Végre találtak egy pár volt szekust, akit perbe lehet fogni embertelen bánásmódjuk miatt. Tizennyolc év után. Ennyi kellett hozzá, hogy megtalálják őket. Pedig rengeteg, többtízezer volt belőlük annak idején. Most aztán reszkethetnek, hogy elveszítik a munkájuk után jól megérdemelt húsz-harminc millió lejecske nyugdíjukat. Mert a szabadságukat már aligha. /B. É. : Jobb későn... ? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

A Szekuritáté besúgója volt Iustin Moisescu pátriárka, a közelmúltban elhunyt Teoctist elődje, a Cotidianul című bukaresti napilap szerint. A lap Cristian Vasile történészre hivatkozott, aki a kommunizmus bűntetteit felsoroló, tavaly elkészült Tismaneanu-jelentésben az egyház és a kommunista rendszer közötti kapcsolatokról szóló fejezet szerzője. Vasile szerint a román ortodox egyház legmagasabb tisztségét 1977 és 1986 között betöltő Iustin már azelőtt is együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel, hogy erdélyi metropolitává nevezték volna ki. Az egyházfőnek hálózati dossziéja volt. A dokumentumok szerint Iustint a szélsőjobboldali légionárius mozgalomhoz fűződő kapcsolatai miatt zsarolták. /Balogh Levente: Szekus besúgó volt Teoctist elődje. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

Szilágyi Domokosról, a Szekuritáté által beszervezett költőről készített Szemből, halál címmel készített filmet B. Nagy Veronika, a Román Televízió magyar adásának főmunkatársa. Elmondta, hogy a legnagyobb kortárs költőként tisztelte Szilágyi Domokost. Ezért is volt döbbenetes számára, amikor kiderült, hogy még diák korában beszervezte a Szekuritáté, és többek között az ő jelentéseit is felhasználták egyik diáktársa, Péterffy Irén elítélésekor. B. Nagy Veronika eredetileg nem is Szilágyi Domokosról akart filmet készíteni, hanem magáról Péterffy Irénről, akit tíz évre ítélték el 1959-ben – többek között azért -, mert nem volt hajlandó ellenforradalomnak nevezni az 56-os magyar forradalmat. Ebből öt évet börtönben is töltött. Az ő engedélyével elkezdte tanulmányozni a kikért dossziéját, amiben szerepeltek egy bizonyos Pavelnek és Balogh Ferencnek a jelentései is. Balogh Ferencről kiderült, hogy valójában Szilágyi Domokos. Ekkor megálltak a portréfilm munkálatai, hirtelen nem is tudta, hogy mit kezdhetne a történettel. Azután nyilvánosságra került minden. A költő volt élettársa a történésszel /Stefano Bottonival/ együtt kiadott közösen egy közleményt, melyben leírták, hogy Szilágyi Domokost valóban beszervezte a Szekuritáté. Péterffy Irén ekkor tudta meg, hogy ki valójában Balogh Ferenc. Épp ezért ez a dokumentumfilm B. Nagy Veronika számára egy életre szóló élmény, különleges emberekkel ismerkedhetett meg. Péterffy Irén, akit nem tudnak beszervezni, éveken át börtönben ül, ennek ellenére is azt mondja, hogy nem Szilágyit kell elítélni, hanem a főbűnösöket megkeresni: azokat, akik arra kényszerítették, hogy jelentéseket írjon róla. /Erdős Zsófia: Szemből, halálra. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

A Gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont háza táján nyári időszakban sincs pihenő: állagmegóvási munkálatokat végeztek a művésztelep szoborparkjában. A kőszobrok talapzatait erősítették meg, és rögzítették az ezt igénylő szobrokat, mondta el Kassay Péter, az alkotóközpont igazgatója. A kolostor előtt lévő Bethlen Gábor-szobrot a fejedelem nevét viselő helyi általános iskola szerette volna saját udvarán elhelyezni, de a kérésnek nem tudnak eleget tenni. „A nagy tömegű és méretes szobor elmozdítása nagyon kockázatos. Félő, hogy szállítás közben megsérül” – magyarázta az igazgató. A Gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont tulajdonában jelenleg 84 kő- és faszobor van, az alkotások jelentős része 1974 és 1989 között készült. /Jánossy Alíz: Kibillent műalkotások. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

Visszakerült az Urmánczy-család tulajdonába az azonos nevű maroshévízi fürdő. Az Urmánczy-fürdőt 1870 körül vásárolták az Urmánczy-bárók a szárhegyi Lázár- grófoktól. A meleg ásványvizet ivókúrára javasolták bélbántalmak gyógyítására, fürdőként pedig vérkeringési zavarok és magas vérnyomás enyhítésére használták. A strandot és környékét 1948-ban államosították. A fürdő 1950–1989 között sok turistát vonzott, ebben az időszakban lebontották a régi épületet, helyére szintén fából öltözőket építettek, míg a 70-es évek végén az addig fedett kis medencét nyitott medencévé alakították. A rendszerváltás után az Urmánczy-család leszármazottai visszaigényelték az olimpiai méretű strandot, de több mint 15 évnek kellett eltelnie, hogy ezt visszakapják. Állapota közben nagyon leromlott, az utóbbi két évben a fenntartó – a városi önkormányzat – már nem üzemeltette. Közben minden mozdíthatót elloptak, a medence pedig valóságos szemétgödör lett. A visszakapott strand tulajdonosainak képviselője, Szabó Kálmán elmondta, jövőre nekilátnak a strand és környéke rehabilitációjához, hogy mielőbb újból üzemképes lehessen. /Czirják Károly: Visszaszolgáltatták az Urmánczy-fürdőt. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./

Nemzetközi, országos, politikai, regionális hírek, videó- és fotóanyag, Humor, Életmód, Bulvár, más szóval: www.erdon.ro, az új erdélyi hírportál. – A portál szerkesztői nagy hangsúlyt fektetnek a szolgáltatásokra is: apróhirdetések, ingatlanok és autók hirdetései, állásajánlatok, mozi- és tévéműsorok, egész Erdélyt felölelő időjárás-jelentés – nyilatkozta Rais W. István főszerkesztő. /Új hírportál indult. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Segesvár magyar/református közössége emlék-istentisztelet keretében vett végső búcsút dr. Dávid Lászlótól, korábbi tudós lelkipásztorától, aki 2001-ben nyugalomba vonulva Székelyudvarhelyre távozott. Itt érte a halál július 30-án, kevéssel 75. születésnapja után. Dr. Dávid László /Árapatak, 1932. máj. 25. –Székelyudvarhely, 2007. júl. 30./ jeles értelmiségi családban született. Atyja püspök-helyettes, teológiai rektor, egyik fivére szerkesztő, irodalomtörténész, a másik szintén lelkész. A kolozsvári Protestáns Teológia elvégzése után segédlelkészi minőségben a kolozsvári teológián egyháztörténeti és művészettörténeti szakképzésben részesült. 1958 és 1963 között Székelymuzsna lelkipásztora. Innen ment Segesvárra, ahol lelkészként 38 éven át szolgálta egyházát, szórványsorba került hittestvéreit és a történettudományt. 1963-tól sorra jelentek meg történelem és művészettörténet témájú dolgozatai a Református Szemlében, a Korunkban és más folyóiratokban. 1969-ben elnyerte az egyháztörténet-tudomány doktora címet. Bejárta a Székelyföldet, különösképpen Udvarhelyszéket, fényképezve, rajzolva és leírva a látottakat, készülve fő műve megírására. 1981-ben vaskos kötetben jelent meg, adatolva, lábjegyzetelve, rajzok, fényképek százaival illusztrálva A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. 1988-ban megszervezte a segesvári református egyház és templom építésének centenáriumi ünnepségét. 1995-ben, munkásságának elismeréseképpen Budapesten átvehette a Műemlékvédelemért emlékplakettet. 2000-ben a márványtáblát építtetett Segesváron a templom falába, I. Rákóczi György fejedelemmé választása (1630. nov. 26.). évfordulóján, /Máthé Attila, Fehéregyháza: Búcsú dr. Dávid Lászlótól. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

Markó Béla sajtótájékoztatóján szóvá tette: ha Basescu a két megyében élő magyarok és románok konfliktusmentes kapcsolatairól beszél, el kellene ismernie az RMDSZ szerepét ebben. „Basescu ügyes politikus, megsúgták neki: a román oktatás fájó kérdés, s ő felmérte, anélkül vetheti fel, hogy román oldalról túlságosan nagy ellenkezést tapasztalna. Világos az üzenete a székelyeknek: nincs szükségetek az RMDSZ-re, magyar politikusokra. Hanem itt vagyok én, nyolc nap alatt jöttem, láttam, győztem, meg fogom oldani a problémáitokat” – mondta Markó. A téma kapcsán terjedelmes sajtóközleményt juttatott el az ÚMSZ-hez Kelemen Hunor ügyvezető elnök, aki az államfő érdeklődését üdvözlendőnek, egyes következtetéseit viszont sarkítottnak nevezi, s szembefordulást érzékel az államfő pártatlanságának alkotmányos követelményével. „Egyetlen pontban kell visszautasítanunk Basescu elnök keddi felvetését, ez pedig az autonómia tagadása” – reagált Tőkés László püspök, EMNT-elnök nagyváradi sajtótájékoztatóján az elnöki összegzésre. „Érthetetlen Markó Béla elnök úr ellenséges nyilatkozata, ahelyett, hogy az RMDSZ üdvözölné, hogy a román elnök végre beismeri, a magyar anyanyelvű diákoknak idegen nyelvként kellene a románt tanulniuk, ellenségesen viszonyul az elhangzottakhoz” – mondta a püspök. /Both Abigél, Szűcs László: Az RMDSZ támogatást vár. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Traian Basescu államfő látogatása után négy nappal, augusztus 16-án kerül Háromszék kökösi bejáratánál Székelyföld– Tinutul Secuiesc–Szeklerland feliratú plakát az előzőleg felállított nagyméretű reklámpannóra. A plakáton székely népviseletbe öltözött fiatalok strázsálta székely kapu alatt olvasható a régió háromnyelvű elnevezése. A pannót a Kovászna megyei önkormányzat állította föl, és rendelkezik a szükséges engedélyekkel. Ennek ellenére a belügyminiszter kijelentette, megvizsgálják a pannó felállításának körülményeit. Demeter János megyei tanácselnök a román többségű Bodza-vidéken is tervez felállítani hasonló, de más feliratozású plakátokat. /Domokos Péter: Székely kapu a megyehatáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Mégis készült az elmúlt hetekben olyan erdélyi magyar közvélemény-kutatás, mely az RMDSZ és vezető politikusai megítélésére, az európai parlamenti választások lehetséges magyar–magyar versenyére, és az erdélyi magyarság politikai opcióira vonatkozik. A Krónika napilap birtokába jutott a felmérés kérdőívének, és a kérdezőbiztosokkal kötött szerződésnek. Több kérdezőbiztos is elmondta, a felkészítőt az RMDSZ alkalmazásában levő szociológus, Kiss Tamás végezte, neki kellett leadni a begyűjtött adatokat is. A felmérés tényét Kelemen Hunor, a szövetség ügyvezető elnöke korábban a városi legendák közé sorolta. Az ügyvezető elnök az után is tagadta a felmérés létét, hogy a lap szembesítette a bizonyítékokkal. Azt állította, Kiss Tamás szabadidejében foglalkozhatott a felméréssel, ő pedig ügyvezető elnökként nem tarthatja számon az ügyvezető elnökség alkalmazottjainak a szabadidejükben végzett tevékenységeit. Az ellenzék képviselőivel folytatott marosvásárhelyi tárgyalási fordulón Kelemen Hunor azt mondta tárgyalópartnereinek, nem létezik RMDSZ-es közvélemény-kutatás. A Krónikának egy kérdezőbiztos elmondta, július 6-án a kolozsvári Tanítók Házába hívták össze azt az ötven–hatvan kérdezőbiztost, akik adatgyűjtési munkát vállaltak. A szakmai felkészítőt Kiss Tamás, az RMDSZ szociológusa tartotta. A kérdezőbiztosok megkapták az ívenkénti 10 lejes munkadíjat, emellett az utazási költségeiket is megtérítették. A Krónika becslései szerint a felmérés költségei 50 ezer lejt tesznek ki. A kérdések között szerepel a Tőkés László függetlenként, vagy az RMDSZ jelöltjeként való választási részvételének megítélése, de az is, hogy miként szavaznának a megkérdezettek, ha Tőkés László nem indulhatna a választásokon. Egész sor kérdés foglalkozott az RMDSZ tevékenységével. Kiss Tamás sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta a közvélemény-kutatással kapcsolatos információinkat. „Nem válaszolhatok a kérdésekre” – jelentette ki a szociológus. Sólyom Zsuzsa kutatásvezető szociológus elutasította, hogy válaszoljon a lap kérdéseire. /Gazda Árpád: A letagadott felmérés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./ Belső használatra készíttettünk felmérést, ennek eredményeit nem kívánjuk a sajtó útján nyilvánosságra hozni, mondta volna egy demokratikus elkötelezettségű, rutinos politikus, ha azzal szembesül, hogy egy titkosnak szánt közvélemény-kutatás adatait kéri tőle a sajtó. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor azonban nem ezt a megoldást választotta. Rosszul döntött. Nem mérte fel, hogy a tagadása felveti: vajon mi lehet abban a felmérésben, ha így próbálják rejtegetni? Ha az RMDSZ nem tud felülemelkedni a kinyilatkoztatások szintjén, akkor igenis, feudális viszonyok közé szorítja a közösséget. /Gazda Árpád: A feudum. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) folytatja a harcot az önálló magyar karok létrehozásáért a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem pedig közeli céljai között legfontosabbnak tartja a meglévő szakok akkreditációját. Ezt a BKB két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel, illetve a Sapientia rektor-helyettese, Szép Sándor hangsúlyozta a gyergyószentmiklósi EMI-táborban Az önálló állami magyar egyetem létrehozásának esélyei és gáncsai 2007-ben témájú kerekasztal-beszélgetésen. Kovács Lehel vázolta azt az utat, amelyet a BKB 2005 szeptemberétől bejárt a magyar karok létrehozása és a magyar feliratok elhelyezése ügyében. A román hírszerzés szerint egy lehetséges magyar állami egyetem nemzetbiztonsági kockázati tényező lenne – kezdte a gáncsoskodások felsorolását Hantz Péter. Szerinte a román hatalom nem kívánja, hogy egy erős, felelős magyar értelmiségi réteg alakuljon ki, attól is tartanak, hogy ezáltal a magyar közösség anyagi javakhoz jut, és netán növekszik komfortérzete – szögezte le Hantz Péter. A BKB alelnöke ismertette azt a folyamatot, ahogyan szervezete munkáját az egyetem vezetősége hitelteleníti külföldön, és valótlanul azt hirdeti, hogy a BBTE-n a multikulturalitás minden feltételét teljesítik. Még a magyar tanárok között is van olyan, aki azt kérdezi, mennyivel lesz több a fizetése, ha megalakulnak a magyar karok. Közel tizenháromezer hallgató tanul magyarul hazai egyetemeken, ami abszolút számban soknak tűnhet, de a magyar lakossághoz, illetve a magyar hallgatók arányához képest nagyon alacsony. Hantz Péter szerint az ideális magyar egyetemi hálózat akkor jöhetne létre, ha jogegyenlőség lenne, a BBTE (hétezer magyarul tanuló hallgatója van), a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (1200), a színi egyetem (148), a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem (1050), a Sapientia (2400), a kolozsvári protestáns teológia (140), a gyulafehérvári római katolikus teológia (83), a román egyetemek magyar csoportjai (néhány száz hallgatóval) és a hiányzó szakok (többek között mezőgazdasági, állatorvosi, műszaki képzés) együtt alkotnák a magyar felsőoktatási rendszert. /Fekete Réka: Nincs magyar felsőoktatási politika Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

A magyarországi Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) és a romániai magyar könyvtárosok iskolai könyvtáros tagozata közös szervezésében tartottak szakmai találkozót Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Főgimnáziumban, több mint ötven hazai, magyarországi, felvidéki és vajdasági iskolakönyvtáros részvételével. Ez az első olyan rendezvény, amelyen több ország magyar iskolakönyvtárosai vettek részt. Kiss László könyvtáros évek óta szervezi az olvasócsalogató programokat, időnként tapasztalatcserére összehívja a háromszéki és ritkábban az erdélyi kollégáit. /Fekete Réka: Nem mindegy, ki az iskola könyvtárosa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

Augusztus 15-én a bonchidai Bánffy-kastélyban a Transylvania Trust Alapítvány, a Restauro Projekt és az ESUA Project munkatársai számoltak be munkájukról, valamint az Európai regionális építészet – Három kastély (a törcsvári, az erzsébetvárosi Apaffy- és a bonchidai Bánffy-kastély) helyreállítása elnevezésű közös projektről. Norvég, brit, olasz, német, belga, amerikai és hazai szakemberek részvételével augusztus 4–13. között Törcsváron, Erzsébetvároson, Szászfehéregyházán, Nagybaromlakon és Medgyesen EU-pénzből műhelygyakorlatokat rendeztek. A nyugati építészszakemberek elismerően nyilatkoztak a bonchidai Bánffy-kastélyban működő Nemzetközi Épített Örökség Helyreállító és Szakképző Központ tevékenységéről, amelynek tapasztalatát saját munkájukban is szeretnék hasznosítani. Az ESUA (Európai Építészeti és Városrendezési Iskola) program célja a páneurópai építészeti iskola létrehozása. A bonchidai szakképző központ a legfontosabb ilyen jellegű közép-kelet-európai intézmény 13 európai országból, valamint Ausztráliából és Brazíliából érkező több mint 800 hallgatójának is köszönhetően, és a kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány és a brit Institute of Historic Building Conservation szervezetek irányításával működik – tájékoztatott Hegedűs Csilla ügyvezető igazgató. /-f- : Az épített örökség nem múzeum. Magunkénak kell éreznünk az épületeket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

A kommunista idők bronzszobraiból budapesti mintára múzeumot létesítene egy bukaresti intézményvezető. A bukaresti színház előtti Caragiale-szobornak eredetileg Lenin-feje volt. Alkotója lecserélte. Bukarest külvárosában levő Mogosoaia királyi palotán kívüli téglakert tövében van Lenin és Dr. Petru Groza szobra, gaz lepi el őket. Ceausescu több mellszobra a Nemzeti Történeti Múzeum alagsorában van. A szoborpark-terv nem valósult meg. A román szaktárcánál elmondták: nincs hivatalos kimutatás a romániai relikviákról. Temesváron nem döntötték le a kommunista szobrokat, emlékműveket, mert kevés volt belőlük, azok is félreeső helyeken álltak, számolt be Miklósik Ilona, a Temesvári Szépművészeti Múzeum muzeológusa. A városban állt 1976-89 között az 1944-es fordulat idején jeleskedett Emil Bodnaras kommunista vezér bronz mellszobra, Jecza Péter szobrászművész alkotása. A Bodnaras-mellszobrot nem olvasztották be, visszakerült a szerző gyűjteményébe. Bizonytalan Leontin Salajan kommunista tábornok, volt védelmi miniszter bronz mellszobrának sorsa, kis zöldövezet közepén állt az 1989-es rendszerváltásig. Csíkszeredában köztéri szobrok nem voltak. Márton Árpád képzőművész szerint kisebb szobrok voltak, azok Bukarestben készültek, a szoborgyárában. Bukarestben a hajdani Lenin-szobrot 1989 végén megpróbálták szétverni, nem sikerült, majd 1990-ben egy traktor a tömeg ovációja közepette Lenin szobrát ledöntötte. Kolozsváron a rendszerváltás után elköltöztették azt a bronztankot, amelyet Észak-Erdély visszacsatolása után a Protestáns Teológiai Intézettel szembefordítva helyeztek el. A tank csöve éppen a Teológia épülete felé nézett. A szobor 1990 óta a Házsongárdi temető felső részében, a Hősök Temetőjében őrzi a második világháborúban elesett orosz katonák emlékét. A „kommunista diktatúra gigantikus emlékművei”-ként önmagát reklámozó budapesti szoborparkot 1992–93-ban építették. A 42 szobornak otthont adó park állami tulajdon. Közép-Európában nincs hasonló múzeum. /Sírtalan bronzleninek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Népszerű volt az idei EMI-tábor Gyergyószentmiklóson, rendezvény utolsó estéjére, a koncertre már az ötezredik látogatót várták. Öt sátorban és a szabad ég alatt párhuzamosan folytak a rendezvények, közel száz program. Az Áldás, népesség mozgalom képviselői a nagycsalád fontosságáról, örömeiről beszéltek: Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke, Dánél Sándor, a Csíkszeredai Nagycsaládos Egyesület elnöke és Csép Sándor médiaszakember. Csíki négy, Dánél hét gyerekkel büszkélkedhet. Csíki szerint a példa a fontos: látni nagycsaládosokat, és példát venni tőlük, Dánél pedig állítja, akkor születik a legtöbb gyerek, amikor a legnagyobb nehézségek vannak; a nehézségek családot kovácsolnak. – „Sajnos, sok ember eladja magát, eladja testét és lelkét is” – fogalmazott Gergely István plébános a Magyar prófétai sors Erdélyben című előadásában. Nem azért forog veszélyben a népünk, mert a Kárpát-medencében van, hanem a lelki légkör hiánya veszélyeztet minket. Hangsúlyozta, minden embernek kötelessége a közössége életébe beleszólni, ami nem föltétlenül jelenti azt, hogy politizál. „Nem az az egységbontó, aki kimondja, hogy baj van, hanem az, aki okozza” – fogalmazott Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A meghívottak között jelen volt Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, a kampánycsapat vezetője, Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, az EMNT alelnöke, valamint Sógor Csaba RMDSZ-szenátor. Szilágyi Zsolt kampányvezető rávilágított arra, hogy a magyarok megtanították a magyarokat félni. Böjte Csaba atya a gyerekeket istápoló, felkaroló életéről szólt, arról, hogy milyen nehézségek árán, milyen megpróbáltatásokon és akadályokon kerekedett felül a keresztény szeretet, melynek gyümölcseként ma ezerötszáz „gyermeke” van. – Nem értek a nagypolitikához, nem tudom, ki, mennyit csal, lop, azt tudom, hogy lent rengeteg a probléma, és szeretettel le kell hajolni érte. Ha kis dolgokat nem teszünk meg ott lent, akkor a politikusaink a legjobb szándék mellett sem tudnak semmit tenni – fogalmazott Böjte atya, aki a legnagyobb problémának a Kárpát-medencében az abortuszt jelölte meg, és kijelentette, egyetlen háborúban sem hisz, csupán a szeretetben, a szeretet erejében. A 2006. október 23-i, magyarországi történésekre utalva Borbély Zsolt Attila feltette a kérdést: lehet-e Magyarországon ezek után szabad sajtóról beszélni, Lehet-e még a másik oldallal tárgyalni?Az EMI-táborról Soós Sándor szervezőként elmondta, elégedett lehet, nagyobb rendbontások nem voltak. Az egyetlen problémát az jelentette, hogy kicsinek bizonyult a kemping területe, a táborlakók egy része a tó mellett talált sátorhelyet magának. /Baricz-Tamás Imola, Balázs Katalin: Együtt a magyar fiatalok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 16. – 33. sz. /

Pro Cultura Hungarica kitüntetést kapott augusztus 15-én Kováts László, a bukaresti Petőfi Irodalmi Színpad vezetője. Kováts László 1959-ben szerzett bölcsészdiplomát a kolozsvári egyetemen, majd a kolozsvári és a sepsiszentgyörgyi színház alkalmazottjaként dolgozott. 1991-ben megalapította a bukaresti Petőfi Művelődési Társaság keretében működő Petőfi Irodalmi Színpadot, amely jelentősen hozzájárult a fővárosban élő magyarság identitásának és magyarságtudatának a megőrzéséhez. Az amatőr színjátszó csoport rendszeresen részt vesz a zsámbéki Határokon túli magyar amatőr színjátszók találkozóján. /B. T. : Kitüntették Kováts Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Közismert, hogy az 1910-es magyar népszámlálás adatai szerint a Magyarországon élő nemzetiségek 40 százaléka nem beszélte ezeréves uralom után sem az állam nyelvét, nem tudott magyarul. Jelenleg nyelvtanulásra való az óvoda és iskola és a sokféle más, iskolán kívüli forrás, inger, kihívás, csábítás, amely a huszonegyedik század Erdélyében mindenkit elérhet. Nem mindegy, miként tanítják az állam nyelvét. Az idegen nyelvként tanítás csak egy a sokféle módszer közül. /Sebestyén Mihály: A nyelvnek megtanulható voltáról való elmélkedés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

A Gyergyói Fiatal Fórum ifjainak összefogása, közmunkája és néhány jóindulatú vállalkozó segítsége eredményeként kitisztították a dancurási hősi halottak emlékművének környékét, újradeszkázták az emlékműhöz vezető hidat és felújították a járdát, lépcsőket. Augusztus 18-án a Gyergyói Fiatal Fórum (GYFF) történelmi megemlékezést szervez a Gyergyószentmiklóstól mintegy 20 kilométerre, a gyilkostói út mellett lévő emlékműnél. Dr. Becsek-Garda Dezső történész előadást tart. Az emlékmű mai, tisztázott helyzetért sokat tett a Hargita Népe is, amelynek hasábjain éveken át írások jelentek meg annak érdekében, hogy ne változtassák román hősi emlékművé. Ugyanis a ‘80-as évek végén az RKP propagandaosztályának aktivistái, eltüntették a kis katonai temető tölgyfakeresztjeit, földgyaluval lemaratták az oldalt, és olyan emléktáblát helyeztek el, hogy az román katonák temetője. A táblát az 1989. decemberi események alatt leszerelték a gyergyóiak. 1990-ben új tábla került a helyére, immár semleges, csak a hősi halottakra emlékező. A gyergyószentmiklósi csendőralakulat még néhány évig koszorúzott október 25-én, a román hadsereg napján, amikor megismerték a valóságot, hogy ott az Osztrák–Magyar Monarchia katonái nyugszanak, abbahagyták az ünnepléseket. Az emlékoszlopon ma az egri Segít a Város Közhasznú Alapítvány jóvoltából olvashatók a polgármesteri hivatalban megtalálható okmányokban szereplő nevek. A kidöntött tölgyfa-sírkereszteket Tinka Kálmán akkori alpolgármester szedette össze és vitette a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumba. /Bajna György: Aggódó örömmel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Máriaradnán a háromnyelvű ünnepélyes szentmisét Roos Márton temesvári megyés püspök celebrálta. Kevés magyar volt jelen, a szentmise magyar részein felhangzó magyar ima moraja nem volt erősebb a németnél. Egyik legbensőségesebb, legszebb ünnepünket, a máriaradnai búcsújárást átengedjük az idegeneknek, írta a lap munkatársa. /Balta János: Nagyboldogasszony napja Máriaradnán. Hol voltak a magyarok? = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

Száz év telt el a legutóbbi libántelepi kápolnaszentelés óta. 1907-ben a helyi gyár egyik tulajdonosa emeltetett kápolnát, amelyet ünnepélyes keretek között avattak fel. Nemsokára a helyi közösség összefogása eredményeként avatnak új istenházát a közigazgatási szempontból Gyergyóújfaluhoz tartozó, de a zeteváraljai plébános által ellátott telepen. Sokat segítettek az építkezés fő mozgatójának, Barabás Zsolt libántelepi egyházgondnoknak az újfalvi közbirtokosság és az erdőcsoportosulási társaságok is. Az épület elkészült, bútorzatra már nem futotta idén. Ennek ellenére szeptember 16-án a Szentkereszt felmagasztalása ünnepén megtartják a kápolna búcsúját, s akkor költöztetik a két harangot is a templomocska tornyába. /Bajna György: Száz év után új kápolna. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

A hét végén a Szent István-napi búcsú előestéjén a mikházi ősi Kacsó-portán újra találkozik a família feltehetően száz tagja. Kacsó Sándor /1901-1984/ író leszármazottairól van szó. A másfél napos együttlét alatt bemutatkoznak az új családtagok, virágot helyeznek el az időközben elhunyt családtagok sírjára, megtekintik a falu nevezetességeit, felavatják, illetve megszentelik a Csűrszínház bejáratánál felállított székely kaput. /Kacsó-leszármazottak újabb találkozója Mikházán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

„Béla úr, gondolt-e ön arra, mit éreznek most a románok?” – ezt a kérdést szegezte Markó Bélának egy nagy-romániás képviselő, amikor az RMDSZ-elnök Kovászna és Brassó megye határán felavatta a Székelyföld határát hirdető háromnyelvű táblát. Válaszában a politikus leszögezte: az államfő szerint is önálló identitású régiót jelent a két székelyföldi megye. Augusztus 16-án a Székelyföld határát hirdető pannót avatása Kovászna és Brassó megyék határán, Kökösnél avatták fel. A rendezvény helyszínére vezető utak stratégiai pontjain csendőrségi kocsik parkoltak, rendőrök is megjelentek. Elsőként Demeter Jánost, Kovászna megye tanácsának elnökét vették tűz alá a tudósítók. „Néhány napig idegeskedés lesz, aztán minden megy tovább a maga medrében. A rendőrség túlbuzgóságának tudható be ez a mozgósítás” – magyarázta az elöljáró. Olguta Vasilescu, a Nagy-Románia Párt (PRM) Dolj megyei parlamenti képviselője, az alakulat ifjúsági szervezetének elnöke kijelentette: „Székelyföld területi-közigazgatási egységként nem létezik, és nem értem miért nem lépnek közbe a hatóságok”. „Traian Basescu elnök is elismerte nyilatkozataiban, hogy különleges identitású régióról van szó. A táblaállítás jelképes, és a rengeteg ellenkezés bizonyítja, hogy hosszú út van még elfogadtatni Székelyföldet” – magyarázta Markó. /Domokos Péter: Jelképes székely kapuk a Székelyföld kapujában. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Magyarokat ért támadások – Szabadkán megjelent falfirkák, s bácskai magyar gyerekek immár rendszeresnek tűnő bántalmazása – miatt tiltakozott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke elmondta, hogy olyan falfirkák bukkantak fel Szabadkán, amelyek a magyarok legyilkolására buzdítanak. Döbbenetesnek nevezte, hogy a szerb kormány vezető ereje, a Demokrata Párt úgy véli, nem kell jelentőséget tulajdonítani a graffitiknak. A politikus felháborítónak minősítette azt is, hogy a bánáti, a Tisza mellett lévő Péterrévén öt-hat suhanc hónapok óta lelkileg és fizikailag bántalmaz magyar fiatalokat. /Magyarellenes támadások miatt tiltakozott a VMSZ. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

Augusztus 19-ig, vasárnapig tart a 31. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia, mely mintegy kétszáz résztvevővel augusztus 16-án kezdődött el a Hargita megyei Siménfalván., az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) szervezésében. Az idei találkozó a béke témakörét járja körül. A kerekasztal-beszélgetés a felekezetközi békével is foglalkozik. /Bálint B. Eszter: Előadások a békéről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége eljárást kezdeményezett Brassai Zsombor ellen annak okán, mert lelkipásztori hivatása mellett politikai tevékenységet folytat. Az egyházkerület fegyelmi bírósága 2005-ben visszalépésre kényszerítette Brassai Zsombort a megyei RMDSZ ügyvezető elnöki és megyei tanácsosi tisztségéből. A jelenleg RMDSZ ügyvezető alelnöki tisztséget betöltő lelkész ellen újabb eljárás van kilátásban. Brassai szerint érthetetlen, miért a lelkészt tiltják el a politizálástól, ugyanakkor a főgondnokot, a gondnokot vagy a presbitert nem. Brassai teológiai vitákat kezdeményezett, amelyek az egyház megújulását tűzték ki célul. Ez szerinte kényelmetlen a konzervatív szemléletű egyház kormányzásának. /Antalfi Imola: Beszélgetés Brassai Zsombor lelkipásztorral Komoly identitásválságban a református egyház? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

Székelyföld határát jelző tábla felállításával kezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. A megyehatáron elhelyezett háromnyelvű Székelyföld-tábla avatásán Olguta Vasilescu a Nagy-Románia Párt megyei elnöke és egyik képviselője is megjelent és kijelentette, ha az RMDSZ nem őrködik a reklámpannó mellett, éjszaka leveteti a táblát embereivel. Indulatait Markó Béla RMDSZ-elnöknek kellett csitítania. Az ünnepség díszpolgári címek adományozásával folytatódott. A világtalálkozóra hazaérkezők előbb a településeik rendezvényein, majd a székek rendezvényein, végül pedig a megyei rendezvényeken vehetnek részt. Augusztus 17-én 10 órakor egyszerre kondul meg valamennyi háromszéki magyar templom harangja, jelezve, hogy megkezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. Augusztus 16-án a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtárban 12 háromszéki személyiségnek osztották ki a Pro Comitatu Covasnae díjakat. Idén a díjat dr. Boga Olivér, a kézdivásárhelyi kórház volt igazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni tájmúzeum alapítója, Gazda József kovásznai etnográfus, Damó Gyula kisborosnyói tanító, Máthé Ferenc baróti népművelő, Kubánda Gizella nagyajtai művelődésszervező, Molnár Gizella sepsiszentgyörgyi színművész, dr. Ioana Georgescu megyeszékhelyi gyermekorvos, Niculina Tintar szociológus, a Kovászna Megyei Művelődési Központ referense, Botka László sepsiszentgyörgyi színművész, József Álmos sepsiszentgyörgyi tanár és dr. Szőcs Dániel sepsiszentgyörgyi orvos kapta. Gazda József kovásznai etnográfus elmondta, jelenleg a Szétszóratottságban. Magyarok a nagyvilágban című könyvén dolgozik, amelyhez Dél-Amerikától a skandináv országokig gyűjt adatokat. „Igyekszem átfogni a nagy magyar jelenlétek színhelyeit, sok emberrel elmondatva a sorsát, ezekből a mozaikokból megépíteni a nemzet azon részének krónikáját, amelynek valamilyen okból el kellett hagynia a szülőföldet” – mondta el. Damó Gyula tevékenységét Sylvester Lajos közíró méltatta. „A kisborosnyói tanító csodát művelt a 300 lelket számláló faluban, olyan magyar históriai és kortárs Pantheont rendezett be, amely párját ritkítja a régióban. Hihetetlen, hogy ez a kis falu Damó Gyula tanító úr vezetésével mire képes, hiszen a település lakóinak tevékenysége Rodostóig nyúlik, oda is ők küldtek cserefát, amiből székely kaput faragtak” – hangzott el. József Álmos, a Székely Mikó Kollégium matematikatanára több mint 40 éves szerteágazó munkásságával érdemelte ki a díjat. 1991-ben adta ki Sepsiszentgyörgy képeskönyvét, 1995-ben jelentette meg Fürdőélet Háromszéken című kiadványt, 1997-ben a tusnádi fürdőkről készített könyvet, ezt követően pedig Sepsiszentgyörgy képes történetével rukkolt elő. Mire a falevelek lehullnak címmel 2003-ban kiadta az első világháborús képes és írásos dokumentumokat tartalmazó könyvet, és idén jelent meg az Országzászló-állítások Háromszéken című kiadványa. Dr. Szőcs Dániel 18 éven át volt a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, részt vett az Úz-völgyi háborús veteránok emlékművének felállításában. Tíz éve elnöke a Székely Mikó Kollégium véndiák-társaságának, akik felállították a Mikó Imre-szobrot, illetve 5 évig háromszéki főorvosa volt a budapesti Segítő Jobb Alapítványnak. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának egyik csúcspontjaként augusztus 19-én felavatják a Háromszékiek emlékparkját Maksa község határában, az Óriáspince-tetőn. A sétányon 12 stilizáltan leegyszerűsített székely kapu a 12 hónapot és stációt jelöli, a feliratokon a háromszéki települések neve szerepel. A szervezők arra számítanak, hogy az emlékpark a háromszékiek szent helye lesz. /K. Zs. : Hazavárt székelyek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

A székelykeresztúri Molnár István Múzeumot a múzeumalapító néhai dr. Molnár István tanár után utóda, Fülöp Lajos már harminc éve vezeti. Molnár István csak akkor ment nyugodtan nyugdíjba, amikor megtalálta azt, aki tudja folytatni megkezdett művét. Ez pedig a székelyudvarhelyi születésű Fülöp Lajos volt, aki 1971-ben magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. 1972-ben a székelyudvarhelyi múzeumhoz került, ahol 1974–1976 között igazgató volt. 1976-tól egy évet az udvarhelyi Művelődési Házban szakirányítóként tevékenykedett, 1977-ben nevezték ki a székelykeresztúri múzeum igazgatójának. Molnár István kérte fel erre. 1978 augusztusától, immár három évtizede vezeti az intézményt. Székely Attila történelem szakos tanár segítette ebben, aki azóta is munkatársa. Folytatták a régészeti munkát dr. Székely Zoltán és – 1979-től – Benkő Elek irányításával. Benkő távozása után, ezt Székely Attila végezte, és most Körösi Zsolt fiatal kolléga folytatja. Sok régészeti anyag gyűlt össze. Az 1970-es évek végén megjelent a csempékről szóló kötet. 1997-ben látott napvilágot Benkő Elek: Középkori mezőváros a Székelyföldön című kötete, s idén ugyancsak egy általa írt könyv jelenik meg a 15 év régészeti kutatásairól. A régészeti kutatásokkal párhuzamosan folyt a néprajzi kutatás is, amelynek eredményeként 1996-ban sikerült egy 1780-ban épült nyikó-menti székely portát, az összes melléképülettel együtt beszállítani és felállítani a múzeum udvarán. 1997-ben a múzeum Molnár István nevét vette fel. 2005-ben a múzeum munkatársai munkájának eredményeként a Gyárfás-kúriában megnyitották a Petőfi-emlékszobát. Komoly segítséget nyújtottak a gyulafehérvári Márton Áron-emlékszoba elkészítéséhez is. Az eltelt időszakban a múzeum munkatársainak több szakcikke könyve jelent meg, köztük Sándor-Zsigmond Ibolya A székelykeresztúri szitásság című kötete. Jelenleg nyolc alkalmazottja van az intézménynek, s ebből öt szakember, de húsznak is lenne itt munkája. /László Miklós: Dr. Molnár István nyomdokain. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./

Hangversenyterem, recepció, a Bánffy-család történetét dokumentáló állandó kiállítás és kézműves műhely – ez csak néhány azokból a tervekből, amelyeket a bonchidai Bánffy-kastélyban szeretnének megvalósítani a közeljövőben. Jelenleg három fő helyszínen zajlanak a javítások: az egykori kápolna épületében, az istállóknál, valamint a kastélybejárat közelében álló két helyiségben. /F. I. : Egykori arcát nyeri vissza a bonchidai Bánffy-kastély. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

A református templom felújítását, új óvoda és ifjúsági központ avatását ünnepelték a Bihar megyei Székelyhíd református egyházközségében, Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett igét. „Aki templomot újít, és ifjúsági központot épít, az a megmaradásért küzd, alkot és dolgozik” – hangsúlyozta a püspök. Az ifjúsági központ már megkezdte működését, idén nyáron 100 fiatal részvételével alkotótábort szerveztek. A központ berendezését egy holland alapítványtól kapták, ugyanakkor az Illyés Közalapítvány is 70 millió forinttal támogatta a központ létrejöttét. /Gergely Gizella: Ünnep Székelyhídon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Augusztus 19-től Borsos Miklós-nappal kezdődik a Magyar Hét Nagyszebenben. A szervezők az ígért állami támogatás egyharmadát kapták csak meg, de zenei, irodalmi rendezvények, valamint képzőművészeti kiállítások, konferenciabeszélgetések és színházi előadások is lesznek a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete és a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda szervezésében. A rendezvényen minden napnak egy-egy olyan híres személyiség kölcsönzi a nevét, aki valamilyen módon kapcsolódik a városhoz. Borsos Miklós-nappal indul a program, augusztus 20-a természetesen Szent Istváné, de lesz Nyírő József-, Barabás Miklós-, Kós Károly-, Petőfi Sándor-, Bartók Béla- és Bodor Mária-nap is. Többek között jön Sebestyén Márta és a Neoton Família Magyarországról, a Role Csíkszeredából, az István, a király pedig – ez alkalommal – Nagyváradról. A Kampec Dolores jazzkoncerttel, a Transylmania pedig etno-rockkal lép fel. A Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) társszervezői feladatokat vállalt. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Szórvány a sajtóban, sajtó a szórványban címmel hív közös beszélgetésre, a Kós Károly Nemzetközi Konferenciára is várják az érdeklődőket. /Erdős Zsófia: Nagyszebeni „magyarkodás” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./