Jelentős győzelem a magyar tagozat számára – így értékelte Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese az egyetem döntését, miszerint 26 új, többségében tanársegédi állást hirdetnek meg a magyar tagozat számára, emellett pedig tizenhat poszt esetében nyílik lehetőség előlépni a már ott dolgozó oktatóknak. Magyari szerint a magyar tagozat esetében ez a legnagyobb létszámnövekedés, amire valaha sor került. Az összesen meghirdetett körülbelül 60 hely közül 26 a magyar tagozaté. Magyari szerint, többek között, azért nem sikerült bővíteni megfelelő mértékben a magyar tagozat oktatói testületét, mivel az elmúlt két-három évben megromlott a viszony a román és a magyar oktatók között. A bővítés azért is lehetséges, mert a magyar tanárhiány miatt kedvezőtlen helyzetben lévő közgazdaságtan karon is kialakult időközben egy erős oktatói gárda. A legnagyobb bővítés egyébként éppen a közgazdasági karon van. /B. T. : Példátlan oktatói létszámbővítés a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ A székelyudvarhelyi tanítóképző – amely szintén a BBTE magyar tagozatának része – két adjunktusi állást kapott. A tavaly az egyetemhez csatlakozott, de önállóságát megőrző gyulafehérvári római katolikus papnevelde most részesül először államilag meghirdetett tanári állásokban: négy új oktatót várnak. /”Magyarosítás” a BBTE-n. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

Szatmár megyében komoly problémát okoz a múlt rendszerben Németországba kitelepülteket érintő visszaszolgáltatási törvény, ennek értelmében – hiába kaptak annak idején kártérítést a házaikra – most visszakövetelhetik ingatlanjaikat. Szatmárnémetiben az elmúlt időszakban már többen maradtak otthon nélkül azt követően, hogy az annak idején az államtól megvásárolt házaikat visszakapták a volt tulajdonosok – akik többsége Németországba költözött a múlt rendszerben. Szakács Imre alpolgármester közölte, Erdődön is óriási gondot jelent az egykoron államosított ingatlanok ügye: 46 esetben kellene visszaadni a törvény értelmében a házat – amelyet a jelenlegi tulajdonos megvásárolt 1989 előtt vagy azt követően. /(fodor): Negyvenhatan maradhatnak otthon nélkül. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 8./

Erdélyi nyelvhasználati gyakorlatokról / Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Alkalmazás és monitorizálás Romániában címmel április 10-én az Interetnikai Kapcsolatok Hivatala kerekasztal-beszélgetést szervez Bukarestben, a Charta titkárságának és szakértői bizottságának, a különféle romániai minisztériumok, az Európai Bizottság, a Diszkriminációellenes Tanács és más intézmények képviselőinek részvételével. Románia 1995-ben írta alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, majd 2007 novemberében ratifikálta, idén pedig be kell számolni a Charta előírásainak alkalmazásáról. A találkozó célja megállapítani a közintézmények és a civil szféra szerepét és feladatait a Charta alkalmazásában, tájékoztatott Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet vezetője. A bukaresti megbeszélésen ismertetik a Nyelvi ideológiák, nyelvpolitikák és (kisebbségi) nyelvhasználati gyakorlatok: az erdélyi magyarok helyzete című többrészes tanulmányt is. A tanulmányról Horváth István, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmondta, a 2006 utolsó negyedében végzett több kutatásra támaszkodó tanulmány célja minősíteni a romániai nyelvi demokrácia jellegét, összegzés arról, hogy milyen a romániai nyelvi demokrácia. Ami a joganyagot, a nemzetközi standardokat illeti, azt lehet mondani, hogy Románia viszonylag jól teljesít. Egyértelmű, hogy a hivatalos nyelvet kiemelten támogatja a román nyelvi törvénykezés, az elfogadott jogok szintjén pedig jelentős lehetőségeket biztosít a kisebbségi nyelvhasználat számára azon szektorokban, ahol a nyelvhasználat szabályozva van: oktatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás. Ami az alkalmazást illeti, a helyzet vegyes: míg a főként kisebbségiek lakta közigazgatási egységekben többnyire biztosított, addig a törvényben előírt 20 százalékot éppen csak meghaladó lakosságarányú községekben-városokban a helyzet nem ilyen rózsás. Azon közigazgatási egységek 50 százalékában, ahol ezt törvény előírja, átfogó nyelvi jogokat biztosítanak. A közigazgatási egységek 15 százalékában viszont semmilyen nyelvi jog nem biztosított. A nagy probléma az, hogy ezek többnyire olyan közigazgatási egységek, ahol a kisebbségek számaránya 20 százalék körül van, tehát nagyon kis közösség, ezek nyelvi jogainak az érvényesülése sokkal fontosabb, mint egy olyan közösségben, ahol száz százalékban kisebbségiek, vagy pontosan magyarok élnek. A nyelvi pluralizmus nem igazán elfogadott. A tanulmányban példaként szerepel a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a kétnyelvű feliratok kihelyezésének a kérése. A többségi nyelvet magától értetődően domináns nyilvánossági nyelvként tételezték. /Kerekes Edit: Közös cél: jól működő másodnyelvűség a kisebbségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Kilencedik születésnapját ünnepelte a Transindex internetes portál csapata. Sipos Zoltán felelős szerkesztő elmondta, a Transindex műhelyében három új projekt született. A portál külalakja megújult, ugyanakkor a portál elmozdult a felhasználók által előállított tartalom (Web 2. 0) irányába, a blogok pedig az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kapnak. Létrehozzák a www.webvidek. ro honlapot, amelyre a Transylvania Egyesület által működtetett teleházak közösségei küldhetnek fényképeket, videofilmeket és írásokat annak érdekében, hogy minél szélesebb körben megismertethessék településüket. /B. T. : Új köntösben a Transindex. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Az idősebb aradiak emlékeznek a Rozsnyay névre, elsősorban a patika kapcsán, amelyet, bár időközben sokszor változott a neve, sokan ma is így emlegetnek. A múlt héten Magyarországon, Szabadszálláson megrendezett Rozsnyay-ünnepség egy nagyszabású megemlékezés-sorozat nyitó rendezvénye volt. Rozsnyay Mátyás Szabadszálláson született 1833. május 14-én, ahol ápolják emlékét: néhány éve a városközpontban mellszobrot állítottak tiszteletére. A rendezvényen jelen voltak a négy helységre (Szabadszállás, Zomba, Szekszárd, Arad) terjedő megemlékezések szervezésében, támogatásában részt vállalók (Aradról az EMKE, RMDSZ, Levelezési sakkozók, Kölcsey Egyesület, Alma Mater és Pro Presens Alapítvány, Nyugati Jelen). A szabadszállásiak felelevenítették a gyógyszerész, sakk-szakíró, fotográfus, közéleti ember életét és munkásságát. Rozsnyay Mátyás a dunántúli Zombán nyitott gyógyszertárat 1861-ben, ott dolgozott Aradra költözéséig, 1874-ig. A kiváló felkészültségű gyógyszerész Zombán kezdett foglalkozni a kininnel, találmánya (Chininum tannicum insipidum Rozsnyay) híressé tette szakmai körökben, ugyanis a készítménye 1920-ig a malária egyetlen ellenszere volt. Rozsnyay az orvosságokon kívül gyógyborokat is készített. Nevéhez fűződik az első magyar sakk-könyv. Az akkoriban még újdonságnak számító fotográfiával Rozsnyay nem csak elméleti szinten foglalkozott, ő alapozta meg elméletileg a fotográfia nyomdai sokszorosításának lehetőségeit az addigi acél-, réz- vagy fametszet felváltására. A megemlékező rendezvények májusban Aradon fejeződnek be, ahol Rozsnyay 1895. aug. 25-én meghalt, ott helyezték örök nyugalomra. /Jámbor Gyula: Szabadszállástól Aradig. Emlékezés Rozsnyay Mátyásra. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

Április 9-én zárul Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem szervezte miniévad. Gáspárik Attila rektor elmondta: jól teljesített a diákság. Április 6-án az Akadémiai Műhely Ibsen Nóráját mutatta be Patkó Éva rendezésében, Tompa Klárával a címszerepben. A miniévadon volt bábjáték, zenés darab, és vígjáték is. Április 9-én az új zeneterem és bentlakás avatójával, a Symbolon című színházi szaklap bemutatójával, szakmai megbeszélésekkel és gálaműsorral ér véget a miniévad. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Tóték című előadása Sepsiszentgyörgyön vendégszerepelt a múlt hét végén. Az előadás sikert aratott, Trill Zsolt kárpátaljai színész kitűnő őrnagy-alakítását vastapssal jutalmazta a publikum. A vendégszereplés révén Sepsiszentgyörgyön egy időben két, alapvetően különböző koncepció szerint megalkotott Tóték-előadás létezett, mivel az M Stúdió Florin Vidamski rendezte Tótékja is műsoron van. /B. É. : A Nóra műhelytitkai. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

Két országban, három társulatnál és két nyelven játszik színházat a szatmárnémeti Lőrincz Ágnes színművésznő. Alig pár nappal halála előtt Szabó Magda is látta őt amint Az ajtó című regényének Bereményi Géza által színpadra írt változatában Szeredás Emerencet alakítja. Andrei Mihalache rendezőnek, aki egyben a szatmári román tagozat igazgatója, volt az ötlete, hogy a román társulatban Lőrincz Ágnesre osszák Az öreg hölgy látogatásának címszerepét. Lőrincz Ágnes megjegyezte: nem baj, ha kicsit magyaros-székelyes hangsúllyal beszéli a román nyelvet? A válasz: ettől még jobb, még érdekesebb lehet. Debrecenben Vidnyánszki Attila állította színpadra, az Úri murit, felkérték Lőrincz Ágnest a Cigányasszony szerepére. További debreceni fellépésre is van kilátás. /Sike Lajos: Magyar a román „öreg hölgy”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Demeter Szilárd, a nagyváradi Metrion Egyesület elnöke szerint a Metrion egyfajta „animációbolondok” klubja, ezért elsősorban erre a műfajra összpontosít. Az animáció mellett más művészeti ágazatokat is felkarolnak, de mindent a vizuális kultúrával próbálnak összekötni: A világ újrafestése nevű projektjükkel közismert klasszikus festményeket állítanak ki, az azokra borított műanyagfóliára bárki rárajzolhat filctollal, kiegészítheti annak „hiányosságait”, illetve saját ízlése szerint átalakíthatja. Az egyesület tervei között az idei animációs világnap váradi rendezvényei, valamint a Varadinumhoz kapcsolódó rendhagyó da Vinci-kiállítás szerepel. /Egy éves a nagyváradi Metrion Egyesület. = Filmtett. ro, ápr. 8./

Krassó-Szörény megyében a megyei RMDSZ közgyűlésén döntött a helyhatósági választásokon indítandó listavezetőkről. A megyei tanács RMDSZ-es listavezetője Seres Adélia kisebbségi tanfelügyelő, aki vállalta a jelöltséget annak ellenére, hogy maga a kampány tehertételt jelent számára annál is inkább, mert csodának kellene történnie, hogy bejusson az önkormányzatba. A resicabányai listavezető Beke Vasilie nyugalmazott mérnök, első helyét nem mindenki fogadta örömmel. A Krassóváron (talán feleslegesen) induló Hategan Márta keményen bírálta azokat, akik egy tál lencséért elárulták magyarságukat és az RMDSZ-t, mert fontosabb nekik a szavazatszámláló bizottságban kapható tiszteletdíj, mint nevük szerepeltetése a jelöltlistán. Makay Botond elítélően írt a Magyar Polgári Párt szimpatizánsairól, miattuk a vidéki városokban (Oravicabányán kívül, ahol Veres Ferenc mérnök a listavezető) nem tudtak egyetlen jelöltet sem állítani. Makay szerint ideje a pártütőktől és az egykori kommunista vezetőktől megtisztítani az RMDSZ-t, nemzetárulókra nincs szükség. /Makay Botond: Eladták magyarságukat és az RMDSZ-t egy tál lencséért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

Kemény hangvételű közleményekben utasítja rendre egymást az MPP, illetve az RMDSZ csíkszeredai szervezete. A Csíkszeredai Magyar Polgári Párt közleményében leszögezte, az MPP nyíltan jobboldali, keresztény és nemzeti erkölcsi értékrend alapján szerveződik. Az RMDSZ-nek nincs egységes ideológiája. Becze István, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke közleményében kifogásolta, hogy az RMDSZ listán hátrébb sorolt jelölteket telefonon hívogatják a Magyar Polgári Párt vezetői, ígérnek fűt-fát, önkormányzati listavezetői, polgármester-jelölti pozíciót. Felszólítja az MPP-t, hogy hagyjon fel ezzel a balkáni magatartással. /Közleményháború. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./

A Magyar Polgári Párt máramarosi fiókja március 29-én akarta tartani alakuló gyűlését Nagybányán, a Teleki Magyar Házban, a politikai szervezetek és gazdasági vállalkozások esetére megállapított órabér kifizetésével. Ludescher István területi RMDSZ-elnök és nagybányai alpolgármester felháborodottan kért telefonon magyarázatot arra, hogy Dávid Lajos miért adott engedélyt a rendezvény megtartására, majd megfenyegette őt: amennyiben az MPP gyűlésére a Teleki Magyar Házban kerül sor, az intézmény elveszít minden támogatást, amelybe az RMDSZ-nek és neki személyesen beleszólása, befolyása van. Dávid Lajos erről tájékoztatta az MPP alakuló gyűlésének szervezőit, akik úgy döntöttek, hogy ezek után a rendezvényt egy másik helyszínen fogják lebonyolítani. Dávid Lajos közleményében leszögezte, hogy a Teleki Magyar Ház a nagybányai magyar közösséget és a helyi magyar szervezeteket szolgáló civil kulturális intézmény. Összefogni szeretne és nem szétválasztani, politikai szervezet csak terembér kifizetése ellenében használhatja az intézmény termeit. Minden más nagybányai magyar szervezetnek, egyesületnek, társaságnak díjmentesen biztosítanak otthont. Dávid Lajos emlékeztetett: 2001-ben a helyi RMDSZ-szervezet a magyar egyházak és civil szervezetek ellenében egyedüliként (!) nem támogatta magyar ház megalapítását Nagybányán. Ludescher István megengedhetetlen eszközökkel próbálta egy civil szervezet és egy civil intézmény vezetőjének döntését befolyásolni. /RMDSZ-zsarolás a nagybányai Teleki Házban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 9./

Az Erdélyi Gondolat (ErGo) Egyesület helyett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nyerte el a 2008-as Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezését. A fő támogató Pro Minoritate Alapítvány azt kifogásolta, hogy „az ErGo egyesület az elmúlt években túlzottan liberális szemléletmódot képviselt, és nem vett aktívan részt Tőkés László kampányában. ” Fancsali János cikkében vitatta ezt az érvelést. Ilyés Szabolcs, az ErGo egyesület ügyvezető igazgatója elmondta: ,,csupán annyit szerettünk volna, ha a Tusványos túlmutat a politikai jobb- és baloldali paradigmák állandó bemutatásán”. A MIT vezetősége szerint az idei tábor egyaránt épül hagyományokra és megújulásokra is. A román-magyar párbeszédnek is nagyobb teret biztosítanak. /Fancsali János: Tusványos és szerepcsere…= Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Magyarországon egy 16 éves iskolás megverte tanárát. Az interneten mindenki számára elérhető a videó erről. A megszégyenített fizikatanár felmondott állásából, a diák sorsáról pedig viták folynak. Mit kellett volna tennie a tanárnak? Egyre szigorodnak a tanár-diák viszonyt leíró törvények. Az iskola számos esetben eltussolja a falain belül zajló erőszakot. Az igazgató mentegette a gyermeket a médiában. A minap, a román tanügyminiszter benyújtotta törvényjavaslatát, miszerint eltörölnék a magaviseleti osztályzást, valamint a szülői értekezleteket az iskolákban. /Románszki Zsuzsa: Tanár-terror. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Kövesdy István a Tompa Miklós Társulat vezetője elmondta, sikeres volt a kezdeményezés, a március 29-én megrendezett színészbál célja Székely Színház Alapítványának megteremtése volt. Az alapításhoz szükséges összeg nyolcvan százaléka már rendelkezésre áll, és ebben tetemes része volt Lokodi Editnek, a Maros Megyei Tanács elnökének. A Gruppenc-Hecc Kabarétársulat ajánlatot tett: április 14-én a Nemzeti Színház nagytermében műsorra tűzi legutóbbi, nagy sikert arató előadását, hogy a teljes bevétellel járuljon hozzá a vállalkozás sikeréhez. Az alapítványban a társulat valamennyi tagja alapító tagként fog szerepelni. Szeretnénk, ha mindig a társulaté maradna az alapítvány és nem idegenedne el, mint az a Prospero Alapítvány esetében történt. Szeretnék elérni, hogy a Prospero tulajdonában lévő színészlakások visszakerüljenek a színházhoz. /Nagy Botond: Megalakulhat a Székely Színház Alapítvány! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./

Az ötvenes évek elején állandóan a sikeres kollektivizálásáról, az élmunkásokról kellett írni. A sajtó egy szót sem írt a bukaresti törvényszék 1950. augusztus eleji ítéleteiről, melyekben Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspököt életfogytiglani börtönre ítélték. Csoportos koncepciós pert kreáltak, belekeverve Korparich Ede Hangya elnököt, Lakatos István szociáldemokrata képviselőt, a Szövetség szövetkezeti központ elnökét, dr. Szász Pált, az EMGE utolsó választott elnökét, akit tíz évre, míg Kurkó Gyárfás MNSZ elnököt huszonöt évre ítélték. Belekeverték az ügybe Teleki Ádám grófot, a baloldali szimpatizáns agrárpolitikust, Venczel Józsefet, a Bolyai Egyetem statisztika professzorát, Bodor Bertalan bankigazgatót. Az ítéletekről pontosan nem tudott senki semmit, csak mendemondák kerültek ki, pl. Kurkóról, aki tiltakozásul, felháborodva, ráborította az asztalt a bíróság elnökére. Az EMGE éléről a Magyar Népi Szövetség távolította el Szász Pált, és ekkor vette át a vezetést Vass Márton, Antal Dániellel együtt. Szász Pál 1945 után az erdélyi kisgazdaságok jövőjéről tartott előadást, és azt fejtette ki, hogy az olyan nagyüzemi gazdaságok, mint a kolhozok, Erdélyben nem válhatnak be, mert nem alakíthatóak ki olyan nagytáblás üzemformák, melyeket mezőgazdasági nagygépekkel gazdaságosan lehet művelni. Tamási Áron hazahívását Kurkó Gyárfás helyeselte és támogatta, pedig tudta, hogy Nagy István tüzet fújt az „áruló” Tamási ellen. Mert akkor az volt az erdélyi baloldal véleménye, hogy Tamási elárulta az 1937-es Vásárhelyi Találkozó eszméit. A később időben, ahányszor Kurkó sorsa szóba került, Sütő András mindig megjegyezte: „támogatta, hogy Erdélyt Romániához csatolják, a román állam hálából ezért becsukta. ” Kurkóék és Márton Áron sorsa sokáig foglalkoztatta az embereket, mert hivatalosan nem jelent meg a perükről semmi. Az emlékeit közlő Katona Szabó István erre is kitért. Marosfőn nyaralt 1950-ben, ahol szóba hozták a kérdést, miért tartóztatták le őket, és Bányai László kommunista vezető fia, Bányai Péter, aki éppen ott nyaralt, kategorikusan felelte: a Rajkkal való kapcsolatuk miatt. A Bányai-fióka alig tízéves lehetett, biztosan az apjától hallotta ezt a véleményt. Katona Szabó István ezután figyelmesen kereste a Rajk-perről megjelent kék könyvben, de Rajknak semmilyen erdélyi vonatkozását nem találta a részletes periratban. Arról sem írtak az újságok, hogy a szerzeteseket deportálták, de csak a katolikusokat, mert az ortodox kolostorokban a nagyszakállú szerzetesek zavartalanul élték életüket. A sajtó foglalkozott a nagy „Vatikáni-kémperrel”, melynek során még szabadlábon lévő katolikus püspököket ítéltek el. Az sem kapott publicitást, hogy a Bolyai Tudományegyetemből kiszakították a jog és közgazdasági kart. A jogi kar kétnyelvű tagozatúvá vált, azután pár év múlva megszűnt. Ez volt az első kísérlet az önálló Bolyai Egyetem felszámolására. /Katona Szabó István: A felszámolások folytatódnak. Részlet A nagy hazugságok kora című önéletírásból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Szécsi Antal Székelyudvarhelyen élő nyugalmazott tanár pedagógusi pályájának közel felét az erdővidéki Vargyason töltötte Két könyvvel állt elő. Az egyikben – Falu a Látóhegy alatt – vargyasi éveit írta le, másikban – Kapuállítók hitével – hosszas pedagógusi pályájának tanulságait összegezte. Szécsi Antal nemcsak tanított, nevelt is, gyermekeket és felnőtteket egyaránt. Életútját számba vevő könyve végén felsorolta pedagógiai témájú írásait. Zömük a Közoktatás elődjében, a Tanügyi Újságban jelent meg, de közölt az A Hétben, a Korunkban és a Hargitában is. „Jelenleg egy Vargyashoz kapcsolódó könyv megírása foglalkoztat: dr. Borbáth Károly, tragikus körülmények között elhunyt, legendás tudású történész életútja. Kutatok, levelezek, gyűjtöm az anyagot” – vallott a szerző. /Borbély László: Küzdelmes évek krónikása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./

A Bechtelnek az idén 25 kilométer autópályát kell befejeznie – hangsúlyozta Bogdan Sgarcitu, a Bechtel kommunikációs igazgatója. Az észak-erdélyi autópálya építése folytatódik, de csak olyan ütemben, amilyent a vállalat rendelkezésére bocsátott felület megenged. Noha a pénz elfogyott, áprilisban biztosan folytatódnak még a munkálatok, a továbbiakról viszont nem született még döntés. /Áprilisban még dolgozik a Bechtel, utána… = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

A NATO-csúcsra Bukarestbe érkező Vlagyimir Putyin csodálkozott, mennyire kedves házigazdára talált a nyilatkozataival Moszkvát eddig nem éppen kényeztető Traian Basescu személyében. Moszkva és Bukarest viszonya az utóbbi évtizedekben nem volt felhőtlen, 17 éven át egyetlen orosz államfő sem járt Romániában. A kétoldalú kapcsolatokat megoldatlan problémák terhelik. Közülük a legkisebb az első világháború idén Oroszországba menekített, és azóta ott ragadt román kincstár kérdése. Komolyabb Transznisztria sorsa, az ott állomásozó orosz csapatok kivonása. Bukarest nem számíthat Moszkva jóindulatára, ha azon van, hogy a Moldovai Köztársaságot Oroszország befolyása alól kivonva az EU-hoz és a NATO-hoz közelítse. Súlyos gond a romániai orosz földgázszállítások problémaköre, miután Románia – politikai okokból – jóval többet fizet az energiáért, mint sok más európai állam. /Bogdán Tibor: Román–orosz: cirkáló vagy jégtörő? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Az előválasztáson elszenvedett vereség után független polgármesterjelöltként indul a júniusi helyhatósági választásokon Gyurcsik Zoltán Székelyhíd és Papp György Hegyközpályi RMDSZ-es elöljárója. Papp György kilépett az RMDSZ-ből, holott választmányi tag és körzeti elnök volt, független jelöltként indul. Gyurcsik Zoltán viszont RMDSZ-tagként kívánja felvenni a harcot az RMDSZ jelöltjével, független jelöltként indul. Gyurcsik szerint csalás történt az előválasztáson. Mezei János vállalkozót indítja a polgármesteri tisztségért a Magyar Polgári Párt (MPP) Gyergyószentmiklóson, az RMDSZ pedig Weil Gyula orvost. További három személy függetlenként szállna harcba a polgármesteri tisztségért, Nagy István jegyző, Csergő Tibor múzeumigazgató és Sztráty Lehel-János vállalkozó. /Fried Noémi Lujza: Függetlenedő RMDSZ-es elöljárók. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

Ezelőtt egynéhány évvel, Tőkés László püspök a tusnádi szabadegyetemen, azt nyilatkozta, hogy Romániában módszeresen rombolják a magyar egyházakat. Nagy Attila közel három évig, 1992-1995 között volt Kökösön unitárius lelkész, akkori tapasztalatai alapján igazat ad Tőkés Lászlónak. Nagy Attila kezdetben nagy lendülettel fogott munkához, azután ez aláhagyott, később megvált a papságtól. Kökösben, a fiatalok szórakoztatására diszkókat szervezett lelkészi lakásán. Ezt felhasználta a titkosszolgálat, és helyi besúgókat küldött a diszkóba. Megdöbbentette „Bicegő” Gyula, kökösi elöljáró kijelentése. Hozzá fordult munkahely ügyben és a következő választ kapta: „Túl nagy magyar vagy ahhoz, hogy én tudjak neked segíteni munkahely ügyben. ” Nagy Attila álma az volt, hogy bejusson a levéltárba dolgozni, ezért fordult ehhez az elöljáróhoz, aki közölte vele: „Hát akkor be kell vezesselek SRI körökbe. ” Nagy Attila kijelentette, nem akar a titkosszolgálatnak /SRI/ dolgozni. „Na és mi van, ha a SRI-nek dolgozol! – volt a válasz. Nagy Attila szerint emellett ebben az időben őt lehallgatták. Kökösben, a kilencvenes évek elején kézi kapcsolású telefonok voltak. Valaki elárulta neki, hogy bizony hallgatóznak, azt is megtudta, hogy ki az, aki a SRI-nél a lelkészekért felel. A SRI-t ellenőrző bizottságnak, az RMDSZ is tagja, jegyezte meg a cikkíró. A Krónika napilapban a Nagy Attilát lejárató cikket az a „Bicegő” Gyula kökösi elöljárót írta, aki nem látott abban semmi különöset, hogy valaki a SRI-nek dolgozik. Nagy Attila megállapította, a kommunista múltért nem lehet elszámoltatni senkit, a hatalom birtokosai ugyanazok a titkosszolgálatok, terrorszervezetek, amelyek a kommunizmusban voltak. Milyen esélye van, az RMDSZ diplomáciai úton való autonómiaharcának, ilyen helyzetben? /Nagy Attila, Kökös: Emlékeimből – Tőkés László igaza, vagyis a r. titkosszolgálat általi lehallgatásomról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

Tisztségéről való leköszönése küszöbén osztotta meg egyik legfőbb gondját Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere a nyilvánossággal. Négy mandátumán végighúzódó célja volt, hogy a fejlesztés elfogadható útjait kutassa fel szülővárosa számára. El kellett kerülni az erőszakos betelepítés folytatását, ez megváltoztatta a település arculatát a hetvenes és nyolcvanas években. Az integráció jelenleg előrehaladott, sok háromszéki kis- és közepes vállalkozó kimondottan a brassói piacra, megrendelésre termel. A választott helyhatóságnak nem kell a kezdeményező szerepkörtől idegenkednie, állapította meg a cikkíró. Egyetemet végzett fiataloknak kellene munkahelyet teremteni itthon. /B. Kovács András: Ne titkolózzunk, ha nem muszáj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

Összecsukható vaságyak, szétfoszlott matracok, besárgult ágyneműk, piszkos zuhanyzófülkék és ablakok, amelyeken befúj a szél, embertelen körülmények – ilyen állapotokat találtak a Maros Megyei Közegészségügyi Felügyelőség ellenőrei a középiskolai bentlakásokban. Arra is volt példa, hogy matrac nélkül, a kemény faágyon aludtak a diákok. A radnóti líceum bentlakásának mosdójában csupán bizonyos időközönként folyik a meleg víz, a marosvásárhelyi Művészeti Líceum internátusának az ablakain pedig befújt a szél. /Menyhárt Borbála: Nem nyomortelep: középiskolai bentlakás! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

Elkerülhetetlenül jön a bal, írta az Erdélyi Riport munkatársa. Mostanában mindenki jobboldali, sőt, túl jobboldali. Sokaknak a baloldalon volna a helyük. Már anakronisztikussá válik ez a rendszerváltás után elharapózott jobboldaliság-divat. A magyar történelmi egyházak (bár törekednek arra, hogy minél nagyobb karéj jusson nekik a világi hatalomból) – jók. A megoldás, írta Kinde Annamária: „menjen kifelé közéletből és főleg politikából mindenféle egyház, de nagyon gyorsan”. Mondják, a gonosz erdélyi magyar baloldal együttműködött a román baloldallal. Tudni kell, románok nélkül nem megyünk semmire. – A baloldali értéknek számító társadalmi szolidaritás szükséges. /Kinde Annamária: Modern baloldali garnitúra kerestetik. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 10./

Idén első alkalommal rendezték meg Temes megyében a Vidám Versek Versmondó Versenyét Temesváron. A két első díjazott továbbjutott az országos szakaszra, melyet április 18–20-a között rendeznek meg Szatmárnémetiben. /Pataky Lehel Zsolt: Bartókos elemisták a versmondó-versenyen. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

A Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben bemutatták Szávai Géza Székely Jeruzsálem című könyvét, amely magyarul már második kiadását is megérte, és immár román fordításban is hozzáférhető. A szerző, Szávai Géza, húsz éve Magyarországon élő erdélyi magyarként románul beszélt a hallgatósághoz. Erdélyben számos identitás létezik egymás mellett – mind vallási, mind nemzetiségi téren. „A nagy provokáció az: olyan világot építeni, ahol ezek az identitások egymás mellett létezhetnek. Szávai könyve e tekintetben tankönyv, és én köszönöm neki ezt a tankönyvet” – fogalmazott a bemutatón Markó Béla. Szávai Géza saját kiadójánál, a Budapest–Sepsiszentgyörgy „illetőségű” Pont Kiadónál megjelent könyv hátlapszövege jelezte: az esszéregény a zsidók hitére a XVI. század végén áttért székely közösség, a „lelki zsidók” történelmét kísérte. /Gergely Edit: Rögeszmék identitásválsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Fontos üzenet, hogy Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke lehetővé tette Románia és Magyarország házelnökének csángóföldi találkozását – mondta április 9-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A megbeszélések témái között szerepel a romániai magyar nyelvoktatás kérdésére. A magyar házelnök felkereste a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemet, majd Erdély neves művészeivel is beszélgethetett, így Páll Lajos festőművésszel, akinek 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállítását megtekintette Csíkszeredában, valamint Böjte Csaba ferences szerzetessel is. Csíkszeredában Szili Katalin a Sapientia Egyetemen tett látogatást, ahol Dávid László rektor és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja mellett fogadták őt a csíkszeredai karokon dolgozó településkutatók, szociológusok, csángó népcsoporttal foglalkozó kutatók és diákok. A házelnök csángó diákokkal találkozott, majd a csíksomlyói kegytemplom melletti kolostorban látták vendégül. /Szili–Olteanu találkozó Csángóföldön. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Szili Katalin Marosvásárhelyen és Szovátán találkozott értelmiségiekkel, művészekkel, Korondon, Farkaslakán és Szentegyházán járt, majd Csíkszeredában felkereste a Csíki Székely Múzeumot, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, a csángó diákok bentlakását és a csíksomlyói ferences barátokat. A Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai oktatási helyszínén előbb a Sapientia Alapítvány és az egyetem vezetőivel tárgyalt, majd az egyetem könyvtárában az oktatók és a hallgatók jelenlétében meghallgatta az intézményt, annak programjait bemutató előadásokat. – Ez az egyetem legyen garancia arra, hogy az itteni magyarság hosszú távon is megőrzi identitását – mondta az Országgyűlés elnöke. Este Sepsiszentgyörgyön színházi előadást tekintett meg. /Sarány István: Hargita megyében járt Szili Katalin – Minőségi oktatásért szállt síkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

Az Európa Tanács is figyelemmel fogja kísérni ezentúl, hogy Romániában miként érvényesülnek a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogai. A román parlament tavaly ősszel ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. A Markó Attila által vezetett Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) várhatóan már az idén elkészíti az első jelentést arról, hogy milyen mértékben érvényesülnek a charta által 20 romániai kisebbségi nyelv esetében megfogalmazott elvárások. Április 10-én Bukarestben rendezték a charta alkalmazásáról szóló konferenciát a kormány és az alárendeltségébe tartózó DRI szervezésében. A konferencián Markó Béla, az RMDSZ elnöke kiemelte: a charta legnagyobb érdeme az, hogy egységes szabályokat vezetett be a nyelvhasználat terén. /(borbély): ET-monitoring a kisebbségi nyelvhasználatról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

A Magyar Polgári Párt (MPP) oktatási programjának kidolgozásához kért szakmai segítséget a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségétől (RMPSZ) Szász Jenő elnök. „Nem politizálunk, de az oktatás érdekében minden demokratikus szervezettel készek vagyunk együttműködni“ – jelentette ki Lászlófy Pál, az RMDSZ társult szervezeteként működő RMPSZ elnöke. /MPP–RMPSZ-együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

A lap munkatársai számba vették, hogy kik az RMDSZ rangsoroló küldöttgyűléseinek vesztesei és nyertesei. Arad megyében a polgármester-jelöléseknél nem hoztak meglepetést küldöttgyűlések. Arad tanácsos-jelöltjeinél viszont egyetlen jelenlegi önkormányzati tanácsos sem került befutó helyre, így Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Túsz Ferenc nem folytatja a megkezdett munkát, hacsak időközben, felfele buktatással nem fogynak el majd az előttük lévők. Búza Gábor meglepetésre mindössze az ötödik helyet szerezte meg, nagyon fáj neki ez az eredmény, mondta a megyei alelnök. Nagy Istvánnak sem a pécskai, sem az Arad megyei önkormányzati listán nem sikerült helyezést elérnie. Nagyenyeden a tanácsosi listán maradt a régi gárda. Hunyad megyében a magyarság politikai súlya nagyobb, mint a helyi tanácsosok száma, ez Winkler Gyulának, az RMDSZ megyei elnökének, illetve Dézsi Attila alprefektusnak köszönhető. A magyarság Hunyad megye lakosságának 4,8%-át teszi ki, az 5%-os küszöb elérése nehéz feladatnak ígérkezik. Az RMDSZ saját jelöltet állít a tanácselnöki tisztség egyéni versenyében Borbély Károly távközlési miniszter személyében. Temes megyében 2004-ben négy-négy polgármesteri és alpolgármesteri tisztséget szerzett az RMDSZ, emellett 43 helyi tanácsosi mandátumot, Zsombolyán és Újszentesen abszolút többséget. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke megyei tanácselnökjelöltként indul. Főtanfelügyelő-helyettesként a megye szinte valamennyi településén megfordult, segített a tanintézmények felújításában. /Irházi János, Szakács Bálint, Chirmiciu András, Pataky Lehel Zsolt: Régi-új arcok az RMDSZ-listákon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

Kóka János volt gazdasági miniszter, a Szabad Demokraták Szövetsége /SZDSZ/ elnöke a vele készült interjúban kifejtette, romániai látogatásakor a sikeres román közteherviselési rendszer lépéseire volt kíváncsi. A 16 százalékos egykulcsos adó bevezetésével sikerült tartósan növekedési pályára állítani a román gazdaságot. Világos, hogy Magyarország adórendszerét minél hamarabb át kell dolgozni. Kóka szeretné bebizonyítani, hogy a liberális gazdaságpolitikai elvek sikeresek. Kóka szerint a magyar koalíciós válságot a felelőtlen populizmus, másrészt a reformok végrehajtásától való félelem idézte elő. Az SZDSZ kilépett a koalícióból, Kóka szerint ez Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lépésének köszönhető, amellyel felmondta az együttműködést, a reformokat, a közös kormányzás kulturális és ideológiai alapjait. /Oborocea Mónika: Román sikerekre éhes magyarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./