Csíky Boldizsár zeneszerző kompozícióiban közvetlen szervezőelemként vagy áttételes szimbólumhálóként megjelenik a magyar népdalkincs. Marosvásárhely zeneszerető közönsége a múlt év végén köszöntötte a hetvenedik életévét betöltött Csíky Boldizsárt. Idén tavasszal Selmeczi György vezetésével a Kolozsvári Állami Magyar Opera bemutatta a Gulag című, 10-12 perces, sötét tónusú művét. A végén, az utolsó percben megjelenik a férfikórus, latinul felhangzik egy Dávid-zsoltár szövege: a mélységből kiáltok hozzád. Debrecenben július végén egyhetes Bartók-kórusfesztivált és versenyt rendeztek. A fesztivált nyitó koncertjére tőle rendeltek egy kórusművet, Selmeczi Györgytől pedig kértek egy hosszabb darabot, így két olyan magyar szerzőtől előadtak egy-egy darabot, akik korábban díjat nyertek a fesztiválon. Csíky Boldizsár Ecloga című művét a debreceni Kodály Zoltán Kórus adta elő. /Máthé Éva: Gulag és Ecloga. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

A napokban jelent meg Fülöp Lídia legújabb kötete, két részben adja közre a költő verseit Szerelmes versek és Megsárgult versek /Nagard Kiadó, Lugos/ címen. Fülöp Lídia kötete hat évtizednél többet ölel át, hiszen az első verse ebben a kötetben 1942-ből való, míg van olyan, amely a harmadik évezred szülöttje. /Makay Botond: Fülöp Lídia szerelmes versei. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Szenczi Bianka államtanácsossá történő kinevezésével megüresedett városi tanácsosi helyre Kolozsváron Irsay Miklós került, aki augusztus 22-én letette az esküt. Emil Boc polgármester megköszönte Szenczi Biankának a városi tanácsban eddig kifejtett tevékenységét, majd üdvözölte Irsay Miklóst, aki a 2004–2008-as időszakban is betöltötte ezt a tisztséget. /Beiktatták Irsay Miklóst. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Az állampolgárokat az állam visszaéléseitől védő alapítvány – ugyanaz, amely belügyminisztériumi vizsgálatot kért, amiért a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi székházán nincs kitűzve a román zászló – számvevőszéki ellenőrzést követelt a Kovászna Megyei Tanácsnál a Nagyajta és Apáca között felállított Székelyföld-táblára elkülönített pénzalap ügyében. Érvelésük szerint a tábla elhelyezése törvénytelen volt, így az arra szánt összeg is kidobott pénznek számít. Egyúttal felszólították Demeter Jánost, a megyei önkormányzat volt elnökét, hogy saját zsebéből térítse meg az összeget. Demeter János elmondta: a megyei önkormányzat megszavazta az összeg elkülönítésére vonatkozó határozatot. /Farcádi Botond: Kérik a pénz visszafizetését (Székelyföld-tábla). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

A temesvári Szórvány Alapítvány idén kilencedik alkalommal szervezte meg hagyományos Szent István napi rendezvényét Buziásfürdőn. Az augusztus 22-én megtartott szakmai tanácskozás központi témája ezúttal a helyi történelmi-művészeti értékek védelme volt. Dr. Bodó Barna alapítványi elnök a temesvári, lugosi, dettai, buziási és nagycsanádi, honismerettel is foglalkozó civil szervezet mintegy 20 képviselőjét hívta meg a találkozóra, amelynek bevezető előadása során arra hívta fel a figyelmet: a feladat nemcsak helyi magyar értékeink megtartása, hanem a köztudatba való bevitele, népszerűsítése is. Virginás-Tar Judit és Erdei Ildikó bemutatták Temes megye kulturális térképét, valamint a megye történelmét és földrajzát magyar nyelven bemutató kiadványt, amelyek egy Phare projekt keretén belül jelentek meg és oktatási segédeszközként használják őket. Vicze Károly helytörténész a Bánság magyar emlékhelyei című készülő kötetét ismertette. A tanácskozás résztvevői ezután elzarándokoltak Trefort Ágoston XIX. századi magyar kultuszminiszter buziási szobrához, ahol Fazakas Csaba református esperes mondott beszédet Szent-István napja alkalmából. A szakmai tanácskozás a bánsági emlékhelyek gondozására kidolgozott program bemutatásával folytatódott. /Pataki Zoltán: Buziásfürdő. Szent István-napi tanácskozás és koszorúzás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./

Idén hatodik alkalommal ünnepelt Fehér megye magyarsága a legnéptelenebb vagy teljesen elnéptelenedett szórvány települések templomainak egyikében a megyei RMDSZ szervezésében. Marosszentimre, Magyarigen, Alvinc, Verespatak, Boroskrakkó után a több mint kétszáz, a megye minden szegletéből összesereglett ünneplő augusztus 20-án az abrudbányai református templomban tisztelgett államalapító királyunk emléke előtt. A városka központjának három magyar templomának padjait valamikor megtöltötték a református, unitárius és római katolikus hívek. Ma a három felekezetnek mintegy negyven tagja él az Ompoly menti településen. Szent István napján, a gyönyörűen helyreállított református templom padjai, ahol vasárnaponként mintegy tucatnyi református dicséri az urat, sok évtized után ismét megteltek. Gábor Ferenc helyi református lelkész a társszervező Abrudbányai Magyar Kulturális Egyesület nevében üdvözölte a jelenlévőket. Az egyesületet 2007-ban hozta létre a hatezres kisváros maroknyi magyarsága. Gudor Botond magyarigeni református lelkész ismertette az 1849 májusában több mint ezer legyilkolt abrudbányai és verespataki magyar polgár tragédiájának történelmi hátterét, amelyet a tragikus eseményt megörökítő emléktábla leleplezése követett. Az esemény különös színfoltja volt Legendi Géza zalatnai festőművész kiállítása a helyi református parókia tanácstermében, amelyet Kopenetz Loránd Márton, az Abrudbányai Magyar Kulturális Egyesület elnöke által vezetett városnézés követett. A séta során a résztvevők megtekinthették Abrudbánya magyar vonatkozású nevezetességeit, köztük a romos unitárius templomot (amelynek egyik harangja Nagyenyeden dicséri az Urat) és a több mint hétszáz éves római katolikus plébániát. A nagyenyedi küldöttség megkoszorúzta az ompolypreszákai emlékművet, amelyet a 160 évvel ezelőtt meggyilkolt zalatnai polgárok tömegsírja közelében állítottak a millenium évében. /Józsa Miklós: Abrudbánya. Szent Istvánra emlékeztek az Ompoly menti településen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Naponta félezer turista fordul meg Gyimesbükkön, az ezeréves határnál, a felújított vámház környékén, melynek hátterében lépcsőfokok vezetnek a Rákóczi-vár romjaihoz. A viszonylag még tiszta vízű Tatros folyó medréből emlékkavicsokat gyűjtögetnek a turisták. Az őrházban berendezett vasúttörténeti múzeum is sokakat érdekel. Olyan zarándokhellyé válik az ezeréves határ, akár a zsidók számára Izraelben a panaszfal. Ha nem is kétszer, de legalább egyszer az életben illendő ellátogatnia ide annak, aki magyarnak vallja magát – tartják többen is a turisták közül. /Kristó Tibor: Turistaözön az ezeréves határon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

A marosvásárhelyi bolyaisok 1990-ben, Budapesten létesítették a Marosvásárhelyi Baráti Társaságot, melynek most Marosvásárhely-Európa a neve. A társaságnak van saját Bolyai Alapítványa, amellyel támogatni tudja az otthoni alma matert. Honlapot is működtetnek, arról el lehet érni a marosvásárhelyi Népújságot és még néhány fontos erdélyi internetes portált. Évente három nagyobb összejövetelt szoktak tartani. Eseményszámba megy az évente megjelenő Címtár, a külföldön élő marosvásárhelyiek telefon- és információs könyve, ezt Tőkés Béla magyartanár szerkeszti, és 2007-ben a tizenegyedik jelent meg. Aki belelapoz a füzetbe, rögtön észreveszi, hogy hemzseg benne a sok doktor, mintha a marosvásárhelyi orvosi egyetemen végzettek mind disszidáltak volna. Tőkés Béla huszonöt éve oktatja magyar nyelvre a Budapestre érkező ázsiai és afrikai diákok seregét, egyetemi éveik elkezdése előtt. 1991-től minden március 19-én a Budapesten és környékén élő marosvásárhelyiek a margitszigeti Bodor-kútnál találkoznak. A baráti társaság Bolyai Alapítványa a jövedelemadó felkínálható egy százalékából négy és fél millió forintot gyűjtött össze, amelyet átadtak a marosvásárhelyi Sapientia Egyetemnek. (Részlet a Magyarország felfedezése sorozat számára készült Menekültek című szociográfiából.) /Kibédi Varga Sándor: Széteső fény. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

A Gardianul című lap augusztus 22-i számában idézte a Háromszék július 5-én Bedő Zoltán által jegyzett, Felemelt fejjel, egyenes derékkal című cikkét, s arra a következtetésre jutott, hogy a Háromszéket mint az elszakadásig menő önrendelkezés szószólóját, a fennálló renddel szembeni erőszakra buzdítás fórumát feljelenti a Román Hírszerző Szolgálatnál. Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt alelnöke is kijelentette: ,,Meg kell állítani őket. " A Gardianul az ,,ügy súlyosságára való tekintettel" egyetlen napot adott az RHSZ-nek, hogy válaszát megfogalmazza. A nagy pletykák és álhírek fórumának, a Gardianulnak ,,szenzációját" azonnal felkarolta az Antena 3 is, kiemelten foglalkozott a lappal és az említett cikkel. /Szenzáció uborkaszezon idején. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

A nemEZ együttest 2007 tavaszán alapította öt tehetséges fiatal zenész, Kátai Judit, Kátai Jocó, Kerezsi Csongor, Könczey Jenő és Orbán Ferenc. Sepsiszentgyörgyön született, de Kárpát-medencei zenekarnak is nevezhetnénk, ugyanis a tagok Sepsiszentgyörgyről, Székelykeresztúrról és Szegedről működtetik. A nemEZ célja az volt, hogy népdalokat dolgozzanak fel olyan köntösben, amilyenben eddig még nem nagyon lehetett hallani. A nemEZ nem csak Erdélyben szerzett hírnevet különleges muzsikájával, felléptek már a Kárpát-medence különböző tájain, mint például Szeged, Tokaj, Budapest, sőt megfordultak már Bécsben is. Kiadták első nagylemezüket Ötösfogat címmel, ami egy erdélyi zenekarnak igencsak ritka lehetőség. A lemez tíz népdalfeldolgozást tartalmaz és a Csángó leány videoklippjét is. /(bende): Népi jazz a nemEZelőktől. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Könczey Elemér az erdélyi magyar karikatúraművészet legkiemelkedőbb alakja, első munkája 1994-ben a Szabadságban jelent meg, és azóta több mint 3500 alkalommal közölt karikatúrát napilapokban, kötetekben, más kiadványokban, emellett húsz kiállításon vett részt. Kolozsváron lakik, a Györgyfalvi negyedben. 1999-ben beindult a Krónika, és azóta naponta táplálja karikatúrarovatát. Könczeynek 2002-ben megjelent saját kötete, Szöveg nélkül címmel, benne 222 válogatott rajzzal, három nyelven. Idén a Budapesti Tavaszi Fesztiválon volt gyűjteményes kiállítása. A megélhetését az alkalmazott grafika adja (könyvborítók, könyvillusztrációk, arculati kampányok) és tanársegéd a Babes–Bolyai Tudományegyetem Újságíró Szakán, ahol kiadványszerkesztést, reklámgrafikát tanít. /Ördög I. Béla: Találkoztam sikeres erdélyi magyarokkal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Isa Schneider, alias Szálasi Izabella orvos, író, akvarellista, otthona és rendelője van Aachenben és Budapesten, pedig szülőföldje Erdély, Marosvásárhely, innen indult, emlékei ide kanyarodnak vissza. Kis ház titka című kötete a Föld utcai szülőházba vezet vissza. Judit szimfóniája c. regénye borítólapján a szerző egyik impresszionista akvarellje látható. A különös szerető című könyve a diktatúra idején játszódik. A Hordalék című regényében fény derül arra, hogy Frizeczky Pétertől a Ceausescu-diktatúra csupán az emberhez méltó életet rabolta el. A Rablómesék történeteket jelenít meg, míg a Köntörfal a nemrég megrendezett ötvenéves találkozó szinopszisát adja az olvasó kezébe. A tizenegyedik parancsolat mellett felfrissíti az olvasót a Falevelek c. verseskötete. Marosvásárhelyen a Bernády Házban szeptember 2-án Káli Király István fogadja majd az írónőt. /Ismét hazanéz az orvos, író, akvarellista Izabella…= Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

A Balázs Imre József szerkesztette tanulmánykötetben /A sztálinizmus irodalma Romániában /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2007/ fülszöveg világosan fogalmaz: ,,A hivatali nyelv igyekezett teljesen kisajátítani a nyilvánosságot, és a magánéleti nyelv rétegében is dominanciára tört. Azok az egyéni nyelvjárások vagy akár teljes irodalmi hagyományok, amelyek nem voltak beilleszthetők az osztályharc történelmének nagy elbeszélésébe, kiszorultak a nyilvánosságból, és fenntartásuk, az én kultúrája tiltás alá esett, vagy periferikusként bélyegezte meg a hatalom. " Balázs Imre József A hatalmi beszéd az erdélyi magyar irodalomban a második világháború után című, alaposan dokumentált tanulmányában tekinti át az akkori irodalmat. Kevés szó esik viszont a korszak, az ötvenes évek uralgó műfajáról, a nagyregényről. (Köztük van: Nagy István A legmagasabb hőfokon, Kovács György Foggal és körömmel, Asztalos István Fiatal szívvel, Papp Ferenc Viharostető stb.). Érthetetlen a nagyregény reprezentatív elemzésének hiánya, mert a kötet igyekezett áttekinteni az irodalmi lapok helyzetét is. Gyulai Levente az Utunkat, Vári Csaba az Irodalmi Almanachot vizsgálta, Sütő-Egeressy Zsuzsa a Dolgozó Nő reprezentatív nőképét, Vallasek Júlia pedig a gyermekkép alakítására koncentrált. A korszak vezető kritikusai alakították az irodalmat, döntöttek arról, hogy mi a helyes sok írót hallgatásra ítéltek, sokakat bebörtönöztek (Méliusz József, Balogh Edgár, Bözödi György, később Páskándi Géza, Páll Lajos, Dávid Gyula), még többet megfélemlítettek. /Bogdán László: A sztálinizmus irodalma Romániában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

„Az EMNT készen áll egy olyan méltányos választási összefogás létrehozására, amelynek fundamentuma a közösségi önrendelkezés elvi alapja és amelynek arányaiban a múlt évi európai parlamenti választások és az ezévi önkormányzati választások eredményei az iránymutatók“, áll Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének augusztus 24-én kiadott sajtóközleményében. Az EMNT sajnálattal állapította meg, hogy közvetítési próbálkozásai ellenére az RMDSZ-nek és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) nem sikerült megegyezni a választási együttműködésről. „Az alig néhány hónapja bejegyzett MPP ideiglenes vezetőit belső legitimitási gondok kötik le, amelyeket csak egy tisztújító országos gyűlés összehívásával lehetne orvosolni, ennek elodázása pedig tovább ronthatja elnökének a választásokon megtépázott hitelét és tárgyalási pozícióját. A nagyobbik versenypárt, az RMDSZ esetében viszont semmilyen mentséget nem találunk arra a hajlíthatatlanságra, ahogyan – az új választási rendszer sajátosságait kihasználva – meghosszabbítani igyekszik képviseleti monopóliumát és ezáltal továbbéltetni az egypártrendszert, semmibe véve a választói akaratot” –, fogalmaz a közlemény. A nemzeti tanács aggodalmának adott hangot amiatt, hogy megegyezés hiányában az őszi parlamenti választásokon az egyéni választókerületek jelentős részében az RMDSZ jelöltjei az MPP által támogatott független jelöltekkel csapnak majd össze. Tőkés László javasolta, hozzák mielőbb létre az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Toró T. Tibort, az EMNT alelnöke elmondta: az elmúlt napokban sor került „háttér-tapogatózásokra” a két szervezet képviselői között, érdemi tárgyalások azonban csak akkor kezdődhetnek el, amennyiben az RMDSZ vezetői pozitívan válaszolnak az EMNT ajánlatára. /SZ. K. : Készen áll a választási összefogásra az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Nem hiába épített 122 évvel ezelőtt Szent István tiszteletére templomot a Maros parti Piskitelepen Lönhart Ferenc püspök, aki a megye szülöttjeként itt is van eltemetve, a templom közelében emelt kis kápolnában. A helyi, 180 lelkes gyülekezetnek már fele sem tud magyarul, azonban a hit és a nagy király tisztelete ma is élteti ezt a maroknyi közösséget. A minden év augusztus 20-a táján megrendezett búcsúünnepen két nyelven folyik a prédikáció, de a tartalom egységes. A román anyanyelvű hívek is áhítattal néznek fel a hatalmas oltárképre, melyen Szent István felajánlja a koronát és vele együtt az országot Szűz Máriának. És tisztelettel hallgatják a nagy király életével példázó prédikációkat. A búcsúünnepeken rendszeresen megjelenik a város polgármestere is, aki jelentős mértékben járult hozzá, hogy önkormányzati pénzből idén felújítsák a piski templom orgonáját, illetve a templomépítő püspök, Lönhart Ferenc sírboltja felett emelkedő kápolnát. /Gáspár-Barra Réka: Szent István-búcsú Piskin. Sziklára építeni házat, hazát. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./

A hagyományoknak megfelelően emlékeztek meg Széken a település történetében kitörölhetetlen, gyászos eseményre, az 1717-es esztendei tatárjárásra. Az ünnepség az idén is a visszatekintés, az ősök iránti tisztelet jegyében zajlott le. Az szintén hagyomány, hogy ezen a napon sok, a faluból elszármazott ember és olykor messzi földről érkezett kíváncsi turista keresi fel Széket. /Bertalan-nap Széken. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Berényi Nagy Péter képzőművészt és Gulyás Levente zenészt alig néhányan ismerik a Gyergyói-medencében, de ha művésznevüket említik – Tücsök Peti és Hangya Levi – a gyermektársadalom üdvrivalgásban tör ki. A két művész nem méltatlanul vált népszerűvé Gyergyó vidékén: nem létezik olyan eldugott falusi kultúrotthon, ahol az utóbbi években ne örvendeztették volna meg a gyerekeket színvonalas interaktív műsorukkal. Nemrég pedig meglepetéssel a tarsolyukban tértek vissza Szárhegyre, itt tartották a Vár a Kölyöksziget című lemezük erdélyi bemutatóját. Berényi Nagy Péter képzőművész a dalok szövegírója, a dalokat Gulyás Levente komponálja és hangszereli. – Tücsök Peti és Hangya Levi több mint hét éve készít interaktív zenés műsorokat gyerekeknek. /Jánossy Alíz: Tücsök és Hangya meglepetése. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

Augusztus 23-án emlékezett a helikoni írókra és a marosvécsi találkozók házigazdájára, Kemény Jánosra a Helikon-Kemény János Alapítvány jubileumi rendezvényén Marosvécs református lelkésze, Benkő Mihály. Külföldről is érkeztek érdeklődők a 80 éves Erdélyi Helikon évfordulójára és a helikoni leszármazottak találkozójára. Adamovits Sándor, az alapítvány elnöke köszöntötte a megjelenteket. Mózes Huba, a marosvécsi találkozók kutatója, a nemrég megjelent Világfigyelő tető című kötet szerkesztője ismertette a nagy írónemzedék örökségével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Kabán Annamária pedig a helikoniak egyik legkiválóbb lírikusa, a 70 éve elhunyt Dsida Jenő életművéről olvasta fel esszéjét. Kemény János és felesége, Kemény Auguszta síremléke, Wass Albert emlékköve és a Helikon-asztal megkoszorúzásával ért véget az emlékezés. Az ünneplők azután megtekintették látványos tájházat. A leszármazottak találkozóján Kemény János utódai, az Erdélyi Helikont egy időben szerkesztő Kovács László rokonai mellett "tiszteletbeli" helikonista követők is jelen voltak, így például a helikoniak által nagyra becsült bibliafordító Csia Lajos utódai. A Helikon-antológiát és a Vers és lélek című kötetet, a miskolci Bíbor Kiadó újdonságait Mózes Huba ismertette. /N. M. K. : Együtt, egy akarattal. Helikoni megemlékezés Marosvécsen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

„Az ország sorsát irányító Nicolae Ceausescunak köszönhetően Románia olyan erkölcsi magaslatra emelkedett, ami példátlan egész évezredes történetében. ” E sorokat az Olaszországban élő, évtizedeken át a leggazdagabb románnak számító vasgárdista, Ion Antonescu feltétetlen tisztelője, Iosif Constantin Dragan írta. A lugosi születésű, múlt héten, 91 éves korában elhunyt eurómilliárdos valóban csodálta a diktátort, akinek eszméi kiválóan beilleszkedtek a szélsőjobboldali üzletember gondolatvilágába. Dragan idegengyűlölő és antiszemita Noi, tracii /Mi, trákok/ című folyóirata a Szekuritáté támogatásával jelent meg. A negyvenes évek végén Ana Pauker kitiltotta Romániából, később azonban a trákok civilizációjával foglalkozó alapítványa, valamint a római székhelyű Európai Trákkutató Központ révén belopta magát a 2500 éves történelemről álmodozó Ceausescu szívébe. Dragan 1990 után Lugoson egyetemet, tévé- és rádióadót, illetve heti- és napilapot alapított, Corneliu Vadim Tudorral közösen pedig megalakította a Ion Antonescu Marsall Ligát. /Bogdán Tibor: Iosif Constantin Dragan halála. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ Szülővárosában, Lugoson augusztus 25-én helyezik örök nyugalomra Josif Constantin Dragant, az egyik leggazdagabb román üzletembert. A 91 éves Dragant a spanyolországi Palma de Mallorcában, otthonában érte a halál. „Ma e nemes románnak a lelke felszáll azokéhoz, akiket oly nagyra tartott” – jelentette ki az elhunytat méltató Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. A nagyok között pedig Mihai Eminescut, a nemzeti költőt, Ion Antonescu marsallt, Románia Hitler-barát kormányzóját és Stefan Gusa tábornokot említette. Utóbbi az 1989-es forradalom idején a Ceausescu főparancsnoksága alatt működő hadsereg vezérkarának volt a főnöke. Dragan 1995-ben 78 évesen éppen Gusa tábornok lányát, az akkor 22 éves Daniela Veronicát vette feleségül, aki azóta három gyermeket szült neki. Feltehetően ők lesznek az 1,6 milliárd dollárosra becsült vagyon örökösei. Dragan a második világháború elején a legionárius mozgalom tagjaként vált ismertté. Dragan később a Ceausescu házaspár kiszolgálójává vált. Ceausescu könyvei a Nagard (Dragan neve fordítva) kiadó gondozásában jelentek meg világnyelvekre lefordítva a nyugat-európai könyvpiacokon. A mindenkori román államfőhöz kötődő kiváló személyes kapcsolata túlélte a ’89-es forradalmat. Dragan Ion Iliescuval is gyakran fényképezkedett. Főként pénzadományaival érdemelte ki, hogy mind a Ion Antonescu Marsall Liga, mind a Vatra Romaneasca Egyesület tiszteletbeli elnökének választotta. 1993. október 22-én ő maga leplezte le Ion Antonescu sloboziai mellszobrát, melyet később a háborús bűnösök kultuszát tiltó jogszabály értelmében kellett eltávolítani a talapzatáról. Az üzletembert professzorként tisztelték a hívei. A második világháború előtt még Bukarestben szerzett jogászdiplomáját Olaszországban jogi doktorátussal toldotta meg. Mesés vagyonát még a negyvenes években alapozta meg a Romániában kitermelt kőolaj nyugat-európai forgalmazásával. Josif Constantin Dragan 1999-ben személyesen kérte Lugos önkormányzatától, hogy nevezzék el róla a város főterét, és engedélyezzék mellszobra felállítását a nevét viselő egyetem épülete előtti téren. Az önkormányzat ellenszavazat nélkül fogadta el a határozatot annak a támogatásnak az igézetében, amelyet a professzor a gesztusért cserében ígért. A főtér ma is az üzletember nevét viseli, a szoborállításról azonban egyelőre lemondott az üzletember nevét viselő alapítvány. Josif Constantin Dragan alakját így is megannyi műalkotás őrzi Lugoson. Az üzletembert templomalapítóként ábrázolja egy mozaik a város központi ortodox templomának a belső falán. Mozaik őrzi az alapító arcvonásait a Dragan Európai Egyetem lugosi székházának belső csarnokában is. /Gazda Árpád: Egy román krőzus arcai. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

Száva Tibor Sándor örménykutató legújabb, Gyergyói és szépvízi magyarörmények nyomában című könyvét mutatták be szeptember 22-én a Kolozsvár Társaság székhelyén, ahol Murádin László nyelvészprofesszor köszöntötte az érdeklődőket. A szerzőnek az elmúlt két évben az erdélyi örményekről végzett kutatómunkája eredményeként jelent meg a csaknem 800 oldalas kiadvány, amelyben kiegészíti előző könyve adatait. Benne taglalja az erdélyi örmények betelepedését, foglalkozik a nevek kialakulásának rövid elemzésével, valamint múltbeli és jelenlegi nyelvhasználatukkal. /Könyvbemutató az örmény népcsaládról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Az 1948 utáni időszakban a magyar jellegű gyűjteményeket, illetve a meglévő gyűjtemények magyar anyagát jelentős károsodás érte. Tehetetlenül kellett szemlélniük, mint estek szét és semmisültek meg fontos írói hagyatékok, emlékezett a nyolcvanéves Dávid Gyula. A 60-as, 70-es években történt kísérlet egy romániai magyar irodalmi múzeum megteremtésére, ez azonban megtört a hatalom ellenállásán. A nyolcvanas években sok magyar értelmiségi hagyta el Erdélyt, s hátrahagyott folyóirataikat Dávid Gyula Szabó Zsolttal hordta össze a Kriterionhoz, ahol kialakítottak egy komoly folyóirat-gyűjteményt. 1992-ben, amikor a Kriterionnak jóval kisebb irodába kellett átköltöznie, önként kínálkozott, hogy az EMKE-Szabédi Emlékház keretein belül romániai magyar irodalomtörténeti gyűjtemény kialakuljon. Szabédi László hagyatéka mellé oda került a Méliusz-könyvtár, a Balogh Edgár-, a Nagy István-, az Engel Károly-hagyaték, s legújabban Domokos Géza irathagyatéka. Az egyetem magyar tanszéke, a Sapientia–EMTE és az Erdélyi Múzeum-Egyesület mellett, a modernizált épületben ma már nemcsak újabb anyagok gyűjtése, tárolása válik lehetővé, hanem komoly irodalomtörténeti műhelymunka is, amint ezt a nemrég megjelent Szabédi-kötet is bizonyítja. Dávid Gyula a Romániai magyar irodalmi lexikon szerkesztését folytatja, reméli, hogy jövőre megjelenhet. Tervezi még Gáll Ernő levelezésének sajtó alá rendezését, az ’56-os életrajzi adattár /1956 Erdélyben – Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956-1965. Polis Kiadó, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2006/ bővített kiadását, kiegészítve az ’56-nál korábbi és az 1964-nél későbbi perekkel. /Bartha Katalin Ágnes: Pályakép – még mindig oldalnézetből – Beszélgetés a nyolcvanéves Dávid Gyulával. = Helikon (Kolozsvár), augusztus 25./

Nekünk, a hetvenes évek diáknemzedéke számára Páskándi Géza kezdettől példa és szinte legenda volt, írta Bertha Zoltán magyarországi irodalomtörténész. Tudták róla, hogy hat évet töltött Románia legszörnyűbb börtöneiben és lágereiben. S hogy szabadulása után, a hatvanas évek végén már világirodalmi jelentőségű abszurd drámákat írt, illetve a Vendégséget nagy sikerrel játszották Budapesten, miközben színműveit Romániában letiltották. A Vendégséggel ő indította el az új gondolati-morálpéldázatos, klasszicizáló erdélyi történelmi drámaírás folyamatát, amely azután az ő életművében (többek között erdélyi és Árpád-házi triptichonjában), s a többiek (Székely János, Sütő András, Kocsis István) munkásságában is kibontakozott és kiteljesedett. Egységes magyarságtudatra, nemzeti eszmélésre, egyetemes műveltségeszmény követésére tanított bennünket, írta Bertha Zoltán. A nyolcvanas évek közepe táján, a Mozgó Világ, a Tiszatáj betiltása, az Új Forrás meghurcolása, Nagy Gáspár verseinek megbélyegzése és az őt ért megtorló retorziók után, az Írószövetség gyűlésén Páskándi Géza felháborodással kijelentette: a határon túl, Romániában folyamatosan szüntetik meg a magyar intézményeket, iskolákat, folyóiratokat, lapokat; s akkor most itt is megszüntetnek egyet-kettőt?! A kommunizmus leple alatt erőszakos magyarellenes nacionalizmus tombolt Romániában; Magyarországon pedig szintén (hasonlóan erőszakos és magyarellenes) anti-nacionalizmus dühöngött. Páskándi Géza világossá tette: az a liberalizmus vagy szabadelvűség, amelyből a nemzet szabadsága, a nemzet identitása, vagy a kisebbségi magyarság nemzeti autonómiája hiányzik: fabatkát sem ér. Páskándi emlékezett, Romániában mindig rászóltak: „ne magyarkodjon”, Magyarországon is lehurrogták: „ne magyarkodjon”. Páskándi Géza tanított minket hűségre és tisztességre, tudásra és hitre. Az ember és a magyar szeretetére, emlékezett rá Bertha Zoltán. /Bertha Zoltán: In memoriam Páskándi Géza. = Helikon (Kolozsvár), augusztus 25./

Idén rekordnagyságú, 10 milliárd euró értékű közvetlen külföldi tőkeberuházás áramolhat Romániába – adta hírül a Ziarul Financiar gazdasági-pénzügyi újság. Az első félévben a külföldi közvetlen beruházások értéke 5 milliárd euróhoz közelített, ez 60%-al több az előző év hat hónapjához viszonyítva. Romániába tavaly 7 milliárd euró áramlott be külföldi tőkeberuházás révén, ami visszaesést jelentett 2006-hoz képest, amikor 9 milliárd eurót jegyeztek. Ez a kimagasló érték azonban főként a Román Kereskedelmi Bank (BCR) privatizációjának köszönhető, amelynek során az osztrák Erste Bank többségi részesedést szerzett a román pénzintézetben. /Évi 10 milliárd euró külföldi beruházás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke a két fél közeledését abban a reményben szorgalmazza, hogy újabb parlamenti mandátumhoz juthat. Szász Torót okolja azért, hogy Tőkés bírálta az MPP-t. „A Magyar Polgári Párt ideiglenes vezetőit belső legitimitási gondok kötik le, amelyeket csak egy tisztújító országos gyűlés összehívásával lehetne orvosolni, ennek elodázása pedig tovább ronthatja elnökének a választásokon megtépázott hitelét és tárgyalási pozícióját” – vélekedett az MPP-ről Tőkés. Szász szerint az EMNT-t nem kellene „lerántani pártpolitikai csatározások szintjére”, hanem az autonómia ügyével kellene foglalkoznia. Toró T. Tibor képviselő a Transindexnek megerősítette: háttéregyeztetések folytak az EMNT és az RMDSZ között az elmúlt napokban. Szerinte a megegyezés attól függ, hogy elfogadja-e az RMDSZ az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozását, illetve hogy sikerül-e közös álláspontra jutni olyan kérdésekben, mint az autonómia, illetve a magyar egyetem ügye. /Benedek Sándor, Szávuj Attila: Toró T. Tiborral perlekedik Szász. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

A képviselőház honlapján szereplő adatok szerint a háromszéki parlamenti képviselők tevékenysége átlagosnak mondható az RMDSZ többi képviselőjéhez viszonyítva. Két olyan háromszéki honatya is van, akinek az eskütételen kívül egy hozzászólását sem jegyezték: Kónya Hamar Sándor és Sóki Béla. Kónya Hamar Sándor 2007-ig megfigyelő volt az Európai Parlamentnél, a tavaly novemberi EP-választásokig pedig európai parlamenti képviselőként tevékenykedett. Antal Árpád július 3-án mondott le képviselői mandátumáról, miután Sepsiszentgyörgyön polgármesterré választották. Addig az alsóház közigazgatási bizottságában tevékenykedett. Közel négy év alatt tizenhét ülésen szólalt fel, tizenhat politikai nyilatkozatot tett, tizenegyszer intézett kérdést, vagy interpellált. Tizenhárom törvényjavaslatot, -módosítást kezdeményezett, ezek közül hetet visszautasítottak. Elfogadták viszont az ifjúsági tanácsadó és tájékoztatási központok létrehozására vonatkozó javaslatát. Tamás Sándor szintén július 3-án mondott le képviselői mandátumáról, miután a Kovászna Megyei Tanács elnökévé választották. Huszonnyolc ülésen harmincszor szólalt fel, tizennégy politikai nyilatkozatot tett, egyszer interpellált, tizennyolc törvényjavaslatot kezdeményezett. Márton Árpád 2005 februárjától az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. 191 ülésen összesen 312-szer szólalt fel. Tizennégy törvényjavaslat fűződik nevéhez, három alkalommal interpellált. Németh Csaba – aki újabb szenátori mandátumra készül –törvényjavaslatainak jelentős része a nyugdíjakkal kapcsolatos. Puskás Bálinttal és több más RMDSZ-es kollégájával javasolta a garantált minimálnyugdíjra vonatkozó törvényt, amelyet azonban mindkét ház elutasított. 2000-től huszonhárom törvényjavaslatot nyújtott be, négy politikai nyilatkozatot tett (eggyel többet, mint a frakcióvezető Verestóy Attila vagy Markó Béla RMDSZ-elnök). Az elmúlt két évben háromszor interpellált vagy tett fel kérdést; az RMDSZ-szenátorok többsége nem tett ilyent. Az időközben alkotmánybíróvá választott Puskás Bálint szenátor 1998 és 2006 között harmincöt törvényjavaslatot nyújtott be. Puskás politikai nyilatkozatok számának szempontjából fölényesen vezet az RMDSZ-es szenátorok körében: huszonegyszer szólalt fel. Szabó Ilona tavaly szeptemberben váltotta Puskás Bálintot a szenátusban. Eddig egyszer sem interpellált, nem volt politikai nyilatkozata. /Farcádi Botond: Honatyáink parlamenti tevékenysége a számok tükrében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

A televízió vezetőségének bejelentése szerint egy hónapos szünet után ismét saját műsorokkal jelentkezik a Csíkszeredában és környékén sugárzó Székely Tv. A stúdiót a tulajdonos-igazgató Bogdan Eduard helyett ezentúl Boros Attila fogja vezetni, a programigazgatói tisztséget pedig Fehér János látja majd el. A tavaly ősszel indult Székely Tv stábjának szinte minden tagja kicserélődött, miután Bogdan Eduard úgy döntött, Kolozsvárra távozik, hogy az ottani One Tv igazgatójaként tevékenykedhessen. Az első start sikertelennek bizonyult, bár néhány helyi műsort igazán megkedvelt a közönség. A Székely Tv első félévében a töltelékműsorok domináltak, többnyire zenés videoklipek, kívánságműsorok, zenés üzenetek váltogatták egymást. A hétvégeken ezentúl is a vasárnapi szentmise, a Süss fel nap című gyermekműsor, illetve a lagzivideók játsszák a főszerepet. /Túros Eszter: Ismételt rajtnál a Székely Tv. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./

Az ökumenikus jellegű Marosvásárhelyi Református Egészségügyi Posztliceális Iskola a 2008/2009-es iskolai évben újabb általános asszisztensképző osztályt indít, a tanfelügyelőség jóváhagyásával. A magyar nyelvű képzés időtartama 3 év. /Asszisztensképzés magyarul. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./

Máté Márta, Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettes a napokban tért haza Finnországból, ahol a tanfelügyelőség által elnyert Leonardo da Vinci program keretében vett részt, tizenhárom tanfelügyelő- és pedagóguskollégával együtt, az európai oktatási rendszerek megismerését célzó egyhetes képzésen. A nemzetközi felmérések alapján a finn oktatási rendszer a világ legjobbjai közé tartozik. Finnországban az egész oktatási rendszer ingyenes és ösztönzik a fiatalokat a továbbtanulásra. Finnországban a svéd kisebbség által lakott települések mindegyikén működik svéd nyelű iskola, vagy osztály. Biztosított a svéd tannyelvű egyetemi oktatás is. Természetesen ezekben az intézményekben is kötelező a svéd nyelv elsajátítása. A Hunyad megyei magyar oktatást illetően Déván kialakultak a Téglás Gábor Iskolacsoport osztályai. Beleértve a két első és két kilencedik osztályt is. Megvan a létszám és iskolai szinten is 600 körüli gyermekkel számolnak. A megyében I-VIII. osztályos tagozat indul még Vajdahunyadon, Lupényban és Petrozsényben. Elemi osztályok maradnak Vulkánban, Szászvároson és Csernakeresztúron. Azonban megszűnik a magyar oktatás Petrillán és Pusztakalában. A Téglásban az elmúlt évek négy párhuzamos dévai magyar kilencedik osztályához képest idén csak kettő indul. Máté Márta reméli, hogy a csökkenő tendencia megáll. Jelentősebb tanárhiány a szakképzés terén mutatkozik. A főtantárgyakat megyeszerte szinte száz százalékban szakképzett pedagógusok oktatják és nagyrészük címzetesként. /Gáspár-Barra Réka: Beszélgetés Máté Márta főtanfelügyelő-helyettessel a finnországi tapasztalatairól és hazai realitásokról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

Robbantásról szóló fenyegetést kapott a szabadkai Pannon Televízió, amely magyar nyelven televíziós és rádiós adásokat is sugároz – közölte augusztus 25-én Árpássi Ildikó, az adó igazgatója. A figyelmeztetés SMS-ben érkezett, az aláírás szerint a "Mladic tábornok katonai rendőrsége, 1991 – Knin" nevű szervezet küldte. Knin Horvátországban van, s az 1995-ig létezett önálló szerb terület, a Krajina székhelye volt. Ratko Mladic tábornok pedig a mindmáig leginkább keresett, háborús bűnökkel vádolt szerb, a boszniai Szerb Köztársaság egykori hadseregének főparancsnoka. Árpássi a fenyegetést azonnal jelentette a szabadkai rendőrségnek, s a rendőrök mintegy tíz perc múlva már a helyszínen voltak. Kiürítették a Szabadka szívében lévő, Magyar Ház néven ismert épületet, amely otthona a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a kisebbségi önkormányzati feladatokat ellátó Magyar Nemzeti Tanács (MNT) irányító testületeinek is. A keresőkutyás vizsgálat során robbanószert nem találtak, s a szabadkai rendőrség jelenleg ismeretlen tettes által elkövetett terrorfenyegetés ügyében nyomoz. /Megfenyegették a Pannon Televíziót. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./

Immár hatodszorra tartották meg a szelterszi társadalomtudományi tábort. Az önmagát a néprajzos, szociológus, történész, politológus, irodalomtörténész hallgatók, tanárok, kutatók találkozási pontjaként meghatározó, négynapos, sátorozós összejövetel az előadások, beszélgetések, filmvetítések, könyvbemutatók és viták helye volt, augusztus 21-től 24-ig. Az ötven fő körüli érdeklődő egyaránt részt vehetett történészi, szociológiai, politológiai, néprajzi, irodalomtörténészi értekezéseken. Néhány előadás címe: a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet szervezésének tapasztalatai, A magyar nyelvismeret szintjei a moldvai csángóknál (a Tatros menti székelyes csángók példája alapján), Magyarország–Románia és a nemzetiségi kérdés, Terra recognita – Közép-európai civil külpolitikai kezdeményezés – párhuzamos történelmek program, Valláskutatás perspektívái és megközelítései Erdélyben, Romakutatások Romániában, Egyetemfejlesztés – A hivatali látószög tapasztatai, A magyarországi baloldali identitásközösség építése és a nemzeti problematika, Társadalomtörténeti folyamatok – a tudományos megközelítések változása, irodalomtörténet-írás és társadalomtörténet, A tudományos publikációk megjelenítése Erdélyben. Levetítették Kriza Borbála vitát kiváltó Dübörög a nemzeti rock című, 2007-ben készült filmjét. /Nagy Botond: Szelterszi beszélgetések. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./