Nagy Géza nyugalmazott református lelkész Nyárádszentbenedeken született 1929. december 13-án, hatéves koráig élt ott, édesapja református lelkész volt. Nagy Géza húszéves korában börtönbe került, ahol három évet és két hónapot töltött nehéz körülmények között. 1953-ban szabadult a börtönből. Nem mindenki tudja, hogy Erdélyben 1956 előtt is létezett kommunistaellenes szervezkedés. Nagy Géza 1949–1950-ben egy antikommunista ifjúsági szervezet tagja lett, amiben csak ketten voltak egyetemisták. 1949 októberében került kapcsolatba a szervezőkkel, és decemberben már letartóztatták. Amikor a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács (CNSAS) jóvoltából beletekinthetett a dossziéjába, kiderült, hogy az egész a politikai rendőrség provokációja volt. A fő provokátor egy Leitz György nevű egyén volt, aki Kolozsváron élt, és 1993-ban halt meg. Ő maga írta le, hogy már 1946-tól provokátor volt, de talán mégis próbálta menteni azokat, akiket lépre csalt, mert végül ő kapta a legnagyobb büntetést: húsz, majd 15 évre elítélték. Tizenhét fiatalt tartóztattak le a szervezkedés ürügyén, tizenkettőt ítéltek el közülük. Nagy Géza börtönmúltjáról Ha túlélted, hallgass! /Polis Kiadó, Kolozsvár, 2004/ címmel is kötetet jelentetett meg. Arról szól, hogy milyen volt a pitesti-i és szamosújvári börtönben a kínzással való átnevelés. A magyarság erről nagyon keveset tud. Térben is és időben is csak Romániában, 1950–1951-ben alkalmazták ezt a módszert a fiatal értelmiségiek, iskolások és egyetemisták kommunista pártkatonákká való átnevelése céljából. Román szerzők 35 könyvet írtak róla, például Virgil Ieruncának van erről kötete, azt magyarra is lefordították. Magyar nyelven csak ő írt erről. Borzalmas dolog volt. Rabokkal kínoztattak rabokat, akik önmagukat lelkileg megsemmisítve kínzottakból kínzókká lettek. Hála Istennek kevés magyar fiatal került be ebbe a rendszerbe. A románok azt állítják, hogy magyar zsidó kommunisták eszelték ki mindezt. Ezt az egész rendszert egy nagyváradi ezredes, Czeller Lajos vezette. A végén maga a rendszer állította le a folyamatot. Később ráfogták az egészre, hogy a vasgárdisták szervezték a saját soraik megerősítése érdekében. Abszurd állítások sorozata követte egymást. Az átnevelés vezetőit perbe fogták, és 1954 decemberében Jilaván közülük 17-et kivégeztek. Czeller Lajos korábban főbe lőtte magát. Nagy Géza a börtönből való szabadulása után jelentkezett a teológiára. Előbb másfél évig Kolozsváron voltam segédlelkész, majd Iklandra és Székelykálba került. Nyomorúságos körülményeket talált, a parókia lakhatatlan volt. 1959-ben Sáromberkére került, itt szolgált negyvenegy éven át. Sáromberkén tizenhat Teleki-ős nyugszik, a leghíresebb gróf Teleki Sámuel kancellár volt, aki 1822-ben hunyt el, valamint az ükunokája, az Afrika-járó Teleki Samu, őt 1916-ban temették oda. A lelkész addig küldte a jelentéseket a Műemlékvédelmi Igazgatósághoz, míg végül a kriptát államilag valósággal újjáépítették. /Máthé Éva: „Sosem barátkoztam a hatalommal” Beszélgetés Nagy Géza nyugalmazott református lelkésszel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

A temesvári Bartók Béla Gimnázium és a szegedi Ady Endre Kollégium 2007 szeptemberétől 2008 augusztusáig egy Phare CBC pályázat keretein belül közös programban vett részt, amelynek a címe Egészségfejlesztő kollégiumok kialakítása (EFKOLL). Az uniós pályázat eredményeiről Virginás–Tar Judit pályázatvezető, a Bartók Béla Líceum igazgatója számolt be, megemlítve, hogy a szegedi Ady Endre Kollégiummal ez volt a második közös pályázatuk. Nagy eltérés van a romániai és a magyarországi kollégiumi élet között. Romániában 60 gyermekre vigyáz egy líceumot végzett, szakképzetlen nevelő, a magyarországi kollégiumban 10-12 gyermekkel foglalkozik egy–egy egyetemet végzett pedagógus. A pályázatnak köszönhetően képzéseket tartottak pedagógusok, nevelők, szakemberek és a téma iránt érdeklődő tanárok számára. Sikerült kisebb fejlesztéseket is megvalósítani: kerti bútort vásároltak a kollégiumnak, a belső kommunikációt elősegítő felszerelést és IT eszközöket a média klub számára, egy kondicionáló termet is felszereltek. A szakértői csoport kidolgozta két nyelven – románul és magyarul – a kollégiumok egészségfejlesztő stratégiájához szükséges módszertani útmutatót és eszköztárt. /Pataki Zoltán: Egészségfejlesztő kollégiumok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./

Lassan helyükre kerülnek a dolgok, s a történelemtudomány Romániában is elnyeri méltó helyét, azaz kiderül a valóság a román nép és a Románia területén élő népcsoportok történetéről. Egy jászvásári hattagú kutatócsoport Silviu Vacaru, az A. D. Xenopol Történelemtudományi Intézet főkutatója vezetésével hozzálátott egy eddig feldolgozatlan dokumentációs forrás kiadásához. Három év leforgása alatt tizennégy kötetben fogják megjelentetni a moldvai kincstár 1820–1852 közötti jellegzetes adóösszeírásait, a katagráfiákat. Most látott napvilágot az első kötet, mely Roman vidékének 1820-beli katagráfiáit tartalmazza, Lucian-Valerian Lefter fiatal történész doktorandusz gondozásában. A katagráfiák a moldvai kincstár által a XIX. század első felében készített adóösszeírások. Cirill betűkkel írták, tehát hallás után, így a neveket nem tették felismerhetetlenné. Például a Prjastii Unguri nevű faluban – már a település neve is jelzi, hogy magyarokról van szó – olyan nevek találhatók, mint Mihai Antal, Ilies Martin – Mihály Antalról és Illyés Mártonról van szó. Ugyanígy szerepel Márton Ferenc, Péter Tamás, Ferenczi Márton, Péter Mihály, Kamarás János (Ianos Comoras), Bálint Mihály, Katona Antal, Pérer Gergely Miklós, Gábor György, Fekete Péter (Petre Fichiteu), Istók György, Józsa nevű magyar tanítóval (Joja, dascal ungurescu). Sok férfinév mellett az szerepel, hogy székely vagy magyar. Sok településen vannak magyarok a listán. Az adóösszeírásokat románok végezték, a neveket hallás után, de természetesen, kissé átrománosítva írhatták, s a megfejtést, a cirillből a latin írásba való átültetést is románok végezték, tehát természetes a románhoz való hasonulás, de így is szembeötlőek a magyar származású nevek. A bevezetőben olvasható: „A katagráfiákból kitűnik a Moldvába való tömeges erdélyi és bukovinai bevándorlás a XVIII. század végén és a következő század első felében. A látványos demográfiai robbanást nem lehet természetes szaporulattal magyarázni, hanem éppen a határon túlról érkezett bevándorlók letelepedésével. ” „A katagráfiák megkönnyítik a moldvai nemzeti és felekezeti kisebbségek jobb megismerését. A kérdés elsősorban a moldvai római katolikus népesség eredetét illeti, mely nagyon ellentmondásos témává vált vallási és nacionalista okokból, valamint az etnikai beolvasztási folyamatok jelensége miatt. Az érintett településeken élő családok genealógiai kutatása során a katagráfiákban megtalálhatóak a legrégebbi dokumentált nemzedékek, így meg lehet állapítani, hogy ezek a családok az 1800-as években románok vagy más nemzetiségűek voltak. Ilyen meggondolásból elsődleges a Bákó, Neamt és Roman kerületek katagráfiáinak kiadása, ugyanis itt mai napig léteznek mind nemzetiségi, mind vallási szempontból vegyes települések. Moldvában a székelyeket már a XVI. században említik írott dokumentumok, később, a XVIII. század folyamán (1718-ban, 1744-ben, majd 1761 és 1764 között) sokan menekültek Erdélyből Moldvába a főúri rend üldöztetése és véres megtorló intézkedései miatt, aztán 1778-ban újabb menekülteket jegyeztek: az I. székely határőrezred szökevényeit. Az ő utódaik, akik Roman vidékén katolikus falvakban telepedtek le, azok a székelyek, akik "katonáknak neveztetnek"”. Az előszó szerint mellőzték a csángók eredetének kérdését. /Szekeres Attila: Perdöntő bizonyíték a csángók eredetéről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

Idén is többszázan zarándokoltak a Kárpát-medence sokféle tájáról az úz-völgyi 15. emlékünnepségre a II. világháborús szovjet betörés 64. évfordulóján. Nagyon rossz állapotban lévő utak fogadják az érkezőket. Szabó József hadtörténész-ezredes egész családjával érkezett Budapestről az Úz völgyébe. Petkes József nyíregyházi festőművész is családostól jött. Intézmények, egyházi közösségek jelenléte volt jellemző. A Vitézi Rend Háromszéki Székkapitánysága v. Pásztori Tibor vezetésével, a szentivánlaborfalvi férfikórus, a kökösi egyházközség, Étfalvazoltánból egy népesebb csapat, a budapesti Nemzetvédelmi Egyetem kadétjai, a háromszéki és csíki veteránok. Az úzi születésű Kovács Sándor információs arzenállal szolgált az 1944-es katonai eseményekről. Dr. Szőts Dániel, a képletes úzi katonai térparancsnok évenként levezényelte az emlékünnepségeket. Kiemelkedő egy újabb hagyomány, az úzi emlékezők sorra állítják a katonatemetőbe az emlékkopjákat. A gelencei neves fafaragó, Kelemen Dénes felajánlotta, hogy ha minden évben megjelölik az úzi katonatemetőben egy ismeretlen katona domborzati formák után azonosítható sírját, akkor ő és fafaragó fiai vállalják ezeknek az elkészítését cserefából. Ezek az emlékjelek előrejelzik, hogy a Nyergestető kopjás-keresztes emlékparkjához hasonlóvá bővül az úzi két világháborús katonatemető is. Az idei úzi ünnepség hozadéka az is, hogy dr. Szőts Dániel kezdeményezésére Csíkszentmártonban egy úzi múzeumi gyűjtemény létrehozására gondolnak. Az ojtozi völgyben, az Ojtoz a hadak útján néven létesül múzeum. /Sylvester Lajos: A 15. Úz-völgyi zarándoklat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

Az Inter-Art Alapítvány augusztus 10–26. között Nagyenyeden rendezte meg a XIII. Inter-Art Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábort, melyen tizenkét ország közel negyven képzőművésze vett részt a világ négy kontinenséről. Közben megnyílt a Bethlen kastélyban a hagyományos Nemzetközi Mail Art Kiállítás. A táborozó művészek az alkotómunka mellett megismerkedhettek Nagyenyed és vidéke néhány jellegzetességével, ellátogattak az Inter-Art muzsnaházi múzeumába és a Székelykő tövében fekvő Torockóra. Balog István, a tábor megálmodója és szervezője a résztvevőknek emléklapot nyújtott át. /Józsa Miklós: Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Az Erdővidék Kistérségi Fejlesztési Egyesület és az amerikai Béke Hadtest (Peace Corps) közös kiadásában 1500–1500 példányban magyar, román és angol nyelven – magyarul Isten hozta Erdővidékre címmel – kis turistakalauz jelent meg. A kiadvány összefoglalja a régió történetét, megemlítve, hogy legrégebbi írásos említés Nagyajtáról, Miklósvárról (1211) és Barótról (1224) való, majd az ásványvízforrásokról, a Vargyasi-szoros gazdag állat- és növényvilágáról szólnak, a magyar kultúrához, természettudományhoz, történelemhez hozzájáruló személyiségeket emelik ki. Ismertetik a falvakat és a megtekintésre ajánlott helyeket. A sok pozitívum mellett néhány szócikk hiányosnak tűnik, további fogyatékossága a számtalan helyesírási hiba és a gyakran jelentkező magyartalan fogalmazás is. /Hecser László: Turistakalauz Erdővidékről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

A Romániai Máltai Segélyszolgálat augusztus 15–22. között a Sepsiszentgyörgy melletti Előpatakon ötödik alkalommal szervezett tábort a Kárpát-medencei mozgássérült fiatalok számára. Idén 107 résztvevő szórakozott, játszott, sportolt, imádkozott a hagyományos tábori körülmények között. Kirándultak a Szent Anna-tóhoz, elmentek Sepsiszentgyörgyre. Megtartották az első Közép-Európában megrendezett paint-ball-bajnokságot. Az elektromos orgonánál kerekes székes ült és énekelt. Szent István napján történelmi vetélkedő volt, székelyruhás lányok szolgálták fel a hagyományos magyar ételeket. A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége az anyagi támogatás közel felét vállalta, mert a romániai támogatás még mindig nem elégséges. Mikes gróf a lovait hozta el, a szentgyörgyi Paintball Egyesület támogatásként szerelte fel a speciális pályát, az íjászok, a Háromszék együttes néhány táncosa önként vállalta a szórakoztatást. Mindenki egyforma volt: az emberszeretetben, az összetartozásban, a küldetés megélésében. /Márkus Etelka: Egyetlen dolgom a földön a szeretet. A Kárpát-medencei mozgássérült fiatalok máltai tábora. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 31./

Július 27. – augusztus 3. között rendezte meg a Háló idei nagytáborát. Mintegy 350 személy gyűlt össze a Kárpát-medence különböző részeiről, különböző katolikus csoportok. Minden napnak megvolt a maga bibliai témája. Az egyik napon Csató Béla csíkszentkirályi főesperes tartott előadást, másik napon a Hálóban már jól ismert Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát tartott értékes előadást. /Sánta Judit: Tatán táboroztak a Hálósok. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 31./

Tőkés András, az MPP alelnöke kijelentette, Markó Béla RMDSZ-elnök „bizonyos helyzetekbe úgy viselkedik, mint Ceausescu elvtárs”, ezzel augusztus 28-án tett kijelentéseire utalt. Markó Béla ugyani kijelentette, a Tőkés László EP-parlamenti képviselő által vezetett EMNT-vel is eredménytelenül végződtek a tárgyalások, akárcsak az MPP-vel folytatott megbeszélések. Tőkés András szerint az RMDSZ elnöke a felelős a jelenlegi helyzetért. Ráduly Levente, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta: a többségében magyarok lakta vidékeken további négy évig tisztségben maradnak a politikai dinoszauruszok. /MPP nyíl Markó fele. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

Az RMDSZ Bihar megyei választmánya rangsorolta a szenátor- és képviselőjelölteket. A felsőházi mandátumra jelentkezők közül Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Margitta környékén, Szoboszlai Gáspár István református lelkész Élesd és Belényes környékén indul. Sarkady Zsolt, a Nagyváradi Filharmónia igazgatója a Nagyvárad délkeleti részéből és Nagyszalonta környékéből álló körzetben, míg Delorean Gyula nagyváradi önkormányzati képviselő a megyeszékhelybeli kerületben szerezne mandátumot. A képviselőjelöltek közül Derzsi Ákos munkaügyi államtitkár Margitta környékén, Lakatos Péter képviselő Székelyhíd környékén, Hasas János volt megyei tanácsos pedig Élesd környékén indul. Ferkő Jenő erdészmérnök Belényes környékén, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár a dél-bihari körzetben, Szíjjártó Zoltán, a nagyszalontai Szociális Központ vezetője Nagyszalonta környékén száll versenybe a szavazatokért. A három kerületre osztott megyeszékhelyen Kállay László református lelkész, Pető Csilla tanfelügyelő és az MPSZ-ből átigazolt Csuzi István vállalkozó indul. /Fried Noémi Lujza: Váradon indul Csuzi. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

Romániának választania kell a parlamenti köztársaság és az alkotmányos monarchia államformája között – fejtette ki Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ifjúsági szervezetének nyári iskolájában tartott előadásábanA kormányfő szerint „stabil és kiegyensúlyozott” intézményes és alkotmányos rendszert kell megteremteni, melynek útján megszüntethetővé válna a négy év óta tartó helyzet, amelyben az ország „egyre jobban eltávolodott a meglévő alkotmányos keretektől”. Bizarrnak nevezte a kormányfő alkotmányos monarchiával kapcsolatos javaslatát Emil Boc, a Demokrata–Liberális Párt elnöke, szerinte az „semmiképpen sem jelenthet megoldást Románia alkotmányos jövőjére nézve”, inkább „olyan szilárd elnöki rendszerre van szükség, amelyben az állampolgár választja meg az államfőt”, lehetővé téve számára politikai programja gyakorlatba ültetését. „Az utóbbi időszak egyik belpolitikai kérdése éppen az alkotmány módosítása volt, azonban ez nem lehet egy populista választási kampánycéllal felmelegített téma. Az RMDSZ és jómagam az elsők között voltunk, akik az alkotmánymódosítás szükségességét hangoztattuk ” – jelentette ki Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. /Bogdán Tibor: Zsarnoki köztársaság vagy alkotmányos királyság? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Tartalmi és hitelességi szempontból egyaránt elfogadhatatlan Gyurcsány Ferenc Megegyezés című cselekvési programja, mert nem az ország, hanem a miniszterelnök túlélését szolgálja – jelentette be az SZDSZ Ügyvivői Testületének álláspontját Fodor Gábor pártelnök. A Fidesz már korábban szimpla beetetésnek, „egy gyenge középkori alkimista” kutyulmányának nevezte Gyurcsány Ferenc programjavaslatát. /Kánya Gyöngyvér: SZDSZ: nem kell Gyurcsány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

A Hargita megyei prefektúra a székely zászló levételére szólította fel a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalt, az SZNT viszont a jelkép kitűzésére kérte fel a székelyföldi elöljárókat. Szeptember 10-ét jelölte meg határidőként Gyergyószentmiklós önkormányzata számára Constantin Strujan Hargita megyei prefektus, hogy levegye a székely zászlót a városházáról, bírságot helyezve kilátásba. A helyi tanács úgy döntött, hogy a székely zászló a helyén marad, akár bírság árán is. /Jánossy Alíz, Pap Melinda: Marad a székely zászló. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

Kibéd megbecsüli nagyjait. Dr. Mátyus István orvosprofesszor és Seprődi János népzenekutató mellett a harmadik neves személyisége Madaras Gábor. Augusztus 31-én, a vasárnapi faluünnepen játszóteret, parkot és szobrot avattak a falu régi központjában. A parkot, játszóteret pályázat útján nyert, vissza nem fizetendő kölcsönből építette az önkormányzat. Az istentiszteleten szolgált a Vártemplom Musica Humana női kara, dr. Csíky Csaba vezetésével. Madaras Gábor (1918. aug. 22. – 1980. szept. 20.) kilencvenedik születésnapja tiszteletére készült el Deák Árpád szobrászművész egészalakos alkotása. (Az ő tehetségét dicséri a Seprődi- féldombormű is.) A testvérkapcsolatot kereső magyarországi Mátyus község küldöttsége jelenlétében zajlott az ünnepség. Kacsó Ildikó rádiószerkesztő Madaras Gábor, az Erdély- és Magyarország-szerte oly népszerű népdal- és nótaénekes küzdelmes életéről beszélt; Deák Árpád szobrászművész gyermekkora Kibéden töltött vakációit idézte. /Bölöni Domokos: Madaras Gábor emléke Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

Kozán István újságíró váltja szeptember 1-jétől – egyelőre ideiglenesen – Sarány István megbízott felelős szerkesztőt a csíkszeredai Hargita Népe napilapnál. A kiadó döntésével kapcsolatban Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke sms-ben jelezte az ÚMSZ-nek elégedetlenségét, amiért a felelős kiadó, Karda Emese minderről nem egyeztetett felettesével, vagyis vele. Karda Emese nem kívánta kommentálni a döntést. Annyit elmondott, Borboly Csabával azért nem egyeztetett, mert a megyei tanácselnök szabadságát töltötte. Sarány István sem kívánt semmit hozzáfűzni leváltásához. /Horváth István: Botrányszagú főszerk-váltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

A felújítás alatt álló bonchidai Bánffy-kastély udvarán hetedik alkalommal szervezték meg augusztus 29-30-án a Bonchidai Kastélynapokat. Az érdeklődők megnézhették Hajdú Tamás fotóművész Emlék-kép című kiállítását, a Belső idők textil- és ékszerkiállítást, valamint hagyományőrző lovasbemutatón vehettek részt. A szamosújvári cserkészek foglalkoztak a gyerekekkel, másnap pedig játszóház, bábelőadás várta őket. Az ünnepségen fellépett a Passamezzo reneszánsz együttes, az Old Timers Dixieland Band jazz és blues zenekar, a Fűszál együttes és a Concordia vonósnégyes is. A néptánc kedvelői a Bogáncs, Kisbogáncs, Dor Transilvan és a bonchidai romák néptánc együtteseket tekinthették meg. A hagyományőrző lovasok bemutatták az őseink által alkalmazott fegyvereket, a Kalotaszegi Turul csapat vezetője, De Martin Lajos elmondta: az egyesület immár hat éve egy sztánai tanyán működik. /Braica Tünde, Kopacz Eszter: Minden, mi szem-szájnak ingere: kastélynapok Bonchidán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Kevesebb résztvevővel, de meghitt hangulatban zajlott a hétvégén a 32. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó. A rendezvényen a szenvedésről és félelemről hallhattak előadásokat a fiatalok. Kerényi Lajos, Budapestről érkezett piarista atya szentmiséjével zárult augusztus 31-én, vasárnap a találkozó. „Úgy hiszem, hogy a találkozó elérte a célját. Kerényi atya karizmatikus személyisége nagyon megfogta a fiatalokat. Valóban nyomot hagyott a fiatalok lelkében a tanítás. „Én személyesen meg vagyok elégedve a találkozóval, olyan lett, amilyennek elképzeltem, csendes, nyugodt volt, méltó a címéhez, hogy Életünk a szenvedő Jézussal” – értékelte az idei rendezvényt Asztrik atya, a csíksomlyói ferences testvérek vezetője. A szervezők változatos programokat kínáltak. A kiscsoportos beszélgetéseken kívül volt fáklyás körmenet, tűzijáték, illetve sor került még párkapcsolatról, szexualitásról, kézművességről, drogmegelőzésről, családról, médiáról szóló alternatív programokra is. A találkozó Ézsaiás könyvéből származó mottóját, „Ne félj, mert megváltottalak! Neveden szólítottalak, az enyém vagy!” a szervezők megpróbálták beépíteni a rendezvények többségébe. A találkozón a Mária Rádió is bemutatkozott. A Mária Rádió világszerte közismert, 59 országban hallható, a tapasztalat az, hogy a fiatalok nem hallgatják. /Ifjaknak a szenvedésről. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

Megjelent Gál Elemér Héthavas /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ című regénye. A csíkszeredai származású tanár, író, szerkesztő regényében a történelem csak időbeli és formai keret: népmondák, regényes krónikák, ősvallási hiedelmek, hitregék és írói fantáziából született eredetmondákból áll össze. Az író arra keres választ, hogy a történelem sodrában évszázadokon keresztül mi tartotta fenn a székelységet, hogy nyelvét megtartva megőrizze identitását és sajátos kultúráját. A szerző 2007. augusztus 20-án post mortem Irodalmi Nívódíjat kapott. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./ Gál Elemér Csíkzsögöd szülötte. Kolozsvárott végzett magyar szakon Később Szatmárnémetiben telepedett le, 1990-tól a Szamoshát szépirodalmi lap főszerkesztője volt. 1994-ben települt át Egerbe. Héthavas című regényét először 2007-ben adták ki Egerben. Gál Elemér 2007. május 31-én hunyt el Egerben.

Szeptember 1-től újra kezdődött a munka a parlamentben. Az elkövetkező időszakban a szenátoroknak dönteniük kellene arról, hogy indítsanak-e bűnvádi eljárást a korrupcióval vádolt szociáldemokrata politikus, Serban Mihailescu ellen. /Vége a parlamenti vakációnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szeptember 15-éig az összes Maros, Kovászna és Hargita megyei önkormányzatnak eljuttatja az autonómiareferendum megszervezésére vonatkozó felhívását, közölte Izsák Balázs SZNT-elnök. Az SZNT azt szeretné, ha a Székelyföld önrendelkezéséről szóló referendumot november 30-án, a parlamenti választásokkal egyidejűleg tartanák. György Ervin Kovászna megyei prefektus úgy vélte, minimális az esély arra, hogy november 30-án meg lehessen rendezni az SZNT által kért népszavazást, mivel túl rövid az idő. /Pap Melinda: Megkésett autonómiareferendum? = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen szeptember 1-11-e között zajló pótfelvételin, a sikeresen zajlott júliusi felvételit követően üresen maradt – sok esetben tandíjmentes helyekre – várnak jelentkezőket. Az idegen nyelveket tanulni vágyók a német nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom, román nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom-román nyelv és irodalom szakok közül választhatnak. A református didaktikai teológia, szociális munka, szociológia szakokon is vannak helyek. A filozófia szakon egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az európai intellektuális hagyományok, illetve a politikai eszmerendszerek elsajátítására. A zenepedagógia szak választható hangszeres, canto, valamint egyházzenei modulos képzésre várja a felvételizőket. A Debreceni Agrártudományi Főiskola kihelyezett tagozataként működő mezőgazdasági mérnöki szak 17 ingyenes helyre vár jelentkezőket. /Tandíjmentes helyek a Partiumi Keresztény Egyetemen. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 2./

Több magyarok lakta megye is rosszul szerepelt az idei pótérettségin a közzétett országos statisztikák szerintA három székelyföldi megye közül Kovászna teljesített a legrosszabbul (64,14 százalék), Maros (70,64 százalék) és Hargita (73,57 százalék) megye az országos ranglista közepén helyezkedik el. /O. M. : A diákok fele ment át a pótérettségin. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

Nem írja alá a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeum új székhelyének kialakításáról szóló, 18 millió euró értékű szerződést Radu Tarle, a Bihar Megyei Tanács liberális párti elnöke. Tarle közölte, azt tervezi, hogy a múzeumnak új székhelyet építenek, és a korábbi, RMDSZ-es irányítású megyei tanács által új székhelynek kijelölt egykori hadapródiskola épületébe a megyei tanácsot költöztetné alárendelt intézményeivel és az állami hivatalokkal együtt. Tarle erre vonatkozó elképzelését viszont az RMDSZ nem támogatja, Szabó Ödön megyei tanácsos, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az önkormányzatban a Nemzeti Liberális Pártnak nincs kellő többsége ahhoz, hogy egy ilyen döntést átvigyen. A jelenlegi megyei tanácselnök terveit azért is nehéz lenne gyakorlatba ültetni, mert szeptember 1-től nincs érvényes bérleti szerződés a római katolikus püspökség és a megyei tanács között. A közgyűjteménynek eddig otthont adó püspöki palotát ugyanis visszakapta a katolikus egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 2004-ben peres úton szerezte vissza az épület fölötti tulajdonjogát, melynek egyes termeit ár 2003-ban birtokba vehették. A múzeum 2003-ban ötéves türelmi időt kapott a mintegy 400 ezer darabból álló közgyűjtemény elköltöztetésére. „Megértjük, hogy nincs hová menniük, de arra a hét-nyolc teremre nekünk is szükségünk van. Ha ebbe nem egyeznek vele, nem írjuk alá a szerződést” – nyilatkozta Fodor József vikárius. /Fried Noémi Lujza: Múzeumkálvária Váradon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Az összmagyarság kulturális központjának ad majd otthont a marosvécsi Kemény-kastély az örökösök tervei szerint, miután végképp birtokba vehetik a jelenleg rehabilitációs központként működő épületet. Jelenleg még 150 beteg él a kastélyban, kiköltöztetésük időpontját még nem tudja Dr. Pokorny László igazgató. A kórház vezetőség azon van, hogy mihamarabb kiköltözzenek, és mielőbb új otthonok épüljenek a betegek számára uniós forrásokból. /Antal Erika: Kórházból kultúrközpont. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

Díjkiosztó gálával ért véget a marosvásárhelyi Simfest Fesztivál. A vidéki tévéstúdiók és független alkotók a rangos megmérettetésre idén több mint száz alkotással neveztek be. A díjazottak között a magyar nyelvű televíziózás képviselői is ott voltak: a bukaresti magyar nyelvű adás szerkesztője, Simonffy Katalin a legjobb forgatókönyv kategóriában kapott elismerést azért a tízrészes, a Katyi Antal által vezetett marosvásárhelyi Pentaton Stúdióval készített dokumentumfilmjéért, amely a Teleki Téka féltve őrzött kincseit mutatja be. A székelyudvarhelyi Konnert Film képviselője, Fazakas Szabolcs Székelyderzs éléskamrája című, 42 perces alkotásával a legjobb helyi televízió vagy független alkotó által készített dokumentumfilm kategóriájában nyert. A fiatal szerző a derzsiek évszázados szalonnatárolási szokását mutatja be. A film tulajdonképpen a helybéliek becsületéről szól, hisz valamennyien a vártemplom bástyájában tartják a szalonnát, és senki sem nyúl a máséhoz. A nyertes alkotását jellemző Stroia Annamária, a Román Televízió marosvásárhelyi munkatársa csak annyit árult el, hogy filmjében egyszerűen önmagát adta. /Szucher Ervin: Teleki-könyvek képernyőn. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Augusztus 31-én, vasárnap Makfalván a református templomkertben felavatták a falu szülötte, Suba László köztéri szobrát, és a részt vevő képzőművészek bemutatkozó tárlatával zárult a Nagy Pál Alkotótábor idei összejövetele. Különleges szoborral ajándékozta meg községét a művész, bibliai példázatot, a tékozló fiú történetét alakította kőbe öntött jellé a szobrász. Nagy Miklós Kund hangsúlyozta, hogy Makfalva ismételten példát adott művészetszeretetből, hiszen a mostani alkotás pár év alatt immár a harmadik köztéri szobor. A tordai Suba László rég eltávozott szeretett falujából, de évtizedek óta folyamatosan hazajár. Sikeres volt a tizenhetedszerre megrendezett alkotótábor kiállítása is, 17 hazai és anyaországi alkotó fordult meg a Fülöp Irén nyugalmazott tanárnő és lelkes segítőtársai által működtetett táborban. /N. M. K. : Szoborrá vált példázat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

Citymenedzserként tért vissza a város élére Bekő Tamás volt nagykárolyi polgármester, miután egyedül ő jelentkezett a tisztség elfoglalására kiírt versenyvizsgán. Bekő 2000 és 2008 között az RMDSZ színeiben két mandátumot töltött a nagykárolyi önkormányzat élén, idén júniusban azonban már nem indult a választásokon, miután többek között RMDSZ-es politikusok is azzal vádolták, hogy rosszul vezette a várost. /Pap Melinda: Volt polgármesterből citymenedzser. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Augusztus 24–30-e között, a temesvári Gyárvárosi Szülők Egyesülete immár negyedik alkalommal szervezte meg Zsombolyán a Kaláka nyári kézműves tábort. A harminc fős táborba több településről érkeztek a gyerekek. A temesvári 1-es számú Általános Iskola vendégei a felsőbányai gyerekek voltak, Hitter Annamária tanítónő (a Felsőbányai Magyar Szülők egyesületének elnöke) vezetésével. A vajdasági Magyarcsernyéről is érkeztek gyerekek, őket Schmidt Lajos, a zsombolyai Csekonics Egyesület elnöke hozta el a táborba. /Sipos Ilona: Kaláka IV. Kézműves Tábor Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

A kolozsvári Magyar Opera új évadáról Simon Gábor igazgató elmondta: a november 2. – december 22-e között sorra kerülő Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválja miatt az intézmény egyelőre nem tudott igazán terveket szőni az évad első felére, ezt az időszakot átengedték a fesztivált szervező Állami Magyar Színháznak. Ennek fejében azonban nem kaptak semmiféle segítséget sem a színház vezetőségétől, sem a Művelődési Minisztériumtól annak megoldására, hogyan is pótolják a kieső periódust. Valószínűleg kiszállásokat fognak szervezni, azonban ez is pénzbe kerül. A Keringő Szerelmeseinek „Johann Strauss” Román Társasága szeptember 7–13-a között rendezi meg Kolozsváron a VII. Johann Strauss Nemzetközi Fesztivált, amelynek nyitó hangversenye a Magyar Opera épületében lesz. A fesztivál keretében az opera társulata bemutatja Verdi Traviata című operáját. Októberre tervezték az évad első bemutatóját: Henry Purcell Didó és Aeneas, valamint Jean-Philippe Rameau Pygmalion című művét Szabó Emese rendezésében láthatja a közönség, karmester: Kulcsár Szabolcs. A reneszánsz év jegyében Ciro Pinsutti: Mattia Corvino című művét Demény Attila állítja színpadra, karmester: Rózsa Ferenc. /Köllő Katalin: Felemás évadkezdés a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Tulit Zsombor neve azért csenghet ismerősen, mert a sajtó időről időre hírt ad arról, hogy a világ legmagasabb csúcsai közül éppen melyiket hódította meg a „Székelyek a magasban” expedíciósorozat egyik kezdeményezője és kivitelezője. A fiatal hegymászó most éppen a Himalájába készül. Tulit Zsombor a T3 kiadó és nyomda egyik tulajdonosa – a sepsiszentgyörgyi vállalkozás közel 15 esztendővel ezelőtt alakult, azóta piacvezető a romániai magyar tankönyvkiadásban, évente több mint 60 ezer kötetet ad ki, saját országos tankönyvterjesztő hálózatot működtet. /Bíró Blanka: „Visszafordultam, élek” = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./