„Ha nincs is túl nagy érdeklődés a műkedvelő színjátszók találkozója iránt, mégis fontos megszervezni a fórumot: számos olyan település van, ahol nem működik, illetve ahová nem jut el hivatásos társulat” – jelentette ki Kolcsár Béla, a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ művészeti igazgatója a 14. Műkedvelő Színjátszók Találkozóján. Az idei találkozón minél több diákszínjátszó csoportot igyekeztek vendégül látni, és kihasználták a Figura Stúdió Színház felajánlotta képzési lehetőséget. A hétvégi háromnapos rendezvény résztvevői számára hasznosnak bizonyultak a Figura rendező-igazgatója, Béres László, valamint a Barabás Árpád színművész vezette műhelyek. Az amatőr színjátszó csoportok közös gondja az anyagiak hiánya és az, hogy négyévente mindig elölről kell kezdeni a munkát. A találkozón szovátai, kovásznai és szászrégeni csoportok vettek részt a házigazda Fábián Ferenc Színjátszó Csoport mellett. /Jánossy Alíz: Műkedvelők műhelyei. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

A Berlinben élő Balla Bálint szociológus professzor, nyugalmazott egyetemi által szerkesztett 50 év (1956–2006) című kötetet Kolozsváron mutatták be. A Kolozsvár Társaság székhelyén tartott előadásában elmondta: a forradalom annak idején világesemény volt, és a magyarság XX. századi képét nagymértékben formálta és meghatározta. A könyv átfogóan vizsgálta a forradalom kisugárzását az egész Kárpát-medencére. Az előadás után az érdeklődők a Gond és hitvallás 1956 című emlékkiállítás megnyitóján vehettek részt a Korunk Galériában. Benkő Andrea, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, a kiállítás szervezője elmondta: a tavalyi, fél évszázados évfordulóra készült kiállítás kisebbített változatát hozták Kolozsvárra. A korabeli újságok reprodukcióitól a börtönökben írt versek másolatán keresztül, az ötvenedik évfordulón megjelent írásokig a kiállítás igen átfogó képet nyújt a korszak eseményeiről. /Nánó Csaba: Elbukás, morális győzelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

November 11-én véget ért 13. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Az egyik magyarországi vendég, Závada Pál író, a Jadviga párnája szerzője készülő, a 20. századi magyar történelem fontosabb pillanatait megrajzoló regényéből olvasott fel részletet. Az irodalmi esten jelen volt még Szabó T. Anna kolozsvári származású költő, valamint Várady Szabolcs, aki a 60. születésnapjára összegyűjtött írásait tartalmazó kötetéről beszélt. A könyvvásáron a Pallas Akadémia idei terméséből mutatták be Mircea Dinescu Szegek, ebek és szúró darazsak című politikai szatíra-kötetét Váli Éva fordításában. Ugyanott jelent meg Benkő Levente és Papp Annamária Magyar fogolysors a második világháborúban című nagyszabású munkája. A Kriterionnál látott napvilágot Szász István Tas Beszédes hallgatás című kötete, az egykori kolozsvári Hitel folyóiratról. A Mentor Kiadó többek közt Kincses Elemér Soha című regényével, Nagy Attila Café Flamingo és Fazakas Attila Őszi halrajok című versesköteteivel mutatkozott be. A Tamási Áron születésének 110. évfordulójára szervezett felolvasó maraton már az első napon érdektelenségbe fulladt. /Antal Erika: Könyvek és szerzőik. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Filmfesztivál zajlott az utóbbi napokban Sepsiszentgyörgyön a volt Művész moziban, az érdeklődők 8 nagyjátékfilmet és 16 rövidfilmet tekinthettek meg. A KortARS Filmnapokat hagyományteremtő jelleggel hozta létre a Huszárik Filmklub és a sepsiszentgyörgyi Városi Művelődési Ház. Bár a KortARS Filmnapokat naponta alig kéttucat érdeklődő látogatta, Lázár Prezsmer Endre szerint a fesztivál kellemes hangulatban zajlott. /Kovács Zsolt: Lelkes producerek, lusta nézők. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Miközben a liberálisok lezártnak nyilvánították az ügyet, az ellenzék továbbra is a külügyminiszter menesztését kéri Adrian Cioroianu korábbi, „fasisztoidnak” tartott kijelentései miatt, miszerint a romániai bűnözőket az egyiptomi sivatagba, munkatáborokba kellene száműzni. Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke szerint Cioroianu kijelentése „náci magatartásról” tanúskodik. Ugyanakkor a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a kormány továbbra is kiáll a külügyminiszter mellett. /B. T. : Nem hagyják Cioroianut. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

November 10-én zárult a Kommunikáció az egészségügyben címmel megszervezett III. egészségügyi menedzserképző konferencia, amelyre a szervezők neves előadókat hívtak meg. Az európai uniós pályázati és projektfinanszírozási lehetőségek mellett a résztvevők – orvosok, egészségügyi intézményvezetők és újságírók – a kommunikációval kapcsolatos problémákról tanácskoztak. A konferencia törzsrészét a kommunikáció és az ehhez kapcsolódó témakörök jelentették. Bodolai Gyöngyi, a lap munkatársa a Studium Alapítványról szóló hiteles tájékoztatásáért elismerő oklevelet vett át dr. Nagy Örs professzortól, a MOGYE rektor-helyettesétől. A média szerepéről, médiakapcsolatok szervezéséről beszélt Dékán Zita, a budapesti Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának kommunikációs vezetője. Léder László pszichológus a kríziskommunikációról, a kommunikáció és versenyképesség közötti összefüggésekről beszélt. A konferencia keretében került sor a Miskolczy Dezső-emlékdíj és a Tóth Ilona-díj kiosztására. A Studium Alapítvány kuratóriuma néhány éve elismerésben részesíti azokat az egyetemi oktatókat vagy külső támogatókat, akik a marosvásárhelyi magyar nyelvű felsőoktatásért kimagasló munkát végeztek. Idén a díjat Jakab István mérnöknek, a Clini-Lab vezetőjének ítélték, mint a marosvásárhelyi magyar nyelvű felsőoktatás következetes és önzetlen támogatójának. A Tóth Ilona-díjat a Kárpát-medencében, minden évben egy végzős orvostanhallgató kapja. Tóth Ilona a magyarság Jeanne D’Arcja, kitűnő tanuló, elkötelezett hivatástudatú szigorló orvos volt, akit koholt vádak alapján az 1957. évi megtorlás halálra ítélt. A díjátadó ünnepségen dr. Ráduly Levente, a marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség elnöke köszöntötte Wittner Mária parlamenti képviselőt, szabadságharcost, 56-os halálraítéltet, Györfi Lajos szobrászművészt, a Tóth Ilona-emlékplakett megalkotóját, a budapesti dr. Bene Éva reumatológus professzort, közírót, egészségügy-politikust, Jobbágyi Gábor professzort, a Tóth Ilona-ügy jogtudósát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetőjét, a díjalapítókat: dr. Körmendy Bélát és feleségét, Körmendy Erzsébetet és Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi írót, az 1956-os események kutatóját. Szőcs Iringó és Scheitz Rozália orvostanhallgatók vették át a díjakat. A kórházi szolgáltatások finanszírozásáról hangzottak el előadások a konferencia utolsó napján. /Miskolczy Dezső-emlékérmet és Tóth Ilona-díjat adtak át. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

Testvértelepülési kapcsolatainak köszönhetően Gyergyói-medence legészakibb települése, Gyergyóditró résztvevője annak az Európa a polgáraiért elnevezésű nagyméretű programnak, amelynek keretében tíz projektet rangos elismeréssel, az Arany Csillag-díjjal tüntettek ki november 8-án Brüsszelben. Az Európai Bizottság nevelési és kulturális szakosztálya keretében meghirdetett Európa a polgáraiért programban szinte kivétel nélkül mindegyik európai tagállam képviseltette magát. Románia Gyergyóditró által. A testvértelepülési programok között szerepelt a Polgárok együtt – határok nélkül elnevezésű projekt, amelynek részt vevő települések között van Ditró. Díjazták még a természeti kincsek és erőforrások megőrzésére irányuló, az Egyesült Királyság kezdeményezte programot, a Jövőépítés az összetartozás érzésével elnevezésű francia kezdeményezést, az Európai Hét elnevezésű németországi ötletre megvalósult projektet, valamint a Szolidaritás Európában – ötletek ezrei, barátságok százai elnevezésű lengyel kezdeményezést. Ditró a szlovákiai Nagysallóval és a magyarországi Bátaszékkel ápolt jó testvértelepülési kapcsolatának eredményeként volt részese az Euro-móka elnevezésű rendezvénynek. A játékos, vetélkedőszerű rendezvénysorozaton a ditróiak néptáncot jártak, beneveztek a főzőversenyre, és a szolvákiai magyar településsel közösen a magyar kisebbségi létből fakadó problémákra keresték a megoldást. /Antal Ildikó: Arany Csillag Gyergyóditrónak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./

Jövőtől újfajta finanszírozási rendszert vezetnek be a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem fenntartására, melynek következtében a támogató dönt a különböző szakok támogatásáról. Emellett egy-két éven belül újabb épületekkel bővül az intézmény: Kolozsváron egy új kar épületével, Marosvásárhelyen bentlakással és egy kis épülettel, Csíkszeredában pedig egy árvaházi épületet újítanak fel. Az új rendszert fokozatosan vezetik be, ugyanis a jelenlegi hallgatók esetében korábban megkötött tanulmányi szerződés határozza meg az ingyenes, illetve tandíj-hozzájárulásos helyek számát – nyilatkozta dr. Dávid László, az egyetem rektora. A változás legfeljebb az egyes szakokon meghirdetett tandíjas helyek növekedésében mutatkozik meg, az ösztöndíjrendszer nem fog módosulni. Az új rendszer értelmében jövőre 1,4 milliárd forintos támogatást biztosít az egyetemnek a magyar költségvetés, de ez nem elegendő. Ahhoz, hogy megfelelően működjön, 1,6 milliárdra van szükség – magyarázta Dávid, remélve, hogy hamarosan döntenek a kiigazításról. Az intézmény az elmúlt években olyan beruházásokat eszközölt – nevezetesen földterületeket vásárolt –, melyek nyereségéből ma több épületre is van kilátás. Kolozsváron egy kart szeretnének új épületbe költöztetni, Marosvásárhelyen a nemrég épült kampusz mellé bentlakást és egy kertészeti, műszaki laboratóriumot terveznek. A tervek szerint a kolozsvári beruházás egy-két éven belül készülne el, a vásárhelyi bentlakás pedig már a következő tanévben fogadná a diákokat 240 férőhellyel. /B. I. : Új támogatási rendszer, új bentlakás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 13./

Az elmúlt évtizedek hivatalos román politikájának magyarellenessége sokakban erős nyomokat hagyott. Sokan mondják, hogy minden baj forrása az etnocentrikus román történetírás, amely gyűlölködő nemzettudatot terjeszt. Horváth Andor szerint a román történetírás változik, a folyamat elkezdődött, „és van okunk rá, hogy bizalommal szemléljük. ” A fiatal kolozsvári történész, Sorin Mitu már könyve címével jelzi (Transilvania mea. Istorii, mentalitati, identitati/ Az én Erdélyem. Történelmek, mentalitások, azonosságok. Polirom, 2006), hogy a történelmek többeséről értekezik. 19. századi szerzők – Ürmösy Sándor, Kőváry László, Jókai Mór – szövegeit elemezve nemcsak megismerteti olvasóját a magyar irodalom románságképével, hanem tévhiteket is oszlat. /Horváth Andor: Erdély, történelmek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Pusztinán olyan gyerekeket írattak be az olasz anyanyelv órákra, akik nem Olaszországban születtek, és egy szót se tudnak olaszul, olvasható a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) honlapján. A helyi római katolikus plébános és az iskola igazgatónőjének rábeszélése folytán még 2007 tavaszán összegyűjtöttek néhány kérvényt (az MCSMSZ-nek a mai napig sem sikerült kideríteni, hogy pontosan hányat és mely gyerekek nevére szólnak azok). Aztán hosszú hónapokig csend volt. A szövetség vezetősége akkor úgy gondolta, a hatóságok belátták a helyzet abszurditását: Pusztinán nincsenek, nem lehetnek olasz anyanyelvű gyerekek. Azonban november 9-én mégis megtartották az első olasz anyanyelvi órát a pusztinai iskolában. Az olasz nyelvtanár természetesen azonos a román nyelv és irodalom tanárral. Akik olaszul tanulnak az iskolában, azoknak a törvény is tiltja a magyar nyelvórákat, hiszen nem lehet két anyanyelve egy gyereknek (a román államnyelv mellett). A szövetség tiltakozott a magyar anyanyelv ilyen módszerrel való kiszorítása ellen. Az „olasz anyanyelvű” gyerekek egyelőre eljárnak magyarórára, igaz csak iskolán kívüli formában, hiszen az iskolai órákat tiltja az igazgatónő számukra. /Az olasz nyelv oktatásával szorítanák ki a magyar gyerekek anyanyelvoktatását Csángóföldön. = Medica. ro, nov. 13./

A moldvai csángómagyarok története, néprajza és élete központi témája a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében november 13-án kezdődő XV. Erdővidéki Közművelődési Napoknak. A nyitónapon Halász Péter budapesti néprajzkutató Erdőfülében Szeret vize martján… A moldvai csángómagyarok múltja, jelene és jövője címmel tart vetítettképes-előadást, amelyet a napok során több helyszínen is megismétel. A csángómagyarok megismerését szolgálja a Képek a moldvai csángók kultúrájából című kiállítás is, az Erdővidék Múzeumában, továbbá Zakariás Erzsébet kolozsvári néprajzkutató Miesnapok képei. Moldvai csángó hétköznapok című könyvének Baróton esedékes bemutatója, valamint Ségercz Ferenc és barátai péntek esti táncháza a baróti Művelődési Házban. Az idei napok rendezvényei Erdővidék tizennégy helységére terjednek ki. /Benkő Levente: Középpontban a csángók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

A zsűri különdíját nyerte a székelyudvarhelyi Bálint Arthur Kisvárosi mozi című alkotása a Marosvásárhelyen november 11-én véget ért 15. Alternative Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon. Több, román, magyar és horvát nagyjátékfilmet, illetve dokumentumfilmet is bemutattak a fesztiválon. Színvonalas rövidfilm-áradatot lehetett végignézni a versenyprogramban, melyben szerepelt a szintén székelyudvarhelyi Jakab Ervin Költözés című (a csángó Csűri családról készített) alkotása is. /Katona Zoltán: Bálint Arthur különdíjat nyert. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 13./

„Most érezzük saját bőrünkön a bővítés előnyeit. (...) Generációk féltett vágya válik valóra. (...) Ugyanakkor mindent meg kell tennünk, hogy ez az övezet minél előbb kiterjedjen a nemrég csatlakozott Romániára és Bulgáriára is. Ez utóbbi esetében – például Erdély esetében – olyan jelentőséggel bír majd a román–magyar határon, amihez foghatót csak a német–francia határfeloldódás kapcsán érezhettek az ott élők. ” – fejtette ki Gál Kinga (EPP-Fidesz) képviselő asszony az Európai Parlamentben, a schengeni övezet kiterjesztéséről folytatott vitán. A 2005. októberi együttes magyar-román kormányülés szimbolikus volt, tavaly már sokkal konkrétabb napirend következett, hogy idénre az egész rutinszerűvé váljék, írta a lap munkatársa. Lehet, hogy a jövőre esedékes törvényhozási választásokon a közös kormányülésekért „felelős” RMDSZ kiszorul a hatalomból, talán a parlamentből is. A két ország összebékülése aligha lehet tartós, ha a belső ellentétek nem rendeződnek. /Szőcs Levente: Rutin? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Tagadta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) az Il Secolo XIX olasz napilapban november 12-én megjelent értesüléseket, melyek szerint Romániában al-Kaida-kiképzőtáborok működnének. Az Il Secolo XIX állításaira reagálva a SRI közleményében leszögezte: semmiféle információval nem rendelkezik a kiképzőtáborok létéről. /Terrorista kiképzés Romániában? = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Nem szavaztak Pimen és Casian ortodox püspökök ügyében a Szekuritáté Archívumát Átvilágító Bizottság (CNSAS) ülésén. A két püspök dossziéja heves vitát váltott ki a testületben, források szerint Csendes László elnök lemondással is fenyegetőzött a vita hevében. A CNSAS közleménye szerint kilenc, az igazságszolgáltatásban alkalmazott személyről derült ki, hogy besúgó volt. Nevük elhallgatását kérő források szerint ebből hét bíró és ügyész, de nincsenek magas beosztásokban, vidéki törvényszékeknél, illetve ügyészségeknél dolgoznak. Az átvilágító testület jelenleg több mint 600 ügyész és bíró múltját kutatja, és ha megállapítják az együttműködés tényét és ítéletük érvényben marad, akkor az érintett személynek le kell mondani beosztásából. Jelenleg egyetlen fontos beosztású – a Legfelsőbb Bírói Tanács tagja – személyről derítették ki, hogy együttműködött. Florica Bejenariu azonban megóvta a döntést, az ügy bíróságra került. Időközben a CNSAS is módosította döntését, az új szavazás eredménye ellentmondott az elsőnek. /I. I. Cs. : Bírákat világít át a CNSAS. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

„A vidéki társadalom, a megye magyarságának mintegy kétharmadát képező magyar választók megértették az RMDSZ üzenetét, és kellő józansággal fogják fel a politikai kihívást. Az emberek inkább csodálkozásuknak és felháborodásuknak adnak hangot, ami megerősít azon véleményemben, hogy nem a választók józansága, hanem a felelőtlen politikai kalandorok miatt kell aggódni”, összegezte dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke Maros megyei kampánykörútjának tapasztalatait. Több mint negyven településen jártak. /(mózes): RMDSZ-kampánykörút Maros megyében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

Aki beleszól az erdélyi magyarság dolgaiba, aki megosztja a magyarságot, az felelősséget is visel a közösségért – hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök november 12-én egy Kolozsváron tartott közéleti találkozón. A kolozsvári Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely által szervezett rendezvényen Markó átfogó képet adott az erdélyi magyar politikáról. A találkozón jelen volt a kolozsvári magyar értelmiség számos képviselője, a magyar történelmi egyházak vezetői, köztük Adorjáni Dezső evangélikus, illetve Szabó Árpád unitárius püspök is. Markó felhívta a figyelmet, az erdélyi magyarságnak továbbra is egységben kell maradnia, hogy megvalósíthassa célkitűzéseit, az autonómia különböző formáinak megteremtését. Sohasem az együttműködésért, mindig csak a konfrontációért, a viszályért szálltak síkra a velünk ellenkezők – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Markó Béla kitért Magyarország és a határon túli magyarság viszonyára is. Az MSZP és az SZDSZ nem tud mit kezdeni a határon túli magyarsággal, a Fidesz pedig „Erdélybe menekíti minden búját-baját, és legalább itt győzni szeretne”. Legyőzni az egyetlen magyar szervezetet, amelynek csak egy bűne van: megtartotta az önállóságát baloldallal, jobboldallal szemben egyaránt – hangsúlyozta Markó Béla. Leszögezte, a magyarországi politikai pártoknak nincs joga beleszólni az erdélyi magyarság dolgaiba. /Aki megosztja az erdélyi magyarságot, az felelős a közösség sorsáért! = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 14./

Dr. Kelemen Atilla európai parlamenti képviselő személyes meghívására került sor a múlt héten a romániai magyar sajtó képviselőinek és középiskolai diákok csoportjának brüsszeli látogatására. A csoport tagjai Szent-Iványi István magyarországi, Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád felvidéki EP- képviselőkkel is találkoztak. Szent-Iványi István SZDSZ-képviselő szerint fontos, hogy a romániai magyarságnak képviselete legyen az Európai Parlamentben. Bauer Edit felvidéki képviselő hangsúlyozta: fontos a kisebbségi képviselet európai szinten is. „Nem a mi dolgunk megmondani, kit válasszanak, a legfontosabb, hogy képviseletük legyen” – mondta. Nem jött el az ideje a magyar–magyar versengésnek, nekünk nem egymással, hanem a románokkal kell megküzdenünk – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a Kolozs megyei Széken. Szerinte Tőkés László hibázott, amikor nem fogadta el az RMDSZ által ajánlott közös listát. /Mózes Edith: Fontos az európai képviselet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

Szilágyi Zsolt, Tőkés László független jelölt választási kampányának irányítója, megállapította: biztató, hogy Tőkés Lászlót az elmúlt időszakban mindenhol telt ház fogadta. Az emberek örülnek annak, hogy a püspökre lehet szavazni. Sokak számára világos, hogy Tőkés László olyan értékrendet jelenít meg, amely régóta hiányzik az erdélyi magyar politikában. Nagyon szomorú, hogy Orbán Viktor október 6-i, nagyváradi látogatását a román politikai életből csak az RMDSZ támadta meg. Ezt a lejárató kampányt folytatják. A negatív kampány nemcsak a sajtóban folytatódik. Több visszajelzés szerint nagy nyomással próbálják megfélemlíteni és ellehetetleníteni a Tőkés László által képviselt ügy támogatóit. Nagyernyében az RMDSZ-es polgármester megfenyegette a helyi református lelkészt, hogy bezáratja a templomot, és áthelyezteti a papot. A másik megfélemlítési kísérlet Gencs ügye. Tőkés László püspök és az egyházkerület felléptek a helyi korrupció, a hűtlen vagyonkezelés és a sikkasztás ellen. Ez a lelkész politikai támogatást érezve bűnvádi eljárást próbál kieszközölni az erdélyi magyarok által támogatott jelölt ellen, a lelkész a gyanús háttérrel rendelkező Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártnak az egyik alelnöke, Toró T. Tibor törvénymódosítást terjesztett elő arról, hogy független jelölt is küldhessen megfigyelőket, urnabiztosokat a választásra. Ezt az RMDSZ-szel karöltve a pártok leszavazták. Szilágyi Zsolt közölte, az Európa Parlamenthez és az Európa Parlamentben működő politikai frakciókhoz fordultak, hogy felhívják a figyelmet: Romániában fennáll a választási csalás lehetősége. A romániai magyar sajtó igen jelentős része az RMDSZ által osztogatott pénzekből él. Ezért pártsajtónak tekinthető, csak részinformációk jelennek meg. /Makkay József: Szilágyi Zsolt: Diverziókeltés zajlik Tőkés László ellen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 14./

Litván György, a budapesti ‘56-os Intézet egykori igazgatója az 1980-1990-es években több ízben kutathatott a francia külügyminisztérium levéltárában. Az 1956-1957-ben Magyarországon működő francia diplomaták által az akkori helyzetről és eseményekről hazaküldött, együttérző jelentések elolvasása késztette 1993 decemberében az alábbi sorok megírására. Az akkor nem publikált cikk most került elő az egy éve elhunyt történész irathagyatékából. Az Élet és Irodalom 45. száma közli Litván György: Párizsból nézve című, 1993. decemberéből való írását. Ebben írta: „Emlékezhetünk, mennyi találgatás hangzott el az utóbbi egy-két évben az 1957. augusztusi úgynevezett ENSZ-tiltakozásról, amelyben a magyar írótársadalom csaknem minden számottevő tagja – igaz, néhány jelentős kivétellel – aláírásával foglalt állást az »ötös bizottság« jelentésének az ENSZ közgyűlésén való napirendre tűzése és tárgyalása ellen. A ma is élő aláírók emlékezete elmosódott, írott dokumentum pedig ez ideig nem került elő arra vonatkozólag, miként tudott a hatalom viszonylag gyorsan és csöndben ennyi – és ilyen! – aláírást összegyűjteni. Nos, a budapesti francia diplomaták tudni vélték a titkot, s jelentéseikben Párizzsal is tudatták. Egyrészt leírták, hogy Orbán László, az MSZMP kulturális és tudományos osztályának akkori vezetője, tekintélyes írók egy csoportja előtt újabb írópereket helyezett kilátásba arra az esetre, ha megtagadnák az aláírást. Másrészt, amikor egyes írók módosítani, szelídíteni akarták a brutálisan »ellenforradalmazó«, rendőri szöveget, a franciák értesülése szerint felállt Tamási Áron, az előző évi Gond és Hitvallás egyik szerzője, s kijelentette: éppen azzal tehetjük nyilvánvalóvá, hogy erőszaknak engedtünk, ha tőlünk minél idegenebb szöveget írunk alá minél egyöntetűbben, minél nagyobb számban. /b. d. : Minél idegenebbet, minél egyöntetűbben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

A Barabás Ernő nevére kiállított európai letartóztatási parancs semmissé nyilvánítása mellett döntött november 12-én a Maros megyei törvényszék. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események után Barabást 10 év börtönbüntetésre ítélték. A letartóztatási parancs kibocsátását követő 10 éves türelmi idő idén lejárt. Barabás 1992 óta politikai menekültként Magyarországon él. A mostani döntés azt jelenti, most már minden következmény nélkül hazatérhet Romániába. /Maros megye. Hazatérhet Barabás Ernő. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Nem indított bűnvádi eljárást az ügyészség a székelykeresztúri rendőr ellen, aki október 11-én szolgálati fegyverével lelőtte a helyi Kerestély Leventét. Erről az ügyészség szóvivője, Dana-Maria Pop tájékoztatta a Krónikát, a tíz nappal ezelőtt írásban feltett kérdésekre válaszolva. A fiatalembert lopás közben érték tetten a rendőrök. Kerestély a rendőrautóban váratlanul késsel támadt az első ülésen ülő rendőrökre, mindkettőjüket megsebesítve. Egyikük önvédelemből használta a fegyverét; a tüdőlövést kapott fiatalember a helyszínen meghalt. Néhány órával az esemény után Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője elmagyarázta, hogy nem volt indokolt megbilincselve ültetni be a rendőrautóba az előállított fiatalembert. Szemtanúk állították azonban, hogy bilincset is láttak a fiatalember út szélén fekvő holttestén. Az is felkeltette az újságírók figyelmét, hogy – noha a hatóság állítása szerint a rendőrautóban dördültek el a lövések – vérnyomok csak a rendőrautón kívül voltak láthatók. Az ügy azóta is élénken foglalkoztatták a székelykeresztúri közvéleményt. Az ügyészségi közlemény szerint a rendőr jogos önvédelemből használta szolgálati fegyverét, hiszen a késsel támadó fiatalember mindkét járőröző életét veszélyeztette. A vizsgálat során kiderült, az áldozat a lövés pillanatában a rendőrautóban tartózkodott, és nem volt megbilincselve. A lövés után húzták ki a kocsiból, és akkor bilincselték meg. /Gazda Árpád: A halál oka: belső vérzés miatti vérszegénység. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Dr. Garda Dezső képviselő, erdőügyi szakpolitikus és történész elégedetlen. Kemény szavakkal marasztalta el a Hargita megyei állami erdészetet, amiért ,,formálisan” tesz csupán eleget a törvény előírásainak.,,Akinek erdeje volt, annak a csutakos területeket adják vissza, akinek legelője volt, az erdőt kap vissza, ráadásul nem, miként kellene, a régi helyén, hanem másutt. ” A zűrzavar nem csökken, mindez hatalmas népi elégedetlenséget szül. Jórészt a közbirtokosságokon belül is klikkek kezébe kerül a hatalom, azok önző módon bánnak a közössel. A legbotrányosabbnak: a tulajdonosok jó része azért esik el a visszaszolgáltatástól, mert nem egy helye „eltüntették az aktákat. Az 1946-os gyergyói erdészeti regiszter például szőrén-szálán eltűnt. Szabályos bűntényről van szó, ellopták. A lopást kinyomozta a rendőrség, de a tettesek felelősségre vonása elmaradt. ” Másik visszaélés az, hogy ,az épületeket, erdészházakat, székházakat nem akarja visszaszármaztatni az állami erdészet. Garda Dezsőnek tudomása van arról, hogy tavaly három ellenőrzést is folytattak a központi szervek, mindhárom esetben ,,hatalmas visszaélésekre derült fény – állítja. – Azoknak adtak úgymond vissza erdőt, akiknek semmi nem járt volna. Az illetők gyorsan kitermelték a fát, és maradt hektárak tucatjain a csutak. A korrupció felmérhetetlen! Ez visszaüt az RMDSZ-re is!” Senki nem vonja felelősségre a famaffia tagjai, védettséget élveznek a rendőrségen, a bíróságokon, a közigazgatásban. A múltat idézi fel A székely közbirtokosság /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002/ című kétkötetes monográfiája.,,Az 1921-es földreform, bármennyire is demokratikusnak tekinti a román történelemtudomány, a romániai magyarság számára a földbirtokok elvesztését, a mintagazdaságok tönkretételét jelentette. Ugyanakkor az erdélyi földreform kétharmad részben a legelő és erdőterület, hangsúlyosabban az erdőterület reformját jelentette, vagyis abban a művelési ágban tördelte szét a nagyobb egységeket, amelyben a kis birtoktípusok gazdaságilag nem életképesek” írta könyvében. /B. Kovács András: A famaffia védettséget élvez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

Az elmúlt hét végén Homoródfürdőn Őrizzük meg Homoródfürdő értékeit témakörben szervezett konferenciát a Felső-Homoródmente Kistérség Egyesület. Az egyesület sikeres pályázatainak eredményeiként szervezhették meg ezt a konferenciát, akárcsak a Szentegyháza és környéke idegenforgalmi lehetőségei című kötet megjelentetését. A konferencia célja egy olyan közös stratégia kialakítása volt, amelyet az uniós pénzalapok tennének lehetővé a védett területek, a természeti kincsek megóvása érdekében. Bemutatták Burus Tünde főiskolai hallgató Szentegyháza és környéke idegenforgalmi lehetőségei /Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ című nagy lélegzetű, gazdagon illusztrált tanulmányát. /Kistérségi konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./

A felvidéki születésű történész, Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a vele készült beszélgetésben kifejtette, a Benes-dekrétumok ügyében a jelenlegi szlovákiai ellenzéki és kormánypártok között konszenzus van a tekintetben, hogy ezt a történeti kérdést semmilyen formában sem szabad újra megnyitni, még a szlovákiai magyarok állampolgári egyenjogúságát kétségbevonó esetekben sem. Az elmúlt időszakban példátlanul elmérgesedett a magyar–szlovák államközi viszony, Robert Fico szlovák kormányfő az országból való kitiltással fenyegette meg Sólyom László államelnököt. A pozsonyi parlament szeptember 20-án határozatban megerősítette a II. világháború után született Benes-dekrétumokat. A kelet-közép-európai régióban a rendszerváltás óta többféle kísérlet történt a kétoldalú államközi kapcsolatok rendezésére. Az alapszerződések rendszerének volt konszolidáló hatása. Ennek pozitív hozadékát jelentik a kisebb-nagyobb hatékonysággal működő vegyes bizottságok. Magyarország a közös kormányülések kezdeményezésével, a közös fejlesztési, válságkezelési elképzelésekkel (utóbbiak közé tartozik pl. a Roma Évtized Programja) próbálja a politikailag és gazdaságilag gyorsan integrálódó tér kölcsönös előnyeit láthatóvá tenni. A látványos gazdasági eredményeket felmutató Szlovákia számára a biztos csehországi háttértámogatás lehetővé teszi, hogy a magyarországi kapcsolatokban érzékenyen reagáljon minden negatív jelenségre. A negatív trendben 1989 után csak átmeneti javulásokat lehetett regisztrálni. Az elmúlt fél- egy évben pedig többször is a diplomáciai mélypont felé közelített a két ország viszonya. Ebben a kontextusban a rendezetlen történeti viták, történeti gyökerű kisebbségi sérelmek, lezáratlan államközi problémák (Bős-Nagymaros kérdésére), bármikor elővehetőek, és a lokális etnikai konfliktusokkal párosítva azonnal rendszerbe állíthatóak. A két ország katolikus egyházának 2006. júniusi kölcsönös bocsánatkérése, Sólyom László és Ivan Gasparovic köztársasági elnökök elakadni látszó kezdeményezése, Göncz Kinga és Ján Kubis folyamatos kapcsolattartása jelentheti a továbblépés lehetőségét. Malina Hedvig ügye egyedülállónak tekinthető. Maga a szlovák miniszterelnök szeptember végén kormánya bukását előkészítő akcióként értékelte Malina Hedvig esetét. A saját ügyét mindvégig imponáló bátorsággal kezelő Malina Hedvig valószínűleg akkor jár a legjobban, ha sikerülne teljes egészében depolitizálni, és újrakezdett eljárás keretében végére járni az őt ért fizikai bántalmazásnak. Arra a kérdésre, mi a magyarázata annak, hogy Szlovákia parlamentje törvényerőre emelte a Benes-dekrétumokat, amely alapján Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették és kényszermunkára hurcolták őket a kollektív bűnösség elve alapján, Szarka László hangsúlyozta, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács láthatóan szeretné néhány szimbolikus döntéssel, törvénnyel korrigálni a két Dzurinda-kormány nyolc éve alatt kialakult toleránsabb nemzetiségpolitikai kontextust. Ennek politikai céljai között az MKP marginalizálása is szerepel. A jelenlegi kormány miniszterelnök-helyettese, a Szlovák Tudományos Akadémia egykori alelnöke, Dusan Caplovic az 1990-es évek végén már könyvet jelentetett meg arról, miként kellene „gátat emelni” az MKP szlovákiai politikai szerepvállalásának. A Selye János Egyetem, vagy a felvidéki magyar közoktatás elleni politikai támadások mögött elsősorban a kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt áll. Egy, Magyarországra, valamint a dél-szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági magyar közösségre kiterjedő reprezentatív szociológiai felmérés gyorsjelentése készül el a napokban, amelyet november 15-én mutatnak be. Ebből az látszik, hogy a dél-szlovákiai magyarok egyre nagyobb része tanul meg élni az Európai Unió által kínált munkaerő-piaci, tanulási, kapcsolattartási lehetőségekkel, ugyanakkor egyre tisztábban látja, hogy az Európai Unió önmagában semmit sem old meg. Szarka László Caplovic miniszterelnök-helyettes kérésére elvállalta cseh, lengyel és ukrán kollégákkal együtt a szakértői felkérést a szlovák kormány nemzetiségi tanácsában. A tanács lehetőséget teremt arra, hogy a szakértők különböző kezdeményezéseket tegyenek, amelyek a kisebbségek helyzetének különböző területeiről, a hiányzó jogi szabályozás lehetőségeiről adhatnak konkrét képet. A februárra tervezett első, tényleges munkaülésre szakmai javaslatot fog kidolgozni, amelyek elsősorban a kisebbségi törvény hiányából adódó tisztázatlanságokra, a kisebbségek politikai országos, megyei és lokális képviseletére, valamint a kisebbségi oktatásügy, kultúra helyzetére irányul. /Rostás Szabolcs: Eltüntetni a történelmi csontvázat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Hódmezővásárhelyen az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából rendezett városi megemlékezés kiemelkedő sikerére tekintettel közgyűlési határozat szintjére emelték a Nemzeti Emlékezés Hetének gondolatát. A közgyűlési határozat értelmében ezután minden év október 23. napját követő hét városi programját ennek a gondolatnak a jegyében alakítják, s az ebben az időszakban szervezett rendezvényekbe bevonják a diákokat. Az élő ‘56-osok, a Gulagot, a II. világháborút megjártak és a Fehér Gárda mozgalomban részt vett túlélők – az utóbbinak halálbüntetéssel sújtott áldozatai is voltak – személyes emlékeikről tartanak beszámolókat. Dr. Grezsa István Németh László szavait idézte: ,,Az ifjúságnak joga, hogy az élet igényeit és eszméit újrafogalmazza. A halál ott kezdődik, ahol erről a jogáról tudatlanságból vagy a könnyebbet keresve lemond. ” A hódmezővásárhelyiek kezdeményezik, hogy minden Kárpát-medencei magyar település szervezze meg a magyar nemzeti emlékezet hetét október 23. nemzeti ünnepéhez kötődően. „Át kell építenünk társadalmunk hatalmi struktúráját – idézik ismételten Németh Lászlót –, hogy a gerinc megint a test középpontjába kerüljön, s olyan vezérlőréteget kell uralomra juttatnunk, amelynek tudomása van a testről és helyzetéről. ”Hódmezővásárhelyen a közgyűlésen az anyaország határain kívül élő magyarok hagyományőrző és kulturális programjainak támogatására 28 ügyben döntöttek. Erre a célra 18 millió forintot különítettek el. /Sylvester Lajos: A Nemzeti Emlékezés Hete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

Vidám színű tájképek és csendéletek fogadták az Adorjáni Mária nagyenyedi festőművész kiállítása iránt érdeklődőket Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. A 27 festmény nagyrészt torockói házakat és utcákat, illetve Enyed környéki falurészleteket megörökítő tájkép, mellettük krizantémokat, rózsákat ábrázoló csendéletek láthatóak. /Sz. B. : Adorjáni Mária kiállítása. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

November derekán kerül ki a nyomdából Jancsó Árpád temesvári út- és hídépítő mérnök, több helytörténeti kötet szerzőjének legújabb könyve: A Bega, a Bánság elkényeztetett folyója /Szórvány Alapítvány, Mirton Kiadó, Temesvár, Helyzet-Kép sorozat/ A korabeli fényképekkel, reprodukciókkal, térképekkel, Bega-ábrázolásokkal illusztrált könyv a folyó történetét, forrását, nevének eredetét, szabályozását járja körül. “Ha az emberek nem avatkoztak volna közbe, a Bega a Temesbe torkolló patak maradt volna” – állította Jancsó Árpád. Nyolc-kilenc évi kutatómunka eredménye a terjedelmes dokumentumkötet, mely a Begának Nagybecskerek fejlődésében játszott szerepére is kitér. A Bega meghatározó volt Temesvár történetében: mocsarai védték a várat, a vize hajtotta a malmokat, szállítani lehetett rajta. Keveset írtak erről: a magyar állam 1902 és 1917 között építtette meg a modern hajózható csatornát. A két utódállamban úgy beszélnek róla, hogy egyszer csak megvalósult a csatorna. /Pataky Lehel Zsolt: A Bega kényeztetése. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

November 14-én tartották Nagyszebenben a harmadik magyar-román közös kormányülést. Gyorsforgalmi út épül jövőre Nyíregyháza és Nagybánya között, Budapestet Bukaresten át Konstancával összekötő gyorsvasutat és a Nabucco-projekt keretében földgáz-vezetéket terveznek, 240 millió eurós uniós forrásból kötik össze újra közúttal-vasúttal a múlt században egymástól elvágott romániai és magyarországi szomszédtelepüléseket, hidak épülnek a Körösön és a Maroson, sokasodnak a közös beruházások, bővül a turizmus, az innovációs és az egyetemi együttműködés, folytatódik egyes tanintézmények közös finanszírozása, műemlékeket restaurálnak, emlékműveket állítanak és emlékhelyeket létesítenek vagy bővítnek közös erővel és kölcsönösen támogatják a kisebbségkutatást – lényegében ezekről állapodott meg a magyar és a román kormány. A harmadik közös kormányülés hangsúlyosan foglalkozott a romániai magyar és a magyarországi román közösség elvárásaival is. Calin Popescu Tariceanu és a román kormány tagjai katonai tiszteletadással fogadták Nagyszeben főterén a Gyurcsány Ferenc vezette magyar kormányküldöttséget. A magyar miniszterelnök a kora reggeli órákban találkozott a RMDSZ vezető politikusaival, akik a kormányüléssel kapcsolatos kérdések mellett az Európai Parlamenti választásokat megelőző kampányról is tájékoztatták őt. /Gyurcsány Ferenc: Előre kell menni, és építkezni kell. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a román Bel- és közigazgatási Reformügyi Minisztérium közös nyilatkozatot írt alá Romániának a schengeni térséghez való csatlakozása folyamatát támogató együttműködésről. E két tárca egy másik közös nyilatkozatot fogadott el a nagysebességű, az európai vasúti közlekedési hálózathoz kapcsolódó vasútvonal jövőbeni megvalósításáról a Budapest–Bukarest–Konstanca vonalon. A romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a magyar Miniszterelnöki Hivatal között jegyzőkönyv született a kisebbségvédelmi kutatások területére vonatkozó együttműködésről. Együttműködési megállapodás szól az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a román Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium között a két tagállam együttműködéséről a közös érdekeket szolgáló, európai forrásokból társfinanszírozandó projektek támogatására. Együttműködési memorandum jött létre a magyar Pénzügyminisztérium, valamint a román Gazdasági és Pénzügyminisztérium között az állami támogatási szabályok végrehajtása területén való munka összehangolásáról. További tíz témában is megegyeztek a felek, az erről szóló dokumentumok egy részét már aláírták vagy véglegesítették. Így a két ország együttműködik a jövőben a légtérrendészeti feladatok terén. Az oktatási együttműködésről is külön dokumentum szól. Többek közt eldöntötték, hogy közösen támogatják a marosvásárhelyi Bolyai Líceumot, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontot, a bukaresti Ady Líceumot. Feladatok együttes teljesítésében egyezett meg a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium a román Munkaügyi-, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztériummal. Közigazgatási megállapodást is tető alá hozott a két kormány. A további dokumentumok között szerepel az együttműködési jegyzőkönyv a magyar és a román igazságügyi minisztérium között. Szándéknyilatkozat rendelkezik az APEH és a román pénzügyigazgatási nemzeti ügynökség között az adóigazgatási együttműködésről, akárcsak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve a román Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Minisztérium között a közös érdekű tevékenységekről. Munkaterv szabályozza a két ország egészségügyi tárcája közötti, jövő évre vonatkozó, határon átívelő együttműködést. A magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Közlekedési Minisztérium közös nyilatkozatot adott ki a magyar-román határon átvezető, közös érdekeltségű, alsóbbrendű utak infrastruktúrájának összehangolt kialakításáról, fejlesztéséről és korszerűsítéséről. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Hírközlési és Informatikai Minisztérium közötti protokoll a magyar-román hírközlési és informatikai stratégiai együttműködési program kialakítását irányozza elő. /Túllépve a retorikán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ Tizenöt megállapodást írtak alá a román–magyar kormányülésen. Magyarország január elsejétől megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett romániai munkaerő előtt. Tariceanu kormányfő elvi alapon üdvözölte a magyar lépést, nyilatkozatából kiderült: nem ujjong különösebben a román munkaerő-exportért, hiszen Románia is munkaerőhiánnyal küszködik. A közös kormányülést másfél óra alatt befejezték. Gyurcsány Ferenc kormányfő Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozott, és károsnak nevezte az erdélyi magyar közösség megbontására irányuló törekvéseket. Hosszasabban ebédeltek, így végül elmaradt Gyurcsány Ferenc magyar és Calin Popescu-Tariceanu román kormányfő Nagyszeben felújított óvárosába tervezett sétája. Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány kissé „beszólt” a Demokrata Pártnak, amely szerinte „az elnök pártja”, és amely akadályozza a kisebbségi törvény elfogadását. Felidézte: amikor megalakult a román többpárti koalíció, amely Traian Basescu államfő demokrata pártját is magában foglalta, még egység volt az akkori kormánypártok között a tervezetet illetően. A vendéglátó fél kínosan ügyelt arra, hogy szigorúan csak azt adják vissza a magyar félnek, amit egy évvel ezelőtt kaptak Budapesten. Így például a kormányülés elején tartott miniszterelnöki köszöntőket csupán a román közszolgálati tévé közvetíthette, tőlük vették át más csatornák is az anyagot. Előre lehetett tudni azt is, miben állapodnak meg a két ország kormányai. Göncz Kinga magyar külügyminiszter azt nyilatkozta, a budapesti küldöttség előre kész dokumentumokkal érkezett Nagyszebenbe, így a megállapodásoknak már csak az aláírása maradt hátra. /Mihály László: Szebenben nyit Budapest. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A tervezett három óra helyett egyórásra rövidítették a találkozó időtartamát. Gyurcsány Ferenc elmondta, a két nép történelme során nagyon sok feszültség halmozódott fel, úgy lehet előrelépni, ha nem követjük el apáink hibáit, bűneit. „Ma már természetes, hogy Magyarországra különleges felelősség hárul a Kárpát-medence legnagyobb magyar kisebbsége, a romániai iránt, és fontos, hogy Bukarest ebben a törekvésben ne lásson többet, mint ami benne van” – hangoztatta. Calin Popescu-Tariceanu szerint a két ország viszonyában az összekötő kapocs szerepét töltik be a nemzeti kisebbségek. Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter a vele készült interjúban arra a kérdésre, hogy elmúltak a kormány és a Magyar Szocialista Párt félelmei a 23 millió román munkavállalóval kapcsolatban, kijelentette, nem voltak félelmeik. Felmerült-e az erdélyi autonómiatörekvések kérdése a közös kormányülésen? – hangzott a kérdés. Napirendszerűen nem volt téma, válaszolta Kiss Péter. A magyar kormány álláspontja: az autonómia a többségi és kisebbségi nemzet közösen kialakított szándékának lehet eredménye. /Rostás Szabolcs: Nagyszebeni „egységcsomag”. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Az erdélyi magyarság egységének szükségességét hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök azon a megbeszélésen, amelyet a nagyszebeni román–magyar kormányülést megelőzően folytatott le Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Noha a hivatalos programban nem szerepelt, mind a magyar kormányfő, mind Markó Béla nyilatkozott a sajtónak. „A választások során először nézhetünk szembe azzal a fenyegetettséggel, hogy megszüntetve az erdélyi magyarság egységes képviseletének az esélyét, a legrosszabb következik be” – mondta Gyurcsány, majd kijelentette, nem hiszi, hogy lenne alternatívája az egységes képviseletnek. A kormányfő hangsúlyozta: károsnak tekintik és kifejezetten rossz szemmel nézik azt a folyamatot, amelyben „az a legfontosabb, hogyan lehet megosztani az erdélyi magyarságot”. Markó Béla szövetségi elnök szerint az együttes kormányülések azért fontosak, mert kényszerítik a két kormányt, a tárcákat arra, hogy számot vessenek a megoldásra váró kérdésekkel, a szükséges döntésekkel. A Fidesz magyar szempontból sikertelennek tartja a nagyszebeni magyar–román kormányülést, amelynek időzítése az ellenzéki párt szerint azt jelzi, hogy Gyurcsány Ferenc az RMDSZ mellett beszállt a román EP-választási kampányba – mondta Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes tagja. A politikus szerint Gyurcsány Ferenc állami eszközöket felhasználva szállt be az RMDSZ mellett a választások csatározásaiba. /Simon Judit: Gyurcsány az egységért aggódik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./