Bírságra számíthat az ortodox egyház, amiért a polgármesteri hivatal engedélye nélkül állította fel az új ortodox templom helyét jelző keresztet Nyárádszereda főterén. A jelképet, amelynek felirata szerint itt áll majd az új ortodox templom, szilveszter éjszakáján ismeretlen tettesek kidöntötték. Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő azt javasolja, a 97 százalékban magyarok által lakott kisvárosban szervezzenek helyi népszavazást a harmadik ortodox templom építése kapcsán. A görögkeleti egyház nem rendelkezik építkezési engedéllyel, a polgármesteri hivatal felszólította, hogy a kihelyezéstől számított hét napon belül távolítsák el a keresztet és az alapkövet. Ez azonban nem történt meg, így az önkormányzatnak jogában áll megbüntetni az egyházat, amit meg is tesznek, közölte Dászkel László polgármester. A város polgárainak többsége ellenzi az ortodox terjeszkedést. /Máthé Éva: Bírság a nyárádszeredai ortodoxoknak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

Kiterjesztett fűtéstámogatást kérnek az új kormánytól Kovászna megyének a hatóságok, arra hivatkozva, hogy hegyvidéken keményebb és hosszabb a tél. Bodzafordulón január 5-én hajnalban mínusz 31 Celsius-fokot mértek. György Ervin prefektus úgy véli, a kemény tél miatt a térség lakosságának korábban és hosszabb ideig kellene hozzájutnia a hőenergia-szubvencióhoz. /K. Zs. : Több fűtéstámogatást kérnének Kovászna megyének. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Idén Kovászna megyében is megkezdi működését a SMURD rohammentő-szolgálat. Mint ismeretes, a központi fejlesztési régió megyéi – Kovászna, Hargita, Fehér, Szeben, Maros, Brassó – a Regionális Operatív Program keretében közösen nyújtottak be pályázatot a sürgősségi beavatkozások idejének csökkentése, a szolgáltatás minőségének javítása érdekében. Négy éven belül lecserélik Kovászna megye összes tűzoltósági gépkocsiját, mert a jelenlegi autóparkban több, harmincévesnél is idősebb jármű található. /Farcádi Botond: Rohammentő-szolgálat Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./

Elhunyt Kovács József, Erdővidék északi régiójának legkiválóbb ismerője, a Háromszék külső munkatársa, topográfusa, kartográfusa, térképésze nemcsak erdőnek, mezőnek, hanem a szénbányák belső labirintusának is. Székelyszáldobos, Bardoc, Erdőfüle és Olasztelek térségében a helynevek ezreit gyűjtötte egy csokorba. Lejegyezte a régi történeteket, a helyi népszokásokat, késével-bicskájával megörökítette a száldobosi faragott fejfák motívumvilágát. Kopjafát faragott minden idők egyik legnagyobb magyar történészének, László Gyulának.,,Jegyezgetem a veszendő dolgokat – mondta utolsó találkozásuk alkalmával –, mert a betűk emlékeznek akkor is, ha mi már nem leszünk. ” Kovács József tolla, faragókése örökre megpihent. /Kisgyörgy Zoltán: A betűk emlékeznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./

Évente több száz fiatal vesz részt az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvűen vallásos fiatalok szervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) rendezvényein, amelyek az istentiszteletek, áhítatok, témaközpontú előadások és kis csoportos beszélgetések mellett számos kulturális programot is kínálnak az érdeklődőknek. A szervezet eredményes évként könyvelheti el a 2008-as esztendőt, hiszen az évek során hagyományossá vált központi rendezvények megszervezése mellett augusztusban harminckét népdalt tartalmazó lemezt jelentetett meg, novembertől a www.odfie.hu címen elérhetővé vált a folyamatosan fejlődő weboldala, az egylet rendszeres médiatevékenysége pedig a www.unitarianradio.ro címen hallgatható Erdélyi Unitárius Webrádió Kavalkád nevű ifjúsági műsorában követhető. A Kavalkád szerkesztője Rácz Norbert ifjúsági lelkész, az ODFIE elnöke. Kétlemeznyi küküllő-menti és vízmelléki népzenei válogatást tartalmaz a Haranglábi népzene. Vadbokorban, fülemile fészekben… címmel Tőkés Lóránt kissolymosi unitárius lelkész szerkesztésében. Az egyetemisták körében népszerű volt a Mikrofonközelben címmel az ODFIE, a Sapientia-EMTE és a kolozsvári Agnus Rádió közös szervezésében megvalósult tavaszi rádiós képzés. Februárban tizenkettedik alkalommal rendezik meg az ODFIE versmondó- és népdaléneklő versenyt. Nyáron tizenhatodik alkalommal hirdetik majd meg a magyar unitárius gyermek-, ifjúsági és szórványtáborokat, amelyekre tavaly közel kétszáz gyermek jelentkezett. Az egylet harmincharmadik alkalommal szervezi meg idén az „Erdélyi unitárius ifjúsági konferenciát”. /Találkozások a művészetben, a médiában és az egyházban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

Az előző években megrendezett Segesvári Középkori Fesztivál sikerein felbuzdulva a város elöljáróinak az az ötlete támadt, hogy az idéntől Középkori Karnevált fognak szervezni, ami lényegében ugyanaz, csupán a külsőségek és az időtartam változik. /Antal Erika: Karnevált szervezne fesztivál helyett Segesvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Csirák Csaba szatmárnémeti helytörténész és művelődéskutató több könyvet és számos cikket közölt már a szatmári magyar színjátszásról. A helyi kulturális hetilap, az Ilyés-Benedek Ildikó által szerkesztett Szamos idei első számában Juhász Gyula két szerelmének szatmári vonatkozásairól írt. Csirák Csaba kifejtette, „sok a feltáratlan terület és elfelejtett személyiség. A világhírű Svéd Sándor nevét sokan ismerik ugyan, de kevesen tudják, hogy Szatmárnémetiben tanult”. /Sike Lajos: Juhász Gyula múzsái a szatmárnémeti színpadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Túrterebesen a református egyházközségben a tavalyi esztendőben egyetlen leányt kereszteltek, és mindössze hárman konfirmáltak; ezen kívül három temetés és két esküvő került be a gyülekezet anyakönyvébe. Somfalvi Edit, a gyülekezet lelkésze az utóbbi időben igyekszik rábeszélni a városra költözött családokat arra, hogy iratkozzanak vissza a szülőfaluba: ez a 150 lelkes gyülekezet szempontjából sokat jelent papíron. /(fi): Túrterebes: statisztika. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 7/

Január 6-án az orosz–ukrán gázárvita miatt Romániában részlegesen, Magyarországon és a Balkánon teljesen leállt az Ukrajnán át érkező gáz, elzárták a gázcsapot. Az Európába, így Romániába is irányuló orosz földgázszállítások további korlátozására számítani lehet. Emil Boc kormányfő és Adriean Videanu gazdasági miniszter sajtóértekezleten igyekezett megnyugtatni a lakosságot afelől, hogy az orosz export leállását senki nem fogja megérezni, a kormány ellenőrzése alatt tartja a helyzetet. Videanu leszögezte: az ország stratégiai földgázkészletei fél évre elegendőek, a nyomáscsökkenés pedig legfeljebb csak Galac megyét érinti. Ott több településen dideregnek a tömházlakók. – Csíkszeredában és más Hargita megyei településen nem volt gáznyomás-csökkenés. /Ráfázunk a földgázvitára. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

A tanügyi alkalmazottak béremelését belefoglalják a költségvetési tervezetbe, az egyetemi tanárok esetében azonban sok az 50 százalékos béremelés – nyilatkozta Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. Szerinte jobb lenne, ha idén az egyetemi tanárok fizetését kevesebbel emelnék. A többi tanügyi alkalmazott esetében a 33 százalékos béremelésre van fedezet, mondta Andronescu. A szakszervezeti vezetők követelték, hogy a kormány tartsa be a törvény előírásait, tehát az egyetemi tanárok 50, a többiek pedig 33 százalékos fizetésemelésben részesüljenek. /Andronescu sokallja az 50 százalékot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Január 6-án bejelentették: Eckstein-Kovács Pétert Traian Basescu államfő tanácsadójának nevezték ki. A kinevezés újszerű, hiszen 1989 óta egyetlen román államfőnek sem volt kisebbségi tanácsosa. Elsősorban tanácsokkal kell ellátni az államfőt a nemzeti kisebbségek ügyeivel kapcsolatban. Eckstein-Kovács Péter arra fog törekedni, hogy minél valósabb képet tudjon az államelnök elé tárni a Romániában élő nemzeti kisebbségekről. Ismeretes az is, hogy Traian Basescu tanácsadói viszonylag rövid időt töltöttek az államfő mellett. Jónak tartja Markó Béla, az RMDSZ elnöke Eckstein-Kovács Péter kisebbségi tanácsosi kinevezését. Markó elmondta: Eckstein-Kovács Péter korábban kisebbségi miniszterként is tevékenykedett, s mint ilyen, alkalmas a feladat ellátására. Örömmel fogadta a hírt, értékelte az RMDSZ-es politikus kinevezését Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. A kisebbségi elnöki tanácsosi tisztség létrehozását Tőkés László és csapata is kezdeményezte a Traian Basescu államfővel zajlott 2007-es decemberi találkozón Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét javasolva erre a tisztségre, amit azonban az emberjogi aktivista végül nem vállalt el. /(P. A. M.): Valós képet nyújtani a romániai nemzeti kisebbségekről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7/ Az 52 esztendős jogász 1990 és 1992 között az RMDSZ színeiben képviselőként, 1996 és 2008 között pedig szenátorként tevékenykedett, az utóbbi négy évből háromban a szenátus jogi bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte. Az RMDSZ-en belül a Szabadelvű Kör vezetője. /Cs. P. T. : Basescuhoz szegődött Eckstein. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Ideiglenesen László Attila alpolgármester Kolozsvár polgármestere, mert a Sorin Apostu, a másik alpolgármester szabadságra ment. „Nem most fordul elő először, hogy »magyar« polgármestere van Kolozsvárnak” – jelentette ki kérdésére László Attila, arra reagálva, hogy a január 6-i román nyelvű sajtó meglehetősen nagy terjedelemben foglalkozott az üggyel, részletesen taglalva, miszerint 1944-től első alkalommal van magyar polgármestere a városnak. A városi tanács január 13-án dönti majd el, hogy Boc lemondása nyomán a két alpolgármester – Sorin Apostu (PD-L) és László Attila (RMDSZ) – közül ki veszi majd át ideiglenesen a polgármesteri megbízatást az időközi választásokig. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az RMDSZ-nek lesz-e vagy nem önálló polgármesterjelöltje a közelgő választásokon. /P. A. M. : /Nem először van „magyar” polgármester Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Fele-fele arányban kívánja elosztani a kormánynak alárendelt Kovászna megyei intézményeket az SZDP és a D-LP. Horia Grama SZDP-elnök szerint várják a bukaresti utasításokat, és aszerint járnak el, később döntenek arról, hogy kötnek-e helyi együttműködési szerződést. A háromszéki intézményvezetők kérdése folyamatosan gondot jelentett az elmúlt évek során, az etnikai arányok nem érvényesülhettek, bár hivatalosan 68 százalék magyar és 32 százalék román él Kovászna megyében, az intézményvezetői tisztségekben a magyaroknak nem sikerült elérniük a fele-fele arányt sem. A mostani kormányváltás idején a vezetők kevesebb mint fele magyar. Az RMDSZ megyei vezetői több ízben jelezték, megvédik azokat a magyar tisztségviselőket, akik bizonyították szakértelmüket, hozzáértésüket. Az RMDSZ meg akarja védeni György Ervin prefektust, aki az elmúlt négyéves tevékenységével bizonyította rátermettségét. /Farkas Réka: Kezdődik a tisztogatás? (Román vezetőt akarnak minden intézmény élére) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

Felháborító hír, hogy ,,szörnyszövetségre” akarnak lépni az országos nagykoalíció révén diadalmaskodó „megyei” pártok korifeusai, akik egymás között ötven-ötven százalékos arányban akarják „elosztani” vagy „felosztani” a decentralizált megyei és egyéb állami tisztségviselést. Háromszéknek, ennek az 1968-ban összetákolt megyének 68:32 százalék a magyar és román lakosság aránya még ma is. Ez az arány a kommunista éra tömeges betelepítési politikája, illetve a román lakosságú Bodza vidékének a minden földrajzi, gazdasági, ésszerűséget semmibe vevő, Kovászna megyének nevezett adminisztratív térséghez csatolása. A románok számarányukhoz képest most is túlreprezentáltak, ami a decentralizált tisztségeket illeti. Tiltakozni kell ez ellen a politikai, adminisztratív megszállás és nemzeti bekebelezés ellen, hangsúlyozta a cikkíró. /Sylvester Lajos: Készülő szörnyszövetség? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

A helyhatósági és a parlamenti választások új helyzetet teremtettek a politikai életben. Marosvásárhelyen a román polgármester pártja hatalomra került. A legutóbbi tanácsülésen, annak ellenére, hogy az RMDSZ-frakció kivonult, Claudiu Maior személyében PD-L-s alpolgármestert választhattak. A városi tanácsban az RMDSZ kisebbségbe került. Csegzi Sándor alpolgármester elmondta, nehéz év lesz 2009 a marosvásárhelyi önkormányzat, különösen az RMDSZ-frakció számára. Az RMDSZ-tanácsosoknak aktív szerepet kell vállalniuk a szervezetben. A körzeti RMDSZ-elnököknek rendszeres találkozókat kell szervezniük a tagsággal. Jelenleg nincsenek olyan helyiségek, ahol ezeket meg lehetne szervezni. Molnár Gábor tanácsos azt nyilatkozta a Vásárhelyi Hírlap december 30-i számában, hogy a „magyar tanácsosokat tömörítő frakció hozzásimult az új polgármester elképzeléseihez, a városvezető tükörképe lettünk”, illetve azt is, hogy a többi pártnak tulajdonképpen nincs szüksége az RMDSZ-re, idézte az újságíró. Csegzi kifejtette, az elmúlt helyhatósági ciklusban az a szemlélet került előtérbe a nyilvánosság előtt, hogy a tanács RMDSZ-frakciója magatehetetlen. Szerinte ez nem igaz. Valójában történtek előrelépések, amelyekben az RMDSZ-frakciónak oroszlánrésze volt. A közszállítás, távhő- és ivóvíz-szolgáltatás, a lakásgazdálkodás, a köztisztaság jelentősen javult. Azonban a törvények miatt nem tudják számon kérni a polgármestertől a határozatok végrehajtását, s a Kossuth utca esete is igazolja, a romániai igazságszolgáltatás a magyarok ellen van. /Vajda György: Új helyzetben a tanács RMDSZ-frakciója. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

A marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban végzett katolikus véndiákok Sanctus Emericus Baráti Egyesülete beadványt fogalmazott meg, melyben kifogásolják a hajdani iskolájuk – jelenleg Unirea Főgimnázium – épületeinek bérbeadására vonatkozó szerződés tervezetét. Szerintük ez a szerződéstervezet a katolikus oktatásra nézve előnytelen. A Sanctus Emericus Egyesület beadványát eljuttatta a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez. Ebben megírták, hogy Marosvásárhely polgármesteri hivatala és a Kolozsváron működő Status Alapítvány – mely az érsekség érdekeit képviseli – szerződést kötnek azzal a céllal, hogy a marosvásárhelyi volt Római Katolikus Főgimnázium épületét az Unirea Főgimnáziumnak adják bérbe. A bérleti díjat – a törvényes előírások szerint – a beépítetlen területre négyzetméterenként havi 1 lejben, míg a beépített felületre 1,5 lejben állapítják meg. A volt diákok szerint a szerződés szövege nem szól arról, hogy mennyi ideig érvényesek ezek az árak. Sérelmezik továbbá: a katolikus egyház beleegyezett abba, hogy a nevetségesen alacsony bérleti díjból 85 százalékot átengedjen a bérlőnek egy esetleges, de meg nem nevezett beruházásra. A bérleti szerződés tervezetét kezdetben ismertették az egyesület tagjaival, de a következő tárgyalásokra már meg sem hívták az egyesület képviselőit. Az egyesület tisztában van azzal, hogy a katolikus egyház nem veheti át és nem tarthatja fenn az épületet, azonban a kisebb épületrészre jogot formálnak, hogy a katolikus diákok itt végleges otthonra találjanak. Annál is inkább, mivel a 2004-ben újraindított katolikus líceumi osztályok ideiglenesen a Református Kollégium, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum épületében működnek. A katolikus egyház ragaszkodik ahhoz, hogy a kisebbik épületet átvegye, ehhez meg kell oldani az itt működő 16 osztály átköltöztetését, mondta el Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere. Ehhez új termeket kell kialakítani. Ezért megegyeztek, hogy a polgármesteri hivatal a bérleti díj 85 százaléka fejében elvégzi a beruházást. /Mezey Sarolta: Holtvágányra juttatják a marosvásárhelyi katolikus oktatást? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

„Nem elég a külföldről kapott forinttámogatás, helyi anyagi segítségre is szükség van” – jelentette ki Farkas Kinga, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora irodalmi gyermeklap főszerkesztője. Idén is megkapták a Szülőföld Alaptól és a Nemzeti Kulturális Alaptól a beígért pénzt, a helyi és megyei tanáccsal pedig most folynak a tárgyalások. Tavaly is ez a négy intézmény finanszírozta a lap költségvetését, de a külföldi támogatás csupán arra elég, hogy a Cimbora nyomdaköltségét fedezzék. Egyedül a magyarországi pénzalapokból nem tudna fennmaradni a Cimbora. Az anyaországi Nemzeti Kulturális Alap több erdélyi irodalmi lapot is támogat: négymillió forinttal segíti 2009-ben a csíkszeredai Székelyföld, kétmillióval a marosvásárhelyi Látó és egymillióval a kolozsvári Helikon megjelenését. Másfél millió forintot kap a Cimbora gyermekfolyóirat, egymilliót pedig a kolozsvári Szépirodalmi Páholy című internetes lap. – Farkas Kinga újdonságként említette a Cimbora online változatát. /Varga Melinda: Évindító vékony pénztárcával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Müller Péter Szomorú vasárnapja, Molière Scapinje, Závada Pál történelmi játéka – a móriczi Tündérkertből írt Bethlen – és egy Ion Fosse-színmű szerepel a Tompa Miklós Társulat új esztendőre tervezett bemutatói között – tájékoztatott Kárp György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház gazdasági igazgatója. A Müller-darab próbái már elkezdődtek – Kincses Elemér rendezésében. Kárp György az épület 2005-ben elkezdődött felújítása kapcsán elmondta, az állami támogatások akadozása miatt eddig mindössze körülbelül 33 százalékban készültek el a munkálatok. Az első vendégszereplés január 18-20. között lesz, ekkor Goldoni Legyezőjét viszik Budapestre a marosvásárhelyi színészek. Idén szeretnének Szászrégenben, Dicsőszentmártonban is fellépni. /Nagy Székely Ildikó: Vidéki vendégjátékok, közönségtalálkozók. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

Marosvásárhelyen az Ariel Ifjúsági- és Gyermekszínház idén sem csupán a legkisebbeket szólítja meg, közölte Gavril Cadariu, az Ariel igazgatója. A magyar társulat márciusban Zurinkával és A vitéz szabócskával a zalaegerszegi bábszínház által szervezett nemzetközi bábjátszó-fesztiválra utazik, majd áprilisban az egri Harlekin Színházzal való többéves együttműködés nyomán a Tavaszi Fesztiválon lép fel. Márciusban lát először nyomdafestéket a bábszínház magyar nyelvű folyóirata, az Ariel, mely a tervek szerint negyedévente jelenik majd meg. /(nszi): Folyóiratot tervez az Ariel. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

A 107-es, Magyarlóna–Brév közötti megyei út mentén levő négy falut vette célba a kutatás: a polgárosultabb Tordaszentlászlót, mint községközpontot, a hajdani (1930) Torda-Aranyos vármegye egyik legrégibb művelődési központját, a Kolozsvár külvárosához közelebb eső Magyarfenest, valamint két román falut: a kollektivizált Jára- vagy Oláhrákost, illetve a kollektivizálatlan Hesdátot. Tordaszentlászló változatos gasztronómiai kínálatán kívül, kalotaszegi látnivalókat biztosít az idelátogatóknak /Tordaszentlászlói Kalotaszegi Tájmúzeum, Jósika–Mikes–Széchen barokk stílusú kastély és dentrológiai park, a református templom és berendezése, a több mint 400 esztendős magyar iskola és tablógyűjteménye, Szent László király szobra és a királyhoz fűződő hagyományok (Szent-László kútja), a Tordai-hasadék, a Szent László-napi magyar kórustalálkozó, művészi kopjafa a falu alapításának és fontosabb történelmi eseményeinek évszámával, a millenniumi Kiserdő a honvéd emlékoszloppal, a Szentlászlói Kórus és Fúvószenekar, két hagyományőrző tánccsoport, gazdag községi könyvtár, színjátszó csoport/. Magyarfenesen a felújított árpádkori magyar római katolikus templom, a református templom szép népi varrottasaival, a kolozsvári Heltai Alapítvány által évente megrendezett Szent István-napi néptáncfesztivállal, valamint vendéglőjével vonzza a turistákat. A kutatói terepmunkát és felméréseket 41 kutató és egyetemi hallgató végezte, melynek során több mint 100 fénykép, 200 órányi hangos felvétel és 20 órányi videofelvételt készítettek a négy faluban. Tordaszentlászlón Tötszegi Tekla és Gazda Klára tanároknak a népi szűcshímzés, a női mellrevaló készítésének munkafolyamatát, szakszókincsét, ornamentikáját sikerült rögzíteniük, Magyarfenesről egy asszonyöltözetet, Hesdátról juhászati eszközöket vásároltak meg. A kutatás és felmérés teljes szintézisét Kolozs Megye Tanácsa román nyelvű dokumentumkötetben adja ki. De miért csak román nyelven? Meddig tart még ez az etnikai elfogultság? /Boldizsár Zeyk Imre: Hagyományozás – Híradás a készülő észak-erdélyi autópálya menti négy faluban végzett kutatások eredményeiről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Minden bizonnyal pozitív döntést hoz jövő héten a Kolozs Megyei Tanács szakértői bizottsága a gyalui kastély visszaszolgáltatásáról, jelezte Fekete Emőke, a tanács alelnöke. A négy sarokbástyával ellátott, mintegy harminctermes épületet és a hozzá tartozó közel 15 hektáros kastélyparkot az utolsó tulajdonos oldalági leszármazottja, a Kanadában élő Barcsay Tamás egyetemi tanár igényelte vissza. Hét éve tologatják az aktákat. A baloldali kormányok idején leállt, a jobboldaliak idején általában felgyorsult a restitúció. A gyalui várkastély első írásos említése 1439-ből való. A Bánffy-család tulajdonába került épületen 1911-ben végeztek legutóbb jelentős átalakításokat. A kastélyt 1948-ban Barcsay (született Bánffy) Katinkától vette el az állam. /Gazda Árpád: Visszatérő történelem. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

Erdélyi magyar könyvkiadók értékelték a tavalyi esztendőt, beszéltek a 2009-es tervekről. A kolozsvári Ábel Kiadót az 1990-es évek tankönyvkrízisének megoldására 2000-ben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége alapította. A kiadó egyetemi jegyzeteket is megjelentet, és irodalmi kiadványt is jegyez: tavaly adták ki Cseh Katalin A Virágárus Bácsi című verseskötetét, közölte Szikszai Attila, az Ábel Kiadó kereskedelmi igazgatója. A kiadó weboldaláról is megrendelhetők a kiadványaik. A kolozsvári Erdélyi Híradó Könyvkiadó a tehetségkutatásra és a fiatal szerzőkre koncentrál. Az Előretolt Helyőrség Könyvek sorozatában már több mint ötven könyv jelent meg, itt debütált a fiatal erdélyi magyar írók jó része. „Nálunk teljes szólásszabadság van, és a nyomdafesték is bármit megtűr, ha úgy véljük, ez érdekelni fogja az olvasóközönségünk java részét kitevő diákságot” – mondta Orbán János Dénes, az Erdélyi Híradó Kiadó igazgatója. „Két átütő tehetségű debütánsunk volt, Jancsó Noémi és Varga Borbála. Piros autó lábnyomai a hóban címmel pompás gyerekkönyvet publikált Fekete Vince, Papp Attila Zsolt pedig második verseskönyvével, a Fogadó a senkiföldjénnel váltotta be a hozzá fűzött reményeket” – összegzett az igazgató. Az idei év egyik fontos irodalmi eseménye Nagy Kálmán A csodaszampó című könyvének megjelenése lesz. Ez a gyerekeknek szóló Kalevala-átdolgozás egykor ifj. Szervátiusz Tibor illusztrációival a Jóbarátban jelent meg sorozatban. Megjelenik László Noémi kézirata, Farkas Wellmann Endre válogatott és új versei, és Ármos Lóránd is beküldte második kötetét, a Helyőrség-sorozatban pedig Dobai Bálint, Pethő Lorand és Varga Melinda kötetei készülnek. „Egyedülálló talán az is, hogy több nyelven jelennek meg könyveink, mindeddig magyarul, románul, angolul, franciául, németül, szerbül, bolgárul, albánul” – tájékoztatott Visky András, a kolozsvári Koinónia Kiadó igazgatója. Az igazgató jelentős megvalósításként könyvelte el a fiatal román drámaírók antológiáját, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel közösen jegyzett Kovács Ildikó-emlékkönyvet, Láng Zsolt provokatív Tója vagy tottja? című könyvét. Jelentősek a Koinónia gyermekkönyvei is: a Kincses Könyvek sorozatának újabb darabjában Marosvásárhely történetéről olvashatnak, és Zágoni Balázs Barni-mesék sorozatának második kötete is megjelent karácsonykor Barni Berlinben címmel. „2009-ben egy tehetséges induló prózaírót mutatunk be, Máté Angit, akinek a Mamó című kisregénye minden bizonnyal az év egyik irodalmi eseménye lesz. Jön Selyem Zsuzsa Erdei politika című könyve, de Vida Gábor mesekönyve is megjelenik Noé, az indián meg a dinók címmel. Megjelenik magyarul Mihail Sebastian Napló 1935–1944 című fantasztikus könyve Vallasek Júlia fordításában. A színházi művek között Upor László kitűnő Stoppard-monográfiája jelenik meg, valamint a francia Miriam Bloedé könyve Nagy József színházművészetéről. „A megjelentetett címek számát tekintve elmaradtunk a korábbi esztendőktől. Viszont az év végére sikerült néhány nagyon fontos könyvet kiadnunk. Gondolok itt Brandolini kétnyelvű Dialogusára, Murádin Jenő A megsebzett szobor című kötetére, a három versantológiára: 101 vers Európáról, 123 vers Nagyenyedről és 101 vers Brassóról, Biró József gyűjteményes kötetére, az Erdély beszélő köveire, vagy Balázs Sándor nagy ívű vállalkozásának első kötetére: Magyar képviselet a királyi Románia parlamentjében. Idén reményeink szerint tanulmánykötetet adunk ki Kelemen Lajos összegyűjtött írásaiból, Csetri Elektől, Balázs Sándortól. Két képzőművészeti tárgyú kötetet tervezünk két jeles kolozsvári festőművészről: csakhogy míg a Miklóssy Gábor munkássága viszonylag jól ismert, addig a Kolozsvárról indult Corini Margitról, csak a szűk szakma tud valamit. Készítjük John Paget Magyarországról és Erdélyről szóló nagy munkájának bővített újrakiadását és Szalárdi János krónikájának szemelvényes kiadását a Téka-sorozatban” – adott képet H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó 2008-ban 43 új kötet adott ki. „Nagyon sok közülük míves, igen sok munkát igénylő, úgynevezett nehéz könyv volt” – nyilatkozta Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor és Líra kiadók igazgatója. 2009-ben körülbelül 35 könyvet adnak ki. „Nagyon jó évet zártunk, 2008-ban 61 címet adtunk ki” – vont gyors mérleget Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgatója. A szépirodalom az elsődleges, de nagy hangsúlyt helyeznek a képzőművészeti és turisztikai kiadványokra is. A Műterem-sorozat köteteiben az 50 évesnél idősebb művészek munkásságát mutatták be. Életjel címmel új sorozatot indítanak, amelyben a hetvenévesnél idősebb művészek életművét ismertetik. Az első kötet Gaál András festőművész munkásságáról szól, majd Kákonyi Csilla és Márton Árpád következik. Január 6-án különleges eseménnyel ünnepelt a kiadó: egy tárlatnyitó keretében Tőzsér József a könyvműhely 500. kötetének első példányát bemutatta: Pomogáts Béla Magyar Irodalom Erdélyben című sorozatának az első két, összevont kötetét, amely az 1909–1944 közötti időszakot öleli fel. A sikerek mellett két kolléga távozása miatt veszteségeket is megért tavaly a kolozsvári Polis Kiadó – közölte Dávid Gyula, a Polis Kiadó igazgatója Újabb kötettel gyarapították a Balassi Kiadóval közösen útjára indított Bánffy Miklós-életműsorozatot: karácsonyra megjelent a harmadik, az író összes novelláit tartalmazó kötet, és előkészületben van a negyedik is: Bánffy Miklós drámái. Fontos kiadványukként említette Benkő Levente Az őszinteség két napja című dokumentumkötetét a romániai magyar írók 1956-os kiállásáról, valamint a Kriterion gyergyószárhegyi írótáborainak dokumentumait tartalmazó Szekértábor a Szármány-hegy alatt című könyvüket. „Sikerkönyvként” az igazgató Murádin Jenő a kolozsvári Mátyás-szoborról és alkotójáról, Fadrusz Jánosról írott, 2002-ben megjelent könyvét említette, amelyet az Unipan Helga könyvtervező által újragondolt kivitelben, a korábbinál sokkal gazdagabb képanyaggal tavaly újra kiadtak. A Polis hozza majd a minden eddiginél teljesebb Dsida-összest, amelyet Láng Gusztáv ajánlott fel a kiadónak. Ott van még a Molter-levelezés 1938–1944-es évek izgalmas írói leveleit tartalmazó negyedik kötete. Az 1992-ben alakult csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó elsődleges céljának a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos kiadványok megjelentetését tekinti. Magyarhermány kronológiája rekordidő alatt fogyott el, a Sztálin és a székelyek című könyvükből sem sok maradt. A marosvásárhelyi könyvvásár legszebb könyv- versenyében tavaly a Pro-Print kapta az első és a második díjat is a Székelyföldi vízkerekek, valamint a Szép és kies kertek című kiadványaiért, összegzett Burus Endre, a Pro-Print Könyvkiadó igazgatója, aki a már meglévő sorozatok, a Magyar kisebbség könyvtára, Források a romániai magyarság történetéhez, valamint az Ignácz Róza-életmű bővítését és több más kiadványt is tervez a 2009-es esztendőre. /Új könyvek 2009-ben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

Rengeteg vendég látogatta meg a szeretetotthont, a bélfenyéri Szent Márton Gyermekotthont. Szentestén a falubeli fiatalok karácsonyi színdarabot mutattak be. Kiss Márton, a település plébánosa, az otthon vezetője arról is mesélt: sok látogatójuk (magyarországiak és Bihar megyeiek egyaránt) volt az ünnepek idején. Ajándékokat is kaptak az otthonban nevelkedő gyerekek. /Tóth Hajnal: Tenni valamit a közösségért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 7.

Rendkívüli energetikai helyzetet hirdettek január 7-én a román hatóságok, miután teljesen megszűnt az országba érkező orosz gázexport. Adriean Videanu gazdasági miniszter szerint a „rendkívüli energetikai helyzetet” törvény szabályozza, amely rendkívüli intézkedéseket tesz lehetővé ilyen esetekben. Így például a hőerőművek versenytárgyalás nélkül szerezhetik be az üzemelésükhöz szükséges alternatív energiaforrást, elsősorban a kőszenet. A súlyos a helyzetet sem a lakosság, sem a közintézmények nem szenvedik meg, – hangsúlyozta Videanu. Románia földgázfogyasztásának körülbelül 30 százalékát fedezi importból, rendes körülmények között napi 10 millió köbmétert kap Oroszországtól. /Cs. P. T. : Rendkívüli román helyzet. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Tántoríthatatlan Emil Boc kormányfő a nyugdíjasokra vonatkozó rendelettel kapcsoltban, bejelentette, csakis civil szerződéssel dolgozhatnak a nyugdíjasok, és kaphatnak nyugdíjat is. A belügy-, a pénzügy- és a munkaügyi miniszter korábban elismerte, hibás a kormányrendelet, amely választásra kényszeríti az állami vállalatoknál dolgozó nyugdíjasokat fizetésük és nyugdíjuk között. Boc hozzátette, január 8-án közlik a pénzügyi és munkaügyi minisztériummal a pontosításokat. A tanügyminiszterhez hasonlóan az egészségügyi miniszter is „hibaigazítást” kért a kormányfőtől a kormányrendelet kapcsán. Az utóbbi, Ion Bazac arra hivatkozva, hogy a hazai egészségügyi rendszer nagymértékű szakorvoshiánnyal küzd, javasolta, a nyugdíjas orvosokkal kössenek ideiglenes munkaszerződéseket, amelyek akkor járnak le, amikor az általuk betöltött állást új szakorvosok versenyvizsgával el tudják foglalni. A kormányfő elfogadta Bazac javaslatát. /O. M. : Boc: civil szerződéssel dolgozhat a nyugdíjas. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Búcsút mondhatnak valamennyi, a helyhatósági választások után szerzett tisztségnek a liberálisok és az RMDSZ. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) igényt tart minden olyan közigazgatási tisztségre, amelyet a jelenleg ellenzékben lévő két párt jelöltjei töltenek be. Ide tartoznak a megyei tanács alelnöki, és az alpolgármesteri tisztségek, illetve a megyei hivatalok vezető pozíciói, de még a prefektusi és alprefektusi funkciók is. /Sz. K. : Megkívánta az RMDSZ-es tisztségeket a PSD. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

A megyei egészségügyi igazgatóságokkal kezdi a leváltásokat a Boc-kormány. A kormányrendelet szerint ugyanis „az egészségügyi rendszer reformjának felgyorsítása érdekében” ezeket a közintézményeket át-(azaz voltaképp vissza-)keresztelik „hatóságból” „igazgatósággá”. Ez azt jelenti, hogy az illető intézmények vezetői tisztségeibe annakidején versenyvizsgával került személyek munkahelye gyakorlatilag megszűnik, és a jogilag új (voltaképpen csak névváltoztatás nyomán létrejött) intézmények vezetői tisztségeit ismét versenyvizsgával foglalhatják el az új igazgatók. „A megyei egészségügyi igazgatóságokat minden választás után újraszervezik, mert ezzel a módszerrel lehet elegánsan lecserélni a vezetőséget” –állapította meg Deme Judit, a Kovászna Megyei Egészségügyi Hatóság igazgatója. /Salamon Márton László: Trükkös tisztogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Megrövidítették a megyét! – ezzel a címmel írta legfrissebb bejegyzését internetes naplójába Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki kifogásolja a Boc-kormány döntését, melynek következtében Hargita megye mintegy egymillió eurónyi fejlesztési forrástól esik el. A sürgősségi kormányrendeletével a kormány elvonta mindazokat a pénzeket, amelyeket a 2008-as évben a megyék nem költöttek el. Ezzel Hargita megye 1 millió eurónyi fejlesztési forrástól esett el. Nagyon sok települési, megyei önkormányzat súlyos millióktól esett el, mert időjárási, műszaki okokból, (a legtöbb esetben a november végén kapott pénzekről van szó), év végéig nem tudták elkölteni a kiutalt összeget. Emiatt elveszített azt a pénzt, amely a Szent Anna Kisegítő Iskola campusa műszaki-gazdasági dokumentációjának elkészítésére volt előirányozva, továbbá a regionális szeméttározó felé vezető út javítására szánt pénz, három megyei út felújítására előirányzott összeg, valamint a csíkszeredai poliklinika teljes felújítására elkülönített pénz. A megye több településén hasonló a helyzet. /Forró-Erős Gyöngyi: Megrövidítették a megyét! = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

Idegesítő, ha a láncfűrésszel támadó, tetten ért és őrizetbe vett fatolvaj egy nappal később szabadon van – fogalmazott Mircea Olaru alezredes, a Hargita megyei csendőrparancsnok. Rossz nézni, milyen könnyedén engedi el a bíróság a nehezen előállított bűnözőket – A jegyzőkönyvezett kihágások száma 53 százalékkal nőtt. /Hompoth Loránd: Kedvez a jogrendszer a fatolvajoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

A Siculicidiumra, a madéfalvi vérontásra, annak áldozataira emlékeztek június 7-én Madéfalván. A megemlékező ünnepség a katolikus templomban, szentmisével kezdődött, majd a Siculicidium-emlékműnél tartottak ünnepi rendezvényt annak a 400 székelynek az emlékére, akiket 1764. január 7-én hajnalban az osztrák hadsereg mészárolt le. „Annak ellenére, hogy a magyarságot a történelem nem kímélte, történnek még csodák a Kárpát-medencében, egyik ilyen csoda a megmaradás” – emelte ki ünnepi beszédében Kelemen Hunor parlamenti képviselő. /Horváth István: A Siculicidiumra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./