Megosztó ügynek nevezte a 2006-ban Nyitrán megvert Malina Hedvig esetét, és nem fogadta el a Szlovák Atlanti Bizottság kitüntetését Martin Bútora, Szlovákia volt washingtoni nagykövete. A 15. születésnapját ünneplő, az ország euroatlanti kapcsolatainak erősítésére létrehozott Szlovák Atlanti Bizottság két olyan politikust akart kitüntetni, aki a szervezet szerint sokat tett az ország nyugati irányultságának erősítéséért. Az egyik jelölt, Robert Kalinák szlovák belügyminiszter elfogadta a díjat, a másik, Martin Bútora nem ― s éppen Kalinák miatt. Bútora beszédében csalódottságának adott hangot: ,,Mindazok, akik korábban sokat fáradtak Szlovákiáért, csak nagyon korlátozott mértékben vehetik ki részüket az ország sorsának alakításából. Ez sajnos, azért következett be, mert napjainkban olyan politikai stílus honosodott meg, amelyik a hidak építése helyett megosztja az embereket, növeli a társadalomban levő feszültséget, a nacionalizmus vírusát hinti el, szembeállítja egymással a társadalmi csoportokat. Számomra ilyen fájdalmas megosztó ügy Malina Hedvig esete” ― mondta beszédében a volt diplomata. /Visszautasította a kitüntetést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./

Egyetlen ifjúsági szervezet sem maradt meg olyan tartósan, és nem nevelt olyan hatékonyan, mint a százegy éve elindított cserkészmozgalom – hangsúlyozta Szabó Lajos plébános, kanonok a sepsiszentgyörgyi Tanulók Háza udvarán december 20-án megszentelt emlékmű avatóján. A világcserkészet megalapítója, Robert Baden-Powel (1857–1941) emlékére a 2007-es centenáriumi esztendőben felállított, Urszuly Sámuel sepsisbükszádi kőfaragó által kidolgozott andezittömbbe elhelyezett rézplakett Petrovits István képzőművész munkája, az emlékjelállítás kezdeményezője a sepsiszentgyörgyi Dr. Kovács Sándor Cserkészcsapat. /(Fekete): Cserkészemlékművet avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./

Az Áprily-estek záró rendezvényeként Nagyenyeden is megemlékeztek a Bibliáról, a „könyvek könyvéről”. Lőrincz Konrád felenyedi református lelkipásztor tartott előadást. „A magyar nyelvnek csodálatos módon sikerült meghódítania a Bibliát és magyar Bibliává tennie” – jelentette ki. Az 1400-as évek közepén két ferencrendi szerzetes fordította le mindkét testamentum egyes írásait. Később következtek a már protestáns, de nem teljes fordítások, pl. Komjáthy Benedek vagy Pesti Gábor munkái. Sylvester János végre a teljes Újszövetséget lefordította. Ajánlásában nagy örömről beszélt, amiatt, hogy az evangélium végre elérkezett a magyar néphez: „Az ki zsidóul és görögül és végre deákul/Szól vala rigen, szól neked az itt magyarul/ Minden nipnek az ü nyelvin, hogy minden az Isten/törvinyin iljen, minden imádja nevit”. Később Tinódi Sebestyén és Batiz András verses énekbe szedték a Biblia szövegét. Számottevő Méliusz Juhász Péter munkássága, aki ószövetségi szövegeket fordított (1565) az eredeti héber szöveg alapján. Végül megszületett a Károli Gáspár nevével fémjelzett, Bornemissza betűivel és nyomdájában elkészített ún. Vizsolyi Biblia (1590). A katolikus egyház Káldi György jezsuita szerzetes révén 1626-ban Bécsben jelentette meg magyar nyelvű bibliáját. Győrfi Dénes, a Dokumentációs Könyvtár igazgatója bemutatta a könyvtár legszebb és legrégibb bibliáit. Többek között itt található a Biblia Sacra, Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Misztótfalusi Kis Miklós saját bibliái és Gróf Mikó Imre könyvtárából származó bibliák. /Bakó Botond: A magyar Biblia története. Évzáró Áprily-est a Bethlen Dokumentációs Könyvtárban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

Csendes Napokat rendeztek idén is, december 16–17. között a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. Ezúttal a diákok és tanárok gyűjtést kezdeményeztek, ajándékokat készítettek és bocsátottak vásárba, hogy segítsenek az iskola egyik volt diákján, akinek életét csak összefogással menthetik meg. A műtét hozzávetőleg 200 ezer euróba fog kerülni. A diákság apraja-nagyja csapatokba verődve készített karácsonyfa díszeket, adventi koszorúkat, üdvözlőlapokat, ezeket a másnapi vásárban értékesítették, a befolyt összeget felajánlották a műtétre, de a véndiákok segítségét is kérik. /Dvorácsek Ágoston: Nagyenyed – Csendes Napok a Bethlen Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

Visszaküldte az alkotmánybíróságnak az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását előíró törvény módosított változatát a román államfő. Traian Baescu újabb alkotmányossági kifogásokat talált a Dan Voiculescu kezdeményezte jogszabályban, melyet már korábban az alaptörvénnyel ellentétes, az emberi jogokat sértő és az újraállamosításhoz vezető tervezetnek nevezett. Baescu szerint a törvény nem felel meg az Európai Jogok Európai Egyezményének, ugyanakkor a hatalmi ágak szétválasztását is figyelmen kívül hagyja. Az alkotmánybíróság korábbi döntésében úgy vélekedett: a tervezet nem mond ellent az ország alaptörvényének. – A Konzervatív Párt (PC) által beterjesztett törvénymódosítás gyakorlatilag gátat vetne a kommunizmus idején államosított ingatlanok természetben történő visszaszolgáltatásának. /Lázár Lehel: Ismét az alkotmánybíróság előtt az ingatlantörvény. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./

Különösebben nem aggódnak a megyei közintézményeknél dolgozó magyar igazgatók az RMDSZ ellenzékbe vonulása miatt, mert versenyvizsgával foglalták el tisztségüket, így politikai okokból nem távolíthatók el. „Egyelőre nem tágítunk” – mondta Schmidt Loránd, a Maros Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő egyelőre nem érzi, hogy veszélyben forogna állása. Több mint egy évtizede áll a Kovászna megyei tanfelügyelőség élén, leváltását már a PSD-kormány idejében szorgalmazták a helyi román politikusok. Borúsabbnak látja a jövőt Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség igazgatója. „Egyelőre ugyan nincsenek leváltásokra utaló jelek, de mivel a munkaügyi minisztériumnak megváltoztatták a nevét, a jövőben bármi lehetséges” – mondta. Szatmár megyében a szociáldemokraták már a helyhatósági választásokat követően nyílt jelét adták annak, hogy bosszút állnak az RMDSZ-en, amiért az úgymond kiszorította őket a hatalomból. Jogos az RMDSZ aggodalma, szögezte le Borbély László képviselő. Kelemen Hunor ügyvezető elnök kilátásba helyezte, hogy szükség esetén polgári engedetlenséghez folyamodnak, de Borbély László szerint nincs nagy sikerük az ilyen kezdeményezéseknek. /Bizakodnak a magyar igazgatók. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

Frunda György szenátor szerint a két párt hadakozása miatt a jelenlegi kormánykoalíció nem fog sokáig élni. „Eljön a mi időnk is, de meg kell erősödnünk” – jelentette ki. /Frunda nem akar négyévi ellenzékiséget. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./

Újra menetrend szerint közlekednek a vonatok Magyarországon, miután a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) december 22-én 24 órától a karácsonyi ünnepekre való tekintettel felfüggesztette a sztrájkot. Megegyezés továbbra sincs, Gaskó István, a VDSZSZ elnöke kijelentette, hogy ha a sztrájkbizottság úgy látja, elérkezett az idő, újraindítják a sztrájkot. A VDSZSZ, Magyarország egyik vasúti szakszervezete a hét nagyból, kilenc napig sztrájkolt. A december 13-án éjfélkor újrakezdett, először csak Kelet-Magyarországra kiterjedő határozatlan idejű munkabeszüntetés a február 1-jén megkezdett, de többször felfüggesztett „gördülő sztrájk” folytatása volt. /Kánya Gyöngyvér: MÁV: sztrájkszünet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

Az oktatási tárca elismerte: tehetetlenül szemléli, hogy a hazai egyetemeken könnyedén jutnak törvénytelenül diplomához a külföldiek. „Nincs Romániában központi nyilvántartás arról, hány külföldi diák tanul az országban, ugyanakkor nem létezik egységes módszer arra sem, hogyan lehetne ellenőrizni a külföldi diákok oktatásával is foglalkozó egyetemek, főiskolák tevékenységeit” – összegzett a minisztérium ellenőrző testülete azután, hogy vizsgálat alá vett 12 romániai orvosi és fogorvosi egyetemet. Az ellenőrzésekre májustól kezdődően az olasz hatóságok kérésére került sor, miután kiderült, hogy Olaszországban olyan személyek dolgoztak fogorvos-technikusként, akik gyakornokoskodásukkal egyidőben szereztek egyetemi oklevelet Romániában. A legtöbb rendellenességet az aradi Vasile Goldis Egyetemen, a Nagyváradi Egyetemen, a iasi-i Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint a bukaresti Titu Maiorescu Egyetemen tapasztalták. Az olasz nagykövetség már 2000-ben figyelmeztette az akadémiai akkreditáló tanácsot a csalásokra, amikor kiderült, 63 olasz állampolgárnak a iasi-i orvosi egyetemen szerzett diplomája törvénytelen. Két éve a nagyváradi felsőoktatási intézmény olyan tantárgyakból is adott diplomát, melyeket Romániában nem is oktatnak. /O. M. : Zöld út a hamis a diplomáknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

Az üzleti szféra bevonásával próbálja előteremteni a jövő évi költségvetése egy részét a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Erről Kató Béla, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid László rektor és Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja beszélt a Krónikának. A kuratóriumi elnök elmondta, arra alapozzák az üzletemberek bevonására vonatkozó elképzelésüket, hogy a Romániában befektető magyarországi vállalkozók általában hiányolják a megfelelően képzett munkaerőt. Dávid László rektor bizakodó. „Rendezvényeket finanszíroztak, laborberuházásba segítettek be, jelképes támogatásokat nyújtottak. A kérdés csak az, hogy mennyire mélyen nyúlnak a zsebükbe. ” A rektor szerint ahhoz, hogy az egyetem költségvetésének akár negyedrészét is támogatásokból biztosítsák, szemléletváltásra van szükség. A kolozsvári kar dékánja, Tonk Márton szerint az egyetem év végi zavartalan működése is bizonyítja, hogy sikeres volt a törekvés. A Sapientia Alapítvány a 2008–2009-es tanévben 18–19 százalékos önrész biztosítását vállalta. Ennek egy részét a tandíjakból, másik részét a támogatásokból próbálják előteremteni. A magyar költségvetési támogatás 2007-ben 1,278 milliárd forint, 2008-ban pedig 1,322 milliárd forint volt. Ezen a Partiumi Keresztény Egyetemmel is osztozni kellett. Utóbbi a támogatás 30 százalékát kapta. A Sapientia vezetőinek a magyar állam képviselőivel sikerült megállapodni a normatív támogatásról: a magyar állam ugyanúgy a diáklétszám szerint állapítja meg a Sapientiának nyújtandó támogatást, és ugyanazokat a szorzókat alkalmazza, amelyeket a román állam alkalmaz például a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán tanuló diákok esetében. „Ez a rendszer biztonságot ad nekünk – nyilatkozta Dávid László. – Ha azonban életbe lép a tanári fizetések 50 százalékos emeléséről szóló jogszabály, felborulhat a jövő évi költségvetés. ” A román államnak is be kell szállnia az egyetem támogatásába. Kató Béla szerint a román diplomaták és az EU többnyelvűségi biztosa, Leonard Orban is gyakran pozitív szellemben hivatkozik a Sapientiára, amikor a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről kérdezik őket. A román állami támogatás legfontosabb feltétele, hogy a Sapientia megszerezze a végleges állami akkreditációt. „A 2009-es esztendő erről kell hogy szóljon” – nyilatkozta Kató Béla. Az érvényes jogszabályok szerint az egyetem akkreditálását akkor lehet kérvényezni, ha az intézmény három szakja már megkapta a végleges működési engedélyt. A Sapientiának négy szakát akkreditálta eddig a bukaresti szakhatóság. A csíkszeredai karon a szociológia, a könyvelési informatika és a román–angol szak, a marosvásárhelyi karon pedig az informatika szak kapta meg a végleges engedélyt. Folyamatban van még két vásárhelyi szak, a pedagógia és az agrárközgazdaság akkreditálása, és a múlt héten újabb hat szak dossziéját vitték az egyetem képviselői Bukarestbe. Ezek között volt a marosvásárhelyi számítástechnika, automatizálás, mechatronika és kommunikáció szak, a csíkszeredai általános gazdaságtan és a kolozsvári környezettudományi szak dossziéja. /Gazda Árpád: A magántőke bevonásával növelné költségvetését a Sapientia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./

Böcskei László temesvári általános helynököt nevezte ki december 23-án XVI. Benedek pápa nagyváradi római katolikus megyés püspökké a nyugalomba vonuló Tempfli József helyére. Az új püspök 1965. július 11-én született a Temes megyei Gátalján. Érettségi után a gyulafehérvári teológián folytatta tanulmányait. 1990. július 24-én szentelték pappá Temesváron. Sebastian Kräuter akkori temesvári megyés püspök 1991-ben püspöki titkárrá nevezte ki. 1999. augusztus 28-a óta vikáriusként tevékenykedett a püspökségen. „Temesváron kifejtett tevékenységét a klérus és a hívek egyaránt értékelték. Éppen ezért elszomorít bennünket Böcskei László távozása. A jó Isten óvja meg minden rossztól, adjon neki sok erőt és sok boldogságot egyházvezetői tevékenységében” – olvasható Roos Márton temesvári megyés püspök sajtóközleményében. Böcskei Lászlót március 7-én szentelik püspökké a nagyváradi római katolikus bazilikában. A bejelentés után Fodor József vikárius bejelentette, hogy ő is visszavonul az általános helynöki tisztségből, ugyanis az egyházon belül nagyon sok egyéb teendő hárul rá. „Csak akkor maradok, ha az új püspök felkér” – szögezte le Fodor József. /Böcskei László váltja Tempfli Józsefet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./ Az eddig szolgált Tempfli József megyés püspök három éve kéri az engedélyt nyugdíjazására. „A munkakönyvemben már 59 ledolgozott év szerepel. Jöjjenek a fiatalok, hogy fiatalos lendülettel tovább tudják vinni egyházmegyénk ügyét. Tizenkilencedik éve vagyok püspök, igyekeztem utolsó percig mindent megtenni, amit tudtunk, visszaszereztünk. A vikárius úrral mindvégig együtt dolgoztunk, és az eltelt idő alatt egyetlenegyszer sem történt meg, hogy megbántottuk volna egymást. ” Egész életében annyi segítséget és szeretetet kapott, nyilatkozta Tempfli József, „hogy ha még ötven évig éltetne az Úristen, és ezután már nem kapnék semmit Istentől és embertől, akkor sem tudnám visszaszolgálni a sok jót. ” Hozzátette: „Ha valakit valaha megbántottam, most kérek elnézést és bocsánatot. ” /Borsi Balázs: Nevesítették az új katolikus püspököt. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 24./

Megkoszorúzták az 1989 decemberében Aradon a várhíd lábánál mártírhalált halt Tóth Sándor kopjafáját. Rövid megemlékezést, imát mondott Timotei Seviciu aradi ortodox püspök, Király Árpád marosi főesperes és Valentin Voicila a forradalom aradi vezéralakja. Ezt követően Bognár Levente alpolgármester vezetésével egy kisebb csoport Hódmezővásárhelyre utazott, hogy megkoszorúzzák Tóth Sándor sírját. /Irházi János: Koszorúzás a kopjafánál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselőnek lejárt a mandátuma. A tulajdon-visszaadásokért harcoló honatyát RMDSZ-es „csapattársai” távolították el a politikai élettől. Kilépett az RMDSZ-ből, tanítani fog a továbbiakban és folytatja tudományos munkáját. Parlamenti tevékenysége nagyon sok személy számára kényelmetlenné vált, ezért követtek el mindent, hogy megszabaduljanak tőle, vallja Garda Dezső. Magas rangú RMDSZ-es tisztségviselők mindent elkövetnek, hogy Garda ne lehessen rajta az RMDSZ listáján. Egyes gyergyói személyek megkeresték az országos vezetést, s együtt fogalmazták meg a tőle való megszabadulás igényét. Garda a képviselői mandátumot azért vállalta, hogy a tulajdon-visszaszolgáltatásban segítse Székelyföld lakóit. Az RMDSZ-szel akkor alakult ki konfliktushelyzet, amikor Garda rájött, itt tulajdonképpen nem is a tulajdon-visszaszolgáltatásról van szó. Igaz, bizonyos embereknek visszaadják a vagyonukat, vagy éppen legelő helyett erdőt juttatnak nekik, de a kisembereket, közel felét a székely közösségnek kijátsszák, erdők helyet csutakost szolgáltatnak vissza. Az egyszerű emberek érdekét szolgálta, ez okozta a vesztét. Garda szerint az új kormány idején Székelyföldre a támogatások éppen úgy fognak jönni, mint eddig, csak ezúttal azt a közösség kapja, nem úgy, mint az elmúlt négy esztendőben, amikor egy szűk klientúra jutott hozzá. /Balázs Katalin: Élet az RMDSZ után. Garda Dezső: A kisember-képviselet okozta vesztemet. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), dec. 24./

Elégtétellel állapítja meg a nyugdíjba vonuló Hegyi István csíkszeredai református tiszteletes: szerették hívei, szerették a város lakói és szerette magyar népe. Nagyapja választotta először a papi hivatást, apja is pap lett. Hegyi István a nagyenyedi kollégium diákja volt, rossz származása miatt egyetem helyett maradt a kőműves, napszámos munka Székelyudvarhelyen, közben pedig játszott a város kézilabdacsapatában. Elvégezte a református teológiát, a csíkszentmártoni szórványgyülekezetbe került, megszerette a szórványszolgálatot. Tizenöt falu református híveit látta el, miközben nagyon sok jó barátra talált. 1986-ban került Csíkszeredába. Itt is úgy végezte a szolgálatot, mint a szórványban: felkereste híveit, a más vidékről érkezett embereket igyekezett bevonni a közösség életébe. Szolgálata kezdetén a csíkszeredai reformátusok mintegy 870-en voltak, mára 2200-ra emelkedett számuk. Egy katolikus tömb közepén volt református pap. Sikerült Csíkszeredában templomot emelni, tíz év alatt felépült a templom, 2000 szeptemberében az Erdélyi Református Egyházkerület akkori püspöke, dr. Csiha Kálmán hirdetett igét a templomavatón. /Sarány István: Akit szerettek az emberek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

,,Európa jövője a keresztény gyökereken alapszik, amelynek letéteményesei vagyunk. Ez az identitásunkból fakadó elhivatásunk, függetlenül attól, hogy katolikusok, protestánsok, anglikánok, ortodoxok vagy más valláshoz tartozóak vagyunk. Keresztény gyökereink nagyon erősek, és kötelességünk azokat védelmezni. ” – többek között ezekkel a szavakkal nyitotta meg december 9-én Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke a brüsszeli parlamenti épületben első alkalommal rendezett európai bibliakiállítást, amelynek kezdeményezője Tőkés László püspök, független EP-képviselő volt, fővédnöke Sólyom László magyar köztársasági elnök. Másnap, a szintén Tőkés László által indítványozott Keresztény Európáért program keretében tartott Kereszténység és Európa című konferencia résztvevői – köztük erdélyi református lelkészek, egyházközeli értelmiségiek – egyetértettek abban, és ezt a tanácskozás záródokumentumába is belefoglalták, hogy az Európai Unióban a ,,gazdasági érdekeken túlmenően az egymással egyesítő, közös értékeknek kell érvényesülniük”. Az Európai Parlament hétszáznyolcvanöt képviselője évente száz-száz látogatót hívhat meg saját költségén, ezt valamennyien ki is használják. December 8-11-e között Tőkés László egy harminchét főnyi látogatócsoportot fogadott vendégül Erdélyből, két felvidéki résztvevővel. Tőkés László elmondta, Hans Gert Pöttering EP-elnök jelenléte a bibliakiállítás megnyitóján nagy megtiszteltetés az egész Kárpát-medencei magyarság számára, és ez azért is bír különleges jelentőséggel, hiszen ,,keresztyénségünk a szekularizált nyugati világban nagyon háttérbe szorult, és itt, az Európai Unióban, az Európai Parlamentben is tovább él a francia forradalomban eredeztethető egyfajta szublimált egyházellenesség. Én, aki Kelet-Európából jövök, az ateista kommunizmus örökségével, megrökönyödéssel kerülök a ló másik oldalára, ahol egy vallástalan, szekuralizált világ vallásidegenségével találkozom. Megítélésem szerint fontos, hogy a kereszténységet, a keresztény gyökereinket, amelyek kimaradtak az európai alkotmányból, mértékadó módon és méltó módon képviseljük”. Tőkés László szerint ,,Európa mélységes erkölcsi válságban van, a gazdasági, pénzügyi és egyéb válságok ezt háttérbe szorítják, márpedig talán az európai keresztyénségnek ez a legsúlyosabb válsága”. Ilyen körülmények között keresi a szövetségeseket, és talál társra ,,más képviselőkben, katolikus istentiszteleti csoportokban, főként lengyel képviselők körében, protestáns imareggeli közösségben, ortodoxok társaságában, akik itt is gyakorolják a hitüket”. A nagyváradi püspök indítványozza, hogy a jövő esztendőben hozzanak létre egy ,,keresztény pártállású” frakcióközi csoportot, ,,amelyik tudatos és hitvalló módon lenne képes képviselni hitünkből fakadó értékeinket, erkölcsi és világrendünket, mert szét vagyunk szóródva a szekularizált, laicizált Európában, nem mutatkozik eléggé meg a mi hitünk és identitásunk. János Pál pápa szerepe, az EU alapító atyáinak öröksége viszont jó kezdetet jelent ahhoz, hogy most se hagyjuk elfakulni a mi hitünket, és egyházunk értékeit jelenítsük meg az Európai Unióban és ezen belül itt, a parlamentben. ”,,A Gutenberg-galaxis harmóniájában a mai napon az ország nélküli népekkel is találkozunk – a skótok, a walesiek, a katalánok, a baszkok, a frízek, a lappok és a cigányok nyelvén megszólaló Ige által” – mondta a bibliakiállítás megnyitóján angol nyelven Tőkés László. A magyar kezdeményezésre létrejött, az európai nyelveken kiadott bibliák tárlatán Hans-Gert Pöttering azt hangsúlyozta, ,,Isten minden nyelven beszél, de ma kiemelten magyarul”. Az EP elnöke megköszönte Tőkés Lászlónak a kiállítás szervezését, aki ,,Európa egy olyan régiójából érkezett, a Partiumból, amely népének évszázadokon keresztül harcolnia kellett vallási és személyi szabadságáért”, és kiemelte, hogy ,,nekünk, keresztényeknek kötelességünk harcolni minden vallási meggyőződés védelméért”. A bibliakiállítás megnyitóján Sólyom László felolvasott üzenetében leszögezte, hogy az ,,Ó- és Újszövetség nem kizárólag vallási dokumentum, hanem nyelvi, filozófiai, művészeti forrás, amelyből gazdagon merítettek Európa népei”. A konferecián Gál Kinga magyarországi EP-képviselő a családon belüli és a társadalomban is megnyilvánuló egymás iránti szeretet szerepét hangsúlyozta; Fejes Anzelm Rudolf, a nagyváradi római katolikus premontrei rend prépostja a keresztény nevelésről beszélt; Inzce Zsolt, a sepsiszentgyörgyi szemerjai református gyülekezet lelkésze az egyházi oktatás hazai nehézségeit ismertette; Csíki Sándor, az Erdélyi Nagycsaládosok Szövetségének elnöke a családok értékteremtő szerepét hangsúlyozta; Forró László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület tanácsosa az egyházaknak a fenntartható fejlődésben betöltött szerepéről beszélt; Surján László magyarországi EP-képviselő szerint az európai ember boldogtalan, nem vállalja vallási önazonosságát, és míg a kelet-európaiak négy évtizedes vallási üldözöttség idején veszítették el hitüket, a nyugati ember önként mond le vallásosságáról. /Fekete Réka: Keresztény misszió a gyökértelenné váló Európában (Tőkés László helytállása Brüsszelben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./

Balázs Katalin, a Hargita Népe gyergyószentmiklósi tudósítója kapta idén a Bálint András-díjat. A lap néhai munkatársának emlékére létrehozott alapítvány kuratóriuma nevében adtát át december 23-án a kitüntetettnek az emlékplakettet. A család és az ünnepség résztvevői a díjátadás után a temetőben gyertyát gyújtottak és Bálint Andrásra emlékeztek. Bálint András-emlékdíjat az kapja, aki tehetséggel, példaszerű tartással és elkötelezettséggel, ígéretes publicisztikai színvonalon szolgálja és képviseli a régió magyarságának érdekeit. /Bajna György: Bálint András-díj Balázs Katalinnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

Táncházzal egybekötött irodalmi felolvasóestet tartottak az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy és az Erdélyi Magyar Írók Ligája fiatal művészei a nagykárolyi Szent László Közösségi Házban. A szerzőket Bréda Ferenc író, kolozsvári egyetemi adjunktus mutatta be. Mint mondta, kötelességüknek érezték eleget tenni Ármos Lóránd nagykárolyi költőbarátjuk meghívásának, hiszen a városnak komoly irodalmi múltja van. Elsőként Ármos Lóránd mutatkozott be, akit tréfásan a legnagyobb magyar költőnek (204 cm) titulálnak a rendezvényre hívó plakáton. Mint kiderült, az írók-költők nem az irodalomból élnek, mindegyiküknek van polgári foglalkozása is: Ármos például ügyvéd Budapesten, a Székelyudvarhelyről érkezett másik három előadó közül pedig Farkas Welmann Éva angoltanárnőként tevékenykedik, és doktori tanulmányait folytatja. A kötött versformákat kedvelő költőnő verseit kitörő tapssal fogadta a közönség. Murányi Sándor Olivér végzettsége szerint német szakos tanár, és amellett, hogy induló prózaíró, háromdanos karatemester is. „Meg kell szólítanunk a közönséget, és ehhez olyan eszközöket kell használnunk, amelyek összehozzák a hasonló érdeklődésű embereket. Az a gond a mai világgal, hogy az átlagember huszonnégy óra alatt többet számol, mint olvas” – vélekedett Murányi. Negyedikként Bálint Tamás közgazdászt ismerhették meg a károlyiak: az ifjú poéta komoly, filozofikus hangulatú verseivel mutatkozott be. Megjelent a budapesti Márton László regényíró is, aki a nagykárolyi gróf Károlyi Sándorról trilógiát írt. /Végh Balázs: Táncos, irodalmi találkozó. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./

Megjelent Kozma Mária: Nők (is) az időben /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ című könyve. A szerző könyvében kiváló nők életét ismerteti, a színes művelődés- és szellemtörténeti keret az élet női oldalát kitágítja. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

A 2008-as esztendő karácsonyának másodnapja, december 26-a új fejezetet nyit Nyárádszereda, a Nyárád mente, a történelmi Marosszék életében. Maros megye legmagyarabb kisvárosának piacterén, Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobrával átellenben mintegy 25-30 résztvevő jelenlétében (nagyjából ennyi az ortodox hitű lakosság száma a háromezres Nyárádszeredában), sűrű keresztvetések közepette, fél tucat pópa részvételével elkezdődött a páratlan ceremónia. Egy darab központi földterület, a főtéri park északi része az első román világ idején a görög katolikus vallásúak birtokába került. A kommunizmus idején – köztudomásúlag – ezt a felekezetet törvényen kívül helyezték, ezért ennek hívei szinte mind egy szálig beálltak a római katolikus magyar egyház soraiba. Annak ellenére, hogy a római katolikusokká lett volt görög katolikusok az egyetlen törvényes jogutódai ennek a földterületnek, az ortodoxok vallásúak – gyanús körülmények között – nemrég elbitorolták azt. December 26-án – annak ellenére, hogy tulajdonjoguk nem tisztázott – radikális lépésre szánták el magukat, mit sem törődve azzal, hogy a Nyárádszereda Polgármesteri Hivatalától nincs építkezési engedélyük, önkényes lépéssel a pópák letették ortodox templomuk alapkövét. Létezik egy érvényes kormányhatározat, amely megtilt mindenfajta építkezést a főtéren, de az „államvallás” képviselői törvények fölött állnak. Nyárádszereda lakói – akik szerint – a létező két ortodox templom bőven kielégíti a maroknyi ortodox vallású nyárádszeredai hitbéli igényeit, megdöbbenéssel fogadják a nyilvánvaló provokációt. Vajon reménykedhetnek-e abban a helybeleik, hogy a kerületében frissen megválasztott szenátor, Markó Béla – aki egyben az RMDSZ szövetségi elnöke is – megteszi a megfelelő lépéseket ezen törvénytelenség megszüntetésére? Vajon a Maros Megyei Tanács magyar elnökasszonya, illetve a Maros Megyei Tanács egyik nyárádszeredai alelnöke, aki egyben kerületi RMDSZ-elnök is, keményen kiáll a Nyárád-szeredai magyarság mellett? /Csíki Sándor: Nyárádszeredában letették a harmadik ortodox templom alapkövét. = Erdely. ma, dec. 26./

Szatmárnémetiben a római katolikus székesegyházban idén is sokan vettek részt december 24-én az éjféli szentmisén és az azt megelőző zenés előadáson. Az örömhírt Schönberger Jenő megyés püspök hirdette az ünneplő híveknek. A szatmárnémeti Láncos templomban Korda Zoltán lelkész tartott ünnepi istentiszteletet. A zsúfolásig megtelt református templomban az ige hirdetése mellett, a gyerekek karácsonyi műsora is szeretetet varázsolt a jelenlévők szívébe. /Megszületett a világ Megváltója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./

Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének karácsonyi-év végi közös koccintásán – amelyen jelen voltak a szervezet polgármesterei, alpolgármesterei, tisztségviselői – nem feledkeztek meg azokról az idén leköszönt személyiségekről sem, akik az elmúlt több mint egy évtizedben jelentős tevékenységet folytattak országos, megyei, illetve helyi szinten a szervezet keretében, Szabó Károly volt szenátorról és Pap József volt szatmárhegyi polgármesterről van szó. Csehi Árpád, az RMDSZ megyei elnöke köszönte meg kettejüknek az RMDSZ-ben és a helyi, valamint országos közigazgatásban kifejtett munkát, majd emlékplakettet nyújtott át nekik. /(fi): Emlékplakett a leköszönő tisztségviselőknek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./

Idén tizenhatodik alkalommal osztották ki Csíkszeredában a Julianus-díjakat. Ez évben a Szatmár megyei Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke is elismerésben részesült. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 1993 óta osztja ki minden évben díjait, mellyel olyan személyiségek munkáját ismeri el, akik a szórványban élő magyarok felkutatásában jeleskedtek, és segítették őket nemzeti identitásuk megőrzésében. A korábbi években az alapítvány díjazottjai között szerepelt Böjte Csaba dévai ferencesrendi szerzetes, Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató, Tőkés László lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Csoóri Sándor budapesti író, költő, Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész vagy Smaranda Enache, a Pro Europa Liga tanácsadója. Idén Lohinszky Lóránd színművész, Vekerdi József nyelvész, Jáki Sándor Teodóz katolikus pap, Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész, valamint Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke vehették át a Julianus-díjat a csíkszeredai református templomban. Muzsnay Árpádnak a közművelődés terén kifejtett tevékenységét ismerte el az alapítvány. Az ő nevéhez fűződik többek között a sződemeteri Kölcsey-, a szatmárnémeti Dsida Jenő-, Szilágyi Domokos- és Petőfi Sándor-, illetve a szatmárhegyi Páskándi Géza-szobor felállítása, s irodalmi nagyjaink előtt tisztelgő számos emléktábla elhelyezése. Főszervezője az évenként ismételt Kárpát-medencei szintű „Érmindszenti zarándoklat” című Ady-ünnepségnek, valamint a szintén Adyhoz kapcsolódó „Ifjú szívekben élek” pódiumvetélkedőnek. A szatmári térséget érintő rendezvények közül pedig irányítója Az élő Rákóczi történelmi, a Jakabffy Napok kisebbségpolitikai, a Szilágyi Domokos Napok irodalomtörténeti és a Mi nékem az igazság? című, Páskándi Gézával és korával foglalkozó tanácskozásoknak. /(babos): Julianus-díj a szórványban élőkért. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./

Négy év tapasztalatának fényében az Aranykapu Kulturális Egyesület vezetője, Nezezon Enikő úgy véli: jó ötlet volt a kézműves vásárok meghonosítása Szatmárnémetiben. Öt évet adott annak, hogy a rendszeres karácsonyi, illetve húsvéti vásárok meghozzák a várt eredményt – azaz, itt is közkedveltté váljanak a kézműves-termékek. Az árusok szerint annak ellenére, hogy az első vásárok alkalmával a bevételükből sokszor alig futotta a helypénzre, az idei karácsonyt megelőző időszakban már komoly érdeklődést tapasztaltak. /Divatba jön a kézműves-portéka? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./

A jövő évi költségvetést még októberben elfogadta az előző, a Tariceanu kormány, de ezt a parlament nem hagyta jóvá. Az új kabinet most gyorsan újratárgyalná a 2009-es költségvetési törvényt: erről fog szólni a kormányülés. Kétségessé vált a tanügyben dolgozók fizetésemelése, az Országos Oktatási Szövetség központi tanácsa elhatározta, hogy utcai tiltakozással fogják követelni az érvényes béremelési törvény alkalmazását. A kormánypártok számos választási ígéretüket nem tarthatják be – jelentette ki Traian Basescu államfő. Arra kérte az új kormány tagjait, hogy legyenek szolidárisak egymással a kemény döntésekben, amelyeket terveznek. A kabinet egymilliárd eurót remél megtakarítani azzal is, hogy 2009. végéig megtiltja a közintézményekben jelenleg betöltetlen állások elfoglalását. Országszerte nagy tiltakozást váltott ki az új munkaügyi miniszternek az a kijelentése, hogy újra kellene gondolni a gyereknevelésre nyújtott pénzügyi támogatás rendszerét. /Sztrájkkal fenyegetnek a tanárok, tiltakoznak a kismamák. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Az advent hangulatához nem illően, a kincses belváros egyes középületeinek falain festett jelmondat jelent meg, azt hirdetve, hogy „A harc folytatódik!”. A felirat mellett Avram Iancu portréja található. Hogy kikkel és miért, milyen eszközökkel akarják folytatni harcukat, pillanatnyilag csak találgatni lehet. Ugyanebben az időszakban, az adventi szabadtéri vásár idején, amelyet Mátyás király szülőházának közvetlen közelében rendeztek, az egyik kolozsvári magyar könyvkereskedés standjának elárusítóját fiatal járókelők naponta szitokkal árasztották el. Az évek óta osztatlan népszerűségnek örvendő Wass Albert-kötetek szolgáltak célpontul e szitkozódásoknak. Botrányosan viselkedtek, szidalmaztak, fényképezték a „terhelő bizonyítékokat”, majd zajosan távoztak. Nyomukban hamarosan megjelentek a pénzügyőrök, akik kifejezetten a Wass-művek forgalmazási feltételeit ellenőrizték. A hatóság emberei nem találtak semmi kivetni valót. Mindenesetre a gáncsoskodók elérték céljukat, sikerült nyugtalanságot kelteniük. /Ördög I. Béla: A harc folytatódik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

A határ menti magyarországi falvak elnéptelenedésének problémáját a romániaiak áttelepülése látszik megoldani: a közelmúltban egyre több Szatmár megyei vásárolt házat a határ másik oldalán. Az áttelepülők továbbra is Romániában dolgoznak, ide fizetik az adót, csupán lakhelyet – és természetesen országot – váltottak. Tapasztalataik szerint jobb az életszínvonal, kedvesebbek a szomszédok, és akár ötven százalékkal is olcsóbbak ott az ingatlanok. A határ menti magyarországi települések lakói viszont legszívesebben nyugatabbra költöznének. A határ közeli Vállaj rendezett utcái, komfortos házai miatt népszerű a szatmáriak körébenA magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határ közeli falvaiban már teljes utcák vannak, ahol Romániából átköltözöttek laknak, az ottani elöregedő falvak kiürült házait ugyanis nagyrészt romániai magyarok vásárolják meg. Vannak olyan családok is, akik gyermekeiket a szomszédos magyarországi településre járatják iskolába, ezek a gyerekek rendszerint már kinn is maradnak, mert ott tanulnak tovább, és munkahelyet is ott keresnek. „Sokan vannak a faluban meg a szomszéd településeken is, akik az elmúlt években Romániából költöztek át ide Magyarországra. Csak magyar anyanyelvűek jönnek, nem hallottunk olyanokról, akik ne tudnának magyarul” – mondta egy mérki (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) kisbolt eladója. Az új telepesek megmenthetik a térséget az elnéptelenedéstől. Nemrégiben egy szamoskrassói család eladta kertes házát, és átköltözött Magyarországra. A kapott pénzből egy határ menti kistelepülésen két házat vettek, és még meg is maradt valamennyi. Az átköltözések miatt új közösségek alakulnak ki a határ túlsó oldalán. „A munkahely és a lakásunk közti távolság tíz és fél kilométer. Az út vámigazoltatással együtt maximum 12 perc, így nem jelent nagy gondot az ingázás” – mesélte egyikük. A falubeliek és a szomszédok szívesen látják őket, „nem közösítik ki a jövevényeket’’. „Nem kerül többe az élet itt sem. Különben is mi szinte mindent Nagykárolyból viszünk, Magyarországon viszonylag kevés dolgot vásárolunk” – mondta egyikük. A legtöbb átköltözött romániai megelégszik a magyar lakcímigazoló kártyával, és nem kér állampolgárságot. A legtöbb áttelepültet az anyagiakon kívül érzelmi okok is vezérlik, hiszen a kisebbségi lét után most „igazi” magyarnak érezhetik magukat. /Végh Balázs: Újabb honfoglalás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

A székelyudvarhelyi Príma Rádió idén ünnepelte 11. születésnapját. Ez év decemberében sikerült javítani az internetes rádió minőségén, így most már nagyon jó minőségben, sztereóban hallgatható a Príma Rádió a világhálón. A webrádió sikerességét bizonyítja az a sok, a világ minden tájáról érkező hallgatói visszajelzés, mondta Szabó Attila, a rádió főszerkesztője. December 23-tól már nemcsak hallgatható, hanem nézhető is a rádió: beindult a Príma Text nevet viselő képújság, amelynek köszönhetően a helyi UPC-kábelrendszeren keresztül Udvarhelyszéken közel 12 000 háztartásba jutnak el a nap 24 órájában sugárzott közérdekű és naprakész információk, aktuális hírek. /Lázár Emese: Rádiós meglepetés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 29./

Hatodik alkalommal tartották meg az Erdővidéki Tudományos Konferenciát Baróton. Az egyik társszervező, Fehér János művészettörténész elmondta: örömmel töltötte el, hogy az elmúlt évekhez képest nagyobb számban vettek részt a fiatalok. Az előadások között volt: Egyed Emőke Erdővidék szeméttárolási gondjainak megoldása, Várhegyi László Az Európai Unió. A gazdasági válság, Bíró Rózsa Egy festett fatábla állapotfelmérése és részleges restaurálása, Pál János Adalékok a Romániai Unitárius Egyház (Dél-erdélyi) történetéhez, Fehér János A nagybaconi református templom építéstörténete. /Hecser László: Tudományos konferencia Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

Bodurian Aram, az idén áprilisban létrejött székelyudvarhelyi Székelyföldi Filharmónia művészeti igazgatója ismertette az intézmény eddigi eredményeit. Háromhetente van koncertjük, tehát tizenhárom-tizenöt szimfonikus, vokálszimfonikus és opera-előadás szerepel idei tervükben, kiemelten a kolozsvári Magyar Opera kórusával és a marosvásárhelyi filharmóniával dolgoznak együtt ebben az évadban. Emellett kéthetente, a koncertek között kamarazenei esteket tartanak. Folyamatosan telt ház előtt játsznanak, például a legutóbbi, decemberi előadásunkat, a kolozsvári Magyar Operával közösen színre vitt Mascagni Parasztbecsületét ötszáz néző tízperces vastapssal, állva köszönte meg. Tizennégy év alatt lépésről lépésre építettük fel a közönségüket. A Székelyföldi Filharmónia áprilisi bejegyzése ugyanis folyamat része, hiszen kezdetben a Palló Imre Kamarazenekar, majd 1998-tól a nyaranta megszervezett zenekari táborok képezték az alapját a Székelyföldi Szimfonikus Zenekarnak, a 2002-től szervezett éves koncertsorozatokon az együttes már ezen a néven szerepelt. Az évek során olyan művészi szintre jutott a zenekar, hogy tovább tudtak lépni, és ebből született a Székelyföldi Filharmónia. Kezdetektől arra törekedtek, hogy a székelyföldi zeneiskolák tanárainak vagy volt diákjainak olyan feltételeket teremtsenek az itthon maradáshoz, amelyek a szakmai-művészi igényeiket is kielégítik. Haza szeretnék hozni az előadókat is, akik itt tanultak a Székelyföldön, és más lehetőség híján a nagyvilág a munkahelyük. A tizenkilenc, állandó alkalmazásban lévő hangszeres zenészen kívül még legalább kéttucat előadót hívnak meg minden koncertre. A Székelyföldi Filharmónia most a székelyudvarhelyi Művelődési Ház keretében működik önálló költségvetéssel, de az igazi megoldást az jelentené, ha a székely városok és a két megyei tanács biztosítaná a költségvetésüket. /Kovács Csaba: Ötszáz néző tízperces vastapsa a köszönet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

Félszeg ballada produkciójával lép december 29-én a közönség elé a nagyváradi alternatív színtársulat, az Oberon csőszínház, amely Shakespeare Szentivánéji álom című darabjában szereplő tündérkirályról kapta a nevét. Kányádi Sándor költeményeiből építkezik mostani előadásuk. A közönség visszajelzései alapján még további hét-nyolc előadást megérhet a nem versösszeállításnak minősülő drámai játék – mondta Csatlós Lóránt társulatvezető, a nagyváradi Szigligeti Társulat művésze. A csőszínház fantázianévvel arra utalnak, hogy mindeddig nem rendelkeznek saját ingatlannal, próbateremmel. Különböző, elsősorban magyar intézmények biztosítanak teret számukra. Leggyakrabban az Ady Endre Középiskola dísztermében lépnek fel. Az 1998-ban alakult színitanoda négy év leforgása alatt forrta ki magát önálló társulattá, belőle alakult immár Csatlós irányítása alatt a Partiumi Színpad, amely az elmúlt évben esett át az újabb névváltáson. Az anyagiak előteremtése elsődleges gondjuk volt az eltelt években, tavalytól jogi státuszuk rendeződött, így pályázati támogatásokra is számíthatnak. A város vezetése is nyitottnak látszik egy állandó terem biztosítására. Eddig számtalan alkalommal és több helyszínen léptek közönség elé. Sikerült megmutatkozniuk többek között Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Kolozsvárott, valamint Temesváron. A társulatnak tíz állandó tagja van, de a létszám ennek a duplája az időszakosan beugrókkal, akik más városokhoz is kötöttek elfoglaltságuk, tanulmányaik révén. A legfiatalabb színész még nem érte el a tizenöt évet, a legidősebb pedig harminchat esztendős. Nagy súlyt fektetnek az értékhordozásra, igyekeznek távol tartani magukat a kommersz jellegű produkcióktól. Legsikeresebb előadásukat 2002-ben vitték színre, A kis herceget mintegy háromezren nézték meg. Az idén Moliertől A hitetlent álmodták közönség elé. A csapat életképességét bizonyítja, hogy közülük többen is sikeresen felvételiztek a színművészeti főiskolára. /D. Mészáros Elek: Csőben lakó tündérkirály. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./