1431319 oldal tudományos és kulturális tartalom
Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Zöld Mihály
70670 tétel
2007. december 15.
A vár a Vártemplommal Marosvásárhely legrégebbi és a legimpozánsabb épülete. 900 m hosszú falát és bástyáit 1962-1979 között részben újjáépítették, kijavították, majd a várat körülvevő utcákat, parkokat rendezték, szépítették. A várfalak mentén több köztéri szobrot is felállítottak, ezek közül a magyar múltat idézik a következők: a Kapubástya előtti részen látható Borsos Tamás (1566-1634), a város főbírájának a szobra, Kiss Levente szobrászművész alkotása, az öntést Balogh József végezte. A szobor leleplezésére 2000. június 22-én került sor. – A Teleki-ház előtti kis parkban állították fel 1994. október 29-én dr. Bernády György (1864-1938) polgármester bronzszobrát, amelyet Bocskai Vince szovátai szobrászművész alkotott, az öntést Balogh József és munkatársai végezték. – Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) magyar őshazakutató szobra a Mészárosok bástyája előtti parkban látható. Alkotója Dabóczy Mihály szobrászművész. A szobor elkészítését 1943-ban a volt Polgári Fiúiskola tanulói kezdeményezték, majd a Kádárok bástyája előtti részen felállították. A háború idején a szobor megrongálódott, Kulcsár Béla szobrászművész restaurálta, s így került sor az újra leleplezésére 1962-ben. – II. Rákóczi Ferenc szobrát 2004. november 26-án avatták fel a Vár sétányon, Rákóczi Erdély fejedelmévé választásának 300. évfordulóján. A szobor alkotója Pokorny Attila képzőművész, öntőmester Balogh József. A szobor elődje, Székely Károly szobrászművész alkotása, a Kossuth Lajos és az Arany János utca találkozásánál lévő parkban állt, melyet 1920-ban a románok ledöntöttek és összetörtek. /Fodor Sándor (S.): Szobrok a várfalak mentén. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
2007. december 15.
Új kiadványait ismertette december 13-án, a kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában tartott rendezvényén a Koinónia Kiadó. Kovács András Ferenc Időmadárkönyv című kötete egy magyar költő és egy japán képzőművész találkozásáról szól. A Tokióban élő grafikus, Kohsei több alkalommal járt Kolozsváron. A költő szimbolikus utazása Japánba, és a japán művész valóságos utazása Kolozsvárra hozta létre a kötetet. Berszán István most megjelent kötete, a Terepkönyv az irodalmat és a performanszt, a cselekvő olvasatot vizsgálja, amelynek alcíme rávilágít a műfajra: Az írás és az olvasás rítusai – irodalmi tartamgyakorlatok. Láng Zsolt ezúttal drámákkal jelentkezett, a Játék a kriptában a kiadó színházi sorozata keretében jelent meg. Tibori Szabó Zoltán Árnyékos oldal című munkájának alcíme: Zsidó identitástudat Erdélyben a holokauszt után. Az Éneklő borz sorozatban jelent meg Demény Péter verseskötete, A fél flakon. A szerzőnek tíz éve nem jelent meg verseskötete. Ruxandra Cesereanu Keresztesasszony című verseskötete Visky Zsolt fordításában jelent meg. /Köllő Katalin: Karácsonyi Koinónia-est. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2007. december 17.
December 15-én megszavazták a demokrata és a liberális-demokrata küldöttek a PD és a PLD egyesülését, ami egy új párt, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) létrehozását jelenti. Az új párt elnöke, Emil Boc korábbi demokrata pártvezető nem titkolta: biztos abban, hogy a választások után a PD-L kormányozza majd az országot. A PD-L „mentora” Traian Basescu államfő az alakuló küldöttgyűlésen az nem vett részt. Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt /PSD/ főtitkára szerint a PD és a PLD egyesülésének „semmilyen ideológiai alapja nincs, csupán az államfő politikai érdekeit szolgálja”. /Cs. P. T. : Megalakult az elnöki párt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
2007. december 17.
Felértékelődhet a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szerepe az elkövetkező időszakban – jelentette ki Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő a lapnak adott interjújában. Meg kell teremteni az együttműködés feltételeit a Magyar Polgári Párttal (MPP), és az RMDSZ-szel is, elsősorban a szórványvidéken. A cél az, hogy minél több „autonomista” kerüljön a magyarság számára kulcsfontosságú tisztségekbe. Az RMDSZ SZKT ülésén egyelőre semmilyen tárgyalási készség nem mutatkozott, a polgári oldalon is egyre gyakoribb az olyan hang, hogy a helyhatósági választások előtt nem kellene megegyezni. Toró szerint viszont a helyhatósági választások előtt el kell kezdeni a tárgyalást, sőt egyezségre is lehet jutni mindkét választásról. /Felértékelődhet az EMNT szerepe az erdélyi magyar–magyar egyeztetésekben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2007. december 17.
Románia először emlékezik az EU teljes jogú tagjaként az 1989-es népfelkelés áldozataira. Nélkülük ez az ország még évekig az emberarcú szocializmust építette volna. A forradalom eszméjét eltulajdonító, Ion Iliescu fémjelezte posztkommunista éra mindent megtett a demokratikus berendezkedés fékezéséért, az erkölcsi-anyagi jóvátétel megakadályozásáért. A lelkükön szárad, hogy a román állampolgárok akkoriban beindult exodusa mára hárommilliósra duzzadt. A román társadalom jelentős része úgy ítéli meg: jobban élt a Ceausescu-diktatúra idején. /Rostás Szabolcs: Élő forradalom. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./
2007. december 17.
Japán sztrájkba léptek december 15-étől a forradalmi megemlékezések befejezéséig a Temesvár 1989-es szellemiségét éltető Timisoara Társaság tagjai. A fehér karszalag viselői a román politikai osztály erkölcstelen magatartása, az átvilágítási törvény elfogadásának halogatása ellen tiltakoznak. A forradalom kitörésének 18. évfordulója előestéjén mutatták be Temesváron Alexandru Solomon Cold waves (Hideg hullámok) című dokumentumfilmjét. A film nagy tapsot aratott a rendszerváltás után is aktív, a kommunista pártaktivistáknak, a szekusoknak és besúgóiknak a közéletből való eltávolítását követelő temesvári civil társadalom képviselői körében. /(P. Z.): Tiltakozik és gyászol Temesvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
2007. december 17.
Vízválasztónak is nevezhetőek a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatán lezajlott tanszéki és kari szintű választások. A belső vitákból nem derült ki, hogy s hányan képviselik Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a Hantz Péterék által hangoztatott célkitűzéseket. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint a BKB nevében három személynél több nem nyilatkozott a sajtónak, továbbá szerinte ráadásul az egyetlen személy által megírt közleményeket is többnyire a „BKB elnöksége” vagy „a BKB sajtóirodája” írja alá. A magyar tagozaton az a csoportosulás sem tett szert komolyabb befolyásra, amely hajlamos mindent idillikus állapotban feltüntetni. Ennek a vonalnak a prominens képviselője Szamosközi István, aki hosszú évek után elvesztette a gyakorlatilag általa létrehozott Pszichológia és Neveléstudományi Kar magyar tagozatának vezetését. Az egykori dékán-helyettes helyét most Fóris-Ferenczi Rita foglalja el, s Szamosközi csupán annak a belső szabályzatnak köszönhetően őrizheti meg szenátusi tagságát, hogy az Akadémiai Tanács alelnökeként eddig benne volt az egyetem vezetőségében. Az újságíró szerint a BBTE-n a józanság győzött. A BKB-vonal és „az idillisztikus-szárny” kiszorulása következtében olyan vezetőség szükséges, amely a román vezetőséggel folytatott hatékony tárgyalások révén próbálkozik. Az újságíró szerint csak ártanak az egyetemi munka megzavarására irányuló külső akciók. /Borbély Tamás: Vízválasztó megmérettetés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2007. december 17.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén elhangzott: elveszítettük a Székelyföldet! Hamis ez a szemlélet, mert nem az RMDSZ kell hogy magáénak érezze a Székelyföldet, hanem a Székelyföld az RMDSZ-t. Az önvizsgálatnak az SZKT-én elhangzott, megállapításból kell kiindulnia, hogy mások jobban eljutnak üzenetükkel a magyar közösséghez. Új társadalmi kapcsolatot kell kialakítani a vidéki és a városi értelmiségiekkel, az egyházak képviselőivel, a vállalkozókkal. Tizenhét év alatt a romániai magyar társadalom alaposan megváltozott. Az RMDSZ-nek ebben az átalakult térben kell kialakítania a maga új szerepköreit. /Székedi Ferenc: Ki és mit veszített el? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
2007. december 17.
Botrányos körülmények között kezdődött meg december 16-án Temesváron az 1989-es forradalom 18. évfordulója tiszteletére tartott rendezvénysorozat. A városházán rendezett megemlékezésen felidézték az akkori eseményeket, különös tekintettel arra, hogy a kommunista önkényuralom ellen vívott harc során 1104 ember meghalt, több mint háromezer pedig megsebesült. Az ünnepélyes hangulat akkor fulladt botrányba, amikor Puiu Fesan, a forradalmárok ügyeiért felelős államtitkár érdemoklevelet nyújtott át elődjének, Petrisor Morarnak. A részt vevők többsége bekiabálásokkal és füttyel fejezte ki nemtetszését, szerintük ugyanis a volt államtitkár részt sem vett a 18 évvel ezelőtti megmozdulásokon. Tiltakoznak a temesvári forradalom hősei amiatt is, hogy a Tariceanu-kabinet azt tervezi: Jászvásárt (Iasi) is a forradalom kirobbantásában élen járó várossá nyilvánítja. Jászvásáron mindössze bátortalan próbálkozás történt a diktatúra megdöntésére. Tőkés László szerint az istentelen és emberellenes kommunista diktatúra elleni bátor fellépés a temesvári református közösség számára elsősorban nem politikai, hanem erkölcsi ügynek számított. „Románia csak azáltal válhat igazán európai országgá, ha hű marad »Temesvár szelleméhez«, ha végérvényesen leszámol a kommunista, nacionalista múlt visszahúzó örökségével, ha a demokratikus rendszerváltozást hitbeli, erkölcsi megújulása által teszi teljessé. Társadalmunk ilyetén átalakulása minden pártpolitikán felül álló, erkölcsi ügy, melynek megvalósulása érdekében – saját jövőnk érdekében – valamennyiünknek össze kell fognunk” – szögezte le a jelenleg Ausztráliában tartózkodó református püspök. /Tőkés: az átalakulás erkölcsi ügy. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./
2007. december 17.
Bem József szülővárosából, a lengyelországi Tarnówból érkezett vendégekkel emlékeztek idén a szabadságharc tábornokára a Szatmár megyei Szamoskrassón. Bem 1848. december 12-én a szatmárnémeti díszszemléről utazott Nagybánya felé, ekkor szállt meg Darvay Ferenc, a reformnemesség nagy alakjának szamoskrassói kúriájában. A Darvay-kúriában öt évvel ezelőtt a tarnówi Bem-mauzóleum adományából emlékszobát rendeztek be a forradalom hősének tiszteletére. A lengyel vendégek emlékérmet ajándékoztak a szamoskrassóiaknak. December 15-én a szatmárnémeti Szent István Kör szervezésében előadásokat tartottak Bem Józsefről és a szabadságharc koráról. /Babos Krisztina: Bem Józsefre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./ Mint minden évben, most is december 15–16–án tartottak megemlékezést Bem József tábornokról, Szatmárnémetiben és Szamoskrassón. December 16-án Szamoskrassón Kereskényi Sándor tartott előadást A lengyel-magyar kapcsolatok történelmi jelentősége címmel. /Márkus Mónika: Bem József ma is modellszerű egyéniség, példakép. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 17./
2007. december 17.
December 15-én szokatlan szerepben állt a marosvásárhelyi közönség elé Gálfalvi György, a marosvásárhelyi Látó főszerkesztője. Mindeddig házigazdaként, kérdezőként vezette a folyóirat Irodalmi Színpadának műsorait, most ő volt a kérdezett. Nyugalomba vonulása alkalmából az a szerkesztőtárs faggatta életéről, aki majd januártól őt követi a Látó élén. Kovács András Ferencnek Gálfalvi György őszintén vallott. KAF a Látó Irodalmi Színpad alapító „örökös tagja” címet adományozta Gálfalvinak. Gálfalvi 42 éven át volt szerkesztő és közismerten a csapatmunka megszállottja. Többen felidézték Gálfalvi Marad a láz? /1977/ című nagysikerű interjúkötetét. Az egykori Ifjúmunkás hetilapnál öt évét töltött, majd az Igaz Szónál szerkesztőként 19 esztendőt, utódjánál, a Látónál tizennyolcat. /N. M. K. : Örökös tag a közös asztalnál. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./
2007. december 17.
December 14-én Csíkszeredán ünnepélyesen átadták Dávid Gyulának a könyvkiadás szolgálatában végzett több mint félévszázados tevékenységéért a Kriterion-koszorút. Dávid egyik méltatója, Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus elmondta, hogy átnézve az eddigi, Kriterion-koszorúval díjazottak névsorát, van közöttük valami hasonlóság, valami közös. Olyan emberek kapták mindeddig, akik a munkájuk során a maguk területén jelentős alkotások sorát hozták létre. „Dávid Gyula munkássága átfogja egész szellemi életünket, és egy olyan, még befejezetlen életmű rajzolódik ki munkássága nyomán, amely mérföldkő a romániai magyar szellemi életben” – hangsúlyozta Gálfalvi Zsolt. - A Kriterion-koszorú inkább előlege annak, amit még meg kell csinálnom – vélte a kitüntetett, Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó igazgatója. Számára mindig fontosabb volt mások könyveit a megjelenés felé segíteni, mint hogy ő szaporítaná eggyel a megjelenő kötetek számát. Úgy vélte, ezt a koszorút ő már régen megkapta, babérlevelenként, és további babérleveleket akar az eddigiekhez hozzáadni. Még tető alá szeretné hozni a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon utolsó kötetét, a tavaly megjelent 56-os életrajzi adattárhoz azóta is gyűltek az anyagok, a Bánffy-, valamint a Reményik-életrajz hátralévő köteteit is nyomdában szeretné tudni. Dávid Gyula Bukarestben, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnál /CNSAS/ betekintett saját dossziéjába, ezt szeretné még feldolgozni. December 15-én Brassóban, az Erdélyi Magyar Írók Ligája /E-MIL/ díjkiosztó gálaestjén Mikó Andrásra, a tragikus körülmények között 19 éves korában elhunyt fiatal költő halálának 10. évfordulójára is emlékeztek a Mikó András Alapítvány szervezésében. /Horváth István: Elismerés babérlevelenként. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Brassóban az E-MIL-gálán a Méhes Györgyről elnevezett nagydíjat Bogdán László író, költő kapta idén megjelent, Hutera Béla utolsó utazása című regényéért. Az elismerés egyben főhajtás Bogdán eddigi, közel harminc kötetre rúgó életműve előtt is. Farkas Árpád költő betegsége miatt nem méltathatta személyesen a díjazottat, levelében viszont s elismerő képet vázolt fel róla. A Méhes-debütdíjat a székelyudvarhelyi születésű Bálint Tamás vehette át, akinek A pap leánya, birtokostul című verseskötete alig pár nappal a díjátadó előtt jelent meg. Az Aradon szerkesztett Irodalmi Jelen folyóirat három díjat osztott, irodalomtudomány és kritika kategóriában Pécsi Györgyi, lírájáért a második, Mi nem lóg, ha áll című verseskönyvével jelentkező Muszka Sándor költő vehette át az elismerést. A lap prózadíját egy tízéves kézdivásárhelyi kislány, Veress Anna kapta. A Márkus Barbarossa János író által létrehozott Avantgarderobe-díjat Murányi Sándor Olivér érdemelte Felnyomták szentnek című első szépirodalmi kötetéért. Ugyanebben az elismerésben részesült Kiss–Budai Tibor is, az E-MIL rendezvényeinek mesterszakácsa – nemcsak kiváló főztjéért. A harmadik Avantgarderobe-díj a tehetségkutatással foglalkozó Bretter György Irodalmi Körhöz került. Különdíjat kapott továbbá Mátis Jenő Kolozs megyei tanácsos a liga népszerűsítését segítő szervezői munkájáért. A Mikó András-díjat Magyari Ágnes prózaíró kapta. /Burus János Botond: Díjak korhatár nélkül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./
2007. december 17.
A kolozsvári magyar főkonzulátus idén is megszervezte hagyományos adventi ünnepségét annak a hatvan gyermeknek, akiket a római katolikus, református, unitárius és evangélikus egyház hívott meg erre az eseményre. /Ö. I. B. : Adventi est a Phoenixben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2007. december 17.
Ezer ajándékcsomagot adtak át a hét végén a Böjte Csaba ferences szerzetes alapította árvaházak lakóinak Parajdon. A csomagok magyarországi családoktól érkeztek a Magyar Baptista Szeretetszolgálat közvetítésével. A sóbányában a Böjte Csaba alapította gyermekintézmények diákjainak tartottak karácsonyi ünnepséget. Fellépett Ákos is a Vivat Bacchus! énekegyüttessel közösen. Az ünnepségen magánemberként részt vett Orbán Viktor Fidesz-elnök is, családjával. Orbán elmondta, a nyáron volt Böjte atya egyik árvaházában, és akkor az atya meghívta karácsonyra. „Szerzett az atya nekünk egy szép karácsonyt” – fogalmazott Orbán Viktor. /Parajd. Ajándékcsomag az árva gyerekeknek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./
2007. december 17.
A Romániai Magyar Pedagógusszövetség Dsida Jenő születésének 100. évfordulója alkalmából a szovátai Teleki Oktatási Központban szervezte meg az általa meghirdetett Dsida-vetélkedő országos szakaszát. A rangos versenyen első helyen végzett a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum Violák nevű csapata. /Iochom István: Második hely és dicséret (Dsida-vetélkedő). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./
2007. december 17.
Hármas könyvbemutatót tartottak december 13-án Kolozsváron. Az elsőkötetes Bálint Tamás közgazdaságtan-hallgató A pap leánya, birtokostul című könyvének bemutatójára öltönyben érkezett, verseit laptopból olvasta. A székelyudvarhelyi Murányi Sándor Olivér Felnyomták szentnek című könyvét ismertető szövegből kiderült, hogy a szerző előzőleg néhány évet töltött a gyulafehérvári papi szemináriumban. Muszka Sándor második, Mi nem lóg, ha áll című kötetével jelentkezett. /Burus János Botond: Rekeszizmokat próbáló irodalom. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./
2007. december 18.
Tizennyolc év telt el az 1989-es események óta, s egy év, amióta Traian Basescu hivatalosan elítélte a kommunizmust. Egyáltalán megtörtént a rendszerváltás? Még mindig nem tudni, ki a felelős a Ceausescu menekülése utáni áldozatokért, s a “minden pozícióból lövő” hírhedt terroristák közül egyetlen egyet sem sikerült elfogni. 18 évvel ezelőtt azzal vádolták az előtérbe kerülő második-harmadik vonalbeli (volt)kommunista politikusokat, hogy rosszhiszeműek és inkompetensek. Mára az idő bebizonyította a kételyek helyességét, sőt, egy újabb oldaluk világosodott meg: a korrupció. A valós rendszerváltás szorgalmazói ellen ugyanolyan kemény lejáratási kampány folyik, mint annak idején Tőkés, Doina Cornea, Ana Blandiana, vagy a többi “hazaáruló” ellen. /Chirmiciu András: Nagykorúság. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./
2007. december 18.
Az 1989-es temesvári népfelkelés véres megtorlása során a legtöbb áldozatot követelő napot, december 17-ét nyilvánították gyásznappá Temesváron. Ilyenkor a közintézmények előtt félárbocra kellene ereszteni a lobogókat, de ez nem történt meg mindenütt; a városszerte található forradalmi emlékműveknél is évről évre kevesebben koszorúznak. Ezen a napon halt mártírhalált a temesvári kórusmozgalom lelkes vezetője, a Bartók Béla Vegyeskar egykori karnagya, Csizmarik László is. Idén maroknyi kórustag koszorúzta meg emléktábláját. A helyi hatóság és a különböző forradalmárszervezetek megemlékezési programjában nem szerepelnek a magyar érdekeltségű emlékhelyek, holott a magyarságnak Tőkés László volt temesvári lelkész és hívei révén elvitathatatlan érdemei vannak a rendszerváltozásban. A “forradalom bölcsőjének” is nevezhető Belvárosi Református Egyházközségben a vasárnapi istentisztelet után koszorúzták meg a bérpalota falán lévő emléktáblákat. Sem az RMDSZ, sem a Civil Tanács, sem valamelyik magyar civilszervezet – a Bartók-kóruson kívül – nem szervezett megemlékezést. Halász Ferenc megyei RDMSZ-elnök azt mondta: soha nem szerveztek önálló megemlékezést, mindig a református egyházzal közösen koszorúztak, amikor hívták őket. Idén nem hívták. /(pataky): Gyászos gyásznap. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./ December 17-én, Temesvár gyásznapján, a Bartók Béla Kórus tagjai megkoszorúzták az 1989. december 17-én meggyilkolt Csizmarik László zenetanár emléktábláját, az egykori zeneiskola falán. Tizennyolc esztendeje ezen a napon szedték első áldozataikat a gyilkos golyók Temesváron. /Az emléktáblán a neve így szerepel: Csizmarik Ladislau/ /Pataki Zoltán: Temesvár magyar mártírja. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2007. december 18.
Több román és magyar nyelvű lapban megjelent: a mai tizennyolcévesek, akik az 1989-es romániai fordulat évében születtek, szinte semmit nem tudnak az eseményekről, az előzményekről pedig fogalmuk sincs. Ha szerencséjük van, ők lesznek Romániának azok a nemzedékei, akik nem élnek át több rendszer-, hanem csak kormányváltást. /Székedi Ferenc: Az idő – MP3-ban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2007. december 18.
A magyar kormány 1995-ben december 18-át a Kisebbségek Napjának nyilvánította. Ez alkalomból kerül sor immár harmadik éve a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Nemzetiségi Gálájára, amikor is elismeréseket adnak át azoknak, akik a legtöbbet tették a magyarországi kisebbségek kultúrájáért. Ruzsa János román nemzetiségű néptáncoktató elismerésében részesült a gálán. „Negyvenöt éven keresztül néptáncot oktattam, négyezer gyermeket tanítottam – nyilatkozta Ruzsa. „A kultúrák közötti párbeszéd legalább olyan fontos kérdés, mint a politika vagy a gazdaság egyenesben tartása” – mondta Kishegyi Viktória nemzetpolitikai főtanácsadó, Szili Katalin, országgyűlési elnök szavait tolmácsolva, aki személyesen nem tudott megjelenni. Idén, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi, kulturális hagyományainak megtartása és továbbörökítése érdekében végzett kimagasló szakmai munkájáért Pro Cultura Minoritatum Hungariae közművelődési díjat és elismerő oklevelet vehetett át Ruzsa János a román, a Martenica Táncegyüttes a bolgár, Nagyné Váradi Anna a cigány, dr. Sokcsevits Dénes a horvát, a Villányi Asszonykórus a német nemzeti kisebbség részéről, az Örmény Katolikus „Fogolykiváltó Boldogasszony és Világosító Szent Gergely“ Lelkészség, a Magyarországi Szerb Színház és a szlovák nemzeti kisebbséghez tartozó dr. Tóth István. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Díj a kisebbségi kultúráért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2007. december 18.
Amennyiben a jövő vasárnap szerveznék a helyhatósági választásokat, az RMDSZ jelöltje képtelen lenne visszahódítani a marosvásárhelyi polgármesteri széket. A város közel 50 százalékos magyarságának egy része ugyanis a jelenlegi elöljárónak, Dorin Floreának szavazna bizalmat. Mindez a kolozsvári székhelyű Max Weber Társadalomkutató Központ felméréséből derül ki. A fenti adatokat a közvélemény-kutatás megrendelője, az RMDSZ Maros megyei szervezete nem kívánta nyilvánosságra hozni. Kelemen Atilla elnök csak részeredményeket mutatott be a sajtó képviselőinek. A marosvásárhelyi magyar nemzetiségű választópolgárok szemében Frunda György népszerűbb a polgármesteri székre pályázó Borbélynál illetve Csegzinél. A második helyezést Borbély László miniszter foglalja el, míg a harmadikat Csegzi, a város jelenlegi alpolgármestere. Az RMDSZ marosvásárhelyi választmányában Csegzi 23 szavazatot, Borbély 20-at kapott. Borbély egy idő után újra pályázni akart. „Az egy elhamarkodott, szűk körben hozott döntés volt” – indokolta meg kollégája pálfordulását Kelemen Atilla, Maros megyei elnök, hozzátéve, a jövő év januárjában összeülő Szövetségi Képviselők Tanácsa dolgozza majd ki azt a kritériumrendszert, melynek értelmében az RMDSZ a nagyvárosokban polgármester-jelöltet állít. Csegzi Sándor szerint Kelemen csak azokat az eredményeket hozta nyilvánosságra, melyek Borbély fölényét hivatottak kidomborítani. A Krónika kérdésére, hogy az RMDSZ miért nem hozza nyilvánosságra azt az eredményt is, miszerint a város jelenlegi elöljárója az RMDSZ bármelyik potenciális jelöltjét legyőzné, Kelemen Atilla azzal érvelt, hogy megrendelőként ő dönti el, mit tesz közzé. A Krónika kérdésére, hogy kit tartanak erősebb ellenfélnek, Dorin Florea Csegzit nagyon jó, csapatban gondolkodó embernek nevezte, aki sokat tett a városért. Borbély Lászlót szezonmunkásnak nevezte, aki időnként kirukkol egy-egy új nyilatkozattal. /Szucher Ervin: Vereségre ítélve? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2007. december 18.
Október hatodika nem ünnep! A halált nem lehet ünnepelni! Mégis ünnepnek lehet nevezni. Az aradi tizenhárom tábornok az utódok üdvéért vállalta a mártíriumot. Ezen a gyásznapon nem látni szomorúságot az arcokon! Mindenkit a kegyelet indított ide a Maros-partra. A tiltások korszakában nem hangzottak el itt beszédek, de a némán ölelkező tekintetek többet mondtak, mint a legszebb szónoklatok írta Csép Sándor. Az “Aradi tizenhárom” szoborcsoportja 80 évvel ezelőtti szétverése után újra áll. Szomszédságában felépült a Jelen Ház, az aradi magyar kultúra egyik redivivusza... És közeleg október 23-a. Pár nap múlva, november 4-én újabb nemzeti gyász emléke szakad reánk. Hosszú a kivégzettek és súlyos börtönre ítéltek névsora. Szoboszlay Aladár, báró Huszár József, báró Bánffy István, Ábrahám Árpád, dr. Fantanaru Alexandru, Orbán Károly, dr. Kónya István Béla, Tamás Imre, Tamás Dezső, Lukács István József, Ferencz Béla (Ervin atya)... El lehet hagyni ezt a földet? Ezt a földet, amelyet hazává és otthonná szentel annyi nemes áldozat? /Csép Sándor: Év végi merengő. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./
2007. december 18.
December 17-én tartotta alakuló ülését tartotta Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Gazdasági és Területfejlesztési Egyesület (ADETCOV). A következő napokban benyújtják a bíróságra az ADETCOV bejegyzéséhez szükséges dokumentációt. A megyei gazdasági és területfejlesztési egyesülethez való csatlakozásról eddig harminchét önkormányzat döntött. A városok közül csak kettő lesz tagja az ADETCOV-nak: Sepsiszentgyörgy és Kovászna. Kézdivásárhely, Barót és Bodzaforduló még nem csatlakozott az egyesülethez. A közhasznú társaság elsősorban a híd szerepét kívánja betölteni az önkormányzatok és azon fórumok között, amelyeknél európai uniós támogatásokra lehet pályázni. /Farcádi Botond: Megalakult a fejlesztési egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./
2007. december 18.
December elsejétől Balázs Attila színművész vette át öt évre a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetését. Az új direktor „Új kezdet a magyar színházban” címmel, az intézményt fenntartó polgármesteri hivatallal közösen szervezett sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy első saját terve egy vidám zenés játék, a Bolondos ünnep, amelynek rendezője maga a társulat. Ebben az előadásban minden színész azt teszi, amit szeret: énekel és játszik. Szeretné elérni, hogy a színházban közvetlenebbek legyenek az emberek egymással. /Pataki Zoltán: Új színikezdet Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2007. december 18.
Megalakulása óta a Kolozsvári Református Kollégium karácsony előtt minden évben hangversenyt rendez a Farkas utcai református templomban. Idén a műsor első felében Csiha Kálmán püspökre emlékeztek énekkel és szavalatokkal. A második részben a karácsonyváró hangulathoz illő darabokat adtak elő. /Nagy-Hintós Diana: Kollégiumi karácsonyi hangverseny. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2007. december 18.
December 15-én tartották a marosvásárhelyi Serafim Duicu Gimnázium által szervezett anyanyelvi vetélkedő körzeti szakaszát, Babos Ibolya tanítónő volt a játékszervező. A verseny győztesei részt vesznek a január 26-án sorra kerülő városi szakaszon, amelyet március 25-én Maros megyei szintű megmérettetés követ. Az országos szakaszon csak olyan gyerekek versenyezhetnek, akik rendszeresen beküldték a Napsugár Szólj szám című rovatában szereplő nyelvi fejtörők megfejtéseit. A vetélkedő lényegét Babos Ibolya tanárnő így foglalta össze: A minden évben sorra kerülő megmérettetés legfőbb célkitűzése a gyerekek önazonosságtudatának erősítése a globalizáció világában. Ezért is választottak mottóul Illyés Gyula idézetét: ,,Nyújtsuk magasra örökségünk szép darabjait, s aztán ne szégyelljük. ” /Nagy Székely Ildikó: ,,Nyújtsuk magasra, s aztán ne szégyelljük” = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./
2007. december 18.
Fodor Sándor írót ünnepelték 80. születésnapján Szászrégenben. A házigazda Demeter József lelkész üdvözölte a marosvásárhelyi vendégeket: Nagy Pál szerkesztőt és Bölöni Domokos írót. A Súrlott Grádics irodalmi kör tagjai nem először jöttek el. Nagy Pál elmondta, Fodor Sándor egészségi állapota miatt nem tudott eljönni, így nélküle ünnepelnek. Nagy Pál felolvasta a Csíksomlyóról indult, a Székelyföldhöz ezer szállal kötődő kolozsvári írót köszöntő írását (Kortársunk: Fodor Sándor), majd elhangzott Fodor Sándor egyik hangulatos anekdotája. Bölöni Domokos írói indulására utalva jegyzete meg: Fodor úrban pártfogóra lelt, nála nem ismer jóhiszeműbb, tisztességesebb embert. A találkozó második részében Nagy Pál az általa szerkesztett Megyünk és örülünk Erdélynek című kötetről szólt. Alig volt olyan magyar költő és író, aki versben vagy prózában ne foglalkozott volna az erdélyi magyarság körében szerzett tapasztalataival. Bölöni Domokos, akinek frissen jelent meg Széles utcán jár a bánat című rövidpróza-kötete, osztatlan elismerést váltott ki felolvasott, Kakukkvilág című friss szatirikus írásával. Ifj. Kovács János Chopin-noktürnje zárta a hangulatos találkozót, amelyről Bölöni jegyezte meg: – Felér egy Fodorúrnak küldött szászrégeni dísztávirattal. /Sárkány Kákonyi Iringó: Sajátos dísztávirat Fodorúrnak, Kolozsvárra. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./
2007. december 18.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház legutóbbi bemutatója után, Federico García Lorca Yerma című darabjának végén adták át a színház alapító tagjainak a Bocsárdi-Angi Gabriella-díjat. Idén az „ősfigurások” Boros Mária színművésznőt részesítették a kitüntetésben. A Bocsárdi-Angi Gabriella-díjat 2005-ben létesítette az a lelkes baráti társaság, amelynek munkája nélkül ma nem beszélhetnénk gyergyószentmiklósi hivatásos, minőségi színjátszásról. A díjjal elsősorban Bocsárdi-Angi Gabriellának, a gyergyószentmiklósi születésű, Sepsiszentgyörgyön játszó, fiatalon elhunyt színésznőnek kívántak emléket állítani. A Bocsárdi-Angi Gabriella-díjat első alkalommal 2005-ben Barabás Árpád színművész, 2006-ban pedig Blénessy Enikő vehette át. /Jánossy Alíz: Kitüntetés Boros Mária színművésznek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./
2007. december 19.
December 21-től Magyarország is tagjává válik az európai szabad mozgást biztosító Schengen-övezetnek, amikor kilenc országgal bővül a szabad mozgást biztosító övezet. Úgynevezett mélységi integrációs szűrőhálót alkalmaz a magyar határrendészet a kishatár-átlépő biztosította jogosítványokkal esetlegesen visszaélő ukrán állampolgárok kiszűrése érdekében. Ez azt jelenti, hogy Magyarország egész területén ellenőrizhetik az úti okmányokat s a tilosban járókat – azaz a 30 kilométeres határ menti sávot elhagyókat – figyelmeztetéssel, pénzbírsággal, végső esetben pedig kitiltással is sújthatják. Az uniós határok átlépése hosszabb időt vesz majd igénybe, mint az eddigi határátkelések. A Szerbiában és Ukrajnában élő magyarok csak a schengeni vízum birtokában léphetnek Magyarország területére. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára úgy nyilatkozott, a magyar állam fenntartja az eddig érvényben lévő ingyenes nemzeti vízumot, amely viszont csak Magyarország területére érvényes. A többi schengeni tagország esetében meg kell vásárolni a 35 euróba kerülő schengeni vízumot. A magyar kormány a kishatárforgalmi engedélyek kibocsátását is felajánlotta, amely jelentős segítséget jelenthet a kárpátaljai és délvidéki magyaroknak. Ennek lényege, hogy a két államban a határ mentén élő ukrán állampolgárok, így magyarok is, a határszakasz két oldalán legtöbb 50 kilométeres sávban az igazolvánnyal átléphessék a határt. Kárpátalján ez Técső, Szolyva, Ilosva határolta vonalig terjed. A vajdasági magyarság képviselői nem éltek ezzel a lehetőséggel, mivel az – szerintük – nemzetiségi konfliktusokhoz vezethet. /Nagy B. István: Bonyolított csatlakozás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./
2007. december 19.
Verespatak múltja, jelene, jövője című vándorkiállítás nyílt december 17-én az Európai Parlamentben (EP). A Becsey Zsolt Fidesz-es és Kónya-Hamar Sándor volt RMDSZ-es EP-képviselő közös projektjeként létrejött kiállítás felvételein bemutatják a bányászati tervek által érintett természeti tájat, annak ma még szinte érintetlen szépségét. Az Európai Bizottság szorgalmazza a cián-technológia bányászati alkalmazásának betiltását az Unió területén, az EP-ben pedig jelenleg is folyamatban van egy azonos tárgyú írásbeli nyilatkozat aláírásgyűjtő akciója. /Vándorkiállítás az EP-ben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./