Augusztus 6-án megnyitotta kapuit Nagyváradon a Kárpát-medencei főiskolások és egyetemisták szakmai és tudományos műhelyének számító, immár 6. alkalommal megrendezett Kárpát-medencei Nyári Egyetem. Az augusztus 11-éig tartó rendezvényen Ausztriából, Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából, Szerbiából és Magyarországról több mint 100 fiatal érkezett. A nyári egyetem témája idén az oktatás, az előadók a továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségek kérdését járják körül. A rendezvény ünnepélyes megnyitóján Tőkés László püspök hirdetett igét, majd Kiss Gábor a főszervező Antal János Alapítvány elnöke szólt a résztvevőkhöz. A kerekasztal-beszélgetések az agyelszívás és -visszaszívás témakörét boncolgatták. /Gergely Gizella: Nyári egyetem Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

Gergely István csíksomlyói plébános áthelyezési ügye kisebb-nagyobb intenzitással hetek óta téma főleg a csíki közéletben. Az önmagukat keresztény-demokratának címkézők megpróbálták az elvi síkon mozgó vitát sárdobálásra váltani s az érveket ocsmánykodással helyettesíteni. Eddig csak azt lehetett tudni, hogy kik akarják Gergely István maradását, most már az is kiderült, kik akarják eltakarítani őt a Székelyföldről. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom gyakorlatilag nem létezik – az RMDSZ ernyője alatt megbúvó csoportocska tagjai ismerős arcok. A Tisztit durván letegező levelükről elegáns véleményt mondott maga Potyó Ferenc pápai káplán, a Gyulafehérvári Érseki Hivatal irodaigazgatója: – „Sem keresztényinek, sem demokratának nem nevezhető ez a hangvétel, elhatárolódunk tőle, még akkor is, ha úgy tűnik, minket véd”. A két aláíróból az egyikről köztudott, hogy a Ceausescu-rendszerben beszervezési nyilatkozatot írt alá a Szekuritáténak. Ugyanezen körből pattant ki az a hírhedt s szintén botrányt kiváltó levél, mely Tőkés Lászlót vádolta besúgással, s a püspököt igazi keresztény-demokrata hévvel a következő címkékkel látta el: „ördög szolgája”, „gátlástalan puhány” és „hűtlen kezelő”. A platformocska csíki tagjai szerényen elbújtak az állásfoglalás távoli aláírói mögé. /Szondy Zoltán: Ismerős árnyak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./; Előzmény: Kovács Csaba: Apasággal vádolják Tisztit. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./; Borbély Imre elmondta, hogy képviselőtársa, Nagy Benedek Tőkés László-ellenes írását terjeszti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. dec. 30./

Kántor Lajost köszöntötte hetvenedik születésnapja alkalmából Ágoston Hugó. Ritka dolog a hűtlenség korában közel ötven évig ugyanannál a lapnál dolgozni, méltatta azt, hogy Kántor Lajos ennyi ideje van a kolozsvári Korunk folyóiratnál. Kántor Lajos főműve a fél évszázada a Korunk építése. Kántor a nagy megalapozók és nagy építők közé tartozik. El lehet képzelni Kolozsvárt, Erdély fővárosát, annak magyar kultúráját és közéletét K. L. nélkül? Amikor Kántor Lajos azt mondja, hogy Kolozsvárt nem szabad feladni, a városnak egy olyan magyar kulturális szellemére utal, amelynek nagyon sokan, más városokban élő értelmiségiek is részei és részesei. /Ágoston Hugó: Az építőmester. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Lupényban, a 30 évvel ezelőtti nagy sztrájk városában ünnepelték meg idén a bányásznapokat. Az emlékezők a bányászzenekarral a lupényi bánya 2-es számú kapujához vonultak – 1977-ben itt volt a sztrájk központja. A közelben lévő – azóta éppen emiatt lebontott – postaépületben, illetve az itteni bányában tartották túszként augusztus 2-án az eredetileg kiküldött Ilie Verdet miniszterelnököt, itt fogadták egy nappal később füttykoncerttel Ceausescu diktátort. Lakatos Zoltán, a bányászszakszervezet jelenlegi vezetője leleplezte a harmincéves évforduló alkalmával felállított emléktáblát. Bemutatták Marian Boboc és Mihai Barbu könyvét a bányászsztrájkról. Az egész Zsil völgyéből körülbelül 40 000 bányász vett részt a sztrájkban. A bányászok a sztrájkot elindító Lupényban gyűltek össze. Hangszórókat szereltek fel a város központjában, melyen ország-világ hallatára ismertették rendszerellenes álláspontjukat. Az alapos archívum-kutatás, illetve a tanúk megemlékezése alapján elkészült könyv szerzőinek sikerült némi fényt deríteniük az eseményekre. A megtorlásban 160 bukaresti és 700 hunyadi, illetve környező megyékből való szekus vett részt Plesita tábornok vezetésével (aki 1981-ben Carlost, a híres nemzetközi terroristát bérelte fel a Szabad Európa Rádió elleni bombamerénylet elkövetésére, aki most is büszkén dicsekszik az országos médiában, hogyan tanította móresre a “nép ellenségeit”). A bányászok számára a sors távolról sem volt olyan kegyes: több ezer embert küldtek el a Zsil völgyéből, köztük Constantin Dobre sztrájkvezetőt, aki Craiován kapott kényszerlakhelyet (onnan 1990-ben menekült Angliába, ahol menedékjogot kapott). A helyben maradók közül szintén több ezer embert üldözött a Securitate. A 40 000 sztrájkoló közül 15-öt találomra választottak ki bűnbaknak, s mondvacsinált köztörvényes bűnökért ítélték el. A halálos áldozatok pontos számát nem sikerült megállapítani. /Chirmiciu András: Főhajtás a hősök előtt. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

A súlyos aszály miatt négyéves mélypontra csökken idén Romániában a búzatermés. Az előzetes becslés szerint a termés csak 3 millió tonna körül lesz. A kenyér és sütőipari termékek ára idén akár 40%-kal is nőhet Romániában az aszály és az annak nyomán várható gyenge búzatermés miatt. Tavaly Romániában mintegy 5,7 millió tonna búzát takarítottak be, tavalyelőtt 7,6 millió tonnát. /Dagad a búzakrízis. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

A Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) augusztus 7-i döntése értelmében a jövőben az egyházi tisztségviselők Szekuritátéval fenntartott kapcsolatait is megvizsgálják. Mircea Dinescu a CNSAS nevében közölte, kérni fogják a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ és a Külső Hírszerző Szolgálattól /SIE/ egyes magas rangú ortodox egyházi tisztségviselők múltjának felülvizsgálását, elsősorban azokét, akik Teoctist halála után elfoglalhatják a pátriárka helyét, „ne megválasztásuk után derüljön ki, hogy szekus tábornokok voltak”. A lapok arról írtak, hogy a pátriárka tisztségére jelentkező főpapok közül többen is együttműködtek Ceausescu politikai rendőrségével. Az egyháziak átvilágítását korábban a 19 nem kormányzati szervet átfogó Román Polgári Fórum (FCR) is nyomatékosan kérte. A román ortodox egyház szóvivője, Constantin Stoica leszögezte: az általa képviselt intézmény már 1997-ben síkraszállt az egyháziak szekus dossziéinak megnyitása mellett, ezt 2001-ben a Szent Szinódus megerősítette, tavaly pedig hasonló értelemben nyilatkozott Teoctist pátriárka is. Eddig egyetlen ortodox főpapnak volt bátorsága önként megvallani szekus múltját: a Bánság metropolitája, Nicolae Corneanu tette meg ezt a lépést. Miután tavaly Traian Basescu államfő kezdeményezésére a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntött a papság dossziéinak nyilvánosságra hozásáról, három további egyházvezető vallott színt, így kiderült, hogy Tomis érseke, Teodosie besúgói fogadalmat írt alá – hazafias meggondolásból -, akárcsak Gyulafehérvár érseke, Andrei Andreicut, Iustin Marchis, a bukaresti Stavropoleos templom papja pedig „három-négy, esetleg öt-hat” jelentést írt a cheiai kolostorba látogató külföldiekről. /Bogdán Tibor: Átvilágítják a pópákat is. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

Tőkés László is helyet kaphat a legnagyobb romániai magyar párt listáján – állította Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Hetek című tévéműsornak adott nyilatkozatában, amelyben elismerte: személyes felelősség is terheli a szövetség utóbbi hónapokban elszenvedett politikai kudarcai miatt. A román államfőről szóló népszavazás eredménye után arra a következtetésre jutott, hogy sokkal szorosabb kapcsolatra van szükség az RMDSZ és választói között, „és ebben nekem, mint az RMDSZ elnökének az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kell vállalnom” – mondta Markó. Kifejtette: „számos kérdést alapvetően másként látunk, mint Tőkés László, illetve a körülötte lévő viszonylag kis csoportosulás, amely őt támogatja. De bármily kicsi is ez a szavazóbázis, a szavazáskor számottevő lehet mégis, mert az ötszázalékos bejutási küszöböt az európai parlamenti választáson át kell lépnünk. A véleménykülönbségek ellenére, azt hiszem, a jövőképünk nem különbözik lényegében. Éppen ezért elképzelhető az együttműködés. ”Markó az elmúlt időszak történéseiért személyes felelősséget érez. „A jövőben figyelembe kell vennünk azt is, hogy az RMDSZ-en kívül is vannak politizáló csoportok, és ezek bár jóval kisebb támogatottságúak, mégsem szabad őket lekezelni, hanem együtt kell velük működnünk” – hangoztatta Markó Béla. /Markó Béla személyes felelősséget érez. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 8./

Augusztus 7-én is testükkel védték a Nagyváradon Sebes-Körös partját az Erdélyi-szigethegység Regionális Ökológiai Szolgáltatóközpont tagjai, akik augusztus 3-a óta folyamatosan őrzik a Dacia híd és a Szent László tér közötti szakaszt. A partrendezést elkezdő földgyalukat sikerült leállítaniuk, most arra figyelnek, hogy a fairtást se folytassák a munkások. A folyópart takarítására Dan Gherdan, a polgármesteri hivatal zöldövezetekért felelős osztályának vezetője adott parancsot. A tiltakozók hiába érveltek azzal, hogy a fák metszését ősszel vagy tavasszal kell végezni, illetve, hogy a környezetvédelem nem engedélyezte a favágást. Titokban zajló fairtásra panaszkodnak a folyópartra néző házak lakói is. Hajnalban vágták ki a fűzfákat, mondták. /Gergely Gizella: Titokban irtják a Körös-part fáit. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

Romániában az ingatlan-visszaszolgáltatások egyik kényes pontját alkotják azok az épületek, amelyekben jelenleg valamilyen intézmény működik. Ezek között is érdekes az egyetemek által birtokolt ingatlanok helyzete. Nemrég azonban, egy nagyszebeni bíróság precedens-értékű döntést hozott: ha az egyetemeket az állami költségvetésből finanszírozzák, akkor állami intézmények. Ez megnyitotta a visszaszolgáltatás lehetőségét olyan kényes esetek számára is, mint a kolozsvári Marianum épülete. A Marianumot a római katolikus egyház követeli vissza. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó 501-es törvény értelmében, a megszabott határidőig (2004. március 3.) országszerte összesen 7568 épületre nyújtottak be kérvényt. A római katolikus egyház 992 kérést iktatott, ebből 508-at a gyulafehérvári főegyházmegye. Egy év leforgása alatt a különleges bizottság összesen 277 dossziét hagyott jóvá, ebből a katolikus egyház számára 73 dossziét. A Marianum épületét 1911-ben szentelte fel Majláth Gusztáv püspök. Az intézmény igazgatója a mindenkori kolozsvári plébános volt. A hamar fogalommá vált iskolába egész Erdélyből jöttek növendékek, felekezetre, nemzetiségre való tekintet nélkül. A hátsó bentlakás építése 1914-ben kezdődött, 1916-ban szentelték fel. Az államosításig 26 701 tanuló végzett ott, köztük 4404 bentlakó. Az intézetnek három saját kiadványa volt, az Értesítő (1911 – 1938), az Évkönyv (1942 – 1943), illetve az Erdélyi Magyar Lányok ifjúsági folyóirat (1924 – 1931). Az 1948-as tanügyi reform során az iskolát feloszlatták, az épületet a Bolyai Tudományegyetemnek adták. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nincs törvényes akadálya a Marianum visszaszolgáltatásának. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen július közepén, a közgazdászok államvizsgájával /91 hallgatóból 90 sikeresen államvizsgázott/ teljesült az akkreditáció egyik alapvető feltétele: az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező tanintézmény végzősei három éven át sikeresen államvizsgáztak egy akkreditált romániai egyetemen. Az 50 százalék plusz 1 helyett 99 százalékban teljesítették az akkreditáció ezen feltételét. Az akkreditációs kérelmet ősszel nyújtják be. Marosvásárhelyről két (informatika, illetve pedagógia), Csíkszeredából pedig négy szak akkreditációját (román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom, társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok, szociológia és a közgazdász szakot) készítették elő. A rövid hat év alatt nem lehetett docensnek kinevelni oly számú oktatót, akikkel minden szakot lehessen akkreditálni. Van egyetemi gyakornok, tanársegéd, van még adjunktus is, és van professzor. Az idős professzorok sok esetben betöltötték a nyugdíjkorhatárt, taníthatnak, de az akkreditációnál nem veszik figyelembe titulusukat. Nagyon sok fiatal oktató megvédte tézisét, megvan a doktori címük, és hamarosan teljesítik a docenssé történő előléptetés feltételeit is. Ehhez azonban legalább tíz év szükséges. Ezért van szükségük más romániai egyetemekről vagy Magyarországról, esetleg az Európai Unióból érkező, betanító egyetemi oktatókra. Eddig a román törvény negatívan diszkriminálta a külföldi egyetemi oktatók helyzetét. Azt mondta, csak ideiglenesen, egy évig foglalhatnak el állást a romániai oktatásban. Azonban január 1-től, amióta Románia EU-tag, ez a törvény már nem alkalmazható. Ezt elismerik Romániában, de új törvényt még nem dolgoztak ki. A két egyetem hosszú távon úgy tud együtt élni, ha komplementáris képzést vállal fel. Amit a Babes–Bolyai nem tud felvállalni, erősítse a Sapientia, és fordítva. Kevés kivételtől eltekintve ez így is van. A Babes-Bolyai kimondottan tudományegyetem, soha nem indít műszaki szakokat. /Oláh-Gál Elvira: Rajt előtt a Sapientia akkreditációja. = Csíki Hírlap (Csíkszereda), aug. 8./

Pontosított a Gyulafehérvári Érseki Hivatal Gergely István csíksomlyói plébános áthelyezése ügyében, tekintettel arra, hogy a hívek közül többen is tiltakoztak a döntés ellen. Az érsekség értékeli a hívek ragaszkodását lelkipásztorukhoz, de úgy véli, a döntést kifogásoló kampánynak nem a csíksomlyói hívek a főszereplői és nem is katolikusok a fő mozgatói. Az érseki közleményből kiderül: a gyulafehérvári döntés ellen tiltakozó egyháztanács azon kísérletének, hogy maga válasszon plébánost, nincs törvényes alapja. /Pontosít a Gyulafehérvári Érseki Hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Ferenczes István, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője felháborítónak tartja a cikkben (Apasággal vádolják Tisztit, Krónika, 2007. aug. 2.) idézett nyílt levelet, ez az emberi méltóságot is mélyen sértő förmedvényt. És teszik ezt egy mozgalom, platform nevében. Miféle párt, mozgalom, platform lehet az, miféle tagsága van, hogy megengedik elnöküknek és alelnöküknek ezt a hangnemet, ezt a zsigeri gyűlölettel teli beszédmódot? A Kelemen Kálmán elnök és Bárányi Ferenc alelnök által aláírt nyílt levélben az állították, hogy Gergely István plébánosnak gyereke van, ezért helyezik el. Az állították, hogy Jakubinyi György érsek ezt nem tette publikussá. Honnan tudják ezt, kérdezte Ferenczes István. Azt írják tovább a kereszténydemokrata mozgalmárok, hogy Gergely Istvánt a Lázár-lovagrend kizárta tagjai közül. Nem írták meg, hogy ezt kizárólag a jászvásári püspökség nyomására tették, azért, mert Tiszti időközönként magyarul misézett a csángómagyaroknak. /Ferenczes István, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője: Feszítsd meg? Olvasói levelek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes új aligazgatója a magyar tagozat munkájáért is felelős, részben azt vezeti. A kibédi, fiatal tanárember sikeresen versenyvizsgázott. Kibéden volt tanár, amikor létrehozta a tánccsoportot. Megszervezte a Gyöngykoszorú-találkozókat Kibéden. Tavaly rekordévet zárt a kibédi néptánccsoport: 107 fellépésük volt majdnem tíz országban. Barabási Attila kibédi csoportjával került kapcsolatba a művészegyüttessel. A sikeres versenyvizsga után megegyeztek, hogy iskolaidőben hetente továbbra is két napot Kibéden tanít, a többi napon az együttesnek él. Szeretné megtartani a jó légkört mind a jelenlegi, mind a mostani és egykori művészek között. Elsősorban anyagi támogatásra lenne szükségük. Tervezik egy új próbaterem építését és egy autóbusz megvásárlását is. A magyar tagozat négy éve nem volt komoly, külföldi előadáskörúton. Ezenkívül DVD-lemezek kiadása is szerepel a tervek között. /Nagy Botond: A zászlóvivők tisztelete. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

A gyulafehérvári ifjúság Fehér-kék amatőr színjátszó csapata a nyári időszakban is készült újabb előadással. A több vidám jelenetből álló műsort augusztus 4-én, adták elő a helyi Ferdinánd utcai RMDSZ-székházban. /Zsebe Márta: Színdarabos Anna-bál Gyulafehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

„Kezdő képzőművészek, mutassátok magatokat!” Ez is lehetne a mottója az augusztus 6-án tartott kiállítás-megnyitónak Kolozsváron, a Barabás Miklós Céh (BMC) Farkas utca 27. szám alatti székhelyén. Berze Imre, a Képzőművészeti Egyetem monumentális kerámiaszakának idei végzőse három-három kerámiaalkotással, illetve képpel rukkolt elő. /Ö. I. B. : Jégtörő pályakezdő tárlat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Megjelent Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró, egyetemi tanár háromkötetesre tervezett munkájának első kötete: 1956 erdélyi mártírjai: Szoboszlai-csoport /Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely/. Ebben arra tesz kísérletet a szerző, hogy az 1956-os magyar forradalomhoz kapcsolódó négy romániai hazaárulási per teljes anyagát bemutatassa. A nemrég napvilágot látott első kötet dokumentumanyagának nagy része a Szoboszlai-per irataiból összeállított válogatás. A cél: hiteles, eddig nem publikált levéltári dokumentumok közzététele. A maguk teljességében olvasva ezeket a dokumentumokat, hátborzongatóak. A könyvben fény derül a vallatók, verőlegények idegőrlő kihallgatásainak minden embertelen módszerére. A levéltári kutatás nem ment zökkenőmentesen, Tófalvi csak tizenkét évi szakadatlan kérvényezés és kihallgatások egész sora után tanulmányozhatta át a periratokat. /Vargancsik Tekla: Egy ördög gépezet mechanizmusáról. = Központ (Marosvásárhely), aug. 8./

Augusztus 8-án folytatta székelyföldi körútját a Kovászna megyébe magánlátogatásra visszatérő Traian Basescu államfő. Kijelentette: a magyar gyerekeknek speciális tanrend szerint, idegen nyelvként kellene tanítani a román nyelvet. Ezt a magyarság és az RMDSZ évek óta követeli. Tamás Sándor képviselő elmondta, látogatásai során az elnök nem győzte dicsérni a környezet szépségeit, hevesen bírálta ugyanakkor az utak minőségét. A jelek szerint Basescu magánlátogatásának programjában nem szerepel a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) való egyeztetés. A tanács nyílt levele szerint az elnök székelyföldi látogatása jó alkalmat jelenthet arra, hogy az SZNT vezetői és Basescu végre konkrét tárgyalásokat folytassanak Székelyföld autonóm státusát illetően. /Sz. K. : Az államfő kezdi érteni igényeinket? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

Ebédre hívott meg magyar újságírókat augusztus 7-én Traian Basescu államfő a volt Ceausescu-villába, Kovásznán. A találkozón Bodor János, a Háromszék sepsiszentgyörgyi napilap tudósítója, valamint Kocsis Cecília, a Székely Hírmondó kézdivásárhelyi hetilap főszerkesztője vett részt. Az elnök az ebéden elismerte: az I-VIII. osztályos magyar anyanyelvű diákoknak idegen nyelvként kellene oktatni a román nyelvet. Erre – mint hangoztatta – a háromszéki látogatása során magyar nemzetiségű emberekkel lezajlott beszélgetései során jött rá. A nyilvánosságot nem vállaló újságíró adatközlő elmondta, kicsikarták az elnöktől, hogy mondja ki: egyetlen kormánynak sem volt érdeke befektetéseket hozni Háromszékre – de Hargita megyébe sem –, mert a Székelyföldről kevés szavazatra számíthattak a mindenkori bukaresti politikusok. Basescu megismételte korábbi álláspontját a székelyföldi autonómia kapcsán: támogatja az ország összes vidéke részére egyaránt hasznos helyi autonómiát, decentralizációt, függetlenül attól, hogy Kovásznáról vagy Craiováról van szó. /Domokos Péter: Székelybarát” román elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

Kelemen Hunor tagadta, hogy létezne az RMDSZ megbízásából készített közvélemény-kutatás, amelyre Tőkés László szerint Markó Béla hivatkozott a kettejük tíz nappal ezelőtti megbeszélésén. A tárgyalócsapatban Tőkés oldalán részt vevő Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke pontosított. Markó úgy fogalmazott: „friss felmérési adataik vannak”, amelyek szerint Tőkés László függetlenként nem juthat be az Európai Parlamentbe, és Tőkés ellenében az RMDSZ is csak egy huszáros kampánnyal léphetné esetleg túl az ötszázalékos küszöböt. Markó ezekre az adatokra hivatkozva javasolta a két tábor megegyezését. Toró hozzátette, a Tőkés László által idézett százalékok egy korábbi felmérésből származnak. Toró T. Tibor EMNT-alelnök elmondta az RMDSZ-szel folytatandó megbeszélésen szorgalmazni fogják, ha van ilyen felmérés, azt tegyék ki az asztalra az RMDSZ-es tárgyalópartnerek. /Gazda Árpád: Hol volt, hol nem volt felmérés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

A tehetségkutató műsor középdöntőjét augusztus 20-ára időzítette az MTV. Erdélyiek is versenybe szállnak az István, a király jubileumi előadásában való részvételért. A Magyar Televízió a kezdetektől figyelemmel kísérte a rockopera sorsát, és egyik legnagyobb eredményének a 2003-as csíksomlyói előadás közvetítését tekinti. Ennek folytatásaként karolta fel a Társulat című tehetségkutató produkciót, amelynek győztesei 2008-ban a rockopera új előadásában szerepelhetnek. Az ősszel induló műsor szereplőinek válogatása lezárult, meglehetősen sok határon túli magyar fiatal részvételével. A nézők először augusztus 20-án találkozhatnak az MTV képernyőjén a műsorral. /Erdélyiek a Társulatban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

Pótolhatatlan veszteséget jelent dr. Vargha Jenő nyugalmazott egyetemi docens /Kézdivásárhely, 1925. szept. 26. – Kolozsvár, 2007. júl. 29./ eltávozása volt tanítványai, kollégái, barátai számára. Mint ember és mint tanár példaképük volt, a megtestesült becsületesség, pontosság, rendszeresség és alapos tudás megszemélyesítője. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végzett, a szerves kémia tanszékre nevezték ki és nemsokára megszerezte a kémiai tudományok doktora címet. Rövid ideig a Bolyai Tudományegyetem Kémia Karának dékánja volt. A Bolyai, majd ennek felszámolása után a Babes–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelven tartotta előadásait. Közben értékes kutatómunkát is végzett. Nagyszámú diáknak vezette diplomadolgozatát kitűnő eredménnyel. Tudományos kísérletező munkájának eredményeit több konferencián mutatta be és számos hazai és külföldi szakfolyóiratban közölte. Három magyar, és egy kétkötetes román nyelvű szerves kémiával foglalkozó jegyzet szerkesztője, négy szabadalom társszerzője, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi és Matematikai szakosztálya által Múzeumi Füzetek néven kiadott közleményeinek szerkesztője. Éveken keresztül vezette a FIRKA (Fizika, InfoRmatika, Kémia Alapok) című ismeretterjesztő diákfolyóiratot. /Dr. Makkay Klára: Búcsúzunk dr. Vargha Jenő egyetemi tanártól. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

Nagy vihart kavart Traian Basescu székelyföldi kijelentése: az államfő hirtelen belátta, hogy a magyar gyerekeknek valóban idegen nyelvként kellene oktatni a románt. A PNL, a PRM és a PC veszélyesnek, államfőhöz méltatlannak minősítette Basescu nyilatkozatát. Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő szerint kettős játékot űz az államfő. Egyrészt babérokra tör kisebbségi kérdésekben, amelyekben különben ő is és pártja is rendszerint elutasító magatartást tanúsított, másrészt sejti, hogy ha tőle származik az ötlet, a parlament nagy része már csak ezért sem fog mellette szavazni, a dologból tehát úgysem lesz semmi. Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselője úgy vélte: visszatetsző, hogy Romániában a román nyelvet idegen nyelvként kezeljék. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke szerint az államfő elhúzódó kovásznai és hargitai látogatása azt sugallja, hogy a magyar kisebbség valóban diszkrimináció áldozata, és hogy a Magyar Polgári Szövetségnek nyomós oka van arra, hogy párttá alakuljon. Nem tartotta helyénvalónak Basescu kijelentését Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke sem. Asztalos Ferenc képviselő, a parlament oktatási bizottságának tagja emlékeztetett: az RMDSZ évek óta foglalkozik a román nyelv oktatásának kérdéskörével. Megnyerték a bukaresti és a brassói egyetem román tanszékének ez irányú szakmai támogatottságát, akik írásban ismerték el azt, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek románnyelv-oktatásán változtatni kell. A kisebbségi törvény elfogadását a Demokrata Párt (PD) akadályozta. Egyetértett az államfő kijelentésével Emil Boc kolozsvári polgármester, a PD elnöke. Nem várható el, hogy egy magyar környezetben felnőtt gyerek ugyanolyan szinten ismerje a román nyelvet, mint egy olyan, aki otthon hét évig románul beszélt – fogalmazott a politikus. /Nagy-Hintós Diana: Retorikaváltás nyelvoktatás-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete üdvözli Traian Basescu kijelentését, miszerint a románt idegen nyelvként kellene oktatni a magyar diákoknak. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke elmondta: „a nem hivatalos látogatáson Kovászna megyében tartózkodó Traian Basescu belépett a valóság birodalmába, és meggyőződött arról, amit az MPSZ már évek óta hangoztat, hogy rendszerváltozásra van szükség a román nyelv magyaroknak való oktatásában. ” A sepsiszéki MPSZ elnöke emlékeztetett: az MPSZ feljelentést tett a román nyelv oktatásának ügyében a Diszkriminációellenes Tanácsánál, ám egyelőre nem kaptak választ. /Az MPSZ üdvözli az elnök kijelentését. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

Augusztus 9-én Basescu elnök Kovásznáról Kézdiszékre indult. Az államfő a Vár komplexumba ment, ahol Daragus Attila és Enikő, a panzió tulajdonosai várták. Az elnöki pár egy órát töltött Daraguséknál. Basescu meglepődve vette tudomásul, hogy vendéglátójuk nem csak sikeres magánvállalkozó, hanem Torja alpolgármestere és a falusi turizmussal foglalkozó országos szövetség elnöke is. Daragus többek között a falusi turizmus helyzetére, a vidékre jellemző infrastruktúra hiányára, az utak rossz állapotára hívta fel az államfő figyelmét. Basescu az épülő ökumenikus kápolna kapcsán örömét fejezte ki, és gratulált Daragusnak az ötletéhez, továbbá megígérte, hogy eljön az avatóünnepélyre. Ezután az elnöki pár a Szent Anna-tóhoz látogatott, majd Székelyudvarhelyre és Csíkszeredába indult. /Iochom István: Basescu Bálványoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

Nemzetstratégiai kérdésekről és a határon túli felsőoktatásról szóltak az előadások augusztus 9-én Nagyváradon, a Kárpát-medencei Nyári Egyetem ötödik napján. Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának igazgató-helyettese előadásában kifejtette: Magyarország az állami feladatokat nem kívánja átvállalni, az anyanyelven való oktatási lehetőségeket azonban támogatja. A Magyarország által oktatási-nevelési támogatásként szétosztott 6 milliárd forint a határon túli magyaroknak szánt összes anyagi juttatás felét képezi. Zilahi szerint azonban egyelőre nem tudni, mennyire hatékony ez a fajta anyagi támogatás. Sok visszaélésről s kaptak hírt. „Egy új egyetem indítása nemcsak pénz kérdése, hanem szakmai kérdés is – vélekedett Zilahi. – Ezért a szakképzett tanárok és diákok hiányával küszködő Erdélyben kétszeresen meg kell fontolni egy állami finanszírozású magyar egyetem létrehozását”. Szerinte a magyarul érettségizők száma nagyrészt azonos a már meglévő magyar egyetemi helyekével. „A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet minőségi egyetemmé kell fejleszteni. Igen komoly kérdésekkel szembesültünk a most induló akkreditációs eljárás során. Kérdéses, hogy az egyetem meg tud-e felelni a szigorú feltételeknek az infrastruktúra, a diákok létszáma és a megfelelő tudományos fokozattal rendelkező tanárok létszámának tekintetében” – tette hozzá Zilahi. Az előadás után felszólaló Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke cáfolta az elhangzottakat. Elmondása szerint Romániában jelenleg kétszer annyi magyar ajkú diák tanul román felsőoktatási intézményekben, mint magyar egyetemeken. A népességi mutatókat figyelembe véve elmondható, hogy a romániai magyarság 6,6 százalékos népességi arányához viszonyítva, a fiatalok mindössze 4,4 százaléka tanul tovább. Hantz kifejtette, az elmúlt 15 év történései is bizonyítják, hogy önálló magyar felsőoktatási struktúra nélkül sohasem oldódik meg az oktatói hiány. Hantz pontosította, hogy nem új egyetemet akarnak alapítani, hanem a már meglévő marosvásárhelyi és kolozsvári egyetemekből szeretnék visszaállítani a Bolyai Egyetemet. Ha ez megtörténik, annak akkreditálása már csupán politikai kérdés. A felvidéki hallgatók azt kérték, a magyar állam a jövőben vállalja fel a többség nyelvén tanuló magyar ajkú értelmiségiek segítését, valamint a doktorandusi képzés kiemelt támogatását is. /Gergely Gizella: „Egyetemes” ütközet a nyári egyetemen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenességéről ismert elnöke augusztus 9-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be: pártja olyan törvény előkészítésén dolgozik, amelynek alapján a trianoni békeszerződés és a Benes-dekrétumok hatályának megkérdőjelezőit büntetőjogilag felelősségre lehet majd vonni és bírói ítélettel börtönbe zárni. „Hadd tudják meg, hogy annak, aki a II. világháború utáni európai rendezést kétségbe vonja, börtönben a helye. Ott aztán majd töprenghet mindezekről” – jelentette ki a Robert Fico vezette koalíciós kormányhoz tartozó SNS vezetője, arra reagálva, hogy az ellenzéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) a héten jelezte: a szlovákiai magyarok jogfosztását törvényesítő Benes-dekrétumok kárvallottjainak jelképes jóvátételét szeptemberben törvénytervezet előterjesztésével kívánja szorgalmazni. „A Magyar Köztársaság a szlovákok sérelmeit akkor sem tudná orvosolni, ha még további két évezredig fennállna” – jelentette ki Slota, aki a héten immár másodszor beszélt arról, hogy ha a magyarok bármit is követelni merészelnek, akkor pártja is benyújtja a számlát, kártérítést fog követelni azokért az 1938 és 1945 közötti sérelmekért, amelyeket a Horthy-hadsereg katonái követtek el „Szlovákia megszállása idején, szlovákok ezreit mészárolták le, családokat irtottak ki, az öregasszonyokat pedig magyar szomszédjaik aggatták lámpavasakra” – idézte Slotát a SITA hírügynökség. Slota jelezte, hogy pártja ismét a „köztársaság védelméről szóló törvény” előkészítésén dolgozik. Az SNS a kilencvenes években – akkor is kormányzati pozícióban – sorozatosan kísérletezett ugyanezzel a nyíltan magyarellenes tervezettel, amelyről annakidején még a szlovák lapok is azt írták, hogy ilyen kódexnek még az inkvizíció korában sem lett volna esélye. Slota helyettese, Anna Malíková Belousovová szerint Csáky Pál, az MKP elnöke azért állt elő a kárpótlást célzó tervezettel, mert csökken az MKP támogatottsága, és „a Trianonba belenyugodni képtelen magyarországi politikai elit nyomása alatt áll, de mert azok a revízió kérdését nem vethetik fel, ezért az MKP-val végeztetik el a munkát. ” Belousovová erkölcstelennek nevezte, hogy Csáky Pál, az MKP elnöke a holokauszt áldozataihoz hasonlította a Benes-dekrétumok kárvallottjait, s ily módon megsértette a vészkorszak áldozatait. /Slota börtönbe vetné Trianon megkérdőjelezőit. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Maroshévízen a reformátusok kétszeres hátrányban vannak: etnikai és vallási kisebbségben élnek. Számuk alig haladja meg a hatszázat. Az itteni magyar reformátusok nagy részét a hatvanas évek iparosítási szele fújta ide. Balla Árpád lelkész elmondta, hogy hívei a szegények közül kerülnek ki. Maroshévíz a székelyföldi román ortodoxia egyik központjának számít. A település már a hetvenes években a magyarellenesség egyik fészkének számított. A helyzet most sem idillikus, de sokat változott. A református parókián szegénykonyha működik, ahol nemzetiségi és felekezeti megkülönböztetés nélkül minden rászorulót segítenek Az önkormányzat egyetlen fillérrel sem támogatja a szociális tevékenységet. /Szucher Ervin: Gyülekezeti ház épül. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

A szabadkőművességet rendszeres emlegetik a sajtóban. Florian Pittisről megírták, hogy szóvivője volt a román páholynak. Horváth Andor emlékezett arra, hogy 2000 novemberében a televízióban rémregénybe illő dolgokat adtak elő arról, hogyan torpedózták meg külföldről az 1990 után újjászerveződő román szabadkőműves páholy tevékenységét előbb bomlasztással és megosztással, majd önkényesen idegen nagymester kinevezésével. Akkoriban Horváth Andor interjút készített a mozgalom egyik „nagy öregjével”, D. A. L. -val. Megkérdezte: milyen mértékben tekinti a román szabadkőművesek körében folyamatosan végbemenő különös eseményeket a Szekuritáté művének. Nagymértékben annak tekinti őket, hangzott a válasz. /Horváth Andor: A páholy mögött. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Néptánc-, népdal- és hangszeroktatás várja ezen a héten Válaszúton a XVI. Mezőségi Néptánctábor résztvevőit. A Kallós Zoltán Alapítvány által szervezett nemzetközi rendezvényre idén is számos külföldi vendég érkezett. Minden napra adatközlő énekeseket, táncosokat hívtak meg. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató tartott előadást. A népdaloktatást Kallós Zoltán és Sánta Emőke vezeti. /Dézsi Ildikó: Válaszút. Mezőségi néptánctábor és hangszeroktatás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

Bogdan Olteanu, a képviselőház liberális elnöke kijelentette: Traian Basescu javaslata a román nyelv idegen nyelvként történő oktatásáról a magyar diákok számára ostobaság, hiszen 2003-tól ezt törvény szabályozza. A bírálatokra reagálva Traian Basescu Csíkszeredában leszögezte: románellenes az, aki nem érti meg a román nyelv idegen nyelvként történő oktatásának előnyeit. /A házelnök is kommentál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./