A 15 éves Mentor Kiadó történész szerzőit köszöntötték Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, az est témája nagyrészt az erdélyi történetírás újjászületése volt. A hitelesen megírt történelem bizonyos mértékig képes összefogni egy társadalmat, ezért egy kisebbségi helyzetben lévő nemzetnek nagyobb szüksége van rá, mint bárki másnak – mondta Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület-elnöke. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi múlt csakis az összmagyar történelmen belül vizsgálható. Pál Antal Sándor Székelyföld közigazgatási területeihez kapcsolódó forrásköteteivel az elmúlt másfél évtizedben a Mentor háziszerzőjévé vált. – A 20. század magyar történelméből kimaradt a külső magyar világ. Az erdélyi múlt egy olyan titkos tudás tárgyát képezte, amely legfeljebb függelék formájában létezett az ekkori kézikönyvekben. A kisebbségtörténelmet maradéktalanul vissza kell csempészni a magyar történelembe, az Erdélyben intézményesült történetírást az összmagyarság közkincsévé kell tenni – mondta Szarka László, a budapesti Kisebbségtörténeti Intézet igazgatója. Szabó Miklós marosvásárhelyi történész a helytörténet fontosságáról értekezett. Marosvásárhely vonzásterületén az utóbbi időszakban megjelent 50-nél több kiadvány mutatja, hogy születnek a falumonográfiák. Sebestyén Spielmann Mihály Erdély emlékezete című, a Mentor 1997-ben indított sorozatát mutatta be. A sorozat a 35. kiadványához érkezett. 2008-ban ebben a sorozatban jelenik meg többek között Berekméri Róbertnek a Székely Hadosztályról szóló munkája. Pál Antal Sándor Marosszék 1701–1722 között című munkája az ötrészesre tervezett Székely székek a XVIII. században sorozat első kötete, amely név szerinti és falvankénti katonai és adóösszeírások által ismerteti a térség lakosságának nemzeti és vagyoni megoszlását, illetve társadalmi rétegződését. Az Erdélyi testamentumok sorozat harmadik köteteként megjelenő Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei 1600–1660 között című kiadványt Tüdős Kinga, a bukaresti Történeti Intézet munkatársa rendezte sajtó alá. /Nagy Székely Ildikó: Tisztánlátó gondolatok. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

„Lövéte a katholicizmus végső bástyája – írta Orbán Balázs –, mert ezen alól már unitárius világ következik. ” A 2002-es népszámlálás szerint a községben közel 3600 személy lakott. A kezdetben elvándoroltak nagy része hazatelepedett és vállalkozni kezdett. A Török Sándor vezette Kékvirág Egyesület lendületet adott a népdal- és a néptáncoktatásnak. Fúvószenekara is van a közösségnek. Nevével sokat elárul a Falusi Vendégszeretők Egyesülete. A március 15-i megemlékezéseken főszerepet vállal a Lövétei Ifjak Egyesülete és a Lövétei Sport Egyesület is. A faluból elszármazottak ötévente – 1996, 2001, 2006 – két nap erejéig hazalátogattak. „Lövétei közbirtokossági terület”, olvasható több helyen is, nagykiterjedésű erdőkről és legelőkről, tízezer hektárnyi külterületről van szó. A helyi közbirtokosság egyike a vidék legjobban működő társulásainak. Lövétén a szociális konyha hatvan idős és rászorulónak biztosít naponta meleg ebédet. /Kozán István: Lövéte – az ezergyermekes falu. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./

Szatmárnémetiben a helyi Aranykapu Kulturális Egyesület és a Szatmárnémeti MADISZ idén is megrendezi a húsvétváró ünnepséget. Március 16-án szervezik meg a „VIII. Húsvéti Ünnepváró” elnevezésű rendezvényt, amelynek hagyományos módon a Kölcsey Ferenc Főgimnázium földszinti termei adnak otthont. /VIII. Húsvétváró Ünnepséget rendeznek a hétvégén. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 11./

Huber András 1966 óta közöl cikkeket, novellákat, tanulmányokat. Napvilágot látott a négy művéből álló, lexikon értékű sorozata. A tanulmánykötetek érdekes kortörténeti művek. A százarcú nagyhatalom, Város az időben, Akikhez a múzsák bekopogtak címmel eddig megjelent művekhez társul a legújabb Összefutó utak. Hely és művelődéstörténeti tanulmányok Désről /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötet, a sorozat befejezéseként. /Lukács Éva: Összefutó utak – könyvbemutató Désen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Kuszálik Péter válaszolt Barabás János írására, melyben kifogásolta Kuszálik cikkét. Barabás magyar érdeknek nevezte a magyarság megmaradását. Kuszálik valami hasonlót fogalmazott meg néhány éve. Hozzátette: „Nem tudok nemzetben gondolkozni”. Ugyanis „nincs mit kezdjek azzal a ’nemzettel’, amelynek egyedei nem hajlandók a kisujjukat sem kinyújtani azért, hogy évenként öt egységgel emeljék az intelligenciahányadosukat. ” Kuszálik erre példának fölhozta, Csíkszeredában 1990-től megjelent egy havilap, amelyet „a magyar ember igénytelensége tartott el. A címe önmagáért beszél: Bűntény. ” Kuszálik „örömteli változásnak” mondja, hogy megszűnt a katonaság és szabadon lehet közlekedni Európában. Egy ideje magyarul is lehet vizsgázni a gépkocsi-vezetői jogosítványért. Barabás János úgy véli, hogy az erdélyi magyarság megmaradásának egyedüli feltétele a Székelyföld területi autonómiája, Kuszálik viszont az autonómiát életképtelennek nevezte. /Kuszálik Péter: Az „ellendrukker” válasza. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./ Előzmény: Barabás János: Hozzászólás a „Némely dolgokhoz”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11.

Végső szavazással hagyta jóvá március 11-én a képviselőház plénuma a helyi közigazgatási törvényt kiegészítő RMDSZ-kezdeményezést. Az elfogadott előírás értelmében ezentúl a jegyzői tisztség betöltésének időszaka is hivatalosan munkaviszonynak számít. /Módosította az RMDSZ a helyi közigazgatási törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12/

Tizennyolc egyházközség kapott támogatást tavaly a Szilágy Megyei Tanácstól szociális programok megvalósítására és fenntartására, jelezte Csóka Tibor, a megyei tanács alelnöke. Ez a folyamat idén bővített formában folytatódik. A pályázat értelmében a nyertesek számára biztosítanak egy fizetést szociális munkás alkalmazására. Tavaly több mint 200 személyt tudtak így ellátni, idén pedig szeretnék növelni ezt a számot. Szilágyzoványban szociális konyhát működtet az egyházközség, ahol mintegy 20 idős személy számára főznek. Szilágynagyfaluban egy asszisztens, otthonában látogatja az idős személyeket. /S. B. Á. : Szilágy megye. Folytatódnak a szociális programok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12/

Kolozsváron a főtéren, a Bánffy palotában látható a híres Corvinák kiállítása. Idegenvezetést nem tudnak biztosítani, mert nem ők rendezték, nem tudnak semmit mondani róla, kapta a felvilágosítást az érdeklődő. Főcímként mindegyik iraton latinul olvasható a felirat, pluszként csak a vélt keletkezési évszám. Nincs semmi utalás arra, hogy mi a pergamenek kapcsolata Mátyás királlyal, hogy ki írta, vagy, hogy milyen célból születtek. /Az ellopott katarzis. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12/

Boér Ferenc hajdani szatmárnémeti színművész, ma a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja előadói sorozatot tart Szatmárnémetiben. Nevét sok színházi élmény és előadói est emléke őrzi. Boér Ferenc, a nagy sikerű drámai színész „önállósította magát”, írta Kántor Lajos 1976-ban. Kevesen kaptak abban az időben annyi nagy szerepet Románia–szerte, mint ő. És a csúcsra ért drámai színész le–lelépett a színpadról, hogy felléphessen a pódiumra. Makacsul mondta: Mondj igazat! (a Korunk fennállásának 50. évfordulója alkalmából). Boér Ferenc előadói sorozata március 16-án kezdődik. Az első összeállítás a Rendületlenül címet viseli, és 1848 emlékére készült. A cím ugyanakkor Boér Ferenc művészi hitvallása is lehetne. /Csirák Csaba: Boér Ferenc előadói sorozata Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 12/

A kivégzett romániai ’56-osok teljes rehabilitációját szorgalmazta Frunda György szenátor, március 10-én tett politikai nyilatkozatában felhívta a figyelmet a kommunista hatalom által 1956―1960 között elítélt és kivégzett mintegy 480 személy ügyére. Frunda György arra kérte a szenátus tagjait, közösen lépjenek fel annak érdekében, hogy megtudják, pontosan hány embert végeztek ki az említett időszakban. /Teljes rehabilitációt szorgalmaz Frunda György (1956-os romániai kivégzettek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./

Akkreditálta a felsőoktatási Minőségellenőrző Hivatal (ARACIS) a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) egyik szakát – közölte Dávid László, a magánegyetem rektora. Az intézmény marosvásárhelyi informatikai szaka nyerte el elsőként a jóváhagyást. A hivatal döntését kormányrendelettel is meg kell erősíteni, és csak ezt követően válik hivatalosan is teljes mértékben véglegessé a szak akkreditációja. Az intézmény három szak végleges akkreditációja után kérvényezheti az egész egyetem hivatalos állami elismerését, ami lehetővé teszi majd, hogy a román állam is hozzájáruljon a felsőoktatási intézmény finanszírozásához. /Elsőként a Sapientia marosvásárhelyi informatika szakát akkreditálták. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

A Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szenátusa Makó Zoltán egyetemi docenst nevezte ki a csíkszeredai Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánjának. Bakacsi Gyula eddig csak ideiglenesen töltötte be a kar vezetői tisztségét, a döntés értelmében ezentúl az Üzleti Tudományok tanszékét fogja vezetni. A napokban történt az egyetem Agrár- és Élelmiszeripari Gazdaság szakának végleges akkreditációra vonatkozó felülvizsgálata. Szép Sándor rektor-helyettes elmondta, a Bukarestből kinevezett bizottság nagyjából rendben találta a látottakat, a végleges döntésre várni kell. /Dékáncsere a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./

Az ukránokra nézve úgymond megalázó, nemzeti érzéseiket megcsúfoló valamennyi idegen jelkép eltüntetését követeli Kárpátalja területéről március 11-én elfogadott felhívásában a lvovi (lembergi) megyei tanács, amelyet kárpátaljai társtestületének címzett. Az okmány arra szólítja fel Ukrajna elnökét, hogy ,,avatkozzék be a kárpátaljai helyzetbe az idegen állami jelképek felállításával kapcsolatos, ukránellenes provokációk megakadályozása érdekében”. Felhívásában a testület egyebek között megállapítja: ,,A Vereckei-hágón, Lvov és Kárpátalja megyék határán több mint egy hónapja épül titokban az a monumentális emlékmű, amely azt hivatott bizonyítani, hogy ott találtak hazájukra – no nem az ukránok, amint az elvárható lenne, hanem – a magyarok. A Nagy-Magyarországot jelképező emlékművet gyors ütemben építik, nem tájékoztatják a sajtót a sietős munkálatokról. Ez lesz Kárpátalja történetének legnagyobb emlékműve, hét méter magasan emelkedik ki a földből, tömege eléri a 600 tonnát. ” A felhívás elfogadását indítványozó Oleg Tyahnibok képviselő a megyei tanács ülésén arra hívta fel a figyelmet, hogy az ,,ukránok nemzeti jelképének, a munkácsi várnak a területén, a hatályos ukrán törvényeket megsértve, visszaállították a magyar Árpád-dinasztia szimbólumát, a 33 méteres turulszobrot”. Tyahnibok azt is állította, hogy Szlovákia, Románia és Lengyelország visszautasította Magyarországnak a kárpátaljaihoz hasonló emlékművek ottani felállítására vonatkozó kérését. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy egyre erősödő magyarellenes kampány bontakozik ki Ukrajnában. A szervezet nyugtalanítónak nevezi, hogy a korábbi egyéni akciókat követően kezd szervezett jelleget ölteni a magyarellenes kampány, amit jól mutat az a legutóbbi terjedelmes nyilatkozat, amelyben több egyetemi professzor, megyei, városi képviselő, civil szervezet vezetője, s egy ortodox egyházi méltóság intézett példátlan kirohanást a magyar közösség ellen. /Magyarellenesség Kárpátalján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./

Szőcs Géza 1987-ben felkereste Amerikában Wass Albertet. Ha valaki akkor azt mondja neki, hogy a rendszerváltás után a magyar közvélemény egy része még mindig azt a román vádat fogja szajkózni ellene, hogy háborús bűnös, tehát fasiszta, akkor így válaszolt volna: no, akkor az a rendszerváltás sem sikerült a legjobban. A magyar kohéziós erők megroppantak, mutatott rá Szőcs Géza. Wass Albert írásaiban, közéleti szerepléseinek dokumentumaiban nem találjuk nyomát idegengyűlöletnek, nemzetiszocialista ideológiának, más népek vagy nemzetek megsemmisítését célzó szándékoknak. A funtineli boszorkány, az erdélyi román nép életének olyan szeretettel történő ábrázolása, hogy az csak a legnagyobb román prózaírók műveihez hasonlítható. „Ahogyan Esterházy János Szlovákiában, ahogyan Bethlen Béla kormánybiztos Erdélyben történelmileg vitathatatlanul nemes és bátor fellépésének emlékét elhomályosította a „magyar gróf” mint szimbolikus figura ellen primitív panelekkel operáló gyűlöletkeltés, úgy Wass Albertnek is bűnhődnie kellett a származása miatt” – emelte ki Szőcs Géza. Az Egyesült Államokban letelepedő Wass Albert múltját az akkor rendelkezésre álló eszközökkel, a bevándorlási hatóságok és a titkosszolgálatok alaposan és mindenre kiterjedően ellenőrizték, ezt hangsúlyozni kell. Számos próbálkozás történt Wass Albert írói helyének meghatározására, életművének elhelyezésére a magyar irodalom történetében. Ezeket azonban mindig lesöpörte „a mi antiszemita grófunk” fantomjának sztereotípiája. /(Szőcs Géza: A százéves Wass Albert. = Erdélyi Napló, 2008. febr. 20., folyt. : febr. 27., márc. 5., márc. 12./

Bács Lajos bukaresti karmester legutóbb zeneszerzőként szerepelt, a Román Rádió nagytermében mutatták be Márton Áron püspökről szóló miséjének három, eddig még nem játszott tételét. A mise címe röviden: Missa Márton Á. /Tóth István: Márton Áron megidézője. Beszélgetés Bács Lajos Bukarestben élő karmester-zeneszerzővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója kárhoztatta Orbán Viktort és elismeréssel írt Bokros Lajos pénzügyminiszter „reformcsomagjáról”, mert növekedési pályára állította a gazdaságot. Azután jött a Fidesz, elkezdett költekezni, nagy költségvetési hiányt halmoztak fel. Medgyessy Péter kormánya kénytelen volt tovább költekezni. Az újságíró szerint Gyurcsány Ferenc kormányán kívül „senkinek nem volt mersze” kimondani az igazat, innen adódik népszerűtlensége: hogy Magyarországon hárommillió munkavállalónak kell eltartania a tízmilliós lakosságot. Tibori állította: a „Gyurcsány-kormány reformokat kezdeményezett. ” Azonban képtelenek voltak minden egyes intézkedést közérthetően elmagyarázni. Ezt használta ki újra a Fidesz „az alkotmánybírósággal és az államelnökkel karöltve” a „nevetséges népszavazásig”, amely mindenféle reformtörekvést leállított. /Tibori Szabó Zoltán: A jövő véget ért? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13/

Az RMDSZ kezdeményezésére március 12-én a kormány elfogadta az 1999/105-ös kormányrendelet módosításait, amely az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti időszakban etnikai alapon üldözött romániai állampolgárok kárpótlásának kérdésében folyó következetlen jogalkalmazási gyakorlat egységesítését szolgálja. Hosszú éveken át egyes nyugdíjosztályok és egyes bíróságok visszautasították a kárpótlási kérést azon magyar kérelmezők esetében, akik a román fennhatóság alatt lévő Dél-Erdélyből etnikai okok miatt Észak-Erdélybe menekültek. Emiatt az RMDSZ az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, amelynek döntése következtében a főügyész jogegységesítési folyamodással fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. /Egyenlő bánásmód az etnikai alapon üldözöttek kárpótlásában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

Egy héten belül felállítják a rangsort a Temes megyei RMDSZ temesvári és megyei tanácsos-jelöltjei között. A temesvári városi tanácsosi listán öten pályáznának: Bárányi Ferenc volt parlamenti képviselő, ex-egészségügyi miniszter, Dukász Péter színművész, aki az 1990-es években volt már képviselőtestületi tag, Köles János, a megyei RMDSZ volt gazdasági alelnöke, Kiss András ornitológus, muzeológus és Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője. A megyei tanácsosi listán szintén öten pályáznak, Köles János ide is beadta a jelentkezését. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt az alapszabályzat értelmében megilleti a listavezetői hely. A többiek: Fazakas Csaba, a Temesvári Református Egyházmegye esperese, Kaba Gábor zsombolyai polgármester és Szász Enikő, a Csiky Gergely színház ex-igazgatója, volt megyei tanácsos. /Pataky Lehel Zsolt: Helyezkedés Temes RMDSZ-es jelöltlistáján. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

Partnerségi szerződést kötött a Kovászna megyei Sepsiszentgyörgy vezetősége, és a Csongrád megyei Mórakert Zöldség-gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet egy közös raktár-csomagoló centrum létrehozásáról. A Sepsiszentgyörgyön kialakítandó Agrár Ipari Parkba a szövetkezet helyi cége a Mórakert is beköltözik és ott egy logisztikai centrumot alakít ki. A központ alkalmas lesz a Magyarországról származó import termékek beszállítására, tárolására és disztribúciójára is. A projekt idővel teljes Kovászna megyére kiterjed majd. Nyár végén leteszik az alapkövet, mellyel elindul a beruházás és jövő júniusra üzemképesen átadhatják az épületet. /Alapkőletétel a nyár elején. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

Erőteljes nacionalista kampány folyik Ukrajnában a magyar szimbólumok helyreállítása kapcsán, amely már kisebb diplomáciai súrlódást is okozott Kijev és Budapest között. Ukrán szélsőségesek elsősorban a vereckei honfoglalási emlékmű tervezett felavatása, valamint a munkácsi turulmadaras alkotás visszaállítása miatt tiltakoznak. Emiatt Sólyom László köztársasági elnök a napokban lemondta ukrajnai útját, sőt a magyarok bejövetelének emléket állító alkotás március 14-ére tervezett avatóünnepsége is későbbi időpontra csúszik. Ungváron március 12-én mintegy félszázan tüntettek a szélsőjobboldali Ukrán Nacionalista Kongresszus és más szélsőséges szervezetek felhívására a vereckei emlékmű és a Kárpátalján szerintük erősödő ruszin szeparatizmus ellen „Kifelé Ukrajnából a magyar imperializmussal!” és „Nemet mondunk a külföldi provokációkra” feliratokkal. Válaszként a kárpátaljai megyei tanács visszautasította az ukrán nacionalista szervezetek vádjait. A 150 ezres lélekszámú kárpátaljai magyar közösség 1996 óta szorgalmazza emlékmű felállítását annak a 2,5 méter magas, régi obeliszknek a helyére, amelyet a Kárpát-medencébe bevonuló honfoglaló magyarok tiszteletére emeltek a Vereckei-hágón, és amelyet 1964-ben lebontottak. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) több mint tíz évvel ezelőtt már kísérletet tett az emlékmű felállítására – felkérésére Matl Péter szobrászművész neki is látott az alkotásnak –, de az ukrán hatóságok „megfelelő engedélyek hiányában” megakadályozták a tervet. Az emlékmű felállítását korábban támogatásáról biztosította Viktor Juscsenko ukrán államfő is. Idén januárban a probléma rendezésére létrehozott szakértői bizottság úgy határozott, hogy Matl Péter fejezheti be a szoborkompozíciót, amelynek költségét a magyar állam vállalta fel. Az épülő emlékművet a Szvoboda Összukrajnai Szövetség Voliny megyei szervezete a napokban a magyar állam jelképének nevezte, és a Vereckei-hágón kialakítandó park szerinte Magyarország egykori határát állítja vissza. A munkácsi turulmadaras emlékmű egy héttel ezelőtti visszaállítását a zakarpat.info ungvári internetes hírújság bírálta élesen. Erdélyben Aradon az 1890-ben felavatott Szabadság-szobrot 1925-ben a Ion. I. C. Bratianu vezette román kormány eltávolíttatta, a szoboregyüttes darabjait 1999-ig az aradi várban őrizték, amikor Radu Vasile kormánya átadta az aradi minorita rendnek. A restaurált alkotást 2004. április 25-én avatták fel újra, az aradi Tűzoltó téren román nacionalisták füttykoncertje közepette. Mátyás király 1902-ben felavatott kolozsvári lovas szobrának talapzatáról az 1918-as impériumváltást követően a román hatóságok eltávolíttatták a magyar címert, 1945-ben pedig a Mátyás király feliratot a semleges Mathias Rex szövegre cserélték. 1992. december elsején Gheorghe Funar akkori polgármester az 1932-ben egyszer már elhelyezett, „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult” – feliratú táblát illesztetett a talapzatra Mátyás román eredét, illetve Stefan cel Mare moldvai vajda elleni sikertelen portyáját bizonygatva. A Maros megyei Fehéregyháza melletti Ispánkútnál Petőfi Sándor feltételezett elestének helyén álló, 1969-ben leleplezett emlékművén a kőbe faragott Petőfi-arcképet az 1990-es évek elején ismeretlenek kalapáccsal rongálták meg, emiatt 2005-ben bronz féldomborműre cserélték ki, majd az emlékművet restaurálták. Az 1911-ben felavatott pozsonyi Petőfi-szobrot többször meggyalázták, legutóbb 2007 tavaszán levágták a költő és a múzsáját jelképező szoboralakok kezét, az alkotás sérülékenyebb részét „lefaragták”. /B. E. L. : Kárpátaljai emlékművita. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

A magyar identitásvesztés leghangsúlyosabb a szórványfalvakban és nagyvárosokban. Enyhítése érdekében perspektívabővítésre lenne szükség a szórványpolitikában – mutatott rá Kiss Tamás szociológus. A Fehér megyei Tür nevű falucskában a lakók családneve: Szabó, Tarkó, Nemes, de a magyarul elhangzó köszönést románul viszonozzák. Ádámos az utolsó település, amelynek a neve magyarul is szerepel a helységnévtáblán. Tür falucska még jelzőtáblával sincs ellátva: se magyarul, se románul. Kémenes Lóránt gyergyószentmiklósi római katolikus plébános, amikor tavaly megkapta kihelyezését az érsekségtől, nehezen akadt a falura. Magyarul beszélők alig vannak. A plébános két nyelven prédikál. Türben már régen nincs magyar iskola. Balázsfalván is csak nehezen lehetett megmenteni az iskola magyar tagozatát: Kémenes plébános elvállalta a magyar nyelv és irodalom tanítását, hogy megmenthessék az iskolát. A balázsfalvi általános iskola magyar tagozatán jelenleg I–IV. osztályba nyolc gyerek jár, az általános iskolába összesen 28. „Leginkább románul beszélünk már a családban és a barátaimmal is. Az iskolában jó, mert gyakrabban hallom a magyart, mint otthon” – mondja az egyik gyerek. „Minden évben újra kell vívni a harcot a magyar oktatásért” – vallja a tanító néni, Marginean Adél. Balázsfalva 13 ezer lakosának öt százaléka magyar, legtöbbjük vegyes házasságban él. Az asszimiláció súlypontjai nem a dél-erdélyi szórványfalvak, hanem a nagyvárosok, Brassó, Temesvár, Arad, Kolozsvár vagy Nagyvárad lakótelepei – magyarázta Kiss Tamás. /Barabás Márti: Az asszimiláció színterei. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Időseknek és gyerekeknek segítséget nyújt, hasznos, szórakoztató programot kínál a csíkszeredai több mint 15 éve működő Riehen Egyesület. A Riehen Egyesület nonprofit, apolitikus és humanitárius célok szolgál, tevékenységében a karitatív projektek és szociális szolgáltatások foglalják el a legfontosabb helyet. Ilyen az idősek számára szervezett rendszeres segítségnyújtás havi pótnyugdíjak, névnapi, húsvéti és karácsonyi élelmiszercsomagok formájában, valamint az ünnepek idején kisiskolás gyerekek köszöntő műsorával. Az egyesület munkatársai az ajándékok mellett lelki támaszt is igyekeznek nyújtani. A Xantusz János Általános Iskolában napközis foglalkozást és meleg ebédet biztosítanak mintegy 30 gyereknek. A Riehen Egyesület részt vállal a gyulafehérvári Caritas otthoni betegápoló és szociális központjának költségeiből: ingyenesen biztosítja a székhelyet, az elmúlt évben fizette a közköltséget, továbbá biztosította két ápoló szakember fizetését. A Providentia Idősek Klubjában programokat, valamint étkeztetést kínálnak. A klub működtetési költségeit Csíkszereda önkormányzata, valamint a testvérváros, Riehen biztosítja. A pottyondi Erdei Iskola vendégház elsősorban gyerekeknek kínál oktató-nevelő-szórakoztató programokat. /Takács Éva: Mérleget von a Riehen Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

Adósságtörlesztés a javából, amit évente elkészít a sepsiszentgyörgyi Demeter Lajos és a baróti Demeter László. A két Demeter negyvennyolcas kutatásának idei eredménye a sepsiszentgyörgyi szabadságharcosok névsorának összeállítása. A legteljesebb összeírást Mikár Zsigmond, az Országos Honvédegyletek Bizottságának főjegyzője (Honvéd Schematismus, 1868) készítette, ez kétszáztíz háromszéki tiszt és több mint négy és fél ezer altiszt és honvéd nevét tartalmazta, de a további név szerinti kutatás, pontos azonosítás még a századforduló előtt abbamaradt. Demeter Lajos és Demeter László kétszázhatvan sepsiszentgyörgyi negyvennyolcas azonosítását (anya, születési hely és rang szerint) végezte el az elmúlt esztendőben, levéltári iratok alapján követve életútjukat. Az összeállt anyagból kötet készül, és tervek szerint októberben lesz a bemutatója. A város férfilakosságának egyharmada vett részt Háromszék önvédelmi harcaiban, de azokról a tizenöt-tizenhat éves legényekről és idős apákról nincs kimutatás, akik Gál Sándor segélykérő hívására fegyvert fogtak a szabadságért. /Fekete Réka: Sepsiszentgyörgyi negyvennyolcasok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

Az Európai Unió (EU) meghirdettek a kultúrák közötti párbeszéd európai évét /”Living Together” programot/. Minden EU-tagország kötelessége, hogy kidolgozza saját stratégiáját. Romániában a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium a PUZZLE nevet adta ennek az eseménysorozatnak. A tagországok másik kötelezettsége: kinevezze saját nagyköveteit: olyan személyiségekről van szó, akik eddigi megvalósításaik révén alkalmasak az országos hatósugarú programok sikeressé tételére. Az erdélyi magyar közösséget Horváth Andor egyetemi tanár képviseli. Tavalyelőtt a munkaerő mobilitásáról, tavaly az esélyegyenlőségről, most a kultúrák közti párbeszédről, jövőre pedig a kreativitásról értekeznek az EU-tagországok, jelezte Ádám Gábor, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának igazgatója. – Talán mostanra sikerül megszabadulnunk a XIX., illetve XX. századi nemzetállam fogalmától. A XXI. század Európája más terminusokban gondolkodik – közölte Horváth Andor. – Románia jó kapcsolatot alakított ki a nagyhatalmakkal, de nem sikerült megfelelő kulturális párbeszédet megvalósítani közvetlen szomszédaival. A meghirdetett program olyan ideológiát kíván teremteni, ami megfeleljen, mind az országok, a nemzetek hagyományos kulturális közeledésének. /Nagy-Hintós Diana: Kultúrák közti párbeszédet szorgalmaz az Európai Unió. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14/

Az Új Jobboldal által Kolozsváron március 15-re tervezett tüntetés ellen foglalt állást Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke, felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a polgármesteri hivatal megadta az engedélyt a felvonulásra a magyarság nemzeti ünnepén. Szerinte a megmozdulás időpontjának és helyszínének kiválasztása provokációnak tekinthető. Az Új Jobboldal a „magyar szeparatizmus” veszélyeire figyelmeztet. Céljaik közt említik Románia és Moldova Köztársaság egyesítését; a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetének „enyhítését”; a határon túli románság kulturális és nyelvi identitása megőrzésének elősegítését; a homoszexuálisok, szekták elleni harcot. /Smaranda Enache az Új Jobboldal ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14/

„Ha röviden jellemezni kéne a rádiót, akkor következetesség és megújulás lenne a jelszavunk” közölte Rostás Péter István, a Kolozsvári Rádióstúdió főszerkesztő-helyettese azon sajtótájékoztatón, amelyre a rádió 54. születésnapja alkalmából került sor. Három szakaszra osztható ez a történelem, fejtette ki Rostás Péter István: 1954 márciusától egészen 1985 január közepéig, az 1990-es újraindulás, valamint a ’90-től errefele tartó periódusra. A felmérések szerint hétfő és péntek között 80 000 hallgatót számlál a reggeli csúcs az adásbelépésnél, délután pedig a Napóra kezdetekor mintegy 26 200-an hallgatják őket. A szombat reggeli nyolc órás kezdéskor 149 000 hallgatójuk van. Maksay Magdolna, a magyar adás osztályvezetője elmondta, naponta nyereményjáték várja a hallgatókat. Maksay Magdolna az elmúlt év augusztusában vette át a magyar szerkesztőség irányítását. /Köllő Katalin: 54 éve szól a rádió Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14/

Az idén is kalotaszegi meghívottakkal ünnepelték Budapesten a Pilvax Kávéházban a magyar sajtó napját, március 12-én. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. A népviseletbe öltözött kalotaszegiek Péntek László, a kőrösfői Vasvári Pál Emlékmúzeum létrehozójának vezetésével jelentek meg. Péntek Zsuzsa színinövendék 48-as dalokat adott elő, Albert Beáta kezében a jelenlévők megcsodálhatták a Vasvári Pál által verbuvált egykori Rákóczi csapat zászlajának hiteles másolatát. Ezt követően átadták a több mint 15 éve alapított Vasvári Pál-díjat, mellyel olyan munkahelyeket jutalmaznak, ahol a munkaadók és munkavállalók között korrekt a kapcsolat. A pályázat alapján odaítélt díjat az idén az Axel Springer-Magyarország Kft. Somogy Megyei Irodája, valamint az általa kiadott Somogyi Hírlap és a munkahely szakszervezete kapta. /Okos Márton: Kalotaszegiek a Pilvaxban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14/

Soha ennyi jelöltje nem volt az RMDSZ-nek, mint az idei helyhatósági választásokon. Az RMDSZ felhívására nagy számban jelentkeztek mind a polgármesteri tisztségre, mind a helyi tanácsokba, nyilatkozta dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke. Elmondta, hogy a jelenleg az RMDSZ-nek 38 polgármestere, 561 megyei és helyi tanácsosa van a megyében, legalább ennyit szeretnének a júniusi választásokon is elérni. Jelenleg 100 polgármesterjelölt és 1051 tanácsosjelölt méretkezik meg az előválasztásokon. /Mózes Edith: Kelemen Atilla: Vásárhelyen van esélye az RMDSZ-nek! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./

Tiltakozó akciót rendeznek az MPP szimpatizánsai Bukarestben és Erdély nagyobb városaiban, ha a fővárosi táblabíróság nem hoz mihamarabb végleges döntést a pártbejegyzés ügyében. Fazakas Tibor, az alakulat sepsiszentgyörgyi alelnöke szerint megengedhetetlen, hogy a táblabíróság tovább halogatja az ügyet. Így ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a szervezet jelöltjei lekésik a júniusi helyhatósági választások jelentkezési határidejét. /Rostás Szabolcs: Tüntetni készülnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

A megyei tanács elnökének, alelnökeinek telefonszámlájáról, külföldi kiszállásaikról, a felvett napidíjakról, illetve a kőröspataki bányarehabilitációra folyósított költségvetési összegekről és a megye önrészéről kért részletes kimutatást az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán. Február 11-én iktatták kérését, és a jogszabály értelmében harminc napon belül kellett volna hivatalos választ kapnia.,,Válasz egyelőre nem érkezett, és a megyei önkormányzatnál dolgozók által kiszivárogtatott hírek szerint olyan riasztó értékek jöttek ki, hogy Demeter János tanácselnök zárolta az összeállított dokumentumokat, és megtiltotta azok kiadását” – mondta sajtótájékoztatóján Gazda. Kifejtette, ha nem kapják meg a kért információkat, élnek törvény adta jogukkal, és panaszt tesznek a prefektúrán. Az MPSZ az elmúlt négy esztendőre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát kérte. A múlt évről szóló, az intézmény honlapján is megtalálható jelentésből kiderül: a megyei tanács igen intenzív külföldi kapcsolatépítést folytatott. Az év 365 napjából 145-öt töltött határokon kívül egy kisebb vagy sokfős delegáció. Nagyon sok magyarországi út szerepel a beszámolóban, de több ízben jártak Brüsszelben, és a hivatalos küldöttségek Svédországtól Franciaországig, Olaszországtól Spanyolországig, illetve Svájcig számos európai államot beutaztak. /Farkas Réka: Elszámoltatják a megyei tanácsot (Nem érkezett válasz az MPSZ hivatalos kérésére). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./