„Erőskezű” ülésvezetést ígér Bíró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának frissen megválasztott elnöke. A vele készített interjúban arra a kérdésre, hogy hol tér el az új elnök programja az előbbi vezetéstől, azt válaszolta, nem eltérőnek kell lennie az SZKT-nak, hanem megfelelni testületnek és az elnök tevékenységének. A következő ülésen alelnököket választanak. Az új vezetőséggel fogják a következő lépéseket megbeszélni. Bíró Rozália vissza szeretné hozni az SZKT-ba azt a lehetőséget, hogy a testület valóban tanácsként működjön. /L. I. : Itt a vita ideje”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Az új elnök, Bíró Rozália megválasztása mellett struktúrájában alig alakult újjá a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Az RMDSZ politikai döntéshozó testületében a csoportok csak a platformok egy részét képviselik. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör platformvezetője ideológiai alapon szerveződő frakciókban tudja elgondolni az SZKT-t. A megújult Szövetségi Képviselők Tanácsa kilenc frakcióval működik: Keresztény-Demokrata frakció (elnök: Frunda György), Közép-Erdély Frakció (elnök: László Attila), Nemzeti Szabadelvű Kör platform (elnök: Dénes István), Novum Forum frakció (elnök: Kelemen Atilla), Partium frakció (elnök: Lakatos Péter), Szabadelvű Kör platform (elnök: Eckstein-Kovács Péter), Székelyföldi frakció (elnök: Tánczos Barna), Szórvány frakció (elnök: Winkler Gyula), Tulipán frakció (elnök: Borboly Csaba). Nincs frakciója a Demokratikus Új Baloldal, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Nemzetépítő Platform, a Nemzeti Szabadelvű Kör, a Nők a Nőkért Szövetség, a Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége, a Szociáldemokrata Tömörülés, a Romániai Magyar Vállalkozói platformoknak, viszont Erdély valamennyi régiója frakcióval képviselteti magát. Ellenzéki csoportosulás sincs az SZKT-ban. Az ezt a szerepet betöltő, Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Vekov Károly vezette Nemzetépítő Platform nem alakított frakciót. /Simon Judit: SZKT: platformok, frakciók – képviselet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Az RMDSZ legutóbbi SZKT-gyűlésen egyértelművé vált: az RMDSZ tovább menetel a neptuni úton, tovább támadja azokat, akik az autonómiát következetesen képviselik, s emellett ironizál, vádaskodik, nyelvpolitizál. Nyelvpolitika az a politikai kommunikációs manőver, mely az érvelést megkerülve a befogadó közeg tudatos vagy tudat alatti asszociációira épít. A nemzeti gondolkodás lenacionalistázása, a rendőrterror „határozott fellépéskénti” említése, a menetrendszerű „szélsőjobboldalizás” tipikus baloldali nyelvpolitikai húzások. A nyelvpolitika kínálta lehetőségekkel minden politikai tábor él, ez tagadhatatlan nyelvpolitikai töltetű volt annak idején a radikális-mérsékelt ellentétpár, ami tulajdonképpen az önálló, magyar érdekek mentén artikulálódó politika és az elnyomó román hatalomnak alájátszó, kollaboráns politika ütközését fedte, s arra apellált, hogy a választók zöme számára a bölcs önmérséklet rokonszenvesebb, mint a veszélyt asszociáló radikalizmus, írta Borbély Zsolt Attila. Amikor Markó Béla azt mondja, hogy nem kellene ezentúl „kétszínű” legyen az erdélyi magyar politika az az intézményesített demokratikus pluralizmus preventív megbélyegzése egy kellemetlen eszmetársításokkal terhelt jelzővel. Az a kijelentés, amit Kelemen Hunor kampányfőnök és RMDSZ képviselő engedett meg magának, miszerint „az RMDSZ-szel szemben induló pártnak Cotroceni-ből fogják osztogatni a parancsokat” a minősített hazugságok közül való. Az SZKT-n Frunda György kijelentette, „nem erkölcsös, nem megengedett európai szinten, amit a magyar ellenzéki párt megengedett magának”. Nem erkölcsös, egy hiteles keresztény nemzeti jelöltet támogatni egy kollaboráns, önfeladó, választóit megtévesztő szervezettel szemben? /Borbély Zsolt Attila: Kétszínűség? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 11./

A tavalyi évhez képest komoly terméscsökkenést hozott az idei fagykároktól majd aszálytól sújtott mezőgazdasági év. A szemes növények (búza és kukorica) idei 7,47 millió tonnás termése a 2006-os 15,76 millió tonnához képest csupán 47 százalékos (a búza esetében 51,8 százalék, kukorica esetében 40 százalékos) termést jelent. Közel 60 százalékos termésvisszaesést regisztráltak a napraforgónál is, melynek össztermése a tavalyi 1,52 millió tonna helyett idén alig haladta meg a félmillió tonnát. Idén burgonyából 3,48 millió tonnát, 2006-hoz képest fél millió tonnával kevesebbet, cukorrépából a tavalyi 1,15 millió tonnával szemben idén 0,45 millió tonnával kevesebbet takarítottak be. /D. L. : Fél termést hozott az idei év. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Történelmi tétje van a mostani egyetemi választásoknak a BBTE magyar részlegén. Ha most engedik, hogy a csucsuják, szamosközik, vinczemáriák, nagylászlók megmaradjanak a vezetőségben, hosszú ideig lehetőséget kapnak a mindennel elégedett magyar vezetők, hangsúlyozta az egyetem magyar oktatóihoz írt nyílt levelében Jakab Attila, tudományos kutató. Nem szabad többet megengedni, hogy egy Szamosközi bekerüljön a vezetőségbe. Sok szempontból jó az, amit Magyari Tivadar művel, de ez nem az igazi út. Ő ugyanis belemerevíti a magyar felsőoktatást egy status quóba. Ez a közös román–magyar egyetem modellje. Tehát őt nem szabad újraválasztani! Olyan magyar rektor-helyettest kell választani, aki nem működik együtt a rektorral. Egy-két éves kimaradást, szervezési gondot a szülők és diákok meg fognak bocsátani. A diákok akár két szemeszterre is jogosultak befagyasztani a tanulmányaikat. Egy részüket átmenetileg átveheti a Sapientia, míg a helyzet rendeződik. A tanári kar általános sztrájkba kezdhet. Nem kell hozzá két szemeszter, mert egy-két hónap alatt beadják a derekukat. /Jakab Attila, tudományos kutató: Tisztelt magyar oktatói kar! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ Az említettek: Csucsuja István, Történelem és Filozófia Kar dékán-helyettese, Szamosközi István az Akadémiai Tanács alelnöke, Pszichológia és Neveléstudomány Kar tanára, Vincze Mária Közgazdasági Kar dékán-helyettese, Nagy László rektor-helyettes.

Idén ősszel a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet melletti épületben beindult az Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium. Az elitképző intézet létrejöttéről Kató Béla főjegyző elmondta, még nincs kész az épület, de az intézmény már elkezdte tevékenységét. Az Apáczai Közalapítvány és a Szülőföld Alap nem támogatta őket, annak ellenére, hogy céljuk egybecseng az említett két alapítvány állítólagos céljával: a határon túli oktatás, nevelés segítése, szakkollégium létrehozásának támogatása. A szakkollégium igyekszik az individualista életet élő ifjúságot egy épületben közösséggé formálni, hogy vállalják önazonosságukat. Az alapelv: akik ide jelentkeznek, azoknak teljesíteni is kell. Első kritérium a rendkívül jó tanulmányi eredmény. A másik, hajlandóság legyen bennük arra, hogy a kollégiumban más jellegű képzésben is részesüljenek. Meg kell tanulniuk, hogyan kell egy közösséget vezetniük. Kolozsváron több mint tízezer egyetemista van, ebből kb. 100-at tudnak felvenni. Természetesen fizetni is kell, de kevesebbet, másrészt a körülmények is mások. Az egyház a plusz költségeket magára vállalja a jövő egyháza érdekében. Bármilyen szakról jelentkezhetnek a hallgatók. A jövőben szeretnék ide költöztetni az egyházi levéltárat, amely nehéz körülmények között működik a Farkas utcai templom kerengőjében. Szeretnék a Romániai Református Egyház közös intézményeit is átköltöztetni: a pedagógiai intézetet vagy akár a nyugdíjintézetet. Szintén ebben az épületben kellene helyet kapnia a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdájának is, amely jelenleg a teológia garázsában működik. /Somogyi Botond: Közösségformálás, továbbképzés. Beindult a kolozsvári Apafi Mihály Egyetemi Kollégium. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 11./

Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete az Aradi Mezőgazdasági Tájékoztató Irodával közösen az év elején más települések mellett Kisperegen állattenyésztés, míg Simonyifalván növénytermesztés és kertészet szakmákban szervezett szakképző tanfolyamokat. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium által hitelesített okleveleket átadják a végzősöknek, akik a továbbiakban meghallgathatják a Maros Megyei RMGE szakemberei által Az európai szövetkezési modell az erdélyi gazdatársadalomban címmel, pályázati támogatással kidolgozott előadását. /(b): Oklevél-átadás, előadások. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

A hagyományokhoz híven, nagyszínpadi zenés produkcióval búcsúztatja az évet a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. A neves koreográfus-rendező Gajdos József vezetésével készülnek a bemutatóra. A produkcióban a társulat régi és idén szerződött, fiatal színészei, valamint meghívott vendégművészek egyaránt jelen lesznek. /Szász Emese: Kabaré az udvarhelyi színpadon. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

Kultúrház nélkül maradt a falu. Az Apor-féle udvarházat visszaszolgáltatták jogos örökösének. Egyelőre nem tud mit kezdeni vele, nagyon leromlott. Régebben legalább karácsonyra összehoztak egy kis műsort, szilveszterkor kosaras bált tartottak a kultúrházban. Az utóbbi években ez is elmaradt, a megfogyatkozott fiatalság a diszkókat látogatja. Van azért pásztorjáték a templomban, és lehetne tréfás óévbúcsúztató a lepusztult kultúrtermen kívül is, hiszen az egykori felekezeti iskolát visszakapta az egyház, felújították az épületet. Hivatalosan a Kolping Család vendégháza. Ez a ház lehetne a helyiek ideiglenes kultúrháza. Hiányzik a fiatalok önszerveződő, kezdeményező munkája Az állam látványosan kivonult a művelődésből, az önkormányzatok többnyire nem tudnak mihez kezdeni a kongó kultúrtermekkel. Egyháziak „világi” feladata lesz a jövőben, hogy legyenek rendezvények, összejövetelek. /Bölöni Domokos: Rozsdásodó tálentumok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

Székelyudvarhelyen a Művelődési Házban megnyílt Giriti Ágnes debreceni festő vándorkiállítása, Nemzetünk öröksége címmel. Székelyudvarhely a tárlat 9. állomása. Giriti Ágnes arra vállalkozott, hogy a magyar – gyakorta pusztulásra ítélt – épített örökséget vásznon örökítse meg. Magyarországi, erdélyi, felvidéki, vajdasági, illetve horvátországi várak, kastélyok, történelmi magyar családok udvarházai, templomok láthatók zömmel a tárlaton. /Barabás Blanka: Magyar örökség képekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 11./

Hiába lobbizott Tőkés László független európai parlamenti képviselő Traian Basescu államfőnél azért, hogy hárítsa el a Demokrata Pártnak (PD) a néppárti frakcióból való kizárására irányuló törekvéseit. December 12-én a demokraták EP képviselőcsoportja, mindössze egy ellenszavazattal, kifogást emelt Tőkésnek az EPP-hez való csatlakozását illetően. „Sajnos, Basescu államfő nem tartotta be a szavát” – hangsúlyozta Tőkés. /B. T., P. A. M. : Basescu kettős játékának csapdájába esett Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ Az első munkanapjait töltő két RMDSZ-es európai parlamenti képviselő támogatja, a demokrata eurohonatyák ellenzik azt, hogy Tőkés László beléphessen a brüsszeli törvényhozás néppárti (EPP) frakciójába. A két magyar RMDSZ-est „elfelejtették” időben meghívni arra az ülésre, amelyen az Európai Néppárt (EPP) frakciójához csatlakozó 13 demokrata párti (PD) és 3 liberális demokrata párti (PLD) „eurohonatya” megválasztotta az EPP romániai delegációnak vezetőjét, illetve más fontos kérdésekben is döntött. Winkler Gyula EP-képviselő nem kívánta kommentálni demokrata párti kollegái elutasítását. „Én dolgozni jöttem az Európai Parlamentbe, nem pedig a Tőkés László körül felmerülő kérdéseket kommentálni” – mondta a politikus. /Cseke Péter Tamás, Lokodi Imre: Tőkés a viszály almája. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

A parlament felsőházának jogi bizottsága egyhangúlag jóváhagyta, hogy Zsombori Vilmos vegye át Sógor Csaba megüresedett szenátori székét. Sógor Csaba a második helyen indult az RMDSZ európai parlamenti választási listáján, és az időközben visszalépett Frunda György szenátorral együtt (akinek helyébe Winkler Gyula volt távközlési és informatikai miniszter lépett) bejutott a brüsszeli testületbe. Sógor a szenátus tanügyi és az esélyegyenlőségi bizottságainak tagja volt. Zsombori Vilmos Csíkszeredából származik, és jelenleg a Nukleáris Tevékenységek Ellenőrzését Végző Országos Bizottság elnöke. /Szenátus: beiktatták Zsombori Vilmost. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

Az RMDSZ–PNL–PSD-paktum ellenére sem választották meg Nagyvárad alpolgármesterévé Bíró Rozáliát, helyette Mihai Grozát választotta meg december 11-én a helyi tanács. A demokrata párti alpolgármester egyetlen szavazattal kapott többet, mint az RMDSZ-es Bíró Rozália. A 2002-es népszámláláskor a 206 614 nagyváradi közül 56 985, a lakosság 27,58 százaléka vallotta magát magyarnak. 1973 óta nincs magyar polgármester a városban. Nagyváradot a polgári közigazgatás 1848-ban történt bevezetése óta irányítja polgármester, a most megválasztott ideiglenes városvezető az 50. – közölte Fleisz János nagyváradi történész. Hozzátette: a 49 polgármester közül 23 magyar, 26 pedig román nemzetiségű volt. 1848 és 1920 között magyar elöljárók vezették a várost, közülük Lukács György és Sall Ferenc ismertebb, róluk utcát is elneveztek. Bulyovszky József idejében indult fejlődésnek a város, munkáját a legsikeresebb nagyváradi elöljárónak tartott Rimler Károly folytatta. Polgármestersége idején (1901–1920) fejlődésnek indult a város, megépültek a legjelentősebb műemléképületek (a színház, a városháza, a Fekete Sas-palota stb.), és Nagyvárad az akkori Magyarország negyedik legjelentősebb városa lett. A trianoni döntéstől 1940-ig a román nemzetiségűek vették át a hatalmat. Ezután ismét a magyarokon volt a sor, Soós István 1944 márciusáig volt a Körös-parti város polgármestere, majd következett a kommunista hatalomátvétel. „Érdekes, hogy 1945 és 1973 között egyetlen román polgármestere volt Nagyváradnak” – hangsúlyozta a történész. Mint mondta, 1960 körül fordult meg az etnikai arány a városban, többségbe kerültek a románok, de 1973-ig nem volt jelentős számbeli különbség a két közösség között. A látványos változás az iparosodással következik be, amikor az utolsó magyar polgármester, Szántó István (1968–1973) vezette a várost, aki Fleisz szerint ma Amerikában él. /Pap Melinda: Átverték az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./ Demokrata párti alpolgármestere lett Nagyváradnak, miután a tanácsosok egy szavazatkülönbséggel a Brüsszelbe távozó Petru Filip helyére párttársát, Mihai Grozát támogatták kihívója, az RMDSZ-es alpolgármester Bíró Rozália ellenében. Heves vita volt, akkora hangzavarral, hogy alig lehetett érteni, mit mond egyik-másik tanácsos. „Új kapcsolatot kell kiépítenünk, és hogy milyen lesz az együttműködés az új polgármesterrel, még eldől. Mindenesetre minket azért választottak meg, hogy a város problémáit megoldjuk, és nem hogy gyarapítsuk” – mondta Bíró Rozália. /Both Abigél, Mihály László: Árulás Bíró Rozália ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Igazságügyi reform, korrupcióellenes harc – ez az a két kulcsszó, amely jellemzi az európai uniós csatlakozást megelőző évek, és főleg az azóta eltelt időszak hivatalos romániai diskurzusát. A hivatalba lépő, majd távozni kényszerülő igazságügyi miniszterek kivétel nélkül az ágazat reformját tűzik zászlójukra, majd időközben mindig történik valami, ami visszavonulásra kényszeríti a leleplezésre készülő harcosokat. A romániai igazságszolgáltatásra rátelepedő korrupció öntörvényű, zárt világ, amely eddig sikeresen ellenállt minden külső nyomásnak. /Fall Sándor: Justitia budoárjában. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

Lemondott polgármesteri tisztségéről Benedek Huszár János, Sepsiillyefalva elöljárója. A háromszéki község vezetője januártól egyéves futamidejű PHARE-projektet menedzsel, emiatt mondott le mandátumáról. Elmondta, arra vállalkozott, hogy a pályázat révén arculatot teremt a nyolc önkormányzatot magában foglaló Sepsi régiónak, és ez egész embert kíván. A székelyföldi autonómia megvalósításának egyik előfeltétele – a politikai akaraton túl –, hogy együttműködés jöjjön létre a régió közigazgatási egységei között. A Sepsiszentgyörgy, Árkos, Kőröspatak, Gidófalva, Réty, Uzon, Kökös és Illyefalva önkormányzataiból álló Sepsi régió az egyetlen Székelyföldön, amelynek projektjét elfogadta a belügyminisztérium a helyi közigazgatás modernizációjára kiírt pályázaton. Siker esetén ez egész Székelyföldre kiterjeszthető modellé válhat, vallja a volt polgármester. A projekt januárban kezdődik, ennek keretében elkészítik a régió fejlesztési stratégiáját, honlapját, filmjét, plakátokon, településtáblákon népszerűsítik, és megszervezik a kistérségi iroda működését is. /Kovács Zsolt: Lemondott az illyefalvi polgármester. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

A négy évvel ezelőtt létesült Civil Tanács számba vette szervezeteit, és körvonalazta jövőbeli terveit Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban szervezett tanácskozáson. A gyűlést elnöklő Erdei Ildikó, a Civil Tanács vezetője ismertette az idei felmérés eredményeit, kiemelve, hogy a Temes megyében számon tartott 60 civil szerveződés közül mindössze 27-en tettek eleget a felkérésnek, szolgáltattak adatokat működésükről, 12-ről pedig másodkézből vannak információik. Bár a civilszervezetek többsége 1990-ben, majd egy újabb hullámban 2000-ben alakult, azóta is alakultak újabb szervezetek. A jogi státust illetően, eddig 20 a bejegyzett szervezetek száma, több esetben pedig a bejegyzés folyamatban van. A leggyakoribb működési gondok: a tagság érdektelensége, a székház, valamint egy állandó alkalmazott hiánya, a könyvelés problémája. Mindezek ellenére sok jól működő civilszervezet van Temesváron, Lugoson, Végváron, Zsombolyán és a megye még 11 településén. Ezek közül a Start Tanácsadó és Továbbképző Iroda, a Szórvány Alapítvány és az Integratio Alapítvány mutatta be főbb tevékenységi területeit, ismertette számottevő sikereit. A tanácskozás második részében a civilszervezetek tapasztalatcseréje, problémáik megbeszélése zajlott, majd a jövőbeli tervek kerültek szóba. Az eddigi megbeszélések alkalmával már többször is felmerült egy Civil Nap szervezésének gondolata. A közös rendezvénnyel kapcsolatos ötleteit Fazakas Csaba református esperes, a Civil Tanács alelnöke ismertette. /Szekernyés Irén: Civilszervezetek tanácskozása. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

December 7-8-án Baróton a Dobó-Valál Egyesület történelmi konferencia keretében számolt be idei tevékenységéről, az együttműködő Székely Nemzeti Múzeum munkatársai pedig az elfelejtett falu, Dobó kápolnájánál és a rikai középkori védelmi rendszer keleti tornyánál végzett feltárások eredményeit ismertették. Bemutatták az elvégzett munkát tanulmányokban összefoglaló Erdővidéki Régészeti Közlemények harmadik füzetét is. A Dobó-Valál Egyesület elnöke, Derzsi Sámuel kiemelte: fennállásuk, azaz 2003 óta az idei esztendő nevezhető a legsikeresebbnek. Számos, eddig tényként kezelt tévhitet cáfoltak meg, valamint olyan tárgyi leleteket hoztak felszínre, melyek bármelyik múzeumnak díszére válnának. /Hecser László: Történelmi konferencia Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

Lakiteleken november végén tartották a Kistérségi és Kisközösségi Televíziók VIII. Szemléjét. A filmfesztiválra Magyarországról és a határon túlról összesen 108 nevezés érkezett. Az előzsűri döntése alapján a versenyprogramba 35 alkotás került. A Gyergyószentmiklósi Rex Video Stúdió három opusza is a döntőbe jutott. A Gac-oldali mészárlás, az Ezerarcú láp és a Népi gyógymód Moldvából című filmek a Magyar Televízió megrendelésére készültek, a nézők a Kárpát Expressz adásában láthatták a kisfilmeket.,,Különösen a Gac-oldali mészárlásról szóló dokumentumfilm reprezentálja törekvéseinket ― mondja Zsigmond Attila, a nyertes stúdió rendező-operatőre. ― Igazi dráma elevenedik meg a filmben, 150 magyar honvéd tragédiája, akiket 1944. szeptember 7-én árulás folytán álmukban mészároltak le a szovjetek. Tragédiájuk fehér folt a történelemben, olyan esemény, melyről nem számolnak be a tankönyvek. ” /Gyergyói kisfilmek fesztiválsikere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

A magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságáért kapott Julianus-díjat december 8-án öt személyiség Csíkszeredában. A Julianus-díjat 1993-ban alapította a csíkszeredai Julianus Alapítvány. Az egyik idei díjazott Farkas Ernő, akinek sok mindent köszönhet Maros megye magyarsága. Ő kezdte el tanfelügyelőként a diákokat elvinni az irodalmi és történelmi kiránduló- s zarándokhelyekre, Szabédra, Marosvécsre, Pusztakamarásra és a többi helyre. Mióta nem Farkas Ernő a magyar tanfelügyelő, ritkábban kirándulnak a magyartanárok, kevesebb a magyartanárok szervezte iskolai kirándulás. /Bölöni Domokos: Ember a Bolyai téren. (Tétova sorok Farkas Ernőről). = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

Nemrég Kolozsváron tartották a XIII. Nemzetközi Vegyészkonferenciát. A plenáris előadások keretében dr. Szép Sándor professzor, a Sapientia Egyetem rektor-helyettese bemutatta a csíkszeredai Műszaki Tudományok Intézetéhez tartozó tanszékeken végzett tudományos tevékenységet. A doktorandusz plénum előadásai két szekcióban (alkalmazott kémia, valamint szerves és biokémia) zajlottak, majd a konferencia szakmai része a kutatási poszterbemutatóval zárult. A két szekcióülésen összesen 27 előadás hangzott el, melyek közül három díjazásban részesült. A Magyar Kémikusok Egyesületének különdíját Salamon Szidónia, a csíkszeredai Sapientia–EMTE Élelmiszertudományi Tanszékének doktorandusza nyerte el. /Sapientiás sikerek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13 . /

Azok a magyarországi politikai erők, amelyek megosztották a romániai magyarságot, nem mérték fel, hogy ezzel a román politika megosztási szándékát segítették elő – nyilatkozta Budapesten Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: nem Tőkés Lászlóval kell megállapodniuk – hiszen ő már európai parlamenti képviselő – hanem az őt támogató erőkkel. Hozzátette: úgy látják, hogy a Fidesszel is le kell ülniük tárgyalni. Markó Béla véleménye szerint az európai parlamenti választás rendkívül eredményes volt az RMDSZ szempontjából. Markó rossz döntésnek nevezte, hogy a Fidesz a romániai magyarság egységes érdekképviseleténél fontosabbnak tartotta, hogy támogassa saját jelöltjét. Az RMDSZ elnöke kiemelte: a romániai magyarság politikai erejére nagy szükség van, mert a törvényhozásban kisebbségellenes próbálkozásokat tapasztalnak. Kelemen Hunor szerint Tőkés Lászlót terheli a felelősség azért, hogy csak három romániai magyar EP-képviselő van, mert a közös listán négy politikus is bejutott volna a brüsszeli testületbe. /Markó: rosszul döntött a Fidesz. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Több ügyész ellen is vizsgálatot indított a közelmúltban a Legfelsőbb Ügyészség Korrupcióellenes Ügyosztálya (DNA), miután kiderült róluk, hogy csúszópénzek segítségével szereztek vezető tisztségeket. Ennek ellenére a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) plénuma úgy döntött: jóváhagyják a tisztségek betöltésére kiírt vizsgák eredményeit. A korrupcióellenes ügyészek december 12-én 24 órás őrizetbe vételi parancsot bocsátottak ki Gheorghe Dumitru ügyész és Gheorghe Bucur közjegyző – a CSM volt tagja – ellen, miután a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészekért felelős osztálya jóváhagyta az őrizetbe vételt. Laura Codruta Kövesi, Románia főügyésze megengedhetetlennek minősítette az ügyészek őrizetbe vételére vonatkozó döntést. /Nagy B. István: Megvásárolt ügyészi állások. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

A Moldovai Köztársaság kiutasított két román diplomatát az országból, egyúttal hazarendelték az ország bukaresti nagykövetét. A két diplomatát nem kívánatos személlyé nyilvánították, mivel diplomata státusukkal összeegyeztethetetlen tevékenységet folytattak. A két ország közötti viszony az elmúlt napokban tovább romlott, amikor a chisinaui külügy bekérette Teodorescu román nagykövetet, és aggodalmát fejezte ki egy november végi nyilatkozata miatt. A nagykövet egyrészt azzal vádolta meg a moldovai illetékeseket, hogy halogatják a Romániával megkötendő partnerségi és együttműködési szerződés, illetve a két ország közötti határszerződés aláírását, másrészt pedig az 1947. február 10-én, Párizsban aláírt békeszerződés esetleges felülvizsgálatáról beszélt. A moldovai külügyi vezetés emlékeztette a román diplomatát, hogy az 1969-es Bécsi Egyezmény, illetve az ENSZ által 1978-ban elfogadott megállapodás értelmében a határokat rögzítő szerződések meghatározatlan időre szólnak, és azokat az érintett felek egyike sem módosíthatja egyoldalúan. Calin Popescu-Tariceanu román kormányfő sajnálatát fejezte ki, amiért a moldovai hatóságok ily módon jártak el a két román diplomatával szemben. Az elmúlt héten Vladimir Voronin moldovai elnök Brüsszelben azzal vádolta meg Romániát, hogy folyamatos agressziót folytat országa ellen. /Balogh Levente: Chisinau bekeményít. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

Elhalasztotta a szavazást, és csak januárban dönt az Európai Néppárt (EPP) frakciója arról, befogadja-e soraiba Tőkés László független jelöltet. A református püspök felvételét ellenzik az EPP-hez tartozó román demokrata párti képviselők. Sógor Csabát és Winkler Gyulát, a két RMDSZ-es európai parlamenti képviselőt „elfelejtették” időben meghívni arra az ülésre, amelyen az Európai Néppárt (EPP) frakciójához csatlakozó 13 demokrata párti (PD) és 3 liberális demokrata párti (PLD) „eurohonatya” megválasztotta az EPP romániai delegációnak vezetőjét. Itt döntöttek arról is, az EPP frakcióülésén nem szavazzák meg, hogy Tőkés László is a frakció tagja lehessen. A két RMDSZ-es EP-képviselő jelezte, Tőkés mellett szavaz az EPP-frakcióülésen. /L. I. : Januárban dönt Tőkésről az EPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Tisztázta a Demokrata Párt multikulturalitáshoz és a magyar kisebbséghez való hozzáállását a nagyváradi ideiglenes polgármester személyéről való szavazás, itt kiderült, mennyire álságos a párt helyi szinten hangoztatott nemzetiségi megbékélési politikája. A nacionalizmus megnyilvánulásának tartották, hogy Bíró Rozália alpolgármester legyen a polgármester, ugyanúgy a magyar utcanévtáblák kihelyezését, az egyes hivatalos intézmények kétnyelvűsítését vagy a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium melletti, ortodoxoknak átjátszott sportpálya visszakérését. A Nagyváradon történt választás része az országos jelenségnek: a kisebbségi törvény stagnálásának egyik fő oka a PD folyamatos aknamunkája, de a párt a nyílt nacionalizmustól sem riad vissza, amire Daniel Buda Kolozs megyei PD-elnök „ki a magyarokkal az országból” jellegű nyilatkozatai is utalnak. A magyarellenesség tehát továbbra is élő jelenség. /Kiss Csaba: Körmönfont sovinizmus. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

Elmérgesedett a viszony Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese, a magyar tagozat vezetője és Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke között. A BKB alelnöke néhány hete fogalmazta meg először: számításai szerint a BBTE magyar és német oktatási vonalai keretében anyanyelvükön tanuló egyetemi hallgatók után járó megemelt fejkvóta felhasználása nem a törvény által megszabott módon történik. Az Oktatási Minisztérium ugyanis néhány éve egy magyar tagozatos, állami helyen tanuló diákért kétszer annyi pénzt fizet, mint egy román nyelven tanuló diákért. Hantz számítása becsléseken alapszik, mert – miként állítja – az egyetemi vezetők a lényeges költségvetési adatokhoz való hozzáférést több professzor és tagozatvezető kérésére sem tették lehetővé. Azzal hárították el a kérést, hogy ezek az adatok titkosak. „Mindez aligha történhet a magyar tagozat vezetőinek – Magyari Tivadar, Szamosközi István és Nagy László – tudta és hallgatólagos beleegyezése nélkül” – olvasható Hantz levelében. Első reakcióként Magyari Tivadar azzal válaszolt, hogy az egyetemen a magyar diákoknak szánt állami támogatások felhasználásáról pontos kimutatásokat vezetnek, ezt azonban kizárólag a minisztérium által elrendelt időszakos ellenőrzésekkor kötelesek bemutatni. Később a Transindex hírportálon közölt levelében azt állította: az egyetem költségvetése nem titkos, megjelenik az egyetem közlönyében. Azonban a közlöny nem foglalkozik a magyar diákok kétszeres fejkvótájából származó összegek elosztásával. A rektor-helyettes szerint bár a magyar csoportokban kevesebb hallgató van, mint a román csoportokban, a költségek ugyanazok, hiszen „ugyanannyi órát kell tartani, ugyanolyan körülmények között; a magyar oktatóknak azonos besorolásban akkora fizetést kell kapniuk, mint a román kollégáiknak”. Magyari megjegyezte, hogy a magyar oktatók nagy része soha nem támogatta Hantz Pétert, de amikor az oktatót elbocsátották az egyetemről, „betyárbecsületből és elvből” kiálltak mellette. „Van itt egy rektor-helyettes, aki hazudik” – reagált a Transindexen minderre Hantz Péter. Megfogalmazása szerint Magyari Tivadar igyekszik szabotálni a magyar tagozat önállósulási törekvéseit. Válaszként Magyari a Loptunk, aztán hazudtunk című írásában a BKB-ra utalva azt állította: a testület kisajátította a magyar egyetem témáját, összeugrasztotta a magyar oktatókat egymással és a románok egy részével, sőt a nacionalista román oktatók malmára hajtotta a vizet. Magyari úgy véli: a BBTE magyar oktatói „nem kérnek semmilyen önjelölt csoport agitációs munkájából, ami a diákok és tanárok létező tevékenységét és eredményeit vonja kétségbe”. „Ezért fogalmaznak úgy a magyar tanárok már hónapok óta: elég volt, a BKB-ból nem kérnek, akcióit zavarkeltőnek, manipulatívnak tartják” – fogalmazott a BBTE rektor-helyettese. „Utolsó válasz egy utolsó embernek” címmel zárta a vitát Hantz, aki méltóságán alulinak tartja hosszabb levelezésbe bocsátkozni a rektor-helyettessel, aki nem hajlandó pontos választ adni felvetéseire. Szerinte a BBTE-n tapasztalható légkör távolról sem ideális. A magyar oktatók levelezőlistáján közölt levéllel példálózott, amely Magyari eltávolításának esélyeit is felvetette. Két éve felmerült, hogy karokon belül legalább papíron, tanszékekre, illetve magyar és román tagozat szintjére osszák el a minisztériumtól kapott összegeket. „Vannak azonban karok, ahol mindössze a magyar diákok létszáma után kiszámolt összeg nem lenne elegendő” – mondta Magyari. /Lázár Lehel: Hantz kontra Magyari. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét indítja közös jelöltként három délvidéki magyar párt a legközelebbi szerbiai elnökválasztáson. A VMSZ, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) vezető testületei december 10-én hagyták jóvá a jelölést. A negyedik vajdasági magyar párt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) egyelőre várakozó állásponton van, támogatását feltételekhez kötötte. A négy délvidéki magyar politikai erő pár hónapja jutott elvi egyetértésre arról, hogy közös elnökjelöltet állít a szerbiai elnökválasztáson. Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke elmondta, pártja támogatásának legfőbb feltétele az, hogy szülessen egy részletes, az elnökválasztáson túl a helyhatósági választásokkal is foglalkozó, s a politika egyéb területeire is kiterjedő koalíciós szerződés. Pásztor István áttörésként értékelte jelölését, azt, hogy az éveken át tartó sokfelé húzást követően a vajdasági politikai erők egy része össze tudott fogni egy fontos kérdésben. /Közös magyar elnökjelölt Szerbiában. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

Vajdasági, kárpátaljai, felvidéki és erdélyi magyar napilapok képviselőit látta vendégül a Magyar Televízió legutóbbi, Átjáró című műsora. Molnár Norbert, a pozsonyi Új Szó, Kókai Péter, az újvidéki Magyar Szó, Kőszeghy Elemér, az ungvári Igaz Szó és Csinta Samu, a Krónika főszerkesztője félórás beszélgetés keretében vitatták meg a Kárpát-medencei magyarságot leginkább foglalkoztató aktuális témákat. Az újságírók előbb a magyarigazolványok kezdeti, öt évvel ezelőtti megítélését taglalták, majd az igazolvány jelenlegi megítélését, értékét elemezték. Az év legfontosabb, a határon túli magyarságot érintő közéleti-politikai események is terítékre kerültek a beszélgetés során. Kókai Péter elsősorban a vajdasági behívókról beszélt, Kőszeghy Elemér a kárpátaljai magyar oktatás sikereit hozta szóba, Molnár Norbert pedig a szlovákiai magyarellenesség témáját tartotta fontosnak. Csinta Samu az európai parlamenti választás nyomán körvonalazódó romániai magyar–magyar párbeszéd fontosságát emelte ki. /Főszerkesztők az Átjáróban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

Száz-százhúsz Franciaországból kitoloncolt romániai állampolgárt (szinte mind roma nemzetiségű) irányítottak Temesvárra. Többségük Temes megyei lakhellyel rendelkezik, akik meg az ország más vidékeiről származnak, azokat oda küldik, ahová a bejelentett címük szól. Olyanokról van szó, akik illegálisan tartózkodtak Franciaországban, vagy ott kisebb bűncselekményekbe keveredtek, szabálysértéseket követtek el. /P. L. Zs. : Újabb kitoloncolt romák érkeztek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./

December 12-én a Kolozsvár Társaság és a Kőváry László Honismereti Kör vezetősége megkoszorúzta a 100 éve elhunyt közéleti személyiség, Kőváry László emléktábláját Kolozsváron. Kovács Kiss Gyöngy történész méltatta a történész, forradalmár, statisztikus, kultúrapártoló személyiség életútját, majd Kiss Margit, a Kőváry László Honismereti Kör elnöke felidézte azt az ünnepséget, amelyet idén szeptember 25-én, a centenáriumi évforduló alkalmából rendeztek Kolozsváron és Tordán. /Kőváryra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./