Az egység és a szolidaritás továbbra is fontos a romániai magyarságnak – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke Marosvásárhelyen azt követően, hogy közzétették az exit-poll eredményeket. Markó kijelentette: ha megvalósult volna a teljes összefogás listája, akkor 4–5 európai parlamenti képviselője lehetne a romániai magyarságnak. Megköszönte azoknak a romániai magyaroknak, akik a szövetségre szavaztak. Markó sok sikert kívánt Tőkés Lászlónak az EP-ben, és azt, hogy valósítsa meg a választási kampányban vállalt terveit. Hozzátette: az biztos, hogy amit az RMDSZ ígért, azt teljesítik. Frunda György, az RMDSZ első helyezett EP-képviselőjelöltje örül annak, hogy Tőkés bejutott az EP-be, mert neki nem az volt a célja, hogy megszerezze a számára mandátumot biztosító szavazatszámot, hanem az, hogy megakadályozza az RMDSZ sikerét az európai parlamenti választáson. Ezért úgy véli, hogy legyőzték a független jelöltet. Utalva arra, hogy a romániai erdélyi magyarságnak 4–5 európai parlamenti képviselője is lehetett volna, elmondta: a református püspök lelkiismerete nem lehet most nagyon nyugodt. /Markó: Továbbra is fontos az egység. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

Egyértelműen az erdélyi magyarság közös győzelméről van szó – mondta az MTI-nek Tőkés László, aki javasolni fogja az RMDSZ-nek, hogy már a jövő héten üljenek közös asztalhoz a romániai magyarság közös jövőjének megtárgyalására. Bebizonyosodott, hogy tizennyolc év alatt nagykorúvá vált ez az erdélyi közösség, amely ezen a választáson európai módon vizsgázott, élt a demokratikus versenyhelyzet adta lehetőséggel – mondta a püspök. Nem vált be, hogy az úgynevezett egység megbontása kudarcot fog eredményezni. Tőkés gratulált az RMDSZ-nek is, amely szerinte nagy mértékben átvette azokat a nemzeti stratégiai alapértékeket, amelyeket a Tőkést támogató erők is belefoglaltak programjukba. „Ez a demokrácia győzelme a magyar politikában, gyökeresen megváltoztatja a romániai magyar politikai és közéletet, új fejezet kezdődik” – hangoztatta Tőkés László. „Győzött a nemzeti önbecsülés a politikai kicsinyhitűség felett, ami nyomasztóan kísérte végig a kampányt a határ mindkét oldalán. Gratulálunk az újonnan megválasztott EP-képviselőknek, akiknek feladata lesz, hogy megteremtsék az önálló erdélyi magyar külpolitikát” – nyilatkozta Németh Zsolt /Fidesz/ képviselő. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára komoly eredménynek tartja, hogy az RMDSZ és Tőkés László egyaránt átlépte a bejutáshoz szükséges küszöböt. /Tőkés: Nagykorúvá vált az erdélyi magyarság! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

Régen volt alkalma a romániai magyarságnak érzelmi-ideológiai hovatartozástól függetlenül annyira őszintén örülni, mint az európai parlamenti képviselőválasztás exit poll felmérésén alapuló eredményhirdetéskor. A magyarság példás önmozgósítás révén bejuttatta mind az RMDSZ-t, mind pedig Tőkés Lászlót az Európai Parlamentbe. Megteremtődött az alap, hogy s megkezdődhet a romániai magyar közélet újrateremtése. Az EP-választások bebizonyították, hogy a romániai magyar közéletben véget ért az egypártrendszer. Történelmi hiba lenne, ha most a felek újabb számháborúba kezdenének. /Csinta Samu: A józanság diadala. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

Az Új Magyar Szó egyik bukaresti szavazókörzetbe kiszállt munkatársait a választások lebonyolításával megbízott személyek akadályozták munkájuk végzésében, megtiltották a forgatást, arra hivatkozva, hogy „napilapnak nem kell filmeznie”. Az ugyanabban az épületben működő, az EP-választások lebonyolítására szánt szavazókörzetnél hasonló akkreditációval nem ütközött akadályokba a forgatás, az újságírók írásos indoklást kértek az akadékoskodó körzeti elnöktől, aki megtagadta ezt. Végül a csendőrség segítségével kitessékelte az ÚMSZ munkatársait a szavazókörzet területéről. A lap a bukaresti választási irodához (BEM) fordult panaszával, ahol elismerték, jogsértést követett el a szóban forgó szavazókörzet bizottsága. /Választókörzeti incidens a maszol. ro operatőrével. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2006 a legjobb évként könyvelhető el Románia történelmében, 2007 gazdaságilag hasonlóként zárul, ha nem lett volna szárazság, a 6 százalék helyett 8,1 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak volna – jelentette ki Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter. A miniszter szerint a kolozsvári repülőtér kiépítése várhatóan az egész térségre kedvező hatást fog gyakorolni. Országos szinten a 6 százalékos infláció mellett, a külföldi befektetések terén 7 milliárd eurós gyarapodás észlelhető. A 2008-as költségvetésben az oktatásra 2008-ban 26,4 milliárd lej jut az idei 21,2 milliárd helyett. Az egészségügy 20 milliárdot kap, szemben az idei 15,7 milliárd lejjel. A mezőgazdaság támogatása 12,8 milliárdra nő, a 2007-es 10,5 milliárd lej helyett. /Tamás András: Nagyobb költségvetés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Díjkiosztót és programbemutatót is tartottak a Hargita Háló Nyílt Napok konferencián Csíkszeredában. A rendezvényen jelen levő Winkler Gyula távközlési miniszter bemutatta a szaktárca Tudásalapú Gazdaság programját. „A Tudásalapú Gazdaság programnak és a Hargita Hálónak közös vonásai vannak, hiszen mindkét program alapjául ugyanaz az elképzelés szolgált: csökkenteni a digitális szakadékot, amely tapintható és érezhető a város és a falu között” – nyilatkozta Winkler Gyula. A programba bevont 255 romániai településből 118 település erdélyi. „Ez év végéig a programba bevont települések elektronikus hálózatai elkészülnek, működőképessé válnak. Ennél sokkal fontosabb a tartalom és a hozzáadott érték, ugyanis bekapcsolódik a vidék is az információs társadalomba, és ezáltal megnő ezen közösségek versenyképessége” – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. /”Csökkenteni a digitális szakadékokat” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Ahol magyar él, ott Ady szelleme ma is él és összeköt – mondta Cseke Attila államtitkár a költő születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen november 22-én, a Bihar megyei Székelyhídon. Kifejtette: „A magyar irodalom már tudja: nincs olyan, hogy kisebbségi. Csak olyan van, hogy magyar! Ha mástól nem akarunk, hát tanuljunk az íróktól és költőktől. ” /Az Értől az Óceánig. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Lelkesedéssel üdvözölte a közönség a IV. Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó gálájának valamennyi fellépőjét. Az Ördögtérgye Néptáncegyüttes és Egyesület szervezte fesztiválra Küküllő-vidéki falvakból érkeztek hagyományőrzők. /Rostás-Péter Emese: Csávásiak, tükör által. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./ A rendezvény sikeresnek mondható, nyilatkozta az Ördögtérgye Egyesület és tánccsoport által a kolozsvári Diákművelődési Házban szervezett november 24-i népdal- és néptánctalálkozón Stanik Bence sajtófelelős. Remek hangulatot teremtett a Szászcsávási Cigányzenekar, este a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Csávási ballada című műsorát mutatta be. /Nánó Csaba: „Városi” néphagyomány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Erdővidék szinte valamennyi településén Tőkés László győzött, az RMDSZ erejéből legjobb esetben is csak arra futotta, hogy megközelítse a független jelölt népszerűségét. A Barót város három körzetében leadott 2076 voksból 1350-et Tőkés László szerzett meg, az RMDSZ-nek 502-t sikerült gyűjtenie, a többi pedig a román pártok között oszlott meg. Köpecen, Miklósváron, Felsőrákoson, Bibarcfalván és Bodosban összesen 853-an támogatták a püspököt, a szövetséghez viszont csak 436-an maradtak hűek. /Hecser László: Tőkés győzött Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

A magyar kormány és két magyarországi ellenzéki alakulat, a Fidesz és az MDF képviselője az Országgyűlés november 26-i ülésén napirend előtt gratulált a romániai választáson mandátumot nyert új magyar európai parlamenti (EP) képviselőknek. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint az EP-választáson a nemzeti önbecsülés győzött a kishitűség és az ehhez kapcsolódó széles körű vádaskodás felett. Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke elmondta: a párt EP-delegációja kész folytatni és megerősíteni az eddig kialakult eredményes együttműködést az RMDSZ európai parlamenti képviselőivel, rámutatva: „egyedül az RMDSZ józan és kiegyensúlyozott politikája hozott eddig sikereket a romániai magyarok számára”. /Nagy B. István: Magyarországi üdvözlet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke a vele készült interjúban hangsúlyozta: „Paradox, de az RMDSZ-t tulajdonképpen Tőkés László és Orbán Viktor vitte be az EP-be azzal, hogy versenyhelyzetet teremtettek, és olyan üzenetet fogalmaztak meg, amely a teljes mozgósítást célozta. ”Szinte bizonyosak voltak abban, hogy Tőkés Lászlónak a támogatottsága elég nagy, a mandátum megszerzéséhez biztosan elég. Azonban a kampány utolsó időszakában, amikor a választási megfigyelőket megpróbálták kiszorítani, attól féltek, hogy esetleg csalnak. Nagyon sok helyről kaptak olyan bejelentést, hogy a választási törvényt megszegték, azonban ez nem volt elég erős ahhoz, hogy lenyomja a Tőkés László támogatottságát. Románok is szavaztak Tőkés Lászlóra. Iasi megyében 1300-an támogatták a püspököt, míg az RMDSZ 130 szavazatot kapott, Vrancea megyében pedig 850-en voksoltak Tőkésre, míg az RMDSZ-re talán tizedannyian. Már november 25-én, vasárnap este bejelentette Tőkés László, hogy meghívja az RMDSZ-t az erdélyi magyarság sorskérdéseiről és a brüsszeli képviseletről való egyeztetésre, de ezt visszautasította az RMDSZ. /”Mi teremtettünk versenyhelyzetet” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Márton Árpád RMDSZ-frakcióvezető szerint a választási eredmény egyik oka két sajtóorgánum, „amelyik az elmúlt egy hónapban átalakult kampányszórólappá. Az egyiket úgy hívják, Háromszék, a másik a Krónika. ” A Krónika munkatársa cáfolta: a Krónika nem foglalt állást a választási versenyben. Márton Árpád szerint a másik ok, hogy Sepsiszentgyörgyön és Erdővidéken a Magyar Polgári Szövetségnek és a Székely Nemzeti Tanácsnak nagyon aktív, ügyesen mozgó csapata van, lejárató kampányt folytattak. A képviselő az ilyen módszereket soha nem tudta elfogadni. Azt állította, hogy plakátjaik eltűntek, miközben őket vádolták plakátletépéssel. Az újságíró emlékeztetett: azt mondták, hogy Tőkésnek semmi esélye, az egyedüli, amit elérhet, hogy ne jusson be az RMDSZ. Márton Árpád szerint nem igaz, hogy a más véleményen lévőknek nincs helyük az RMDSZ-ben, ő az erkölcsös politikának a híve. Az RMDSZ kezdeményezésére kizárták a Magyar Polgári Egyesület Bihar és Szatmár megyei választási megfigyelőit, Márton Árpád szerint ez törvényen alapuló döntés volt. /Gazda Árpád: Túl a szavazathozamon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Tőkés László európai parlamenti képviselő leszögezte, sohasem a tisztségtől, a rangtól tette függővé a munkáját, mindig szolgálni akart. Lehetőleg már a jövő héten Brüsszelben akar lenni, az adminisztratív ügyek intézésére. A mostani európai parlamenti választás szerinte sikertörténet. A demokratikus választási versenyhelyzet rendkívüli mozgósító erővel hatott. Az RMDSZ vezetői úgy vélekednek: közös listaállítás esetén a magyarság akár négy vagy öt képviselői helyet is szerzett volna. Tőkés ezt cáfolta: az RMDSZ a márciusban leadott támogató aláírások számához képest mintegy 70 ezerrel kevesebb szavazatot gyűjtött össze, ő pedig mintegy 30 ezerrel többet, mint amennyi támogató aláírása volt. Az RMDSZ nem tudja reálisan nézni a valós helyzetet. Tőkés László november 25-i, vasárnapi javaslatára, miszerint vegyék fel újra a tárgyalás, a párbeszéd fonalát, az RMDSZ részéről visszautasítás volt a válasz. Az Európai Parlament néppárti frakciójában ott lesz két volt vetélytársa, Frunda György és Sógor Csaba szenátor is. Ha a szabad demokrata Szent-Iványi István és a szocialista Tabajdi Csaba adott esetben együtt tud működni az EP-ben a fideszes Gál Kingával és Szájer Józseffel, akkor Erdély érdekében példát kell venni róluk. /Rostás Szabolcs: Megbukott az egypártrendszer. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Tőkés László püspök, független EP-képviselő köszönőlevelet küldött Wilfrid Martensnek, az Európai Néppárt elnökének a választási kampányban nyújtott segítségéért. A püspök Orbán Viktornak, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökének, az Európai Néppárt alelnökének is megköszönte a korteshadjárat során nyújtott segítségét. A püspök felhívta a figyelmet, hogy a volt miniszterelnök nem pártpolitikai alapon érkezett Erdélybe, hanem nemzetpolitikai alapon. Konkrét ügyekben mindenképpen együtt szeretne működni az RMDSZ-el, hangsúlyozta Tőkés. /Tőkés gratulál és bírál. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Makkai János, a Népújság főszerkesztője újra hitet tett az RMDSZ mellett, mondván, a román szavazók közönyének köszönhető, hogy Frunda György, Sógor Csaba és Tőkés László Brüsszelbe igazolhat át. Cáfolta, hogy a versenyhelyzet mozgósítóan hatott volna a magyarok szavazókedvére. A Tőkés Lászlót támogatók pozícióját gyengíti, hogy Tőkés László Brüsszelből legfeljebb csak távirányító lehet, így majdhogynem súlytalanná válnak. Makkai szerint az RMDSZ szidalmazása helyett programokkal kell befolyást szerezniük. Az RMDSZ-t illetően Markó Bélának igaza van, most a mérlegelésé az idő, írta Makkai. /Makkai János: Túl az ünneplésen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

Az Eckstein-Kovács Péter szenátor vezette Szabadelvű Kör RMDSZ-platform közleménye szerint ahhoz, hogy az erdélyi magyarok a 2008-as megmérettetésen is sikert arassanak, belső választásokat kell szervezni az erdélyi magyarság körében, és az eredmények függvényében létre kell hozni egy olyan entitást, amelyik győztesként kerül majd ki a jövő évi választásokon. A Szabadelvű Kör azt javasolja: a magyar képviselők egyenként csatlakozzanak az EP főbb politikai csoportjaihoz. Aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy mind az RMDSZ-es EP-képviselők, mind a Fidesz-támogatta Tőkés László ugyabba a politikai családba, az Európai Néppártba (EPP) fognak tartozni. Az RMDSZ mostani sikere nem jelentheti a szövetségen belüli radikális reform elodázását, érvényesülni kell a politikai pluralizmusnak. /Együttműködésre szólít fel a Szabadelvű Kör. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

A helyi tanácsnak kell eldöntenie, ki vezeti majd Nagyváradot a 2008-ban tartandó helyhatósági választásokig. Petru Filip jelenlegi polgármester ugyanis EP-képviselő-jelöltként a harmadik volt a Demokrata Párt listáján, így biztos helye van Brüsszelben. Mivel a nyár elején tartandó helyhatósági választásokig hat hónap van, nem írnak ki időközi választásokat, hanem a tanács dönti el, hogy a két alpolgármester – az RMDSZ-es Biró Rozália és a demokrata párti Mihai Groza – közül kit jelöl a tisztségre. Az RMDSZ azt szeretné, ha Biró Rozália töltené be az ideiglenes polgármesteri tisztséget. /Pap Melinda: Ki lesz a nagyváradi polgármester? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

A Magyar Tudományos Akadémia más, társadalomkutatásokra szakosodott szervezetekkel közösen Kárpát Panel 2007 elnevezéssel nemrég tette közzé a Kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzetével foglalkozó kutatás eredményeit. A budapesti Bayer Zsolt útszéli hangon szedte le a keresztvizet a budapesti és az erdélyi szociológusokról, amiért azt állapították meg, hogy az erdélyi magyarok többsége mind a magyar, mind a román nemzet részének tekinti magát. A lap munkatársa megmagyarázta az elfogultság sötétjében levő Bayer Zsoltnak, hogy a kutatás szerint az erdélyi magyarok 65 százaléka nem románnak, hanem romániainak tartja magát. A kutatás egyik vezetője, Veres Valér szerint az „ember identitása rétegzett”, „így kapcsolja egybe az erdélyi magyarság a magyar nemzethez tartozást, vagyis a magyarságát a román nemzethez tartozással, tehát a romániaisággal. Ez utóbbinak az egyik fő meghatározója a terület, illetve az állam, azaz az állampolgárság. “ /Székedi Ferenc: Körkép, kocsmákkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

A Slágeróra 2001 novembere végén indult útjára a Kolozsvári Rádió ultrarövid hullámán, a 95,6 MHz-es frekvencián. Az évfordulót ünnepi héttel teszik emlékezetessé a műsor vezetői. Az öttagú szerkesztőcsapat örömmel osztotta meg Slágerórás élményeit. A zene mellett élő lapelőzetest adnak, együttműködnek három kolozsvári újsággal, a Szabadság és Krónika napilapokkal és az Erdélyi Napló hetilappal. /Butyka Anna: Slágeróra, hat éve a 95,6 Mhz-n. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Nemrég ért véget a Lakiteleki Filmszemle, a Kistérségi és Kisközösségi Televíziók VIII., Radványi Géza emlékezetére megrendezett szemléje. A gyergyószentmiklósi Rubin Stúdió tavaly három díjjal tért haza, az idén két, versenyprogramba beválasztott filmből az Egyik szeme sír, a másik nevet című, Remete hétköznapjait bemutató filmmel nyertek kategória-díjat, és a hozzá járó 200 000 forintot. Az alkotásban, így a sikerben is osztozik Daczó Katalin szerkesztő-rendező, Berszán-Árus György stúdióvezető-operatőr és Elekes Zsolt operatőr, valamint Simon Zoltán vágó. A gyergyószentmiklósi Rex Video Stúdió csapata Zsigmond Attila, Bíró Zoltán és segítőjük, Bajna György is örvendhet, nekik a huszonkilenc tagú zsűri Műhely-díjat adott át 300 000 forint kíséretében. Mindkét csapat ígérte, módot keres arra, hogy a nyertes filmek a tévé képernyőjén át eljussanak a gyergyói házakba is. /Balázs Katalin: Díjat hoztak a gyergyói stúdiók. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./

Egy év telt el azóta, hogy Nagy Koppány Zsolt megnyerte az aradi Irodalmi Jelen folyóirat regénypályázatát a Jozefát úr, avagy a regénykedés című művével, november 24-én Kolozsváron bemutatták Nagy Koppány Zsolt Nagyapám tudott repülni /Magvető Kiadó, Budapest/ című novelláskötetét. A Magvető sorozatot indított fiatal prózaírók támogatására, két erdélyi szerző könyve került a sorozatba az egyik Nagy Koppányé, a másik egy Vida Gábor kötet. /Varga Melinda: A bérolvasás titkai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke (PRM) bejelentette, hogy a szenátus tagja marad. Szerinte meghamisították az európai parlamenti választásokat. Ezt azzal támasztotta alá, hogy bejutott az EP-be két RMDSZ-es képviselő és Tőkés László, miközben a román nemzeti erőket képviselők közül senki. Úgy vélte: Nicholas Taubman amerikai nagykövet műve, hogy olyan terroristák, mint Tőkés László és azok a képviselők, aki azt merték kérni, hogy a magyar nyelv is hivatalos legyen Romániában, bejutottak az EP-be. C. V. Tudor bejelentette, levelet fog írni George W. Bushnak és Condoleezza Rice-nak, hogy hívják vissza Taubmant, mert ha a nagykövet egy éven belül nem megy el, Románia föderális állammá fog válni. Továbbá hitványnak nevezte Taubman nagykövetet, aki szerinte nevetségessé teszi a zsidó fajt. /Vadim Tudor: nem mondok le. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Az RMDSZ elégedett az európai parlamenti választásokon elért eredményeivel: ez egyben csattanós válasz mindazoknak, akik az RMDSZ 5% alatti teljesítményét vetítették előre, de azoknak is, akik meg is tettek mindent azért, hogy a szövetség ne érje el a bejutási küszöböt – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtótájékoztatóján. Úgy értékelte, az erdélyi magyarság jelentős többsége továbbra is az RMDSZ-t, az egységes politikai képviseletet támogatja. Az RMDSZ jó szereplése a felelős magatartásnak köszönhető – mutatott rá Markó Béla. Az RMDSZ elnöke egyben jó munkát kívánt Tőkés László független jelöltnek, hogy be tudja mindazt tartani, amit a kampányban ígért, és hogy össze tudja hangolni egyházi és európai parlamenti tevékenységét. Markó a népszavazásról szólva kijelentette, hogy az államelnök túlfeszíti a húrt a kétfordulós, egyéni körzetes választási rendszer erőltetésével, nem ért egyet azzal, hogy egy olyan rendszert kényszerítsenek az országra, amely azzal jár, hogy, két-három párt marad a parlamentben. /Az erdélyi magyarság jelentős többsége továbbra is az RMDSZ-t, az egységet támogatja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./ „Meg kell néznünk, hogyan biztosítjuk az RMDSZ és a romániai magyarság egységét a következő választásokon, és ennek érdekében azokkal ülünk le tárgyalni, akikkel ez megvalósítható” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. „Már-már azt kezdtem hinni, hogy a Fidesszel kell a továbbiakban egyeztetnünk, hiszen az állt Tőkés László mögött az ő kampánya során” – mondta. „Tőkés László kiadott közleményében párbeszédet kér az RMDSZ-szel, de ugyanabban a közleményben posztkommunista pártnak nevezi a szövetséget” – állapította meg Markó. /M. L. : Elemez az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

A helyhatósági vagy parlamenti választások esetén a tét is más volt, érdemes elvégezni egy összehasonlítást. Az abszolút számokból kiderül: mintegy 175 ezerrel kevesebben voltak szavazni erdélyi magyarok a hét végén, mint 2004-ben. Azért volt most kiemelkedően magas a magyar részvétel (a román pártok szavazótáborához viszonyítva), mert ez a választás az RMDSZ és Tőkés László között érzelmi és fontossági problematikával rendelkezett. A román pártoknál ez a tét hiányzott. A választáson látható volt, Tőkés László olyan szimbólum, ami választási szempontból még mindig hatékony és igény van rá. Kérdés marad, miként nyit majd az RMDSZ a 175 769 szavazó irányába, akik most Tőkés Lászlóra adták le voksukat. Az RMDSZ-re 1990-ben 991 601-en szavaztak, megszerezték a szavazatok 7,23 százalékát. A további évek szavazási eredményei: 1992-ben 811. 290 /7,46 %/, 1996-ban 812. 628 /6,87 %/, 2000-ben 736. 863 /6,8 %/, 2004-ben 628. 125 /6,19 %/, 2007-ben 262. 929 /5,52 %/. /Fazekas Zoltán: Egy „sima győzelem” sarokszámai. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Tőkés László EP-képviselő nyilatkozatában köszönetet mondott mindazoknak, akik szavazataikkal európai parlamenti képviselővé választották, továbbá a megválasztatását támogató szervezeteknek és személyiségeknek, egyházának, valamint a Szilágyi Zsolt vezette kampánycsapatnak. Megválasztatását az erdélyi magyarság közös győzelmének tekinti. Nem lett igazuk azoknak, akik a magyarság megosztásáról, valamint a magyar európai parlamenti képviselet létrejöttének kudarcáról jósolgattak. Orbán Viktor politikai tisztánlátását igazolták az eredmények. Az EP-választásokon az erdélyi magyarság politikai nagykorúságáról tett bizonyságot. A választás véget vetettek az RMDSZ által megtestesített romániai magyar egypártrendszernek. Ezzel az ún. Markó-doktrína is megdőlt, melynek értelmében az erdélyi magyar közösség azonos volna az RMDSZ-szel. Tőkés László elsőrendű feladatának tekinti Románia tényleges integrációját, Erdély európai integrációját a romániai magyarság közösségi önrendelkezése, Székelyföld területi autonómiája – a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján. Önvizsgálatra, megújulásra van szükség, valamint a 2008. évben sorra kerülő választásokra tekintő összefogásra, ezért javasolja a 2007. szeptember 6-án félbeszakadt tárgyalások újrakezdését, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum megalakítását. /Tőkés László EP-képviselő: Nyilatkozat az európai parlamenti választások tárgyában. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 28./

Jó tucatnyi esztendővel ezelőtt hallotta először az újságíró: a szekuból kinőtt hírszerzők célja, hogy a Nemzetmentési Frontból kifejlődő két nagy párt létezzen Romániában és ezek felváltva kerüljenek hatalomra. Ehhez azonban fel kell számolni a történelmi pártokat, a nacionalistákat fel kell osztani kisebb csoportokra, az RMDSZ pedig jó lesz dísznek a hatalom kalapján. Akkoriban csak megmosolyogták ezt, mert e tervhez egy akkor másod-, harmadrendű politikusnak, Traian Basescunak a nevét kapcsolták. Abban az időben éppen a parasztpárt került hatalomra, a liberálisok is mindinkább erősödtek, C. V. Tudor és a nagy-romániások pedig népszerűségük csúcsán voltak. Aztán előbb eltűntek a süllyesztőben a keresztény-demokrata parasztpártiak. Lejáratásukhoz, nem kis mértékben, az akkori szállításügyi miniszter, Traian Basescu járult hozzá. Később a liberálisokat szerette volna besorjázni a demokrata pártiak közé, de ennek Calin Popescu-Tariceanu állt ellent. A két párt összeboronálására még Teodor Stolojannal, Tariceanu elődjével egyezett meg, azonban Tariceanu került a pártelnöki, s ezzel a miniszterelnöki székbe. Igaz, azzal az ígérettel, hogy néhány hónap múlva visszalép. Tariceanu azonban nem mondott le a kormányfői tisztségről. És ezzel megkezdődött a harc az időközben államfői bársonyszékbe került Basescu és a kormánypalotába magát befészkelő Tariceanu között. Megindították a kormány tagjai ellen a lejárató hadjáratot, Tariceanut ez sem zavarta. A cél megmaradt: két pártnak váltakozva kell kormányoznia, egy darabig Traian Basescu elnöksége alatt. Ezt nem tudták elérni a régi választási törvény szerint, ezért új választási törvényt hoztak létre. Tariceanu azonban s előbb lépett és elfogadtatott a kormánnyal egy új, nemcsak két párt parlamenti jelenlétét biztosító választási jogszabályt. Az államfőnek nem maradt más hátra, mint, hogy lejárassa a parlamentet és népszavazást rendezzen egy közvetlen választásért. /Román Győző: Egy vezér, két párt, egy nemzet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 28./

A magyar és német tagozatra vonatkozó 2007-es adatokat ismertette a Babes–Bolyai Tudományegyetem sajtótájékoztatóján Magyari Tivadar rektor-helyettes és Wolfgang Breckner, az Akadémiai Tanács elnökhelyettese. A BBTE nem csak az ország legnagyobb egyeteme, hanem az uniós területen is az egyik legjelentősebb felsőoktatási intézményként tartják számon: 21 karon mintegy 100 szak és 150 mesteri program között választhatnak a diákok. Ezek közül 59 a magyar, míg 16 a német tannyelvű szakok száma. A bolognai rendszert valószínűleg a következő tanévre véglegesítik. A doktori képzésben újdonságok vannak: idén doktori iskolává vonták össze az összes szakot, így összesen 3490 doktorandusza van az egyetemnek, ebből 621 tanul nappali tagozaton, ösztöndíjjal. Magyari Tivadar rektor-helyettes a magyar szakok kapcsán kiemelte: a BBTE-n több mint 7 200 magyar diák tanul anyanyelvén. Az utóbbi tíz évben folyamatosan növekedett a magyar diákok létszáma, a magyar tagozatos diákok aránya is nőtt a BBTE-n belül, az 1997-es 18 százalékról a mostani mintegy 27 százalékra. Az oktatók között majdnem 300 főállású magyar oktató van, ez még mindig kevés. Több doktorandusz vesz részt az oktatásban, ezért fiatalodott a magyar tanári kar is. „Ezekben a napokban 16 magyar tagozatos állást hirdettünk meg. Évente mintegy másfélszáz vendégtanár érkezik Magyarországról is tanítani, közöttük vannak olyanok, akik az illető karok díszprofesszori címét is megkapták, mint például Nemes Nagy József, az ELTE tanszékvezető professzora, aki a földrajzon, szociológián és a közgazdasági szakokon is tanít, mint a regionális tudomány szakértője. Az egyetem állandó vendégtanára Bokros Lajos pénzügyi szakember, a BBTE díszdoktora, akit számos nyugati egyetem is meghívott. ” „Nyolc-tíz közös kutatóprogram folyik a magyar tagozat és magyarországi egyetemek között, ezek jó része már EU-s alapokból, amit a kollegák közösen pályáztak meg. Erősítjük a mérnöki szakokat, és a meglévő szakokon igyekszünk egyre gyakorlatibbá tenni a képzést, mert a diákok ezzel még mindig elégedetlenek – szerintem joggal. Jövőre földméréstan, hotel menedzsment, mérnöki geológia és televízió szak is indul magyarul” – mondta el Magyari Tivadar. /S. B. Á. : Jövőre véglegesítik a bolognai rendszert. 18-ról 27-re növekedett a magyar diákok aránya a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Az évtized végéig vadonatúj épületegyüttes állhat Bihar megyében a székelyhídi Petőfi Sándor Gimnázium, Érmellék legnagyobb magyar középfokú oktatási intézménye rendelkezésére. A tervek szerint 2008 nyarán átadják az új iskolát. Hegyesi Viktor, az iskola igazgatója közölte, az épület 22 tantermes szárnyának felépítését a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól felvett hitelből fedezi. A Petőfi Sándor Gimnázium 5–12. osztályos diákjai jelenleg életveszélyes körülmények között tanulnak. /Gyergyai Csaba: Kastélyból iskolába készülnek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

Tizenkét magyar is szerepel a leggazdagabb románokat rangsoroló Capital Top 300-ban. Látványos változásokon ment át a Capital című gazdasági-pénzügyi hetilap által összeállított, a 300 leggazdagabb romániai üzletembert rangsoroló toplista. 2006-ban mindössze két dollármilliárdosa volt az országnak, addig idén az első tíz helyezettnek van legalább egymilliárdos vagyona. A tavaly még 800 millió dolláros vagyonnal rendelkező Dinu Patriciu vagyona egyetlen év alatt 3,1-3,3 milliárdra ugrott: sikere titka a Rompetrol eladása. Harmadik helyről ugrott a másodikra Gigi Becali futballmágnás: vagyona egyetlen év alatt megháromszorozódott, elérve a 2,8-3 milliárd dollárt. Ion Tiriac 1,5 milliárdról 2,2-2,4 milliárdra duzzasztotta vagyonát, a tavalyi második helyről így is a harmadikra csúszott le. Akárcsak tavaly, tizenkét romániai magyar vállalkozó is felkerült a 300-as listájára. A 2006-os rangsoroláshoz hasonlóan a nagyváradi székhelyű RCS&RDS telekommunikációs vállalat tulajdonosa, Teszári Zoltán a leggazdagabb romániai magyar: egyetlen év alatt sikerült közel egymilliárd dollárral gyarapítania tavaly még 220-230 millió dolláros vagyonát. Miközben 2005-ben a nyolcadik, 2006-ban a negyedik helyen álltak a romániai magyar vállalkozók rangsorában, idén a másodikra futott be Fodor Zsolt és felesége, Silvia, a kolozsvári székhelyű Euro GSM tulajdonosai, vagyonuk a tavalyi 45-50 millió dollárról 120 millióra nőtt. A harmadik helyre sorolt Mudura Sándor vagyona is jelentősen gyarapodott, eléri a 100 millió dollárt. A nagyváradi üzletember a Lotus Plázát működtető Plaza Invest vállalat többségi tulajdonosa. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor vagyona 53-54 millióról 81 millióra bővült Eladta Hungastro-részvényeit, a befolyt összeget pedig a tulajdonában levő cégek tőkeemelésére fordította, és folytatta ingatlanpiaci, tőzsdei és befektetési alapi beruházásait. 60 millió dollár maradt a kolozsvári Urasi Béla vagyona, miközben a szintén kincses városi Pászkány Árpád üzletember vagyona 35-40 millióról 50-55 millióra bővült. A következő három helyen háztartási gépek forgalmazásával foglalkozó kézdivásárhelyiek tudják magukénak. A Cosmo üzletláncot működtető Primex cég tulajdonosa, Bába György 42-46 millió dolláros vagyonnal rendelkezik, a tavalyi 38-39 millióhoz képest. A Domo üzletláncot együtt útnak indító Szarvadi Lóránd és Hegedűs Ferenc vagyona a 2006-os szinten maradt. Szarvadinak és feleségének, Zsuzsannának 40, míg Hegedűsnek 32 millió dollárja van. László Jánosnak, a székelyudvarhelyi Impar cégcsoport, illetve a Küküllő Szálloda tulajdonosának a tavalyi 20–21 millió dollárról 31 millió dollárra gyarapodott vagyona, miközben a csíkszeredai Kurkó János Györgynek változatlanul 23 millió dollár maradt. Szintén a tavalyi szinten maradt Kovács Zoltán temesvári üzletember különböző sajtóorgánumok, nyomdák, reklámcég működtetése és ingatlanberuházások révén megszerzett 19-20 millió dolláros vagyona. /Bálint B. Eszter: Már tízen dollármilliárdosok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

Idén, mióta Románia az Európai Unió tagja, 2288 egészségügyi alkalmazott döntött úgy, hogy külföldön vállal munkát, közülük 339 orvos, 1835 asszisztens és 54 más felsőfokú végzettségű egészségügyi dolgozó. Hargita megye is jelentős szakorvoshiánnyal küszködik, de ennek oka nem egyértelműen az elvándorlás. A romániai kórházak 43 százaléka nem rendelkezik elegendő szakorvossal. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter inkább azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy az utóbbi időben egyre több magyarországi orvos és asszisztens jön Romániába dolgozni. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója elmondta: már ők is keresnek Magyarországon olyan orvosokat, akik idejönnének dolgozni. Elsősorban azokat hoznák haza, akik innen telepedtek ki. – Székelyudvarhely az egyetlen olyan városa Hargita megyének, ahol nem lehet szakorvoshiányról beszélni. /Forró-Erős Gyöngyi: Orvosvándorlás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./