Szeptember 1-jén volt ötven éve, hogy Temesváron kivégezték az erdélyi 56-os elítélteket. A Szoboszlay-per vádlottai közül tíz személyen 1958. szeptember 1-én hajtották végre a halálos ítéletet. Emlékszik-e még a köztudat azok nevére, akik vállalták a diktatúrával való szembefordulást? Álljon itt nevük: Szoboszlay Aladár, Ábrahám Árpád, báró Huszár József, dr. Orbán Károly, dr. Kónya István, dr. Fantanaru Alexandru, Tamás Dezső, Tamás Imre, Orbán István, Lukács István. Tervüket – egy romániai Keresztény Munkáspárt létrehozását – nem sikerült megvalósítaniuk, ügyüket elárulták, a résztvevőket bebörtönözték, tízet közülük kivégeztek. De nem a Szoboszlay-per volt az egyetlen 1956 után. Más perekben még öt személy ellen hoztak halálos ítéletet: Sass Kálmánt, dr. Hollós Istvánt, Szígyártó Domokost, Teodor Margineanut és Bíró Károlyt szintén kivégezték. A megtorlás idején tehát Romániában 15 személyt végeztek ki, közülük 10-et a Szoboszlay-ügyben. A vallatások és a börtönbüntetésekben elszenvedett kínzások következtében még 17-en életüket vesztették. 25 évi börtönbüntetésre ítéltek 43 személyt; 20–25 év közöttire 21 embert; 20 évi börtönre 36-ot; 15–20 év közöttire 29-et; 15 évre 57-et; 10–15 évre 24-et; 10 évre 112-őt; 5–10 évre 93-at; 5 évre 43-at; 1–5 évre 43-at; 1 év alatti börtönnel 117 személyt sújtottak. (Az adatok Péterszabó Ilona ‘56 után 57-en... a temesvári perben /Arad, 2002/ című könyvéből származnak.) A halálra ítéltek között volt Orbán István is, akinek gyermekei, unokái 2006. október 23-án, szülőfalujában, Csíkcsomortánban emléket állítottak. Fiát, Orbán Pétert 25 évre, lányát, Etelkát öt évre ítélték, a szintén csíkszeredai Vorzsák Jánost pedig hét évre. Ők azóta is, ma is emlékeznek. De emlékeznek unokái is. Orbán István emlékére, kivégzésének 50. évfordulóján emlékező szentmisét tartottak Csíktaplocán. A család megkoszorúzta a taplocai temetőben a hősök emlékművét, amelyen Orbán István neve is szerepel. /Takács Éva: Fekete betűs gyásznap. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

A Hargita Népe napilapnál történt változtatásokkal kapcsolatban három írás látott napvilágot a lapban: a) Borboly Csaba, Hargita Megyei Tanácsának elnöke aggódik a Hargita Népe napilapnál az utóbbi hónapokban történtek miatt. A főszerkesztő hirtelen leváltása egy súlyos intézkedésnek számít, amely leváltás a megyei tanács elnökével való konzultáció nélkül történt meg. Sarány István 20 éve dolgozik a Hargita Népénél, főszerkesztői tisztségének megszüntetése csakis komoly ok miatt történhetett. Borboly Csaba egy 5 fős kivizsgáló bizottság létrehozásáról terjeszt elő határozatot. /Hargita Megye Tanácsa Sajtószolgálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./ b) Kristó Tibor, a lap munkatársa, életműdíjas újságíró tiltakozik Sarány István mb. felelős szerkesztő félreállítása miatt. Többen hallgatólagosan támogatják tiltakozását, de nevüket nem írják ki, megtorlástól tartanak. /Kristó Tibor: Újságírói tiltakozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./ c) Karda Emese igazgató, felelős kiadó közölte, ő rendelkezett a személyi változásról, ideiglenes megbízatást adva Kozán Istvánnak. Kifogásait közölte Sarány Istvánnal, ezek azonban az intézmény belső ügyeit képezik. /Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

Elhagyja a Kolozsváron megjelenő Krónika napilapot egyik alapító szerkesztője, Gazda Árpád eddigi vezető szerkesztő. Gazda a közszolgálati televízió kolozsvári területi stúdiójánál riporterként folytatja majd újságírói pályafutását. Gazda Árpád elmondta, a Krónika napilaptól nem válik meg végleg, a továbbiakban mint főmunkatárs megmarad a lap közelében, de „elérkezettnek látta az időt arra, hogy kilenc év után területet váltson, és az audiovizuális médiában is kipróbálja magát”. Az ÚMSZ információi szerint Gazda Árpád vezető szerkesztői munkája végét az erdélyi magyar napilap magyarországi tulajdonosaival való konfliktusa eredményezte, de ezt Gazda cáfolta. /F. H. : Elhagyja a lapot a Krónika alapító vezető szerkesztője. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

Megjelent Aradon Hevesi József (Hevesi Mónár József) válogatott verseinek kötete, A feledés foltjain (versek, variák, variánsok), az Occident Media Kft., a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a szegedi „Szép Nap Könyvek” támogatásával. Tetszetős, szép könyvet vehet kezébe az olvasó. A szerző a kísérletező szabad vers szerelmese. Hevesi jó öt évtizede több-kevesebb hévvel, több-kevesebb kihagyással versel. A most kötetben közölt alkotások nagy része folyóiratokban, antológiákban már napvilágot látott. Hevesi József első verseskötetével jelentkezett. /Jámbor Gyula: Új aradi verseskötet. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

Hevesi József (Hevesi Mónár József) 1948. május 5-én Aradon született. Körorvos, közíró, költő. Nincs olyan körösközi esemény, amiben keze ne lenne benne, de ő szerényen a háttérben marad. Hevesi József lokálpatrióta, „ágyai”. Ágyán született, mint Olosz Lajos az erdélyi magyar avantgárd képviselője vagy Ágyai Szabó Magda, ahogy azt Régimódi történetében megfogalmazta, továbbá Csép Sándor. Hevesi Mónár József interjúkötete (Magánúton) tavaly jelent meg. A könyv évekig íródott, alkalom szülte interjúk főszerkesztőkkel, képzőművészekkel, politikusokkal, a megmaradásért vívott küzdelem helyszínein. Hevesi fontosnak tartja Simonyi óbester és Simonyi Imre emlékét ápolni. Ő adta át az első Simonyi-díjat Szabó Magdának Debrecenben, Kósa Lajos és Tőkés László társaságában. A másodikat Beke Györgynek Simonyifalván, Böszörményi Zoltánnal. A harmadikat Bodor Pálnak Aradon. A tiltás ellenére átadta Gyulán a díjat Szőcs Gézának. Az idei Simonyi-díjas, közfelkiáltással, egy vérszerinti Simonyi, L. Simon László, a Magyar Írószövetség titkára, nemzetben gondolkodó író. /Nagyálmos Ildikó: Szimultán szerelmek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

Románia akár húsz évre is függetlenítheti magát az orosz gázellátástól, ha a hágai Nemzetközi Bíróság számára kedvező döntést hoz a Fekete-tenger szénhidrogénekben gazdag kontinentális talapzatának Ukrajnával való megosztása ügyében. Szeptember 2-án kezdődtek a tárgyalások Hágában a Kígyó-sziget körül található kontinentális talapzat megosztásáról. Bukarest 1998 óta vitában áll Kijevvel, amely kizárólagos gazdasági övezetévé akarja nyilvánítani a sziget környékét. A Duna-deltával szemben fekvő apró sziget a Fekete-tengerben 1948 előtt Romániához tartozott, utána pedig – egy egyszerű „jegyzőkönyv” alapján – a Szovjetunióhoz került. Ukrajna mint az egykori nagyhatalom utódállama magáénak tekinti e kis területet, fennhatóságát Románia nem is vitatja. Bukarest a kontinentális talapzat egy részére tart igény. /A hágai törvényszék előtt a Kígyó-sziget ügye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

A Nagy-Románia Párt (PRM) mégis megtarthatta alelnöki tisztségét a szenátus házbizottságában, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) ugyanis hajlandó volt átengedni Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt elnökének a posztot, cserében a PRM megszavazza majd a kormány ellen benyújtandó egyszerű indítványaikat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint „a két párt kritikán aluli vitában egyezkedett a köztük lévő megállapodásról. ” Élesen bírálta a politikai alkut a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője, Puiu Hasotti is, aki magyarázatot kért Emil Bocéktól az együttműködésre. A liberális politikus szerint a lépésre Traian Basescu államfő és Emil Boc, a demokrata-liberálisok elnöke „megrendelésére” került sor. Emil Boc tagadta, hogy szélesebb körű megállapodás született volna pártja és Vadim Tudor tömörülése között. – Traian Basescu határozottan cáfolva, hogy beleszólt volna a szenátusi vitába. Mindennek ellentmondott viszont Vadim Tudor, aki kijelentette, pártja a demokrata-liberálisokkal együttműködve megszavazza majd a kormány elleni egyszerű indítványt. „Kollégák vagyunk, és azért választottuk ezt a megoldást, mert az orosz szabadkőművesek által sarkallt szociáldemokraták és konzervatívok igyekeztek úgy húzogatni a szálakat, hogy együtt alakítsanak kormány, abban bízva, hogy ezzel elszigetelhetnek minket. De mi megtaláltuk az együttműködéshez vezető hidat” – jelentette ki Vadim Tudor. Tudor elismerte, hogy egyeztetett Bockal. /Benedek Sándor, Bogdán Tibor: Boc Vadimmal szövetkezik. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

A gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó törvényjavaslat benyújtására, illetve a helyi közigazgatási törvény módosítására készül az RMDSZ a most induló parlamenti ciklusban – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. Leszögezte: az RMDSZ felkészült, ütőképes, egyben reprezentatív csapattal vág neki a választási kampánynak. /Ütőképes és reprezentatív csapat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Markó elmondta, a szeptember 20-án összeülő Szövetségi Képviselők Tanácsára hárul a választási program elfogadása. Az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a parlamenti választásokkal egy időben kerüljön sor a Székelyföld autonómiájára kiírt népszavazásra. Az RMDSZ a Nagy-Románia Pártot kivéve egyetlen politikai alakulattal sem zárja ki a választások utáni együttműködést. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) ifjúsági szervezetének múlt héten tett bejelentésére, miszerint a liberális-demokraták elképzelhetőnek tartják az RMDSZ és a PD-L közti kormánykoalíciót, Markó elmondta: az esetleges megegyezés előtt mindenképp tisztázni kell a párt vezetőségével az elmúlt időszakban felmerült vitás kérdéseket. /Utolsó száz méteren a jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Újabb monumentális kettős keresztet adományozott Ján Slota, ezúttal a Pozsonyhoz közeli Malacka városának, és jelezte: eltökélt szándéka, hogy a szlovák államiság jelképének hatalmas betonmásaival tűzdeli tele hazája határvidékét. Azokban az órákban, amikor Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnökök Brüsszelben kötetlen megbeszélést tartottak, Fico koalíciós partnerpártja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Ján Slota ismét a magyarokból csúfot űző kijelentéseket tett, mondván, mennyire sajnálatos, hogy "a területünkön eddig sokkal több turulnak nevezett magyar papagájt avattak fel, mint a szlovák államiságot jelképező, a nemzetünk hazafias szellemét ébresztő kettős keresztet". Slota szavai szerint "a kettős kereszt már a IX. századtól aranyfonálként szövi át" a szlovák nemzet egész történelmét, s amit az SNS ezek felállításával elindított, azt véghez is viszi. Így további kettős kereszteket állít a haza magaslatain, hogy megmutassa: "a szlovák nemzet ezen a területen igenis őshonos nemzet, s voltak szebb idők is, amikor a IX. században mi szlovákok még ennél is szélesebb területen voltunk őshonosak, de sosem voltunk elég harciasak, sosem fenyegettünk más nemzeteket, nem követeltünk magunknak további területeket, mint ahogy azt most valaki Felső-Magyarországra, Felvidékre igényt tartván követeli. Dél-Szlovákia nem az ocsmány turulok hona, hanem a szlovák államiságot jelképező kettős kereszteké" – jelentette ki Slota. Nem véletlen a Gyurcsány–Fico találkozó és a malackai jelkép avatásának időben való egybeesése. Valószínűsíthető, hogy Slota arra a napra időzített üzenetnek szánta, amikor a magyar miniszterelnök Robert Ficónak várhatóan felveti, hogy ideje lenne elhatárolódnia Slota magyar-szlovák kapcsolatokat beárnyékoló, a szlovákiai magyarság közérzetét károsító, mindennapjaikat megkeserítő kijelentéseitől. Robert Fico még egyszer sem határolódott el Ján Slota magyarellenes kijelentéseitől – emlékeztet rá gyakran a szlovákiai és a magyarországi média. Brüsszelben Robert Fico kijelentette: "Nem vagyok az erőteljes kijelentések híve, s el is tudok határolódni azoktól, ám hadd kérdezzem már meg, hogy vajon melyik a rosszabb: a negatív kijelentés, vagy a Magyarországon masírozó félfasiszta szervezet? Korántsem örülnék azonban annak, ha a kapcsolatainkat ezekre az erőteljes kijelentésekre, vagy a bőrükbe nem férő magyarországi egyének cselekedeteire korlátoznánk". /Slota újabb "bravúrja"! Kettős kereszt kontra turul. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

A magyar és a szlovák miniszterelnök immáron évek óta haragszomrádot játszik, pedig nyilvánvaló, hogy a két ország sok-sok tekintetben egymásra van utalva. A perpatvar kezdete még a csehszlovák időkre nyúlik vissza, a Bős–Nagymarosi-projekt magyar felmondásához, az Antall-kormány megértette, hogy a kommunista érában kötött egyezség egyértelműen Magyarországot károsítja, tönkreteszi a Szigetközt és egész Dunántúl természetes vízháztartását. A szlovák fél bekeményített, s egyedül építette meg a projektum rá eső részét, mérhetetlen károkat okozva Magyarországnak. A magyar kormányok minden keserű pirulát lenyeltek. Fico egyetlen szóval sem inti csendre szövetségesét, Ján Slotát, aki hetente legalább egyszer sértegeti a Szlovákia területén elő magyarságot és Magyarországot. Teheti, mert amíg ilyen kormánya van Magyarországnak, amíg így ,,teljesít" az anyaország, addig szomszédai följogosultnak érzik magukat arra, hogy lenézzék, lekezeljék. A lejtőre való sodródás Medgyessy Péterrel kezdődött, aki a budapesti Kempinszki Hotelben koccintgatott Trianonra, írta Magyari Lajos. Pozsony térségében rengeteg szlovák állampolgár vásárolja meg a lassan néptelenedő szigetközi magyar falvak házait, s vannak már olyan határövezeti települések is, ahol (Rajka például) a színmagyar lakosságot felerészre szorították a szlovák betelepülők. Gyurcsány nehezményezi a szlovák magyarellenességet, Slota kirohanásait, de egyebet nem tesz a felvidéki magyarságért. Sem a tanügyi, sem a gazdasági megszorítások, megkülönböztetések ellen. /Magyari Lajos: Fico és Gyurcsány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./

Horváth Gizella személyében új rektora van a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE). A bölcsésztudományi kar volt dékánja mellett Flóra Gábor, a kar dékán-helyettese vállalta a megmérettetést, a szenátus azonban 11–8 arányban Horváth Gizellának szavazott bizalmat, tájékoztatott Mostis Gergő, a PKE szóvivője. Az új rektor fő célkitűzése az egyetem akkreditálása, a másik fő célkitűzése, hogy az intézmény eleget tegyen a Sapientia Egyetemmel és a PKE-vel szemben támasztott elvárásoknak. Az egyetemeket támogató magyar kormány elvárása ugyanis az, hogy a két felsőoktatási intézmény a fenntartási költségek öt százalékát saját forrásokból teremtse elő. – A leköszönő rektor, Geréb Zsolt legfőbb érdeme, hogy elindította az egyetem állami akkreditációját. /F. N. L., P. M. : Új rektora van a PKE-nak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ Dr. Geréb Zsoltot, akinek idén járt le a mandátuma, annak idején a fenntartó Pro Universitate Partium Alapítvány nevezte ki. A Duna Televíziót még aznap, szeptember 1-jén tájékoztatták a nyilvánosság kizárásával lezajlott eseményről, a Reggeli Újságot csak szeptember 2-án. Horváth Gizella elmondta, minden erejüket az intézményi akkreditáció megszerzésére összpontosítják. A szakmai jóváhagyást megkapta az egyetem 2004-ben, azóta politikai síkon van az ügy, a román képviselőház tanügyi bizottságának kell döntenie. A szakbizottság Bukarestben nem ült össze egy év óta. A szakok közül a szociális munka, a német nyelv és irodalom, a református didaktikai teológia és a filozófia már akkreditálva van, a menedzsment szaknak pedig már elkészült az akkreditációs dossziéja, hamarosan kész lesz az angol nyelv és irodalom szaknak, valamint a zeneinek is. /L. N. : Rektorválasztás volt a PKE-n. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 3./

Szeptember 8-tól 18-ig tart a BBTE őszi felvételi időszaka. A szatmárnémeti kihelyezett tagozaton kevés hely maradt mostanra. Végh Balázs Béla, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kara szatmári kihelyezett tagozatának igazgatója elmondta, hogy a BBTE szeptember 8-tól 18-ig rendezi meg az őszi felvételi időszakot. A pszichológia és neveléstudományok szakon összesen 12 nappali fizetéses helyre várnak hallgatókat. Távoktatáson további 29 hely van még betöltetlenül. A kiegészítő képzésen 38 hely maradt üresen a nyári felvételi után. A közigazgatási szak nappali tagozatán román és magyar tannyelven sem az állami, sem pedig a fizetéses vonalon már nincs betöltetlen hely. Ahová még várják a jelentkezőket, az a német tannyelvű vonal. /(gyöngyi): Kevés hely marad a szatmári egyetemen az őszi felvételire. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 3./

Csíkszereda központjába kiültetett dísznövények magvait rágcsálják esténként a fiatalok, ezek a magok hallucinációkat, delíriumos állapotot idéznek elő. A magok rágása miatt két fiatal /15 éves és 19 éves/ már kórházba is került. A jelenségre a csíkszeredai Eurokultúra Egyesület egyik önkéntese figyelt fel. Dr. Czimbalmos Zsolt levelet küldött Ráduly Róbert Kálmán polgármesternek, majd Bíró József tanácsos, az Eurokultúra Egyesület elnöke kérte a polgármestert, hogy rövid időn belül távolítsák el ezeket a növényeket a város köztereiről. /Forró-Erős Gyöngyi: Hallucináció közpénzen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./

Napok óta Csíkszereda fölött keresi az ellenséget egy román harci repülőgép, naponta többször elhúz a város felett, hadd lássa mindenki, a román légierő itt van, figyel, bevetésre kész. Elhúz a tömbházak felett, hangja majd kiveri az ablakokat, kínosan ügyelve arra, nehogy túl magasan szálljon. Utoljára a ’90-es évek elején keresték az ellenséget a román vadászgépek ezen a vidéken. Akkoriban, húsvét táján a templomok fölött naponta húztak el jó alacsonyan, hogy mindeni tudja, hol a helye. /Szüszer-Nagy Róbert: Égi jel. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./

Lázas munka folyik minden színházban, hamarosan új bemutatókkal, sok városban megújult társulattal megkezdődik a színházi évad. A Kolozsvári Állami Magyar Színház, mely ez év tavaszától tagja az Európai Színházi Uniónak, megszervezi 2008. november 2. – december 22-e között – a bukaresti Bulandra színházzal közösen – az Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválját. Összesen nyolc rangos európai társulatot lát vendégül a fesztiválon. Az előadásokat három nyelvre fordítják le párhuzamosan. A fesztivál kezdete előtt Tompa Gábor, a színház igazgatója rendezésében Csehov Három nővérét mutatja be a társulat szeptember 24-én. A 2008/2009-es színházi évad, amely a sepsiszentgyörgyi színház hatvanadik évada is egyben, egy európai jelentőségű művészeti rendezvény meghonosítását célozza meg a Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé megrendezésével, jövő év márciusában. Újdonság az évad készülődő Csehov-előadása, melyet Kiss Csaba rendez, húsz év után lesz újra Csehov-dráma a sepsiszentgyörgyi színházban. A Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Simon Gábor elmondta: az Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválja miatt nem tudnak előre tervezni, mivel erre a periódusra a két intézménynek otthont adó épületet teljesen átengedték a színháznak. Sem a színház vezetősége, sem a minisztérium nem segít megtalálni a megoldást arra, milyen módon létezzenek ez idő alatt. Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője elmondta, anyagi nehézségekkel küzd a színház, ennek ellenére most is hét bemutatót terveznek. Az első produkció Király Kinga és Király István A szerencse fia című mesejátéka lesz, amit Ingmar Bergman: Dúl-fúl és elnémul című színműve, majd Tamási Árontól a Hullámzó vőlegény követ. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulatát a nyáron négy színész hagyta el, és októberben csatlakozik hozzájuk Pál Hunor színész Nagyváradról. Nagy Pál igazgató szerint a négy színész távozása nem mondható veszteségnek, mivel a színház színészeinek létszáma túlduzzasztott volt. A színház kortárs drámatalálkozót szervez október közepén. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház „régi” tagokkal lett szegényebb, Bálint Éva, Antal D. Csaba és Bándi Johanna elhagyták a színházat – a társulat ugyanakkor négy új taggal is bővült, a marosvásárhelyi, valamint a kolozsvári színművészeti egyetemek frissen végzett egyetemistái, Vajda Gyöngyvér és Kolozsi Gábor, illetve Máthé Annamária és Veres Előd szerződtek a Figurához. A nagyváradi színház Szigligeti Társulatának évadnyitó társulati gyűlésén többek között az elmúlt évad legsikeresebb művészeit díjazták. Az elmúlt évadi tevékenysége alapján Dimény Levente Földes Kati-díjban részesült, Gajai Ágnest nívódíjra érdemesítették, Kardos M. Róbert, Gajai Ágnes, Csiky Ibolya és ifj. Kovács Levente pedig közönségdíjas lett. /A vasfüggönyön is túl. Pénzgondok határozzák meg az erdélyi magyar társulatok évadkezdését. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

A hódmezővásárhelyi önkormányzat és dr. Traub Alfréd budapesti plasztikai sebész adományából felújították Csehétfalva 1841-től működő, műemlék értékű templomi orgonáját. Az átadó ünnepségen jelen volt a budapesti adományozó és dr. Szabó Árpád unitárius püspök is. A hódmezővásárhelyiek felajánlották minden határon túli magyarnak a hódmezővásárhelyi tiszteletbeli polgári titulust, Csehétfalva minden lakosa élt ezzel. A hódmezővásárhelyiek az elsők között siettek az árvíz után segíteni a Nyikó menti falvakat. Az árvíz utáni összefogásról még Basescu államfő is azt mondta, hogy ilyent ő még nem látott Romániában. Moldvában is voltak árvizek, de az ottaniak várták, hogy érkezzen a segély. Itt viszont a lelkészek, a püspökükkel az élen, gumicsizmát húztak, s kézbe vették a lapátot. Dr. Grezsa István Hódmezővásárhelyről két éve szekértúrákat szervez ezen a vidéken, bejárják a kis falvakat. Ez több mint turistaút. Azt akarják, hogy az itteni székelyekkel együtt legyenek, s megéljék az itteni életet. Eszünkbe jut ezen a vidéken Tamási Áronnak az a sora, amelyet a Tüzet vegyenek! című novellájában írt: Énlaka fölött, a Firtos lova hátán, lehajtott fejjel elaludt a Gondviselés. Átvitt értelemben fogalmazza meg az elszigeteltséget, a magárahagyatottságot: erről a területről, az itt élő székelyekről még a Gondviselés is elfeledkezett. Most úgy tűnik, hogy mintha nyitogatná a Gondviselés a szemét. /Sylvester Lajos: Mintha nyitogatná szemét a Gondviselés... (Frigyre lépni a szülőfölddel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./

Az idei Farkaslaki Szenes Napokon Jakab Rozália két könyvét mutatják be a településsel kapcsolatban. Jakab Rozália népművész, helyismereti és néprajzi gyűjtő mindkét könyve /Haj, sirass, édesanyám, míg előtted állok népdalgyűjteményt és a Visszanéztem alkonyatkor/ az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadásában jelent meg. /Két könyv Farkaslakáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) felmérése szerint négy romániai gyerek közül legalább egy valamilyen krónikus betegségben szenved. Ez a múlt tanévben lefolytatott, közel egymillió gyermek orvosi vizsgálatából derült ki. A kiváltó okok közismertek: a nem megfelelő étrend, a mozgáshiány, a túl nehéz iskolatáska. Az elhízás mellett a leggyakoribbak a látászavarok, a gerincoszlop elváltozása, a beszédzavarok és a vérszegénység. Kolozs megyében nagyon magas a látászavarban szenvedő iskolások aránya. A látásromlás a televízió és a számítógép előtt töltött időnek tudható be. A beszédzavarért a kommunikációhiány okolható. /Nagy-Hintós Diana: Négyből egy romániai gyermek szenved krónikus betegségben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

A szeptember 3-i kormányülésen elfogadták a líceumi diákok szociális ösztöndíj programjáról szóló határozatot a 2008–2009-es tanévre. Olyan diákok részesülnek 180 lejes anyagi támogatásban havonta, akiknek szülei nem kapják meg a havi egy főre eső 1500 lejes átlagbért. Tavaly 140 ezer IX–XII osztályos diák részesült szociális ösztöndíjban. /Idén is igényelhetnek szociális ösztöndíjat a diákok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

A nappali oktatás mellett hároméves távoktatási képzést indít néprajz (etnológia) szakon a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke. A felvétel az érettségi átlag, a magyar irodalom és egy idegen nyelv líceumi átlaga alapján történik. További információk a http://lett. ubbcluj. ro/admitere honlapon. /(keszeg): Távoktatás néprajz szakon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

Kolozs megyében több száz nyugalmazott oktató jelentkezett a még betöltetlen közel nyolcszáz pedagógusi helyre. Marinela Marc megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a nyugalmazott oktatók jelentkezése nem is olyan rossz ötlet, hiszen „még mindig jobb az idősebb, tehát szakképzett és tapasztalt pedagógusokat foglalkoztatni, mint a szakképzetlen helyettesítőket”. A Kolozs megyeihez hasonló helyzet áll fenn Máramaros megyében is, ahol eddig a 2842 betöltetlen oktatói állásból mindössze 1648-at foglaltak el az augusztusi versenyvizsga nyomán. Máramarosban is falvakon található a legtöbb üres oktatói állás. Kedvezőbb a helyzet Hargita, illetve Bihar megyében. Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a megyében még betöltetlen közel háromszáz oktatói állásra majdnem száz nyugdíjas pedagógus jelentkezett. Bihar megyében nem okoz gondot a szakképzett munkaerő hiánya. Falusi iskolák esetében inkább az adott helységekben élő, korábban is ott tanító oktatók folytatnák a munkát. Molnár Judit, a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium magyar szakos tanára idén ment nyugdíjba, de újra munkára jelentkezett. Elmondta, kevés az olyan kolléga, aki a nyugdíjkorhatár elérése után ne folytatta volna még néhány évig a tanítást. /Benkő Levente, Fried Noémi Lujza, Túros Eszter: Öreg tanár nem vén tanár. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

Szeptember 3-án a prefektúra előtt tüntettek a háromszéki és Hargita megyei gazdálkodók, a mezőgazdaságban uralkodó tarthatatlan állapotokra hívták fel a figyelmet. A tüntetés politikamentes, mert pártállástól függetlenül azt tapasztalják, hogy a vezetők csak kampányban kérik a támogatást, azután már nem képviselik a gazdálkodók érdekeit. Fazakas Tibor gazdálkodó a fordulat óta elhibázott mezőgazdasági politikáról szólt, majd ismertette a követeléslistát. A gazdák kérik a gázolaj árának ötvenszázalékos csökkentését, a mezőgazdasági gépekre töröljék el az útadót, egyenlő támogatást kérnek a fejlett uniós országok gazdálkodóival, a támogatások időbeni kifizetését és állami beruházásokat sürgetnek, a nagy áruházláncok legalább hetven százalékban hazai mezőgazdasági termékeket forgalmazzanak. – A gazdák a tüntetést az ország legtöbb megyeszékhelyén megszervezték. /Ferencz Csaba: A föld sír gazdájáért (tüntettek a mezőgazdászok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

Októbertől négyoldalas ajánlóvá zsugorodik a legnagyobb példányszámban megjelenő, eddig harminckét oldalas magyar irodalmi lap, az Irodalmi Jelen, a Nyugati Jelen napilap melléklete. Orbán János Dénes író, költő, az Irodalmi Jelen szerkesztője bejelentette a lap nyomtatott formájának megszűnését. Böszörményi Zoltán író, költő, üzletember, kiadó- és laptulajdonos azonban a Krónikának cáfolta a hírt: Irodalmi Jelen ezután is lesz, csak októbertől egy négyoldalas irodalmi ajánló jelenik majd meg ezen a néven. Böszörményi kísérletnek szánja ezt az átalakítást. Az Irodalmi Jelen elektronikus változatát fogják továbbfejleszteni, nyomtatásban csak egy négyoldalas melléklet fog megjelenni. A havilap októberben ünnepelné hetedik születésnapját, olyan irodalmi nevek, mint Faludy György és Méhes György halálukig a folyóirat munkatársaiként dolgoztak. Böszörményi Zoltán laptulajdonos, főszerkesztő mellett többek között Szőcs Géza író, költő, Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, az Erdélyi Híradó Kiadó szerkesztője, Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon című irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese, Elek Tibor magyarországi irodalomtörténész, kritikus, a Bárka című lap szerkesztője szerepelnek az impresszumban. Böszörményi úgy gondolta, olyan munkatársakat tud összegyűjteni, akikkel egy értékes irodalomformáló lapot hoznak létre. Azonban a szerkesztők nem főállásban dolgoztak, hanem mindenki másod- vagy harmadállásban volt jelen. Böszörményi a legnagyobb magyar irodalmi mecénások között számon tartott irodalmár-üzletember. 25-26 millió forint volt a folyóirat éves költségvetése, és ugyanennyi volt a vesztesége, mert a szabad árusításból származó bevétel elment a remitenda visszaszerzésére, ugyanis nem zúzatták be, hanem könyvtárakban és iskolákban osztották szét a megmaradt példányokat. Böszörményi megmarad mecénásnak: működteti az Irodalmi Jelen Könyvek kiadóját, biztosítja a Nyugati Jelen napilap megjelenését, és mint mondta, az átalakult havilap és elektronikus folyóirat is évi 6-7 millió forintot fog felemészteni. Az Irodalmi Jelenben a szerkesztőségi tagok közül Bege Magda marad lapszerkesztőnek, Szőcs Géza próza és versszerkesztőnek, Weiner Sennyey Tibor pedig a fiatalokkal fog foglalkozni. „Nekem ne handabandázzon valaki Esterházyról, Nádas Péterről vagy mit tudom én kiről, hanem a fiatalok írják meg, ki és mi érdekli őket” – mondta a tulajdonos. /Bonczidai Éva: Kísérletnek szánt átalakulás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

Nem az államfő, hanem a Legfelső Bírói Tanács (CSM) nevezi ki ezután Románia főügyészét, az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA), illetve a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmus-ellenes Ügyészség (DIICOT) vezetőjét – döntött a szenátus jogi bizottsága. Ahhoz, hogy ez a kitétel törvényerőre emelkedjen, a szenátus plénumának is el kell fogadnia módosítást, és az államfőnek is ki kell hirdetnie az új törvényt. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint nem Basescu-ellenességből fakad a szenátorok döntése, Daniel Morar az, aki ellen kifogások vannak. A módosítással az államfőt meggátolják abban, hogy ismét Morart nevezze ki a DNA élére. Eckstein-Kovács Péter emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság idei országjelentése méltányolja a DNA tevékenységét és jelzi, jó néven venné Morar mandátumának meghosszabbítását. /Nem lesz köze az államfőnek a főügyész, a DNA- és a DIICOT-vezetők kinevezéshez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Majdnem ötórás maratoni ülésen rangsorolta az RMDSZ küldöttgyűlése a szövetség háromszéki szenátor- és képviselőjelöltjeit. A két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbbet, 200 szavazatot kapott a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató, Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett 167 szavazattal. Képviselőnek tízen jelentkeztek, de Ördög Lajos a gyűlés elején visszalépett. A küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett 309 vokssal, második lett Márton Árpád (302), harmadik a sepsiszentgyörgyi Édler András (226), negyedik pedig az erdővidéki Molnár Gábor (128). /Farkas Réka Döntöttek az RMDSZ jelöltjeiről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

Szeptember 10-én mutatják be az első, a romániai kommunizmus történetét feldolgozó tankönyvet – tájékoztatott a Kommunizmus Bűncselekményeit Feltáró Intézet. A napokban képzik ki azt a harminc tanárt, aki választott tantárgyként oktatni fogja ezt a tantárgyat kilencedik és a tizedik osztályokban. Elsősorban azokra a történelemtanárokra esett a választás, akik a kommunizmus időszakát kutatták, és ezen a téren eredményeket is fel tudtak mutatni. /Tankönyv a kommunizmus történetéről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Szentmise keretében emlékeznek meg az 1658. szeptember 6-i tatárbetörés 350. évfordulójáról a Gyergyói-medence lakói. A szentmisét Böjte Csaba ferences szerzetes celebrálja a Gyergyószárhegy és Gyergyóditró határában lévő Tatárhalomnál. 1658-ban egy több mint 3000 fős tatárhorda tört a Gyergyói-medencére, de a helybéli emberek sikeresen felvették a harcot a túlerővel. A szájhagyomány szerint a többnyire idősekből és asszonyokból álló sereget – a székelyföldi férfinépet ugyanis a nyugati hadszíntéren kötötte le a háború – a gyergyószárhegyi Gábor deák és a gyergyóditrói Puskás Klára irányította. A győztes csata emlékét őrzi a ferences birtokon lévő halom, ahová az elhunyt ellenséget temették. 1908-ban márványobeliszken állítottak írásos emléket a győztes ütközetnek. „Hiszem, hogy a 350 éves példa mindannyiunk számára útmutató. Akár gyermekvédelemben, akár kulturális, gazdasági kérdésekben az lenne jó, ha őseink példájára saját gondjainkat felvállalnánk, és egymásban szövetségeseket keresve, a jó Isten segítségét kérve mi is megoldanánk létünket, közösségeinket veszélyeztető kérdéseket” – fogalmazott meghívójában Csaba testvér. /Jánossy Alíz: Mise a tatárbetörés emlékére. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Székelyudvarhelynek a rendszerváltás óta először van RMDSZ-es polgármestere Bunta Levente személyében. Elmondta, hogy a legnagyobb gond a pénzhiány, sok a kifizetetlen számla, eladósodott a város. A választás rányomta a bélyegét az idei költségvetésre, háromszor annyi útjavítás történt, mint tavaly, azonban nincs fedezet arra a 6 millió lejre, amibe ez került. /Kovács Csaba: Gondban a város. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Képzőművészeti alkotások sorakoznak a tíz éve működő gyimesfelsőloki művésztáborban. A műhely Tímár Károly grafikus saját udvarán kapott helyet, ő építette újjá a jellegzetes, régi csángó parasztházat. Lépések Színekben és Formákban – ez a neve az alapítványnak. A története is különleges. 1998-ban bákói mozgássérültek egy alkotócsoportja pár napon át Gyimesfelsőlokon tartózkodott. Az akkor készült festményeknek ezt a közös címet adták: Lépések színekben... Merthogy ők lépésképtelenek. Akkor született meg a gondolat, hogy Gyimesfelsőlokon alkotótáborokat kellene szervezni. Tímár Károly grafikus vállalta fel azt, hogy alkotóházat teremtsen. Saját udvarán épített újjá egy jellegzetes, régi csángó parasztházat. – Tímár Károly idén nyáron szervezte meg a tizedik alkotótábort. Korábban különböző helyszíneken táboroztak, 2006 októberében avatták fel az alkotóházat. Tímár Károly idén lett ötvenéves, a Hargita megyei Művészeti Népiskola rajztanáraként dolgozik, kovászembere szülőfalujának. /Máthé Éva: Kincsek szigete a végeken. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Bene Gábor 31 éve szolgálja a Vécke völgyében lévő római katolikus közösségeket. A három faluban a templomlátogatás 80–100 százalék között mozog. Azonban a falvak népe fogy, és az alkoholizmus is hódít. A Maros megyei Székelyvéckén idén tizenegyszer temettek, a keresztelők száma pedig alig érte el az ötöt. Az idén négy elsőáldozó volt, jövőre mindössze kettő lesz. Az iskolában ősszel már nem indul első osztály. Talán jövőre – reménykedik Bene Gábor római katolikus lelkész. Amikor idekerült, Székelyvéckének 900 lakója volt, ami a három évtized alatt szinte egyharmadára apadt. A plébános szerint főleg a külföldi munkavállalás és a kocsmázás miatt magas az agglegények száma a faluban. A faluturizmus fellendülésével sokan a vendégfogadás fortélyait is kitanulták. Székelyvéckén kívül Székelyszállás és a plébános nélkül maradt magyarzsákodi gyülekezet is Bene Gáborhoz tartozik. /Szucher Ervin: Fogyatkozó katolikusok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./