Augusztus 16-tól zajlott Budapesten a Magyarok VII. Világkongresszusa, amely az erkölcsi és szellemi fordulat témakörével foglalkozott. A találkozó öt napja alatt tizenkét konferenciát rendeztek zömmel a magyar fővárosban, de Székesfehérváron és Kolozsváron is tartottak előadásokat, amelyeken nagyrészt a magyarság őstörténetét merítették ki. Az idei találkozónak „A fordulat” alcímet adták, jelezve, hogy erkölcsi és szellemi fordulatra van szükség. Az MVSZ elnöke korábban úgy fogalmazott: súlyos erkölcsi válság van, életellenes a magyarok szellemisége, ebben akarnak fordulatot elérni. A világtalálkozó keretében két könyvet is bemutattak, ezekkel a magyarságról a világban kialakult kép megváltoztatását tűzték ki célul – mondta Patrubány Miklós. „Május 30-án jelentettem be, hogy aspirálok a tisztségre. A jelenlegi elnök erre június 23-án mondvacsinált indokokkal menesztett a vagyonkezelőtől, ráadásul jogsértő módon nem volt hajlandó tudomásul venni a jelöltségemet sem” – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Kvacskay. A Magyarok VII. Világkongresszusának rendezésére Patrubány százmillió forintos kölcsönt akart felvenni, ezt meg is szavaztatta a közgyűléssel. „Én már akkor figyelmeztettem, hogy a szervezet ezt nem tudja visszafizetni. Illetve mégis: ha eladja a Benczúr utcai ingatlanját. Ezt mostanáig a kínai nagykövetség bérelte, de máshova költözött. A tagdíjakból és a felajánlásokból befolyó pénzre korlátozódott az MVSZ jövedelme, amely igencsak csekély összeg. Ilyen helyzetben öngyilkosság ekkora kölcsönt felvenni” – mondta el Kvacskay. /MVSZ: gondok kívül, gondok belül. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Raktározási gondokkal küzd a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár. Az intézmény idén jelentős adományokat kapott, így a könyvállomány eléri a 300 ezer kötetet. A könyvtárban körülbelül hatvanezer kötet várja dobozokban, hogy polcra kerülhessen. 2006 tavaszától használhatatlan az egyik raktárhelyiség, továbbá a könyvtárépületben bérelt irodát az RMDSZ alsó-háromszéki és sepsiszentgyörgyi szervezete is. Júniusban 70 ezer kötet érkezett a magyarországi Zala megye egy felszámolt szakszervezeti könyvtárának enciklopédikus gyűjteményéből. A könyvtár raktározási gondjait enyhítené, ha az RMDSZ alsó-háromszéki és sepsiszentgyörgyi szervezetei kiköltöznének az intézmény épületében bérelt irodáikból. – Az elmúlt esztendőben több mint 72 ezren látogatták a sepsiszentgyörgyi könyvtárat, és összesen 76 ezer kötetet kölcsönöztek ki. /Bíró Blanka: Dobozolt klasszikusok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

Azzal kapcsolatban, hogy az idén augusztus 18–24. között szervezett Aradi Napokon egyetlen magyar rendezvény sincs, Király András képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök kijelentette: „Lehetett volna egy–két magyar program is, ám hogy ez nincs, a szervezők figyelmetlensége, ugyanakkor a magyar tanácsosok hibája is”. /Irházi János: Aradi Napok csak román programmal. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

Szeptemberben megalakulhat a szórványtanács, amelynek célja, hogy programokat indítson a külföldön élő magyar közösségek számára – mondta Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke Budapesten. A szórványban élők számára közösségi találkozóhelyeket hoznának létre, iskolabuszokat szerveznének, távoktatási programot indítanának – mondta Duray Miklós azt követően, hogy Budapesten megalakult a tanácsot előkészítő bizottság. Az augusztus 19-én megalakult bizottságnak egyebek mellett erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai tagjai is vannak. A tervek szerint a Miniszterelnöki Hivatallal is tárgyalnak a kezdeményezésről. Abban reménykednek, hogy a Szülőföld Alapból és a stratégiai programokból kaphat pénzt a szórványtanács, emellett vállalkozóktól is várnak támogatást – mondta Duray Miklós. /Szórványtanács alakul a külföldi magyarokért. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

Az alapkőletétel, vagyis az építőtelep megnyitása óta eltelt négy év alatt öt kilométer épült meg az észak-erdélyi autópályából. A cég az idén csak 25 kilométert épít meg. 2004-ben megnyitották az építőtelepet. A 2004 végén hatalomra került kormányzat az autópálya építése helyett inkább annak akadályoztatásán ügyködött. Az építkezés azonban azóta is csigalassúsággal halad, a kormány és a Bechtel illetékesei pedig emiatt folyton egymást hibáztatják. Romániában valamennyi nagyszabású infrastrukturális beruházás késik. /Borbély Tamás: Autópályák vesszőfutása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Közjogi méltóságok jelenlétében, ünnepélyes zászlófelvonásával megkezdődött Budapesten, a Kossuth téren az augusztus 20-i központi állami ünnepség. A zászlófelvonás közben a jelenlévők közül néhányan sípolással és fütyüléssel próbálták megzavarni az ünnepséget, s közben a „Gyurcsány takarodj!”, a „Hazaáruló!” és a „Vesszen a kormány!” jelszavakat skandálták. Mind a fővárosban, mind vidéken különböző rendezvények keretében emlékeztek meg államalapító Szent István királyról. Az ünnep alkalmával a magyar kormány ezúttal is magas rangú állami kitüntetésekben részesített személyiségeket, köztük erdélyieket is. /Szent Istvánt ünnepelték a magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Az ellenzéki politikusok nem vettek részt az eseményen. A Kossuth teret a rendőrség teljesen lezárta az állami zászló felvonásának idejére, az augusztus 20-i ünnepi rendezvényre érkezők csak fémdetektoros kapun, szigorú átvizsgálás után léphettek a kordonokkal elzárt területre. A Hősök terén tartott tisztavatáson idén először nem volt jelen a Szent Korona másolata. /Megidézett államalapító. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./ Augusztus 20-a alkalmából a Népművészet mestere díjban részesült Antal Zoltán gyimesi prímás, hagyományőrző, Életfa-díjat kapott Máthé Ferenc erdélyi fafaragó, bútorfestő oktató, Népművészet Ifjú Mestere-díjat érdemelt idén Nyisztor Ilona csángómagyar népdalénekes és gyűjtő. A Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozatának romániai kitüntetettjei: a segesvári Gaudeamus Alapítvány, a szamosújvári Téka Alapítvány, Kántor Lajos, a Korunk és Gálfalvi György, a Látó volt főszerkesztője. /Erdélyi kitüntetettek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök az államalapítás évfordulóján a szatmárnémeti székesegyházban celebrált szentmisén hangsúlyozta, bár népünk ma is, akárcsak Szent István korában, nehézségekkel küzd és néha kilátástalannak tűnik a helyzetünk, nincs okunk csüggedésre, amíg engedjük, hogy az evangélium szelleme hassa át közösségünket. A misét követően a Szatmárnémeti Szent István Kör szervezésében tartott megemlékezésen Szent István szobrát koszorúzták meg, majd a székesegyház régi sekrestyéjében berendezett egyházművészeti gyűjtemény megnyitója következett. A püspökség tulajdonát képező tárgyakból berendezett kiállítás a 120 éve felszentelt Meszlényi Gyula püspökről kapta nevét, mivel a tárlat anyagának nagy része az ő gyűjteményéből került ki. A tárlat gerincét liturgikus tárgyak alkotják, a gazdagon díszített miseruhák, kelyhek, úrmutatók, ereklyetartók, pásztorbotok értékes képzőművészeti anyagnak is tekinthetők. A kommunizmus évei alatt a székesegyház oratóriumában elrejtett anyag nagymértékben károsodott, azonban a püspökség restaurátorainak, Puskás Évának és Sulyok Lászlónak három év munkája árán sikerült megmentenie a kegytárgyak jelentős részét. Az évforduló alkalmából dr. Bura László szerkesztésében napvilágot látott egy, a Meszlényi Gyula életét és munkásságát bemutató kötet is /Meszlényi Gyula szatmári püspök 1887 – 1905. Szatmárnémeti, 2008/, mely részletesen beszámol a püspök egyházi és közéleti szerepvállalásáról. Meszlényi püspöksége idején felújíttatta a székesegyházat, 24 templomot építtetett, illetve restauráltatott, és az ő nevéhez fűződik a tűzoltótorony építése is. Támogatta az oktatást, valamint bőkezűen segítette az egyházmegye szegényeit. /Babos Krisztina: Kősziklára kell építenünk. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 21./

Idén is több ezer ember vett részt Erdély – Csíksomlyó után – második legnagyobb búcsús ünnepén, a kézdiszentléleki Perkőn tartott augusztus 20-i egyházi ünnepségen. A katolikus hívők ezreit a kánikula sem riasztotta el attól, hogy részt vegyenek a kápolna mellett felállított szabadtéri színpadon celebrált szentmisén. /Bartos Lóránt: Szent István-nap a Perkőn. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek fogadta a Szatmári Egyházmegyéből érkezett román anyanyelvű római katolikus zarándokokat és az egyházközség vezető lelkészét Budapesten. A küldöttség részt vett az augusztus 20-i ünnepi szentmisén és az azt követő Szent Jobb-körmeneten. Erdő Péter a találkozást követően újságírói kérdésre elmondta, a román lelkész által vezetett hívek a látogatás során megismerkednek a magyar katolikus egyház életével, és "átélik Szent István ünnepét Budapesten". Erdő Péter közölte: ahogyan Budapesten, úgy Erdélyben is lehetővé teszi az egyházi vezetés, hogy a hívők csoportjai a saját nyelvükön vehessenek részt a liturgiában, így jusson el hozzájuk a keresztény tanítás. Felhívta a figyelmet arra, hogy szeptemberben Budapestre látogat a román püspöki konferencia küldöttsége, hogy közös ügyeikről, így például az anyanyelvi lelkipásztori szolgálatról tárgyaljanak. A bíboros elmondta, hogy az idén több olyan romániai településen mutattak be magyar nyelvű szentmisét, ahol erre korábban huzamosabb ideig, több évtizeden át nem volt példa. A iasi-i püspök két teológushallgatót küld Budapestre, hogy tanulmányaikat magyar nyelven végezzék, jobban megismerjék a magyar vallási nyelvet. Ez lehetővé teszi, hogy később saját egyházmegyéjükben románul és magyarul is ellássák a lelkipásztori szolgálatot. /Erdő Péter romániai katolikus delegációt fogadott. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

Fokozott biztonsági intézkedéseket helyezett kilátásba Temesváron a megyei rendőrfőkapitány, miután helyi romák egy csoportja halálosan megfenyegette Ovidiu Draganescu prefektust. A prefektus inkognitóban látogatott el egy társasházhoz, miután a lakók arra panaszkodtak, hogy az itt élő roma család rendszeresen zaklatja őket. Amikor a romák megtudták, hogy Draganescu lakást kíván vásárolni az ingatlanban, szitkok és fenyegetőzések közepette közölték vele, hogy oda csak cigányoknak áll jogában beköltözni. A felbőszült romák akkor sem szeppentek meg, amikor a kilétét feltáró prefektus riasztotta a rendőröket: megfenyegették, hogy jatagánnal végeznek vele. Draganescu a történtek miatt hivatalos személy elleni fenyegetés vádjával feljelentést tett a rendőrségen, ugyanakkor beadványt terjeszt az Országos Diszkriminációellenes Tanács elé is, szerinte ugyanis a Brassó utcai romák hozzá hasonlóan korábban másokat is hátrányos megkülönböztetésben részesítettek azáltal, hogy kikötötték: kizárólag cigányok vásárolhatnak lakást az épületben. /Rostás Szabolcs: Lincsveszélyben a prefektus. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Az Iskola Alapítvány megkezdte a 2007–2008-as tanév Szülőföldön magyarul nevelési- oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatások kifizetését. A Szülőföldön magyarul pályázati felhívásra a határidő lejártáig 90 728 pályázatot postáztak nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásra, és 6186 hallgatói támogatást igényeltek. /Sajtóközlemény. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

Önrendelkezés, egyetem, nyelvi jogok, népesedés, Wass Albert, történelmünk, kultúránk, nemzeti önvédelem: az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ által folyamatosan felszínen tartott témák, rangos szakértők előadásában, hatalmas érdeklődés mellett – a második legnagyobb magyar ifjúsági rendezvénnyé lépett elő a vasárnap véget ért IV. EMI-tábor. Több előadó a nemzeti gondolat erdélyi zászlóvivőjeként értékelte az eseményt és a mögötte álló fiatalokat az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság táborában, Gyergyószentmiklóson. Az autonómiáért vívott küzdelméről számolt be Garda Dezső képviselő. Elmesélte, hogyan ellenezte és próbálta megakadályozni az RMDSZ kezdettől fogva a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumának benyújtását. Tóth Károly Antal irodalmár, az Ellenpontok című nagyváradi szamizdat folyóirat egyik szerkesztője megállapította, az akkori tájba simuló magyar politikusokhoz hasonló utat jár „a Markó-féle társaság” is, akik a hatalom és a pénz érdekében kiszolgálják a román politikát. Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom elindítója „népesedési riadót” fújt. A délvidéki helyzetről tartott előadást Matuska Márton temerini újságíró. Előadást tartott többek között Jókai Anna, Wittner Mária, Csath Magdolna, Raffay Ernő, Czakó Gábor, Buzánszky Jenő, Wass Endre és Bartha József. Jókai Anna rámutatott: lyukas Magyarországon élünk, s a lyukakon folyik el belőlünk az érték. Már nem a közép, hanem a szélek tartják egyben ezt a nemzetet, de ha a belső kör nem tudja bestoppolni a lyukakat, nem tud új életet teremteni, akkor ez az állapot sem marad fenn tovább – szögezte le az írónő. Levetítették a Wittner Máriáról készült filmet, jelen volt maga a szabadságharcos is. A Hóhér, vigyázz! végén a népes nézőközönség álló vastapssal köszöntötte Wittner Máriát és a film egyik készítőjét, Siklósi Beatrixot. Eva Maria Barki az autonómiáról beszélt. Szilágyi Zsolt rámutatott, hogy a délszláv válság minden rendezési terve az autonómiára alapult, mely a térség stabilitását volt hivatott biztosítani. Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottságának elnöke tartott előadást Szélárnyékban erősödve címmel. Böjte Csaba atya arra szólította fel hallgatóságát, hogy „fejezzük be a Trianon utáni nyavalygást”, teremtsünk élhető életet magunknak, és oldjuk meg bátran, amit Isten kér tőlünk. A magyar nyelvhasználati lehetőségek Erdélyben című előadáson Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, Soós Sándor EMI-elnök, Bagoly Zsolt alelnök és Barta Béla, a szervezet partiumi régiójának elnöke ismertette a helyzetet. A táborban összesen 15 ezren voltak jelen. /Bagoly Zsolt: Közel tizenötezer látogatóról számoltak be. Erdélyt ébresztgették az EMI-táborban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 21./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Budapesten tartott VII. Világkongresszusának augusztus 20-i zárónapján a felszólalók többsége a magyar hírügynökségek által idézett, főleg romániai magyar lapokban – köztük az Új Magyar Szóban – az esemény kapcsán megjelent írásokat, kommentárokat ítélték el. Patrubány Miklós, az MVSZ újraválasztott elnöke sem tért napirendre a Világszövetséget „dilettánsok gyülekezetének” tituláló erdélyi lapkommentárok miatt, ezért a beharangozott sajtótájékoztató – két órás késés után – végül elmaradt. Az MVSZ felelősségre kívánja vonni a magyar államot az államadósságok ügyében, negyvenmilliárd euró összegű jóvátételt akar követelni Oroszországtól az 1956-os szovjet beavatkozás miatt, valamint felülvizsgáltatná a finnugor származáselméletet. Az MVSZ küldöttgyűlése elnökhelyettesnek az addigi alelnök L. Német Erzsébetet választotta újra. Megmaradt tisztségében András Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régióelnöke is. /Salamon Márton László: A sajtót „büntette” az MVSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Csíkszépvízen a községközpontot is magába foglaló két tér kiképzését tervezi az önkormányzat. Egyik a nagy lovagkirály, Szent László nevét fogja viselni, a másikat az államalapító Szent Istvánról akarják elnevezni. Ferencz Tibor, a község polgármestere elmondta, hogy hamarabb épül meg a Szent László tér, amelyet a lovagkirályról mintázott egész alakos szobor (készítője Bocskay Vince szobrászművész) fog uralni. A tér tervét Herczeg Ágnes, budapesti tájépítő készítette, a kivitelezésére legkedvezőbb ajánlatot a budapesti Vegyépszer Rt. tette. A Szent László-legendát idézi majd az erre a célra emelt halmon létesített kút is, melynek vize a szobor tövére folyik alá. Ennek meghosszabbításaként épül meg később a Szent Istvánról elnevezett tér is. /Kristó Tibor: Szent László tér lesz Csíkszépvízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

Székelyudvarhelytől 9 kilométerre van az ezernél alig több lelket számláló falu, Székelyszentkirály. A zömében katolikusok lakta falu ma Oroszhegy községhez tartozik. Augusztus 22-én kezdődnek a falunapok, 24-én, vasárnap pedig a hagyományos Szent István napi búcsút tartják. Székelyszentkirályon a plébános, Vass Ince elmesélte, évről-évre próbálkozik, hogy a búcsút a napján, augusztus 20-án tartsák, de eddig ez nem sikerült: a falubeliek hét közben nem tudják kellőképpen fogadni a messziről jött vendégeket, ezért a következő vasárnapon tartják a búcsút. A Szentkirály Szövetség minden esztendőben valamely, a szent királynak szentelt egyházközségben összegyűl és azt megajándékozza. Idén Székelyszentkirály egyházközsége Szent István királyt ábrázoló mellszobrot kap ajándékba, amelyet augusztus 24-én, vasárnap avatnak fel. A templom előtt már elkészült a talapzat, a szobrot erre állítják majd. /Lázár Emese: Székelyszentkirály búcsúja. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

Kedvező fogadtatásban részesült Takács Mihály festőművész javaslata, hogy az Aradi Napok idei rendezvénysorozata keretében hozzanak össze egy szabadtéri festőműhelyt is. Augusztus 23-án már mintegy 25 profi és amatőr képzőművész, valamint művészeti líceumos diák lát neki a munkának. Az alkotáshoz szükséges eszközöket a szervezők biztosították. /Kiss Károly: Szabadtéri festőműhely. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

„Néhány nap múlva kiderülhet, megegyezik-e az EMNT és az RMDSZ” – mondta Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, de nem azt az információit, miszerint a két alakulat tárgyal egymással, és az RMDSZ két biztos befutó helyet ajánl az EMNT-nek, miközben az egy harmadikat is szeretne, méghozzá az SZNT számára. „Nem veszünk részt a választásokon – nyilatkozta Izsák Balázs, az SZNT elnöke. – Korábban Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke nem zárta ki, hogy az EMNT két alelnöke, Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt befutó jelölthelyet kapjanak a szövetségtől az őszi parlamenti választásokon. Ajánlatától Szilágyi nem zárkózott el. /B. S. : Befutó helyek az EMNT-nek? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Arad megyében sem vették figyelembe a helyi RMDSZ-szervezet javaslatait a román pártok – köztük az RMDSZ kormányzati partnere, a PNL –, és saját szempontjaik szerint rajzolták meg a választókerületek térképét. Az aradi magyarság számára az a legfájóbb, hogy a nyugati határvidéket, ahol nagy számban él a magyarság, „kettévágták”, csökkentve ezzel egy magyar képviselő megválasztásának esélyeit. Király András parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök megfogalmazta a szervezet választási célkitűzéseit: egy magyar képviselő bejuttatása a parlamentbe. /Pataki Zoltán: „Kettévágott” magyar tömb. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Háromszéken az országos átlagnál jóval nagyobb a munkanélküliség, egyes szakmákban mégis komoly munkaerőhiány mutatkozik. A térség megyéi közül Háromszéken jegyezték a múlt hónapban a legmagasabb munkanélküliséget, 7,3 százalékot, szemben az országos 4 százalékkal, közben Hargita megyében 4,8 százalékos, Maros megyében 4,6 százalékos a hivatalosan nyilvántartott állástalanok aránya. A hivatalos nyilvántartással szemben a valóságban rosszabb a helyzet: a 92 ezer háromszéki munkaképes személyből alig 50 ezernek van munkakönyves állása. A maradék 40 ezer háromszéki vagy mezőgazdaságból él, vagy feketén dolgozik, esetleg külföldön vállal munkát. A munkanélküliként nyilvántartott háromszékiek 80 százaléka szakképzetlen. Bár az elmúlt időszakban emelkedtek a fizetések, a Kovászna megyei vállalkozók országos szinten a legrosszabbul fizetők közé tartoznak. Háromszéken a bruttó átlagfizetés 1000–1200 lej, míg országos szinten ez meghaladja az 1400–1500 lejt is. /Kovács Zsolt: Háromszéki bérviszony. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Idén a tízeurós vizsgákra beiratkozó sapientiás diákok száma meghaladja az ötszázat. Azok az egyetemi hallgatók, akik elmulasztották vagy sikertelenül tették le vizsgáikat a rendelkezésükre álló két alkalommal, megtehetik szeptember első hetében. 523 jelentkezője van az őszi fizetéses vizsgaidőszaknak. "Ennyi diák még sosem fizetett, amióta itt vagyok a Sapientián" – jelentette ki Debreczeni Edit, az egyetem könyvelőnője. A Sapientia Egyetemen a tandíj változatlan marad, kétszáz euró egy évre. /Lázár-Erdélyi Judit: Startol a sapientiás őszi "olimpia". Több mint ötszáz pótvizsgázó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

Idén ismét sikerült tető alá hozni a média- és kommunikációs tábort, amelyet a Babes–Bolyai Tudományegyetem Újságírói és Kommunikációs tanszékének magyar hallgatói, illetve a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) diákjai részére immár másodszor szerveztek meg. Az nyári egyetem otthonául a Brassais Véndiák Alapítvány Ifjúsági Szabadidő-központja szolgált Torockón. A Babes–Bolyai Tudományegyetem és a BKF közötti megállapodás két éve született. A táborban részt vevő egyetemisták elvileg már megállapodtak a folytatásban, számos ötlet merült fel a közeljövővel kapcsolatban. /Kovács Hont Imre: Média- és Kommunikációs Tábor Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Bikfalva védett műemlékövezetté nyilvánítását tervezik. A Sepsiszentgyörgytől 15 kilométerre fekvő falu Uzon községhez tartozik, mindössze 350 lelket számlál, és kúriáiról vált híressé. Várallyay Réka művészettörténész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál a határon túli ügyek referense, évek óta a háromszéki kastélyokkal és kúriákkal foglalkozik, szívügye a falu épített örökségének megmentése. Kiindulópontnak azt az értékleltárt lehetett használni, amit az Orbán-kormány idején működő nemzeti örökség program keretén belül, 1996-ban készítettek. Idén nyáron ezt a dokumentumot mintegy negyven művészettörténész és építészhallgató egyetemista, illetve középiskolás diák egyhetes táborozás során kiegészítette és felújította. Körvonalazódott a faluképvédelmi program, Várallyay Réka szerint ennek a pozitív kisugárzása példát mutathatna egész Kovászna megyében. A következő lépés a kúriák felújítása, megőrzése lenne. A sepsiszentgyörgyi Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaság vállalta ennek lebonyolítását. /Bíró Blanka: Mentik az örökséget. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ és a Belügyminisztérium több tucat dokumentumát találták meg a Duna mentén, a Siutghiol-tó partján. A Konstanca megyei rendőrség nyomozást indított az ügyben, s egy csoportot alakított a meglelt iratok ellenőrzésére, csoportosítására. Annyi már kiderült, az iratok a 90-es évekből származnak, s egy időközben elhunyt rendőr birtokában voltak, írta a Ziua című lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

A Szarkaláb Néptáncegyüttes tizedik alkalommal szervezte meg a Szent István-napi Néptánctalálkozót Kolozsváron. Az 1995-ben alapított Szarkaláb néptáncegyüttes több külföldi turnén vett részt a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezésében, emlékezett Pillich Apor Balázs, az együttes vezetője a kezdetekre emlékezett. 1999-ben két együttes – a dél-bánsági Maroknyi néptáncegyüttes és az észtországi Noome Noortemaia néptáncegyüttes – jelezte: szívesen fellépnének Kolozsváron. Elhatározták, hogy a néptáncfesztivált az államalapító szent királyról, Szent Istvánról nevezik el. Az első rendezvényt 1999-ben a hóstáti Virágos együttessel közösen szervezték. A rendezvény lassan olyan fesztivállá fejlődött, ahova nagyon sokan jelentkeznek. A második évtől kezdve céljuk volt, hogy rangos európai kisebbségi néptáncfesztivállá növeljék rendezvényüket. A kisebbségi néptánccsoportok kiszorulnak a nemzetközi fesztiválokról, mivel oda általában a többségi nemzet néptánccsoportjait hívják meg. A dél-bánsági Maroknyi néptánccsoporttal kialakult barátság régi keletű. Pancsován laknak, s a hajdan odatelepült bukovinai székelyek utolsó leszármazottai. Jelenlegi vezetőjük Győrffy Sándor. A kolozsvári magyarság még nem követi kellő figyelemmel e Szent István-napi rendezvényt. Sokkal fogékonyabbak voltak a magyarfenesi, kalotaszentkirályi, kidei és zsoboki lakosok, akik a néptáncfesztiválban kulturális életük fellendülésének egyik momentumát látják. Azt szeretnék elérni, hogy a rendezvény ne korlátozódjék Kolozs és Szilágy megyére, hanem bevonják Székelyföldet is. /Nagy-Hintós Diana: „Nem magunknak, hanem a magyar közösségnek szervezzük a fesztivált” = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Kelet-Közép-Európa népességének 80 százaléka hisz Istenben, 72 százaléka pedig valamely nagy történelmi egyház tagja – áll a Szegeden tartott 20. nemzetközi biblikus konferencia közleményében, a 2008-ban végzett felmérések alapján. A hívek az egyes országokban eltérő mértékben követik saját egyházuk hivatalos véleményét, és fogadják el vezetőik nézeteit. Az imádsággal kapcsolatban a szegedi konferencia szervezői megállapították: „talán nem lehet magánügynek tekinteni azt, ami a magyar lakosság 80 százalékának legbensőbb érzésvilágát határozza meg”. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

Istentisztelettel és a helybéli gyerekek műsorával vette kezdetét augusztus 21-én a Kolozs megyei Várfalván a 32. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia. A nagy hagyományra visszatekintő, először 1928-ban megtartott, majd 1991-től ismét évente megrendezett konferencia elsősorban egy megadott téma feldolgozását célozza meg. Az idei rendezvény témája a család. A három nap során magyarországi és erdélyi pszichológusok, családterapeuták és lelkészek beszélnek a család társadalmi szerepéről, a nagycsaládok életéről, a családon belüli kommunikációról. A konferencia ideje alatt működő filmklubban a témához kapcsolódó filmeket vetítenek, többek között Csép Sándornak a kalotaszegi egykézésről készült filmjét és a Böjte Csaba atya tevékenységéről készült dokumentumfilmet. Bemutatják a haranglábi népzenét tartalmazó CD-t is, majd a szászcsávási cigányzenekar tagjainak kíséretével népdaléneklésre kerül sor, ezután a Role együttes koncertezik. /Pap Melinda: A családról részletesen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

A kormányhoz fordult Johann Dieter Krauss besztercei evangélikus lelkész, azt kérve, hogy akadályozza meg Szilágyi János Beszterce-Naszód megyei prefektus ellene indított hadjáratát. Szilágyi eljárást kezdeményezett a rendőrségen annak kiderítésére, hogyan használták fel az evangélikus templom felújítására szánt pénzt. A lelkész szerint az evangélikus parókia az összes szükséges dokumentumot a hatóság rendelkezésére bocsátotta. A pap azt kifogásolja, hogy Szilágyi miért nem várja meg az ügyészség állásfoglalását az ügyben, miért szítja a közvéleményt az evangélikus parókia ellen. /Pap Melinda: Szócsata a templomért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

Az Arad Megyei Múzeum és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága idén is részt vett egy közös PHARE CBC programban, ezúttal A kulturális identitás számít témakörben. A DKMT Eurorégióban meglévő szellemi örökség megőrzéséért folytatott határon átívelő program keretében az Arad megyei Nagylakon, Pécskán, Vingán, Fűzkúton (Fiscut) és Féregyházon (Firiteaz), valamint a Csongrád megyei Deszken, Kiszomboron és Magyarcsanádon a román és a magyar néprajzkutatók által végzett dokumentációs munka eredményeiről augusztus 22-én számolnak a résztvevők Aradon. Ez alkalommal mutatják be a kutatások eredményeit összefoglaló dokumentumfilmet és -kötetet is. /Kiss Károly: Számít a kulturális azonosság. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Huszonöt évvel ezelőtt született Szörényi Levente és Bródy János szerzeménye, az István, a király. Népszerűsége változatlan az egész Kárpát-medencében. A műnek már kezdetben kultúrtörténeti jelentőséget tulajdonítottak, az István, a királlyal magyar témán és magyar dallamvilágon alapuló rockopera született. A magyar népzene feldolgozása és adaptálása a rockműfaj számára Szörényi Levente felfedezése. A darab a nemzettudatot erősítette. Budapesten az első előadás városligeti helyszínét azóta Királydombnak hívják. Az első előadásokon a színpadot hatalmas, nemzeti színű szalag fonta körbe, s minden előadás végén elénekelték a Himnuszt. A cenzúra a darab bemutató előtti felvételére először nem akart támogatást biztosítani. A vezetés „nacionalista őrjöngésnek” titulálta a művet. A magyar lemezgyártás történetében egyedülálló, hogy nem egészen egy év alatt több mint ötszázezer lemezt adtak el, azaz a rockopera még a kiadás évében, 1983-ban gyémántlemezes lett. Híre futótűzként terjedt. A magyarlakta területeken a fiatalok a magyar történelmet kezdték tanulmányozni, hiszen a szlovák vagy a román tananyag összeállítói hallgattak az államalapító magyar szentről. A produkciót többször szerették volna Erdélybe is elhozni, de az állam ellenállása miatt húsz évet kellett várni rá. Több helyszín közül végül a búcsúiról ismert Csíksomlyó fogadta be az előadást 2003-ban. A rockoperát együtt énekelték valamennyien. 2008 tavaszán, a rockopera huszonötödik jubileumának évében a szerzők úgy gondolták, hogy új köntöst, új lendületet adnak a műnek. A kezdeményezést a Magyar Televízió karolta fel, és tehetségkutató műsor keretében kereste az új hangokat és arcokat. A vetélkedő fordulóinak közönségszavazatával nagy küzdelmek után új csapat állt össze A Társulat néven, amelyben egy erdélyi leány és két felvidéki fiatalember is énekes szerepet kapott. Éder Enikő, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze Saroltnak a szerepét kapta a zsűritől. A két felvidéki színész közül Vadkerti Imre Koppányt alakítja, Derzsi György pedig Asztrik püspököt. Ahogyan Szörényi Levente egy korábbi interjúban említette: a darab bizonyította már, hogy nem megosztja, hanem összetartja a társadalmat. Most, az előadás végén ének nélkül csendülnek fel a Himnusz hangjai. Mialatt a színészek rendezkedni kezdenek a színpadon, a nézők maguktól, szinte egyszerre állnak fel, és éneklik végig a nemzeti imádságot. /Gebauer Szabolcs: „Szállj fel, szabad madár!” = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idei írótáborát augusztus 21–24-e között Árkoson, az Európai Tanulmányi Központban szervezi, témája: mai magyar irodalomkritika. Az irodalomkritikáról tart előadást Pécsi György, Páll Zita, Fried István, Fekete Vince és Elek Tibor, az irodalmi forgatókönyvekről beszél Felméri Cecília és Lakatos Róbert filmrendező, esténként filmvetítésekre kerül sor, és ezúttal az E-MIL megtartja közgyűlését. /Váry O. Péter: Írótábor Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./