A marosvásárhelyi Hahota Színtársulat december 29-én bemutatja a Kabaré Expressz 2 című, tavalyi produkciójuk folytatásának tekinthető, zenés szilveszteri kabaréműsorát a Maros Művészegyüttes előadótermében. A néhány tehetséges amatőr színészből verbuválódott Hahota két évtizeddel ezelőtt kezdte játszani vidám műsorait. Amikor már hatszáz főre nőtt a kéthetente ismétlődő előadások nézőközönsége, 1988 májusában a Szekuritáté betiltotta működésüket. 1991-től indultak újra, mára már a harmincat is meghaladta a bemutatóik száma, és egy időben háromfelvonásos előadásokat is színre vittek. Az újraindulás óta 947, egész estét betöltő előadásra került sor, a Játszd újra, Sam! című Woody Allen-darabbal például 102 előadást értek meg. Sok erdélyi községben, városban megfordultak: például Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön gyakran egymásután hétszer is előadták év végi kabaréjukat. „Sikerünk titka az, hogy alázattal, önfeledten dolgozunk. Nagyon szeret minket a közönség, és ráadásul Jakab Zsombor személyében kiváló menedzsert találtunk” – mondta Puskás Győző, a Hahota társulat vezetője, a Marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház munkatársa. A társulat az előadások bevételéből tartja fenn magát, és hivatásos színészektől, Székely M. Évától, Nagy Istvántól, a Csergőffy házaspártól, illetve a napokban elhunyt Nagy Józseftől kapott hasznos szakmai segítséget, jelenleg pedig B. Fülöp Erzsébet színésznő a szakmai tanácsadójuk. /Máthé Éva: Indul a Kabaré Expressz 2. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

A nemrég megtartott versenyvizsga eredményeként Kondics Zoltán lett az idén nyáron átadott Mikolai Kulturális és Turisztikai Központ igazgatója. Kondics Zoltán /sz. 1966. okt. 12./ gépész-almérnöki képesítést szerzett, a Gellért Sándor Iskolában technológiát tanított. A kulturális és turisztikai központba megérkeztek az emeleti részen található vendégszobák berendezései, a szobákat bebútorozták. /(fi): Kondics Zoltán az igazgató. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 29./

Néhány héttel ezelőtt Kolozsvárra látogatott Jean-Luc Moreau francia költő, műfordító, Bánffy Miklós Megszámláltattál…, És híjával találtattál..., Darabokra szaggattatol című regényeinek francia fordítója. A neves költő epikus művek mellett lírai alkotásokat is fordított. Elmondta, hogy Bánffy által alkalma nyílt belemerülni Erdély világába. Azelőtt erdélyi történelmi ismeretei hiányosak voltak. Bánffynak saját stílusa van, kicsit régimódi, de általában szép lírai stílus jellemzi. A fordító a magyar költők közül inkább a klasszikusokat – Ady Endrét, József Attilát, Weöres Sándort – ismerte. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája idén Méhes György Nagydíjjal tüntette ki Jean-Luc Moreau-t, fordítói munkásságáért és Bánffy Miklós Erdély trilógiájának francia fordításáért. /Ferencz Zsolt: Bánffy által alkalmam nyílt belemerülni Erdély világába… Interjú Jean-Luc Moreau francia műfordítóval. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Gyerkó Lászlót, az RMDSZ képviselőt kérésére felmentették az országos privatizációs szakhatóság (AVAS) alelnöki tisztségéből. A határozatot Emil Boc miniszterelnök írta alá. Gyerkó László 2006 márciusától kezdődően volt az AVAS vezetőségi tagja. Gyerkó 1997 és 2000 között az Országos letéti- és takarékpénztár Hargita megyei fiókjánál volt hitelfelügyelő, ezt az időszakot követően pedig a Perla Harghitei borvíz-vállalatnál töltött be vezető funkciót. /Felmentették Gyerkót. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

Évzáró sajtótájékoztatóján fél sikernek értékelte a helyhatósági választások eredményét és kudarcnak a parlamenti választási eredményt az általa vezetett szervezet szempontjából Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke. A magyar érdekképviseletnek sikerült megőriznie 4 polgármesterét, 4 alpolgármesterét, a tanácsosok száma 50-re emelkedett, sőt, az óteleki rendkívüli választások után már 5 lett a magyar polgármesterek száma Temes megyében. A magyarok visszakerültek a temesvári önkormányzatba és az RMDSZ 22 településen szerzett helyi képviseletet. A rendszerváltás óta először nincs parlamenti képviselője a bánsági magyaroknak és ezért a választási kudarcért elsősorban azoknak a vidéki szervezeteknek kell felelniük, ahol november 30-án lényegesen kevesebb szavazatot kapott az RMDSZ, mint a helyhatósági választásokon – mondta Halász Ferenc. /Pataki Zoltán: Temes. A helyi RMDSZ-vezetők felelnek a kudarcért Gyerkót. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

Az ünnepek után adják át a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal által a Somostetőn gyakorlatilag engedély nélkül megépített játszóteret. A helyi tanácsosoknak ugyanis nem volt tudomásuk a munkálatokról, többrendbéli törvénysértés történt, amelyért a helyi tanács RMDSZ-frakciója beperelte a hivatalt. A sürgősségi eljárással indítványozott pert azonban elvesztették, sőt 4800 lejes perköltség megtérítésére is kötelezték a tanácsosokat. A nyáron több civil szervezet és a sajtó jelzésére figyelt fel arra a tanács, hogy játszótér megépítésébe kezdtek a somostetői volt vendéglő mögötti zöldövezeten. A tanácsosok utólag kiderítették, hogy a költségvetésben nem szerepel ez a beruházás, sem a költségvetési, sem pedig a városrendezési szakbizottság nem tudott arról, mi is történik a Somostetőn. Csegzi Sándor alpolgármester – Dorin Florea polgármester távollétében – elrendelte a munkálatok leállítását, néhány nap után azonban tovább dolgoztak. /(vajda): Átadás előtt a somostetői játszótér. Pert vesztett az RMDSZ-frakció. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

A Bihar megyei Magyar Középiskolás Egyesületek Tanácsa (MAKET) az év utolsó heteiben sem lazított, rövid idő alatt négy megyei szintű programot szervezett. December 14-én az I. Megyei Gólyabált rendezték meg a bábszínházban, 19-én az ún. téli bált tartották meg az Ady-gimnáziumban. Az évértékelő MAKET-gyűlést másnap tartották, ezen Szabó Csengét a MAKET ideiglenes nagyszalontai alelnökévé és Barta Imrét a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány Bihar megyei regionális koordinátorává választották. December 21-én Bélfenyérre látogatott el a MAKET, hogy átadhassa az Egy szebb karácsonyért program keretében gyűjtött játékokat, ajándékokat az itteni árvaház húsz kis lakójának. /A MAKET megmutatta. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 30./

Bácsi 18 kilométerre fekszik Dévától. Mindennap bejárni a megyeszékhelyre azonban nem olyan egyszerű, főleg ha iskolás gyerekekről van szó. A Toma család mégis vállalja az áldozatot, s a dévai Téglás Gábor iskolába járatja két idősebb gyermekét. Emiatt a Szórványtengely mozgalom novemberi dévai összejövetelén a szórvány-őrség díjjal ismerte el a szórvány magyar oktatás megmentéséért tett erőfeszítéseiket. Négy gyermek van a családban, emellett az ágyhoz kötött apóst is ápolják. A közel 100 magyar lakost számláló, beolvadó-félben lévő Bácsiból ők az egyetlenek, akik magyar iskolába küldik gyermekeiket. /Chirmiciu András: A szórványmagyarság őrei. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

Már a november közepétől Mikulások jönnek-mennek a képernyőn, a csapból karácsonyi zene jön víz helyett. Mindez idegesíti az újságírót, az is, hogy „világító kütyükkel tették még elviselhetetlenebbé Csíkszereda központját”. Továbbá „úgynevezett kézműves-népművészeti vásárt rendeztek be”. „Népnemzeti, vérmagyar, ősszittya, hungatyás giccset láttam eddig is” – jegyezte meg. /Horváth István: Téli moslék. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

Tizenkét éve tartó munka eredményeként, nemrég akkreditálták a kolozsvári Csemete Magyar–Angol Óvodát, Napközi Otthont és bölcsődét. Az alapítványi óvodaként működő oktatási intézményben történt változás úttörőnek számít. Lészai Emőke, az óvoda igazgatója elmondta: két okból szerették volna elérni, hogy akkreditálják intézményüket. Egyrészt, hogy ilyen módon is megmérettessék az a tevékenység, ami náluk folyik, másrészt pedig, hogy igényelhessék az állam által minden tanintézetnek járó jogos támogatást. Közölte: nem akartak magánintézményként működni, tizenkét évvel ezelőtt azonban csak ilyen formában, református magánóvodaként tudták elkezdeni a tevékenységüket. – Az állami hozzájárulás az unió összes tagországában jár, ilyen állami feladat például a gyermeklétszámnak megfelelő támogatás biztosítása. Ezért az első lépést megtették az akkreditációval. Az akkreditálás hozzávetőlegesen egy évet vett igénybe. Rengeteg papírmunkával járt, amelyet be kellett nyújtaniuk a helyi tanfelügyelőségnek és a bukaresti vizsgáló bizottságnak. Minden jegyzőkönyvet és minden iratot román nyelvre kellett lefordítaniuk. Novemberben megérkezett a bizottság, amely mindent megvizsgált. Decemberben megszületett a pozitív döntés. Az új épület megléte, a tágas, világos és meleg termek, a jól felszerelt konyhák, a szakképzett tanerő megléte, az óvodai időben folyó és azon kívüli változatos tevékenység sokat nyomott a latban a döntésük meghozatalában. /S. B. Á. : Először akkreditáltak magyar nyelvű magánóvodát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

Karácsony és szilveszter közötti időszakban koncertek sorozatán vehettek részt a gyergyószentmiklósiak: a gyergyószentmiklósi kórusok énekeltek a Szent Miklós-templomban, majd a gyergyóalfalvi Helikon Fúvószenekar és a gyergyóújfalvi Bel Canto kamarakórus lépett fel a Szent István-templomban. A Szent Miklós-templomban az Ipartestület Férfikarához, a Domokos Pál Péter Női Dalkörhöz és Szent Miklós Kamarakórushoz idén a Vaskertes Általános Iskola művészeti osztályainak kórusa is csatlakozott. A fellépés alkalmával begyűlt 1500 lejnyi adományt a szeretetkonyha, illetve az épülő Bucsin negyedi plébánia javára ajánlották fel. /Jánossy Alíz: Ünnepi dallamok Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

A kolozsvári Állami Magyar Színház Michael Frayn Még egyszer hátulról című vígjátékát, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata Nóti Károly jeleneteiből és dalaiból összeállított kabarét, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Francis Veber Balfácánt vacsorára című darabját, a szatmárnémeti Harag György Társulat pedig 18 órától Bolond vasárnap című előadást mutatja be szilveszterkor. Hagyományaihoz híven a nagyváradi Szigligeti Társulat is vidám bemutatóval zárja az óévet: a Nóti Károly jeleneteiből és dalaiból összeállított, a Fele is tréfa című kabarét adják elő, majd a premier után éjfélkor a színészek és a nézők közös koccintással búcsúztatják az idei esztendőt, tájékoztatott Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat igazgatója, a szilveszteri előadás rendezője. A tasnádi születésű, Zilahon tanuló és Kolozsváron újságíróskodó Nótinak több mint kétszáz jelenete maradt fenn, ebből választották ki azt a tízet, amelyet bemutat a váradi társulat. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Francis Veber Balfácánt vacsorára című darabjával – Mircea Cornisteanu rendezésében – várja a közönséget. /Óévbúcsúztató színházi premierek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

Gazdag évet zárt Dicsőszentmártonban a Kökényes néptánccsoport. Gagyi Zoltán tanár, főszervező elmondta, hogy sikerült két teljes rend új népviseletet készíttetniük az együttesnek, mezőségit és kalotaszegit. A Kis-Kökényes két új táncrendet, a vajdaszentiványit és a küküllőmentit tanulta be, a nagy Kökényes hárommal rukkolt elő, ezek: kalotaszegi, mezőségi, küküllőmenti román táncrend. A Kökényesben jelenleg három korosztályban 84 gyerek táncol, számuk a múlt évhez képest megkétszereződött: a Kökényes és Kis- Kökényes mellett van már Apró- Kökényes is. A Kökényes teljes jogú tagja lett a Romániai Magyar Néptáncegyesületnek. Elkészült honlapjuk: www.kokenyes.ro. Dicsőszentmártonban minden szombaton gyermektáncház működik, novembertől pedig, ugyancsak szombatonként, játszóház is. 2008 júniusában Budapest közönsége előtt táncoltak, több ezren nézték műsorunkat a Hősök terén. Az elmúlt időszakban három nagyobb volumenű fesztivált szerveztünk, ezek: a Vízmelléki hagyományőrzők II. találkozója, a Maros megyei I. elemi osztályosok játékfesztiválja és a Kiöntött a Kis-Küküllő elnevezésű néptánctalálkozó. December 27-én a művelődési ház zsúfolásig telt, a Kökényes és Kis-Kökényes táncosainak újra sikere volt. /B. D. : Gyertyafényes ünnep Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

Második alkalommal bemutatják be Dehel Gábor Marton Melindával, a Kolozsvári Magyar Opera kiemelkedő alakjával készített beszélgetőkönyvét. A könyv az opera primadonnájának életregénye, amely megeleveníti őt a színpadon és a kulisszák mögött egyaránt. A könyv része a Korunk Kiadó által megjelentetett sorozatnak, és harmadikként jelent meg a Hary Béla zeneszerzőről, illetve Csíky András színészről szóló kötetek után. A könyv érdekessége, hogy a szerző feleségéről ír, és amellett, hogy végigköveti az életpályát, így a kolozsvári Magyar Opera története is körvonalazódik. Januárban Budapesten is bemutatják a könyvet. /Hideg Bernadette: Egy primadonna életregénye. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

Már a Budapesti Rendőr-főkapitányság is nyomoz a IX. kerületben történt időközi képviselő-választási botrány ügyében, az ajánlószelvények meghamisítása, illetve az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöld Párt (MSZZP) jelöltjeinek kizárása miatt. Az időközi képviselő-választást a korábbi SZDSZ-es polgármester, Gegesy Ferenc távozása miatt kell megtartani. A Jobbik Magyarországért Mozgalom panasszal élt, mely szerint az MDF-es jelöltre leadott szelvények jó része hamisítvány. A választási bizottság úgy döntött, hogy nemcsak az MDF, hanem a MIÉP és az MSZZP ajánlószelvényeinek eredetiségét is vizsgáltja. A MIÉP-nél 415, az MDF-nél 669, az MSZZP-nél pedig 1152 hamis szelvényt találtak, ezért a bizottság hivatalból feljelentést tett a rendőrségen a három párt jelöltjét pedig első fokon kizárták a választásból. /Kánya Gyöngyvér: Választásokból rendőrségi ügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

Pozitív gondolkodásra ösztönző ifjúsági műsor indult Gyergyószentmiklóson, az Egyesület a Gyergyói Ifjúsági Központért kezdeményezésében, csatlakozott hozzájuk Gyergyó Terület Ifjúsági Tanácsa is. Az Európai Bizottság által kiírt, Fiatalok lendületben nevezetű program keretében meghirdetett pályázatot megnyerték. A Be positive (B+) szerkesztősége főként középiskolásokból verbuválódott, de egyetemisták is vannak közöttük. Dániel Botond elmondta, most még előkészítő fázisban van a szerkesztőség. /Hideg Bernadette: Pozitív szemlélet a tévében. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

Idén ismét sort került a betlehemes játékra Resicabányán a Hóvirág Daloskör tagjaiból alakult „színjátszók” előadásában. A református Templom és Iskola épületében az ünnepi istentisztelet után a gyerekek és fiatalok szereplése következett. A Havasboldogasszony illetve a Szentháromság római katolikus templomban is előadott betlehemes játékot egyaránt vastapssal fogadta a közönség, de ugyanolyan sikerrel járt az Oravicabányán idén először bemutatott betlehemezés is. /M. Bíró Júlia: Karácsony Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 31./

Végváron karácsonykor istentiszteletre gyűltek össze a falu lakói, hogy imával, zsoltárral, verssel, dallal köszöntsék 120 éves templomukat. Nagy idő ez a település életében, a mindenkori hatalommal és a természet erőivel dacoltak, dolgoztak a talpon maradásért, a túlélésért a végváriak – mondotta helytörténeti ismertetőjében Bódis Ferenc, aki bár új lelkésze e gyülekezetnek, de fellapozta a krónikákat. Ilyen szellemben köszöntötte az évfordulót és a gyülekezet tagjait Kádár Levente gondnok, valamint az erre az alkalomra határon túlról visszatért Gyöngyösi Sipos Csilla volt lelkipásztor is. Az erre az alkalomra kiállított fotók között volt egy (talán) féldomborműt ábrázoló kép, rajta az írás: Végvári Dalkör, 1926. Mindig voltak ennek a falunak olyan tanítói, papjai, akik örökre beírták nevüket a helység történelmébe – mondják az itt élők, és köztük említik dr. Kádár István tiszteletest is, akinek Végvár című versét elszavalták. /Sipos Erzsébet: A 120-ik jubileum tiszteletére. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 31./

A kárpátaljai magyarság 2008-ban kapott hideget-meleget, történtek vele kedvezőtlen dolgok, de voltak életében pozitív fejlemények is – írta december 30-i számának évértékelő vezércikkében az ungvári Igazi Kárpáti Igaz Szó című lap. Kőszeghy Elemér, az újság főszerkesztője a kárpátaljai magyarságot kedvezőtlenül érintő idei események között említette az év eleji ungvári magyarellenes tüntetést és a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvének ukránosítását célzó miniszteri rendelet megjelenését. Pozitív fejleményként értékeli a honfoglalási emlékmű felavatását a Vereckei-hágón, a turulmadaras emlékoszlop visszahelyezését a munkácsi várba, továbbá Petőfi Sándor szobrának felállítását ugyanott. Pozitívum, hogy ősszel Beregszászon megnyílt az Európa-Magyar Ház, amely rövid fennállása alatt tucatnyi jeles rendezvénynek adott otthont. Fontos volt a kárpátaljai magyarság szempontjából a magyar mesterképző akadémia alapkőletétele a Beregszász melletti Makkosjánosiban és a magyar kar megnyitása az Ungvári Nemzeti Egyetemen. /Felemás évet zár a kárpátaljai magyarság. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 31./

Szilágysomlyón a XVI. Báthory Napok /szeptember 26–28./ alkalmából köszöntőjében Széman Péter, a Báthory István Alapítvány elnöke elmondhatta, hogy a tizenhat év alatt az alapítvány végig tevékenyen működött. Az idei Báthory Napok az egynaposra bővült orvos továbbképzővel kezdődtek. Zilahon dokumentációs kiállítás nyílt A szilágysomlyói vár és Báthory István – 475 év Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király születésétől címmel. Az egyik rendezvényre, a hatodik néptánctalálkozóra több környékbeli településről érkeztek csoportok. Az EMKE Magyar Házban megnyílt Hajdu Attila képzőművészeti tárlata. Tízedszer adták át a szervezők a Szilágysági Magyarok díszokleveleket szilágysági vagy onnan elszármazott személyeknek. Az idei díjazottak: B. Simon György költő és publicista (post mortem), valamint Birtalan József karnagy, zeneszerző, Csillag István atomfizikus, Kása Zoltán matematikus, Nagy-Tóth Ferenc biológus, Szoboszlai Attila kémiatanár, Kémer község polgármestere. A zilahi Hepehupa című szilágysági irodalmi-kulturális folyóiratot Fejér László főszerkesztő mutatta be. Az est fénypontja a Sebő-együttes műsora volt, szilágysomlyói műsorukon főként megzenésített versekkel léptek fel. Vasárnap reggel, az utolós napon a testvérvárosok küldöttei és a meghívott vendégek fogadáson vettek részt a szilágysomlyói Polgármesteri Hivatalban, majd a római katolikus plébániatemplomban tartott ökumenikus istentisztelet szentelte meg a rendezvénysorozat utolsó napját. Ezt követően megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. A Báthory Napok programsorozatát a Nyírbátori Ifjúsági Koncert Fúvószenekar műsora zárta, akik szintén kerek évfordulót ünnepeltek, tizenötödik alkalommal voltak Szilágysomlyón. Az orvostovábbképzőt Báthory István Alapítvány tizenöt éve a Magyar Egészségügyi Társasággal (MET) közösen szervezi. Az előadásokon a hallgatóság megismerkedhetett a szemészeti szakág újításaival. A pedagógus-továbbképzőt Egészséges életmód: népegészségügy – iskola-egészségügy, egészségügyi szervezés címmel tartották meg. /Széman Emese Rózsa: A XVI. Báthory Napok 2008. szeptember 26–28. = Művelődés (Kolozsvár), december/

A rendszerváltozással született meg a Segítő Jobb, hogy a határon túli magyarságnak egészségügyi segítséget nyújtson. Előbb humanitárius munkát végeztek, 1995-től viszont professzionalizálódtak. Kalmár László professzor szerint ugyanis azon az alapon képtelenség volna működtetni a rendszert, hogy segítenek mindenkinek, amíg a pénzük engedi. 1989-1990-ben igen sok romániai magyar beteg került magyarországi gyógyintézetekbe. Például a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Belklinikájára, ahol Kalmár László akkoriban dolgozott. - Óriási volt a lelkesedés. Így ment ez egészen addig, amíg az Antall-kormány Népjóléti Minisztériumának közigazgatási államtitkára, Jávor András azt nem mondta: álljon meg a menet, ezt egyetlen ország sem bírja ki. Ekkor Kalmár doktor szakértői csoportja nevében fölajánlotta az államtitkárnak, hogy alapítványt szervezve sokkal gazdaságosabban vállalják a határon túli magyarok gyógykezelését, ha megkapják a szükséges költségvetési támogatást. 1990 decemberében megszületett a Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány. Kijelölt céljak voltak: 1. A határon túli magyarság egészségügyi ellátása azokon a területeken, melyek számukra otthon nem volt elérhető. 2. A környező országok (nemcsak magyar) egészségügyi szakembereinek magyarországi továbbképzése. 3. A legkülönfélébb orvosi eszközöknek a környező országokba való eljuttatásával szolgálni a betegek lakóhelyükön történő ellátását. Romániában is javulni kezdtek a technikai feltételek, ami a Segítő Jobb szempontjából nagyon fontos volt, gyorsan, faxon, majd később e-mailben lehetett az információkat továbbítani. Ettől kezdve kaptak a romániai magyar orvosok egy formanyomtatványt. Ezen lehetett kérni bizonyos dolgokat. Ennek az lett az eredménye, hogy 1994-ben még csaknem 8 ezer beteget küldtek Magyarországra, 1995-ben pedig 5 ezer alá esett az ide érkezők száma. Kalmár Lászlóéknak egy idő után pontos térképük lett arról, hogy a környező országokban hol, milyen műszerek vannak, kik azok a szakemberek, akiknek a munkájára támaszkodni lehet. Segítették például Romániában a vesebetegek számára nélkülözhetetlen dialízisállomás felállítását, illetve ösztönözték ugyanott a csontvelő-átültetés gyakorlatának meghonosítását. Fontos szerepet szántak a továbbképzésnek. A környező országokból a rendszerváltást követően 2000-2500 orvos távozott Magyarországra, Nyugat-Európába vagy a tengerentúlra. A magyar egyetemekre fölvett határon túli hallgatók a legtöbb esetben itt maradtak. Ezért szervezte meg a Segítő Jobb a debreceni Ady Endre Akadémia Orvosi Szekciójának tanfolyamát. A Korszerű diagnosztika és terápia című kéthetes kurzusra évente átlagosan ötven határon túli orvost fogadtak Romániából, Kárpátaljáról, Szlovákiából, Jugoszláviából és Horvátországból. A Segítő Jobb szerint az egészségügy szerves része kell, hogy legyen a határon túli magyar kisebbség önszerveződésének. Kalmár professzor szerint mostanáig körülbelül 3,5 milliárd forint értékben szervezett betegellátást a Segítő Jobb. 2006 óta az egészségügyi kormányzat másképp kezeli őket, mint korábban. – Mi, civilek gyanúsak lettünk a hivatal számára – összegezte tapasztalatait az alapítvány vezetője. Először a miniszter, azután egyre kisebb funkciójú hivatalnokok vélték jobban tudni, mint Kalmárék, hogy mi a teendő. Olyan emberek, akiknek életükben nem volt dolguk romániai, kárpátaljai, vajdasági betegekkel. Így alakult ki az helyzet, hogy egy székelyföldi beteg csak a bukaresti biztosító kontójára jöhet Magyarországra azon a címen, hogy immáron Románia is tagja az Európai Uniónak. A Vajdaságból és Kárpátaljáról a betegeknek a követségeken és konzulátusokon leadott zárt borítékokban kell eljuttatni Magyarországra kérelmeiket a minisztériumba, ahonnan hatvan napon belül kell választ kapniuk. A sürgős beavatkozásokra így nincsen mód. Az adminisztráció mértéktelen megnövekedése nyomán jelenleg sokkal kevesebb betegre költik bizonytalan, rossz hatékonysággal a rendelkezésre álló pénzt. Nem kaptak támogatása jelenlegi kormánytól, ezért abba kellett hagyni az Ady Akadémián folyó továbbképzést is. Romániában igen nagy azoknak a betegeknek a száma, akik szemészeti mikrosebészeti beavatkozásra szorulnak. Magyarországon számos kiváló szemészspecialista van. Kapóra jött, hogy 2004-ben a nagyváradi püspökségnek visszaadta a román állam az egykori kórházait. Ezek épületeiből kapott a Segítő Jobb egyet Tempfli József megyés püspöktől, aki immáron két évtizede támogatja az alapítvány munkáját. A kialakított Nagyváradi Szemklinika úgynevezett mátrix-rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy az odautazó magyarországi orvosok egész nap operálnak, olyan műtétek várnak rájuk, amelyeknek ők a specialistái. A Nagyváradi Szemklinika jelenleg magánintézményként működik, ahol a betegek meghatározott díjazásért európai színvonalú ellátást kapnak. /Hovanyecz László: Kalmár professzor és a jól Segítő Jobb. = Népszabadság (Budapest), jan. 2./

Ha volt az elmúlt esztendőben igazán komolyan vehető politikusa Magyarországnak, akkor az a mostani köztársasági elnök, írta Laczkó Vass Róbert színész. Basescu román államfő kapitányi dörgedelmekben osztogatja hasznos tanácsait, a hatalom összpontosítására törekszik, Sólyom László azonban alkotmányjogász, a demokratikus államrend garanciája. Komolyan veszi szerepét: egy jottányit sem enged az alkotmány betűjéből és szelleméből. Ez a balra balkanizálódott magyar közélet számára jobbra tolódásnak tetszik, Sólyom László a pártokat látványosan kizárja döntéseiből, ezzel együtt sikerül az egyik legnépszerűbb közéleti személyiségnek maradnia. Újévi köszöntőjéhez a különböző internetes fórumokon agresszív kommentárokat fűztek beszédhez a megmondóemberek. Az elmúlt évben a szociális népszavazáson az arra jogosultak elsöprő többsége mondott kritikát az egyes kormányzati döntések, egészében a kormány politikája felett. A rendszerváltás óta legnépszerűtlenebb magyar miniszterelnök ülhet a legtovább a bársonyszékben, minden elődjéhez képest! Az európai mintagazdaságból sereghajtóvá degradálódó magyar gazdaságot olyan leromlott állapotban érte a kibontakozó pénzügyi válság, hogy a kontinentális Európában egyetlen uniós gazdaságként IMF-hitelre szorult. Sólyom László az egymás iránti szolidaritás és türelem fontosságára hívta fel a figyelmet. /Laczkó Vass Róbert: Tisztesség, hosszú távon. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

Az előttünk álló esztendő sikere azon múlik, hogy lesz-e változás – jelentette ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz – szövetségben a KDNP-vel – készen áll arra, hogy a sikeres európai módszerek alkalmazásával kivezesse Magyarországot a válságból. A kormány a végletekig legyengítette az országot, majd félrekezelte a válságot, ezért a körülmények kétségkívül jóval nehezebbek lesznek, mint korábban, de ez a helyzet is számos lehetőséget, esélyt kínál, amelyeket érdemes megragadni. Véget kell vetni annak, ami most zajlik. Orbán Viktor szerint az emberek többfajta módon is elérhetik a politikai változást. Az előrehozott választások esélyéről a Fidesz elnöke azt mondta, hogy ha az ellenzék valamennyi pártja úgy akarná, akkor három hónap múlva parlamenti választásra kerülhetne sor Magyarországon. Azonban az SZDSZ és az MDF a saját pártérdekeiket az ország érdeke elé helyezik. A jelenlegi miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel való esetleges egyeztetés lehetőségéről Orbán Viktor azt mondta: „hazug emberrel és sánta kutyával az vitatkozik, akinek elment a józan esze”. /Orbán: 2009 sikere attól függ, lesz-e politikai változás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

Amióta sikerült Marosvásárhelyen újra Petőfi-szobrot állítani, azóta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) minden évben megemlékezik a költő születésnapjáról. Idén a koszorúkat, az ökuménia jegyében három egyház képviselője helyezte el a szobor talapzatánál. A megemlékezők nevében dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke beszélt. /-vagy-: A Petőfi szellemiség éltetői. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

Kolozsváron a színházban visszatértek a rendes kerékvágásba: a maraton időtartamú Európai Színházi Unió Fesztiválja után a két intézmény – az Magyar Opera és az Állami Magyar Színház – közösen használt épületében helyreállt a rend. A hét heti csend után lelkes közönség fogadta a Kolozsvári Magyar Opera ez évi első előadását, a Felhívás a keringőre című koncertet. Simon Gábor igazgató örült az előadás sikerének, de kifejezte nemtetszését is a másfél hónapot igénybe vevő színházi fesztivál miatt, amely az opera társulatát kiszorította a kolozsvári színpadról. A Felhívás a keringőre című gálaműsoron ismert művekből hangzottak el részletek. /Varga Melinda: Az opera visszatérése. Hét heti szünet után a kolozsvári operakedvelők „visszakapták” intézményüket. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

A karácsony és szilveszter közötti időszakban koncertek sorozatán vehettek részt a gyergyószentmiklósiak: a gyergyószentmiklósi kórusok énekeltek a Szent Miklós-templomban, azt követően a gyergyóalfalvi Helikon Fúvószenekar és a gyergyóújfalvi Bel Canto kamarakórus lépett fel a Szent István-templomban. A fellépések alkalmával begyűlt 1500 lejnyi adományt a szeretetkonyha, illetve az épülő Bucsin negyedi plébánia javára ajánlották fel. /Jánossy Alíz: Ünnepi dallamok Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

A hagyományoknak megfelelően idén is remek hangulatú szilveszteri bulit szerveztek Pécskán az Ipartestületnél. /Irházi János: Újévköszöntő Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

Emil Boc január 4-én lemondott kolozsvári polgármesteri tisztségéről miniszterelnökké való kinevezése miatt, az ideiglenes városvezetőre január 13-ig várni kell. A tanácsnak a két alpolgármester – Sorin Apostu (PD-L) és László Attila (RMDSZ) – közül kell kiválasztania, hogy kit bíz meg ideiglenesen a tisztséggel. Valószínűleg Sorin Apostu lesz a választásokig a városvezető, ugyanis a 27 tagú tanácsból 16 demokrata-liberális, a tisztség elnyeréséhez pedig 14 szavazat elegendő. Három hónapon belül választásokat kell kiírni Kolozsvár polgármesteri tisztségére. Emil Boc utoljára a város új stadionjának és sportcsarnokának megépítésével kapcsolatos dokumentumokat írta alá polgármesterként. Így a stadion megvalósítása is részben az ő nevéhez kötődhet. Emil Boc ideje alatt került üveg a főtéri gödörre, s ugyancsak ő adta át tavaly októberben az Ószer lakónegyed lakásainak kulcsait, otthont teremtve ezzel 271 családnak. Aláírta továbbá a metropolisz zóna tervét, a diákoknak és nyugdíjasoknak a tömegszállítás díjmentességének a meghosszabbítását, és átadott egy turisztikai információs központot a Deák Ferenc utcában. Kolozsvár általános fejlesztési terve már az új vezetés gondja lesz. /Jakab Jutka: Kolozsvár fejlesztési terve Boc utódjára maradt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Elkezdték a prefektusi tisztségek elosztását a kormánypártok. Elhárítják a jogi akadályt a törvény módosításával, amit Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök helyeselne. A jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint a prefektusi, illetve alprefektusi tisztségeket politikától és párttól független személyek tölthetik be, a két kormánypárt, a demokrata-liberális (PD-L) és a szociáldemokrata (PSD) alakulat már korábban megállapodott abban, hogy közülük az adja a prefektust, amelyiknek soraiból a tavalyi helyhatósági választásokon a megyei tanács elnöke kikerült, a másik párt pedig a két alprefektust. Eszerint a három magyar prefektusnak, valamint a tizenhárom magyar alprefektusnak rövidesen meg kell válnia állásától. Ladányi László Zsolt, Hargita megye alprefektusa nem hallott a kormánypárti osztozkodásról. Bárczi Győző Maros megyei alprefektus nem tudja, hogy Maros megyére vonatkozóan hogyan osztotta meg a két párt a funkciókat. Az RMDSZ ezekben a napokban megyénként figyelemmel követi, helyükön maradnak-e a közintézmények magyar vezetői, s tiltakozni fog, ha bárkit is leváltanak, akinek amúgy a munkájában nincs kifogásolnivaló – mondta Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Kelemen szerint az RMDSZ nem riadna vissza a polgári engedetlenségi akcióktól sem. A magyar intézményvezetők így is alulreprezentáltak az országban, még a székely megyékben is. A hírek szerint Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője államtitkár-helyettesként dolgozhat majd tovább az említett intézménynél. /Visszaszámlálhatnak a magyar prefektusok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2008 zaklatott év volt az RMDSZ történetében, összességében sikeresnek mondható a szereplése. A helyhatósági választásokon ugyan néhány helyen a Magyar Polgári Párt (MPP) megszorongatta, néhol le is győzte az RMDSZ jelöltjeit, azonban az önkormányzatokban sok helyen megerősödött az RMDSZ pozíciója. Dr. Benedek Imre kizárása az RMDSZ-ből jelzi, hogy a szövetségen belül jóval nagyobb problémák vannak, talán túl régóta van együtt ez a csapat. Rövidlátást mutatott a teljes RMDSZ-vezetőség, amikor meghallgatás nélkül, azonnal kizárta Benedek Imrét soraiból. Újabb probléma lesz, hogy négyéves kormányzás után több olyan RMDSZ-szereplő tér haza Bukarestből, akik több-kevesebb joggal helyet követelnek maguknak. Egy politikai döntés-előkészítő „kutatóközpont” felállítása lehet egy olyan intézményi háttér, ahol a bukaresti tisztségviselők helyet találhatnak. Az elmúlt négy évben sokan hördültek fel a kormányzati pozíciókba kerültek neve hallatán, de az igazi harcok majd most lesznek az RMDSZ egyes érdekcsoportjai között. /Kósa András: Politika és érdekvédelem? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./