Románul, magyarul és németül olvasható az Olt folyó megnevezés azon a táblán, amelyet egy többnyelvűségért küzdő civil szervezet önkéntesei helyeztek el Csíkszereda nyugati kijáratánál lévő Olt híd mellett, valamint a zsögödfürdői hídnál. Azt mondják, hogy hasonló kezdeményezések még voltak: Nagyváradon is elhelyezték valakik a Kőrös folyó nevét tartalmazó kétnyelvű táblát, de rövid időn belül a magyar megnevezést kivágták. /Forró-Erős Gyöngyi: Olt folyó – három nyelven. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./

Berúgta a szerkesztőség ajtaját, és megfenyegette a kézdivásárhelyi Székely Hírmondó hetilap újságíróit egy férfi, aki amiatt háborodott fel, hogy a megyei terjesztésű lap februárban híranyagot közölt egy bűnszövetkezet leleplezéséről. Mint kiderült, az ügyben a férfi egyik hozzátartozója is érintett volt. A Székely Hírmondó az inkriminált cikkben arról írt, hogy három Kovászna megyei, illetve egy bukaresti fiatal 9,5 millió lejt lopott el a Domo Retail Rt. számlájáról. Az ügyről azt követően jelent meg tudósítás, hogy a megyei rendőrség sajtótájékoztató keretében jelentette be a nyomozás eredményeit, illetve a bűnbanda tagjainak letartóztatását. /Bartos Lóránd: Botrány a Székely Hírmondónál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

Idén kilenc millió eurót utalnak ki a megyei utak rehabilitálására Hargita megyében, jelentette be Borboly Csaba megyei tanácselnök, hozzátéve, a munkálatokat a megye költségvetéséből, valamint kormánypénzekből finanszírozzák. /Kilencmillió euró a Hargita megyei utak rehabilitálására. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Egy-egy órát tüntet csütörtökönként a csíkszeredai törvényszék épülete előtt Veress Dávid, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke, így akarja felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy a többségében magyarok lakta Székelyföldön még mindig körülményes a magyar nyelv használata az igazságszolgáltatásban. Embertelenség, törvénytelenség, jogtiprás. Ez áll Veress Dávid tábláján. Veress Dávid követeli, hogy az intézmény bejáratnál jól látható helyen tüntessék fel, bárki igényelhet tolmácsot. Azt is kéri: fogadják el az anyanyelven írt beadványokat, az idézést kétnyelvű nyomtatványra írják, a tárgyalásra várakozókat pedig anyanyelvükön hívják a terembe, a kihallgatások anyanyelven történjenek és a tanúvallomások jegyzőkönyvét is fordítsák magyarra, mielőtt azt aláíratják. – A romániai törvénykezés már az alkotmányban biztosítja ezt az anyanyelv használati jogot – reagált a tüntetésre Kardalus Erika, a Hargita megyei Törvényszék szóvivője. A Hargita megyei Törvényszéken a 15 bíró közül öt magyar anyanyelvű. A Csíkszeredai Bíróság öt bírója közül pedig ketten magyarok. Kardalus Erika szerint a román kollegáink száz százalékos jóindulattal viszonyulnak a magyar nyelv használatához. Elismerte, hogy a hivatalos nyomtatványok csak román nyelvűek, de azt mondja, ezen nem tudnak segíteni. Duna Televízió. /Tüntetés az anyanyelv bírósági használatáért. = Erdély. ma. ápr. 9./

Rendszerint tavasszal és ősszel ülésezik a marosvásárhelyi Teleki Téka Alapítvány kuratóriuma, amely a Teleki–Bolyai Könyvtár aktív és nyugalmazott munkatársaiból, a Teleki család megbízott tagjaiból, valamint tudományos-művészeti pályán elismert szakemberekből állt össze. A Teleki család külföldön élő tagjai 1993-ban Förderstiftung Teleki Téka néven létrehoztak Bázelben egy alapítványt, melynek célja a Teleki–Bolyai Könyvtár anyagi és szellemi támogatása, majd 1999-ben a bázeli anyaszervezet segítségével létrejött a marosvásárhelyi székhelyű Teleki Téka Alapítvány is, azonos célkitűzéssel és működési területtel. Lopás történt a Teleki Tékában: még folyamatban van az állomány leltározása, de az már kiderült, hogy igen komoly hiány van, mondta el Teleki Julianna, a kuratórium Németországban élő tagja. A köteteket csak az olvasóteremben lehet megnézni, kölcsönzés nincs. „Akik kikérték, vissza is adták a kiadványokat, csakhogy kivágtak részeket a könyvből, metszetek, oldalak tűntek el. Ez valószínűleg már a rendszerváltás előtt kezdődött, de az utóbbi időben is történtek komoly rongálások. ” „Sajnos a régi szekrényekben sincsenek biztonságban a könyvek, hiszen nagyon egyszerű zár van rajtuk, bárki könnyedén kinyithatja” – tette hozzá Teleki Julianna. A nagytermet most a városi önkormányzat pénzéből restaurálják, félő, hogy majd azt fogja mondani a polgármester, gyűlésterem lesz, vagy kiállítást szerveznek. Ettől tartanak a Teleki család tagjai. /Máthé Éva: Megkárosították a Teleki Téka könyvállományát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem napja sok vidámsággal, sok ötlettel zajlott, az utcáról betévedt kíváncsiskodó is jól érezhette magát. Dr. Killár Kovács Katalin Szophoklésztől a posztmodernig. Lehetséges szövegek gyűjteménye a színészmesterség oktatása céljából című kiadványát Albert Mária ismertette. Ez alkalommal debütált a nagyérdemű előtt a tanintézet új orgonája, Molnár Tünde orgonaművész műsorával. A közönség szavazata alapján a legjobb színészi alakításért járó Stúdió-díjat Derzsi Dezső és Paul Socol I. éves magiszteri hallgatók kapták. A kanadai Orbán Balázs Társaság magyar diákok számára felajánlott ösztöndíját Strausz Imre volt zenetanár szakos hallgató érdemelte ki. Az egyetem napja az I. éves magiszteri hallgatók Dandin György, vagy a megcsalt férj című előadásával ér véget. /Nagy Székely Ildikó: Thália-tanítványok vigadalma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

Április 4-én a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző tíz diákja a kézdiszentléleki Szent Klára Öregotthonba látogatott, műsorukkal kívántak örömet szerezni az ott élő idős embereknek. /Kocsis Zoltán, Kézdivásárhely: Örömet vittek, örömet hoztak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

Balázs Imre József költővel, irodalomkritikussal, a Korunk főszerkesztőjével szervezett író-olvasó találkozót az Alterego csoport. Balázs Imre József Székelyudvarhelyen született, és egészen egyetemista koráig ott is élt. Arra a kérdésre, hogy miért fogott az erdélyi, a romániai magyar irodalom kutatásába, elmondta: az említett területek irodalmát előítéletek, sablonok övezik, neki pedig célja eloszlatni ezeket. Balázs Imre József irodalmi munkásságáról, versesköteteiről, misztikus történeteket meg lírai alkotásokat tartalmazó Vidrakönyv című könyvéről, és új, megjelenésre váró, verstömbökből álló kötetéről is mondott néhány szót. /Potozky László: Költő, irodalomkritikus, szerkesztő egy személyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszék költészet napi rendezvényén több, közelmúltban megjelent kötetet mutattak be. Szilveszter László Szilárd Festett az arcom nekem is. Irónia a modern és a posztmodern költészetben /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című első egyéni kötetét Vida Erika, a kiadó munkatársa ismertette. Szilveszter László tavalyi védte meg doktori disszertációját, annak könyvformában kiadott változata a kötet. Még 2008-ban jelent meg Cs. Szabó László A magyar költészet századai /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című, költészeti tanulmányokat tartalmazó könyve. A filológiai pontosság jellemzi Jánosházy Györgyöt, aki Michelangelo Buonarotti 77 szonettjét fordította le, kötetét a Mentor adta ki. Farmati Annának, a Vasárnap katolikus hetilap főszerkesztőjének néhány nappal ezelőtt jelent meg Más régi ének. A XVII. századi népénekköltészet szövegtípusai és motívumrendszere /Verbum Kiadó, Kolozsvár/ című kötete. Egyed Emese további két, idén megjelent kötetet mutatott be: Szárazajtai Nagy Csaba József Attila és az istenek /Argumentum Kiadó, Budapest/ című munkáját és Lövétei Lázár László Arany versek. Széljegyzetek Arany Jánoshoz /Hargita Kiadó, Csíkszereda/ című kötetét. /Ferencz Zsolt: Költészet napi könyvbemutatók a bölcsészkaron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

„Az archaikus és a modern, kelet és nyugat, a népi szövészet és a gobelinszövészet monumentális szintézisét szeretném a művészetemmel megteremteni” – idézte Gazdáné Olosz Ellát férje, Gazda József Budapesten a Román Kulturális Intézetben, a textilművész emlékére szervezett kiállítás megnyitóján. Gazda József úgy vélte, felesége korai halálával a sors a szándékot megtörte, a szintézis mégis benne van a művekben. Mint mondta, Gazdáné Olosz Ellának a világ nagy művészeti centrumaitól távol, a székelyföldi provinciában sikerült egyetemes értéket alkotnia. /A szintézisek faliszőnyegei. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

Tragikus sors jutott Herepei Jánosnak /Kolozsvár, 1891. okt. 11. – Szeged, 1970. okt. 30./. Magyart, történelmet, régészetet hallgatott a kolozsvári tudományegyetemen. Az iskolateremtő Pósta Béla professzor irányításával kezdett régészettel és a numizmatikával foglalkozni. Azután jött az impériumváltás, az egyetemet elfoglalta a román hatalom. Herepeit a kolozsvári Minerva Műintézet Rt., a magyar egyházak alapította nyomdaipari vállalat alkalmazta könyvelőnek 1925-ben. Ettől kezdve a hivatali munka mellett csak szabadidejében élhetett a kutatásnak. Jelen volt a lapok, folyóiratok hasábjain kis adatközlésekkel, néha egy-egy dolgozattal. Fáradhatatlanul gyűjtött: hol a temetőben sírköveket másolt le, hol a levéltárban vagy valamelyik könyvtárban jegyzett ki adatokat. Az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeumőrévé, egykori iskolája, a Református Kollégium levéltárosává választotta. Kelemen Lajos, Szabó T. Attila és Herepei János voltak az erdélyi múlt legkövetkezetesebb feltárói. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 1938. február 1-jétől igazgatónak hívta Herepeit. A második bécsi döntés 1940 őszén új feladatok elé állította: intézménye a Magyar Nemzeti Múzeum része lett, s megbízták egy Székely Tudományos és Közművelődési Intézet létrehozásával. 1944 őszén parancs jött Budapestről, hogy a múzeum legértékesebb kincseit ládákba csomagolva el kell menekíteni. A ládák 1945. március 29-én a zalaegerszegi állomáson bombatalálat következtében porrá égtek. A hatóságok felmentették Herepeit a felelősség alól, de sokan szemére hányták a parancs szolgai teljesítését, s az önvád is kínozta. Nem mert visszatérni Romániába. A Tolna megyei Bonyhádon létesült Székely Múzeum élére nevezték ki. Az államosítás után ezt beolvasztották a szekszárdi múzeumba. 1950-ben Herepei nyugdíjaztatta magát. 1957-től felfedezték őt a szegedi egyetem magyar tanszékének munkatársai, s 1961-ben Szegedre beköltözhetett. Lehetőséget kapott tanulmányainak sajtó alá rendezésére. Adattár főcímmel három tekintélyes kötete (1965, 1966, 1971) jelent meg közel kétezer oldalon a szegediek kiadásában. A harmadik kötet közzétételét már nem érhette meg. Tekintélyes kötetet kitevő, átfogó munkája a Bonyhádon véglegesített: A Házsongárdi temető régi sírkövei. Ez kéziratban maradt, majd az Akadémiai Kiadó 1988-ban vállalta kiadását. Ebben a munkájában Herepei Kolozsvár sírkertjének 1750-ig terjedő történetét dolgozta fel, a kötet lényegében közel kétszáz év várostörténetét is felöleli. Sas Péter budapesti történész kutató kézbe vette a Herepei-hagyatékot, s abból minden közölhető anyagot kötetekbe gyűjtött, sajtó alá bocsátott. A kolozsvári Művelődés folyóirat kiadója, mindenek előtt Szabó Zsolt főszerkesztő ezt a sorozatot felvállalta, egymás után jelentette meg a köteteket. A 2001-ben indult sorozat a hatodik kötettel a végéhez érkezett. A most megjelent kötet /Herepei János: Művelődéstörténeti tanulmányok és adattárak. Sajtó alá rendezte, szerkesztette és az előszót írta: Sas Péter. Művelődés, Kolozsvár, 2008./ adat- és okmánytárakat tartalmaz, a kutatóknak, szakembereknek jelent kincset, ugyanis sok esetben ma már pótolhatatlanok, mert az akkori források elpusztultak vagy éppen lappanganak. /Gaal György: Az utolsó Herepei kötet. = Helikon (Kolozsvár), ápr. 10./ Előzmény: A Sas Péter által korábban sajtó alá rendezett Herepei-munkák Herepei János: A kalotaszegi templomok, cintermek és temetők régi sírkövei. Sajtó alá rend., szerk., előszó Sas Péter. Kolozsvár, Művelődés, 2001. Herepei János: A kolozsvári Farkas utcai templom történetéből. Sajtó alá rend., szerk., előszó Sas Péter. Kolozsvár, Művelődés, 2002. Herepei János: Kolozsvár történeti helyrajza. Sajtó alá rend., szerk., utószó Sas Péter. Kolozsvár, Művelődés, 2004. Herepei János: A kolozsvári Farkas utcai református templom és kollégium történetéből. Sajtó alá rend., szerk., utószó Sas Péter. Kolozsvár, Művelődés, 2004. Herepei János A kolozsvári színház és színészet történetéből. Sajtó alá rend., szerk., utószó Sas Péter. Kolozsvár, Művelődés, 2005.

A Gazdaságpolitikai kihívások az Európai Unióban, illetve a Reflexiók Székelyföld helyzetére című, április 9-én megrendezett előadássorozaton neves hazai és magyarországi szakemberek a régió energetikai, agráripari és vidékfejlesztési kérdéseire kerestek válaszokat a csíkszeredai Sapientia EMTE aulájában. Sógor Csaba EP képviselő elmondta, hogy bár a lehívható EU-s eurómilliárdok tekintetében Románia lekörözte az elmúlt időszakban Bulgáriát, elbizakodásra nincsen oka az országnak. „Mi, erdélyi magyarok, a térség gazdasági és politikai stabilizációjának fő tényezői lehetünk, amennyiben a román központi hatalom is felismeri végre azt a lehetőséget, amit az olaszok, a görögök, vagy akár a szlovákok is régen felismertek már: a kisebbségek jóléte a többség gazdasági fellendüléséhez is hozzájárul” – mondta. /”Romániának nincs oka elbizakodásra”. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

Ami a gidófalvi hagyományőrző huszárokkal ma történik – ajándékba kapott íjaik és nyílvesszőik kapcsán indult rendőrségi és ügyészségi eljárás ellenük –, ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy szervezett jogsegélyszolgálatra van szükség. Az MPP-nek és az RMDSZ-nek hasonló esetek számára jogszolgáltatást kell fenntartania. Az öt rendőr felvonulása, a helyi őrsre való bekísérés, a jegyzőkönyvek felvétele, ráadásul az iratcsomó ügyészségre továbbítása mind olyan lépés, mely a hagyományőrzőknek elveheti kedvét attól, amit önként felvállaltak. A huszárfelvonulás emelte a márciusi ünnep fényét. Az érdekvédelemnek kötelessége fellépni a huszárok mellett, mi több, ingyenes jogsegélyben kell őket részesítenie. /B. Kovács András: Jogsegélyszolgálat nyílvessző- és egyéb ügyekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

Kisebbségtörténeti képzést szervez jövő héten az árkosi Európai Tanulmányok Központjában és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban a Jakabffy Elemér Alapítvány, Kovászna Megye Tanácsa, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete. A képzés célja a romániai magyar kisebbség történetére vonatkozó kutatások ismertetése, a helyi kutatómunkák segítése. Az előadások témái a romániai magyar kisebbség történetével kapcsolatosak, szó esik egyebek mellett az 1867-es uniós és Erdély integrációjának nehézségeiről, a 20. század gazdaságszervezési törekvéseiről, a szász gazdaságépítésről Erdélyben, a zsidóság útkereséséről, a második világháború utáni magyar–román kapcsolatokról, a Magyar Autonóm Tartomány történetéről, a Ceausescu-rezsim magyarságpolitikájáról, a budapesti kormányzatok Erdély-politikájáról. Az előadások mellett a négynapos rendezvény alatt bemutatkozik az Örökségünk folyóirat. /Farcádi Botond: Kisebbségtörténeti képzést tartanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

A templomokra és az iskolákra kiemelt figyelmet fordító programot indított a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, ami egyelőre az istenházak és a tanintézmények körüli térrendezésben nyilvánul meg. Tavaly az Állomás negyedi Szent Benedek-templom előtti járdát újíttatta fel a város, idén már elkezdték a Gyár utcai Krisztus Király templom előtti gyalogjáró rendbetételét, illetve a Lábas Ház mögött, a régi tömbház udvarában levő garázsok lebontatásával a szomszédos ortodox katedrális környezetének rendezését készítették elő. /(vop): A templomot és az iskolát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

Bardocz Sándor, a Kolozsvári Televízió nemzetiségi szerkesztősége magyar adásának főszerkesztője elmondta, létrejött a napi 12 órában sugárzó kolozsvári stúdió. Műholdas frekvenciáról közvetítenek, 3 óra a saját produkció, a fennmaradó időt dokumentumfilmek, ismétlések stb. töltik ki. Magyar nyelven hétfőn és csütörtökön 16–18 óra között van nemzetiségi adás, ebből hétfőn 16–17 óra között magyar nyelvű híradót és más műsorokat láthat a közönség, de szombaton és vasárnap reggel is lesz egyórás magyar adás 9 és 10 óra között. A stúdió működése nem érinti a közszolgálati tévéadók által sugárzott adásokat, ezeken változatlanul megmaradnak a magyar nyelvű adások. Így – pénteket leszámítva – minden napra jut kolozsvári magyar nyelvű műsor a tévénézőknek. /Kolozsvári magyar adás – szinte minden nap. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Több éves hagyományhoz hűen, idén húsvétra újra megjelent Kalotaszentkirály Község Híradója. A kétnyelvű kiadványban ismertetik a községnek az idei, infrastruktúrát érintő terveit. Berde Szilárd magyarókereki lelkipásztor és Stelian Rus ortodox pap húsvéti üzenetüket tolmácsolják. A lapban szó esik az Ady Endre Iskola tevékenységéről is. /N. -H. D. : Kalotaszentkirály. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Idén ünneplik a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye alapításának ezer éves jubileumát. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek hangsúlyozta, Szent István királyunk tíz egyházmegyét alapított, közülük kilencet városról, a tizediket Erdélyről nevezte el. A gyulafehérvári székesegyház mozgalmas története során az alapító okiratok elvesztek. Utoljára 1277-ben égették fel, amikor a levéltár elpusztult, az alapítás évét viszont rekonstruálni lehetett a szomszédos egyházmegyék irattárai alapján. Így derült ki, hogy Szent István király az Erdélyi Egyházmegyét, Gyulafehérvár székhellyel 1009-ben alapította. Az emlékünnep egy évig tart, tavaly Csíksomlyón, szeptember 12-én volt a megnyitó, és idén, 2009. szeptember 29-én, Szent Mihály napján – aki a székesegyháznak is, az egyházmegyének is a védőszentje – lesz a csúcsrendezvény, egyben az emlékév záró ünnepsége. A millenniumi ünnepségre meghívták a Szentatyát is, aki nem tud eljönni minden egyházmegye alapítási évfordulójára, de mindig küld egy apostoli delegátust, pápai követet. A millenniumi bizottság élén Tamás József segédpüspök áll, aki Csíksomlyón székel, onnan irányítják a rendezvényeket. Minden plébánia szervez legalább egy millenniumi ünnepséget, ami általában a búcsúünnepük. Ugyanakkor a plébániákon vándorkiállításokat szerveznek az egyházmegye történetéről. Az év folyamán minden plébánia egyszer zarándoklatot szervez a gyulafehérvári székesegyházhoz. Vissza kell tekintenünk az elmúlt ezer évre, hangsúlyozta az érsek, a múltat át kell mentenünk a jövőbe. /Balta János: Ezer éves az erdélyi főegyházmegye. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal kötött megállapodás négy feltételt szab meg Románia számára: a költségvetési jövedelmek és költségek kiigazítását, az egységes bérezési törvények kidolgozását, az adóügyi felelősséget és a nyugdíjrendszer reformját, mondta Emil Boc kormányfő. Románia két éves stand-by szerződésben állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal, melynek keretében 12,95 milliárd eurót kap az intézménytől. A külföldi finanszírozási csomag összértéke 19,95 milliárd euróra rúg. /IMF-hitel. Négy feltételt szabtak Romániának. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

Húsz év telt el, hogy az erdélyi magyarság az elnyomottságából, azaz kollektív és egyéni, szociális és művelődési, polgári lefokozottságából elindult. Az erdélyi magyarság saját társadalomépítés vágya az elvesztett pozíciók visszaszerzésében jelentkezett, az iskolák önállósítása, állami magyar egyetem restaurálása, nyelvhasználati jogok, új etnikumközi viszonyok körvonalazódtak 1990 januárja folyamán, szervezkedett az elit. Azonban a kisebbség nyakán élősködő represszív szervek csírájában kívánták elfojtani ezt a küzdelmet, hirtelen polgárháborús helyzetet kreáltak, melyben minden megtorpant, és jó fél évtizedre megbénította nemhogy a megoldáskeresést, de még az interetnikai párbeszédet is. A marosvásárhelyi pogrom, a képtelenebbnél képtelenebb antidemokratikus törvények (lásd az 1995-ös tanügyi törvényt, az egyházak és fontos társadalmi kategóriák kimaradását a visszaszolgáltatási folyamatokból, a féktelen nemzeti uszítás állami szítását, a Har–Kov-jelentéseket, a repressziós gyakorlatot törvénybe iktató jogszabályokat stb.) olyan kényszerpályára lökték az érdekvédelmi szövetséget, az RMDSZ-t, melyen az később csak úgy válthatta meg belépőjegyét a közéletbe, ha lemondott minden állampótló funkcióról. Ebben az alkuban, melyben a többségi pártok teljes nemzeti egységben szabták meg a befogadás feltételét, az RMDSZ és vele egy egész kisebbségi nemzeti közösség, a magyarság a szerény eredmények fejében aránytalanul nagy áldozatot hozott. Ettől kezdve szigorúan pártszerűen kellett viselkednie. A politikai pluralizmus egyik szereplőjeként bevették a játékba, de ennek fejében kollektív nemzeti érdekképviseletként nem volt szabad fellépnie, s csak korlátozott érdekvédelmet láthatott el. Az EU-ba történő belépés és a kisebbség hozzá fűződő illúzióinak szétfoszlása után a magyar kisebbségi elit szükségszerűen vitte kenyértörésre belső vitáit. A belső magyar politikai pluralizmus végül érvényesült, és mára legitim pártja van a magyar ellenzéknek is. A következő lépésnek egy RMDSZ–MPP által alapított erdélyi magyar kisparlamentnek kell lennie. Szükséges a közös fórum. /B. Kovács András: Húsz év (A romániai magyarság útja 1990 és 2009 között). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

Még tizennyolc napra elegendő a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ fenntartására kiutalt költségvetés. Az intézményvezetők sajtótájékoztatón adtak hangot elégedetlenségüknek. Míg tavaly 200 000 lej volt a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ fenntartási költsége, idén erre 55 000 lejt szavazott meg az önkormányzat. /Balázs Katalin: A kultúra gerincét törik. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./

Vida Gábor író mondta el véleményét a romániai felsőoktatási rendszerről Gyalázatos az a rendszer, ahol diplomát szerezni pénz kérdése /Szabadság, márc. 21./ címmel. Erre reagált Papp Z. Attila szociológus, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. Sok mindenben egyetért Vida Gáborral egyetemi látlelet ügyben, de Papp Z. Attila szerint ez kihívás, amelyet kezelni kell. A mai felsőoktatás eltömegesedett, ez új kihívást jelent. Az oktatási rendszerek az egyik legnehezebben reformálható társadalmi entitások. Nagyon fontos, hogy minél több felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos döntési kompetencia helyi szintre kerüljön. Papp Z. Attila nem értek egyet Vidával azzal, amit az interjú címében is szerepel, miszerint „gyalázatos az a rendszer, amelyben diplomát szerezni pénz kérdése”. Ugyanis soha nem létezett olyan rendszer, amelyben diplomát szerezni ingyen lehetett volna. Az oktatókat, a képzést az állam kifizette, a hallgatónak pedig saját egzisztenciájukat biztosítaniuk kellett. Nem biztos, hogy az ingyenes képzés növeli a minőséget. A jelenlegi román felsőoktatási rendszer nem sokban különbözik más közép-európai rendszerektől, 1989 óta a felsőoktatásban tanulók száma mintegy megötszöröződött. Nem megoldott az eltérő igényű hallgatók kezelésére. A hangsúlyt elsősorban olyan kompetenciákra, készségekre kell helyezni, amelyeket a későbbiekben minél hosszabb ideig gyümölcsöztetni lehet. Papp Z. Attila /sz. Gyergyószentmiklós, 1969/ 1996-ban végzett a Temesvári Nyugati Egyetem szociológia szakán, majd 2006-ban a budapesti ELTE-n védte meg doktori disszertációját. Budapesten él, az MTA Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a Regio című folyóirat szerkesztője, több önálló kötet, és több mint 80 tanulmány szerzője magyar, angol és román nyelveken. /Ferencz Zsolt: A mai felsőoktatásnak az a célja, hogy mindenki találja meg benne a helyét” Beszélgetés Papp Z. Attila szociológussal, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársával. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Április 14-től Sepsiszentgyörgyön is sugároz a Székely TV. Hamarosan saját gyártású műsorokat, filmeket, sorozatokat, interaktív műsorokat is láthatnak a megyeszékhely lakói. Gyurka Lóránt, az új helyi tévé marketingigazgatója elmondta: reggel 8 és este 12 óra között magyar és román nyelvű helyi műsort és különböző stúdiók átvett anyagait sugározzák majd. Ehhez csatlakozik majd a júniusban induló Kolozsvár TV is. Az STV a 90-es évek közepén indult, de 2003-as megszűnése után egy ideig nem volt helyi tévé. 2004-ben M3 TV néven indult be újra a sugárzás, de ez a vállalkozás sem bizonyult életképesnek, ezért a 2006-os vezetőcserét követően Aktív TV-re változtatta nevét, majd tavaly a helyhatósági választási kampány közepén az egész tévéstáb testületileg „szabadságra” ment, és azóta elsötétült a képernyő. /Kovács Zsolt: Beindult a szentgyörgyi Székely TV. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

A budapesti Polgárok Házában bemutatták a Trianon Kutatóintézet Trianoni Szemle nevű új folyóiratát. Az intézet a tíz éve működő Trianon Társasággal közös fóruma lesz a Trianon-témakörnek. A bemutatkozó ülésen mint meghívott jelen volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Alapítvány elnöke, valamint a folyóirat létrehozói: Raffay Ernő professzor és Szidiropulosz Archimedes görög származású, Magyarországon élő történész, továbbá Kiss Dénes, a Trianon Társaság elnöke. A kutatóintézet – mint mondták – akadémiai szinten igyekszik alátámasztani a társaság mozgalmát. Elhangzott, hogy első lépésként a történelem tankönyvek revíziója lenne a legfontosabb, igaz történelmet kell adni a fiatalság kezébe. (kgyz): Új folyóirat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

Április 14-én megszavazta az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt, és Bajnai Gordont miniszterelnökké választotta. A budapesti parlament előtt összegyűlt sokezres tömeg hatalmas füttyel, dudálással, pfujolással fogadta Bajnai miniszterelnökké választását. A Fidesz, a KDNP és az MDF-esek tartózkodással fejezték ki ellenvéleményüket. Az MSZP frakcióból 186-an, az SZDSZ részéről 16-an szavaztak igennel. Bajnai Gordon a szavazás után letette az esküt. Ezzel véget ért Gyurcsány Ferenc bő négy és fél évig tartó kormányzása. A konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye mindössze miniszterelnök-cserére ad lehetőséget. Bajnai a következő napokban jelöli ki minisztereit, akik parlamenti meghallgatásukat követően átvehetik Sólyom Lászlótól megbízó levelüket. Bajnai elmondta: hat tárca élére új szakértő miniszterek csatlakoznak a kormányhoz, hatan pedig folytatják a megkezdett munkát. A KDNP nem tárgyal Bajnai Gordonnal – szögezte le Semjén Zsolt pártelnök-frakcióvezető. Ezt azzal indokolta, hogy a nép kijátszására épülő paktumkormány illegitim, illetve, hogy a válságból, amelybe a Gyurcsány–Kóka–Bajnai-kormány döntötte az országot, csak erős parlamenttel, mögötte pedig erős társadalmi támogatottsággal lehet az országot kivezetni. A jelen helyzetben csak az új választások jelenthetnek megoldást, nem pedig a konstruktív bizalmatlansági indítvány – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Megjegyezte: hajnaltól a Kossuth teret kordonokkal hermetikusan lezárták, miközben egy konstruktív bizalmatlansági indítvány került napirendre. Véleménye szerint ez tökéletesen mutatja, hogy a kormány két dologtól fél: a választópolgároktól és a választásoktól. A Civil Összefogás Fórum nagygyűlésén résztvevők az eskütétel alatt is azt kiabálták: „hazaáruló”. Később a rendőrök könnygázt is bevetettek. /Megszavazták Bajnait miniszterelnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Markó Béla: Egy irredenta hétköznapjai. Lehallgatási jegyzőkönyvek 1986–1989 című munkája előszavában József Attilát idézte: „Számon tarthatják, mit telefonoztam / s mikor, miért, kinek. ” Mindez semmi ahhoz képest, ami ránk vár. Nagyokat borzongunk majd a rég felülmúlt orwelli jóslatokon, mert a Nagy Testvér az a Nagy Testvér. Kineveztek egy fővadászt, a neve minálunk: a Volt Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság. Időnként elővesznek néhány tízezer iratcsomót, de aztán mindig kiderül, hogy még bőven maradt ezekből a dossziékból. Jut is, marad is. Ezért „a mi kutyánk kölykének” besúgói múltja megbocsátható ifjúkori eltévelyedés, a politikai ellenfeleké pedig soha le nem vezekelhető bűn. Volt szekuritátés tisztek szivárogtatnak ki hellyel-közzel információkat. Az átvilágításra azonban szükség van. Azt meg kellene tudni, hogy a szenátor, képviselő, miniszter, polgármester nem volt-e besúgó, nem zsarolható-e? Ezt tudni közérdek. /Markó Béla: Egy irredenta hétköznapjai. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

Hivatali mulasztás miatt fegyelmi eljárást indítanak két háromszéki község önkormányzati jegyzője ellen. Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus anélkül, hogy megnevezte volna az érintett személyeket, elmondta: két település jegyzője idén egyetlen tanácshatározatot se küldött a prefektúrához jóváhagyásra, emiatt az érintett települések által idén elfogadott dokumentumok érvénytelenek. /Kovács Zsolt: Háromszéki jegyzőket vizsgálnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Tizenegyedik alkalommal szervezi meg felvételi tájékoztató körútját az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), amelynek célja a 2009-es Egyetemi Kalauz című kiadvány bemutatása, illetve az egyetemi felvételivel kapcsolatos tudnivalók „házhoz szállítása”. A körút során részletes tájékoztatást nyújtanak 40 egyetem képzéseiről, ösztöndíj és bentlakási lehetőségeiről, a felvételihez szükséges iratokról és a helyek számáról. Idén újdonságnak számít, hogy a kalauz tartalmazza a romániai magyar felsőoktatási intézmények listáját is. /D. I. : Indul az idei felvételi tájékoztató körút. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Fizetett állami reklámhirdetésekkel segítene a Kolozs Megyei Tanács a gazdasági válság sújtotta helyi sajtón, amire egymillió lejt különítettek el az önkormányzat költségvetéséből. Újvári Ildikó, a kolozsvári Szabadság napilap főszerkesztője az ÚMSZ-től értesült a kezdeményezésről. „Jó ideje már, hogy a sajtóban dolgozom, de eddig sose merült fel, hogy a helyi vezetés hasonló ajánlatot tett volna” – fogalmazott. /F. H. : Mentőöv a helyi sajtónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

A Jakabffy Elemér Alapítvány, a Kovászna Megyei Tanács, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete április 15–18. között az árkosi Európai Uniós Tanulmányi Központban konferenciát tart a romániai magyar kisebbség történetére vonatkozó kutatásokról. A konferencia első napján Hermann Gusztáv A székely virtuális történelem problémái, Pál Judit Az 1867. évi unió és Erdély integrációjának nehézségei, Bárdi Nándor Töréspontok és törésvonalak a romániai magyar kisebbség történetében (1918–1989) címmel tartott előadást. Este a Címerek golgotája és a Nyílt kártyákkal – Király Károly portréja című történelmi dokumentumfilmeket mutatták be. Az április 16-i programban Hunyadi Attila (Magyar gazdaságszervezési törekvések Erdélyben a XX. század első évtizedében), Egry Gábor (A szász gazdaság és nemzetépítés Erdélyben a XX. század első felében), Gidó Attila (Az erdélyi zsidóság útkeresése a XX. század első felében), Bárdi Nándor (Az Országos Magyar Párt és a Magyar Népközösség) előadásai hangzanak el. Este megtekinthető Zágoni Balázs Képzelt forradalom című dokumentumfilmje. Április 17-én Egry Gábor és Oláh Sándor Erdély 1940–1944 között, Lönhart Tamás A Magyar Népi Szövetség címmel tart előadást, Gagyi József és Novák Zoltán a Magyar Autonóm Tartományról értekezik, Vincze Gábor A román–magyar kapcsolatok a második világháború után címmel tart vitaindítót, este lesz Ablonczy Balázs Tévhitek, mítoszok és legendák Trianonról című előadása. Április 18-án Novák Zoltán A Ceausescu-korszak magyarságpolitikája, Bárdi Nándor A budapesti kormányzatok Erdély-politikája című előadása után könyvbemutatók lesznek. Bemutatják többek között Egry Gábor: Nemzeti védgát vagy szolid haszonszerzés? Az erdélyi szászok pénzintézeti rendszere és szerepe a nemzeti mozgalomban (1835-1914) (Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009) és Nagy Mihály Zoltán, Olti Ágoston: Érdekképviselet vagy pártpolitika? – Iratok a magyar népi szövetség történetéhez 1944-1953 (Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009) című könyvet. /Sylvester Lajos: Kisebbségtörténeti konferencia Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./