A Ferihegyi repülőtéren folyó szakszervezeti sztrájk ellenére december 12-én elindult Budapestről a Cipősdoboz-járat, amely ezer cipősdobozba csomagolt ajándékot szállít erdélyi árva gyermekeknek a Baptista Szeretetszolgálat és a Malév Zrt. közös akciójában. Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes árváinak december 13-án vehetik át a cipősdobozba csomagolt ajándékokat a parajdi sóbányában megrendezendő ünnepségen. A két szervezet immár harmadik alkalommal fogott össze, hogy eljuttassa az ajándékokat az erdélyi árváknak. A Malév Zrt. idén is díjmentesen szállítja el az adományokat. /Ezer cipősdoboznyi ajándék erdélyi árváknak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester kapja idén a Budapesti Román Kulturális Intézet Kulturális Nívódíját; a Kultúra-díjat Dragomán György író, a Média-díjat pedig Sükösd Miklós médiakutató, egyetemi tanár veheti át december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Armanka Brindusa, a román intézet igazgatója elmondta, azokat a magyar személyiségeket tüntetik ki, akik tevékenységükkel a párbeszéden és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést szolgálják Románia és Magyarország között. Az igazgató kiemelte, hogy Kocsis Zoltán napjaink egyik legnevesebb kortárs muzsikusa, nemrég fejezte be a teljes Bartók-életmű felvételét, és többek között George Enescu (1881–1955) zeneszerző műveit is rendszeresen megszólaltatja. Beszélt Dragomán György marosvásárhelyi születésű íróról, a Kultúra-díj kitüntetettjéről, aki A fehér király című önéletrajzi ihletésű regény szerzője. A kötetet lefordították már több nyelvre, köztük románra is. Sükösd Miklós médiakutató, a Közép-európai Egyetem Média és Kommunikációs Központjának akadémiai igazgatója. /Kocsis Zoltán nívódíjas. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

A rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnöke, Antall József 1993. december 12-én hunyt el. Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia épületében a 15 éve elhunyt miniszterelnökre emlékeztek. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke felidézte az egykori kormányfő mondatát, amely szerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni, emlékeztetve arra, hogy a kijelentést követő ,,felhördülés jól mutatta, mennyire a lényegről beszélt” Antall József. Gyurcsány Ferenc kormányfő kijelentette, Antall József politikai öröksége méltó példaként szolgálhat mindenkinek, aki a felelősség mércéjét keresi. Antall József hajlandó volt közvetlen politikai céljait és a pártérdekeket is háttérbe szorítani, hogy a rendszerváltás minősége érdekében megbízható, teherbíró alkotmányos jogrend alakuljon ki Magyarországon; erről Sólyom László köztársasági elnök írt a Magyar Nemzet emlékszámában, amely Antall József miniszterelnök halálának 15. évfordulójára jelent meg. Írásában kiemelte: Antall József a maga és kormánya becsületéhez sem engedett nyúlni: perre ment a minisztériumait általában korrupcióval vádoló kijelentés miatt.,,Nagyon reményvesztett állapotban, 1993 őszén, mégis azzal a bizakodó mondattal summázta a helyzetről folytatott beszélgetésünket: a tisztesség hosszú távon megéri” – emlékezett az államfő. Kiemelte: ma már egykor halálos ellenségei is elismerik, ám ezzel adták át leghatékonyabban a múltnak.,,Azt mondják, államférfi volt, de korszerűtlen, egy letűnt kor és osztály utolsó, kiváló reprezentánsa. Azaz nem lehet folytatása” – írta. Sólyom László szerint ma legjobban a perspektíva, a széles horizont, a hosszú távú gondolkodás hiányzik, mert ezek helyett rögtönzés követ rögtönzést, minden lépésnek a teljes győzelem vagy a totális vereség a tétje. /Emlékezés Antall Józsefre halálának 15. évfordulóján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Háromszéki képzőművészeket is bemutat a Bázis című kortárs képzőművészeti folyóirat (http://www.bazis.ro/) legújabb, harmadik száma. A Csíkszeredában 1500 példányban kiadott, igényes kivitelezésű lapban az ETNA & HATok performanszairól láthatóak fényképek, illetve a Magma projektről olvasható rövid összeállítás. A Bázis szerkesztője, Berszán Zsolt december 12-én Sepsiszentgyörgyön a Míves Házban mutatta be a kiadványt. /Mózes László: Kortárs képzőművészeti kiállítótérről a Bázisban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Szegeden van a Lazi Könyvkiadó székhelye, magyarországi kiadóként erdélyi írók, költők írásaiból összeállított antológiákat jelentet meg, az évek során egész sorozatnyi gyűlt össze azonos formátumú, színes fedőlapú, kötött példányaikból. Hunyadi Csaba irodalmi szerkesztő elmondta, hogy a Lazi Könyvkiadó – a szerkesztők nevéből – 1994-ben alakult. Eleinte csak regionális érdeklődésre számot tartó kiadványokat jelentetett meg. 1998-ban tért rá nagyobb példányszámú, országos és erdélyi, felvidéki terjesztésű könyvek kiadására. Fő profilja az értékes magyar és külföldi szépirodalom, a filozófiai témájú művek megjelentetése. Évente mintegy 40 könyvet jelentetnek meg. Több kötetet adtak ki XX. századi erdélyi magyar íróktól, részben önálló köteteket, részben tematikus novella- és versválogatásokat. Az erdélyi sorozatban megjelent valamennyi könyvet Hunyadi Csaba szerkesztette. Néhány cím az Erdély-könyveikből: Szemünk fénye, Erdély, Balladák földje: Erdély, Kincses Erdély, Örök Erdély, Utolsó bástyánk Erdély, Csíksomlyói legenda. Erdélyi magyar írók elbeszéléseit tartalmazzák ezek a kötetek. A Székely apokalipszis című válogatás novellái a hitről, a reményről, az erdélyi lélekről szólnak, az Ördögváltozás Csíkban a székely humor legjavát tartalmazza. Nem maradtak el a versantológiák sem, a Szeretőm, földem, Erdély című válogatás a magyar irodalom Erdély-tárgyú költészetének legjavát gyűjtötte csokorba. A Virágveszedelem erdélyi költők szerelmes verseinek gyűjteménye. Regényeket is kiadtak, Kós Károlytól Az országépítőt és a Varjú nemzetséget, Jósika Miklóstól A nagyszebeni királybírót, majd a Nyírő életműsorozatot. Nemcsak Erdélyre figyelnek. Az Akácok alatt délvidéki magyar írók elbeszéléseit tartalmazza, a Májusfának leveleit felvidéki magyar írók írásaiból válogatták. /Borbély László: Erdély-könyvek kiadója Magyarországon. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./

Megjelent Lőrincz György író újabb regénye, a Besúgó voltam, szívem /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2008/. A csíkszeredai és kászonaltízi könyvbemutatót követően a székelyudvarhelyi találkozón Szakács István Péter író, tanár üdvözölte a szerzőt. Kiderült: a könyv „árulkodó” címe természetesen nem írói önvallomás. Lőrincz György az olvasó kezébe egy olyan fikciót ad, amelyet az elmúlt rendszer megélt és megtapasztalt valósága szült. A kommunizmus „félelemjátékát” két novella és a Pusztulás című regénye után, Lőrincz György ismét megpróbálta „kiírni” magából. Új regénye egyszerre korrajz és kórkép és intő jel. /Lázár Emese: Könyv a félelemről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./

Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke méltatta Furu Árpád Kalotaszeg népi építészete című kötetét. A szerző fő szakterülete az erdélyi népi építészet. Furu Árpád elmondta, hogy kalotaszegi kutatómunka a Transylvania Trust Alapítvány és a Szentendrei Néprajzi Múzeum szakmai keretei között 1999-ben indult. A későbbiekben a szerzőnek sikerült a kutatást a vidék 90 falvának nagy részére kiterjeszteni. Elmondása szerint célszerű volt Kalotaszeg tájegységével foglalkozni, ugyanis sokat változott a 20. század elejétől, és ez utóbbi változások nem voltak dokumentálva. „Ma mást láthatunk, ahhoz képest, amit Kós Károly láthatott 100 évvel ezelőtt”, ugyanis Kalotaszeg hagyományos építészeti öröksége a 20. században nem hanyatlott, Erdély más vidékeihez hasonlóan, hanem dinamikusan fejlődött – jelentette ki. /Potozky László: Kalotaszeg népi építészete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Aláírta a koalíciós megállapodást a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt, illetve a Konzervatív Párt alkotta szövetség (PSD-PC). Az RMDSZ-nek csupán államtitkári tisztségeket ajánlott fel a PD-L, amit a szövetség visszautasított. Emil Boc pártja így próbált valamiféle „kompromisszumos” megoldást keresni arra, hogy a szociáldemokraták RMDSZ-re vonatkozó feltételének is eleget tegyen, és a szövetség se vádolhassa szószegéssel. A választások két nagy győztes pártja alkotta nagykoalíció csaknem hetven százalékos parlamenti támogatottságot élvez. A tervek szerint a Theodor Stolojan vezette kormánynak 19 tárcavezetője, és négy tárca nélküli minisztere lesz. A PSD-PC szövetségnek eggyel több tárcája lesz, mint a PD-L-nek, a miniszterelnök-helyettesi tisztség is őt illeti meg. Megegyeztek abban is, hogy mindkét fél külön jelöltet indít a jövőre esedékes elnökválasztáson. A gazdasági stabilitást, a munkahelyek megőrzését, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását, a decentralizáció folyamatának gyorsítását, az infrastruktúra fejlesztését jelölték meg a felek az új kormány legfőbb feladatai között a Partnerség Romániáért címet viselő dokumentumban, amelyet Emil Boc, a PD-L és Mircea Geoana, a PSD elnöke látott el kézjegyével Bukarestben. A jelek szerint RMDSZ-részről nem törődött bele mindenki az ellenzéki pozíció megváltoztathatatlanságába. Borboly Csaba, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke úgy véli, a PSD–PD-L kormányzás nem fog egy évnél tovább tartani, és elképzelhetőnek tartja, hogy egy idő után az RMDSZ is egyenlő partnerként kerülhet be a kormányba. /Aláírta a koalíciós megállapodást a PD-L és a PSD-PC szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Nem vállalhatja az RMDSZ, hogy csupán „végrehajtója” legyen egy olyan kormányprogramnak, amelynek kidolgozásában nem is vett részt, s amelynek tartalmát még nem is ismeri, inkább ellenzékbe vonul – mondta december 14-én tartott sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó leszögezte: a szövetség csakis egyenrangú partnerként lenne hajlandó részt venni bármilyen kormányzásban. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ mindvégig politikai és parlamentáris eszközökkel próbálta bővíteni a romániai magyarság jogait, kormányzati szerepvállalása révén hozzájárult az etnikumok közötti párbeszéd elmélyítéséhez, Románia euroatlanti integrációjához. /Markó: az RMDSZ nem kíván mások programjának puszta „végrehajtója” lenni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A brüsszeli politikusok sokkal jobban ismerik a romániai helyzetet, politikai viszonyokat, mint ahogyan egyesek elképzelik Bukarestben – nyilatkozta Winkler Gyula EP-képviselő, miután a napokban tárgyalt Danuta Hübner EU-biztossal, akinek elmondta, hogy az RMDSZ a következő időszakban az új romániai fejlesztési régiók kialakítását tűzte ki célul. Az EU-tagságból kifolyólag kötelező módon konzultálni kell az Európai Unió illetékes szerveivel, az Európai Bizottsággal, az Eurostattal. A Demokrata Pártot az Európai Néppárt noszogatta Brüsszelből, a PSD-t az európai szocialisták, hogy vegyék be a kormányba az RMDSZ-t is. Mindkét román párt eleresztette a füle mellett az európai intést. A következmény a bizalomvesztés lehet. Winkler jövőre indulna egy újabb európai parlamenti mandátumért, reméli hogy az RMDSZ javasolni fogja őt egy újabb mandátumra. /Salamon Márton László: „Szófogadatlanságért” Brüsszelben bizalomvesztés jár. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

A diktatúra idején Romániában bevett mondás volt, miszerint a magyar szép lehet, de okos nem. Vagyis lehetett aligazgató, de igazgató soha; egy klubalelnöki címet még elcsíphetett, elnökségre azonban hiába ácsingózott. Kivétel volt a még meglévő néhány magyar nyelvű intézmény, de ezek száma vészesen apadt, a magyar iskolák helyét átvették a vegyes tannyelvűek, ahol az addigi magyar igazgatóból nyomban aligazgató lett. Lassan szinte természetesnek vették: az intézmények élén román nemzetiségű vezető áll. És ki tudja, mi történt volna, ha 1989 decemberében nem jön a változás. Azonban az átörökölt reflexek mindmáig élnek a mindenkori román hatalom képviselőiben, még akkor is, ha amúgy jó szándékúak. Mindez Theodor Stolojan várható másodszori miniszterelnökké ütése jutott az újságíró eszébe, ő nyújtotta a legszemléletesebb bizonyítékát mindennek. A román hatalom akkor is – akárcsak most, tizenhét év elteltével a jobboldali vezetés – szentségtörésnek tartotta, hogy legalább a tömbmagyar vidéken, a Székelyföldön a magyar közösség soraiból nevezzen ki vezetőket a megyék élére. A magyar megyevezetésre az akkor még technokratának tartott kormányfő, Stolojan sem mert rábólintani, választások közeledvén romános huszárvágásra szánta el magát: a vonatkozó törvényeket és az alkotmányt semmibe véve, Hargita és Kovászna megye élére két-két prefektust – egy-egy románt és magyart – nevezett ki. Papíron ugyan azonos hatáskörrel, a gyakorlatban a román prefektus egy árnyalattal „egyenlőbb” volt magyar kollégájánál, így végül is mindig az ő szava volt a döntő. Most pedig a régi-új kormánykoalíció, szintúgy Stolojan karmester vezényletével, ismét kiosztaná a másodhegedűs szerepét a romániai magyarságra. /Bogdán Tibor: Magyar másodhegedűs. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Stolojan annak idején, miniszterelnökségének második évében arra hivatkozva, hogy a megyei kormánymegbízottakat a kormánypárt nevezi ki, márpedig az RMDSZ ellenzékben van, leváltotta Orbán Árpádot és Pataki Imrét, Kovászna, illetve Hargita megye magyar prefektusát. Sem az RMDSZ, sem a két megye magyar lakossága nem nyugodott bele a döntésbe, egymást érték a tiltakozó nyilatkozatok és tüntetések. A miniszterelnök ezért hajlandónak mutatkozott arra, hogy két tárgyaljon az RMDSZ- szel. A Domokos Géza vezette magyar küldöttség már két órája tárgyalt, amikor Magyari Lajos újságíró /későbbi szenátor/, javasolta, próbáljanak kompromisszumot keresni, egyezzenek ki olyan magyar és román prefektusokban, akik csak közösen hozhatnak döntéseket. Stolojan végül elfogadta a kompromisszumot. A korabeli, etnikai feszültségekkel teli életben ez a kompromisszum magyar szempontból győzelemnek, román szempontból vereségnek tűnt. A választások után, 1993 áprilisában megszüntették az iker-prefektusi állásokat, és minden tüntetés, tiltakozás ellenére csak a román prefektusokat hagyták meg tisztségükben. /Székedi Ferenc: Emlék, Stolóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Sorra bénul meg a légi, a vasúti és a közúti közlekedés Magyarországon, miután a Ferihegyi repülőtér szakszervezete után december 14-én estétől a magyar vasutasok is sztrájkot hirdettek, s munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a fővárosi közlekedési vállalat alkalmazottai is. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete szombaton folytatta újra az idén februárban megkezdett, de többször felfüggesztett, határozatlan idejű munkabeszüntetést, ami most az egész országra kiterjed. Továbbra sincs esély a megegyezésre a Ferihegyi repülőtér vezetősége és a szakszervezetek között. /Kánya Gyöngyvér: A MÁV is sztrájkol. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Az újvidéki Dnevnik szerkesztősége határozottan válaszolt a magyar külügyminisztérium reagálásra, amely szerint a Göncz Kinga külügyminiszterrel készített interjú egyes megállapításai félreértéseken alapulnak: megvan az interjú hangfelvétele, amely bizonyítja, hogy a Dnevnikben megjelent szöveg híven tolmácsolja a magyar külügyminiszter szavait. A lapban megszólaltatott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke példátlannak és károsnak nevezte a Göncz Kinga-interjút, és beavatkozásként értékelte a vajdasági magyar közösség belügyeibe. Az ilyen nyilatkozatok gyengítik a vajdasági magyarok pozícióit Szerbiában. A területi autonómia ugyanis nem tárgya semmiféle tárgyalásoknak, a kettős állampolgárság kérdése pedig a magyar politikai színtér témája lehet. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) megdöbbenéssel értesült Göncz Kinga kijelentéseiről, amelyek ellentétesek a Magyar Koalíció autonómiakoncepciójával. „Olyan magyar külügyminiszter még nem volt – hangoztatja a VMDP választmányának a közleménye –, aki itt a Vajdaságban parentálta volna el a területi autonómia ügyét, méghozzá egy szerb lapban”. A szerb sajtó is felkapta a témát. /(FH): VMDP: megdöbbentőek Göncz kijelentései. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

Kisebbségtörténeti konferenciát tartottak múlt héten az 1868-ban elfogadott első európai nemzetiségi törvény 140. évfordulója alkalmából. A kétnapos előadás-sorozatot a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a budapesti Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Babes–Bolyai Tudományegyetem szervezte. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének elnöke kifejtette, Kelet-Közép-Európában a 19. században megszületett nemzetállamok saját önképüket és a területükön élő nemzeti kisebbségek helyzetét kívánták rögzíteni. Az 1868-as nemzetiségi törvény korát megelőző szintű volt. A minták hiányában Eötvös József, a korszak európai szintű felkészültséggel rendelkező szakértője, hatalmas apparátussal látott ehhez a feladathoz. Deák Ferenc ezt a felkészültséget próbálta az állam iránt érzett felelősséggel párosítani. Az 1868-as törvény nagy problémája, hogy nem később módosították: a törvény ötven éven keresztül ugyanaz volt. Később egyfajta asszimilációs folyamat indult el (iskolai, közigazgatási, kulturális-nyelvi magyarosítás, stb.), amely minden 20. századi nemzetállamot sorra megkísértett. A plurális demokrácia megköveteli, hogy etnikai értelemben is plurálisak, demokratikusak legyenek a nemzetállamok. A mai Magyarország tizenhárom történeti kisebbséggel rendelkezik. Magyarországon hiányzik a kisebbségek parlamenti képviselete, még nem sikerült megbirkózni ezzel a feladattal. A román parlamentben a tizenkilenc kisebbség nem okozott olyan problémát, mint amilyen következmények például Szlovéniában születtek, amikor a magyar vagy az olasz képviselőnek kellett kiélezett helyzetben döntenie, és ez a döntés visszahárulhat az adott kisebbségre. /Ferencz Zsolt: Magától nem teremtődik meg a nemzeti egyenjogúság” Beszélgetés Szarka Lászlóval, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ A romániai kisebbségi törvények semmit sem érnek – hangzott el Székely István Gergő előadásában, a Száznegyven év kisebbségi törvényhozása Közép- és Kelet-Európában című konferencián, Kolozsváron. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kisebbségi törvények sok esetben nem érik el céljukat. A kisebbségkutató intézet egy még nyilvánosságra nem hozott felmérése szerint a romániai magyarok 66 százaléka érzi úgy, hogy kevés joggal rendelkezik, a románok 51 százaléka úgy vélekedik, hogy a kisebbségeknek épp elegendő jogokat biztosít az állam, és 23 százalékuk szerint túlzottan sok joguk van a kisebbségeknek. /Hideg Bernadette: Nem érnek célt a kisebbségi jogszabályok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

A szatmárnémeti Ady Endre Baráti Társaság december 13-án eredeti módon idézte meg nagyjaink emlékét: huszárfelvonulással, huszárnótákkal és –ételekkel, valamint ősi magyar muzsikával fűszerezték a Teleki Sándor és Bem apó találkozásának 160. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségüket. A szatmárnémeti Kossuth-kertben a résztvevők – a szentjobbi lovas huszárok és a Magyar Hagyományőr Világszövetség felvonulását követve – vonultak át az ifjúsági táborba. A rendezvénysorozat egy, a magyar nemzet megújulásáért közösen mondott imával folytatódott, ezt követően történelmi konferenciát tartottak, melyen „Teleki Sándor, a szabadságharcos” címmel Csetri Elek kolozsvári történész méltatta a szatmári gróf szerepvállalását az 1848-49-es eseményekben. Thoroczkay Sándor történész Bem József erdélyi hadjáratait vázolta fel előadásában, Kónya László történész pedig a szatmáriak szabadságharcos szerepvállalásáról beszélt. A történelmi tanácskozást irodalmi műsor követte. /Babos Krisztina: A két hősre, Telekire és Bemre emlékeztek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 15./

Egy hétig tartottak az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) szervezte irodalmi évadzáró rendezvényei. Az évi irodalmi teljesítményeket a gálán értékelték. Két Méhes György- és három Irodalmi Jelen Díjat osztottak ki Kolozsváron. A Méhes György-nagydíjat idén Jean Luc Moreau, Bánffy Miklós trilógiájának francia fordítója kapta. A Debüt-díj Jancsó Noémié lett az Emotika című kötetéért. A Magatartások és formák. Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma könyv szerzőjét, Elek Tibort az Irodalmi Jelen Kritika Díjával illették, költészet kategóriában Weiner Sennyey Tibor: A tengerszint feletti magasság meghatározása kötetet díjazták, prózában Cserna Szabó András Puszibolt könyve kapott elismerést. Avantgarderobe Díjjal idén senkit nem tüntettek ki. Orbán János Dénes író, költő, az EMIL elnöke az idei irodalmi termést értékelve elmondta: „az eddigi évek tapasztalataival ellentétben, nem zárunk gazdag évadot, a nevesebb szerzők valószínűleg jövőre rukkolnak elő nagy műveikkel, most a pályakezdők munkáját illeti dicséret”. Márkus-Barbarossa János költő, hangszerkészítő, az Avantgarderobe-díj alapítója mindennek igazolásául kijelentette: nem tartott idén senkit érdemesnek az elismerésre. Jean Luc Moreau francia költő, műfordító a Bánffy-trilógia mellett több magyar költő versét is lefordította franciára. A díjátadó ünnepséget megelőzően hármas könyvbemutatót tartottak: Szálinger Balázs, Cserna Szabó András és Elek Tibor művei voltak terítéken, a beszélgetést Karácsonyi Zsolt költő moderálta. A fesztivált L. Simon László, a Magyar Írószövetség titkára és Muszka Sándor fellépése zárta. /Varga Melinda: Franciáé a Méhes-nagydíj. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Arad és Szeben megyéből is beneveztek idén a dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban immár hagyományos Adventi koszorú versmondó versenyre. Kásler Izabella dévai magyar szakos tanárnő fiatal kolleganőivel karöltve évről évre részt vállal az Adventi koszorú megszervezésében. A verseny évekkel ezelőtt indult, amikor még önálló magyar iskola sem volt Déván és hol a Magyar ház, hol a Melite Gyülekezeti ház biztosított teret a pedagógusszövetség által kezdeményezett rendezvénynek. Pár éve az új iskola dísztermében zajlik a verseny. Idén három különdíjat is osztottak. /Gáspár-Barra Réka: Adventi koszorú hetedszer. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

December 13-án a parajdi sóbányában járt az angyal: a dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozásában élő Maros és Hargita megyei gyerekek kaptak egy-egy cipősdoboznyi ajándékot. A rászoruló gyerekek már harmadik éve vehetik át a sóbányában ajándékaikat, a Szent Ferenc Alapítvány harmadik éve szervezi meg az erdélyi gyermekek nagykarácsonyát Több mint kétezer gyerek volt jelen. A Szent Ferenc Alapítvány sóvidéki vezetője, Kovács Ágnes a betlehemes játék és a közösen elénekelt Mennyből az angyal után a bejáratnál felhalmozott csomagokhoz hívta a gyerekeket. /Kovács Csaba: Nagykarácsony Parajdon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./

A reneszánsz év záróünnepségeként szimbolikusan felavatták Mátyás király emlékhelyét a szülőháza előtti téren. December 13-án gyermekek kongatták meg a mezőségi Kun Árpád által készített Cege községi kisharangot, amely az ünnepség kezdetét jelentette. A ház előtti helyet az Amarillys Társaság szervezésében Punct Memorial Mathias Rex-nek nyilvánították, a nagyteremben könyvbemutatóval folytatódott a rendezvény: Aurelus Brandolini firenzei humanista rétor Dialógus az emberi sorsról és a testi betegség elviseléséről című művével ismerkedhettek meg az érdeklődök. Mátyás király humanista kíséretének tagja volt a szónok szerzetes, Mátyás azért hívta őt annak idején Magyarországra, mert rektori katedrát ajánlott neki a pozsonyi egyetemen. Az Amaryllis Társaság a Kriterion Könyvkiadóval együttműködve adta ki idén a Brandolini által 1489 körül Buda várában íródott könyvet, hogy a szélesebb olvasóközönség számára is hozzáférhető legyen. Nyomtatásban 1540-ben jelent meg először Baselben, 1541-ben pedig Bécsben. /Felavatták Mátyás király emlékhelyét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A múlt héten Kolozsvárra látogatott Jean Luc Moreau francia költő, műfordító, egyetemi professzor, Bánffy Miklós Megszámláltattál… (1935), És híjával találtattál… (1937), Darabokra szaggattatol (1940) című trilógiájának francia fordítója, eleget téve az Interkulturali-THÉ Műhely, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Erdélyi Múzeum-Egyesület meghívásának. Moreau a bonchidai Bánffy-kastélyt, Bánffy Miklós Erdélyi történet című trilógiájának helyszínét látogatta meg, majd a Bulgakov Kávéház Irodalmi Szalonjának vendége volt. Jean Luc Moreau az est folyamán többek között Petőfi, Arany, József Attila és Weöres Sándor verseinek általa készített francia, illetve saját műveinek Lator László, Végh György és Czigány György fordította magyar változatát olvasta fel. December 11-én Moreau francia történészkollégájának, Henri de Montetynek a Bánffy-trilógiáról tartott előadását hallgatta meg a BBTE Irodalomtudományi Tanszékén. Délután irodalomtudományi kerekasztalra került sor, amelyen Jean Luc Moreau, Horváth Andor, Dávid Gyula és Egyed Emese Bánffy Miklós prózájáról beszélgetett. /Ferencz Zsolt: Jean Luc Moreau Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

„A Szociáldemokrata Párt bebizonyíthatja Európa előtt, hogy nem idegengyűlölő párt, ha március 15-éig megszavazza a kisebbségi törvényt” – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, amikor Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót. Tamás Sándor szerint Horia Grama Kovászna megyei PSD-elnök, parlamenti képviselő az elmúlt hetekben „koncéhes hangokat ütött meg”, amikor az intézményvezetői tisztségek megkaparintását szorgalmazta. „Ha valóban nem magyarellenesek, akkor bebizonyíthatják, hogy nem nyúlnak hozzá a magyar intézményvezetőkhöz, akik szakemberként vannak tisztségben, és nem mozdítják el tisztségéből György Ervin prefektust sem” – mondta Tamás Sándor. /Kovács Zsolt: „Koncéhes” PSD-hangok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Sem a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), sem a legfelsőbb ügyészség nem indított bűnvádi eljárást Markó Béla ellen a számlájára befolyt szokatlanul magas szerzői jogdíjak ügyében. 2006 márciusában a Cotidianul és a Krónika figyelt fel arra, hogy Markó Béla vagyonnyilatkozatában egy sepsiszentgyörgyi háromszobás tömbházlakás akkori árának megfelelő 90 ezer lejes szerzői jogdíjból származó bevételt tüntetett fel úgy, hogy a 2005-ös évben egyetlen könyve sem jelent meg. Az összeg többszöröse volt az erdélyi könyvkiadók által korábban kifizetett legnagyobb jogdíjnak, sőt Markó éves miniszterelnök-helyettesi és RMDSZ-elnöki fizetésének az összegét is meghaladta. Az elnök akkor azzal magyarázta a bevételt, hogy öt évre eladta a korábban írt és a majdan írandó versei kiadói jogát egy magyarországi és egy romániai kiadónak, ezeket azonban nem kívánta megnevezni. Miután a korrupcióellenes ügyészség is vizsgálódni kezdett az ügyben, kénytelen volt beismerni, hogy csak a hazai Bookart Kiadó vásárolta meg a szerzői jogokat. A csíkszeredai RMDSZ-elnök, Hajdu Áron tulajdonában levő kiadó korábban még nem adott ki könyvet. Markó versesköteteinek a kiadását is csak 2007 májusában kezdte el. /Gazda Árpád: Tisztázták Markó Bélát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./

Eddig három és fél teljesült abból a tizennégy pontból, amelyben a magyar és a szlovák kormányfő állapodott meg tavaly – mondta Göncz Kinga külügyminiszter, miután december 15-én tárgyalt szlovák partnerével Budapesten. Hozzátette: a megoldott ügyek között van az Ipoly-hidak, a magyar–szlovák külügyminiszteri díj és a közös történelmi olvasókönyv kérdése. Göncz Kinga és Ján Kubis is egyetértett abban, hogy a tizennégy pont közül sok olyan van, amelyek hosszú távon oldhatók meg. A diplomáciai vezetők megállapodtak abban, hogy „aktiválják” azokat a magyar–szlovák kormányközi vegyes bizottságokat is, amelyek csak ritkán üléseznek. A szlovák külügyminiszter megerősítette, hogy Szlovákia elutasítja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hat pontját. Göncz Kinga szerint a magyar kormányfő és az államfő – szlovák részről elutasított – javaslatai azt a célt szolgálják, hogy segítsenek megoldani a felmerülő problémákat. /Tizennégyből három és fél. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Sólyom László köztársasági elnök meghívására a határon túli magyarság oktatásáról szóló konferencián vett részt Farkas Zoltán, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Technikai Kollégium igazgatója. A Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat 2006 tavaszán kezdődött. Idén november 28-án az ötödik találkozóra került sor Budapesten. A mostani konferencia a Lemaradásban? – Oktatás, képzés, képességfejlesztés a határon túl címet viselte. Délelőtt előadásokat hallgattak a résztvevők, a színvonalas oktatás, a kétnyelvűség, a felnőttképzés, a magyar nyelvű romák integrációja, iskolán kívüli oktatás, szakképzés témakörökben. Délután pedig a meghívottak kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a határon túli középfokú és felsőfokú oktatás leglényegesebb kérdéseit. Farkas Zoltán szerint a találkozóknak az az üzenete, hogy az anyaországban törődnek a határon túli magyarokkal. /Lázár Hajnal: Konferencia a határon túli magyarokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 16./

Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1993-ban jegyezték be a Bánság egyik legaktívabb magyar civil szervezetét, a Szórvány Alapítványt. A múlt hét végén megtartott évfordulós ünnepség során felavatták az alapítvány új konferenciatermét. Idén első alkalommal adták a Közösségért díjakat a szervezet három alapító tagjának, dr. Albert Ferenc professzornak, Joó Imre újságíró-tanárnak és távollétében Salló Ervinnek, az “utolsó bánsági polihisztornak”. A Szórvány Alapítvány terveiről dr. Bodó Barna elnök beszélt. A Kós Károly Közösségi Központ alagsorában létrehozott székházuk felújítását most fejezték be. A 35-40 személyes konferenciatermet úgy szeretnék működtetni, hogy bármelyik magyar civil szervezetek megszervezhesse rendezvényeit. Társadalomtudományi művekben gazdag könyvtárunkat a helyi értelmiség és az itt tanuló magyar egyetemisták is igénybe vehetik. Céljuk egy könyvkiadó bejegyzése. Évente 5-6 kiadványt jelentetnek meg, ezeket mindig más kiadókkal kell kiadatniuk. /Pataki Zoltán: Tizenöt éves a Szórvány Alapítvány. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./

A teret díszíti két szobor a Bolyai Alkotótáborban született munkák közül. December 15-én Benedek József marosvásárhelyi származású, Budapesten élő szobrászművész és Gheorghe Muresan szobrait avatták fel Marosvásárhelyen, a megyei kórház előtti parkban. A Bolyai János születésnapjára időzített rendezvényen elhangzott, hogy ezzel Marosvásárhely is megtette az első lépést, ami a szoborállítást illeti Európa felé: nem lovasszobrot állít, nem hadvezérek mellszobrait, hanem olyan jelképes formákat, amelyek a művészetről szólnak. Két modern szobor: Benedek Forrás és Muresan A geométer trónusa című munkája. /A. E. : Európai szobrok egy európai városban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ „A szobrom borszéki travertinből készült – ez az anyag majdnem márványkeménységű. A mű a felfelé törekvést szimbolizálja, a függőleges oszlopok kapcsolódnak Bolyai János paralelláihoz: a szobor két figurája egymás körül tekergőzik, és valahol a végtelenben találkoznak” – mutatta be művét Benedek József szobrászművész. Gheorghe Muresan marosvásárhelyi alkotó egy hatalmas karosszéket faragott, ezzel a „monumentális alakzattal a mértantudós előtt is tiszteleghetek, hiszen lényegében a Teremtő is mértantudós” – mesélte a művész. /Máthé Éva: Karosszék és találkozás travertinből. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./

Zombainé Szarka Mária román nemzetiségű nyugalmazott tanár a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL) elismerésében részesült a december 14-én, vasárnap Budapesten megrendezett Nemzetiségi Gálán. Bogyay Katalin, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára hangsúlyozta: a kultúra nem az országhatároktól függ, s ha tudjuk, érezzük a gyökereinket, akkor nem félünk kinézni, kitekinteni más kultúrákra sem. Bogyay Katalin köszönetet mondott a megjelent nemzeti és etnikai kisebbségeknek, hogy saját kultúrájuk ápolásával, hagyományaik átörökítésével segítik a nemzetek közötti párbeszéd alakulását. Idén, a román kultúra ápolásának érdekében folytatott tevékenységért, Pro Cultura Minoritatum Hungariae díszoklevelet és emlékplakettet vehetett át Zombainé Szarka Mária a Békés megyei Kétegyháza román általános iskolájának nyugalmazott pedagógusa, akinek munkája révén generációk egész sora ismerkedhetett meg a magyarországi román közösség kulturális értékeivel, és akinek további feladatai között a kétegyházai román közösség elmúlt száz évének történetét feldolgozó fotódokumentum-tár elkészítése is szerepel. Az MMIKL hagyományteremtő céllal hozta létre 2005-ben a Kisebbségek Napjához kötődő ünnepi rendezvényét, az elismerést pedig olyan Magyarországon élő nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, szervezetek kapják, akik/amik kiemelkedő tevékenységet végeztek a Magyarországon élő etnikai kisebbségek körében az anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért. /Kánya Gyöngyvér: Díj a kultúrák közötti párbeszéd ápolásáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

A kaplonyiak visszavárták a ferenceseket. Az 1951-es felszámolás után, az enyhülést követően ide rendszeresen visszajöttek ferences papok. Az utolsó szerzetes, Dömjén atya tíz évvel ezelőtt hunyt el, több mint 90 éves volt. Schönberger püspök már régebben hívta a ferenceseket az egyházmegyébe, idén négy fiatalt szenteltek pappá, most ért be az idő arra, hogy visszajöjjenek Kaplonyba. Négy szerzetes kezdte meg működését a kolostorban, elsődleges feladatuk a lelki pasztorációs munka ellátása. Nemrég a községi pedagógusokkal tartottak találkozót. A kaplonyi ferencesek kismamaklubot is működtetnek a településen, tervezik, hogy egy orvost, egy védőnőt is meghívnak. A kaplonyi barátok www.kaplonyibaratok.ro néven internetes honlapot is működtetnek. /Fodor István: Kismamaklubot, honlapot működtetnek a kaplonyi ferencesek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 16./

Muszka Sándor humorestjével zárult december 14-én, vasárnap az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által szervezett évzáró irodalmi fesztivál Kolozsváron a Bulgakov kávéházban. Muszka Sándor humorestje mellett L. Simon László József Attila-díjas író legújabb könyvéről (Japán hajtás) is szó volt. Az előző napon Karácsonyi Zsolt ötórai teára hívta Cserna-Szabó Andrást, Elek Tibort és Szálinger Balázst. Cserna-Szabó András a Puszibolt című idei könyvét, illetve a tavaly megjelent, Darida Benedekkel közösen írt Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan című művet mutatta be. Elek Tibor a Magatartások és formák – Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma című, az utóbbi húsz év nyilvános beszélgetéseit, kritikáit és tanulmányait tartalmazó kötetről beszélt. Szálinger Balázs, a Kalevala újraírója a Százegyedik év című legutóbbi kötetére is kitért. /Ferencz Zsolt: Évzáró irodalmi fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ 18/ L. Simon László József Attila-díjas író, költő, a Magyar Írószövetség titkára Japán hajtás című kötetét mutatták be a Kolozsváron. L. Simon László egyik megtörtént esetből ihletődött verse vitát váltott ki a háború etikájáról. „A feleségem egyik családtagjával történt, aki főszolgabíró volt, és nem írta alá az egyik helyi zsidó deportálási papírját, ezért büntetésül őt vitték Dachauba, és ott is halt meg. Miközben ott volt, megérkeztek a „felszabadító” orosz csapatok, és halálra erőszakolták a család egyik nőtagját. Ma is élnek az ikerhúgok, akik végignézték a testvérük halálát” – ismertette a szöveg hátterét a költő, aki szerint Magyarországon még mindig tabu ilyen esetekről beszélni. „Engem a saját fájdalmunk érdekel, és az, hogy hatvan évvel a háború után senki sem beszél vagy ír arról, hogy mi történt a „felszabaduláskor”, eltekintve Polcz Alaine Asszony a fronton című könyvétől, amelyben a saját kálváriáját írta meg” – mondta el az avantgárd szövegeiről ismert szerző. „Most egy olyan életszakaszban vagyok, hogy az érdekel, mi történt a szüleimmel, nagyszüleimmel, velünk. ” „Ma konzervatívnak lenni nagyobb bátorság kell, mint lázadni: a konzervativizmus ma már avantgárd gesztus nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Például a homoszexualitásról ma negatívan nem lehet megszólalni, ha valaki megteszi, automatikusan kiírja magát egy szellemi diskurzusból, ezért ma a művészet egyszerűen kiszolgálja a politikailag korrekt trendeket, és nem törekszik semmilyen önállóságra: a művészek konformisták. Azt akarom, hogy lehessen tabukat döntögetni, azaz írhassunk arról is, hogy valakinek esetleg nem tetszik a homoszexuális „propaganda-hadjárat”, vagy hogy mi történt velünk, a számunkra jelentőséggel bíró eseményekről” – fejtette ki L. Simon László. /Bonczidai Éva: A konzervatív avantgárd költő. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./

Mindenki arra kereste a magyarázatot, hogy Stolojan miért lépett vissza. A média és elemzők együtt több mint féltucatnyi magyarázatot sorakoztattak fel. Bosszút állt Basescun a 2004-es „helycsere” miatt. Gyenge idegzetű, Alzheimer-kóros. Nem engedték, hogy saját bizalmasait bevigye a kormányba stb. Az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy Stolojan rájött: csak másod- vagy akár harmadrangú szereplő lesz ebben a koalícióban még akkor is, ha ő a kormány feje. /Borbély Tamás: A racionalitás nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./