Április 28-án a parlament elfogadta az idei első költségvetés-kiegészítést úgy, hogy az ellenzék egyetlen módosító-javaslatát sem fogadta el, ezért a két ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az indítvány szövege kitér a költségvetés-kiegészítés és az átalányadó bevezetése mellett a kormány alárendeltségébe tartozó megyei, úgynevezett dekoncentrált intézmények vezetőinek a leváltására is. Markó szerint a magyarok által jelentős mértékben lakott régiókban az etnikai arányosság elvét is tiszteletben kellene tartani. / -or- : Bizalmatlansági indítvány a kormány ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Az RMDSZ kolozsvári kongresszusán Traian Basescu államfő hitet tett amellett, hogy a romániai kisebbségek értéket jelentenek. Kifejtette, hogy szerinte az ország gazdagabb és erősebb a kisebbségek kultúrája és hagyományai által biztosított sokszínűségnek köszönhetően. Szemléletmód tekintetében nagy előrelépés az 1990-es állapotokhoz képest, amikor a nemzeti kisebbségeket csak kockázati forrásként volt szokásos emlegetni. Az államfő a kulturális autonómia mellett is letette a garast. Szorgalmazta, hogy a parlament mielőbb fogadja el a kulturális autonómiát is magába foglaló kisebbségi törvénytervezetet. Ez mind nagyon szép, de a 2005–2008 közötti ciklusban – amikor az RMDSZ a demokratákkal és a liberálisokkal együtt majdnem két és fél évig volt kormányon – a jogszabály megrekedt a parlamentben, éppen a demokrata miniszterek akadékoskodtak a legtöbbet. Basescu megpróbálja eljátszani a véleményét időközben megváltoztató politikust. /Borbély Tamás: Fejlődő politikus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Elvesztette a tétjét a magyar állampolgárság megadásának a kérdése a romániai magyarok számára, mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki szerint a szövetség továbbra is támogatja a kettős állampolgárságot. Korábban Orbán Viktor, a következő magyarországi választásokon nagy valószínűség szerint hatalomra kerülő Fidesz elnöke szorgalmazta a kettős állampolgárság megadását kárpátaljai látogatásán. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a román-moldáv helyzetre utalva elmondta: az Európai Uniónak nem igazságot kell szolgáltatnia, hanem elő kell segítenie a magyar, a román és a moldovai fél között a megegyezést a kettős állampolgárság kérdésében. Markó Béla szerint alapvető különbség van Románia és Moldova, valamint Magyarország és Románia között, hiszen utóbbi kettő tagja az Európai Uniónak, és lassan eltűnnek a határok a két ország között. Románia és Moldova viszonyában viszont teljesen más a helyzet – hangsúlyozta Markó –, hiszen a két ország között nagy a különbség a demokrácia foka és a gazdaság fejlettsége szempontjából egyaránt. /B. T. : Markó: nincs már tétje a romániai magyarok kettős állampolgárságának. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Több mint egymillió lejjel támogatja a helyi tanács a kolozsvári kulturális intézmények és civil szervezetek tevékenységét, miután a tanácsosok megszavazták az erre vonatkozó tervezetet. A korábbi tanácsülésen Molnos Lajos kérésére halasztották el az összeg odaítélését, a kulturális bizottság elnöke ugyanis nem értett egyet egyes, a magyar szervezeteket érintő változásokkal. A megszavazott változatban már a korábbi tervezetből kimaradt magyar szervezetek is szerepelnek, így például a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, amelynek 1500 lejt szavaztak meg tudományos diákkonferencia szervezésére. A magyar szervezetek közül a Magyar Mozgássérültek Egyesületének 20 000 lejt, a Diakóniának 7 000 lejt, a Helikonnak és a Korunknak 13 000–13 000 lejt, a Barabás Miklós Céhnek pedig 3000 lejt szavaztak meg. A Heltai Gáspár Alapítvány a Szent István napok megszervezésére 10 000 lejes támogatásban részesült. Az idei költségvetésből a tanácsosok támogatják még a Kolozsvár Társaságot, a Tranzit Alapítványt, a Szarkaláb, az Ördögtérgye, a Zúrboló néptáncegyütteseket, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságot, a Sapientia Alapítványt. /Jakab Judit: /Több magyar szervezet kap támogatást a költségvetésből. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A múlt héten Nagyenyedet és környékét látogatták meg a kolozsvári magyar konzulátus képviselői, április 28-án Tordára, Harasztosra és Aranyosgyéresre érkeztek. Tordán a Jósika Miklós Elméleti Líceumba a tordai történelmi egyházak és civil szervezetek képviselői (Petőfi Társaság, Aranyosszéki Vitézi Rend, Bethlen Gábor Egyesület, Ratiu Központ a Demokráciáért, Tordai Magyar Dalkör, Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság és az alakuló Jósika Miklós Szülői Szövetség) várták a vendégeket. Rus Fodor Dóra iskolaigazgató beszélt a 308 diáknak otthont adó intézet sikereiről és gondjairól. A lemorzsolódás, a vegyes házasságok és a gyerekvállalás kérdése is napirenden volt. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottságot Pataky József képviselte a találkozón, aki megköszönte a vidék honvéd emlékhelyeinek kialakításában nyújtott segítséget. A vidéki látogatások célja, hogy feltérképezzék a magyarság gondjait. /Ladányi Emese: Aranyos-vidékre látogatott a konzul. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Exhumálták annak a három antikommunista román ellenállónak a holttestét, akiket 1949-ben végeztek ki a Szekuritáté tisztjei. A várorjai tömegsírra a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet (IICCR) munkatársai bukkantak az áldozatok hozzátartozói és helybeli idős személyek útmutatása alapján. Marius Oprea történész, az IICCR elnöke felháborodott amiatt, hogy a rendőrség és az ügyészség kezdetben megtagadta a holttestek átvételét. „Számomra érthetetlen, hogy miközben Traian Basescu államfő a parlamentben illegitimnek és gyilkosnak nyilvánítja a romániai kommunista rendszert, a nyomozó hatóságok valamennyi alkalommal bűnvádi eljárás beindítása nélkül lezárják a Beszterce-Naszód megyében történtekhez hasonló eseteket” – méltatlankodott Oprea. Emlékeztetett: az általa vezetett intézet nemrég a várorjai antikommunisták ma is élő gyilkosainak – Liviu Pangratiu szekus hadnagy és Traian Seserman altiszt – nevét is közölte az ügyészséggel. /Rostás Szabolcs: Kivizsgálják a várorjai kivégzést. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Április 28-én a Magyar Kulturális Intézettel közösen szervezett kulturális esttel zárta bukaresti útját az erdélyi unitárius egyház új vezetősége, akik bemutatkozni látogattak el a fővárosba. A múlt hónapban beiktatott Bálint-Benczédi Ferenc püspök a bukaresti egybegyűltekhez intézett köszöntőbeszédében röviden az erdélyi unitáriusok történetét elevenítette fel. Ezt követően Albert Júlia színművész Márai Sándor Sakk, illetve Titkos szám című művei alapján készült előadását láthatták a jelenlévők. /Szávuj Attila: Bukaresti híveihez látogatott az új unitárius püspök. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Idén első ízben szerveztek Szent György-napi rendezvény-sorozatot Szilágynagyfaluban, a település egyik híres szülötte, báró Bánffy György névnapjának megünneplésére, valamint halálának 120. évfordulójára emlékezve. Ez alkalomból a Bánffy-kastély falára emléktáblát helyeztek el. Az április 25–26-án megtartott rendezvény házigazdája, a Bánffy György Kulturális Társaság és elnöke, László Zoltán reméli, hogy jövőre még nagyobb szabású ünneplést szervezhetnek. A társaságot négy évre hívták életre, hogy fellendítsék a falu kulturális életét. Tavaly ősszel döntöttek úgy, hogy jogi személyiséggel is ellátják, idén januárban pedig 11 alapító taggal bejegyezték. /S. B. Á. : Emléktáblát kapott Bánffy báró. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Nem kezdtek üzletbe, jövedelmük nagy része pedig europarlamenti képviselői fizetésük jelenti az RMDSZ által jelölt három EP-képviselőnek, derül ki Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatából. Tőkés László két telket birtokol, Nagyváradon 15 ár nagyságút, Hegyközpályiban pedig 30 árat. Emellett egy 70 négyzetméteres nagyváradi lakása, egy 145 négyzetméteres lakóháza, valamint egy 129 négyzetméteres gyantai nyaralója van, továbbá két autója, nincsenek bankszámlái vagy pénzbetétei. Tavalyi jövedelme 14 400 euró volt, melyet EP-képviselői fizetésként kapott, a Partiumi Keresztény Egyetemen előadó felesége pedig 12 ezer lejt vitt haza. Winkler Gyulának két háza, egy nyaralója, valamint egy 31 áras telke van, Volkswagen típusú gépkocsija, banki megtakarítása 12 ezer euró és 60 ezer lej, 2033-ig azonban egy 82 ezer eurós részletet is törlesztenie kell. Tavaly a képviselő 65 661 lej jövedelemre tett szert, melyből 56 301 lej az EP-től van. Sógor Csaba Kolozs és Hargita megyében „földbirtokos”, telkeinek nagysága összesen 1,36 hektár. Egy autója és két nyaralója van, megtakarításai 99. 718 euróra rúgnak. Tavaly Sógornak 143 ezer lej volt a jövedelme, melyet EP-képviselői fizetésként és napidíjként kapott, itthon 67 ezer lejes fizetést vett fel, felesége pedig 11 844 lejt vitt haza. /M. L. : Mit aprítanak a tejbe az RMDSZ EP-jelöltjei? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Hargita megye tanácsának április 29-én hozott döntésével gyakorlatilag megvalósult a Hargita Népe napilap politikai ellenőrzés alá vonása, kézi vezérlésűvé teszik a Hargita Népe szerkesztőségi politikáját. Jelenleg a megyei tanács által kinevezett igazgató felelt a kiadó jogi és pénzügyi tevékenységéért, míg a Hargita Népe napilap tartalmát és szerkesztési politikáját a szerkesztői közösség, valamint a főszerkesztő irányította. Az új működési szabályzat a felelős kiadói, illetve a főszerkesztői hatáskört egyazon tisztség, a kiadó-főszerkesztő alá vonja. Ezzel a megyei tanács RMDSZ többségű testülete megtalálta az utat a lap tartalmának ellenőrzésére, befolyásolására, cenzúrázására. A kiadó-főszerkesztő a jövőben a politikai hatalom irányítása alatt áll. Isán István Csongor, az új vezető, valamint a megyei tanács vezetése között jóval korábban megkezdődtek az egyeztetések, ráadásul Isán István Csongor eddig az RMDSZ-hez közel álló, de anyagi nehézségekkel küszködő Új Magyar Szó munkatársa volt. Eddig önfenntartó minőségének köszönhetően volt képes a napilap visszaverni a politikai befolyásolásra tett kísérleteket. Az új felállással az új kiadó nagy valószínűséggel megyei tanácsi alapokat vesz majd igénybe tervei megvalósításához, tulajdonképpen kiszolgáltatva a saját személyében felhalmozott főszerkesztői tisztség függetlenségét. Ezzel elúszik Hargita megye napilapjának 20 éves, újkori függetlensége. A mai lapszám azért jelenik meg az 1989 előtti lapelőd fejlécével, mert az a jelkép utal azokra az időkre, amikor a lap azt írta, amit a párt mondott. /Mindent a politikai érdekekért. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

Maroshévízen tartotta kihelyezett ülését a megyei tanács. A testületet a Hargita Népe lapkiadó körül kialakult vitatott helyzet, valamint annak az RMDSZ-frakció által javasolt megoldása osztotta meg. A tanácsosok az erre vonatkozó határozattervezetek közül elsőként a lap felelős kiadójának, Karda Emesének a felek közös megegyezéséről szóló határozattervezetét fogadták el, majd meghallgatták a kivizsgáló bizottság jelentését. Ezután a kiadó további működésére vonatkozó alapszabályzatot néhány javasolt módosítással szavazták meg, majd döntöttek az új lapigazgató-főszerkesztő személyéről, ezt a tisztséget a jövőben Isán István Csongor tölti be. Az MPP-frakció tanácsosai előbb az alapszabályzat szavazásra bocsátásának elnapolását kérték azon a címen, hogy nem eléggé kidolgozott és alapos. Miután ezt a javaslatot az RMDSZ többség leszavazta, a polgári pártosok testületileg a Hargita Népét érintő határozattervezetek ellen szavaztak. – Óriási tévedés, hogy ha egy a koordinálásába tartozó intézménynek a megyei tanács nem ad pénzt, akkor semmi köze hozzá. Ez nem igaz, örököltünk bizonyos helyzeteket egyes ilyen intézményeknél, és sokuknál azt tapasztaltuk, hogy nincs rend. Szándékunk ezeknél rendet tenni, még akkor is, ha folyamatosan darázsfészekbe kell nyúlni – jelentette ki Borboly Csaba, tanácselnök. /Hompoth Loránd: Felemás hangulatú ülésen döntöttek a Hargita Népéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

Nem kellett döntenie Hargita megye tanácsának Karda Emese felfüggesztéséről a Hargita Népe kiadó éléről, ugyanis Karda időközben önként lemondott tisztségéről. Borboly Csaba tanácselnök elmondta: a testület tudomásul vette a lemondást, ideiglenes megbízással Karda helyére Isán István Csongort nevezték ki, aki – szintén ideiglenesen – a főszerkesztői tisztséget is ellátja. Így Kozán István felelős szerkesztői megbízatása – legalábbis Isán információi szerint – az új kiadóvezető kinevezésével megszűnt. Kozán e fejleményeket nem kívánta az ÚMSZ-nek kommentálni. Isán István Csongor elmondta: a lapon belül mindenkire szükség van, sőt, új emberekre is. „Nem akarok senkivel leszámolni. A híresztelésekkel ellentétben nem lesz politikai faliújság a Hargita Népe napilapból” – fogalmazott. Szeretne a lap munkatársai közé „visszahozni” néhány nagy nevet a szakmából. A végleges kinevezéshez Isánnak meg kell nyernie a posztra a későbbiekben kiírandó versenyvizsgát. Ez azonban elhúzódhat, mivel a kormány befagyasztotta a költségvetési egységeknél az új alkalmazottak felvételét. Állítólag Karda Emese a gazdasági igazgatói tisztségért cserében volt hajlandó távozni a lapkiadó éléről. Isán István Csongor neve a Hargita Népe napilappal kapcsolatban már korában is felmerült, azonban Borboly Csaba tanácselnök akkor tagadta, hogy bármilyen köze lenne Isánnak a Hargita megyei napilaphoz. /Horváth István: Érvényesült a „papírforma” A lemondott Karda Emese helyett új vezető került a Hargita Népe kiadójának élére. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Lejárt a politikailag egyszínű önkormányzati testületek ideje, megszűnni látszik az egypártrendszer, ezentúl majd sokkal hatékonyabb lesz a helyi tanácsok munkája – gondolták sokan. Azonban az önkormányzati testületekben gyakran üres politikai csatározás folyik, a különböző frakciók betartanak egymásnak, az egyéni sérelmek, a népszerűség hajszolása áll egy-egy döntés hátterében. A székelyudvarhelyi rossz példa hat, ahol az MPP-s polgármester és az RMDSZ-es képviselők közötti ádáz harc évekig ellehetetlenítette az önkormányzat munkáját. Az elmúlt hetekben Háromszéken is elszaporodtak a ,,botrányos tanácsülések”. Baróton az RMDSZ-frakció vétózgatja a közösségi érdekű határozatok tető alá hozatalát, Sepsiszentgyörgy meg majdnem elszalasztotta a sugásfürdői ingatlanok visszavásárlásának lehetőségét amiatt, hogy az MPP képviselői az önkormányzati ülés előtt akarták kézhez kapni a határozattervezetet. Legutóbb a Kovászna megyei önkormányzat ülésén szorult háttérbe a közösségi érdek. A megyei tanács elnöke ellen tiltakozó MPP-s képviselők ugyanis kivonultak a teremből, emiatt a testület nem tudott elfogadni egy két és fél millió euró összértékű pályázathoz szükséges határozatokat, és rendkívüli ülést kellett összehívni. /Farcádi Botond: Szolgálni a közösséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

A Kolozs Megyei Tanács döntött a civil szervezeteknek szánt 500 ezer lej kiosztásáról. Balázs Bécsi Attila megyei tanácsos szerint a tanácsi határozatban egyértelműen a politikai és nem a szakmai szempontok érvényesültek. A gyűlés előtt nem hívták össze az elbíráló bizottságokat, az összeg nagy részét pedig nem civil szervezeteknek, hanem román állami intézményeknek osztották ki. Fekete Emőke, a megyei tanács alelnökének közbelépésére végül összesen 82 000 lej támogatást kapott a Kolozsvári Református Egyházközség, a Kallós Zoltán Alapítvány, a Claudiopolis Egyesület, a Téka Alapítvány, a Valkai Kulturális Egyesület, a Szentkirályi Polgármesteri Hivatal, a Pro Urbe Szék, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Tectum Egyesület, az Encyclopedia Egyesület, a KMDSZ, MIT, OMDSZ, ODFIE és a Tóvidék Egyesület. 2008-ban, amikor a PD-L rászorult az RMDSZ-es tanácsosok szavazataira, akkor majdnem 30% támogatást sikerült szerezni az összkeretből, szemben a mostani 16 százalékkal. /Kevesebb pénz a megyétől a magyar szervezeteknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Dicsérték tevékenységét, de elbocsátották Tischler Ferencet, a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetőjét. Egy ellenőrző csoport nemrégiben megvizsgálta azt, hogy mire költötték az elmúlt évek költségvetését, és lenyűgözte őket a sepsibesenyői iskolai tábor, amelyet sikerült úgy feljavítani, hogy az ország legmodernebb létesítménye lett, számolt be Tischler. Az igazgató szerint a minisztériumi ellenőröket annyira lenyűgözte az, hogy az elmúlt két és fél évben egy addig ismeretlen intézményből működő intézményt hozott létre, hogy javaslatukra Monica Iacob- Ridzi sportminiszter célirányosan a besenyői tábornak 1 millió lejt utalt ki, amelynek felét idén, a másik részét pedig jövőben használhatják fel. /Kovács Zsolt: Megdicsérték és kirúgták Tischlert. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, találkozott Vasile Timis művelődés- és vallásügyi államtitkárral, akivel a két unitárius kollégium levéltári anyagának problémájáról beszélt. A kolozsvári kollégiumi könyvtár levéltárának egy része megtalálható az Akadémiai Könyvtárban, de a székelykeresztúri esetében csak szóbeszédek alapján indulhatnak el. Székelykeresztúron az unitárius egyház által visszakapott épületben működő Orbán Balázs Gimnáziumnak idén jár le az állam által előírt ötéves kötelező bérleti szerződés, de arra kérték az unitárius egyházat, hogy továbbra is biztosítsa számukra az oktatás feltételeit, amíg elkészül az új iskolaépület. Úgy döntöttek, hogy még egy évig biztosítják az állami gimnázium számára a szükséges termeket. Kolozsváron egy informatív jellegű megbeszélésre került sor, ahol az új egyházi vezetés próbálta átlátni a nemsokára felmerülő problémákat. A kolozsvári ingatlan esetében a bérleti szerződés csak 2011-ben jár le, de megbeszélést kezdeményeznek a Brassai-líceum és az unitárius kollégium vezetőségével a probléma megoldása érdekében. /D. I. : Döntöttek a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Régi álma teljesült a magyaróiaknak, holtmarosiaknak és fickóiaknak: a településeket ismét híd köti össze a Szászrégen és Maroshévíz közötti nemzetközi műút mentén fekvő településekkel. Ünnepélyesen felavatták azt a 107 méter hosszú betonhidat, amely a valamikori fahíd helyére épült, több. A Maros menti község idős lakói még jól emlékeznek a Horthy Miklósról elnevezett fahídra, melyet a visszavonuló német hadsereg ‘44-ben robbantott fel. Az egykori híd két dologról volt nevezetes, állítják az öregek: az építési technológiáról (az ácsolt fahidat egyetlen vasszeg sem rögzítette) és nevéről, melyre a magyaróiak ma is büszkék. Bár szónoklatában Kocsis Albert polgármester a Barátság nevet javasolta az új létesítménynek, az eseményre kisereglett tömegből néhányan megjegyezték: „Nekünk akkor is Horthy híd lesz ez”. /Szucher Ervin: Újjáépítették a Horthy hidat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

Az erdélyi magyar táncművészet helyzetképe, illetve a 20. századi magyar tánckutatás erdélyi vonatkozású eredményei kerültek terítékre a Tánc Világnapja alkalmával szervezett tudományos ülésszakon a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Tranzit Alapítvány által szervezett „Az erdélyi magyar táncművészet és tánctudomány az ezredfordulón” elnevezésű tudományos konferencián. Horváth István, a szervező intézet vezetője hangsúlyozta: ki kell lépni az elmúlt évtizedek kisebbségpolitikája által létrehozott skanzenbe zártságból egy sokkal tágabb, a tánc másfajta funkcióit is kereső táncművészet irányába. Laskay Adrienne a Magyar Opera 19. és 20. század eleji tánc „repertoárját” ismertette, Juhász Csilla a Passeggio Historikus Együttes koreográfusa pedig a reneszánsz táncról beszélt. Az előadások kitértek a Romániai Magyar Néptánc Egyesület működésére is. A Deák Gyula által vezetett Háromszék Táncegyüttes keretében jött létre 2005-ben az M Stúdió elnevezést viselő mozgásszínházi műhely. Uray Péter, M Stúdió művészeti vezetője hangsúlyozta, a mozgásszínház műfaja olyan alkalmazott terület, amely bármiből építkezhet a harcművészetektől a balettig, a kortárs táncműfajokon át a színházi megoldásokig. Kelemen Kinga és Sinkó Ferenc előadása is a kortárs tánc bemutatását célozta, a kontakt improvizációról és a GroundFloor Egyesület tevékenységéről esett szó. Könczei Csongor vitaindító előadásának központi kérdése volt, hogy lehet-e beszélni erdélyi magyar néptáncművészetről a szakképzés hiányában? Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora az ősztől induló táncművészeti képzést ismertette. A tudományos ülésszak könyvbemutatóval zárult: a jelenlévők megismerkedhettek Könczei Csilla Táncelméleti írások című kötetével. A kolozsvári EFES (a Babes–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karának kiadója) által megjelentetett kiadvány a magyar nyelvű tánckutatás terén hiánypótló. /Musca Szabolcs: Kilépni a skanzen-identitásból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

A baróti művelődési ház és a Gaál Mózes Általános Iskola Gyöngyharmat kórusa szervezésében április 29-én megtartották a VI. Erdővidéki Dalostalálkozót. A találkozó célja, hogy a diákok megismerhessék népdalainkat, az énekléssel pedig élővé tegyék zenei örökségünket. /Hecser László: Erdővidéki dalostalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület idei tudományos ülésszakán mutatták be a múlt hét végén a MOGYE dísztermében dr. Vass Levente urológus szakorvos, egyetemi tanársegéd és egészségügyi szakmenedzser Urológia tömören című könyvét. A Studium Alapítvány Kiadó és az Országos Tankönyvkiadó gondozásában megjelent kötet elsősorban az egyetemi hallgatóknak, családorvosoknak jelenthet segítséget. /Antalfi Imola: Urológia tömören – egyetemi hallgatóknak, családorvosoknak, de nem csak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

Idén ősztől a kolozsvári BBTE Bölcsészettudományi Karán működő Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék új szakot indít: hároméves nappali képzés keretében művelődésszervező (vagy kulturális menedzser) szak is indul. Ezen a diákok a Kárpát-medence hagyományos népi kultúrájával kapcsolatos tudás elsajátítása mellett megtanulják a kulturális események szervezésének, a kulturális örökség megőrzésének, az önkormányzati munka ez irányú vonatkozásainak, a civil szervezetek életének, a pályázás és a kultúramenedzselés apró fogásait, csínját-bínját. Tizenhárom államilag támogatott és tíz fizetéses helyre lehet jelentkezni, a távoktatási formára harminc helyre. /Művelődésszervező szak indul Kolozsváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./

Gyökeres szemlélet- és módszerváltásra van szükség a kisebbségpolitikában, nyilatkozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) május 1-jén Csíkszeredán tartott autonómiakonferenciáján Tőkés László, aki szerint ezért nagyon fontos a hazai kisebbségi érdekvédelmi szervezetek egysége, az összefogás az RMDSZ-szel. Az EP-képviselő jelentős lépésnek tartja, hogy az RMDSZ elkezdett autonómiáról és kollektív jogokról beszélni – hangzott el a Működő Autonómiák Európában – Magyar autonómia-törekvések Erdélyben című nemzetközi konferencián. Tőkés szerint nemcsak a székelység autonómiájában kellene gondolkodni, hanem az észak-erdélyi régió magyarok lakta területeinek (Érmellék, Kalotaszeg, Szatmár-Bihar megye) hasonló önrendelkezését is fontosnak tartja. A püspök elítéli a hagymakupolás honfoglalást, s bár elismerte, hogy konkrét bizonyítékai nincsenek, ismét felvetette annak lehetőségét, hogy titkos hivatalos politika létezik a Székelyföld moldvai románokkal történő betelepítésére. Tőkés László számadatokkal mutatta be, milyen mértékben változott Erdély etnikai térképe, hogyan csökkent a magyarok aránya, főként a városokban. Úgy vélte: hagyományos kisebbségvédelmi eszközökkel nem tartóztatható fel ez a folyamat. A református püspök szerint ezért szemlélet- és módszerváltásra van szükség a kisebbségpolitikában. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke szerint az erdélyi magyarság erős európai parlamenti képviselete kulcsfontosságú lehet az autonómia ügye szempontjából. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke az unió kisebbségpolitikájáról szólt, majd Iria Bernadette De Epalza EP-kabinetvezető a baszk autonómiát mutatta be a hallgatóságnak. Bakk Miklós politológus az integrált erdélyi magyar autonómiatörekvésekről beszélt. /Tőkés: autonómiát Kalotaszegnek is! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Az erdélyi magyarság számára nem vezet célra a kijárásos politika, ehelyett intézményes, törvényekben rögzített jogok rendszerét kell kialakítani, ezek között az autonómia-rendszer kiépítése a legfontosabb – szögezte le Tőkés László a konferencián. Becsey Zsolt fideszes EP-képviselő, a csíkszeredai rendezvény társszervezését ellátó Héthatár Önkormányzati Szövetség elnöke beszédében kiemelte: az Unió egyik legfőbb célja, hogy felzárkóztassa az újonnan csatlakozó államokat. /Jánossy Alíz: Autonómia és legitimitás – konferencia Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester még mandátuma átvételekor megígérte, hogy támogatni fogja az egyetemi végzettséggel rendelkező fiatalok hazatelepedését, és ingyen házhelyet biztosít számukra. Összesen 141 kérést tettek le a sepsiszentgyörgyi városházán a Gyere haza című programra jelentkezők. A polgármester elmondta: idén 50 területet adnak át az igénylőknek. /K. Zs. : Ingyen házhely fiataloknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Az 1989 előtti fejléccel jelent meg a Hargita Népe megyei napilap hétvégi száma tiltakozásképpen amiatt, hogy a lapot működtető kiadó vezetőjét a megyei önkormányzat leváltotta. A szerkesztőség közleménye szerint: „Hargita Megye Tanácsának döntésével gyakorlatilag megvalósult a Hargita Népe napilap politikai ellenőrzés alá vonása. A kiadó jogi helyzetének rendbetételét célzó határozat hatályba lépésével tulajdonképpen kézi vezérlésűvé teszik a Hargita Népe szerkesztőségi politikáját. Úgy tekintjük, hogy ezzel a lépéssel a politika zöld utat nyert ahhoz, hogy üzeneteit akadálymentesen és szakmai kontroll nélkül juttathassa el az állampolgárokhoz. ” Hargita megye tanácsa Karda Emese kiadóigazgató felfüggesztéséről készült dönteni, időközben Karda önként lemondott tisztségéről. Ideiglenes megbízással az RMDSZ-többségű megyei tanács többségi szavazással Karda helyére Isán István Csongort nevezte ki, aki – ideiglenesen – a főszerkesztői tisztséget is ellátja. A tanácsban a kisebbik frakciót alkotó Magyar Polgári Párt (MPP) közleményében tiltakozott az április 29-én tartott maroshévízi ülésen elfogadott, kiadót működtető szabályzat ellen. Az MPP kérte, hogy tegyék közzé a megyei tanács ülésének jegyzőkönyvét, illetve a Hargita Népe kiadóval kapcsolatos szabályzat visszavonását és módosítását „annak érdekében, hogy megmaradhasson a lapszerkesztői függetlenség és ne sérüljön a nehezen kivívott sajtószabadság és demokrácia elve”. /A kommunista fejléccel jelent meg a Hargita Népe. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Május 2-én Mikóújfaluban, majd Zalánpatakon bérmált dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A hagyományokhoz híven virágba és zöld nyírfaágakba öltöztek a templomok. Az érsek hangsúlyozta, hogy a fiatalok ötévenként sorra kerülő bérmálása az egyházközségek és a sajnos lélekszámában is egyre fogyó történelmi magyar erdélyi katolikus egyház megerősödését szolgálja. Az érsek a bérmálási körutat folytatja a vidéken. /Kisgyörgy Zoltán: Háromszéki körúton Erdély katolikus érseke. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

A lap részletet közölt dr. Kovács Kiss Gyöngy történész az Erdélyi Múzeum helye és szerepe az erdélyi magyar tudományos életben című tanulmányából. Az 1859-ben létrejött Erdélyi Múzeum-Egyesület közlönye, az Erdélyi Múzeum 1874-ben indul, Finály Henrik nyelvész- és történészprofesszor szerkesztésében. A folyóirat története hét szakaszra tagolható. I. (1874–1892) Finály Henrik nevével fémjelzett korszak. II. (1884–1891) A folyóirat borítójára hosszabb cím kerül: Az Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcselet-, Nyelv- és Történelemtudományi (1888–1891 között: Történettudományi) Szakosztályának Kiadványai. Visszatérnek a hagyományos évkönyv-forma füzetes kiadványokhoz. Ezekben az években a szerkesztést Schilling Lajos egyetemi tanár, szakosztályi titkár végzi. Hegedüs István kolozsvári egyetemi tanár 1888-tól vette át a redakciós munkát. Az ő helyét Szinnyei József egyetemi tanár vette át 1891-től. III. (1892–1905) 1892-ben az első két füzet újra Erdélyi Múzeum címmel jelenik meg, a következő 14. évfolyamon keresztül a lap borítóján címként az Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcselet-, Nyelv- és Történettudományi, Szakosztályának kiadványa megnevezés szerepel. Azt követően, hogy Szinnyei József 1893-ban a budapesti egyetemre távozott, Szádeczky Lajos egyetemi tanárt választották meg szerkesztőnek. A Szádeczky szerkesztette Múzeumban a történeti irány uralkodott. IV. (1906–1917) Az 1906. ében az akadémiai és a muzeális irányzat közti vita az utóbbi győzelmével lezárult. Erdélyi Pál szerkeszette 1906–1917 között a köteteket. Amikor 1919-ben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szellemi vezérkarából sokan elhagyták Kolozsvárt, még nem lehet látni, milyen jövő vár az Erdélyi Múzeumra. V. (1930–1941) Az 1918-tól 1929 végéig tartó években az Erdélyi Múzeum megjelenése szünetelt. 1930-ban György Lajos szerkesztésében az Erdélyi Múzeum, újraindult. VI. (1941– 1947) E szakaszban a Szabó T. Attila szerkesztette az Erdélyi Múzeumot. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek a hatalom általi felszámolásával az Erdélyi Múzeum is megszűnt. VII. (1991–től) Indulásától kezdve a leghosszabb kényszerszünetet az 1947–1991-es periódus jelentette az Erdélyi Múzeum életében. Az LIII. kötetével induló legújabb folyam címoldalán az alábbi megnevezés szerepel: Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog- és Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak Közlönye. Az évente négy lapszámba szerkesztett folyóirat szerkesztői: Benkő Samu, Dávid Gyula, Faragó József, Mócsy László. Az 1994. 3–4. füzettel felelősszerkesztő-váltás következett be a lap életébe, Benkő Samut Csetri Elek követte. 1995-től a Múzeum angol, román, magyar tartalomjegyzékkel, valamint az egyes tanulmányok végére csatolt angol nyelvű kivonatokkal jelenik meg. 1997-től újra módosul a szerkesztőség összetétele, Csetri Elek felelős szerkesztői munkáját Faragó József, Egyed Emese, Vetési László és a szerkesztőségi titkári teendőket felvállaló Kerekes György segíti. 1998-ban a Múzeum felelős szerkesztői feladatainak ellátásával az Egyesület Antal Árpádot bízta meg, aki Egyed Emese, Kovács András, Tánczos Vilmos, Veress Károly, Vincze Mária és Kerekes György szerkesztőkkel végzi a redakciós munkát. Az 1999. 3–4. füzettől a felelős szerkesztői megbízatást Kovács Kiss Gyöngy vette át. Az 2004. 3–4. füzettől a folyóirat címe: Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Elnökségének és Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog- és Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak Közlönye. /Az Erdélyi Múzeum helye és szerepe az erdélyi magyar tudományos életben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Május 2-án kőrösfői RMDSZ és a bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület szervezte a XIX. Riszeg-tetői Ifjúsági Majálist. Az egész napos program lebonyolításába az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom bánffyhunyadi szervezete is bekapcsolódott. A népdalvetélkedő után a legfiatalabbak különféle sport- és gyermekjátékokban próbálhatták ki képességeiket, de nem hiányozhatott a kürtőskalács, a csapolt sör és a miccs sem. Péntek László, Körösfő alpolgármestere szerint az idei majálison a korábbi évekhez képest jóval többen vettek részt. Kőrösfő két testvértelepüléséről, a magyarországi Patkáról és Bugyiról érkezők is jól érezték magukat. /Ferencz Zsolt: Riszeg-tetői majális: játék, népdalvetélkedő, eszem-iszom. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Több mint hatvan huszár részvételével szerveztek hagyományos huszártoborzót a hétvégén Csíkszeredában. Az 1848-as szabadságharc óta első alkalommal került sor ilyen jellegű eseményre. Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere, a csíki Hagyományőrző Huszáregyesület elnöke a huszárok történelmét ismertette. Ráduly Róbert Kálmán polgármester örömét fejezte ki, hogy a farsangtemetés, az Ezer Székely Leány Napja mellett egy újabb időtálló szokással bővül a helyi hagyományok sora. A rendezvényen felolvastak egy 161 évvel ezelőtt megírt toborzólevelet, majd besorozták, és pálinkával kínálták az újoncokat, akik elbúcsúztak kedveseiktől és már huszárként haladtak tovább Alcsík irányába. /Huszártoborzó Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Életének 80. évében Szegeden elhunyt a Szabadság nagyra becsült munkatársa, László Ferenc /Kolozsvár, 1930. márc. 10. – Szeged, 2009. máj. 1./, aki csaknem hatvan esztendőn keresztül írt magyarul sportról Erdélyben. 1950-ben lett a kolozsvári Igazság sportszerkesztője. 1956-tól a lap sportrovatvezető főmunkatársa volt. Szintén az ötvenes évek elejétől dolgozott a Kolozsvári Rádiónak, amelynek sportműsorát 1954–1969 között vezette. 1989 decembere után a Szabadság sportrovatvezetője és az újraindult Kolozsvári Rádió sportrovatának oszlopos munkatársa volt. Halálával az erdélyi magyar újságírás talán leghosszabb ideig alkotó hírlapíróját, rendkívül művelt, sokoldalúan tájékozott tagját veszítette el. /Tibori Szabó Zoltán: Elment László Ferenc, az erdélyi sportújságírás doyenje. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Lemondott a moldovai kormány. Az alkotmány értelmében a miniszterek tanácsának még az új parlament megalakulása előtt be kell nyújtania lemondását. Vladimir Voronin államfő arra kérte a kabinet tagjait, hogy az új kormány megalakulásáig ügyvezetői minőségben folytassák munkájukat. Az új parlament május 5-én tartja alakuló ülését, valamint döntenek az új államfő megválasztásának időpontjáról. /Lemondott a kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./