A dévai Corvin Könyvkiadóról Varga Károly, az intézmény igazgatója adott képet. A Corvin Kiadó a rendszerváltás szülötte, 1990. februárjában megjelentette a Hunyad Megyei Hírlapot, azt a kiadványt, amely fél évszázados hiányt pótolt, ugyanis az ezt megelőző időszakban a megyében egyáltalán nem volt magyar nyelvű folyóirat, illetve újság. Azóta, néhány átalakulást megérve, havi rendszerességgel továbbra is megjelenik a Hunyad Megyei Hírmondó, amely a megye 25 ezres létszámú magyar lakosságának közösségi gondjaival foglalkozik. A kiadó kénytelen volt tevékenységét üzleti alapokra helyezni, így beindult az akkor még egyedülállónak számító Corvin rejtvénylapok kiadása, az elején igen magas, 30 ezres példányszámban. Jelenleg 16 önálló rejtvénykiadványa van a Corvinnak, ezzel piacvezető szerepet töltenek be Romániában. Gyermek- és ifjúsági lapokat, iskolai házi olvasmányokat, valamint tankönyveket és iskolai segédanyagokat (munkafüzeteket, szemléltetőeszközöket) is megjelentetnek. A Szemfüles és a Tini már a nagyobb gyermekeknek szól. Még idén elkészül a nagy sikerű Corvin Rejtvényfejtő Lexikon utolsó kötete, de tovább folytatják a Gyógynövények sorozatot is, valamint a főleg háziasszonyoknak szóló Kötényke, Gazdasszony, Ízkoktél sorozatokat. Az erdélyi nőkhöz szóló hölgymagazinon dolgoznak, novemberben szeretnék indítani. /Darvas Beáta: Rejtvényektől hölgymagazinig. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Várhatóan még a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt napirendre tűzik a képviselőházban a ciántechnológia bányákban való használatának betiltását szorgalmazó törvényjavaslatot, amelyet Eckstein Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátor dolgozott ki. Amennyiben a jogszabályt megszavazzák, a beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat helyzete ellehetetlenül. Kiderült, az erdélyi római katolikus egyház eladta egyik verespataki ingatlanját a bányavállalatnak, annak ellenére, hogy a hivatalos nyilatkozatokban ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását, adta hírül a Szabadság napilap. /Gyergyai Csaba: Verespatak: kútba eshet a bányaberuházás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

Fennállásának ötvenedik évében jár a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Középiskola. 1958-ban indult be a csíkszentmártoni tizenegy osztályos középiskola – tájékoztatott Ábrahám Klára igazgató. Az intézményalapítás ötvenéves évfordulójára készülnek az iskolában. Az egykori tanárok nevét életfán örökítik meg az iskola egyik hajdani diákja, jelenleg tanára, székely kaput faragott az eseményre. Összegyűjtötték mindazokat a tárgyakat, emlékeket, amelyek az ötvenéves középiskolai oktatás időbeni alakulását szemléltetik, fél évszázad történéseit bemutató múzeumot alakítva ki. Jelenleg az intézményben 637 óvodást és iskolást képeznek. /Sarány István: Alcsík középiskolája. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

Történelmi, irodalom- és művészettörténeti, valamint néprajz- és könyvtártudományi előadásokat hallgathatnak az érdeklődők az Erdély reneszánsza címmel október 8-án kezdődő négynapos kolozsvári konferencián. A konferencia részletes programja a www.eme.ro honlapon olvasható. Az Állami Magyar Opera előcsarnokában nyílik Somogyi Győző magyarországi festőművész Mátyás király hadserege című grafikai tárlata. / Bonczidai Éva: Erdély reneszánsza. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

Szeptember 29-én tartotta idei őszi évadja első összejövetelét Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság. A mai magyar nemzettudatról beszélt felkészülten Székelyhidi Ágoston Nemzettudat és nemzetpolitika 1988-2008 című előadásában. Az előadó aktív résztvevője volt az 1956-os forradalomnak, ezért börtönbe is került. A kilencvenes években kétkötetes munkában dolgozta fel a forradalmat. Az 56-os Emlékbizottság elnöke, a rendszerváltás előkészítésében is részt vett, a Magyar Demokrata Fórum alapító-tagja. 1956-ban a debreceni egyetem volt az első, amely meghirdette a forradalom húsz pontját. Ebben először és ott egyedül szerepelt az a követelmény, hogy a mindenkori magyar állam vállaljon felelősséget a határon túli magyarokért. Székelyhidi Ágoston Kiss Ferenccel és Für Lajossal állította össze 1956-ban a húsz pontot. Az '56-os forradalom talán a világ első és egyetlen konzervatív forradalma volt. A magyar öntudat helyreállítását tűzte ki célul, valóban népi-nemzeti forradalom volt. -1988 fordulópont volt a magyar történelemben és a magyar öntudat történelmében. 1956 után először erdélyi menekültek tudatosították azt, hogy ez nem Magyar Népköztársaság, hanem Magyarország. Ez a felismerés az erdélyi menekülthullámnak köszönhető. A vesztesek győzelme volt, a korszaké, amely felrázta a magyar öntudatot. Most, 2008-ban, Európában is nagy kérdésre készülünk. Jövőre dől el, hogy Európa a '92-es egységesítés után föderáció lesz-e, vagy konföderáció? Ha nem az államok együttműködő szervezete akar lenni, az számunkra hátrányos. Most az amerikai válság miatt Európa birodalommá akar válni. Ez pedig rossz lesz a nemzeteknek– mondta az előadó. „Magyar az, aki vállalja” – mondta Illyés Gyula. 1992 óta a nyugati magyarság körében a közösség- és nyelvvesztés 22 százalékos. A szórványmagyarság világában a közösségvesztés 18 százalékos, a nyelvvesztés 20. A magyarság által összefüggően lakott területeken is megjelentek a szórványosodás jelei. A nemzettudat és a nemzetpolitika kölcsönhatásban működik. A nemzetpolitika rosszabbul áll, mint a nemzettudat. Antall József nemzetpolitikai kiállása és akarata néhány hónap után puccshoz vezetett, amit annak idején taxisblokádnak neveztek. 1988 után a magyar nemzetpolitika hamis alternatívákat állított fel. Ezek arra valók, hogy a nemzetben gondolkodó fiatal nemzedéket eltávolítsa a felelősségtől és a magyarságot szembeállítsa Európával. A szembeállított tételek hamis alternatívák: centrum a periféria, modernség a hagyományelvűség, piaci sikeresség a szellemi érték ellenében. Ezen hamis alternatívák a nemzettudatot cselekvésképtelenné változtatják. Intézményes nemzetpolitikára van szükség. A nemzetvesztés közösség- és intézményvesztés, és mint ilyen: halálos. Ezért kell a nemzettudatot megőrizni, helyreállítani. Nem szabad elveszítenünk az intézményeinket. /Nagy Botond: Szerves folytonosság: a vesztesek győzelme. Lebilincselő előadás a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

Két, a magyar közösséggel foglalkozó, kisebbségpolitikai folyóirat bemutatóját tartották október 7-én Sepsiszentgyörgyön. A Kolozsváron szerkesztett Magyar Kisebbség című lapról Györgyjakab Izabella, míg a Budapesten megjelenő Pro Minoritate kiadványról Kósa András László főszerkesztő beszélt. A rendezvény házigazdájaként Hadnagy Miklós, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának vezetője beszélgetett a szerkesztőkkel kevés érdeklődő jelenlétében. Mindkét kiadvány konzervatív szemléletű, időszakosan jelenik meg, a rövidebb írásokat közlő Pro Minoritate ezer példányban, a vaskosabb Magyar Kisebbség pedig négyszázban. Utóbbi mindenik lapszáma olvasható az interneten, előbbi csak részlegesen, a nyomtatott példányokat leginkább könyvtárban lehet beszerezni. /(mózes): Kisebbségpolitikai lapok bemutatkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

Bensőséges ünnepségre gyűltek össze a hívek, érdeklődők és meghívottak a gyulafehérvári református gyülekezet templomában, Gudor András lelkész otthonában a szórványdíjak átadása alkalmából. Sok olyan lelkész van a szórványban, aki kemény közösségi munkával tölti el az életét. Figyelnünk kell rájuk! – emelte ki Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke. Jenei Tamás belmissziói előadó, a Diaszpóra Alapítvány alelnöke a Czelder Márton és Földes Károly szórványdíjak átadásának történetét ismertette. Idén tizenhatodik alkalommal került sor a díjak kiosztására, amit ezúttal Legendi Margit zalatnai presbiter asszony, Szilágyi Endre szászvárosi és Vass Árpád nyugalmazott mihályfalvi lelkészek vehettek át. /Gyulafehérvár. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Vass Árpád nyugalmazott mihályfalvi lelkész 1955-től volt a Szeben megyei mihályfalvi református gyülekezete lelkipásztora. Összesen 45 évet szolgált szórványközösségben, ezért érdemelte ki a Czelder Márton díjat. Szilágyi Endre nyugalmazott szászvárosi lelkész 1976 és 1999 között volt legtevékenyebb. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik a műemléktemplom tetőszerkezetének megjavítása, a kápolna és a kántori lakás, valamint a parókia rendbehozatala is. Majdnem félévszázados tevékenységéért vehette át a Czelder Márton díjat. Gudor András gyulafehérvári lelkész a megjelenteknek bemutatta a bennlakásként működő épületet, ahonnan naponta 20 óvodás indul a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum óvodájába. Ez is szórványmisszió, méghozzá ökumenikus szellemben. /Lelkészek a szórványközösség szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Gudor Botond magyarigeni lelkész Legendi Margitról szóló laudációjában az érchegység magyar világát elevenítette fel. Említette a zalatnai születésű Nagyajtai Terézt, aki a nemzet jelmeztervezőjeként Bánk Bánt és Tamási műveit látta el jelmezzel, Szentkirályi Zsigmond zalatnai írót, bányamérnököt, Lámfalussy Sándor zalatnai erdőmérnököt és Knop Vencelt, a kőfaragó iskola tanárát, Lukács Béla miniszterről, Ferenczi Sándor régészről, Gruzda János pap-festőről. Maanapság pedig az ide érkezők megkérdezik, élnek még itt magyarok? Legendi Margit presbiter asszony Zalatnán parókiát javított, emlékmű állítását vitte sikerre, hét éve látás nélkül jár a templomba, költői délutánokat szervez. Végvári teljesítmény mindez. /Végvári teljesítmény Zalatnán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Október 9-én a kolozsvári Győzelem (Victoria) moziban mutatják be a Német és Francia Kulturális Központ által szervezett Nagyon Rövid Filmek Fesztiváljára készülő produkciókat, amelyben a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – EMTE egyetemek is partnerséget vállaltak. A tíznapos műhelyen négy ország – Németország, Franciaország, Magyarország és Románia – filmszakos diákjai, illetve az őket segítő operatőrök, rendezők és más filmes szakemberek vesznek részt. /Varga Melinda: Kolozsvári alkotások Párizsban. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

A Madách Irodalmi Társaság szeptember 26-án és 27-én, Az ember tragédiája első színpadra vitelének 125. évfordulója jegyében tartotta Csesztvén tizenhatodik szimpóziuma őszi ülés szakát. Az előadók számának növekedése 2005-ben szükségessé tette a tavaszi ülésszakot is. Asztalos Lajos (Kolozsvár) Az ember tragédiája általa készülő spanyol változatának tizenegyedik és tizenkettedik színét elemezte. A tanácskozás előadói és meghívottai Balassagyarmaton megkoszorúzták Madách Imre szobrát. A szimpóziumon további előadások hangzottak el, köztük Kozma Dezsőé (Kolozsvár). A részvevők ellátogattak a felvidéki Alsósztregovára, ahol megkoszorúzták a Madách szülőházán elhelyezett emléktáblát, megtekintették a Madách-kastélyt és a benne berendezett múzeumot. /Asztalos Lajos: XVI. Madách Szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Győrffy Gábor /sz. Nagybánya, 1971. szept. 22./ a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán tanít, amellett fordító. Az egyetemen a fizika szakot végezte, még mesterizett is. Az üvegek mágnesességével kísérletezett. Úgy érezte, szüksége van valamilyen humán tárgyra is, ezért magyar-angol szakot is elvégezte, akkor lett fordító. Elmente fél évre Budapestre fizikai kutató munkára, a Magyar Tudományos Akadémia intézetébe. Az újságírói szakon való tanulása úgy adódott, hogy Cseke Péter szólt 2003-ban: vannak doktori helyek, nem érdekli-e. Ez is érdekelte, doktori disszertációjának témája: Cenzúra és propaganda a kommunista Romániában. A romániai magyar nyilvánosság korlátozása a kommunista diktatúra időszakában. Győrffy Gábor jelenleg tanít az egyetemen sajtótörténetet, műfajismeretet és politikai újságírást. Emellett ír az Új Magyar Szónak, továbbá tudományos cikkeket a Korunkba, a Székelyföldbe és a Me.Dokba, de a szépirodalomról sem mondott le. /Románszki Zsuzsa: Mont Blanc, fizika és tanári pálya. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ ME. DOK: a Babes-Bolyai Tudományegyetem kommunikáció szakos hallgatónak lapja.

Gábor Áron szülőfalujában, Berecken 1991 márciusában alapítványt hoztak létre, melynek fő célkitűzése az ágyúöntő hős emlékének ápolása. Szükség is van erre. 1941-ben Nagyváradon a hadapródiskola Gábor Áron nevét vette fel. 1942-ben a hadapródiskola parancsnoksága nagyvarjasi Oláh Sándor szobrászművésztől megrendelte az iskola névadója szobrának elkészítését. Így került a szobor az iskola előkertjébe és ünnepi felavatása 1943. június 27-én volt. Kézdivásárhelyen 1943 júniusában a város központi terén, szabadtéri színpadon, ahol ma a nagyváradi szobor áll, az avatás napján Földi István kézdivásárhelyi polgár, iskolaalapító és oktató, Gábor Áron első életrajzírója Gábor Áron című színdarabját adták elő műkedvelő színjátszók. Időközben a hadapródiskola kadétjei – ma már nyugalmazott tüzérségi tisztek – az 1991 májusában tartott érettségi találkozón létrehozták és bejegyezték a M. Kir. Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola Bajtársi Körét. Képviseletük a berecki Gábor Áron Alapítvány elnökével, Khell Ödönnel az 1971-ben a város főterén elhelyezett szobrot ünnepélyes keretek között ismét felavatták. 1945 után Nagyváradon Gábor Áron szobrát eltávolították, a nagyváradi múzeum udvarán a szemétdomb közepébe állították. Innen féltő kezek hazamenekítették Kézdivásárhelyre. Itt, a főtéren felállították, és 1971-ben felavatták. /Tibád Sándor: Elnémultak a harangok Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

Új román–magyar, magyar–román műszaki szótár jelent meg az Országos Tankönyvkiadó gondozásában – tájékoztatott Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója. Beszámolt arról is, hogy az elkövetkezőkben újabb román–magyar, magyar–román szakmai szótárak megjelenésére számíthatnak az érdeklődők. A közgazdasági szótár már a nyomdában, ugyanakkor előkészületben a környezetvédelmi, turisztikai-idegenforgalmi, valamint közigazgatási-ügyvezetési szótárak. /Új román–magyar szótárak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

A Máramaros megyei Majszin, valamint a Beszterce-Naszód megyei Borgóprund helység mártírtelepüléssé nyilvánításáról fogadott el törvényt október 8-án a képviselőház. Az alsóház nem vetette el annak gondolatát, hogy a második világháborúban véráldozatot adó más, magyar és német helységek is hasonló megtiszteltetésben részesüljenek. A nacionalista hangvételű vitában a felszólalók többsége támogatta a két észak-erdélyi helység, Majszin, illetve Borgóprund mártírrangra emelését. „Nemcsak az 1940. szeptemberi magyar bevonulás, illetve az 1944. őszi visszavonulás során különféle atrocitásokban szenvedett román falvak, hanem olyan magyar és német lakosságú helységek előtt is lehet és kell tisztelegni, amelyeknek ártatlan és kiszolgáltatott lakói ugyanúgy megszenvedték az atrocitásokat. Ide tartozik például Szárazajta, Csíkszentdomokos, Gyergyóremete, Gyanta és Egeres is” – mondta el a Krónikának a vitán felszólaló Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Emlékeztetett: az RMDSZ összeállított egy erre vonatkozó törvénytervezetet, amelyet azonban már nem lehet előterjeszteni, a közelgő választási kampányra való tekintettel a parlament bő egy héten belül befejezi munkáját. Az RMDSZ elképzelése összhangban áll a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője és a jogi bizottság elnöke, Florin Iordache javaslatával, miszerint átfogó törvényben minden olyan helységet mártírtelepüléssé kellene nyilvánítani, ahol az 1940 és 1944 közötti időszak háborús eseményei vagy utóeseményei során a bevonuló fegyveresek polgári személyeket öltek meg. 1944. október 10-én a Beszterce-Naszód megyei Borgóprundon a visszavonuló magyar csapatok hét polgári személyt lőttek agyon. Október 14-én a visszavonuló magyar katonák Majszinban 39 román és három zsidó munkaszolgálatost lőttek le, akikről azt feltételezték, hogy partizánakciót terveznek. Traian Basescu államfőnek kell még ellenjegyeznie a Majszint és Borgóprundot vértanúhelységgé nyilvánító törvényt, a jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után a két falu kifüggesztheti a „Mártírtelepülés” – feliratú táblát. 1944 őszén többtucatnyi észak-erdélyi helységben történt magyarellenes atrocitás. A leghírhedtebb vérengzések közé tartozik az 1944. szeptember 26-i szárazajtai mészárlás, amelynek során tizenegy helybéli magyar lakost agyonlőtt, kettőt pedig lefejezett a Maniu-gárda. Ugyanez a szabadcsapat október 8-án Csíkszentdomokoson tizenhárom magyar személyt lőtt agyon. A magyarellenes atrocitások során a Tudor Vladimirescu hadosztály a Bihar megyei Gyantán 47, a szomszédos Kishalmágyon hat magyar civilt, köztük nőket és gyermekeket lőtt agyon. Magyarremetén 35 magyar polgári személyt gyilkoltak meg a román csapatok, a Kolozs megyei Egeresen pedig a Maniu-gárda 13 magyar munkást lőtt agyon. Az RMDSZ 1995 októberében már előterjesztett egy törvénytervezetet Egeres, Csíkszentdomokos, Szárazajta, Gyanta és Magyarremete mártírtelepüléssé nyilvánítására, ezt azonban elutasították. /Benkő Levente: A magyaroknak is gyógyír kell. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

Az ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete, miután Romániában kimerített minden jogi lehetőséget, a Strasbourgban székelő nemzetközi bírósághoz fordult 2006. novemberében. Tamás Sándor bákói ügyvédtársával, Mihai Clivetivel együtt képviselte a Láros egyesület által indított erdő-visszaszerzési pert tizenegyszer a foksányi bíróságon, kétszer a bukaresti Legfelsőbb Bíróságon, kétszer a Konstanca megyei Hirsova városi bíróságon, tizenötször pedig a Konstanca megyei törvényszéken, illetve fellebbviteli bíróságon. A Láros egykori vagyonából csak a Kovászna megye határain belül eső erdőt és legelőt kapta vissza, a Vrancea megyébe 1968-ban átcsatolt 1679 hektárért indult a 2003. szeptember 15-én elkezdődött és tavalyelőtt véget ért per. Az ozsdolaiak nem hagyják odaveszni egykori erdőjussukat, nemrég újabb pert indítottak. 2007. decembere óta tizenegy elhalasztott tárgyalás volt a foksányi bíróságon, az utolsó idén szeptember 16-án, s alig pár percet tartott, a következő időpontja október 14. Minden valószínűség szerint, addig húzzák az időt, amíg a nemzetközi bíróság nem hoz ítéletet. /Iochom István: Az ozsdolai közbirtokosság tovább pereli erdőjussát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

Vizsgálatot indított a korrupcióellenes ügyészség a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ három hajdani igazgatója ellen. Ion (Gioni) Popescut, Ionel Marint és Dumitru Zamfirt azzal gyanúsítják, letagadták lakástulajdonosi mivoltukat, hogy a RHSZ lakásalapjából állami lakáshoz juthassanak. A három tiszt Radu Timofte igazgatása idején igazgatóhelyettesi pozíciót töltött be. A korrupcióellenes ügyészség rajtuk kívül az SRI logisztikai igazgatóhelyettese, Marian Panaitescu, és az intézmény menedzsmentosztályának a jelenlegi igazgatója, Virgil Turcu esetében is várhatóan kivizsgálást indít, írta a bukaresti Evenimentul Zilei. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

A Kolozsvári Magyar Operában október 7-én a barokk opera két gyöngyszeme, Henry Purcell Dido és Aeneasa, valamint Jean-Philippe Rameau Pygmalionja volt műsoron. Igazi csemegét jelentett a kettős bemutató, mondta el Szép Gyula, az intézmény aligazgatója, most először kerültek színpadra, stúdióelőadás formájában. /Varga Melinda: Barokk opera stúdióban. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Tavaly októberben koncertformában már bemutatták Kolozsváron a XVII. századi Kájoni Kódexben található zeneművek egy részét, Jean-Christophe Frisch muzikológus és karmester idén is elhozta az előadást. Bemutatják a tavaly a kolozsvári rádióstúdióban felvett CD-t, amely szintén a Kájoni Kódex darabjait tartalmazza. /N. -H. D. : Kájoni Kódex Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Az olvasás öröméért címmel rendezi meg első könyvszalonját az Inter Libros Kulturális Egyesület október 8–12. között a kolozsvári Diákművelődési Ház előcsarnokában. Magyar kiadó nincs, de idegen nyelvű könyvekből széles a választék. (sbá): Vásár, magyar könyvek nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Pávai Gyula kettős könyvbemutatót tartott Aradon, az evangélikus-lutheránus templom imatermében. A vértanúk sírja című kötet Ficzay Dénes /Arad, 1921. dec. 27. – Arad, 1985, márc. 2./ által már 1960-ban véglegesített visszaemlékezésekből, jegyzőkönyvekből és újságcikkekből az aradi 13 utolsó napjairól, majd földi maradványaik kalandos-keserű sorsáról szól. A rendszerváltásig gondolni sem lehetett kinyomtatására, majd azt követően is közel két évtizednek kellett eltelnie, amíg nyomdafestéket látott. Most az aradi evangélikus-lutheránus egyház anyagi támogatásával jelenhetett meg, Pávai Gyula rendezte sajtó alá, és látta el előszóval. Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület 1990-es újraélesztője nyilvános búcsúnak is szánta a mostani fellépését, erre az alkalomra időzítette a Tanítóbácsi című regénye második kötetének a bemutatását is /az első részt másodszor is kiadták/. Pávai Gyula Marosvásárhelyre költözött. /Kiss Károly: Pávai Gyula nyilvános búcsúja. Kettős könyvbemutató. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

Gál Kinga néppárti – fideszes – európai parlamenti képviselő kapta az év EP- képviselője kitüntető címet igazságügyi és polgári szabadságjogi kategóriában a The Parliament Magazine Brüsszelben tartott díjkiosztó ünnepségén. Az Európai Parlament tevékenységével és általában európai ügyekkel foglalkozó szaklap immár negyedik éve osztja ki az év képviselője címet a kiemelkedőnek tartott egyéni teljesítményekért, több témakategóriában. A méltatás kiemeli, hogy a díjazott a közép-európai kisebbségi politika, kisebbségi jogalkotás szakértője. A Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnökhelyettese 2004 óta EP-képviselő, a polgári szabadságjogi, igazságügyi és belügyi kérdések bizottságának alelnöke, az emberi jogi albizottság tagja. Két évvel ezelőtt jelentést készített az EU alapjogi ügynökségéről. /Gál Kinga az év EP-képviselője. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

Temesváron két roma civil szervezet – a Parudimos Egyesület és a Cigányasszonyok Gyermekeinkért Egyesülete – szolidaritását fejezte ki a prefektúra előtt a romák jogaiért éhségsztrájkoló Haller István államtitkárral, a Diszkriminációellenes Tanács tagjával. A romák képviselői Igazságtételt Hadrévnek 1993 – 2008 és Szolidarizálunk Haller Istvánnal feliratú transzparenseket emeltek a magasba és Calin Popescu Tariceanu kormányfőnek címzett nyílt levelet olvastak fel. A roma civil szervezetek arra kérik a kormányt, hogy tegyen eleget a hadrévi házak újjáépítésére és a nagykászoni terv kivitelezésére vállalt kötelezettségeinek. A tiltakozók a romák jogaiért éhségsztrájkoló Haller István életének megmentésére kérték a kormányfőt. /Pataki Zoltán: Roma-szolidaritás Haller Istvánnal. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

Csökkentették a Vajdasági Televízió magyar nyelvű adásainak, többek közt a Híradónak az időtartamát, adta hírül az újvidéki Magyar Szó. Nada Kalkan, a Vajdasági Televízió főszerkesztőjének utasítására 40 perc helyett 20 perces lesz ezután a tévé magyar nyelvű esti hírműsora. A vajdasági tévé belső ügyeinek „kiteregetése” miatt pedig felfüggesztették állásából Simon Erzsébetet, a magyar tájékoztató műsorok szerkesztőjét. Bodzsoni István, a tévé kisebbségi műsorokért felelős igazgatóhelyettese a napilapnak azt nyilatkozta: egy ilyen döntéssel veszélybe kerülhet a magyar szerkesztőség jövője. /Lapszempont. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Michael Haydn, Wenzel Pichl és Karl Ditters von Dittersdorf – mindhárom zeneszerző élt és alkotott Nagyváradon, tájékoztatott Thurzó Zoltán zongoraművész, aki fellép a nagyapja, Thurzó Sándor helytörténész kezdeményezésére immár ötödik éve megszervezett őszi fesztiválon. A korukban európai hírű művészeket Patachich Ádám akkori nagyváradi katolikus püspök hívta Nagyváradra, ahol a most zajló fesztiválon egy-egy estet szentelnek mindhármuknak. A rendezvény Haydn-esttel kezdődött a bazilikában október 5-én, Pichl-darabokkal folytatódott 8-án a Barátok templomában, az október 19-ére időzített Dittersdorf-koncerten pedig Váradon eddig még nem játszott műveket szólaltatnak meg a Szent László-templomban, ahol Tuduka Oszkár zenetörténész tart bevezetőt. /Egyházzenei fesztivál Váradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Tizenkilenc Bihar megyei /kilenc nagyváradi és tíz vidéki iskola/ részesült könyvadományban a magyarországi Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat jóvoltából. Az iskolák képviselői egyenként körülbelül 400 kötetet vehettek át nagy magyar írók műveiből, a szolgálat Sas-palotabeli székhelyén. /Könyvtámogatás a gyermekmentőktől. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Angyaloson a templom előtti téren van Háromszék megye egyik legszebb világháborús emlékműve, amelyet néhai Bene József tervezett, akit ezernyi szál fűzött Háromszékhez, a Székely Nemzeti Múzeumnak ajándékozott mintegy félszáz festményt, grafikát. Az angyalosi emlékmű az első világháborús hősök emlékét megörökítő monumentális mű. Fő oldalán Magyarország patrónája, egy Máriát ábrázoló női alak védelmezően tartja kezét, leplét a fehér márványba vésett névsor felett. A második világháború után az angyalosi áldozatok névsora is felkerült az emlékműre. Amíg máshol, előfordult hogy magyar segédlettel zúzták tönkre, rombolták le az országzászlótartó, emlékműszerű alkotásokat, addig Angyalos népe – akárcsak a szomszédos Gidófalva – őrizte emlékművét a kommunizmus idején, a történelmi Magyarország 63 vármegyéjéből származó földdel a talapzatában. Azután a vidék villamosítása idején a falvakban minden kisebb tér közepébe becövekeltek egy-egy betonkolosszust, ez tartotta vezetéket. Székelyföldön alig lehet egy olyan látószöget találni, hogy műemléképületeket, templomokat, emlékműveket fényképezni lehessen ezektől az oszlopoktól. Az angyalosi emlékmű melletti dr.Imreh Barna Közösségi Ház jó ízléssel felújított épület. /Sylvester Lajos: Kegyelet és kegyeletsértés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./

Traian Basescu államfő október 10-i nyilatkozatában ugyanazt ismételte el, amit a kormányfő, a jegybankelnök és elemzők is elmondtak: a román bankrendszer nincs bajban, és a lej leértékelődését a bérkövetelések idézték elő. Az államfő újságírói kérdésre válaszolva kitért a különböző kormányügynökségek vezetőinek rendkívül magas fizetésére is. Basescu szerint a túlzottan magas fizetések a politikai osztály „kapzsiságát és érzéketlenségét” tükrözik. A Realitatea TV kifogásolta, hogy a légi hatóság vezetőjének, Florea Geicanak 30 ezer lej nyugdíja van. Az ANRE elnöke, az RMDSZ által jelölt Olosz Gergely pedig nem vallotta be jövedelmét, vagyonnyilatkozatába azt írta, hogy az bizalmas információnak számít. A Gardianul című napilap szerint Olosz Gergely 50 ezer eurót keres havonta. /Basescu szerint is biztonságos a hazai bankrendszer. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Hűséges, a közösséghez láncolt emberekre van szükség, akik vállalják a közösség szolgálatát és azt véghez is viszik – mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke október 10-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, ahol az RMDSZ Maros megyei szervezete mutatta be a novemberi parlamenti választásokon induló szenátor- és képviselőjelöltjeit. Szenátorjelöltek: Markó Béla , Frunda György, Szakács János és Dávid Csaba. Képviselőjelöltek: Borbély László, Benedek Imre, Kelemen Atilla, Brassai Zsombor, Kerekes Károly, Szász Izolda, Makkai Gergely és Erőss Csaba. /Mózes Edith: „Egymáshoz vagyunk láncolva” Bemutatkoztak az RMDSZ Maros megyei képviselő- és szenátorjelöltjei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

Maros megyében két független jelöltet is támogat a Magyar Polgári Párt (MPP), Bihar és Kolozs megyében viszont az RMDSZ jelöltjeinek várhatóan nem lesz MPP-s magyar ellenfelük. Kiss István, az MPP marosvásárhelyi szervezetének elnöke bejelentette: Kincses Előd támogatása mellett Kozsik József helyi színész kampányát is segítik, aki Kelemen Atilla RMDSZ-es jelölt ellenében fog indulni. A legtöbb magyar ellenjelölttel egyelőre Markónak kell megküzdenie, ugyanis Kincses mellett a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) Schwartz László orvost indítja szenátori mandátumért, ugyanabban az egyéni választókerületben. Tőkés László nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: sem az RMDSZ, sem az MPP mellett nem foglal állást. Az egyházkerület papjaihoz és híveihez intézett körlevélben kifejtette: „egyházkerületünk elsőrendűen nem pártokat, hanem értékeket, társadalmi, nemzeti és egyházi érdekeket támogat. Ennek megfelelően, az őszi országos választásokon egyházkerületünk valamennyi hiteles magyar jelöltet támogatásáról biztosít – függetlenül pártbéli hovatartozásuktól” – áll a dokumentumban. „Az egyházkerület továbbra is eltökélten támogatja az EMNT párbeszédre és megegyezésre irányuló erőfeszítéseit – közös nemzeti érdekeink szolgálatában –, és ugyanerre szólítja fel közéletünk meghatározó szereplőit, valamint az egyes gyülekezeteket. Egyben felszólítja őket, hogy semmilyen idegen – politikai – érdeknek ne engedjenek, hanem az egyházuk érdekeit híven képviseljék a küszöbön álló választásokon. ” /(-or-): Két független jelöltet támogat Maros megyében az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

A marosvásárhelyi Hidegvölgyben és a közvetlen közelében lévő Legelő utcában két roma iskola működik. Előbbit a pünkösdista egyház és a helyi önkormányzat, másikat, a Szivárványt egy holland alapítvány segít fenntartani. Itt iskolázzák be a telep több mint 700 gyerekéből azt a 210-et, akik óvodás-, illetve elemista korúak. Mindkét iskola sorsa folytonosan bizonytalanságban van, ráadásul mindkét intézményt azzal vádolják, hogy „szegregálják” a roma gyerekeket. Horváth Antal, a hidegvölgyi iskola pünkösdista lelkipásztora és igazgatója tiltakozást nyújtott át a hivatalosságoknak, amiért iskolájukat fel akarják számolni. /Mezey Sarolta: A romákat is óvják a szeparatizmustól? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

A választások előtti időszakban ugrásszerűen megnövekedik a pálfordulások száma. Azok, akik négy éven keresztül nem tettek semmit, most hirtelen lázasan munkába fognak – igyekeznek minél jobban meggyőzni minket arról, hogy mennyit tettek a „magyarságért”. Az viszont megdöbbentő, hogy valaki teljes nézőpontváltáson megy keresztül, legalábbis látszólag. Eddig pocskondiázta, igyekezett aláásni az egyház tekintélyét hangsúlyozván, hogy erre az intézményre egyáltalán nincs is szükség, most meg hirtelen fontosnak tartja a nemzeti értékek ápolását, továbbvitelét. A választások előtti időszakban a kisebb településeken, szinte kivétel nélkül a parókiát keresik fel a kampányolók. Czika Tihamér és honlapja az utóbbi pár napban szintén ilyen szembeötlő pálforduláson ment keresztül. Azon az oldalon, ahol eddig rengeteg egyházellenes cikket lehetett olvasni, most a képviselőjelölt hosszasan ecseteli, hogy az értékek őrzése mennyire fontos. /Hover Zsolt lelkipásztor: A pálfordulás időszaka! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./