Daniel Barbu bukaresti politológus a romániai demokráciafejlődés két legfontosabb mozgatórugójaként említette a társadalmi egyetértést, illetve tiltakozást. 1989-ben az Románia több városában valóságos mozgalom keretében elutasították a kommunista rendszert. Ez az egyik pillanat, amely kihasználatlanul maradt. Barbu úgy látja, ha 800 ezer tömbben élő székely önrendelkezést kér, akkor tiszteletben kell tartani a kérésüket. Ha Barbu magyarnak született volna, mindennél fontosabbnak tartaná etnikai identitását, a saját egyetem biztosítását. Szerinte a magyarság nem kisebbség ebben az országban, hanem jelentős, alapító államalkotó tényező. A nemzetközi közvélemény azért fogadja értetlenkedve a romániai magyar kérdést, mert nem létezik a romániai magyarság helyzetével analóg példa Európában. Meg kell győzni a román közösséget igényeik jogosságáról. Daniel Barbu /sz. Bukarest, 1957. máj. 21./ művészettörténeti egyetemi oklevelet szerzett, 1991-ben a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen doktorált történettudományból. 2004-től Bukaresti Egyetem politikatudományi tanszékének vezetője. /Csinta Samu: A magyar kérdés román ügy. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Öt évvel ezelőtt március 15-én fél éjszaka cikázott a rendőrségtől a diszkóig, haza s vissza Orbán Barra Gábor, nem találta sehol a fiát. Annyit tudott csupán, hogy a rendőrség vitte el fiát, mert nem volt nála személyi igazolványa. A rendőrségen csupán másodszorra vagy talán harmadszorra voltak hajlandóak bevallani, hogy ott vannak a gyermekek. Több szülő gyűlt össze, amikor végre visszakapták didergő gyermekeiket. Úgy vitték el őket, hogy nem engedték még a kabátjukat sem felvenni. Órák hosszat tartották a városi rendőrség nyitott folyosóin. Ezért beadvánnyal fordultak több intézményhez. Orbán Barra Gábort megdöbbentette: a polgármester azzal vádolta őt, hogy ő szervezte meg az akkori razziát. A saját gyermeke ellen? /Orbán Barra Gábor: Öt éve múlt, s nem rendeződött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./ Előzmény: Fekete Réka: Megfélemlítés Sepsiszentgyörgyön. A rendőrség magyar gyermekekre vadászott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2003. márc. 17.

Elnökváltás lesz az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) hét végi közgyűlésén, miután Kötő József színháztörténész, művelődésszervező nem vállal újabb megbízatást. Az EMKE elnöki tisztségét a következő négyéves időszakra Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök veszi át, amennyiben a közgyűlés bizalmat szavaz neki. Kötő József továbbra is a vezető testület tagja marad, és főtanácsadóként segíti majd az EMKE munkáját. Az 1991 áprilisában Brassóban újraalakult EMKE elnöki tisztségét 1995-től töltötte be Kötő József. /Benkő Levente: Vezetőt vált az EMKE. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Tízéves a Hargita megyei otthoni beteggondozás. Ebből az alkalomból szervezett konferenciát Csíksomlyón a Gyulafehérvári Caritas és Hargita Megye Tanácsa. Tamás József püspök köszönetet mondott a megyei tanácsnak, amely partnerévé vált a Caritasnak a betegek megsegítésében. Bunta Levente megyei tanácselnök tíz gyönyörű és hasznos évnek nevezte az elmúlt időszakot, amikor Közép-Kelet Európában egyedi hálózatot sikerült kiépíteni, nagy területen összefüggő rendszerben biztosítani a segítségnyújtást: 50–60 helyi önkormányzat támogatja a Caritas munkáját. Dr. Márton András, aki Szász Jánost váltotta a Caritas élén, az otthoni beteggondozás elmúlt tíz évét összegezte. /Takács Éva: Ünnepel a Caritas. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

Még idén fel szeretné újítani 150 éves templomát a Bihar megyei Gyanta 248 lelket számláló református gyülekezete. A munkálatok kivitelezéséhez a szükségesnek csekély hányada gyűlt össze, jelezte Soós József-Tamás lelkész. A Művelődés- és Vallásügyi Minisztérium mindössze 10 ezer lejjel járult hozzá a nagyszabású munkálatokhoz, míg a helyi önkormányzat csupán 5 ezer lejjel. A környező román falvak ortodox gyülekezeteit nagyobb összegekkel támogatják. A templom felújítása érdekében jótékonysági koncertet tartott Budapesten a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara. A koncert mellett Boros Zoltán Fekete vasárnap című dokumentumfilmjét is vetítették. Boros Zoltán rendező filmje az 1944. szeptember 24-i gyantai tragédiának állít emléket. Ekkor ugyanis a behatoló román csapatok 41 magyar civil férfit, nőt és gyermeket végeztek ki, illetve kirabolták és felgyújtották a református parókiát. Az áldozatok emlékét 2004 óta a református templom mellé állított emlékmű is őrzi. Nem ez az első alkalom, amikor jótékonysági esemény bevételéből építkeznek a gyantaiak. Az 1944-ben lerombolt parókia helyett 2001-ben nyílt először lehetőségük, hogy új papi lak építésébe kezdjenek. 2006 nyarán képzőművészeti alkotótábort szerveztek, a művészek által Gyantán hagyott alkotásokat aukció keretében értékesítették. /F. N. L. : Építkezés jótékonyságból. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Személyesen kereste fel Calin Popescu Taricanu miniszterelnök az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei telephelyét, ahol közölte, hogy az idén körülbelül 400 millió eurót fordít a kormány a munkálatokra. A látogatás akkor történt, amikor kétségessé vált az építkezés folytatása. A miniszterelnök szerint az említett összeg lehetővé teszi, hogy az idén átadjanak 25 kilométert Kolozs megyében. /B. T. : Van pénz az észak-erdélyi autópályára. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Az embereknek joguk van saját identitásukat akár anyanyelvük alaposabb elsajátításával is megválasztani, a közszereplőknek pedig az a feladatuk, hogy támogassák őket e törekvésükben – mondta Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke április 11-én Bákóban a Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével folytatott megbeszélése után. Szili Katalin hivatalos csángóföldi látogatása keretében tárgyalt román kollégájával, akivel a két parlament közötti együttműködés gyakorlati kérdéseit vitatták meg. Megállapodtak abban, hogy közösen tesznek lépéseket a Vatikánnál a csángóföldi magyar nyelvű misézés ügyének előmozdításában. Szili Katalin megköszönte Olteanunak, hogy támogatta Romániában a magyar nyelvű nyelvi oktatást, amely a kisebbségi identitás megőrzésének alapfeltétele. Olteanu a magyarországi románság nyelvtanulását biztosító jobb minőségű román tankönyveket tartott szükségesnek. /Olteanu: Az embereknek joguk van saját identitásukat megválasztani. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./ A két házelnök kezdeményezték testvérkapcsolatok kiépítését magyarországi és Bákó megyei települések között. A két házelnök együtt látogatott a lészpedi iskolába, ahol hatvanöt csángó gyermek jár a heti három magyarórára, és meghallgatták a diákok magyar és román nyelvű zenés előadását. Hegyeli Attila, a moldvai magyar oktatási program felelőse elmondta: ,,nagy jelentősége van annak, hogy ilyen magas rangú román és magyar közjogi méltóság látogatott el egy moldvai állami iskolába, ahol Bogdan Olteanu, a jelen lévő Bákó megyei főtanfelügyelő, a helyi polgármester és a népes küldöttség tagjai hallották a lészpedi gyermekeket magyarul énekelni, szembesülhettek azzal, hogy jól értekeznek a magyarországi delegáció tagjaival, nem lehet tehát ezentúl arra hivatkozni, hogy nincs szükség magyarórákra, mert úgysem értik ezt a nyelvet”. Nagypatakra, ahol februárban egy alakulóban lévő román civil szervezet akarta megakadályozni, hogy a délutáni magyarórákra engedjék a szülők gyermekeiket, illetve Csíkfaluba a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége képviselői kísérték el Szili Katalint, aki mindkét település polgármesterének parlamenti ezüstérmet adott át köszönetképpen azért, amit a magyar identitású helybeliek önazonosságának megőrzése érdekében tesznek, és mindhárom településen DVD-lejátszót és tankönyveket, illetve meséskönyveket adományozott a magyar oktatási csoportoknak. /Fekete Réka: Le kell vetkőzni a régi görcsöket (Szili Katalin Csángóföldön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

Fazakas Mihályt nevezte ki az RMDSZ Szeben megyei szervezetének ideiglenes elnökévé Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Fazakas Mihály a tisztséget az új területi elnök megválasztásáig látja el. Az új területi elnök kinevezése Jakab Elek eddigi elnök elhunyta miatt vált szükségessé. /Új megbízott elnök a Szeben megyei RMDSZ élén. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

Április 4-én tartották meg Aranyosegerbegyen a Tordai Egyházmegye nőszövetség konferenciáját. Nyolc helység nőszövetségi küldöttsége gyűlt össze, a Bibliáról szóló előadást hallgattak meg. Boros Melinda elmondta, augusztus 22-én ünnepli fennállásának 80. évfordulóját az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége. Ebből az alkalomból Kolozsváron találkozót tartanak a Kárpát-medencei testvérszervezetek részvételével. /Schmidt Jenő: A Tordai Egyházmegyei Nőszövetség konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Látszólag végkifejletéhez érkezett Kolozsváron a több éve tartó konfliktus, amely a Belvárosi Református Egyházközség és Balogh Béla lelkész között. A kolozsvári bíróság döntése érvénytelenítette a 2000. július 12-én megkötött bérleti szerződést és a Farkas utcai szolgálati lakás elhagyására kötelezte Balogh Bélát. A házasságtörés és egyéb vádak alapján büntetésből áthelyezett lelkész nem ismerte el a felette ítélkező testületek illetékességét, azok döntését egyházi és világi fórumokon megtámadta. Szerinte azért lehetetlenítették el, mert állást foglalt Tőkés László újraválasztása ellen. Ezt az egyházi források tagadták. Balogh a felkínált vidéki gyülekezeteket nem fogadta el, továbbra is belvárosi parókus lelkipásztornak tartja magát. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kilakoltatják Balogh Bélát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Első ízben szervezték meg Aradon a magyar nyelv napját. A gazdag programsorozat április 11-én kezdődött a Jelen Házban, ahol a házigazdák mintegy 200 diákot, kísérőiket, neves előadókat, pedagógusokat, újságírókat, néptánccsoportokat láttak vendégül. A sepsiszentgyörgyi székhelyű Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége minden évben megszervezi a több napos eseményt, idén Aradra esett a választás. Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezetője, illetve a rendezvény főszervezője, a magyar nyelv szeretetének és tiszteletének a szükségességét hangsúlyozta. Dr. Brauch Magda nyelvművelőnek átadták a Sütő András-díjat. Zenés-táncos összeállítással léptek fel az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport középiskolás diákjai. Párhuzamosan zajlott a kisiskolások Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedője a középiskolások Arad és az 1848-as forradalom és szabadságharc zenében, képzőművészetben és irodalomban című tematikus vetélkedőjével. Délután neves szakemberek, előadók részvételével került sor a Régiók találkozása nyelvben és kultúrában címet viselő szakmai konferenciára, ahol többek között Vekov Károly történész és Murádin László nyelvművelő beszélt. Kiosztották az EMKE-díjakat. Matekovits Mária Arad megyei EMKE elnök, Khell Levente, a Pécskai Búzavirág Népi Együttes egykori vezetője, Lukács Magdolna, a Magányosok Klubjának vezetője, Szabó Ferenc, a Temesvári Bokréta Néptánccsoport vezetője, illetve Pastean Erika, a Végvári Csűrdöngölő Néptánccsoport vezetője vette át a kitüntetést. /Sólya R. Emília: A Magyar Nyelv Napjai Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

Április 11-én Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban Nyugat-zsúrral ünnepelték a magyar költészet napját, felidézve az 1908-tól 1941-ig létező, legendás irodalmi folyóiratot, a Nyugatot és alkotóit. /Mózes László: A Nyugatról, keleten (A magyar költészet napja Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

Székely ruhás gyerekek vetélkedtek április 10-én Marosvásárhelyen a Deus Providebit Tanulmányi Házban, népi gyermekjátékokat mutattak be. /(mezey): Kincsek őrzői. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

Negyedszázada, hunyt el Illyés Gyula Kossuth-díjas költő, író /Felsőrácegrespuszta, 1902. nov. 2. – Budapest, 1983. ápr. 15./, a kisebbségbe jutott magyarság iránti érdeklődése élete hatvanas-hetvenes éveiben vált intenzívebbé. 1945 szeptemberében a magyar kormányküldöttség tagjaként utazott Romániába. Látnia kell, írta, hogy „a nyert ügy, a győzelem mámorában fellángoló román nemzetiesség át–átcsap a nemzeti türelmetlenségbe. Naponta érkeznek a hírek erőszakoskodásról, van köztük véres is, van halálos is. (…) A magyarság lelkiállapota kettős. Ha azt mondod: új társadalom – csupa buzgás, remény. De ha külön magyar sorsára tapintasz: tétovázás, megriadás, sőt szűkölés. És teljes magára hagyottság. ” Kolozsváron, baráti társaságban a költő a magyarországi politikai helyzetről, a forradalmi, a nemzet fogalmával azonosuló új magyarságról beszélt. Bányai László idegesen, indulatosan közbeszólt: „a magyar nép, ellentétben például a románnal, gyökeréig magába vette a hitlerizmust (…) nyilas volt az utolsó kisbíró, az utolsó baka is. (…) Megdöbbenve nézek rá. A magyarság ilyen legyalázását még sohasem hallottam. ” – idézte fel a beszélgetést Illyés Gyula Erdélyi út címen. Illyés a nemzetközi közvélemény elé tárta az erdélyi magyarság helyzetét a párizsi l’Expres hasábjain, a lap 1964. január 9-i számában: „A legmélyebb társadalmi változások is messze vannak attól, hogy megoldjanak minden problémát. Romániában van egy provincia, Erdély, amely évszázadokon át a magyar civilizáció és irodalom valódi szülőföldje volt. Ebben a provinciában nemrég zárták be az egyetlen magyar egyetemet, ami egy több mint kétmillió lélekből álló kisebbségnek volt szánva. A magyar írók és az egész magyar értelmiség helyzete nagyon kényelmetlen. ” Naplójegyzetei tanúskodtak arról, hogy szinte hetente érkezett vendég Erdélyből, a Felvidékről, a Vajdaságból, így első kézből kapott hírt minden, a kisebbségeket ért atrocitásról – iskolabezárásról, hatósági visszaélésekről, hátrányos törvényi rendelkezésekről. Ezért írta: „…a nacionalizmus maga az agresszivitás, viszont akinek meg van kötve a keze, az már helyzeténél fogva sem lehet agresszív, feddő leckét tehát nem ő érdemel, hanem a megkötője. ” (Szakvizsgán – nacionalizmusból) A nemzeti kisebbség elleni „többségi” fellépésre, agresszivitásra Illyés Gyula Tiszták című drámája nyújtott példázatot. „A darab egy elpusztult népről szól, de még élő, küszködő népeknek, közösségeknek. S így személy szerint nekünk is. (…) Fölösleges tán hozzátennem, hányszor átsuhant írás közben gondolataim közt a magyar anyanyelvűek közösségének sok ügye-gondja is. ” /Írta a vígszínházi előadás műsorfüzetébe/ Illyés Gyulát a kérdések felvetése miatt a hatalom elmarasztalta, írásait betiltották, cenzúrázták. Megjelent nagyhatású esszéje: Válasz Herdernek és Adynak /Magyar Nemzet 1977 karácsonyi és 1978. január 1-jei számában/, ebben írta: „A nemzeti kisebbségek jogait semmiféle nemzetközi megállapodás nem védi. A békeszerződések ezeket, mint maguktól értetődőket, az egyéni jogok közé iktatták. Az országok, melyeknek bármily tömegű diaszpóráik vannak, csak egyéni magatartásukkal fejezik ki azt, miként vélekednek a legelemibb – legemberibb – jogok helyes vagy helytelen alkalmazásáról. ” Erre bukaresti Luceafarul című lapban megjelent egy gyalázkodó írás. Budapesten a pártvezetés, az MSZMP KB 1978. május 25-én foglalkozott a kirobbant „konfliktussal”. Megfosztották a költőt a válaszadás lehetőségétől. A Fegyelmezetten című írása csak tíz évvel később jelenhetett meg a Magyar Nemzet hasábjain. Illyés Szellem és erőszak /1978/ című kinyomtatott kötetének terjesztését Magyarországon betiltották. Romániában minden művét „zár alá helyezték”, könyvtárakból, könyvüzletekből kivonták, nevét kiejteni sem volt szabad. Az Illyés Gyula életművét testes monográfiában elemző Izsák József méltán nevezte őt virrasztónak és őrizőnek. Kós Károly egy 1975-ben írott levelében – mondhatnánk – minden elszakított magyar nevében fejezte ki elismerését: „Illyés Gyulát nem csak mint a mai legnagyobb generális magyar íróművészt, de mint az egykori hazából kiszakadt magyarságot számon tartó és sorsát szívén viselő bátor védelmezőjét is mindenek felett tisztelem, becsülöm és szeretem. ” /Máriás József: Huszonöt éve hunyt el Illyés Gyula. „Virrasztónak és őrizőnek szemeltetett ki”. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

Április 10-én felavatták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tulajdonában levő, felújított Györkös-Mányi Albert Emlékházat. A festőművész 1993-as végrendeletében azzal a kéréssel hagyta otthonát az EMKE-re, hogy azt kulturális események színhelyéül használják, és benne képeit őrizzék meg. A most restaurált emlékház két helyiséggel bővült. Itt talál otthonra, rendezvényei idején, a Romániai Magyar Dalosszövetség és a Kőváry László Honismereti Kör. /Ö. I. B. : Újjászületett a Györkös-emlékház. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Nagyszámú közönség előtt köszöntötték a hetvenéves Páll Lajost szülőfalujában, Korondon. A művelődési házban tekinthető meg a festőművész költő korábbi és újabb munkáiból összeállított tárlat, melyet a Firtos Művelődési Egylet elnöke, a Hazanéző című folyóirat főszerkesztője, Ambrus Lajos nyitott meg. Az alkalomból jelent meg a korondi Hazanéző idei első száma is. /B. D. : Szülőfaluja köszöntötte Páll Lajost. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

A Tibád Sándor tollából született, A székely őrnagy szülőföldjén című kiadvány, idén jelent meg Berecken, a felső-háromszéki kisvárosban. A kötet bemutatja Bereck történetét a kezdetektől napjainkig, kiemelve a település híres szülöttje, Gábor Áron emlékét őrző épületekkel, a szoborállítás történetévelt. A Gábor Áron Kulturális Alapítvány Kuratóriuma által kiadott könyv figyelemfelkeltő is: kedvet teremt a látogató számára a település megismerésére. /Farcádi Botond: A székely őrnagy szülőföldjén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Bákóban Bogdan Olteanu képviselőházi házelnökkel találkozott, akivel közösen az anyanyelvű misézés érdekében petícióban fordulnak a Vatikánhoz. A bákói találkozó legfontosabb témája a csángóföldi magyar oktatás volt, de a házelnökök abban is megegyeztek, ha a csángómagyar közösség részéről megfogalmazódik az igény, az anyanyelvű misézés érdekében közös petícióban fordulnak a Vatikánhoz. „Megállapodtunk abban, hogy együttműködünk a kisebbségi jogok helyi érvényesülése akadályainak elhárításában, és köszönöm az elnök úrnak, hogy támogatja a kisebbségi identitás megőrzéséhez szükséges nyelvi oktatást „ – mondta Szili Katalin. A házelnökök Lészpedre látogattak, ahol a csángó gyermekek román és magyar nyelvű műsorral várták a vendégeket. A helyi magyar oktató elmondása szerint Lészped volt az utolsó település Csángóföldön, ahol 1950-ben megszüntették a magyar oktatást. A magyar parlament egymillió forinttal kívánja támogatni a Moldvai Csángómagyarok Szövetséget (MCSMSZ) – jelentette Szili Katalin. Szili Katalin elmondta: a látogatás „diplomáciai premier” is volt, mert nem volt még példa arra, hogy e Kárpátokon túli régióban bármikor is hivatalos látogatást tett volna magas rangú parlamenti delegáció. /Román nyitás csángóéknál. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./ „Az elmúlt tíz évben nagyon sok próbálkozás volt a magyar nyelvű misézés engedélyezése érdekében. Elsősorban a pusztinaiak kérték, és a Vatikánba is eljuttatták kéréseiket, de mindig azt a választ kapták, hogy a kérdés a iasi-i püspökség hatáskörébe tartozik, ahonnan azonban nem adtak rá engedélyt” – idézte fel Hegyeli. /Székely Zita: Házelnökök összefogása a magyar misézésért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

Magyarországon az antidemokratikus jobboldal „udvari újságírója röhögve rontja” az ország hitelét, írta Ágoston Hugó, az ÚMSZ főmunkatársa, Bayer Zsoltra célozva. Az illetőről elterjedt: átveszi annak az erdélyi főszerkesztőnek a helyét, aki „az odaáti vezér ideáti táborától fő adminisztrátornak jelöltetett Sepsiszentgyörgyön”, folytatta Ágoston, Csinta Samura célozva. Tőkés László püspök „végre meglelte hazáját, az egyetlen frakcó-frakciót, amely befogadta”. /Ágoston Hugó: Viharos változások. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Egyszerre tartja diszkriminatívnak és törvénytelennek az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a kolozsvári önkormányzat illetékes igazgatóságának eljárását az iskolák, egyházak és civil szervezetek által benyújtott pályázatok felülbírálása kapcsán, ugyanis a határozat-tervezetekben jelentősen módosították a vissza nem térítendő pályázatokat elbíráló szakbizottság jegyzőkönyvbe foglalt döntéseit a jóváhagyott pályázatokra vonatkozóan. Az elmúlt évek folyamán ilyenre még nem volt példa. A szakbizottság eredetileg jegyzőkönyvbe foglalt döntésében még az összes kolozsvári magyar iskola is megtalálható. A szakbizottság eredetileg 1,6 millió lejt javasolt az egyházak támogatására, ebből a római katolikus egyház 180 000 lej, református egyház 210 000 lej, unitárius egyház 70 000 lej, evangélikus–lutheránus egyház – 25 000 lej, zsidó hitközség – 15 000 lej, egyéb felekezetek – 80 000 lej. Ezzel szemben az igazgatóság által elkészített határozattervezetben már a következő összegek jelennek meg: római katolikus egyház 90 000 lej, református egyház 183 000 lej, unitárius egyház 31 900 lej, az evangélikus-lutheránus egyház 2250 lej, a zsidó hitközség 1050 lej, egyéb felekezetek pedig 73 800 lej. A civil szervezetek esetében a szakbizottság 2247 millió lejt javasolt 52 pályázat támogatására. Ehhez képest a városi tanács elé terjesztendő határozattervezetben már csak 928 600 lej szerepel, s ráadásul a pályázók listáját is alaposan megnyirbálták, az 52 pályázatból 24-et ejtettek. A kolozsvári Magyar Színháznak juttatott, az Európai Színházi Unió Fesztiváljára kért 350 000 lejt leszámítva, a maradék 530 600 lejt 28 pályázó között javasolják szétosztásra. A pályázó magyar civil szervezetek közül csak 5-öt terjesztenek elő, ezeknek összesen 85 000 lej jutna /Helikon, Erdélyi Gyopár, Korunk, Claudiopolis Egyesület és Bogáncs-Zurboló Egyesület/. László Attila RMDSZ megyei elnök a kérdés megvitatására rendkívüli frakcióülést hív össze. /Papp Annamária: Jelentős támogatástól estek el Kolozsváron a civil szervezetek. Rendkívüli RMDSZ-frakcióülést hívott össze mára László Attila. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./ A szakbizottság döntése miatt tizennyolc magyar civil egyesület nem kap támogatást, köztük az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület, a Kallós Zoltán Alapítvány, a Barabás Miklós Céh, az Ördögtérgye Egyesület, a Magyar Doktorandusok Egyesülete, az Amaryllis Egyesület, a Tranzit Alapítvány, a Media Index Egyesület, a Tectum Egyesület, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a Szarkaláb Művelődési Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a lutheránus nőszövetség és a Bölöni Farkas Sándor Egyesület. /Benkő Levente: Szegénység vagy önkény? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete április 13-án elnökségi ülést tartott, amelyen rangsorolta a megyei önkormányzati jelölteket. Első helyre Bárdos Csabát (Tordaszentlászló), másodikra Makkay Józsefet, az Erdélyi Napló főszerkesztőjét (Kolozsvár), harmadik helyre Búzás István-Attilát (Bánffyhunyad) választották, őket követi Bakó Ernő és Simon Csaba. Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének nemrég megválasztott elnöke kifejtette, a megyei szervezet felépítése már elkezdődött. Eddig hét településen alakult meg az MPP helyi szervezete. Az ideiglenesen megválasztott megyei elnökség célja minél több működő helyi szervezet megalakítása. A párttagok száma összesen körülbelül 1000 az eddig megalakult helyi szervezetekben. Az emberek nagy részében még mindig erős a párttagsággal szembeni ellenszenv. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete is készségesnek mutatkozik a megegyezésre. /Papp Annamária: Sándor Krisztina: Az MPP új színt és új lehetőséget jelent. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Április 12-én a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Arról határoztak, hogy megreformálják az egyesület elnökségi összetételét és munkáját, a visszavonuló Kötő József elnök helyébe megválasztották Dáné Tibor Kálmánt, és április 12-ét erdélyi magyar közművelődési napnak nyilvánították. Kiosztották az EMKE 2008-as díjait. Kötő József elnöki beszámolójában áttekintette az EMKE tevékenységét, amely több ezer magyar civil szervezetet koordinál. Tavaly magyarországi alapítványi támogatásokból 10 millió forintot osztott ki a magyar házak kiépítésére (Nagyenyeden, Zilahon, Besztercén, Vajdahunyadon, Szilágysomlyón, Visón, Désen stb.). Fontos megvalósítás volt Kolozsváron a Szabédi-ház újjáépítése, ahol az Erdélyi Magyar Irodalom Kézirattára működik, valamint a Györkös-Mányi Albert Emlékház korszerűsítése. Az alapszabály módosítása nyomán megszűnt az ügyvezető elnöki funkció, és létrehozták a tanácsosi tisztséget. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnöki beszámolójában a tavalyi év eredményei közé sorolta a Pusztinai Csángó Kulturális Központ megteremtését, a www.emke.ro honlap beindítását, a hazai és magyarországi civil szervezetekkel kialakított kapcsolatokat. Idén július végén a Kolozsvár Társasággal megrendezik a kincses városból elszármazottak találkozóját, októberben pedig Kárpát-medencei konferenciát tartanak. A Szabédi-házban fog működni a Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet. Matekovics Mária (Bánság) a szórványsorsban élő 120 civil szervezet munkáját dicsérte. Muzsnay Árpád (Partium) az országhatáron átívelő együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Kiss Jenő (Székelyföld) szerint tavalyi legnagyobb eredményük az uniós pályázatok számbavétele volt. Pozsony Ferenc (Kriza János Néprajzi Társaság) arra hívta fel az EMKE vezetőségének figyelmét, hogy lobbizzon a hazai múzeumokban jelentkező magyar szakemberhiány pótlása érdekében. A tisztújítás során a következőket választották meg: elnök – Dáné Tibor Kálmán; régiói tanácsosok – Matekovics Mária (Bánság), Muzsnay Árpád (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély), Kiss Jenő (Székelyföld), Szép Gyula (társadalomszervezés); főtanácsos – Kötő József, elnökségi tagok – Széman Péter, Guttman Mihály, Házy Bakó Eszter, Beder Pál. Megjutalmazták az erdélyi magyar közművelődésben jeleskedőket. Az EMKE 2008-as díjazottjai: Szilágyi Aladár (Spectator-díj), Háromszék Zenekar (Kacsó András-díj), dr. Bárth János (Bányai János-díj), dr. Széman Péter (Kun Kocsárd-díj), Öllerer Ágnes (Nagy István-díj), Székely Szabó Zoltán (Bánffy Miklós-díj), Balázs Attila (Kovács György-díj), Balázs Éva (Poór Lili-díj), Fazakas Mihály (Szentgyörgyi István-díj), Soó Zöld Margit (Szolnay Sándor-díj), Györffi Dénes (Monoki István-díj), Calepinus Alapítvány (Balázs Ferenc-díj), Irsay Miklós (gr. Mikó Imre-díj), Bálint Lajos (életműdíj), Laskay Adrienne (életműdíj). /Ördög I. Béla: Erdélyi magyar közművelődési számvetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Sajtóközleményben fejezné ki nemtetszését az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) a könyvkiadásra pénzt megítélő kuratóriumok felállása és eljárása ellen, miszerint a kuratóriumi tagok a kiadók igazgatói, így a pályázati pénzeket maguk között osztják el. A sajtóközlemény szükségességét szavazták meg az E-MIL ez évi közgyűlésén. A liga elnöke, Orbán János Dénes a tavalyi évi beszámoló kapcsán kijelentette, anyagilag nem panaszkodhat a szervezet, ugyanis a 2008-as évet nem kellett üres kasszával kezdenie. Jövőbeni terveik egyike, hogy közhasznú társasággá válva és több megyében is alegységeket létrehozva, az Irodalmat a vidéknek elnevezésű projektjüket megvalósítsák. /Elégedetlen az E-MIL. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Először tehetett javaslatot a Communitas Alapítványnak a sajtótámogatások elosztásáról a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Április 11-én Brassóban ülésezett a szakmai szervezet által összehívott, újságírókat tömörítő grémium, amelyet Szász Attila, az alapítvány Sajtó Szaktestületének elnöke vezetett. A szakma a sajtónak jutó 900 ezer lejből 150 ezer sorsáról dönthetett, ennyit különített el a Communitas a napilapok számára. Ambrus Attila MÚRE-elnök számadatokat nem közölhetett, mert a döntés a Communitasé, de véleménye szerint a megtett javaslatok szakmai szempontot tükröznek. Az elmúlt években elsősorban a Krónika és a Háromszék napilap nehezményezte, hogy politikai álláspontja miatt hátrányos megkülönböztetés érte a pályázatok elbírálásakor. A MÚRE elfogadta az újságírók politikai szerepvállalására vonatkozó ajánlást: azok az újságírók, akik a választási kampányban jelöltek, vagy a kampányban dolgoznak, ideiglenesen függesszék fel sajtós tevékenységüket. /Sajtópénzt osztott a szakma. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Újságírói, lapkiadói és közéleti munkásságáért Veszely Károly-díjjal tüntette ki a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és a Magyarország bukaresti kulturális intézetének sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Koordinációs Központja (MKKK) Hecser Zoltánt, a Hargita Népe nyugalomba vonult kiadóját. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke hangsúlyozta, hogy Hecser Zoltán jelentős szerepet játszott a MÚRE létrehozásában, működésének megalapozásában, gazdasági és jogi kérdésekben való jártassága, törvénytisztelő magatartása meghatározta a szervezet működését. A díjat Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke és Beke Mihály András, a Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója nyújtotta át. A díjat tavaly alapította a két adományozó szervezet, első kitüntetettjei pedig a Székelyföld kulturális folyóirat és Graur János temesvári újságíró voltak. Idén Hecser Zoltán mellett az alapításának 50. évfordulóját ünneplő Marosvásárhelyi Rádió kapta az elismerést. A brassói Reménység Házban megtartott MÚRE-közgyűlés záróakkordja volt az április 12-i díjkiosztó. Az előző napon újvidéki újságírók léptek fel. Léphaft Pál karikatúráinak kiállítását Ambrus Attila nyitotta meg, majd a Klemm József, Heinemann Péter és Léphaft Pál alkotta Telepi Rádió című kabaré következett a Redutban, a város művelődési házában. /Díjazták Hecser Zoltánt. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

„A magyar hatóságok visszaélései” ellen tiltakoztak román fuvarozók Aradon, a kamionosok a várost elkerülő, Déva és Nagyvárad felé vezető úton vonultak fel: mintegy száz jármű rendőri felvezetéssel haladt lépésben, időnként mindkét irányba. A járműveken levő feliratok többsége a magyar hatóságok szigora ellen tiltakozott, de volt olyan, amely a román közlekedési minisztériumot hibáztatta, hogy tétlen maradt. Dorin Pop, az egyesület alelnöke elmondta, hogy az elmúlt három hónapban több száz sofőr fordult hozzájuk, akik a Magyarország területén kapott bírságok miatt elégedetlenek. /Magyar–román határ. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

Nagyváradon a Törzsasztal beszélgetés-sorozat költészet napi összejövetelének vendégeként Pozsonyból érkezett a városba Tőzsér Árpád felvidéki költő, irodalomtörténész, Kőrössi P. Józseffel, a budapesti Noran Kiadó vezetőjével beszélgetett. /F. N. L. : Alkotó irodalomelmélet. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

Kilencedik alkalommal rendezték meg április 12-én Kolozsváron a Református Kollégiumban a Reményik Sándor szavaló vetélkedőt, a Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület és a Reményik Sándor Stúdió Art Alapítvány jóvoltából. Idén nem csupán szavaló, hanem képzőművészeti kategóriában is indulhattak a diákok. A képzőművészeti vetélkedőre a versenyzők egy szabadon választott vershez készített illusztrációval jelentkezhettek. /Braica Tünde: Ismét Reményik-szavalóverseny. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Április 11-12-én tartották Kolozsváron az Atlantisz harangoz országos versmondó versenyt a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. A Phoenix Könyvesház és a kollégium által nyolcadik alkalommal megszervezett vetélkedő idei tematikáját Hitélmény a költészetben címmel fogalmazták meg. A Tanügyminisztérium által is elismert versenyre az ország számos településéről érkeztek középiskolás diákok. A megmérettetésen negyvennégy diák versenyzett, Jancsó Miklós színművész értékelte az elhangzott szavalatokat. /Dézsi Ildikó: VIII. Atlantisz harangoz verskedvelő diákoknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

A XIII. Bánsági Magyar Napok nyitórendezvényén bemutatták Siska Szabó Zoltán aradi természetfotós fotógrafikáit, Mátray László temesvári színművész tolmácsolásában elhangzottak Áprily Lajos és Dsida Jenő versei. A Temesvári Magyar Nőszövetség és a Bánsági Kárpát Egyesület közös szervezésében, a Kós Károly Közösségi Központban megtartott tárlatnyitón Szász Enikő, a Bánsági Magyar Napok kezdeményezője és főszervezője köszöntötte az egybegyűlteket. A Bánsági Kárpát Egyesület civil szervezet tevékenységéről Illés Mihály elnök mondott rövid ismertetőt. A rendezvénysorozat a hagyományos ópusztaszeri „zarándoklattal” folytatódott, április 14-én pedig az Újvidéki Színház Orfeum című vendégjátékának tapsolhat a temesvári Csiky Gergely Színház közönsége. /Pataki Zoltán: XIII. Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./