Gyurcsány Ferenc lemondása és Bajnai Gordon miniszterelnökké válása növelte a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP közötti különbségeket, míg a Jobbik – a kutatások során először – elérte a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt – derült ki a közvélemény-kutatásból. A biztos pártválasztók közül a felmérés szerint 70 százalék adná voksát a Fideszre és 18 százalék az MSZP-re, a két kisebbik parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF pedig 2, illetve 1 százalékot kapna. /Nőtt a Fidesz és az MSZP közötti különbség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Romániában az idén akár háromszor több vállalati csődöt jelenthetnek, mint tavaly, amikor több mint 14 ezer céget számoltak fel fizetésképtelenség miatt – állította Cristian Ionescu, a Coface Románia igazgatója. A Csődbiztosok Országos Szövetségének (UNPIR) adatai szerint a tavalyi év során 2007-hez viszonyítva 35,86 százalékkal több vállalkozás jelentett csődöt, miközben 21,66 százalékkal többet számoltak fel. A gazdasági válság következtében Háromszéken is jelentősen romlott a bejegyzett és a felszámolt vállalkozások aránya. Míg 1990 és 2009 között az újonnan bejegyzett vállalkozások számának 30 százalékát tette ki a felszámolt cégek száma, idén az első negyedévben ez az arány 54 százalékra emelkedett. /Bálint Eszter, Bíró Blanka: Megháromszorozódhatnak a csődök. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Zsúfolt hétvége vár a Kolozs megyei RMDSZ-re: a szervezet, amely házigazdája a szövetség szombati kongresszusának, erre a napra időzítette a már rég esedékes költözést az új székházba. A polgármesteri hivatal által rendkívül elhanyagolt állapotban átadott ingatlant teljesen rendbe kellett hozni. A székház felét sikerült lakható állapotba hozni. /K. O. : Új székházba költözik a Kolozs megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen évek óta van akkreditált műszaki képzés – emlékeztetett Magyari Tivadar rektor-helyettes annak kapcsán, hogy Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora bejelentette: az egyetem három szakának akkreditálásával hivatalosan is elismert magyar műszaki képzés van Erdélyben. „Nem túl barátságos a kijelentés azon romániai magyar értelmiségiekkel, tudósokkal, egyetemi oktatókkal szemben, akik évek óta a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán akkreditált magyar nyelvű műszaki képzést is biztosítanak” – hangsúlyozta a rektor-helyettes. /Cáfol a BBTE rektorhelyettese. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Az ezeréves kötelék című, kétéves futamidejű nemzetközi kezdeményezéssel rukkolt elő a millenniumát idén ünneplő Hejce (Magyarország) önkormányzata. A hétvégén Tordaszentlászlón találkoztak a partner települések képviselői, ezzel a találkozóval felavatták a felújított régi kultúrotthont. Az európai uniós projektben részt vesz a szlovákiai Debrőd, a horvátországi Délhegy, a szlovéniai Hodos és az erdélyi Tordaszentlászló, illetve a hozzájuk tartozó-csatlakozó települések. A résztvevő önkormányzatok együttműködésének megerősítését, testvértelepülési kapcsolatok kiépítését, a természeti és kulturális örökség védelmét. A résztvevő településeken kiadványokat jelentetnek meg. /K. E. : Öt ország ezeréves köteléke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Az április 19–26. között zajló sepsiszentgyörgyi városnapokon sátrakat állít a MIÉRT és a román Fiatalok a Közösségért Egyesület. A MIÉRT sátrában délelőttönként a helyi ifjúsági szervezetek mutatkoznak be. A már Marosszentgyörgyön és Erdőszentgyörgyön is hagyománnyá vált Szent György-napokat szervezik a napokban a két településen. Maroszentgyörgyön városszépítéssel, virágültetéssel kezdődött el a városünnep, melynek idén legkiemelkedőbb eseménye a Marosszentgyörgyi Tavasz kórustalálkozó. Erdőszentgyörgyön reneszánszvetélkedővel, honismereti versennyel kezdődnek a rendezvények. /Kovács Zsolt: Sátrazás a városnapon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Nyolcvanadik születésnapja alkalmából köszöntötték Kányádi Sándor írót, költőt április 20-án Budapesten a hazai és a romániai magyar irodalom képviselői, barátai és a kulturális tárca a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott ünnepségen. A költő május 10-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját. „Petőfi, Weöres, Kányádi – a három Sándorok szövetsége. Ők azok, akik a magyar irodalomban eljutottak az értől az óceánig” – fogalmazott köszöntőjében Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke, aki a magyar irodalom egyik vezérlő ezredesének nevezte Kányádi Sándort, aki 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-, 1998-ban Magyar Örökség-díjat kapott, idén március 15-én pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét vehette át. Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága részéről Görömbei András azt mondta: Kányádi úgy teremtett értékes művészetet, hogy verseit mindenütt mondják, azokat rengeteg nyelvre lefordították. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság idén Kányádi Sándornak ítélte oda az egyik Babits Mihály Alkotói Emlékdíjat, amelyet Sipos Lajos elnök adott át Kányádi Sándornak. /Kányádi Sándort köszöntötték. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Sokan emlegetik, hogy zsidó kulturális reneszánsz van Magyarországon. Az 1989-ben létrehozott Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóirat Kolozsváron mutatkozott be a Szépírók Társasága által kezdeményezett „A könyv utóélete” elnevezésű program részeként. Bemutatták a Szombat folyóirat Erdély magyar-zsidóságáról szóló számát, melyen Szántó T. Gábor főszerkesztő mellett Erdélyi Lajos fotógráfus, újságíró is megjelent. A főszerkesztő elmondta, hogy több mint tíz éve készültek erdélyi vonatkozású, az erdélyi magyar-zsidóságra reflektáló lapszámot létrehozni. Az erdélyi zsidó szellemi lét különböző vonatkozásait fókuszába állító A mi Erdélyünk c. lapszámban három nemzedék képviselteti magát. /Lapszámbemutató irodalmi kóstolóval. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Fennállásának 160. évfordulóját ünnepelte a hétvégén a legrégebbi, ma is megjelenő erdélyi magyar nyelvű újság, a Brassói Lapok. Ambrus Attila főszerkesztő elmondta, a lap a mai napig azt a szerepet vállalja magára, amit még ‘49-ben Bem József szánt neki: ne valami ellen álljon, hanem valami mellett, konstruktív szerepe legyen. „A lapot először az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Veszely Károly katolikus pap jelentette meg, Bem József felkérésére. Az első szám 1849. április 16-án hagyta el a nyomdát Brassói Lap néven. A kiadványnak akkor tizenkilenc száma jelent meg, mindaddig, amíg a bevonuló orosz csapatok le nem foglalták a nyomdát, Veszelyt forradalmárként letartóztatták, és átadták az osztrák hatóságoknak, akik halálra ítélték őt. Az ítéletet ugyan nem hajtották végre, mivel Veszely a klérus tagja volt, de száműzték, és Kolozsváron telepedett le. ” „Ezek után az újság utóda már nem viselhette Veszely lapjának címét. Csak 1895-ben kaphatta vissza nevét, így ettől az évtől Brassói Lapok néven jelent meg, egészen 1940-ig, amikor a hírhedt Vasgárda betiltotta megjelenését. A második világháború után Vörös Zászló, majd Új idő néven jelent meg a lap, eredeti nevét csak 1969-be kapta vissza, amikor Albert Sándor, a lap eredeti nevének újrahasználhatásához kötötte a főszerkesztői állás elfogadását” – részletezte a főszerkesztő. A hetilapot jelenleg a Barcaság mellett főleg Kovászna, Hargita és Maros megyékben terjesztik. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) a Brassó melletti Tatrangon tartott elmúlt hét végi közgyűlésén átadták az idei Veszely Károly-díjakat. A díjat ez alkalommal – a Brassói Lapokhoz hasonlóan 1849-ben alapított, Kézdivásárhelyen megjelenő – Székely Hírmondó hetilap szerkesztősége, valamint a brassói magyar nyelvű televíziózás létrehozója, Bálint Ferenc vette át. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének hétvégi találkozóján téma volt a gazdasági válság hatása az erdélyi magyar médiára. /Fleischer Hilda: A hosszú életű újság: 160 éves a Brassói Lapok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendégországa Románia, így az erdélyi irodalom is. A román díszvendégség keretében több mint harminc román, illetve az alkalomnak köszönhetően hivatalosan is meghívottnak tekintett erdélyi író érkezik Budapestre. Palotai Mária Pásztortűz 1921–1944 – Egy erdélyi irodalmi folyóirat története /Argumentum Kiadó, Budapest, 2008/ című kötete a leghíresebb erdélyi folyóirat keletkezését, küzdelmeit és történetét tekinti át a korabeli társadalmipolitikai-nemzetiségi viszonyok tükrében. A fesztiválon kiemelt helyen mutatkozhatnak be az erdélyi kiadók, például a marosvásárhelyi Mentor, amely többek közt Wass Albert életművét gondozza, továbbá a kolozsvári Koinónia, illetve a csíkszeredai Pallas Akadémia is. A Koinónia igazgatója az idén irodalmi munkásságáért József Attila-díjjal kitüntetett Visky András, fő tevékenységi köre pedig a teológiai és vallásos témájú művek újramegjelentetése, feldolgozása. Románia-szerte ismert gyermek könyv sorozata, az erdélyi városokat bemutató Kincses Képeskönyv, de az olyan elfeledni látszó erdélyi szerzők műveit is felkarolja, mint a gyermekkönyv-szerkesztőnek is kiváló író, költő, Hervay Gizella. A jelenleg is Erdély legnagyobb magyar könyvkiadójaként ismert Pallas Akadémia pedig elsősorban a kortárs irodalom színe-javát vonultatja fel. /Európai lapozó. = Magyar Demokrata (Budapest), ápr. 22./

A jövő évtől életbe lépő egységes bérrács értelmében a közszférában alkalmazott legmagasabb fizetés nem lehet több a legkisebb fizetés tizenötszörösénél – döntötte el a kormány. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy a következő időszakban állítják fel azt a fizetési rácsot, amely – hasonlóképpen az uniós országok többségéhez – hierarchizálja a közalkalmazottakat. Kezdetben a fizetési piramis legalján álló közalkalmazottak – Boc nevesítette a kezdő tanárokat és orvosokat – fokozott fizetésemelésre számíthatnak, amíg elérik a bérrácson nekik kijelölt helyet. Ugyanez idő alatt a hierarchia csúcsán levő közalkalmazottak fizetését befagyasztják. A miniszterelnök azt is hozzátette, hogy a fizetésen felüli különböző pótlékok mértéke nem haladhatja meg a bér 30 százalékát. /M. Á. Zs. : Egységes bérrács készül júniusra. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ A legkisebb és legnagyobb értékű közalkalmazotti fizetés között jelenleg 1 a 72-höz az arány, ezt szeretnék az elkövetkező öt évben 1 a 15-re csökkenteni. /Bálint Eszter: Öt évre befagyasztják a legnagyobb fizetéseket. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

Az RMDSZ számára kulcsfontosságú a következő, a 9. Kongresszus. Most egy új fejezetet nyithatunk: a kollektív jogokét – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Hozzátette, mindez döntési jogokat jelent a kisebbségi közösségeket érintő kérdésekben, különböző autonómiaformákat, illetve mindent, ami a kollektív jogok témaköréhez tartozik. Befejeződött az RMDSZ kormányzati részvétele, lezárult egy időszak, amelynek elemzését a kongresszuson végzik el, felleltározva az eddigi eredményeket, majd további terveket és irányvonalakat körvonalaznak. Markó kifejtette: nem a kettős állampolgárság oldja meg Moldova, és az ott élő állampolgárok problémáit, a kezdeményezést pedig elsietettnek, populistának minősítette. Emlékeztetett: néhány éve mekkora ellenállásba ütközött román részről az a magyar szándék, hogy esetleg kettős állampolgárságot kapjanak a határon túli magyarok. /Markó: kollektív jogokra törekszik az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Dr. Balázs Péter orvosmigráció-szakértő elmondta, hogy évekkel ezelőtt kezdődött a kutatás. Első tanulmánya egy magyar tudományos folyóiratban körülbelül tíz-tizenegy évvel ezelőtt jelent meg. Budapesten ő volt a határon túlról érkezett orvosok honosítási bizottságnak az elnöke. A legtöbb orvos Erdélyből érkezett. Felvidékről és Vajdaságból sokkal kevesebben jöttek. A legtöbben 1991–1992-ben jöttek. A 90-es évek elején, négy év alatt közel 1500 orvos érkezett Magyarországra. A következő hullám Magyarország uniós csatlakozása után következett be. Hamar lelassult a folyamat. Mostanában a diplomás bevándorlók száma 100 és 200 közé tehető évente. A bevándorlók zöme marosvásárhelyi, illetve a vásárhelyi egyetem végzettje. Vannak másfajta jelenségek is. Romániában megemelték a háziorvosi fizetést, lehet, hogy megkezdődik a visszaáramlás. /Máthé Éva: Hazatérnek az orvosok. Interjú dr. Balázs Péter orvosmigráció-szakértővel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

Még húsvét előtt vitafórumot szerveztek a Nyugati Jelen honlapján arról, ki, mit javasol az RMDSZ-nek Arad megye magyar közösségével való kapcsolatuk javítására. A vitafórum következtetéseit Király András megyei elnök, Tóth Csaba ügyvezető elnök, Cziszter Kálmán alelnök vonta meg. Király András szerint szükség van arra, hogy megtudják, hogyan képzelnének el a tagok egy jobban működő szervezetet. A 37 hozzászólás egy része kapcsolódik a témához. Elfogadják, hogy kommunikációs problémái vannak a szervezetnek. Ezért hivatalos szóvivőt fognak kinevezni. Ugyancsak fontos a nyitás. A szociális kérdéssel a nagyobb pártok sem tudnak foglalkozni. Elhangzott, hogy az RMDSZ vezetői vidékre csak pénzért mennek ki. Király András ezt visszautasította. Az sem helytálló, hogy csak négyévenként járnak ki, mert évente mennek a szervezetekhez. Cziszter Kálmán szerint a vitakultúra alacsony, az emberek álnevek mögé bújnak. Felmerült több hozzászólásban a fiatalítás igénye. Ez megtörtént. Tóth Csaba szerint fontos a kommunikáció kérdése, az RMDSZ a hétköznapokon elhanyagolja a sajtójelenlétet. /Irházi János: RMDSZ-reagálás a vitafórumra. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./

Közös megegyezéssel ért véget április 22-én az a tanácskozás, amelyet a székelyudvarhelyi városi RMDSZ kezdeményezett az MPP és a Zöld Párt tanácsosaival. Végül az MPP, a polgáriak javaslata zárta le a vitát. Ennek értelmében, a májusi soros tanácsülésig közösen kidolgozzák a közös megegyezést. /Lázár Emese: Májusban dűlőre jutnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 23./

Április 12–20. között tizedik fesztiválját rendezte a székelyudvarhelyi Kékiringó Néptánccsoport, amelyen 21 hazai és külföldi csoport – közel félszáz résztvevő – képviseltette magát és tájegységének kultúráját. „A részt vevő hagyományőrző csoportok szűkebb régióját tekintve jelen volt a Felvidék, a Hortobágy, a Székelyföld tárgyi és szellemi kultúrája, és meggyőződhettünk, hogy a dallamok a legkeletibb magyar szórványoktól a nyugati magyar nyelvterületekig majdnem ugyanúgy hangzanak” mondta a főszervező, Both Aranka, a vendéglátó Kékiringó vezetője. Minden este más-más ország mutatta be táncait, szokásait, viseleteit, énekeit, hagyományos gasztronómiáját. /A nemzetek Európája Székelyudvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Mintegy ötvenezer kötettel várja az érdeklődőket Magyarország legnagyobb könyves seregszemléje, a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amelynek díszvendége az idén Románia. Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója beszámolt arról, hogy április 23-tól a négy nap alatt több mint 500 programon vehetnek részt a látogatók a Millenáris parkban. A rendezvényt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Theodor Paleologu román kulturális miniszter és Mircea Mihaies, a Román Kulturális Intézet alelnöke nyitja meg. /Román díszvendégek Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

A nemzeti kisebbségekhez tartozókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés, zaklatás és faji alapú erőszak jóval elterjedtebb az Európai Unió tagországaiban, mint azt a hivatalos statisztikák jelzik – állítja az unió alapvető jogokkal foglalkozó ügynöksége a témáról Brüsszelben kiadott tanulmányban. A 24 ezer kisebbségi és bevándorló megkérdezésén alapuló tanulmány szerint átlagosan 55 százalékuk érzi úgy, hogy az említett jelenségek széles körűek abban az országban, amelyben élnek. Nehezebben jutnak például munkához és kölcsönhöz, de időnként fizikai zaklatás is éri őket. Harminchét százalék úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt egy évben is érte őket valamilyen diszkriminatív inzultus, de erről nem tájékoztatták a rendőrséget és más illetékeseket. Magyarországon, Szlovákiában és Romániában csak a romákat vonták be a kutatásba. /Hátrányosan érzik magukat a kisebbségiek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Kolozsváron az utóbbi időben hallgatnak a Szent Mihály-templom harangjai, és a toronyóra sem működik, elérkezett az idő a felújításukra. A munkálatokat a magyarországi Őrbottyánról érkezett Gombos Miklós harangöntő mester cégének csapata végzi. /Ö. I. B. : Hamarosan újra megkondulnak a harangok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

A magyar és a román népi hangszerekről két nagy tudású szakember értekezett április 21-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Református Tanárképző Karára: Birinyi József magyarországi népzenekutató és hangszergyűjtő, valamint Ovidiu Papana, a temesvári egyetem előadótanára. – Pályám alakulásában nagy szerepet játszott Szenik Ilona professzor asszony, aki a doktori dolgozatom irányítója is volt – mondta Ovidiu Papana, majd rátért a román népzenében használatos hangszerek bemutatására. Birinyi József elmesélte: saját hangszergyűjteménye több mint ezer hangszerből áll. /Nagy-Hintós Diana: Két dudás egy csárdában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

A román titkosszolgálat szervezte a kommunista hatalom elleni tüntetéseket Chisinauban – állítják a moldovai hatóságok. Bukarest már hosszú ideje vissza akarja szerezni egykor volt területét. Románok vagyunk, románok vagyunk! – skandált a tömeg minap Moldovában, a chisinaui parlament előtt. A tüntetés az után robbant ki, hogy az április 5-i törvényhozási választások első részeredményei nyilvánosságra kerültek. Az előrejelzések szerint a kommunisták a 101 tagú parlamentben 61 helyet szereztek, ezzel Vladimir Voronin kommunista elnök újból megszerezheti a legmagasabb közjogi méltóságot. A szervezők a twitter nevű blogszolgáltatáson és a Facebook nevű közösségi oldalon keresztül szinte pillanatok alatt egyik helyről a másikra irányították a harmincezres tömeget. Vladimir Voronin elnök éles kirohanást intézett Románia ellen, azzal vádolva a szomszédos országot, hogy beavatkozik hazája belügyeibe, és cselszövést sző Románia és Moldova egyesülésére. Kiutasították Filip Teodorescut, Románia chisinaui nagykövetét, akit a kormányhoz hű sajtó azzal is megvádolt, hogy a bukaresti titkosszolgálat tábornoka. A moldovai lakosság, melynek anyanyelve és kultúrája román, előszeretettel folyamodik román állampolgárságért. Jelenleg már majdnem egymillió állampolgársági kérelem fekszik a román hatóságok előtt. A román fővárosban az ott tanuló több ezer moldovai egyetemista követelte Románia és Moldova – román nevén Besszarábia – egyesülését. Traian Băsescu román államfő beszédet mondott a bukaresti törvényhozás két háza előtt. Bejelentette: azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy módosítsa a vonatkozó törvényt, hogy azok a moldovaiak, akik akaratuk ellenére veszítették el állampolgárságukat, „visszatérhessenek az európai népek családjába”. Traian Băsescu szerint az emberi jogok és a szólásszabadság megsértésének számos esetét jegyezték fel Moldovában, ezért Románia európai uniós vizsgálatot kér az ottani kommunista kormány ellenzékének elnyomása ügyében. /Megtartani Erdélyt és újabb területeket szerezni? = Erdély. ma, 2009. ápr. 23./

Traian Basescu államfő és Emil Boc miniszterelnök is felszólal majd az RMDSZ kilencedik kongresszusán április 25-én Kolozsváron, melyen ötszáz küldöttre, hatvan-hetven meghívottra és közel száz újságíróra számítanak. Az RMDSZ valamennyi magyarországi és a romániai parlamenti pártot meghívta kongresszusára. Magyarországról az MDF-et Dávid Ibolya elnök, az MSZP-t Lendvai Ildikó elnök képviseli, a Fidesz részéről Németh Zsolt, az SZDSZ-től pedig Kovács Kálmán országgyűlési képviselő érkezik a kincses városba, emellett Kolozsvárra várják Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtikárt is. Számítanak a határon túli magyar szervezetek vezetőire is, Csáky Pálra Szlovákiából, illetve Gajdos Vilmosra Ukrajnából. /Fleischer Hilda: Kongresszus félidőben. Programot és alapszabályt módosít az RMDSZ Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Az RMDSZ eddig nyolc kongresszust tartott. I. kongresszus: 1990. április 21–22., Nagyvárad. Az Országos Elnökség tagjai: Domokos Géza, elnök, Szőcs Géza főtitkár, Béres András, Markó Béla, Formanek Ferenc, Szilágyi Zsolt, Cs. Gyimesi Éva, Csutak István, Bodó Barna, Kántor Lajos, Zonda Attila, Toró T. Tibor, Erőss Péter, Nagy Béla, Verestóy Attila, Sylvester Lajos, Vida Gyula, Kolumbán Gábor, Káli István tagok. A váradi kongresszuson elfogadott program „a társadalmi csoportok és mindenféle kisebbségek kollektív jogainak és szabadságjogainak alkotmányba foglalását” rögzíti célként. A program ugyanakkor távlati célként „az önkormányzati rendszer csúcsszerveként működő kisebbségi parlament tervét” jelöli meg. II. kongresszus: 1991. május 24-26., Marosvásárhely. Domokos Géza marad az elnök, Tőkés László a tiszteletbeli elnök, Szőcs Géza a politikai, Kolumbán Gábor a gazdasági alelnök. Az elnökségi tagok: Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba, Tokay György. A marosvásárhelyi kongresszuson elfogadott program alkotmányjogi terminusokat vezet be a romániai magyarság önmeghatározására és konkrét célul „a magyar kisebbség autonóm közművelődési intézményhálózatának kifejlesztését” tűzi. III. kongresszus: 1993. január 15–17., Brassó. Az RMDSZ elnökévé elsöprő többséggel Markó Bélát, tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót választják. Tőkés László több javaslatát megszavazzák, ezek között szerepel, hogy az RMDSZ elkötelezi magát az 1989-ben elindult rendszerváltozás mellett, a Demokratikus Konvencióval együtt követeli a temesvári nyilatkozat nyolcadik pontja érvényesülését, kezdeményezi egy gazdasági tanács létrehozását, a legnagyobb kedvezmény megadását. Az elfogadott program alaptétele a belső önrendelkezés, „a helyi és regionális önigazgatás, a személyi és kulturális autonómia”; a Romániában élő magyarságot „őshonos közösségként”, „államalkotó tényezőként” határozza meg, mely magát „a román nemzet egyenjogú társának tekinti”. IV. kongresszus: 1995. május 26–28., Kolozsvár. Hosszú vita után a kongresszus elfogadja a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. A nemzeti kisebbség helyett a nemzeti közösség elnevezést hagyja jóvá. A testület újraválasztja Markó Bélát a szövetségi elnöki tisztségbe, megerősíti Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét, valamint megválasztja a kongresszus után megújuló SZKT 21 tagját. Nyilatkozatot ad ki, melyben tiltakozik a tanügyi törvénytervezet kisebbségi oktatást szabályozó XII. fejezetének jogsértő rendelkezései miatt. V. kongresszus: 1997. október 3–4., Marosvásárhely. A testület elfogadja az alapszabályzat és a program módosítását, valamint az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési programját. A személyi elvű autonómia, a sajátos státusú helyi önkormányzatok, valamint a területi autonómia – amely „a helyi önkormányzatok társulásával érdekszövetségként jön létre” – megfogalmazások lényegében változatlanul megmaradnak az ötödik kongresszus után is. VI. kongresszus: 1999. május 15–16., Csíkszereda. Újabb négyéves időszakra választják RMDSZ-elnökké Markó Bélát ellenjelöltjével, Kincses Előddel szemben. Állásfoglalást fogadnak el a romániai politikai helyzettel, illetve a Balkán stabilitásával kapcsolatban. A testület elfogadott határozataiban leszögezi, hogy hangsúlyt fektet az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósítására, illetve a csángó magyarság helyzetének rendezésére. VII. kongresszus: 2003. január 31. –február 2., Szatmárnémeti. A kongresszusi küldöttek törölték az alapszabályzatból a tiszteletbeli elnöki funkcióról rendelkező fejezetet. Szövetségi elnöknek Markó Bélát választották, egyetlen jelöltként. A tiszteletbeli elnöki tisztségétől megfosztott Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület az RMDSZ-kongresszussal megegyező időpontban szervezett egyházkerületi közgyűlést szintén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban. VIII. kongresszus: 2007. március 2–3., Arad. A módosított RMDSZ-program megerősíti a kulturális és területi autonómia törvényes keretei létrehozásának és gyakorlati alkalmazásának a szükségességét. A kongresszus egyik legfontosabb döntése, hogy a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) helyét a Kulturális Autonómia Tanácsa veszi át. Takács Csaba lemond ügyvezető elnöki tisztségéről, Markó Bélát egyedüli jelöltként újraválasztják RMDSZ-elnökké. A testület eldönti, hogy ismét kétévenként tartanak kongresszust, de az elnöki mandátum továbbra is négy évre szól. /S. M. L. : Húsz év RMDSZ, kongresszusokban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Négy és fél évvel az átadási határidő után csupán a javarészt RMDSZ- rendezvényeknek otthont adó konferenciaterem készült el a nagyváradi Ady Endre Kulturális Központ és Termálszálló című projektből, melyre a magyar kormány 320 millió forintot utalt ki. Kiss Sándor a Bihar megyei RMDSZ elnöke, projektgazda, a Mecénás Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mondja, nincs pénz a tető nélküli, félig pirosban álló termálszálló befejezésére. A Mecénás Alapítvány szeretett volna további magyar állami támogatást szerezni, de ez nem sikerült. Kiss szerint az lenne a legjobb, ha az állami egyetemmel vagy a Partiumi Keresztény Egyetemmel együttműködve sikerülne befejezni és diákszállásként működtetni az ingatlant. Az alapítvány 2003-ban botrányos körülmények között jutott hozzá a támogatáshoz, azt ugyanis eredetileg a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek ítélte a magyar kormány. A püspökség Érmindszentet szemelte ki a beruházás helyszíneként, amelytől Ady Endre szülőfalujának felvirágoztatását remélték, és 2002 novemberében le is tették a létesítmény alapkövét. A pályázatot kedvezően bírálta el az Orbán-kormány, és működésének utolsó napjaiban 320 millió forintos támogatást ítélt meg a kulturális központ és a 88 férőhelyes termálszálló felépítésére. A hivatalba lépő Medgyessy-kabinet azonban figyelmen kívül hagyta a döntést, és a pénzt átirányította a Kiss Sándor Bihar megyei RMDSZ-elnök és Mudura Sándor vállalkozó nevével fémjelzett Mecénás Alapítványnak. Utóbbi közeli ismerőse Medgyessy Péternek. A pénz átirányítására vehemensen reagált a Királyhágómelléki Református Egyházkerület: Tőkés László püspök több alkalommal élesen kritizálta a magyar illetékeseket és a Mecénás Alapítványt, pert is kilátásba helyezett, egy fideszes képviselő pedig az Országgyűlésben interpellált az ügyben. 2003 őszén elkezdődött az építkezés. 2004 májusában ünnepélyes keretek között, Szabó Vilmos MSZP-s államtitkár jelenlétében felavatták az Ady Endre Kulturális Központ nevet viselő multifunkcionális termet. A kulturális központ mellett épülő termálszállót 2004. október 28-án kellett volna átadni, de erre a mai napig nem került sor. Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal érdemben nem adott választ a Krónika azon kérdésére, elszámoltatták-e a Mecénás Alapítványt, illetve nincs-e visszafizetési kötelezettség abban az esetben, ha nem valósult meg a célkitűzés. /Pengő Zoltán: Félkész szálloda adóforintokból. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Vajon ha ma adatna meg a lehetősége annak, hogy itthon maradva igényeljük a magyar állampolgárságot, az erdélyi magyarok hányadrésze folyamodna érte? A kettős állampolgárság ügye ismét előtérbe került, méghozzá két fronton is. Orbán Viktor jelentette ki nemrég Kárpátalján, hogy ha a Fidesz hatalomra kerül Magyarországon, megteremti a kárpátaljai és délvidéki magyarok számára a kettős állampolgárság lehetőségét. Romániában pedig Mircea Geoana, a szenátus elnöke kezdte sürgetni, hogy segítsék a moldovaiak román állampolgársághoz vezető útját. Ezt az utat a román törvényhozás már 1991-ben megalapozta, csupán adminisztratív akadályok gördítésével érte el, hogy ne igényelje valamennyi moldovai a román EU-s útlevelet. A magyar állampolgárság ma már sokkal kevésbé vonzó Erdélyben, mint volt 2004. december 5-én, az emlékezetes magyarországi népszavazás idején. Öt-tíz évvel ezelőtt Magyarország élen járt a térség gazdaságában, és ennek a tudata a leszakított részeken is hatott. Ma viszont – amikor Magyarországot a romániainál kilátástalanabb helyzetbe kormányozták – kevés ok van a büszkeségre. Nem szerencsés Markó Bélának a moldovaiak román állampolgárságát elutasító kijelentése, mert kettős mércét jelöl. Azt mutatja, a magyarok megtagadnák mástól azt, amit maguknak akartak. /Gazda Árpád: Azonos mércével. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke azt javasolta, hogy az RMDSZ kongresszus alapszabály-módosításnál nyissa tágra az RMDSZ kapuját, hogy sok tehetséges, elhivatott és az RMDSZ-től annak idején eltávolodott közéleti vezető visszajöhessen a szövetségbe. Integrálni kell őket, különben gyaníthatóan a román pártok fognak rájuk lecsapni. /Borboly Csaba: Kongresszus előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Átdolgozza a Pro Urbe-díjakat odaítélő szabályzatot a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi frakciója – jelentette be Gazda Zoltán, a párt Kovászna megyei alelnöke. Szerinte a magyarság számára megalázó, hogy az idei városnapokon a román közösség Stela Buda mérnök-tanárt javasolta a Pro Urbe-díjra, és ezt az RMDSZ-es tanácsosok is megszavazták. Stela Buda valóban sokat tett a helyi román közösségért, de a magyar közösség ellenében cselekedett. A Vatra Romaneasca szélsőjobboldali román szervezet háromszéki alapítójaként magyarellenes tüntetéseket szervezett, textilgyári műhelyvezetőként levetette a magyar feliratokat. Gazda kifejtette: javasolni fogják a díj kritérium-rendszerének módosítását, és olyan kitételeket írnak bele, hogy például szekus múlttal rendelkező vagy nemzeti közösségek ellen cselekvő polgár ne részesülhessen a kitüntetésben. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester korábban kifejtette: a kulturális autonómia jegyében hagyni kell, hogy a kisebbségben élő románok döntsék el, maguk közül kit tisztelnek meg a város díjával. /Bíró Blanka: Magyarellenes díjazott. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Egyszerre kondul meg a Kárpát-medence összes református templomának harangja május 22-én, így jelezve a határokkal szétszabdalt területeken élő hívek újbóli egyesülését. Történelme egyik legfontosabb pillanatára készül a magyar református közösség: május 22-én Debrecenben ül össze az Magyar Református Egyház alkotmányozó zsinata, hogy elfogadja a közös alkotmányt, és ilymódon egyesüljenek a történelmi határok megváltoztatása miatt szétszakított Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék és az anyaország reformátusai. Este az egységes Magyar Református Egyház helyreállításának kihirdetése következik, és ebben az időpontban egyszerre kondul meg, és tíz percen keresztül szól majd a Kárpát-medence valamennyi református templomának a harangja. „Amit Trianon szétszabdalt, azt református hívők körében próbáljuk valamilyen formában helyrehozni, és kimondhatjuk, amit eddig nagyon sokan tiltottak: a Kárpát-medencében egyetlen egységes magyar református egyház van!” – nyilatkozta az Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. /Pap Melinda: Közös harangszóval ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Sepsiszentgyörgynek előnye is származhat a gazdasági válságból, derült ki a városnapok keretében szervezett Szent György Expó megnyitóján. A 17. nemzetközi kiállításon és vásáron ugyanis az elmúlt évekhez képest nőtt a külföldi résztvevők és csökkent a hazaiak száma. Ördög Lajos kiállításszervező elmondta: idén 80 cég van jelen, amelyből 37 Magyarországról és 8 Szlovákiából érkezett. /Kovács Zsolt: Szentgyörgy: profithozó válság. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a Szabédi Napok alkalmából Kolozsváron tartott előadásában kifejtette: „Egy államiságától megfosztott közösségben nincsen lehetőség az elit egészséges munkamegosztására, hiszen az államvezetésből kiszorított kisebbség kénytelen az értelmiséget, írókat, művészeket, tanárokat, orvosokat olyan feladatokkal megbízni, amelyektől normális körülmények között inkább menekülni szeretnének. Az erdélyi magyar értelmiségiek nem azért politizáltak a két világháború között, majd azután is, mert erre predesztinálta volna őket a hagyomány, hanem mert erre ítélte őket a saját közösségük. Botcsinálta politikus volt szinte minden írója, költője Erdélynek, és ettől talán erkölcsösebb lett az erdélyi magyar politika, de naivabb, „poetikusabb” is volt ugyanakkor. ” Kós Károly ideológiát indított útnak, a transszilvanizmust, ez Erdély önállóságának, az erdélyi magyarság önállóságának a programja. „A Kós Károly-projektet majdnem negyven esztendő múlva Szabédi László zárja le, ő tesz saját halálával pontot a trianoni nemzedék illúziójára. ” Kós Károly teljesítette a maga hivatását. „Szabédi László abba halt bele, hogy ő viszont egy másik korban már tulajdonképpen meg sem hirdethette programját, nemhogy kiteljesíthette volna. ” Vissza kellene nézni a programalkotó írókra, költőkre vagy politikusokra, mert az 1959-ben lezárult folyamat végül is 1996 körül ismét elindult, ismét vannak illúziók, nagy szükség lenne a huszadik századi erdélyi magyar értelmiségiek programjait elemezni, kérdéseiket ismét feltenni. /Markó Béla: Költői és politikai programok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./