Politikai és kulturális tétek címmel tartott Markó Béla, az RMDSZ elnöke előadást az erdélyi magyar kisebbség helyzetéről március 19-én a Párizsi Magyar Intézetben (PMI). Markó Béla a párizsi Keleti Nyelvek és Civilizációk Intézete (INALCO) magyar tanszékének és a PMI-nek a közös kezdeményezésére létrejött Forgó Tanszék nevű programsorozat előadójaként kapott meghívást a francia fővárosba. Markó Béla áttekintette Erdélynek és azon belül is a magyar kisebbségnek, elsősorban a XX. századi történelmét. Erdély több szempontból autonóm entitásnak tekinthető, annak alapja nem lehet a történelmi hagyomány, hanem inkább a jelenlegi gazdasági, földrajzi és etnikai helyzetet kell figyelembe venni. Az Osztrák-Magyar Monarchiának sikerült a többnyelvűséget biztosítania Erdélyben, de később semmilyen megoldás nem segítette a közösségek közti egyenlőséget, ezért ezt csak a decentralizáció, a szubszidiaritás és az autonómia teremtheti meg. /Markó: Együtt kell kialakítani a közös erdélyi identitást. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Új helyzetet teremt a mesterképzésben az, hogy idén nyáron a bolognai folyamathoz csatlakozó kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) egyszerre két évfolyam fejezi be alaptanulmányait. Emiatt a mesterképzőn a korábbiakhoz képest háromszor annyi tandíjmentes helyet hirdetnek meg, de az átállás jogharmonizációt is igényel. A rektor sérelmezte, hogy a romániai jogrendszer még nem alkalmazkodott a bolognai típusú képzéshez. A 2007/2008-as egyetemi évben a BBTE 21 kara 156 szakán biztosít mesterfokú képzést. Az egyetem honlapján közzétett adatok szerint a korábban is létező 118, egyéves mesterképzés mellett hét szakon indult másfél éves és 31 szakon kétéves képzés. Míg a korábbi, 2006/2007-es tanévben közel 1000 tandíjmentes hely állt a mesteriző hallgatók rendelkezésére, a most zajló egyetemi évben 1570 tandíjmentes helyen tanulhatnak. „A tandíjmentes helyek ugrásszerű, szinte háromszoros növekedése annak is köszönhető, hogy idén egyszerre végez egy-egy három-, illetve négyéves alapképzésben részesülő nemzedék” – magyarázta Magyari Tivadar rektor-helyettes. Ez lehetővé teszi, hogy a magyar tagozaton is a korábbiaknál jelentősen többen mesterizhessenek. A BBTE történelem–filozófia karának dékán-helyettese, Rüsz-Fogarasi Enikő professzor jelezte: a magyar tagozatnak leosztott 27 hely túl kevés, hiszen a jogszabályok szerint a tandíjmentes helyek száma a végzősök számának akár felét is elérheti. „Tekintve, hogy a BBTE adatai szerint a történelem–filozófia kar magyar tagozatán összesen 162 végzős van, akár 70–80 tandíjmentes helyet is kaphatnánk” – mondta. /Benkő Levente: BBTE: döcögős átmenet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

Március 20-án a Babes–Bolyai Tudományegyetemen Kiss Tamás bemutatta azt a Csata István kollégájával közösen elkészített tanulmányt, amely a romániai magyar lakosság demográfiai fejlődését, annak eredményeit és metodológiáját taglalja. A munka kiindulópontját a 2002-es népszámlálás hivatalos adatai szolgáltatták. A szakemberek a magyar lakosság szaporulatát, életkedvét és migrációját kutatták. Azt a következtetést vonták le, hogy nem etnikai identitást feladó beolvadási folyamatról van szó, hanem az újratermelő-képesség károsodása vált hangsúlyosabbá. /Ö. I. B. : Tanulmány a romániai magyar lakosságról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A román parlament elutasította azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel a bukaresti kormány jóváhagyta a budapesti székhelyű Gozsdu Alapítványra vonatkozó magyar–román egyezményt. Bukarestben az ortodox egyház és néhány – közismerten legionárius és szélsőségesen magyarellenes beállítottságú – bukaresti román újságíró hatalmas nyomást gyakorolt a kormányra és a törvényhozásra. Azt hangoztatták, hogy a kormány „több milliárd eurót érő” vagyont engedett át jogellenesen Magyarországnak. Márpedig ha az erdélyi magyar egyházak visszakapják rendre elkobzott ingatlanjaikat, Magyarországnak kötelessége lenne Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) vagyonát a román ortodox egyháznak „visszaszolgáltatni”. Ebben csúsztatás van. Gozsdu alapítványi vagyonának igazgatását nem az ortodox egyházra, hanem világi kuratóriumra bízta. A vagyon jelentős része – a részvények és a készpénz elsősorban – már az első világháborúban elveszett. Megmaradtak viszont a pesti ingatlanok, amelyeket ma Gozsdu-udvarként ismerünk, s amelyeket a magyar állam – jogellenesen – a második világháborút követően államosított. Ugyanakkor Románia számtalan, a Gozsdu-vagyonnál nagyságrendekkel nagyobb értékű erdélyi magyar alapítványt vett állami tulajdonba, s ezeknek a vagyonoknak a visszaszolgáltatásáról mindmáig szó sem esett. A felek ugyanis 1953-ban ún. pénzügyi megállapodást kötöttek, amelyben egymás javára lemondtak mindenféle korábbi követelésről. Ha ezt az egyezményt valamelyik fél megkérdőjelezné, az azt jelentené, hogy a visszajáró Gozsdu-vagyon mellett a magyaroknak is vissza kellene szolgáltatni mindazokat a magánalapítványi vagyonokat, amelyeket az idők folyamán elvettek. /Tibori Szabó Zoltán: Kié Gozsdu Manó vagyona? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök édesapját sohasem látta. Apja ugyanis 1964 márciusában halt meg súlyos betegen, úgy jött ki a börtönből, miután az 1956-os magyar forradalom leverését követő megtorlásban őt is elítélték. A püspök 1964 áprilisában született. Nevelőapja is lelkész volt. A romániai evangélikus egyház mindössze 33 ezer tagot számlál, ebből 23–24 ezer között van az egyházfenntartók száma, a többiek gyermekek és nagyon idősek. A hívek eddig is fenn tudták tartani egyházat és annak intézményeit, de jól gazdálkodó egyházvezetésre továbbra is szükség lesz. Adorjáni Dezső /sz. Brassó, 1964. április. 8./ a bukaresti Ady Endre Gimnázium elvégzését követően a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatója 1982 és 1988 között. Lelkészi pályáját Bukarestben kezdte, 1989–90-ben segédlelkészi, majd lelkészi állást töltött be. 1998-ban brassói esperesnek választották. 2000-től a Romániai Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház püspök-helyettese, majd 2004 októberétől püspöke. 1997 óta a romániai Bibliatársulat elnöke. /Benkő Levente: A lezáratlan Krisztus-esemény. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

A Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) programját a reneszánsz jegyében állították össze, Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából. A király szülővárosa, Kolozsvár vendégeskedik idén a fesztiválon, a Vendégünk egy város – Kolozsvár köszönti Budapestet program keretében. A BTF március 14-én rajtolt. Március 15-én az erőteljes rendőri jelenlét „uralta” a helyzetet. A külföldi turisták értetlenül figyelték a történéseket, nem szokványos nemzeti ünnepnapon rendőrkocsikkal és mentőautókkal teletűzdelt utcákon sétálni, este pedig köröző helikopter és rendőrautók szirénája közepette menni a szálláshelyre. A tavaszi fesztivál javában tart, rendkívüli hangversenyekkel, híresebbnél híresebb sztárokkal, számos izgalmas programmal, március 30-ig. /Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete az Új Jobboldal szervezet működésének betiltását kéri, úgy vélve, hogy a mozgalom etnikai gyűlöletre buzdít, jelezte Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke. A Kolozsváron megvert magyar diák esetére utalva Gazda kijelentette, hogy eltiporják az emberi jogokat, amikor valakit azért vernek meg, mert kifejezi identitását egy nemzeti ünnep alkalmából. /Az MPSZ az Új Jobb működésének betiltását kéri. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

Baróton járt a Szent István Egyetem Ybl Miklós építéstudományi kara népi építészeti tudományos diákkörének vezetője, Fülöp István, hogy az idén nyárra tervezett, Erdővidék épített örökségét feltérképező munkatábort előkészítse. Egyetemükön kisebb-nagyobb megszakításokkal 1912 óta végzik ezt a munkát. A határon túli magyarság körében 1989 előtt is megfordultak, de csak a változások után tudták rendszeresíteni, hogy minden második évben egy-egy erdélyi, kárpátaljai, vajdasági tájegységet is górcső alá vesznek. Székelyföldön először 1994-ben Gyergyószentmiklóson jártak, majd 2004-ben Gyergyócsomafalvára látogattak. A másod- és harmadéves egyetemisták munkájuk során a tanulmányozásra érdemesnek minősített lakóházakról és gazdasági épületekről rajzokat készítenek, majd dokumentációt állítanak össze. Az elkészített dokumentáció kiállítási anyaggá, sőt, kiadvánnyá is válik. /Hecser László: Épített örökségünk feltérképezése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./

Negyedik alkalommal indult útjára március 21-én Tihanyból az a két Feltámadási jelvény, amely két útvonalon, szív alakban bejárva a Kárpát-medence magyarok lakta területeit, pünkösdkor Csíksomlyón találkozik ismét. A 2004. december 5-i népszavazás után határozta el Gál Péter, a Balatonzamárdi Közösségi Ház és Könyvtár vezetője, hogy megpróbálja jelképesen újra összekötni azt, ami szétszakadt. Ötletét sokan felkarolták, és most, nagypénteken ismét elindult a nagy zarándoklat: egyházközségek, különböző lelkiségek, különböző felekezetek adják egymásnak stafétaszerűen a jelvényt. Gál Péter József, a zarándoklat elindítója elmondta: „A Feltámadási menet jelvénye – az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt – egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns magyarok számára, továbbá Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. ” A jelvényre a résztvevő közösségek egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják üzenetüket és élményeiket. A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé halad, és Sopronnál keletre fordulva Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval. /Takács Éva: Feltámadási zarándoklat. Tihanytól Csíksomlyóig. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

Háromszék településeinek egyharmadában gondoznak idős betegeket, nappali felügyeletet és munkaterápiás központot működtetnek hátrányos helyzetű fiatalok számára. Tervezik a beteggondozói hálózat bővítését, szociális mosodák beindítását, az öt éve működő Diakónia Keresztyén Alapítvány sepsiszentgyörgyi fiókja még idén megnyitja a negyven-ötven fogyatékos személy foglalkoztatására alkalmas műhelykomplexumot. Nagy segítséget jelent a Diakónia Keresztyén Alapítvány otthoni betegápolói szolgálata. /Fekete Réka: Szerteágazó diakóniai szolgálat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./

Hitvallása szerint történelmi sorsfordulóinkat viszi színre a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház. A Délvidéken alakult társulat az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezésében tavaly járt először Erdélyben, s mindjárt kirobbanó sikert aratott a Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! és Jönnek! című regényeiből született A világ és a vége című színpadi drámával. Ezúttal közönség március 27-én Zilahon a Kálvineumban, március 28-án Nagykárolyban a Városi Színházban, március 29-én Szatmárnémetiben az Északi Színházban, március 30-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében, március 31-én Aradon a Jelen Házban tekintheti meg előadásukat. /Wass Albert a Partiumban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Nem tartja elfogadhatónak Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke azt a választ, amelyet a megyei önkormányzatnál iktatott kérésére kapott. Egy hónappal ezelőtt részletes kimutatást kért a megyei tanács elnökének, alelnökeinek telefonszámlájáról, külföldi kiszállásaikról, a felvett napidíjakról. A válasz egy oldalon, röviden összefoglalva tartalmazza, hogy az elmúlt négy esztendőben ki mennyit költött telefonra, kiszállásra, de hiányoznak a hivatalos dokumentumok. Demeter János tanácselnök telefonszámlája évi 18 800 és 21 868 lej közötti, azaz havonta 1500–1800 lej körüli összegre telefonált, Vajda Lajos alelnök körülbelül egyharmadát, Baka Mátyás pedig legfeljebb egytizedét költötte telefonálásra. A külföldi utak költségeinél az elnök az élenjáró, belföldi útjai a négy esztendő alatt 1782 lejbe kerültek (kevesebbe, mint egyhavi telefonszámlája), külföldi delegációi összesen 83 029 lejbe. Az alelnökök esetében a külföldi utak költségei jelentősen kisebbek. Gazda szerint sokkal nagyobb tételeket költöttek el, ugyanakkor úgy véli, az eredmények ismeretében még így is indokolatlanul sok pénz ment el a külföldi utazásokra és a telefonszámlákra. Demeter János egyébként nyílt vitára hívta ki Gazdát, elmondása szerint a nyilvánosság előtt tisztázhatnák az MPSZ vádjait. /Farkas Réka: Újabb dokumentumokat kérnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Március 25-én kötetlen beszélgetésre hívta a magyar nyelvű média képviselőit az a négytagú hölgykoszorú, akik remélhetőleg befutó helyen szerepelnek majd az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosi jegyzékén. Horváth Anna, a fejlesztési minisztérium államtitkára. Tonk Gabriella, a Gyermekvédelmi Hatóság igazgatója, államtitkár és Fekete Emőke kormánytanácsos, Hegedűs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány igazgatója a „négyesfogat” eddigi ideális együttműködéséről értekezett. Fekete Emőke a vidékfejlesztés hangsúlyossá tételét, Tonk Gabriella a stratégikusan gondolkodó és cselekvő önkormányzatokat, Horváth Anna a versenyképesség fokozását, Hegedűs Csilla pedig a kulturális örökség fenntartható fejlődését tartja majd szem előtt. /Nagy-Hintós Diana: RMDSZ-es nők is pályáznak a megyei tanácsosi tisztségekre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Borbély László fejlesztési miniszter kijelentette, bízik abban, hogy a Bechtelnek idén sikerül 45 kilométert átadnia az észak-erdélyi autópályából, tehát annyit, amennyire vállalkozott. Az Aranyosgyéres-Gyalu szakaszról van szó. /”Rekord” 45 km a Bechteltől. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

A városalapító Szent László királyról nevezik el Nagyvárad központi hídját, jelentette be Mihai Groza polgármester. Az elöljáró szerint ezek után szó sem lehet arról, hogy a város főtere a jelenlegi Unirii helyett a Szent László tér nevet viselje. A helyi RMDSZ-frakció és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezete azonban nem mond le ezirányú kezdeményezéséről. „A magyar fiatalok egy elszigetelt csoportjának kirohanásai ellenére Nagyvárad civilizált európai város „ – kezdte bejelentését Mihai Groza az EMI azon kezdeményezésére utalva, hogy a magyarok által Szent László térként emlegetett főtér hivatalosan is viselje a városalapító király nevét. Pásztor Sándor, a helyi RMDSZ-frakció vezetője szerint már két hete tárgyalnak a központi híd átnevezéséről. „De ez nem jelenti azt, hogy lemondtunk volna a Szent László tér visszanevezéséről” – hangsúlyozta a Krónikának a tanácsos. Az EMI 2006 májusában 44 civil szervezettel közösen kérést nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz, amelyben kérték a tér átnevezését. A beadvány 2006 szeptemberében került a tanács elé, de a román pártok képviselői ellenezték azt. Tavaly júniusban az EMI aláírásgyűjtésbe kezdett, és bár az 1280 szignót tartalmazó íveket benyújtották a polgármesternek, a kérdés azóta sem került a tanács elé. /Fried Noémi Lujza: A híd neve: Szent László. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

Szerb fiatalok támadtak meg március 20-án egy magyar diákot Szabadkán. A szerbek a nemzetiségéért verték meg a fiút. A támadásról a fiú édesanyja tájékoztatta a vajdaságma.info nevű internetes délvidéki hírportált, elmondva: az iskola igazgatója azt tanácsolta neki, hogy perelje be a támadókat. Az édesanya elmondta, mostanában több magyar diákot bántalmaztak szerb társaik, de az érintett szülők a megtorlástól tartva nem merik jelenteni az eseteket a rendőrségnek. Ez az eset a harmadik a közelmúltban a határon túli magyarok ellen elkövetett erőszakos cselekmény. Március 15-én Kolozsváron román fiatalok bántalmaztak egy magyar diákot, egy nappal korábban pedig ukrán szélsőségesek a kárpátaljai Nagyszőlősön egy magyar nőt vertek meg. /Nacionalista roham? = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

Nyílt levéllel fordult Emil Boc kolozsvári polgármesterhez Erdélyi Magyar Ifjak szervezete, a levelet Soós Sándor elnök írt alá. Az Új Jobboldal a magyar szeparatizmus elleni tüntetés szervezőjeként, Emil Boc pedig a demonstrációt engedélyező polgármesterként korlátozta a magyar közösség szabadságát abban, hogy méltóságteljesen ünnepelhessen. Tette ezt annak ellenére, hogy polgármesterként biztosítania kell a két együtt élő népesség közötti békés hangulat megőrzését. A levélben felsorolták, hogy Emil Boc az Emberi Jogok Európai Egyezményének mely cikkelyeit sértette meg. A magyarok elleni tüntetés következtében nem csupán fizikai bántódása esett egy személynek nemzeti identitása miatt, hanem a magyar nemzeti közösséget erkölcsileg alázták meg. Erdélyi Magyar Ifjak szervezete kéri, a polgármester kövesse meg a magyar közösséget a 2008. március 15-i események miatt nyilvános bocsánatkérés formájában. Válaszát magyar nyelven várják. /Erdélyi Magyar Ifjak Soós Sándor elnök: Nyílt levél Emil Boc polgármesterhez. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 26./

Két éven belül közel megnégyszereződik a Kolozsvár melletti Szászfenes lakossága. Az elmúlt években több ingatlanfejlesztő vállalat is tömbházsorok, sorházak építésébe fogott a községben, így az előrejelzések szerint rövidesen annyi lakossal gyarapszik a település, amennyi ma Kézdivásárhely lélekszáma. /Lázár Lehel: Mezőből kinőtt tömbháznegyed. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

Március 19-én volt az Égtájak Iroda évnyitó rendezvénye Budapesten a Bourbon Rendezvényházban. A Határok nélkül a tánc nyelvén – Vendégségben Mátyás udvarában címmel meghirdetett esten a közönség a Kárpát-medence hét régiójából – természetesen Erdélyből is – érkezett táncosok, zenészek produkciójának tapsolhatott, illetve belekóstolhatott a reneszánsz lakomák ételeibe, boraiba. A Magyarország határain kívüli magyar kultúra megjelenítésének specialistája, a Goldschmied József által vezetett Égtájak Iroda idén további különleges programokat ígér. Az immár tizedik alkalommal megrendezett Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek című rendezvénysorozat első felében a gyermekeket, a jövő színházba járóinak kegyeit keresik. Különleges produkciónak ígérkezik a szabadkai Gyermekszínház Hamlet című bábelőadása, valamint a komáromi Jókai Színház a Hófehérke és a törpék című meseoperettje. Az erdélyi társulatok közül a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház a Liliomfit hozza Budapestre, a Csíki Játékszín La Mancha lovagjával lép fel, címszerepben a friss Jászai-díjas Fülöp Zoltánnal. A jubileumi évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház zárja, a társulat utóbbi évadjának gyakorlatilag teljes kínálatával. Június 29. és július 8. között a Határon túli magyar fiatalok találkozója következik, 16–18 ország amatőr ifjúsági művészeti csoportját, több mint 700 főt felvonultató program. Az Égtájak Művészeti Találkozók sorozata augusztusban a felvidéki Farnadon kezdődik, a vége pedig Erdélyben les: október elején Szamosújvár, december elején Kolozsvár látja vendégül a művészi csoportokat. /Csinta Samu: Magyar égtájak kultúrkavalkádja. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

A Budapesti Tavaszi Fesztivál idei díszvendége, Kolozsvár kamarazenei szekciója, az Arcadia Vonósnégyes, melynek egy magyar tagja van Török Zsolt, impozáns környezetben mutatkozott be a húsvéti ünnepek alatt. A Transylvania Barokk Együttes szintén megmutatkozott a fesztiválon. Március 25-én a Kolozsvári Állami Magyar Színház Gianni Schicchi című előadására került sor a Thália Színházban. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Kolozsvári kamarasikerek a Budapesti tavaszban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Március 27-én, a színház világnapján a Csiky Gergely Színház újból műsorra tűzi Line Knutzon kortárs dán szerző Közeleg az idő című abszurd komédiáját, László Sándor újvidéki színházigazgató rendezésében. A sikeres előadás műhelymunka eredménye, az újvidéki csapat – László Sándor rendező, Góli Kornélia dramaturg és Varga Tamás színművész, a Csiky Gergely társulat színészei és Liana Iancu közös alkotása. „/Pataki Zoltán: A kommunikáció korában – tanuljunk meg kommunikálni egymással! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

Érthetetlen az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseivel szembeni általános romániai visszautasítás, hiszen a közösségi önrendelkezés elfogadott gyakorlat Európában, másfelől az itteni magyarok autonómiája nem veszélyeztetné Románia területi épségét – közölte Tőkés László EP-képviselő Hans Gert Poetteringgel, az Európai Parlament elnökével március 26-án tartott megbeszélésükön. A két politikus egyetértett abban, hogy a kommunizmus bűneit tudatosító európai kezdeményezéseket folytatni kell. Az egységesülő Európának vállalnia kell keresztény értékeken alapuló identitását, továbbá a történelmi egyházakat be kell vonni az Unió megerősítésének folyamatába. /Poettering–Tőkés találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ A találkozón Pöttering elnök mély elismerését fejezte ki Tőkés László 1989 decemberében betöltött szerepe kapcsán, és „történelmi személyiségként” örömmel üdvözölte őt az Európai Parlament képviselői között. A megbeszélésen Tőkés dokumentumcsomagot adott át, amely – egyebek mellett – tartalmazta a „Keresztény Európát” rendezvénysorozatról szóló kezdeményezést, a kommunista múlttal való szembenézés dokumentumait, valamint a romániai magyarság helyzetével kapcsolatos állásfoglalásokat. A tárgyaláson egyetértés mutatkozott abban, hogy folytatni kell a kommunizmus bűneit tudatosító európai kezdeményezéseket, valamint arról, hogy az egységesülő Európának vállalnia kell keresztény értékeken alapuló identitását. Tőkés felhívta a figyelmet arra is, hogy Romániában a régi rendszer erői tovább folytatják a magyarellenes hangulatkeltést, a nacionalizmus a választási évre való tekintettel újból felerősödőben van. Érthetetlen az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseivel szembeni romániai visszautasítás, hiszen a közösségi önrendelkezés elfogadott gyakorlat Európában, másfelől a magyar autonómia Románia területi épségét nem veszélyezteti – fogalmazott Tőkés. /Tőkés-Pöttering találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Első körben semmiféle választási szövetséget nem hajlandó kötni a román pártokkal az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, annál nyitottabb viszont a Magyar Polgári Párttal (MPP) való együttműködésre. A kolozsvári önkormányzat részéről csupán az RMDSZ képviselői vettek részt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, amelyre a házigazdák Emil Boc polgármestert és a helyi tanács kulturális szakbizottságának valamennyi tagját meghívták. Ezt László Attila, az RMDSZ megyei elnöke, városi tanácsos nehezményezte. Egyetlen román önkormányzati képviselő sem jelent meg a fesztiválon, amelyen az idén Kolozsvár volt a meghívott. László Attila a sajtó előtt említést tett a március 25-i tanácsülésen született botrányos döntésről, amelynek értelmében átkeresztelik a Kossuth Lajosról nemrég elnevezett utcát. Erre úgy kerülhetett sor, hogy a polgármester pártja, a liberális demokraták szövetséget kötöttek a nagy-romániásokkal és a szociáldemokratákkal, jóllehet előzőleg az RMDSZ még abban állapodott meg Boc polgármesterrel, hogy elhalasztják a PSD-sek kezdeményezését a Kossuth utcanév törléséről. Az RMDSZ helyi szervezete Eckstein-Kovács Péter szenátort és Mátis Jenő megyei tanácsost bízta meg azzal, hogy tárgyaljanak az MPP-sekkel. – Kolozsváron, ahol a magyarok számaránya alig 18 százalék, nem engedhetjük meg magunknak a megosztottságot – vélekedett László Attila. Molnos Lajos városi tanácsos bejelentette: fellebbez a közigazgatási bíróságon a tanács határozata ellen, miszerint Smardanra keresztelik azt a Borháncs-telepi utcácskát, amelyet néhány hete Kossuth Lajosról neveztek el. /Sz. K. : Nem szövetkezik román pártokkal a Kolozs megyei RMDSZ – egyelőre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

„Itt bujkáltok szabadkőművesek”, „Halál”, „A gárda figyel titeket” feliratokat, továbbá horogkeresztet és Dávid csillagot festettek vandálok március 26-ra virradó éjszaka a kolozsvári Zsidó Hitközség székhelyének a falára. Rózsa Imre, a kolozsvári Zsidó Közösség elnöke elmondta: értesítették a rendőrséget. „Teljes mértékben elítéljük az ilyen antiszemita megnyilvánulásokat. Úgy vélem, hogy ez is a március 15-i események következménye” – vélte az elnök, utalva a március 15-én Kolozsváron megvert 17 éves magyar fiú esetére. /(D. I.): Antiszemita feliratok a Zsidó Hitközség épületén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Tőkés László szerint a KMAT tanácskozásának különös aktualitást adott a koszovói helyzet, amely „a maga módján a kollektív jogok fontosságára helyezi a hangsúlyt”. „A koszovói példa bizonyítja, hogy nemzetközi együttműködéssel érvényesíthetőek a közösségi jogok, ezért szeretnénk nemzetköziesíteni az autonómia-képviseletet” – szögezte le. A Vajdasági Magyar Szövetséget az ülésen vette fel tagjainak sorába a KMAT. „A vajdasági magyar politikai pártok ehhez a munkához értékes adalékokkal tudnak hozzájárulni, hiszen három pártnak éppen a közelmúltban sikerült összefésülnie az autonómiával kapcsolatos elképzeléseit” – hangsúlyozta Pásztor István a VMSZ elnöke. A KMAT állásfoglalást fogadott el, ennek értelmében a tagszervezetek szolidárisak egymással nemzetpolitikai küzdelmeikben, melyek közös célja a nemzeti önazonosság megőrzése és a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómiák rendszerének kiépítése. A Tanács úgy döntött, munkacsoportot hoz létre a különböző autonómiakoncepciók egyeztetése és nemzetközi képviselete céljából. /KMAT: a Magyar Koalíció is belépett. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

A gyimesi települések – köztük természetesen Gyimesközéplok – a Kárpát-medencei magyarság keleti kapujának bástyájává váltak. Az utóbbi években mintha új életerővel telne meg ez a vidék. A több mint 5300 lelket számláló Gyimesközéplok község irigylésre méltó demográfiai mutatókkal büszkélkedhet. 2007-ben megháromszorozódott a házasságkötések száma, és a születések száma is meghaladja az elhalálozásokét. Elvándorlás gyakorlatilag nincs, a fiatalok közül is sokan hazatértek a Tatros völgyébe. A minden esztendő július havának utolsó hetében megrendezett tánctábor a település egyik leghíresebb „márkája”. Ugyancsak népszerű a kétévente megrendezett, a Tatros forrásánál elnevezésű csángófesztivál is. A Hidegségben működő neves Csángó Panzió is bővül. Gyimesközéploknak is voltak peres ügyei a Neamt megyei településekkel, szerencsére azok Gyimesközéplok javára dőltek el. A középloki fiatalok pezsgő ifjúsági életet szerveznek, működik az Ordasok Hagyományőrző Néptáncegyüttes is. Nagy probléma viszont a szakemberhiány, kiváltképp az oktatásban. Gondot jelent a pedagógushiány abban a községben, amely 9 általános (I–IV. osztályos), három felső tagozatos (V–VIII. osztályos) iskolát tart fenn. /Orbán Ferenc: Gyimesközéplok – magyar életkedv keleten. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./

Idén januárban Gernyeszegen a református templom kertjéből ellopták Bethlen István volt miniszterelnök mellszobrát. A politikus gróf a falu szülötte volt. A falu lakossága büszke volt a szoborra, amelyet a Piliscsabáért Alapítvány adományozott a gernyeszegi református egyházközségnek. Veress Róbert lelkész elmondta, hogy többször érdeklődött, a rendőrség mindig ugyanazt a szóbeli választ adta: a nyomozás folyamatban van. A budapesti Blaskó János szobrász megígérte a falubelieknek, hogy a mellszobrot újraöntik, és úgy rögzítik a talapzathoz, hogy ne lehessen elmozdítani. /(kilyén): Nemcsak a szobornak, a tolvajoknak is hűlt helye. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Erőszakkal levágták egyik iskolatársnőjük haját, cigarettával égették meg az arcát Bukarestben az egyik iskola diáklányai. Az oktatási-nevelési intézményekben a kortársak közt tapasztalható agresszivitás egyre elterjedtebb jelenség, mondta el Wolf Rudolf, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum igazgatója. Egyfelől a családi fészek elhidegülése felelős az ügyben, a szülők elfoglaltsága vagy külföldi munkavállalása, másfelől a média negatív hatása a fiatalokra. Az iskolai erőszak reális probléma. „Nem gyakoribb a jelenség, mint eddig, csak a megnyilvánulása extrémebb” – mondta el Róth Szamosközi Mária gyermekpszichológus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Szociális Munkás Tanszékének vezetője. /(T. A.): Dzsungeltörvény uralkodik az iskolákban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Négy újabb Maros megyei helységben indították el a közelmúltban otthoni beteggondozói programjukat a történelmi magyar egyházak. A római katolikus egyház keretében működő Caritas marosvásárhelyi szervezete Gyulakután, Erdőszentgyörgyön és Szovátán avatott szociális központot, az Erdélyi Református Egyházkerület által másfél évvel ezelőtt létrehozott Diakónia Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi fiókszervezete pedig Szentgericén létesített rendelőt. Egész Erdélyt átszövő hálózat keretében az utóbbi szervezet immár a megye kilenc településén, a Caritas pedig több mint nyolcvan helységben van jelen. Ludescher László, a Caritas marosvásárhelyi ügyvezetője elmondta, egy beteg gyermek mellett mindenki ott terem, amikor pedig egy idős személyt ér baj, a segítőkészség sokszor elmarad. A házi beteggondozók szakképzett asszisztensek, olyan idős személyekhez látogatnak el, akik orvosi ellátásra szorulnak. Elbeszélgetnek a többnyire magányosan élő személyekkel, kisebb házimunkákban segítik őket, olykor a bevásárlásról is gondoskodnak. Backamadarason és a hozzá tartozó Szentgericén az önkormányzat, az egyház és a civil szervezet összefogásának köszönhetően már hónapokkal ezelőtt sikerült beindítani a szolgálatot. A marosvásárhelyi önkormányzat is azok közé tartozik, amelyeket hidegen hagy az idős, magukra maradt személyek ügye. A Diakónia Keresztyén Alapítvány fiókszervezete, a Református Asszisztensképző Főiskola első- és másodéves diákjai által próbál minél több – református, unitárius és evangélikus – rászorulóhoz eljutni. /Sz. E. : A szó és a törődés gyógyító ereje. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Az Európai Unió kötelezi Romániát, hogy rendezze az otthoni beteggondozás kérdését. Ha sikerül megnyugtató megoldást találni erre a gondra, ezzel a kórházak költségvetési megterhelését is csökkenthetik. A gyulafehérvári Caritas szervezet 1990 elején, dr. Jakab Antal néhai római katolikus megyés püspök rendeletére jött létre. A mai struktúra a főegyházmegye nagy kiterjedésére való tekintettel területi központokat jelent, ahol felmérik a rászorulók szociális jellegű igényeit, és lehetőség szerint segítik őket. A magukra maradt idősek számára öregotthonokat és nappali foglalkoztató-központot hoztak létre. Jelenleg Erdély hét megyéjében – Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna és Maros megyében – van jelen a Gyulafehérvári Caritas szociális programjai révén. A szervezet 2004-ben elnyerte a közhasznú szervezeti státust, 2005-ben pedig a Caritas által nyújtott szolgáltatásokat akkreditálta a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, jelezte Szász János, a gyulafehérvári központ igazgatója. A református egyház keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Erdély-szerte több településen biztosítja az otthoni beteggondozást. /Szucher Ervin: Otthoni gondozás: EU-s kötelezvény. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./