Az érmindszenti zarándoklatot is megosztotta az RMDSZ és Tőkés László közötti versengés. November 17-én Érmindszenten a hagyományos Ady-zarándoklatot két táborra szakadva tartották az emlékháznál. Délelőtt 10 órától a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében tisztelegtek Ady előtt, 11 órától pedig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tartott koszorúzással egybekötött ünnepséget az RMDSZ vezetőinek részvételével. Tőkés László püspök sérelmezte, hogy őket a „hivatalosak” kihagyták a programjukból, az RMDSZ kampánycéljaira használva az eseményt, végül pedig a megyei múzeum egy nappal a rendezvény előtt írásban is visszavonta a 10 órai megemlékezésre vonatkozó engedélyüket. Muzsnay Árpád EMKE-alelnök, a 17 éve rendszeresen megtartott Ady-zarándoklatok elindítója és főszervezője közölte: ők már egy évvel ezelőtt leszögezték emlékünnepük idei dátumát, erre viszont az egyházkerület „rászervezett”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület emlékezésén koszorúzott Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is. Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta, Tőkés László 1989-ben megélhetését, szabadságát és életét is kockára tette azért, hogy egy reményteljes karácsonyra ébressze nemcsak saját, kisebbségi sorban élő népét, hanem a többségi nemzetet is. „Tőkés akkor emelte fel szavát, amikor a kései bátrak íróasztaluk mellett vagy pártirodájukban lesték a fejleményeket – emlékeztetett Lázár János. – Most viszont a kései bátrak gyűjtenek és szórnak, ők osztanak és fosztanak. ” Kijelentette, olyan emberre kell szavazni, aki pártérdekek fölé magasodva, csak a lélek szavára hallgatva, az emberek ügyét viszi Brüsszelbe. „Időszerű helyzetjelentés, amit adok Érmindszentről: vértelen harc folyik a háttérben – jelentette ki Tőkés László. – Régebben még vigasztaló volt, hogy a román főhatalom korlátozta mozgásunkat, most már viszont oda jutottunk, hogy nincs is szükség a többségiekre, elvégzi ezt a munkát a magyar oldal. ” A püspök fölemelte szavát az Érmelléken és Érmindszenten uralkodó állapotok miatt, ahol szerinte most siralmasabb a helyzet, mint volt 130 évvel ezelőtt. „Szégyen, hogy ide járnak nagyuraink, évente megtartják beszédeiket, majd bevetik magukat autóikba és hazamennek, aztán megint nem történik itt egy évig semmi” – hangoztatta Tőkés. Hozzátette: néhány éve az egyházkerület már letette egy leendő Ady-zarándokhely alapkövét a költő szülőházának szomszédságában, amelynek felépítésére az Orbán-kormány támogatást ítélt meg, azonban a magyarországi hatalomváltás után az erre szánt pénzt mégis a nagyváradi katolikus püspökség kapta meg. Szerinte a pályázatukat az RMDSZ helyi hatalmasai térítették el. „Ilyen botrány dúl most Gencsen, Érkáváson és a környékbeli falvakban, ahol a magyarországi Új Kézfogás Közalapítványtól nyert támogatásból vett földeknek nyoma veszett, és a pénz sincs meg. Ennek ürügyén folyik a botránykeltés, a zaklatás, a hatósági visszaélések, a rendőrségi kivonulások, a bírósági részrehajlás. ”Az EMKE 11 órától megtartott ünnepségén Havas Judit magyarországi, illetve Czintos József szatmárnémeti színművészek szavalatai mellett Madarász Katalin népdalénekes is fellépett. Muzsnay Árpád főszervező reméli, jövőre mindenki közösen ünnepli majd Ady születésnapját. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, EP-választási kampányfőnök kifejtette, „a magyar irodalom számára a huszadik század 1906-ban Ady Endrével kezdődött, és valamikor 2000 után ért véget azzal a Nobel-díjjal, amit – először a magyar irodalom történetében – egy magyar író, Nádas Péter megkapott. ” (Valójában díjat 2002 októberében Kertész Imre kapta.) Kelemen az EP-választásokra utalt, Ady-szöveget idézve: „A bárány akármit tehet, mert ő bárány, a farkas semmit sem tehet, mert ő farkas. Amely bárány gyönge, izgága és ambiciózus, annak semmit sem kell tenni, mint nekirontani a farkasnak. Hiába lehet a farkas erős, komoly, becsületes, el kell vesznie annak, akinek egyszer veszett hírét költötték. ”Pomogáts Béla irodalomtörténész a széthúzás veszélyeire hívta fel a figyelmet. /Babos Krisztina: Külön emlékeztek Adyra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

„A kutat idejében kell megásni…” – volt a mottója a Heltai Gáspár Alapítvány és a Békés Megyei Könyvtár által szervezett konferenciának, melyen neves hazai és magyarországi szakemberek vettek részt. Az elhangzott előadások az „Európai Unió – lehetőségek a könyvtárak számára” – témakör köré csoportosultak. „A jövő útja az Európai Digitális Könyvtár, amely határoktól független, és magába foglalja az összes nemzeti könyvtárat” – vonta le a hét végi, Kolozsváron tartott konferencia tanulságát Dippold Péter, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány vezetője, Pillich Katalin üdvözlő beszédében kijelentette: alapítványuk már a kezdetekkor feladatának érezte – a hagyományápolással párhuzamosan – egy magyar közművelődési könyvtár létrehozását. Gurka Balla Ilona, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanársegéde előadásában elmondta: a kolozsvári Egyetemi Könyvtár szinte teljes egészében automatizálva van, bár az áttérés a „cédulákról a számítógépes programokra nem volt könnyű, és nem történt meg egyik napról a másikra”. Az online információkeresés ma már lényeges eleme a könyvtárosi munkának, vélte a szakember. Dippold előadásában felvázolta az EU-hoz való csatlakozás hatásait a könyvtárak számára. „Európai szinten hatalmas lobbizás van a digitális könyvtárak létrehozásának irányába, és a közeljövőben megvalósulhat a határokon átívelő, az európai kulturális tartalmakat átfogó Európai Digitális Könyvtár” – vélekedett a magyarországi szakember. /Nánó Csaba: Könyvtár határok nélkül – konferencia a Heltainál. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Burus Siklódi Botond, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója köszöntötte a hét végén Gyergyócsomafalván az egybegyűlteket, az általuk is támogatott Köllő Miklós Informatikai és Dokumentációs Központ (IDK) átadásakor. Megemlítette, hogy Korondról érkezett, ahol a Kölcsey Ferenc nevét viselő, hasonló központot adtak át. E megvalósításokat nem lehet csak helyi forrásokból létrehozni, ezért társult be intézményük is. Antal Teréz iskolaigazgató elmondta, hogy a 100 ezer lejes beruházással megvalósított Köllő Miklós IDK létrehozásához a helyi önkormányzat 80 ezer lejjel járult hozzá, s a megyei pedagógusok házának 20 ezer leje mellett a holland Die Heltender Hand Alapítvány kilenc számítógépet ajándékozott a központnak. /Bajna György: Informatikai és Dokumentációs Központ Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

November 17-én a Szeben megyei Szelindeken kettős emléktábla-avatásra került sor a 13. Szórványtengely-találkozó keretében. Emléktáblát állítottak Bem Józsefnek és Petőfi Sándornak, „az itt élők kőtáblába vésték ragaszkodásukat a demokratikus értékeken alapuló nemzeti szabadság eszméjéhez. Kőtáblába vésték a három nép barátságát ennek az eszmének a jegyében“ – hangsúlyozta Szesztay Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa az emléktábla-avatón. A Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület és a Világhírnév internetes honlap szervezésében zajló ünnepségen több mint százan vettek részt Erdély különböző településeiről. A rendezvény a Szórványhűség-oklevél odaítélésével zárult. Az idei közösségi kitüntetett Szilágyi Szabolcs, a Kolozsvári Rádió munkatársa lett. /Kőbe vésett ragaszkodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Bálint Lajos nyugalmazott gyulafehérvári érsek tart november 19-én, Szent Erzsébet napján szentmisét a gyimesközéploki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum kápolnájában. Berszán Lajos atya maga tette le az iskolaépület első alapkövét 1993-ban, és 1994 szeptember 15-én már felhangzott az iskola hívó csengője. „Ma is ez az egyetlen középiskola a Gyimes völgyében” – tájékoztat Berszán Lajos atya, aki szeptember elsejéig látta el az iskolaigazgatói feladatokat. Ma közel négyszázan tanulnak a líceumban. Az ország öt megyéjéből vannak itt diákok, bákói csángók, gyimesi csángók és székelyek. Sajátosan alakultak e vidék néprajzi hagyományai. A gyimesi csángó magyarok legfőbb szórakozási alkalma a tánc volt. A szakemberek közel 35-féle táncalkalmat és mintegy 30 táncfajtát tartanak számon. A líceumnak saját múzeuma van, melyet Ambrus István történelemtanár, az iskola aligazgatója pályázat segítségével hozott létre. Gyimes sajátos településszerkezetű, ugyanis két falu – Gyimesfelsőlok és Gyimesközéplok – közigazgatásilag Hargita megyéhez tartozik, míg Gyimesbükköt Bákó megyéhez csatolták. A helyi identitástudat ma is erős: a gyimesi csángók nagyrésze tudja, honnan „csángáltak” ide. Nyelvjárásuk a felcsíkiakéval hasonlítható. A völgyben, mely a három települést öleli magába, 8-10 általános iskola működik. Berszán atya szerint ha egy gyimesi gyerek elmenne Csíkba, a „művészetibe”, mehet, mert az itteni iskolába lesz elég jelentkező, nem csökken a létszám. /Barabás Márti: A Gyimesek Szent Erzsébetje. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Megnyílt a Hám János-emlékkiállítás Szatmárnémetiben. A kiállítást Schönberger Jenő püspök nyitotta meg. „Ismerjük meg Szatmár nagy püspökét” – így fogalmazta meg a kiállítás fő célját Muhi Sándor grafikus, aki olyan felvételeket és korabeli dokumentumokat gyűjtött össze, amelyek közelebb hozzák a ma emberéhez Hám János személyiségét. Hám János /Gyöngyös, 1781 – Szatmárnémeti, 1857/ 1827-1857 között volt Szatmár püspöke. Alapításai révén az egyházmegye igazi megszervezője. Egy évig (1848-1849) esztergomi érseke, Magyarország hercegprímása volt. Erről a rangjáról lemondott és visszatért egyházmegyéjébe. Jelentősebb megvalósításai: befejezte a székesegyház építését; felépíttette a püspöki palotát. Megtelepítette Szatmáron a Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővéreket és az irgalmas rendi férfi szerzeteseket. Püspöksége idején épült fel: az irgalmas nővérek anyaháza és temploma, valamint az irgalmas rendiek kórháza, gyógyszertára és kápolnája, a püspöki konviktus, a szerzetesház a ferencesek részére, aggmenházat létesített a szegények számára, felépíttette a katolikus temetőkápolnát, 1844-ben megépíttette a Kálvária-templomot, leányiskolát és tanítóképzőt létesített. /Megnyílt a Hám János-emlékkiállítás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 19./

Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora kérte a választási bizottságtól, hogy tiltsa meg az RMDSZ-nek az Új honfoglalás jelszó használatát. Funar szerint az RMDSZ nem használhatná a magyar nemzeti zászló színeit sem választási plakátjain. A szenátor egyúttal követelte annak a tízezer kétnyelvű ismertetőfüzetnek a visszavonását is, amelyek a választásokra érvényes rendelkezéseket tartalmazzák és amelyek – Funar megfogalmazása szerint – „a románok pénzén magyarul tájékoztatják a választókat”. Funar az utóbbi időben több magyarellenes kezdeményezést nyújtott be a törvényhozásban, akárcsak a Konzervatív Párt, amely a kampányban nacionalista szólamokat hangoztatva igyekszik megszólítani a számbeli kisebbségben élő románokat. Markó Béla RMDSZ elnök ismételten felhívta a figyelmet a magyarellenes diskurzus erősödésére a kampányban. Emlékeztetett arra, hogy Funar, Kolozsvár egykori polgármestere szinte naponta nyújt be durván magyarellenes törvény-kezdeményezéseket. A képviselőház hallgatólagosan elfogadta a Konzervatív Párt azon törvénykezdeményezését, amely előírná, hogy a kisebbségi tannyelvű iskolákban is a román tantervek alapján oktassák a román nyelvet, Markó szerint mindez a román politikum „elképesztő felelőtlenségéről” árulkodik. /Magyarellenes diskurzus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az RMDSZ-nek az európai parlamenti választási kampányban elsősorban a közönnyel kell megharcolnia, fejtette ki a vele készült interjúban. Bízik abban, hogy az RMDSZ-nek sikerül bejuttatnia az EP-be két képviselőt, ellenkező esetben a román ultranacionalizmus újabb heves támadására lehet számítani. Nincs esély arra, hogy független jelöltként össze lehessen gyűjteni a majdnem három százalékot. Minden szavazat, amelyet Tőkés Lászlóra fognak adni, elveszett szavazat lesz. Az RMDSZ Erdélyt, mint hont, mint szülőföldet hangsúlyozza, ennek van üzenete az erdélyi románok felé is. Ezt most Tőkés László is próbálja használni, de ezt az ő esetében Markó nem látja hitelesnek. Markó szerint az RMDSZ üzenete az együttműködés, Tőkés Lászlóé pedig a konfrontáció. Tőkés László nem fogalmazott a románokkal szemben semmiféle üzenetet, ő mindvégig az RMDSZ félreállításáról, a konfrontációról beszélt. Az RMDSZ-nek európai uniós programja van. Tőkés Lászlónak nincs programja. Született egy kölcsönös meg nem támadási egyezség szeptember elején az RMDSZ és Tőkés László püspök között. Ezt nem tartják be. Markó szerint a püspöknek kellene azt mondani, hogy ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel. „Egyelőre Tőkés László dobálja az RMDSZ-t kővel, s mi valljuk azt, hogy kenyérrel kell válaszolni” – nyilatkozta Markó. Tőkés László „a rombolás gondolatáig eljutott, de addig, hogy mit és hogyan kellene építeni, már nem” – vallja Markó, továbbá „Magyarországon ne avatkozzanak bele abba, hogy mi van velünk. ” /Tibori Szabó Zoltán: Ha itt megomlik valami, rövid idő alatt bomlik szét az, amit eddig felépítettünk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19., folyt. 20./

Markó Béla terjedelmes összegzését a budapesti Élet és Irodalom hozta, újraközölte a Népújság napilap. 1989 végén a romániai magyarság létfontosságú döntéseket hozott: egységes politikai szervezetet alakít, politikai eszközöket használnak programjuk megvalósítására. A program: az autonómia különböző formáinak megteremtése, az anyanyelvű oktatás visszaállítása, a magyar nyelv nyilvános használatának elismertetése. Markó szerint ezen döntések jegyében politizáltak Erdélyben mindmáig. Néhány nap alatt a frissen megalakult Romániai Magyar Demokrata Szövetségbe több mint hatszázezren iratkoztak be, és a kezdeti lelkesedés lelohadása, Marosvásárhely véres márciusa után is négyszázezer körül stabilizálódott az aktív tagok száma. Ez volt Kelet-Közép-Európa legnagyobb taglétszámú politikai szervezete. Markó tizenhét esztendeje hiszi, hogy életre kelt egy egységes, kiegyensúlyozott, következetes politikai szövetség az egyéni és kollektív jogok kivívásáért. Tizenhét év: a lassú előrehaladás története, de a megosztó vitáké is. Markó tizennégy éve elnöke az RMDSZ-nek, át kell gondolnia a maga felelősségét. 1996-ban az RMDSZ a kormányra lépésről döntött. Árulást kiáltottak egyesek, akik mindig csak a konfrontációért – végül is: a viszályért – szálltak síkra. Megkezdődött az elállamosított erdők, földek, épületek visszaadása. 1999-ben elfogadták az új oktatási törvényt, 2001-ben törvény született a kétnyelvű feliratok kötelező használatáról, 2003-ban a módosított alkotmányba bekerült az anyanyelvhasználat joga a dekoncentrált intézményekben és az igazságszolgáltatásban. Magyar állami támogatásból létrejött a Sapientia Egyetem, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen pedig már több mint tízezer diák tanul magyar nyelven. Markó sorolta a kedvező változásokat. Van eredmény, van kudarc is. Markó hisz a magyar-magyar egyetértésben. Kritikus szavakat fogalmazott meg Gyurcsánnyal szemben, de sietett Orbánt is keményen elmarasztalni: „Gyurcsány Ferencék kiábrándult távolságtartással, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta folyamatosan értetlenkedve szemlélik, hogy mi van a határokon túli magyarsággal, Orbán Viktorék pedig két elvesztett választás után ugyancsak befelé figyelnek, hogy amit rólunk mondanak, annak milyen hatása van odahaza, hány szavazat lesz vagy nem lesz belőle. Eszköz vagyunk, nem cél, ezt látom, és ezt ma világosan ki kell mondani. Az MSZP és az SZDSZ nem tud mit kezdeni velünk, a Fidesz pedig Erdélybe menekíti minden búját-baját, és legalább itt győzni szeretne. Legyőzni az egyetlen magyar szervezetet, amelynek csak egy bűne van: megtartotta az önállóságát baloldallal, jobboldallal szemben egyaránt. ” „Magyarország ma egymagában nem tudja megoldani a szomszédos országokban élő magyar közösségek helyzetét. ” Markó kikelt Tőkés László független jelölt ellen, nevét ugyan nem írta ki. „…magyarországi politikusok segédletével szétverjük azt, amit eddig jól-rosszul felépítettünk?” „Egyetlen ember messianizmusával akarunk behelyettesíteni egy hatalmas – és megengedem: egyáltalán nem tökéletes – szervezetet?” Markó támadta azt, aki „minden akar lenni, püspök is, európai parlamenti képviselő is, de legfőképpen azt szeretné, hogy „dögöljön meg a szomszéd kecskéje is. ”„ /Markó Béla: Felelőtlen felelősök (Válaszúton az erdélyi magyar politika). = Élet és Irodalom (Budapest), nov. 16., újraközölte: Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

Mind a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, mind az Erdélyi Unitárius Egyház a szabad lelkiismeretük szerinti szavazásra buzdította híveit, ennek ellenére november 19-én Tőkés László független EP-képviselőjelölt egy református, majd egy unitárius templomban kampányolt Háromszéken. Az ÚMSZ birtokába került bizalmas, február 23-án született körlevél szerint Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület /EREK/ püspöke azt „ajánlotta” lelkészeinek, gyűjtsenek aláírásokat Tőkésnek. Pap Géza püspöknek a Tőkés László melletti aktív kiállásra való buzdítása nem váltott ki egyértelmű tetszést az egyházkerület lelkészei részéről. 61 lelkipásztor ugyanis közös állásfoglalást adott ki. Az aláírók tiltakoznak az ellen, „hogy az egyházat bárki is eszközként használja politikai célok elérése érdekében”. Az EREK módosított álláspontján. A Pap Géza püspök és Tonk István főgondok által aláírt november 19-i körlevelében az egyház elnöksége „minden református egyháztagot és erdélyi magyart” szabad lelkiismerete alapján való választásra szólított fel. Az Erdélyi Unitárius Egyház elnökségének hivatalos álláspontja, hogy az egyháztagok szavazzanak lelkiismeretük szerint. Tőkés László püspök november 19-én Háromszéken találkozott szimpatizánsaival: Baróton és Kézdivásárhelyen népgyűlésen vett részt, majd Kovásznán és Sepsiszentgyörgy református, illetve unitárius templomában találkozott híveivel. A püspök kíséretében Kovásznára látogató, és beszédet is mondó Orbán Viktor Fidesz-elnök kifejtette: olyan emberre kell leadni a voksot, aki érzi is, amit mond, és aki bebizonyította, hogy kiáll azért, amit megígér. A püspök stábjával együtt érkezett Kovásznára Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, Toró Tibor RMDSZ-szenátor és Antal Árpád András RMDSZ-képviselő is. /Mihály László: Kampány a szószékről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

„Tőkés Lászlón kívül nincs még egy olyan ember a Kárpát-medencében – beleértve Kis-Magyarországot is –, aki e térség magyarságának egységét tudná képviselni” – jelentette ki november 19-én Baróton Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A volt magyarországi miniszterelnök elkísérte a november 25-i európai parlamenti választásokon független jelöltként induló református püspököt kampányzáró körútjára. Ennek első állomása a székelyföldi Barót volt. Délután Kovásznára mentek, majd Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön találkoztak a helyi lakosokkal. Orbán Viktorral a Székelyföldre érkezett Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, velük együtt részt vesz a körúton Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), valamint Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is. Baróton kétezer ember fogadta nagy ovációval és az Erdővidék népi táncegyüttes műsorával Tőkést és Orbánt. Az Erdővidékre először látogató Orbán Viktor megállapította: sohasem értette, hogy miért támadják őt azért, mert Tőkés mellett áll. „Miért kell félni Tőkés Lászlótól?” – tette fel a kérdést a hallgatóságnak. Valószínűleg nem is a püspöktől félnek ellenfelei, hanem attól, amit képvisel. „Az autonómia ügyéről van szó” – mondta. Szerinte ugyanis vannak, akik a kampány közeledtével azonnal az autonómia híveivé válnak, de amikor cselekedni kellene, nagy hirtelen ölükbe esik a kezük. Tőkés László kiemelte: Orbán Viktor volt az a vezető, aki évtizedek megalázottsága után visszaadta a hitet a romániai magyaroknak. Tőkés visszautasította azokat a támadásokat, amelyeket Orbán Viktor ellen intéznek „egyes fejüket vesztett és a földet talpuk alól kicsúszni érző, magyar nemzetiségű román vezetők”, és azt mondta: „A hallgatás falait ledöntöttük, most a hazugság falával állunk szemben, de nem hátrálhatunk meg”. /Orbán: Tőkés a magyarságot képviseli. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

„Biztosan vezet a választási versenyben Tőkés László” – jelentette be egy november 8–11. között, Erdély nyolc megyéjében készült közvélemény-kutatásra hivatkozva Szilágyi Zsolt, a független jelölt kampányfőnöke. A kérdőívre válaszolók 33 százaléka még nem tudta, hogy kire adná szavazatát, Tőkés Lászlóra a válaszolók 37,5 százaléka, az RMDSZ-re pedig 29 százalék adná a voksát. - Nem bűn, hanem erkölcs és kötelesség, hogy a lelkészek közéleti kérdésekben megszólaljanak – fejtette ki Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész arra a fizetett hirdetésre reagálva, amelyet Albert Álmos, a város polgármestere jelentetett meg. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke gyanítja, hogy lehallgatják telefonját, ugyanis a rendezvény végleges időpontjáról éjszaka telefonon keresztül értesítették, és másnap, amikor helyfoglalás ügyében felkereste az intézményeket, már elutasították kérését. „Azt mondták, foglalt a terem, azonban nem tudták pontosítani, hogy milyen rendezvényről van szó” – nyilatkozta Gazda. /K. Zs. : Tőkés népszerűbb? = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézete és a kolozsvári Max Weber Társadalomkutató Alapítvány közös kutatásának eredményeit a romániai magyar sajtó egy része meglehetősen fura módon értékeli. Az egyik legfontosabb kérdés így hangzik: A határon túli magyarok részét képezik-e a magyar, illetve a többségi nemzetnek? Az erdélyi magyarok 82 százaléka szerint a magyar nemzet részét képezik, 65 százalék szerint azonban a román nemzetnek is részét képezik. Ez a megoszlás kettős identitásra vall, az adatok értékelése azonban sokakat félrevezethet. Közismerten két nemzetfogalom van használatban. Az állampolgári nemzetfogalom az állampolgárok alapvetően politikai közösségét nevezi meg, a kulturális nemzetfogalom pedig azt a jobbára állami intézmények által megszervezett kulturális közösséget, amelyekre a maga részéről az állampolgári nemzet politikai élete is alapozható. A zavart az okozza, hogy bizonyos esetekben az állampolgári és a kulturális nemzet csaknem egybeeshet. Teljes egybeesés még az etnikailag leghomogénebb társadalmakban sem lehetséges, az államnak mindig vannak kisebbségben lévő kulturális közösségei. Magyarországon például a jobb és a baloldal merőben eltérő kultúrára, történelemre, s ebből következően eltérő nyelvezetre alapozza önnön „nemzeti identitását”. Ez gyakorta az „állampolgári”, illetve a „kulturális” nemzethez való tartozás agresszív tételezésében jut kifejezésre. A szocialisták és liberálisok szerint kulturális nemzet hívei egy réges-régen meghaladott (hogy ne mondjam: reakciós) nemzetfelfogáshoz ragaszkodnak. A jobboldal az állampolgári nemzetet tekinti szemfényvesztésnek, amelynek voltaképpeni funkciója a magyar kulturális közösség összetartozásának megbontása. A két nemzetfogalom következésként kizárja egymást. Vagy az egyiknek vagy a másiknak örökre el kell tűnnie a „történelem színpadáról”. A határon túli közösségek egyszerre tekintik magukat az állampolgári nemzet és a kulturális nemzet tagjainak. Bizonyos értelemben a magyar állampolgári nemzetnek is tagjai vagyunk, írta Bíró Béla, hiszen – saját intézményrendszerünk hézagossága folytán – kénytelenek vagyunk a magyar állam által működtetett kulturális intézményeket (magyar tévéadók, Írószövetség, könyvtári hálózat, Magyar Tudományos Akadémia stb.) is igénybe venni. Ez azonban még nem tesz bennünket a magyar politikai közösség tagjaivá. /Bíró Béla: Két nemzet, egy közösség. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Felmerül a kérdés, hogy Kolozsváron, „a szobrok és gödrök városában”, fellélegeztek-e Funar után. És lesz-e a városban magyar reneszánsz? Kántor Lajos erre azt felelte, hogy szülővárosát nem tudják elvenni tőle sem új, silány szobrokkal, sem gödrökkel. A magyarok ellen ma is uszító Funar gödrei zavaróak, de a Funart követő polgármesterrel mégiscsak lehet tárgyalni. Kántor reméli, még idén felavathatják a Sétatéren a Kolozsvár Társaság kezdeményezte 1956-os emlékművet, a temesvári Szakáts Béla már elkészült munkáját. Lehet, hogy a város reneszánszára többet kell várni, a rehabilitáció viszont megkezdődhet. Ezért hozták létre, néhány évvel ezelőtt, a Kolozsvár Társaságot, és idén november elején ezért tanácskoztak civil szervezetek, a város, a megye, az RMDSZ képviselői Kalotaszentkirályon Kolozsvár jelenéről, jövőjéről. Gheorghe Funar hatalomra kerülése és több cikluson át történő kolozsvári „uralkodása” a város lakóinak nem feledhető bűne. A többségi szavazóké, de a magyarok tehetetlensége is belejátszott a nagy-romániás szellem győzelmébe Kolozsváron, ahol a magyar királlyá választott Mátyás született, és ahol a magyar történelem és kultúra oly sok kiválósága élt és alkotott. Az utóbbi ötven évben – amikor Kolozsvár többségi magyar lakossága kisebbséggé változott a város határain belül – átalakul a világ. Versenyben kell maradni, lépést tartani a román polgártársaikkal. Ezt pedig csak közösségben lehetséges. A szembenállásig nem volna szabad eljutni. /Kántor Lajos: Kolozsvár, a Társaság, a távlatok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

A lakosság egészségi állapotának a felmérését célzó országos program keretében a hét végén Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, Ciprian Dobre Maros megyei prefektus jelenlétével folytatódott a Karaván az egészségért nevű kampány, amelynek célja tudatosítani a lakosságban, hogy amint megkapják az értesítést, keressék fel családorvosukat az esetleges betegségek időbeni felfedezése érdekében. Eddig az értesítést kézhez kapók 70-75 százaléka jelentkezett családorvosánál. A munkaerő kivándorlásának kiküszöbölésére a miniszter 2008-ra is a 2007-es évhez hasonló, 22 százalékos fizetésemelést, valamint jobb munkakörülményeket ígér az egészségügyben dolgozóknak. /Menyhárt Borbála: Halad a Karaván… = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

Jövőre Nagyváradon folyhat az év legnagyobb régészeti feltárása. Eddig kör alakú várfalat, sírokat találtak Nagyváradon, a vár feltárása során. Az 1598-as ostromkor készült ábrázolásokon már szerepel a kör alakú várfal, és kiderült, hogy ezek a rajzok a realitáshoz nagyon közel állnak. „Szinte nincs olyan pontja a várnak, ahol ne találnánk építéstörténetileg fontos részeket” – magyarázta Emődi Tamás. /Both Abigél: Váradi vártitkok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

A 30 éves fennállását idén ünneplő nagykárolyi Collegium régizene-együttes rendezvénye nyitotta meg a művelődési ház által szervezett, „Harmónia a kultúrán keresztül – Kultúra a harmónián keresztül” elnevezésű fesztiválhónapot. /(ra): Barokk, kelta, reneszánsz dalok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 20./

A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata november 18-i, vasárnapi premierje /Kazem Shahryari: A nők színei/ magyar nyelvű ősbemutató volt. A darab egy olyan interkulturális színházi projekt része, amelynek során a Vitry sur Seine-i Jean Vilar Színház a mai nők sorsát kívánja bemutatni. A szerző francia, magyar, román és görög nőkkel elbeszélgetve gyűjtötte össze az adatokat a darabhoz. A Vitryben idén bemutatott művet Franciaországon kívül először a nagyváradi színház magyar közönsége tekinthette meg egy helyi fordító, Pásztor Gabriella tolmácsolásában. /Balogh Levente: Párhuzamos életrajzok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön is közösen kampányolt Tőkés László és Orbán Viktor. Szűkösnek bizonyult november 20-án Marosvásárhelyen az Ifjúsági Ház Tőkés László kampányrendezvényén, ahová Orbán Viktor Fidesz-elnökkel érkezett. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd emlékeztetett, „tizennyolc évvel ezelőtt vállalta el a kilakoltatással fenyegetett temesvári lelkipásztor jogi képviseletét, amikor a vele egy irodában dolgozó Frunda György elutasította”. Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta: Tőkés László a teljes romániai magyarságot, sőt az ország és Európa többi kisebbségét is tisztességesen képviselné. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke szerint a választóknak kötelességük emlékezni arra, hogy 1989 decemberében miként nyilvánult meg Tőkés és miként Frunda. Az RMDSZ csúcsvezetőségének nyilatkozataira reagálva Orbán Viktor nevetségesnek tartotta, hogy beavatkozik az erdélyi magyarság belügyeibe. „Mindaddig, amíg célunk a magyar nemzet határokon átívelő egyesítése, egyfolytában be fogunk avatkozni egymás ügyeibe!” – mondta. Szerinte Tőkésnek nincs szüksége arra, hogy ő mellette kampányoljon – nem a püspök, hanem az általa képviselt ügy mellett emel szót. Sepsiszentgyörgyön a kampányrendezvényen közel 5000 érdeklődő gyűlt össze. A tömeg tapssal fogadta Tőkés Lászlót, Orbán Viktort és kíséretüket. Üdvrivalgás tört ki Szilágyi Zsolt kampányfőnök bejelentésére, miszerint a legutolsó belső közvélemény-kutatás szerint „a biztos szavazók körében Tőkés közel 10 százalékkal vezet a pártlistával szemben”. Kovács István házigazda unitárius lelkész Albert Álmos polgármestert bírálta. „Nem kis nyomás nehezedett rám, amikor a város polgármestere közpénzekből fizetett újsághirdetésekben személyeskedő, rágalmazó írást tett közzé” – mondta. Orbán Viktor és Tőkés László is az autonómia kivívásának szükségességéről szólt. A Fidesz-elnök kijelentette: „az erdélyi magyarság az autonómia nélkül nem tud boldogulni”, és felszólította a jelenlévőket: „olyan embert küldjenek Brüsszelbe, aki szívén hordozza az autonómia ügyét”. Tőkés az RMDSZ 12 pontos nyilatkozata kapcsán kijelentette: „Az RMDSZ pontosan annak megvalósítását mulasztotta el, amivel most választásokat akar nyerni”. A püspök a román választókhoz román nyelven szólt. /Kovács Zsolt, Szucher Ervin: Ökuménia és autonómia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./ Tőkés László úgy véli, hogy a nagyszebeni közös kormányülésen Gyurcsány és Markó titkos paktumot kötött arról, hogy „nem piszkálják többé az autonómia ügyét”. Kifejtette, ha Brüsszelbe kerül, akkor Európa is tudomást vesz arról, hogy Erdélyben is több mint másfél millió magyar él. /Lokodi Imre: Orbán „közös magyar ügye“. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Altorján Tőkés László független jelölt ötven kerítésekre rögzített plakátjából tizenkettőt-tizennégyet letéptek. Sorra tépték le a Tőkés-plakátokat, de az RMDSZ-eseket nem bántották. November 18-án Kézdivásárhelyre érkezett a plakáttépő brigád, Tőkés-plakátokat tépték le. Amikor észrevették, hogy valaki megpróbálja lefényképezni őket, pillanatok alatt autóba ültek, és elhajtottak. Az RMDSZ-es plakátok közül egyet sem téptek le. A plakáttépés éjszaka is folytatódott, Kédiszék több települését is felkereste a Tőkés-plakátok eltüntetésére szakosodott kommandó. Tőkés László és Orbán Viktor baróti látogatása előtti éjszaka ismeretlen tettesek Nagybaconban, Bibarcfalván és Baróton leszaggatták a független jelölt választási plakátjait, helyükre RMDSZ-es propagandaanyagot ragasztottak. Az erdővidéki MPSZ feljelentést tesz Nagyajta alpolgármestere, Barabás András ellen, aki Tőkés Lászlót népszerűsítő plakátokat szaggatott le. /(Hecser): Plakátháború megyeszerte. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

Az előzetes program szerint emlékeztek Ady Endre születésének 130. évfordulójára a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Pro Universitate Partium Alapítvány, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Írótábor Egyesület képviselői november 17-én Érmindszenten. Ady Endre szobránál Tőkés László püspök ismertette a helyzetet erős rendőri készültség mellett. Elmondta, eredetileg, ahogy eddig is, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel és az RMDSZ-szel együtt tervezték a megemlékezésen való részvételt, de idén kihagyták őket a programból, a párt saját kampányára használva a rendezvényt. – Régebb természetes volt, hogy a román főhatalom korlátozta mozgásunkat, ma ezt a magyar oldal végzi el, mondta Tőkés, 2007-es helyzetjelentésnek nevezve beszámolóját. Ezekből az állapotokból szeretnénk eljutni az „értől az óceánig”, Erdélyből Európába, ezért kell építkeznünk s így haladnunk Európa felé, zárta szavait a református püspök. Az ünnepségen részt vett és koszorúzott Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke is. A megemlékezés templomi istentisztelettel zárult. Este Hadadon közéleti fórumon vettek részt Tőkés László és vendégei. Hermán János egyházkerületi tanácsos Pro Partium díjat adott át a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Lázár Jánosnak a partiumi magyarságért végzett munkálkodása elismeréséül. Lezsák Sándor a magyarság jövőjéről értekezve a herderi jóslatot hozta fel példaként, aki 1791-ben a magyarság kétszáz éven belüli eltűnését jósolta. Nem lett igaza, mert nem volt tudomása olyan emberekről, mint Csokonai, Kazinczy, Széchenyi és Petőfi, akik mindent megtettek, hogy ne legyen igaza Herdernek. Mennyi mindent nem tudnak a mai Herderek! – tért át napjainkra Lezsák. Nem tudják, hogy itt a Kárpát-medencében a kis közösségek ereje össze kell, hogy fogjon, így lesz képes arra, hogy a brüsszeli képviselet maga mögött érezhesse az energiát és ma még elképzelhetetlen dolgokat műveljen. Tegyük a dolgunkat a mai Herderek ellen, egyesítsünk olyan erőt, amely megmutatja nekik, hogy van jövője, egészséges jövője a magyarságnak a Kárpát-medencében! – szólított fel az Országgyűlés alelnöke. /Lezsák Sándor a mai Herderekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 21./

Tőkés László az a közéleti személyiség, aki minden nemzetiség részére autonómiát biztosítana, aki azt szorgalmazza, hogy óvodától egyetemig állami pénzből finanszírozott oktatása legyen minden népnek. Ő az, akit emiatt legtöbbet támadnak. Cs. Gyimesi Éva a kolozsvári Szabadság című napilap hasábjain azt írta: „Az a keskeny út, amelyen Tőkés László jár, éppenséggel lefele vezet, a völgybe. A kétes értékű támogatók által manipulált mai László nem alkalmas arra, hogy benne lássuk Isten akaratának „kiábrázolását”. A cikkíró, dr. Újvári Ferenc üzeni Cs. Gyimesi Évának és eszmei rokonának, Fey Lászlónak, hogy feleslegesen kampányolnak az immár 17 éve a román nemzeti érdekeket kiszolgáló RMDSZ-nek. Vezetőik vagyoni állapota példátlanul gyarapodott. Frunda György szenátor mesés villát hozott össze, míg Tőkés László vagyona ma is ugyanannyi, mint 1989-ben. Az RMDSZ-kampány ma az egységféltés retorikájától hangos. Vajon ki vétett az egység ellen? Mi akadályozta meg az RMDSZ-t, hogy Tőkés László köré építsen ki egységet? Miért kellene ennek fordítva történnie? Oroszország elnöke, Vladimir Putyin októberben kijelentette: amennyiben Koszovó jövőjét Amerika javaslata szerint fogják rendezni, akkor Dobrudzsát vissza kell adni a bolgároknak, és Erdélyt a magyaroknak. A román sajtó szavait napokon át felháborodással elemezte, a magyarországi sajtó mélyen hallgatott. A jogbitorlók tele vannak félelemmel. A jogsértések ellen állandóan tiltakozni kell. A cikkíró szerint az első tiltakozás az lenne, ha Magyarország mindenkori elnökét az elcsatolt területek magyarsága is megválaszthatná. Ezzel bizonyíthatnánk, hogy a nemzet – Illyés Gyula szavaival élve – a magasban eszmeileg újra egyesül. Kárpát-medence népeinek jogvitás ügyeiben Erdély nagy püspöke, Márton Áron terjesztett be a bukaresti katonai törvényszéken rabruhában rendezési alternatívát: „Hogy Trianon miatt emlékirattal fordultam az ENSZ-hez, ez a vád megfelel a valóságnak, és ezért vállalom a felelősséget. Egy közös telekkönyvi tulajdont nem lehet csak úgy megosztani, hogy az egészet odaítélem az egyik társtulajdonosnak. ” A nagy püspök szavai mára semmit nem veszítettek érvényességükből. Kárpátalján az ukrán és a magyar, Felvidéken a szlovák és a magyar, Délvidéken a szerb és a magyar, Erdélyben, pedig a román és a magyar a társtulajdonos. Közöttük kell méltányos módon megosztani a közös vagyont. Az illető kormányok versenyezzenek abban, hogy saját ajkú lakosságuknak miként tudnak méltányosabb kulturális és területi autonómiát nyújtani. /Dr. Újvári Ferenc ügyvéd: Tőkés Lászlót kell az Európa Parlamentbe küldeni! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 21./

Megújult a szervezeti és intézményi struktúra Csíkszeredában a Sapientia – EMTE Műszaki és Társadalomtudományok Karán. A változás összefügg az egyetem akkreditációs felkészülésével, jelentette be az intézmény újonnan kinevezett dékánja, Biró A. Zoltán. A műszaki és társadalomtudományi tanszék idéntől két önálló szakmai struktúraként működik tovább, viszont a kar megmarad adminisztratív egységként. A Társadalomtudományi Intézetet dékánként és megbízott intézményvezetőként Biró A. Zoltán vezeti, míg a Műszaki Tudományok Intézetét Szép Sándor rektor-helyettes. A társadalomtudományi képzés vezetését korábban, szaképítő professzorként, Rostás Zoltán látta el. Biró szerint az egyetemnek sikerült teljesítenie a kitűzött fejlesztési feladatokat, a szociológia–vidékfejlesztés és a kommunikáció szakon végzett hallgatók 85 százaléka jelenleg is a térségben dolgozik. A Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ pedig több térségi, önkormányzati megrendelésnek is eleget tesz. /Horváth István: Struktúraújítás a Sapientián. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Nagyváradon és Marosvásárhelyen sem szerelték fel a kétnyelvű utcanévtáblákat. Amíg a jelenlegi polgármester van funkcióban, nem is fogják, jelentette ki Biró Rozália nagyváradi alpolgármester. A helyi tanács tavaly szeptemberben határozott arról, hogy a táblákra az utca román neve mellé a tér, utca, sugárút magyar felirat is felkerül. Az eredeti, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete által javasolt elképzelés szerint – amelyet az RMDSZ-frakció terjesztett be és támogatott – a táblákon az utcák régi magyar neve is szerepelt volna. A román tanácsosok azonban csak az említett változatot voltak hajlandók megszavazni. Az önkormányzat még ezt a határozatot sem ültette gyakorlatba. Petru Filip polgármester kijelentette: „Nem foglalkoztunk vele, mert nincs sok olyan város Romániában, ahol magyar feliratok lennének. Nem akartuk, hogy ez konfliktust szüljön, amire eddig Nagyváradon nem volt példa, és nem is hiányzik. Szatmárnémetiben sincsenek magyar feliratok az utcanévtáblákon, pedig ott RMDSZ-es polgármester van. Ott mért nincsenek?” Biró Rozália szerint ha majd őt választják polgármesternek, akkor megoldódik az ügy. Az EMI már többször is megkereste az önkormányzatot az ügyben – nyilatkozta Barta Béla alelnök. „Nem válaszoltak a kérdéseinkre, és amikor időpontot kértünk, egyszerűen leráztak” – fogalmazott. Az EMI aláírás-gyűjtési akciót indított annak érdekében, a város főtere a jelenlegi Unirii helyett újra Szent László király nevét viselje. „Több ezer aláírás gyűlt össze, két héten belül benyújtjuk ezeket az RMDSZ-frakciónak, hogy terjessze a tanács elé” – mondta az alelnök. Biró Rozália megerősítette: az RMDSZ-frakció felvállalja az ügyet, de szerinte kevés a valószínűsége, hogy a tanács elfogadja a javaslatot. „A húsz román tanácsos nemmel, a 7 magyar természetesen igennel fog szavazni” – vélte. Közben Marosvásárhelyen a magyar nemzetiségű önkormányzati képviselők azért küzdenek, hogy álljon le az utcanévtáblák lecserélése. A polgármesteri hivatal megbízottjai mintegy tíz nappal ezelőtt kezdték el az új feliratok kihelyezését, amelyeken románul és magyarul is feltüntetik az utca, tér, sétány megnevezést, azonban a név csupán az állam nyelvén jelenik meg, például: „Piata Trandafirilor tér”. Az új típusú feliratokat egy elfogadott tanácsi határozat következtében helyezték ki. A múlt hónapban fogadott el a testület határozatot, az utcanevek pontos román és magyar nyelvű lajstromával. Bakos Levente, a fordításokkal megbízott alpolgármester kérdőre vonta a városháza illetékesét, aki azt válaszolta, hogy ő alkotmányosan és törvényesen járt el. Az utasítást Dorin Florea polgármestertől kapta. Florea a valós kétnyelvűség ellen foglalt állást, mondván, hogy semmi kifogása a tér vagy utca szavak ellen, viszont ezeknek csakis egyetlen, hivatalos megnevezésük lehet. /Pap Melinda, Szucher Ervin: Politikai táblaháború. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Sikeresen zárul a „Szatmárnémeti és Kárpátalja közötti határ menti együttműködési lehetőségeket feltáró tanulmány” című projekt. A tanulmány magában foglalja a térségről elkészített SWOT elemzést, valamint a feltárt és kidolgozott projektötleteket is. /Együttműködési lehetőségek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 21./

Félti az erdélyi magyar kultúrát a globalizációtól, az uniós csatlakozás után beindult exodus következményeitől, írta a lap munkatársa. A több mint 2 millió, Nyugaton kenyerét kereső román állampolgár között igen sok a magyar nemzetiségű is, akiknek jelentős része új hazát is keres. Közben az itthon maradottak fokozatosan veszítenek életterükből, az eddig színmagyar településeken egyre több idegen próbál gyökeret ereszteni. Titokzatos eredetű pénzen felvásárolják a kihalt házakat, gyermekeiket beíratják a magyar óvodákba, iskoláikba, ahol a részesülnek a magyar oktatási támogatásban, noha a tanító és óvó néni két nyelven kénytelen tanítani. De nem sokáig, mivel egy-két év múlva igénylik az állam nyelvén működő csoportok, osztályok beindítását. Kérésüket a hatóság örömest teljesíti, s a magyar intézmények elsorvadnak. Kihez fordulhatunk kiszolgáltatott helyzetünkben? – kérdezte az újságíró. Egyedül az Úristenhez. Az egymás ellenében induló jelöltek kihullanak „az elvesztésünkre kiagyalt új választási rendszer rostáján”. Húzza a vészharangot, írta Balta János. /Balta János: Vészharang. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

November 16–18-a között negyedik alkalommal gyűltek össze Magyarországon, Jánoshalmán a DKMT eurorégió Kistérségi és Települési Ifjúsági Hálózat (KITTI Háló) képviselői. Mindhárom régió (romániai Bánság, szerbiai Délvidék, a magyarországi Dél-Alföld) képviseltette magát. A résztvevők elemezték az eddigi eredményeket és megállapították, hogy a mozgalom befejezte az alapozást és a jövőben az építkezésre összpontosít. Jelenleg a KITTI Háló szálai több mint 100 településre eljutottak a DKMT-ben. A programok között szerepel 2008-ban a dél-alföldi régióban a Guruló Kistérség program, mely lehetőséget teremt a KITTI Háló mind a 24 kistérségben való eljutására. Délvidéken Zomborban február végén első alkalommal szemináriumot szerveznek, ahol kidolgozzák a kistérségi stratégiát. A Bánságban február elején anyanyelvápoló tábort szerveznek resicabányai, gátaljai, verseci fiatalok részére, május 1–4. között Hunyad megyében egy DKMT eurorégiós szeminárium lesz. Folytatják a képzési sorozatokat. Márciusban tervezik a középiskolák közötti színjátszó csoportok seregszemléjét. /Bajkó Károly: Négyéves a KITTI Háló. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

Az ifjúság akkor is átlát rajtunk, ha a családban vagy a munkahelyen, a katedránál vagy a szószéken görcsösen ragaszkodunk az önmagunkról alkotott ideális képhez, amely szerint mi sohasem vétkeztünk, mindenben, ami velünk történt több mint egy évezred során itt, a Kárpát-medencében, teljesen ártatlanok vagyunk, írta Cs. Gyimesi Éva, aki újra meg újra olvassa Makkai Sándor Magunk revíziója című könyvét, kijózanító sorait: „a romantikus, szentimentális, kritikátlan és naiv nemzet- és történelemszemléletet bátran és következetesen változtassuk át kritikai szemléletté. ” A „katasztrófát úgy fogadjuk, mint belső okok, életellenes bűnök rettentő következményét. ” Lefegyverző lehet egyesekre a másfél évszázados honfibú, ha még mindig ez hallatszik egyes mai vezető politikusoktól. Szolidaritásra, összefogásra van szükség. /Cs. Gyimesi Éva: Erdély, a magasban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület matematikai és informatikai szakosztálya „A magyar tudomány napja Erdélyben” rendezvénysorozat keretében, a többi szakosztálytól eltérően, már november 16–17-én megtartotta konferenciáját Kolozsváron, amelyet idén Martin Lajos emlékének szenteltek abból az alkalomból, hogy a híres matematikus és feltaláló 180 éve született és 110 éve halt meg. Martin Lajos 1872 és 1897 között a kolozsvári egyetem tanára volt, a repülés magyar úttörője. „Repülő kereke” ma is látható a kolozsvári Történeti Múzeumban. A szakosztály, a Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, valamint a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság tavaly óta évente Farkas Gyula Emlékéremmel díjazza azokat, akik a legtöbbet tették a matematikai műveltség terjesztéséért, a tehetséggondozásért. A díjat idén Néda Ágnes, a Matematikai Lapok nyugalmazott főszerkesztője, Sebestyén Júlia, marosvásárhelyi és Tárnoky György nagyváradi nyugdíjas matematikatanárok kapták sikeres munkájukért. Az emlékérem Széchenyi Kinga magyarországi képzőművész munkája /(K. Z.): Martin Lajos Emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

Négy kiváló erdélyi tudós, gyakorló orvos és gyógyszerész életpályájával ismerkedhettek meg a megjelentek Marosvásárhelyen a tudomány napja alkalmából, melyet dr. Szilágyi Marietta orvostörténész (az EME orvosi és gyógyszerészeti szakcsoportjának elnöke) vezetett. Pataki Jenő orvostörténész az erdélyi orvostörténelmi kutatás és irodalom alapjainak megteremtője volt. Életútját, hátramaradt írásainak, levelezésének előkerülését Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár mutatta be. Pataki Jenő az Orvosi Szemle című szaklapban közel száz erdélyi orvos portréját közölte, arra készülve, hogy az erdélyi orvosok lexikonát összeállítsa. A száz éve született dr. Ajtay Mihály főgyógyszerész az egyetemi és technikumi hallgatók gyakorlati felkészítésében játszott fontos szerepet. Farkas Imre Jánossal közösen kiadott receptgyűjteménye három kiadást ért meg. Kiss Ervin nyugalmazott egyetemi adjunktus Boér László professzorról tartott előadást, akinek karrierjét kerékbe törte Vendég Vince fül-orr-gégész professzor vírustani elmélete. Kelemen, Gündisch és Boér professzorok elvetették ezt az elméletet. Boér professzornak ez az egészségébe került, a megyei pártbizottság illetékesei ugyanis a kutatási eredmények aljas szándéktól vezérelt meghamisításával vádolták meg, ami testi és lelki összeomlásához vezetett. Hasonló sors várt Kelemen László professzorra is, akit 1948-ban neveztek ki a fertőző betegségek klinikájának az élére. Kelemen professzor egy új infektológiai irányzat alapjait teremtette meg, s klinikája országos hírnevet szerzett. Egy külföldi tartózkodása idején távollétében azonnali hatállyal nyugdíjazták. Ez annyira megviselte, hogy infarktust, majd agyembóliát kapott. /Bodolai Gyöngyi: Tudóssorsok. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./