regionális és Antropológiai Kutatások Csíkszeredai Központja –, valamint a Sapientia Egyetem csíkszeredai társadalomtudományi tanszékének közreműködésével. Február 15-én a csíkszeredai sajtótájékoztatón Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke, dr. Biró A. Zoltán egyetemi docens, a tényfeltárást végző munkacsoport vezetője és több kutató a „Székelyföldi elitek jövőképe” című vizsgálat témaköreit, illetve eredményeit ismertette. Arra a kérdésre, hogy melyik a legfontosabb székelyföldi probléma, amely nem tűr halasztást, az infrastruktúra volt a válasz, majd rögtön utána a munkahelyek, a munkanélküliség, az alacsony bérek következtek. Tizenötször kevesebben gondolták azt, hogy az autonómia lenne a legsürgősebb, vagy éppen a népességmozgás megállítása. /Székedi Ferenc: A székelyföldi elitek jövőképe. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ A székelyföldi társadalom elitjének jelentős része csakis a turizmusban látja a térség fejlesztési lehetőségét, pedig még számtalan olyan kilátás van, amely kitörési pontot jelenthet – hangzott el a Székelyföldi jövőkép program bemutatásán. A kutatók tapasztalata szerint a jövőkép-stratégiák kidolgozásában problémát jelent az abban jártas szakemberek hiánya, ezért a térség számára egyre fontosabb a jól képzett társadalomkutatók feltérképezése. /Kozán István: Csak a turizmusban látják a jövőt. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./

Sólyom László magyar köztársasági elnök pohárköszöntője a Traian Basescu, Románia elnöke által adott díszvacsorán. Köszönetet mondok, Önnek, elnök úr, a magam, feleségem és a magyar delegáció nevében a meghívásért és a szívélyes fogadtatásért. Nagy várakozással érkeztem Bukarestbe, ez az első alkalom, hogy kétoldalú hivatalos látogatás keretében találkozunk elnök úrral. Először járok köztársasági elnökként Bukarestben, s a látogatásnak – az országaink és nemzeteink közötti viszony jellegének megfelelően – megkülönböztetett fontosságot tulajdonítok. Különleges ez az alkalom azért is, mert Románia január 1-jei európai uniós csatlakozását követően találkozunk, első ízben tárgyalhatunk egymással két EU-tagország államfőjeként. A közös értékek, az európai biztonság és stabilitás kiterjesztése, a bővítés következetes híveként Magyarország kezdettől támogatta a román csatlakozási törekvéseket, s meggyőződésem, hogy érdekeink számos kérdésben közösek ma és a jövőben is. Mind a magyar, mind a román nemzet legjobbjai – történelmi korszakokon átívelően – Európában látták saját országuk és népük méltó helyét. Az igazi európaiság sosem állt, és nem áll ellentétben a nemzeti identitáshoz való ragaszkodással. Ellenkezőleg: az emberi jogok általános uralma, és különösen az Európai Unió érték- és jogközössége segít túllépni azokon a problémákon, amelyeket főleg a 19. század óta egyrészt az állam, másrészt a nyelvi, történelmi és kulturális közösséget alkotó nemzet viszonyának meghatározása okozott. Mind a magyar, mind a román nép számára rengeteg sérelmet okoztak ugyanis azok a törekvések, amelyek homogén nemzetállamot akartak létrehozni. Az állam integritása és a kulturális közösséget képező nemzet nem egymást kizáró fogalmak. Hivatalos állami látogatásom előtt bejártam Magyarországnak azt a vidékét, ahol a románság zöme él. A magyar alkotmány egyébként őket is államalkotó tényezőként ismeri el. Mind az országos román önkormányzat székházában, mind a gyulai ortodox templomban, ahol nagy örömömre valóságos tömeg gyűlt össze, a román nemzet részeként üdvözöltem őket. Itt van tehát az idő, és itt van a lehetőség, hogy a történelmi sérelmeken és bizalmatlanságon túllépjünk. Szolgáljanak támaszul azok a történelmi pillanatok, amikor a közös értékek, magasabb eszmék jegyében mindkét nép fiai akár életük vagy szabadságuk árán is kiálltak a szabadság mellett, és felkeltek az elnyomó rendszerek ellen. Megrendülve és mély tisztelettel hajtok fejet azok előtt a romániai magyarok, románok és szászok előtt, akik 50 évvel ezelőtt nyilvánosan is szolidaritást vállaltak az 1956-os magyar forradalommal, és súlyos megtorlás áldozatai lettek. És emlékezem azokra is, akik nemzetiségre való tekintet nélkül, közösen indították el 1989-ben a diktatúra elleni harcot, s léptek arra az útra, amely mára az Európai Unióba vezette Romániát. Tagságunk az Európai Unióban történelmi lehetőség Magyarország és Románia kapcsolatában. Az Unió egység a sokféleség megőrzésében. Az Európai Unió nemcsak az oly sokat emlegetett alapszabadságok térsége. Olyan alapelvek is jellemzik, mint a szubszidiaritás, a decentralizáció és a regionalizmus. És az Unió is osztja azokat az elveket, amelyek az Emberi Jogok Európai Egyezményében, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményben, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában vannak lefektetve. Az ezekben is kifejeződő uniós értékközösség ad alapot országaink jövőorientált együttműködésének. Az együttműködés alatt pedig nem csupán az egyébként is működő gazdasági kapcsolatokat vagy adott ügyekben összehangolt politikai fellépést értek. Ennél sokkal tágabban, de egyben a két nép és két ország viszonyát jellemző fogalomként az együttműködésnek jóindulatú és felszabadult kölcsönösséget kell jelentenie. Románia másfél millió lelket számláló magyar közösség otthona is. Ők, miközben Románia állampolgárai, önazonosságuk, történelmi tudatuk, nyelvük és kultúrájuk alapján eltéphetetlen szálakkal kötődnek Magyarországhoz és az egész Kárpát-medencei magyarsághoz. Létük alapja a magyar nemzethez tartozásuk. Emberi méltóságukhoz való joguk – ami minden emberi jog alapja – követeli meg ennek elismerését és sértetlenségét. A romániai magyar közösség nélkülözhetetlen szerepet játszott a romániai rendszerváltásban, az elmúlt másfél évtized belső átalakulásában és a demokrácia kiépítésében, továbbá az ország euroatlanti integrációjában. Románia teljesítményéhez az ő munkájuk is hozzájárult, amiért köszönet és elismerés illeti őket. Történelmi feladatuk a magyar–román viszony új alapokra helyezésében való közreműködés. Külön elismeréssel kell szólnom az erdélyi történelmi magyar egyházak szerepéről, amelyek rengeteget tettek és tesznek a magyarság identitásának megőrzéséért. A romániai magyarság ma az Európai Unió egyik legnagyobb nemzeti kisebbsége. Ez indokolja mind az anyaországhoz való viszony különleges intenzitását, mind pedig Románián belüli helyének sajátosságát. Az utóbbinak, a fent felsorolt európai nemzetközi jogi szerződésekkel összhangban, megfelelő jogokban és intézményekben is formát kell öltenie. A romániai magyarság önszerveződését és érdekérvényesítését biztosító politikai, jogi és kulturális keretek továbbépítése – beleértve a román törvényhozás asztalán lévő kisebbségi törvény elfogadását, az egyházi kárpótlás kiteljesítését, valamint a különféle autonómiaformákról folytatandó demokratikus párbeszédet – mindkét nemzet és mindkét ország érdeke. A Basescu elnök úrral, a román parlament két házának vezetőivel és a kormányfővel folytatott tárgyalásaimon meggyőződhettem arról, hogy kapcsolataink jelenének és kilátásainak megítélésében számos kérdésben azonos a véleményünk. Tudatában vagyunk annak, hogy az uniós közösséggel fémjelzett új korszakban közös feladatunk az, hogy bizalommal és egymás megértésére nyitottan törekedjünk a magyar–román együttműködés fejlesztésére. A Magyar Köztársaság elnökeként mindent megteszek ezért. Bukarest, 2007. február 12./A nemzethez tartozás létalapja. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16.

Tőkés László kilép a kolozsvári RMDSZ-szervezetből, és átigazolását kéri a temesvári szervezetbe, amely szerinte „az idők folyamán mindig nyitottságával tűnt ki a szövetség gyakori pártos elhajlásaival és torzulásaival szemben”. Tőkés László közleményében leszögezte: mind az RMDSZ kolozsvári szervezetének tagja, mind független európarlamenti képviselőjelölt így kívánja kifejezni tiltakozását az RMDSZ Kolozs megyei szervezete „pártos, önkényes és méltánytalan magatartása ellen”. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: nagyon sajnálja, hogy Tőkés László átigazol a temesvári szervezetbe. /P. A. M. : Temesvárra igazolt át Kolozsvárról a püspök. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Tavaly március 15-én Budapesten a magyar kormányfőt a Nemzeti Múzeum előtti házak tetején lapító lesipuskások védték a „terroristák támadásától”. Az országgyűlési választási kampányban az illetékesek más fogáshoz folyamodtak: az állították, hogy szlovák terroristák esetleg robbantásos merényletekkel zavarják meg nem csupán a két kormánypárt, hanem az ellenzéki pártok választási gyűléseit is. Azután ez az egész a feledés homályába merült. A magyarországi parlamenti választásokat a kormányoldal megnyerte. A választók egy részének szeme a balatonőszödi „bátor beszéd” nyilvánosságra kerülése után nyiladozni kezdett. A kormányoldal lezárhatta a Kossuth teret. Az október 23-i durva rendőrterror – amikor az azonosító név és szám nélküli rendőrök békés sétálókat bántalmaztak – a „demokratikusan megválasztott kormány teljességgel jogos önvédelme” volt. Hálából a budapesti rendőrfőkapitányt kitüntették. Az ellenzék a hibás, nem pedig a kormány, amelynek öt év nyakló nélküli pénzszórását adópréssel, tandíjjal, áremeléssel, vizitdíjjal, vasútvonalak felszámolásával, iskolák, kórházak, postahivatalok bezárásával stb. pótolni akaró, munkahely-megszüntető, életszínvonal-csökkentő intézkedései idézik elő a tömeges tiltakozást. A magyar kormány számára életbevágó fontosságúak tehát „a terroristák”. Február 13-án hajnaliban ismeretlenek több sortüzet adtak le az országos rendőr-főkapitányság épületére. Csupán figyelmeztetni akartak, hogy „nekünk is van ám fegyverünk” – így illetékesék. Gyurcsány minden vizsgálat nélkül levonta a következtetést: „a szélsőséges jobboldali erők radikalizálódása vezetett ide”. Az igazságügyi és rendészeti miniszter pedig azonmód a büntetőtörvények szigorítását kérte. /Asztalos Lajos: „Jogállamot” védő acélkorlát és a „terroristák”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./