Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök kilenc évi vezetői tevékenység és legutóbbi négy éves mandátumának lejárta után nem újította meg jelöltségét a tisztújításon. Kötő József parlamenti képviselő elmondta, mostanában szórványvidéken egyre több az emberi beletörődés, az önfeladás. Ezzel állította párhuzamba a cselekvő erdélyi magyar ember, illetve közösség típusát. Egyetlen jelölt adta be jelentkezését az elnöki tisztségre: a 45 éves Kováts Krisztián vállalkozó, aki három – matematika tanári, vadgazdálkodási-szakmérnöki és jogi – egyetemi oklevél birtokosa. 2004–2008 között Nagyenyed városának RMDSZ-es alpolgármestere volt. Személyében a testület megválasztotta az új elnököt. /(bakó): Fehér megye. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Hárompontos beadványt nyújtott át október 16-án a Sepsiszentgyörgyi Szülők Egyesülete a prefektúrán. A tüntetésen követelték, hogy a minisztérium tárgyaljon a pedagógusokkal, ne keltsen pánikot, a segélyigénylési határidőt pedig hosszabbítsák meg. /Demeter J. Ildikó: Szülők tüntettek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

Október 16-án a szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskolában nyolcadik alkalommal megtartott nyílt iskolanap legkiemelkedőbb mozzanataként az első magyar eszperantista, Bálint Gábor születésének 165. évfordulója alkalmából a tanintézet falán emléktáblát avattak. A háromnyelvű – magyar, román, eszperantó – fekete márványtábla a dombóvári G. Nagy Róbertnek, a Dél-Dunántúli Regionális Eszperantó Alapítvány kuratóriumi elnökének köszönhető. Idén a nagy nyelvtudós szülőfalujában két szobrot is avattak. /Iochom István: A szülőfaluban Bálint Gábor-emléktáblát avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

A bánsági születésű, német Herta Müller nyerte idén az irodalmi Nobel-díjat. Magáénak tekintheti-e a díjat az a román állam és társadalom, amely évtizedek óta azt a kisebbségellenes politikát folytatja, amelynek áldozatairól Herta Müller ír? Kijelenteni, hogy a román állam bűnöket követett el a területén élő kisebbségek ellen, ez kockázatos gesztus. Marius Cosmeanu, a cikkíró ezt tapasztalhatta, a mikor két-három éve írt egy vezércikket arról a széles körben elterjedt véleményről, mely szerint Tőkés László a magyarok Funarja. Cikke után egyes olvasók azt kérték, hogy Cosmeanut fosszák meg román állampolgárságától. Elkövetett ugyanis egy hibát: egy magyarért szállt síkra, s ez megbocsáthatatlan bűnnek minősült. Ion Bogdan Lefter román irodalomkritikus a díj kihirdetése után azt írta, Herta Müller a román alkotmány első cikkelyét támadja meg. Azt, hogy „Románia önálló, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. ” A román társadalomból hiányzik az (ön)kritika, ez a társadalom képtelen feldolgozni saját múltja ballépéseit és bűneit. Herta Müller egy olyan rendszer ellen küzdött, amely ma is jelen van Romániában. /Marius Cosmeanu: Herta Müller, kényelmetlen tényező. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

Ha létezik erdélyi magyar művészettörténet-írás, annak első, évtizedekig egyetlen képviselője az erdélyi régiség sorsát felelősen felvállaló B. Nagy Margit volt – mondta dr. Kovács András, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora a XVII-XIX. századi erdélyi művészet kutatójának emléke előtt tisztelgő konferencia megnyitóján. Október 16-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában kezdődött a konferencia, amelyet a Maros Megyei Múzeummal, illetve a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvánnyal közösen szervezett meg a Marosvásárhelyi Kulturális Központ. B. Nagy Margit félúton „megtorpantott” életpályáját dr. Kovács András idézte fel, aki kiadta Reneszánsz és barokk Erdélyben című munkáját, majd a Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták című forráskiadványt. Stílusok, művek, mesterek című, második nagy tanulmánykötete a tiltások időszakában látott nyomdafestéket. A konferencián az erdélyi famennyezetek ornamentikájáról, illetve a Bánság és a Partium klasszicista kastélyépítészetéről is szó esett. A konferencia tanulságait egy tanulmánykötet őrzi majd. /Nagy Székely Ildikó: B. Nagy Margit nyomdokain. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

Kálvin városa lett Nagyszeben két napra: október 10–11-én. Október 10-én Varró Sándor helyi lelkész üdvözölte a híveket, eljöttek az Octavian Goga Főgimnázium magyar tagozatos diákjai is, Kalmár Zoltán, a Polgári Magyar Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke és felesége, Kalmár Krauss Lili, a Nagyszebeni Magyar Amatőr Színjátszócsoport rendezője, valamint Serfőző Levente, a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda elnöke. Ősz Sándor Előd egyházkerületi lelkész-levéltáros elmondta, hogy kutatásai során mindezidáig 38 nagyszebeni Kálvin-kötetet talált a Brukenthal Múzeum levéltárában, s röviddel ezelőtt fedezte fel a 39-iket is a Nagyszebeni Református Egyházközség könyvtárában. Varró Sándor bemutatta a Kálvin-tárlatot. Október 11-én az istentiszteletet követően Puskás Győző marosvásárhelyi színművész Isten kezében című, Ady Endre, Reményik Sándor és Túrmezei Erzsébet istenes verseiből összeállított műsora hangzott el az Amicus Christi együttes zenei kíséretével. Puskás Győző elmondta: már a negyvenedik előadáson is túl vannak, számos református templomban léptek fel. /Varró Sándor: Kálvin János emléke előtt tisztelegtek Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Bogdán László az első Ignácz Rózsa-konferencián az írónő szülővárosában, Kovásznán ,,perújrafelvételről” beszélt, s ma is úgy gondolja, nem minden alap nélkül, Ignácz Rózsa terjedelmes életműve kapcsán akkor még csak tárgyalások folytak arról, hogy a méltatlanul elfeledett írónő összegyűjtött műveinek kiadását elkezdi a csíkszeredai Pro Print Kiadó. Addig a budapesti Püski Kiadónál jelent meg néhány régebbi nagy sikerű s néhány újabb, kéziratban maradt regénye. Azután a Pro Printnél megkezdődött az összkiadás, régi népszerű regények, a Róza leányasszony, az Urak, úrfiak mellett kiadták egyik főművét, a negyven évig kéziratban maradt, az ötvenes évek embertelen viszonyait leleplező, A vádlott – 1950-1952 című regényt, vagy a nem kisebb író, mint Kodolányi János által remekműnek tartott, Szent Lászlót megidéző Ünnepi férfiút. A sorozat folytatódik most Ignácz Rózsa születésének századik évfordulójára a Pro Printnél megjelent, régóta esedékes Emlékkönyv, az író fia, Makkai Ádám közreműködésével, Neményi László szerkesztésében. Az írónő műveinek újrakiadásával, néhány nagy empátiával megírt tanulmánnyal a perújrafelvétel megkezdődött. Most az Emlékkönyv után egy Ignácz Rózsa-biográfia s egy -monográfia lenne soron. /Bogdán László: Ignácz Rózsa emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

Előképzettség nélkül vált Józsa Lajos a céhes élet, különösképp a sepsiszentgyörgyi ipartestületek múltjának kutatójává, s a levéltárat bújva szép lassan a téma kiváló ismerőjévé is. Az évek alatt összegyűjtött anyagból adott ki most egy kötetre valót, rövid előtanulmánnyal kiegészítve, A Sepsiszentgyörgyi Csizmadia Céh története, 1822–1873 címmel. Bogdán László író a bemutatón méltatta a ,,botcsinálta helytörténészből” lett kutatót. /Váry O. Péter: A céhes élet kiváló kutatója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

A kolozsvári BBTE RK Teológia Kara keretében működő és dr. Marton József által vezetett doktori iskola ünnepet ült október 3-án, amikor két újabb jelöltnek sikerült megszereznie a doktori címet. Csiszár Klára, a szatmári püspökség pasztorális irodájának vezetője A jezsuiták jelenléte és működése a szatmári egyházmegyében a 19. és 20. században című dolgozatát, Gagyi Katinka székelyszentléleki tanár pedig Az erdélyi római katolikus egyház helyzete a kommunista államvezetés idején a székelyudvarhelyi esperesi kerületben című dolgozatát mutatta be és védte meg, és ennek nyomán nyerték el a teológiai doktor címet. /(bm): Két új doktort avattak Kolozsváron. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 18./

A nyelv, a hagyomány és a vallás olyan pillérek, amelyeket ha jól gondozunk, kapaszkodót jelentenek a magyarság összetartozásában – mondta Bokor Béla, a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány elnöke Pécsett. Bokor Béla azon a tudományos tanácskozáson beszélt erről, amely a Magyarok Európai Fesztiváljának része. A rendezvényen erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai résztvevőkkel egyeztettek arról, hogy a nyelv, a vallás és a hagyomány miképpen tudják összefogni és meghatározni a határon túl élő magyarokat. /A nemzetet összefogó erőt keresik. = Erdély. Ma, okt. 18./

Ivan Gasparovic szlovák államfő Nagyszalontán a tiszteletbeli szlovák konzulátust látogatta meg. Ezt megelőzően Bukarestben Traian Basescu román államfővel tárgyalt. A tanácskozás során beszéltek a nemzeti kisebbségek kérdéséről is. A rendőrségre vitték október 17-én Nagyszalontán az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) kilenc tagját, akik rögtönzött tüntetést (fleshmobot) akartak szervezni Ivan Gasparovic ottani látogatása idején. Lovassy Tamás, az EMI nagyváradi szervezetének elnöke elmondta: néhány transzparens felmutatásával akartak tiltakozni a szlovák nyelvtörvény ellen, szolidaritást vállalva a felvidéki magyarsággal. Kilencen utaztak három gépkocsival Nagyváradról Nagyszalontára. „Leparkolásunk után tíz perccel megjelent mellettünk egy civil ruhás rendőr és egy csendőr. Azt mondták, fáradjunk be az őrsre, de nem mondták meg, hogy miért. Odabent külön-külön terembe vittek, s nyilatkozatot kértek arról, mit keresünk Nagyszalontán. Két órán keresztül tartottak bent, s a végén azt mondták: azért kísértek be, mert a város mellett valaki elgázolt az autójával egy biciklistát, s gyanúsak voltunk” – magyarázta Lovassy. Valójában baleset nem történt, ez csak ürügy volt a feltartóztatásukra, vélekedett. Lovassy. /Cs. P. T. : Gasparovic-vizit áldozatokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Törvénymódosítást nyújtott be a Fidesz–KDNP annak érdekében, hogy a határon túli magyarok könnyebben szerezhessenek magyar állampolgárságot. A Fidesz már korábban bejelentette: kormányra kerülése esetén törvényt alkotna a kettős állampolgárságról. A javaslat szerint meghatározott feltételek esetén – egyéni kérelemre – kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, és magyar nyelvtudását igazolja. /Könnyítene az állampolgárság megszerzésén a Fidesz-KDNP. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Az európai értékek elleni kulturális agressziónak nevezte a szlovákiai nyelvtörvény módosítását Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Magyar Koalíció Pártjának rimaszombati kongresszusán. Orbán Viktor szerint a jogszabályt vissza kellene vonnia a Fico-kormánynak. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tisztújító kongresszusa ellenszavazat nélkül választotta újra Csáky Pál elnököt. A politikus kifejtette, a pártból kivált Bugár Béla Híd elnevezésű mozgalmával nem működik együtt. A Fidesz elnöke vállalta, hogy pártja kormányra kerülése esetén visszaállítja Magyarország nemzetközi hírnevét, és új alapokra helyezi a magyar-szlovák viszonyt. /Orbán: Nem létezhet kettős mérce. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./

Nagyváradon október 16-17-én tartották a nagyváradi Sapientia Varadiensis Alapítvány, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek (BINCISZ) által szervezett Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei című emlékülést, melyet idén Bémer László (1784–1862) és Szaniszló Ferenc (1792–1869) püspököknek szenteltek. A váradi tudós püspökökre szentmisén emlékeztek, Böcskei László római katolikus megyéspüspök beszélt a nagyváradi püspökökről. Megkoszorúzták Bémer László síremlékét, majd a püspöki palota kertjében, Szaniszló Ferenc szobrát. A helyi Szent László Római Katolikus Gimnázium diákjai mutattak be irodalmi műsort. Ternyák Csaba egri érsek Bémer László egri kötődései című előadását ismertette. Fleisz János történész Nagyvárad Bémer László és Szaniszló Ferenc püspöksége idején címen tartott előadást. /Szőke Mária, Ladányi Norbert: Nagy elődeink Isten és az ember szolgálatában – Tudós püspökeikre emlékeztek váradiak. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 19./

Kolozsváron a Hidelvei egyházközség templomában adták át október 17-én az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) és a Diaszpóra Alapítvány által megítélt szórványdíjakat. A tizenhetedszer odaítélt Czelder Márton- és Földes Károly-díjat idén, immár másodszor, Kolozsváron adták át, az eseményre általában vidéki szórványtelepüléseken kerül sor, mondta el Vetési László alapítványi elnök. A két díjazott: Tusai Endre és Páll Zoltán. Páll Zoltán két templomot építtetett – Magyarkályában és Oláhgyéresen –, Tusai Endre pedig a borsavölgyi református magyarságért, az ördögkeresztúri ifjúsági ház megszervezése érdekében végzett munkájáért vehette át a református szórványdíjat. Vetési László beszélt Czelder Mártonról, aki a 19. század közepe táján megszervezte a Kárpátokon túli magyar missziót, amely az 1860-as évektől működött Bukarestben és más regáti városban. A mérai születésű Földes Károly 1923–1940 között lelkésztanító volt Mezőújlakon. Három templomot építtetett a szórványban, és neki is köszönhető, hogy a két világháború között a szórványkérdés az erdélyi magyar értelmiség figyelemének középpontjába került. Páll Zoltán 1989 óta magyarkályáni lelkész igehirdetésében a templomépítést taglaló ószövetségi példa szerepelt. A magyarfodorházai születésű Tusai Endre presbiter mindig hűséges maradt szülőföldjéhez, egyházközségéhez. /Nagy-Hintós Diana: Kolozsváron adták át idén a református szórványdíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

Hunyadi János emlékplakett avatással kezdődött a XV. Vajdahunyadi Kultúrnapok október 17-i zárórendezvénye. A helybeli Magyar Ház falára helyezett bronzplakettet Balázs Tibor képzőművész készítette. Kettős cél vezérelte munkájában: egyrészt emléket állítani a magyarság körében a törökverő Hunyadi Jánosnak, aki névadója lett a helyi közösségi háznak is. Másrészt idén október 18. -án ünneplik Vajdahunyad okleveles említésének 600. évfordulóját. A bronzplakett leleplezésére a rendezvény főszervezője, Doboly Beatrix EMKE elnök a helyi RMDSZ szervezet elnökét Győrfi Jenőt és a városnapok alkalmából Vajdahunyadon tartózkodó szombathelyi polgármestert, dr. Ipkovits Györgyöt kérte fel. Ezt követően Babos Aranka tanárnő vezetésével a helybeli diákok Hunyadi János emlékműsort adtak elő. A konferenciateremben Fazakas Tibor, szintén Hunyadit ábrázoló grafikája kapott helyet. A helyi Magyar Házban Kun Kriza Ilona, Húsvéttól-Feltámadásig című kötetét mutatták be. A szerző harmadik kötetének megjelentetésével vigaszt, támaszt, szeretne nyújtani mindazoknak, akik hasonló nehézségekkel néznek szembe. Bemutatták még László Gergely Pál: A bukovinai Istensegíts és Fogadjisten című önéletrajzi ihletésű, dokumentum jellegű könyvét. – A kötet tekinthető település-monográfiának is, néprajzi írásnak is. /Gáspár-Barra Réka: XV. Vajdahunyadi Kultúrnapok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./

Meglepően sok tragikus életutat rejt a két világháború közötti erdélyi magyar színjátszás – mutatott rá Kötő József Színjátszó személyek Erdélyben (1919–1940). Közhasznú esmeretek tára című könyvében, melyet a hétvégén mutattak be a kolozsvári EMKE–Szabédi Emlékházban. Dávid Gyula, a kötet szerkesztője kiemelte, a könyv azért is egyedülálló, mert olyan forrásokat sikerült a szerzőnek feltárnia, amelyeket eddig senki nem kutatott. /O. M. : Színészlexikon Kötőtől. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Az alkotmánybíróság törvényellenesnek minősítette a magánszemélyek telefonbeszélgetésének tárolását. Annak idején heves vitát váltott ki a törvény, a parlament és a kezdeményező, a kormány – állítólag uniós nyomásra, a terrorizmus elleni harc jegyében – mégis kitartott mellette, és megszavazták. Most változtatni kell rajta. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

Október 19-én, 60 éves korában elhunyt Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2006-ban lemondott vezetője. Timoftét még Ion Iliescu államfő nevezte ki hivatala élére, de egy ideig Traian Basescu is megtartotta. A kémfőnök cserében meg is tett mindent, hogy Basescu kedvébe járjon. Timofte nyíltan beszélt arról, hogy az SRI megfigyelés alatt tartott „egyes külföldi újságírókat”, akik „nemzetbiztonsági veszélyt jelentő tevékenységet fejtenek ki” Romániában. A Curentul című szerint az SRI-főnök volt az igazi gazdája annak az ötletnek, hogy csúcsidőben sugározzák a Trianon című magyar dokumentumfilmet. Állítólag az volt a terve, hogy azután egy televíziós beszélgető műsorban a román elemzők „ízekre szedjék” a produkciót, felélesztve az etnikumközi feszültségeket. Timofte 2006 nyarán egy szakmai baklövés következtében távozni kényszerült. Nemrég vádat emeltek Timofte ellen, aki az ügyészek szerint még hivatali idejében törvénytelenül, jóval a piaci ár alatt vásárolta meg lakását a hírszerző hivataltól, körülbelül 50 ezer euróval károsítva meg a titkosszolgálatot. /Meghalt Radu Timofte, az egykori hírszerző főnök. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./ Az SRI működésére mindvégig, így Timofte igazgatósága alatt is rányomta jegyét a volt Szekuritáté stílusa és módszertana; egymást érték a törvénytelen lehallgatások, megfigyelések miatti botrányok. Timofte 2006-ban az általa vezetett SRI jelentésében arról tájékoztatott, hogy a romániai madárinfluenzát egyebek között Magyarországról importált csirkék okozták. Az állítás képtelenségére szakemberek nyomban felhívták a figyelmet. A megvádolt országok élesen tiltakoztak az ostoba vád ellen. Timofte Ceausescu idején végezte tanulmányait a bukaresti Hadtudományi Akadémián. Radu Timofte sem volt mentes a korrupció gyanújától. Az Országos Korrupcióelleni Igazgatóság hivatali visszaélés és hamis vallomás vádjával törvénytelen lakásszerzés miatt vizsgálódott ellene. /Bogdán Tibor: Magával vitte titkait Radu Timofte. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Október 12-én az Országgyűlés három ellenzéki politikusa – Semjén Zsolt (KDNP), Simicskó István (KDNP) és Németh Zsolt (Fidesz) – törvénymódosítást nyújtott be, amelynek értelmében mindenki, akinek a felmenője magyar és beszél magyarul, lakóhelyétől függetlenül kapja meg a magyar állampolgárságot, ha kéri. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője kijelentette, ha a Fidesz kormányra kerül, első ténykedései közé tartozik majd a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotása. Kozma József, az MSZP külügyi munkacsoportjának vezetője szerint a kettős állampolgárság helyenként újabb konfliktusok forrása lehet. Az SZDSZ, bizonyos feltételekkel ugyan, de támogatná a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságát. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

A jelentős adósságok ellenére egyelőre zavartalanul működik a távhőszolgáltatás az erdélyi városokban. Nagykárolyban 2000 ősze óta minden család maga gondoskodik a fűtésről, ugyanis a helyi önkormányzat megszüntette a távhőszolgáltatást, tájékoztatott Bekő Tamás városmenedzser. Szatmárnémeti lakossága 2002 óta fűti önerőből otthonát. Csíkszeredában már október elsejétől fűtenek, közölte Duda Tihamér, a Goscom Rt. igazgatója. Székelyudvarhelyen október 15-étől biztosított a távhőszolgáltatás az Urbana Rt. által ellátott mintegy 3000 lakásban, mondta el Ráduly Mihály, a cég igazgatója. Nagyváradon idén nem emelték a hőenergia árát. Csökken a távhőszolgáltatás díjszabása Kolozsváron. /Pap Melinda, Nagy Orsolya, Máthé Éva, Jánossy Alíz, Csáki Emese: Támogatásfüggő távfűtés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

Tisztogat Székelyföldön a már megbukott „Boc II” kormány. Hargita megyében a dekoncentrált intézmények élére az év első felében kinevezett valamennyi PSD-s igazgatót menesztették az elmúlt napokban, kettő kivételével. A mostani tisztogatás nem jelenti a korábbi igazságtalanság jóvátételét: az időközben ellenzékbe került PSD-s igazgatók helyére román személyeket neveznek ki. „Tárgyalunk a Hargita megyei Demokrata Párttal, és próbálunk odahatni, hogy az eredetileg leváltott, RMDSZ-es igazgatók kerüljenek vissza helyükre, legalábbis azok, akik ezt óhajtják még. A PD-L-nek nincsenek a Székelyföldön olyan szakemberei, hogy betölthessék ezeket a helyeket” – magyarázta Borboly Csaba. Az egyelőre még tisztségben levő Hargita megyei PSD-s közegészségügyi igazgató, Emilia Braic széke veszélyben forog: Tar Gyöngyi korábbi intézményvezető ugyanis a közigazgatási bíróságon első fokon megnyerte a pert, amelyet leváltása miatt az Egészségügyi Minisztérium ellen indított. /Salamon Márton László: Székelyföldön tisztogat a már megbukott Boc-kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Duma István András Mi Magunkról címmel újságot ad ki, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége klézsei szervezete tagjainak s azoknak, akik szimpatizálnak vele. A bákói lap azt írta, hogy el akarják magyarosítani a csángókat. Duma a Mi Magunkról számait fénymásolással sokszorosította, és ingyen terjesztette Klézsén. Az 5. lapszámtól kezdődően, minden bizonnyal az egész magyar és román nyelvterületen páratlan időszaki kiadvány született, az új köntösben jelentkező MI MAGUNK. Szerkesztője ugyancsak Duma István András, Címük: com. Cleja, sat Alexandrina. Zona Tyúk Szer. Irányítószám: 5529. A Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége klézsei helyi szervezetének lapján a címoldalra kiemelten a következő mottó áll: Azoknak, akik igazságra akarják építeni életüket. A lap kétnyelvű, mert románokhoz, az elrománosodott csángó-magyarokhoz is szól. A románul tudók számára többnyire olyan információkat és dokumentumokat közöl, amelyek a moldvai csángó-magyarok magyarságát bizonyítják. A lapban jól megvan egymás szomszédságában az intellektuális képzettségű Csicsó Antal elemző írása Duma István András verseivel, a klézsei nyelvjárás szóhasználatához, képi világához igazított prózájával. Minden tisztelet azoknak – EMKE, Bukarest, Skultéty Csaba és Zhery Miklós, Magyarország, Czuby Éva, Németország –, akik ehhez fórumhoz a moldvai csángó-magyarokat hozzájuttatták. . /Csupa csapás az élet. = Erdély. Ma, okt. 20./

Odaítélték az idei Déry-díjakat. Az idei díjazottak között van Vallasek Júlia irodalomkritikus. /Déry-díj Vallasek Júliának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

A kolozsvári Puck Bábszínház nyolcadik alkalommal szervezi meg a találkozót, a Puck Báb- és Marionettszínházak Nemzetközi Fesztiválját. Varga Ibolya, a Puck Bábszínház rendezője elmondta, az idei szűkös költségvetés miatt mindössze egy magyarországi társulatot tudtak meghívni a fesztiválra. A kétnyelvű rendezvénysorozat nem tematikus jellegű, a hangsúlyt a bábszínjátszás műfajára fektetik a szervezők. /Sipos M. Zoltán: Bábkavalkád Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Zsúfolásig megtelt Kolozsváron az EMKE–Szabédi Emlékháza Kötő József: Színjátszó személyek Erdélyben (1919–1940). Közhasznú esmeretek tára című, a Polis Kiadó által megjelentetett könyve bemutatóján. Kötő József több mint négy évtizede foglalkozik az erdélyi magyar színjátszás titkainak feltárásával. Trianon után először 1929–1931-ben jelent meg Schöpflin Aladár szerkesztésében a Magyar Színművészeti Lexikon. Az 1967-ben kiadott Színművészeti Lexikonba egyetlen, az anyaország határain kívüli színész sem került be, mivel a szomszédos szocialista államokat nem lehetett megbántani azzal, hogy a területükön tevékenykedő színészeket magyar színészekként kezeljék – hangsúlyozta Dávid Gyula, majd tovább sorolta az erdélyi magyar színjátszásról szóló, adatgyűjtéssel foglalkozó könyveket. – Kötő József könyve mindezek mellett pótolhatatlan. Szűkebb korszakot fog át, de olyan forrásokat sikerült feltárnia, amelyek után eddig senki sem kutatott. Például a két világháború között az erdélyi magyar színjátszás román felügyelet alatt állt, s a román művészeti vezérfelügyelőség vezetője, Emil Isac minden évben kötelezte a magyar színtársulatokat, hogy leadják az ott tevékenykedő színészek nevét. Kötő Bukarestben erre a forrásra bukkant rá, s így sok, eddig ismeretlen adatot gyűjtött össze. /Nagy-Hintós Diana: „Legyünk büszkék arra, hogy színészek vagyunk” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Háromszázezer aláírást tartalmazó iratcsomóval erősítette meg október 20-án indulási szándékát a november 22-i választáson Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje, a Központi Választási Irodánál (BEC) iktatta jelöltségét. Kelemen szerint ha a következő öt-hat esztendőben nem valósul meg egy államreform, Románia egy leszakadó, periférikus országa lesz az Uniónak. Elmondta, az alkotmányon módosítani kell, mert Románia csak papíron nemzetállam, az alkotmányban el kell ismerni a nemzeti közösségeket, mint államot alkotó tényezőket. A Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalásban fogalmazta meg azokat az elvárásokat, amelyeket Kelemen Hunornak teljesítenie kell ahhoz, hogy számíthasson a szervezet támogatására. Zászlajára kellene tűznie az őshonos nemzeti közösségek államalkotó minőségét elismerő, átfogó alkotmányos reform kérdését, a széles körű személyi elvű autonómia kivívását, a felekezeti oktatás jogállásának rendezését, az államilag támogatott magyar egyetemi oktatás helyreállítását és a székelyföldi önálló fejlesztési régió létrehozását. /Fleischer Hilda: Kelemen Hunor iktatta indulását. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Kelemen Hunor RMDSZ-es elnökjelölt kettős kampánynyitójának második állomásán is az amerikai típusú show-elemek domináltak. Október 19-én a nagyváradi sportcsarnokban több mint hatezren követhették figyelemmel az óriáskivetítőn azt a rövid portréfilmet, amelyben, tanárai, barátai nyilatkoztak az RMDSZ elnökjelöltjéről. A résztvevő fiatalokat elsősorban a Republic-koncert vonzotta a sportcsarnokba, mégis vastapssal jutalmazták a buzdító beszédek mindegyikét. /(Totka László): Saját „hajóskapitánya” lesz az RMDSZ-nek is. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Kelemen Hunor elmondta: természetes volt, hogy Csíkszereda után Nagyváradot választották a kampánynyitó helyszínéül, hiszen „ Székelyföld és a Partium a két hídfő, amely összeköt mindannyiunkat. ” Beszédében a változás szükségességét hangsúlyozta. /Nagy Orsolya: Székelyföld és a Partium: az összetartó hídfők. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

Tőkés László európai parlamenti képviselő felszólalásában hangsúlyozta, a vallási tolerancia jegyében minden vallási kizárólagosságot vissza kell utasítani. Elhangzott két szlovák képviselő botrányos megnyilatkozása. Vladimir Manka posztkommunista képviselő (SMER) azt állította, hogy Szlovákia hónapok óta egy „brutális, diszkriminatív magyar nacionalista kampány célpontja”. Szergej Kozlík liberális képviselő szerint pedig „a magyar képviselők provokálni akarják Szlovákiát”, és a „provokációk” sorába tartozik Sólyom László államfő augusztusi látogatása, melyet a szlovák hatóságok végül is meghiúsítottak. Mindkét szlovák képviselő támadást intézett Orbán Viktor ellen, és Magyarország újraegyesítésének szándékával vádolták meg az ún. „magyar nacionalistákat”. Mészáros Alajos felvidéki magyar képviselő bírálta, a németeket és a magyarokat „kollektív bűnösséggel” megbélyegző Benes-dekrétumokat. /Tőkés a vallási fanatizmus üldözötteinek védelmében. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./

Nagyon valószínű, hogy az Országgyűlés hamarosan módosítja a magyar állampolgársági törvényt, és lehetővé teszi, hogy a Kárpát-medence magyar népcsoportjai szülőföldjükön maradva igényeljék a magyar okmányokat. A lépést korábban ellenző pártoknál: a Magyar Szocialista Pártnál és a Szabad Demokraták Szövetségénél is vezetőcsere történt, mindkét pártban mellékvágányra kerültek az ellenzők emblematikus figurái, az újak pedig érzik, hogy beszűkült a mozgásterük, és csak késleltetni tudnák az állampolgárság kiterjesztését. A 2004. december 5-én tartott népszavazás óta azonban jelentősen megváltozott a kép. Akkor még valamennyi erdélyi magyar úgy érezhette, érdeke fűződik a magyar állampolgárság megszerzéséhez. Ha 2004-ben nyitott volna Magyarország, azt az érzést generálta volna a szomszédos országokban, hogy jó dolog magyarnak lenni. A magyar állampolgárság azóta sokat veszített a vonzerejéből. Már csak a Vajdaságban, esetleg Kárpátalján köthet érdekeket a magyar érzelmekhez. Elszaladt az a pillanat, amikor az állampolgárság kiterjesztése a legnagyobb hasznot hozta volna a nemzetépítésben, de tán most sem késő megteremteni a köteléket. A szlovák példa ugyanis azt mutatja, az Európai Unión belül is rosszabbodhat a magyar közösségek helyzete. /Gazda Árpád: Az állampolgárság ideje. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

Meg akarja őrizni kormányra jutása esetén a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF) Orbán Viktor, a Fidesz–MPSZ elnöke, nyilatkozta a pozsonyi Új Szó napilap október 20-i számának. A Fidesz elnöke szerint „a Gyurcsány–Bajnai korszak szétverte a magyar nemzetpolitikát”. Eközben a magyar Országgyűlés létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, amelyet „mindenképpen meg kívánunk őrizni” – jelentette ki. A pénzügyi válságról szólva elmondta, hogy az különösen súlyosan érintette a magyar–szlovák határ mindkét oldalán élő magyarokat, ezért „olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek nyomán a határokon átnyúló európai együttműködés keretében végre meg tud indulni a gazdasági növekedés, és új munkahelyek jönnek majd létre. Ehhez hidakat, utakat kell építeni, vállalkozókat kell támogatni”. Fontosnak nevezte a Kárpát-medencei magyar nyelvoktatás ügyének átgondolását, mivel „világossá kell tennünk, kinek mi a dolga abban, hogy a különböző államok magyar anyanyelvű polgárai az óvodától az egyetemig magyarul tanulhassanak”. Ugyancsak átgondolásra érdemesnek nevezte a határon túli magyar közösségek anyagi támogatásának rendszerét. A szlovák–magyar viszony kapcsán elmondta, hogy „az autonómia fontos európai érték, amely nem tűri kettős mérce alkalmazását: ami jár egy katalánnak Spanyolországban vagy egy svédnek Finnországban, az jár a felvidéki, délvidéki, erdélyi magyaroknak is”. /Orbán Viktor: kell a KMKF. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./