Prágától Phnompenig egyben közös volt a kommunista diktatúra, a módszeres és sokszor kegyetlen elnyomásban. Ennek állítanak emléket több volt kommunista országban a diktatúrák múzeumai. Kambodzsában nincs olyan család, amelyik ne gyászolná valamelyik rokonát. Három évtizeddel ezelőtt, az akkor hétmilliós országban kétmillió embert megöltek a maoista vörös khmerek. Eddig 380 kivégzőhelyről tudnak, és 19 ezer tömegsírt találtak. A meggyilkoltak emlékére 80 helyen állítottak emlékművet. Tuol Szleng vagy más néven a 21-es számú biztonsági börtön Phnompenben, Kambodzsa fővárosában valaha középiskola volt. A vörös khmerek rémuralma idején, 1975-től 79-ig a kínzások és a tömeggyilkosságok egyik színhelye. A vietnami hadsereg szabadította fel a Tuol Szlenget 1979-ben. Hatezer fotót találtak. A vörös khmerek előszeretettel fényképezték áldozataikat. Kínzás előtt és kínzás után. Dokumentálták a vallatások „eredményeit” is. A Tuol Szleng ma múzeum. Egy évvel a vörös khmerek hatalmának megdöntése után, 1980-ban nyitották meg. Minden úgy maradt, mint amikor a vörösök elhagyták az épületet. A gyilkosokat és irányítóikat azóta sem vonták felelősségre, a vörös khmer utódpárt ma kormányképes erő Kambodzsában. Phnompentől 15 km-re 18 emeletes sztúpa állít emléket annak a 15-20 ezer embernek, akiket ott kivégeztek. Minden tartományban volt „gyilkos mező”, kivégzőhely. A vörös khmereknek mindenki gyanús volt. Elég volt például szemüvegesnek lenni, hogy valakit kivégezzenek. Romániában nem a fővárosban áll az emlékezés központja. Az ukrán határon, Máramarossziget egykori börtönében működik a „helyi Terror Háza”. Még 1993-ban határozták el, hogy létrehozzák a múzeumot, itt, a kommunista Románia 230 „gulágjának” egyikében. Itt halt meg a magyar szempontból dicstelen, a románok számára demokrata Iuliu Maniu 1953-ban. Cellája épp úgy nyitva áll a látogatók előtt, mint az egyik legjelentősebb román történészé, Bratianué. Ő szintén itt, szintén fogságban halt meg. Az első és második emeleten kínzókamrák, mindenfelé a megtorlások, kitelepítések emlékei, tárgyai. Évtizedekig elhallgatott eseményekre csodálkozhat rá a látogató. Ki hallott a Kárpátokban hosszú évekig működő 20-40 fős ellenálló csoportokról? A női internálótáborokról? A kronologikus rendben megemlékeznek a 80-as évek műemlékrombolásairól és a vérbe fojtott eseményekről. Az 1977-es zsil-völgyi és az 1987-es brassói munkáslázadásról. Külön termet szenteltek az 1956-os magyar forradalomnak. Az 1944-es Varsói Felkelés Múzeuma is egy százéves épületben kapott otthont. A lengyelek fő témája a nácik elleni, de a szovjetek által cserbenhagyott felkelés, néhány szoba pedig bemutatja a szocialista Lengyelország életét is. Az elesett ezreké a múzeum Szabadság Parkja. A 156 méter hosszú Emlékezés Falán már több mint hatezer név sorakozik. A múzeumon belül működik a náci támadás idején Varsót vezető Stefan Starzynskiről elnevezett intézet, ahol az oktatási-kutatási munka folyik. Prága belvárosában, néhány lépésre a Vencel tértől 2001-ben nyílt meg a Kommunizmus Múzeuma. Az 1948-as kommunista hatalomátvételtől az 1989-es bársonyos forradalomig, a Lenin-szobroktól a berlini falig látható Csehszlovákia és a szovjet blokk II. világháború utáni vörös korszaka. (Forrás: Heti Válasz) /Múzeumba zárt kommunizmus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Együttes ülést tartott a korábbi Madéfalva községet alkotó három új község Csíkcsicsó, Madéfalva és Rákos tanácsa a madéfalvi kultúrház kistermében. Az ülésen Csák László, az OTP Consulting vezetője bemutatta az év első felében várhatóan elinduló uniós vidékfejlesztési programot. Becze István, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke bemutatta a vidékfejlesztési program keretében meghirdetésre kerülő Leader térségek alprogramban rejlő lehetőségeket. A polgármesterek közös elképzeléseikről, terveikről számoltak be. /Társuló felcsíki községek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

Az egy főre eső nemzeti össztermék (GDP) szempontjából országos szinten Háromszék megye a 14–15. helyen van, ami nem rossz. Átlagfizetések szempontjából a 35–36. helyen van, és ez viszont már nem jó, adott tájékoztatást Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke. Az önkormányzatok tavaly rekordméretű összeget kaptak a kormánytól, főleg beruházásokra. Összesen 670–700 milliárd lej értékben újítottak fel a megyében százhét iskolát. 45 milliárd jött csak vízvezetésre. Két-három évvel ezelőtt évente 2,3–3 milliárd lejt kaptak egy esztendőre. Minden önkormányzat elindított két-három nagy projektet. Ezt kellene valahogy összefogni. Van javítanivaló Hargita és Kovászna megye között az együttműködésben, egyeztető fórumot kellene létrehozni. A két megye közösen dolgozza ki a hulladékkezelési tervét. További közös terveket lehet kell kidolgozni, például: székelyföldi filharmónia megteremtése, színházak, intézmények közötti együttműködés, egyetemek közötti együttműködés. Háromszéknek óriási problémája a tulajdonviszonyok rendezetlensége, addig uniós pénzről nem is lehet beszélni. Létrehozták a gazdaság- és térségfejlesztési egyesületet (Adetcov), amely idén megkezdi tevékenységét. Idén kezdi el működését a Kovászna Megyei Turisztikai Egyesület is. További nagy programok: Sugásfürdő felújítása, Kovászna város infrastruktúrájának rehabilitálása, ipari park létesítése. Fontos a sepsiszentgyörgyi fejlesztési pólus, mert félő, hogy Brassó elszívja a munkaerőt. A parlagon maradt mezőgazdasági területek ügyében alternatív növénytermesztésre terveznek egy tanácsadó céget. A kistermelők esetében a megoldás a termékértékesítési szövetkezet. /Farcádi Botond: Összehangolt fejlesztés szükséges (Beszélgetés Vajda Lajossal, a Kovászna Megyei Tanács alelnökével). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8., folyt: jan. 9./

Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke a magyar utcafeliratok helyzetével kapcsolatban elmondta: november elején három kérést nyújtottak be a Nagyvárad Polgármesteri Hivatalába. Az egyikben arra kérik a városvezetőséget, hogy az általuk is megszavazott határozatot – miszerint az utcanévtáblákra ki kell írni az út, utca, tér stb. feliratokat – tartsák be és léptessék életbe. Másik kérésük: nevezzék el Rhédey grófról a Balcescu parkot, hiszen ő adományozta azt a városnak. A harmadik: magyar személyiségekről elnevezett utcák számának növelésére ösztönözték a városatyákat. A három kérvényükből csak az elsőre érkezett válasz, mely szerint a polgármesteri hivatal felszólította az illetékes szakbizottságokat, hogy mérjék fel a helyzetet, miképpen lehet megvalósítani a táblák kihelyezését. A többi beadványukra nem kaptak választ. Nagy elmondta, hogy december közepén személyesen találkoztak Biró Rozália alpolgármesterrel, aki biztosította az EMI vezetőségét, hogy válaszolni fog írásban is a beadványaikra. Az alpolgármester csodálkozásának adott hangot, amikor az EMI elnöke elmondta, hogy az RMDSZ-szervezetek nem támogatták a Szent László térért indított aláírásgyűjtő kezdeményezésüket. Nagy József Barna elmondta, ha a törvényben meghatározott időben nem kapnak érdemleges választ beadványaikra, perbe fogják a városházát, mivel nem tartja be a határozatokat. Külön kérték a hivatalt, hogy magyar nyelven válaszoljon, mert a törvény ezt a jogot biztosítja azokon a településeken, ahol a magyarság lélekszáma meghaladja a 20 százalékot. /Létai Tibor: Az új évben is stagnál a magyar utcanévtáblák ügye. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 9./

Szatmárnémetiben a Szentlélek plébániához ezer család tartozik, ez 2500 hívőt jelent. A hívők 60%-a fizet egyházi hozzájárulást. A 2007-es esztendőben a plébánián végzett felújítási munkálatok költsége 20 000 euró volt, aminek a 75%-a a híveknek adományaiból jött össze. Ugyancsak a hívek adták össze a 6000 lejt, amiből a rászoruló idős embereknek vásároltak szeretetcsomagot húsvétra és karácsonyra, ezeket a plébánián működő Szent Sebestyén Kolping család házhoz szállította. Pénzben kifejezhetetlen az a munka, amit az asszonyok és férfiak heti rendszerességgel végeztek a templomban és a környező parkban. 2007-ben 32 keresztelővel szemben 17 temetés volt. Az azóta elhunyt Merk Mihály, a Szentlélek templom építője és első plébános kezdeményezte év végi hálaadó szentmisét követő műkedvelő előadást. Maskulik Tünde másfél évtizede irányítja a Kolping színjátszó csoportot. /Csirák Csaba: Év végi mérleg, egyfelvonásos és buli. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 9./

Január 9-én Adrian Cioroianu külügyminiszter meghívására Bukarestbe látogatott Massimo D’Alema, az olasz diplomácia vezetője. A két külügyminiszter megbeszélést folytatott a Bukarest–Róma között kiéleződött feszültségről, amelyet az Olaszországban élő román emigránsok által tavaly elkövetett bűncselekmények váltottak ki. /L. I. : Román–olasz tárgyalások római incidensek árnyékában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke márciusban ismét többpárti megállapodást szorgalmaz annak érdekében, hogy 2004-hez hasonlóan a magyarországi politikai alakulatok ne szóljanak bele a Romániában idén rendezendő helyhatósági és parlamenti választások kampányába – hangzott el azon a kolozsvári találkozón, amelyen Szili Katalin az RMDSZ megyei szervezetének vezetőivel, önkormányzati képviselőivel folytatott megbeszélést. Az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete élesen tiltakozott Szili Katalin, a politikus útja ellen, kifogásolva, hogy Wass Albert születésének 100. évfordulója után két nappal az író szülőfalujába viszi az MSZP „magyarellenes szellemiségét. ” /Rostás Szabolcs: Választási érdeklődés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

Calin Popescu-Tariceanu kormányfő leszögezte: második alkalommal is Norica Nicolait jelöli igazságügyi miniszternek, noha egy nappal korábban Traian Basescu államfő közölte, nem fogadja el a liberális politikus kinevezését. Az elnök azzal indokolta a Nemzeti Liberális Párt szenátora kinevezésének elutasítását, hogy hírnevét alaposan megtépázta az a két évvel ezelőtti incidens, amelynek során tetten érték Nicolai unokahúgát, amint egy másik liberális honatya helyett szavaz a bukaresti parlamentben. Basescu szerint a történtek nyomán Nicolai erkölcsileg és szakmailag egyaránt kompromittálta magát. A kormányfő szerint hiba volna kizárólag az alapján ítélkezni Basescu szállításügyi miniszteri vagy főpolgármesteri tevékenysége fölött, ahogyan a nyilvánosság előtt lecsapódott a román flotta eladása vagy a bukaresti ingatlan megvásárlása körüli botrány. A kormányfő továbbá arra alapozva utasítja vissza Basescu kifogását, hogy az alkotmány szerint a minisztereket a kormányfő javaslata alapján az államfő nevezi ki ugyan, de nincs vétójoga a kérdésben. A mostanihoz hasonló összetűzésre már volt példa a két közjogi méltóság között: tavaly Basescu nem írta alá Adrian Cioroianu külügyminiszterré történő kinevezését. /Rostás Szabolcs: Tariceanu visszavág. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

„Tizenkét éve soha semmilyen problémám nem volt, újabban úgy látszik már terroristának néznek, amiért egy erdélyi magyar nyelvű történelmi folyóiratot szerkesztek és terjesztek” – fakadt ki Kádár Gyula sepsiszentgyörgyi történész azt követően, hogy az utóbbi két hónapban már kétszer találta Történelmi Magazin példányait tartalmazó csomagokon a terroristaelhárító szolgálat bélyegzőjét. Nem először fordult elő, hogy a Sepsiszentgyörgyön postázott folyóiratcsomagok feltépve érkeznek meg a címzetthez, annak egyik sarkán pedig a „SC G4S Security Services SRL Controlat Antitero 10” feliratot tartalmazó pecsét szerepelt. Egy hónap múlva, december 5-én Kádár újabb folyóiratcsomagot küldött, ezúttal Kolozsvárra, azonban ezt a küldeményt is felbontották, és erre is ráütötték a terroristaelhárító szolgálat bélyegzőjét. Elmondta, az is előfordult, hogy a Dicsőszentmártonba küldött csomagját huszonöt nap múlva kapta vissza, teljesen újracsomagolva. Kádár Gyula történész gyanúsnak tartja, hogy az általa kiadott és terjesztett Történelmi Magazin című folyóiratot tartalmazó csomagokon az utóbbi időben terroristaelhárító cég bélyegzője díszeleg. Szerinte csak az lehet erre a magyarázat, hogy az általa 1996-ban alapított Történelmi Magazinban, valamint más lapok hasábjain nyíltan foglalkozik a romániai magyarság kérdéseivel, ezek között felvállalja és népszerűsíti az autonómia gondolatát. „Vajon nem zaklatással, a Történelmi Magazin olvasóinak megfélemlítésével állunk szemben? Mert elképzelni sem tudom, hogy én valamilyen módon gyanús terrorista lehetnék” – foglalta össze Kádár. A történész „a helyes magyarságtudat erősítését szolgáló független erdélyi folyóiratként” határozza meg lapját. Nem a csomag tartalmát, hanem az esetleges veszélyforrásokat, netán robbanóanyagok, mérgező anyagok létét vizsgálja a Román Posta által szerződéses alapon megbízott SC G4S Security Services Kft. – tudta meg a Krónika a kolozsvári területi postaigazgatóságtól. „A csomagokat nem bontják fel. Kizárólag biztonsági okokból történő, teljesen törvényes eljárásról van szó” – magyarázta a szakember. Hozzátette: a küldemények csomagolásának megrongálását csak akkor kérhetik számon bárkitől, miután az ügyfél kérésére kivizsgálják annak panaszát. A posta Kovászna megyei igazgatója, Vajda András elmondta: a nagy elosztókban bizony gyakran dobálják a csomagokat, nem ritka, hogy az egy-egy autónyi rakomány aljára kerülő küldemények a hatalmas teher alatt megrongálódnak. Ilyenkor újracsomagolják azokat. A G4S Security Services Kft. bélyegzőjének feltűnése azonban Vajda Andrást is meglepte. A G4S Security Services Románia-szerte integrált biztonsági feladatokat lát el több mint tíz éve. /Benkő Levente: Gáncs vagy óvatosság? = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

Budapesten egyelőre nem lesz kormánynegyed, döntött január 9-én Gyurcsány Ferenc kabinetje. A döntés nem jelenti azt, hogy a kormány végképp eltekint az eredeti tervektől. A kormányszóvivő azzal indokolta az építkezések megkezdésének elnapolását, hogy a beruházás megtervezése óta felvetődött városrendezési tervek nagyban megdrágítják a kivitelezést. Tény, hogy a kormányzati negyed projektirodája 2008. december 31-ig működik, az év végéig lezárják a tervezést, a következő kormány dönthet majd arról, hogy megvalósítja-e a beruházást. Az előkészítésre eddig a telken kívül 632 millió forintot költöttek. A Fidesz ellenezte a kormánynegyed megépítését, most, hogy a kormány elállt tőle, a legnagyobbik ellenzéki párt elszámoltatná Gyurcsányékat, mire költöttek kormányzati negyed címen tetemes pénzeket. /Lokodi Imre: Kormánynegyed – álomnegyed? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

A magyarellenességéről ismert szlovák politikus, Ján Slota monumentális kettős kereszteket akar telepíteni a szlovák―magyar határ nyomvonalán, hogy elriassza ,,a magyarok Szlovákia fölött köröző hülye turulmadarait”. A Robert Fico kormányához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke Szlovákia keleti csücskében, a magyarországi Széphalomtól kőhajításnyira fekvő Csörgőn január 8-án már fel is avatta és felszenteltette a szlovák állami jelképként használt, az állam címerében és zászlajában is szereplő kettős kereszt monumentális mását. A korábbi, fából készült, de időközben elkorhadt kereszt helyére ősszel egy tízméteres vasbeton keresztet állítottak. A nemzeti párt vezetői az ünnepségen jelezték: a Szlovákia integritását kifejezni hivatott jelképeket országszerte, így az államhatár mentén is telepíteni fogják, a következő valószínűleg Révkomáromban fog állni. /Turulriogatás Szlovákiában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

Wass Albert születésének 100., halálának 10. évfordulója alkalmából szervezett január 8-án emlékestet a szászrégeni Kemény János Művelődési Társaság. Böjte Lídia főszervező elmondta, hogy az első irodalmi estet, amelyet Wass Albertnek és munkásságának szenteltek, ugyancsak Szászrégenben szervezték meg 1997-ben. Azóta nem múlnak el évek anélkül, hogy a helikoni írói közösség marosvécsi találkozóin ne esne szó a költő- íróról. Szellemisége tovább él a Maros völgyében (de nem csak ott), hiszen Wass Albert legtöbb művében e táj embereinek állít emléket, tette hozzá a tanárnő. Kilyén Ilka színművésznő nyújtott ízelítőt Wass Albert verseiből, prózájából. Az író, költő életútját Antal Rozália magyar szakos tanárnő ismertette. Nagy Pál irodalomtörténész Wass Albert erdélyiségéről szólt a jelenlévőkhöz. /Berekméri Ildikó: Wass Albertre emlékeztek Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./

A román nyelven megjelent Pécska-monográfiáról vallott három szerző, Cimpan Ferenc, Moldován János és Nagy István – az utóbbi többek között szerkesztett, tördelt. Ilyen egységes Pécska-monográfia még nem készült. Eddig két könyv jelent meg a településről, az első Kovách Géza Fejezetek Pécska nagyközség múltjáról (1995), a második pedig Nagyhalmágyi Sándor Magyarpécska múltjáról (1999), ugyanakkor létezik még kézirat formájában egy monográfia, amelyet Petre Uglis de la Pecica írt. A munkára felkért szerzők szinte a nulláról indultak el kutatásaikban. Szakmailag a monográfia legerősebb fejezetei kétségkívül a Kurunczi István, Tóth József, Ovidiu Cardos, Szabó András, Florin Rogojan készítette földrajzi-geológiai rész, Moldován János faunáról írt fejezete, Nagy István oktatási fejezete, a Doru Ioan Petescu és Alin Sfat írta folklór-művelődés-kultúra rész vagy Cimpan Ferenc gazdasági fejezete. A gazdasági részt író Cimpan Ferenc az aradi levéltárban kutakodott hetekig. Az ötven hektár fölötti tulajdonosok névsora, akiket deportáltak, még mindig titkosított anyag a levéltárban. Ott állt az őr és figyelt, nehogy belelapozzon a titkosított iratokba. – Moldován János közel fél évszázada dolgozik Pécska faunája adatainak gyűjtésén. /Irházi János: A Pécska-monográfia kulisszatitkaiból. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./

Bochidán tudta meg Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, hogy az ott képzett kőfaragók is részt vesznek a budapesti parlament épületének felújítási munkájában. Az egynapos erdélyi látogatáson tartózkodó Szili Katalin január 10-én Bonchidán és Válaszúton tett látogatása, a kolozsvári főtéri sétája után kolozsvári magyar értelmiségiekkel folytatott megbeszélést, majd interjút adott a lapnak. Mostani látogatásának alapvető célja a Magyar Távirati Iroda /MTI/ fél évszázados fotótevékenységét bemutató kiállítás megnyitója volt. Ez a vándorkiállítás a kolozsvári Magyar Operába tulajdonképpen a kilencedik helyszínre érkezett: hét magyarországi város után, Erdélyben korábban Sepsiszentgyörgyön és most itt, Kolozsváron került a közönség elé. Szili az RMDSZ vezető politikusaival találkozott, aktuálpolitikai témák kerültek terítékre. Tájékoztatták őt a 2008–as romániai helyhatósági és parlamenti választások előkészületeiről, illetve a most alakuló román választójogi törvényről. Áttekintették a magyar kulturális és nyelvi hagyományok megőrzésének kérdéseit is. Bonchidán a munkát irányító alapítvány vezetői elmondták, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Alap folyamatosan biztosítja egyfelől a szakmai támogatást, másfelől azokat az összegeket, amelyekre az önerő biztosításához van szükségük, amikor különböző európai uniós forrásokra pályáznak. Ismertették a torockói idegenforgalom gondjait és eredményeit. Közösséget összefogó, kulturális–természeti értékeket megőrző, de gazdasági szempontokat is figyelembe vevő fejlesztésekről, felújításokról van szó. – Válaszúton Kallós Zoltán és munkatársai fogadták őt. Szili elismeréssel szólt arról a munkáról, amelyet az alapítvány végez, szórványban élő magyar gyermekek oktatását vállalta magára. Magyar gyermekekről van szó, akik enélkül a lehetőség nélkül bizonyára elvesznének. Szili Katalin a kolozsvári magyar értelmiségiekkel való megbeszélésén az erdélyi, a kolozsvári egyetemi oktatás és az itteni magyar kulturális intézmények helyzetéről tájékozódhatott. Szili azt szeretné, ha a magyar–magyar kapcsolattartás intézményrendszere is törvényben kerülne rögzítésre. Például a KMKF, de más jellegű együttműködések is, amelyek működését pontosan azért kell szabályozni, hogy azok ne váljanak az aktuális kormányzat szájaízétől függő kérdésekké. Az újságíró megkérdezte Szilit, mi a véleménye az erdélyi magyar–magyar szembenállásról. Szili Katalin két hívó szót mondott: „párbeszéd” és „együttműködés”. Szükséges, hogy az anyaország saját feszültségeit ne exportálja. Azokkal az autonómiamintákkal kell foglalkozni, amelyek Európában már léteznek. /Tibori Szabó Zoltán: Két hívó szót mondhatnék: párbeszéd és együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Tiltakozni meg tüntetni egy jogállamban szabad. Az Erdélyi Magyar Ifjak óva intették Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, hogy – potenciális hazaárulóként – Erdélybe jöjjön. Szili Katalin a közeljövőben kezdeményezni kívánja, hogy az Országgyűlésben frakcióval rendelkező pártok fogadjanak el közös álláspontot, miszerint nem avatkoznak be a romániai választási küzdelmek magyar szereplőinek dolgába. Erre nincs sok esély, mert az ellenzéki Fidesznek kellene eddigi magatartásán változtatnia, írta Szűcs László, a lap főmunkatársa. Hangsúlyos volt a jelenlétük Tőkés László független EP-képviselő kampányában. Egyes vélemények szerint a nagyszebeni közös kormányülést megelőzően Gyurcsány Ferenc kormányfő találkozása Markó Béláékkal az RMDSZ melletti burkolt korteskedéssel volt. Szűcs László Gyurcsány segítségére sietett: ez nem befolyásolta az erdélyi választók opcióját. A Szili Katalin által a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán múlt év szeptemberében ismertetett fejlesztéspolitikai központú programot ez év őszén terjeszti a magyar kormány a parlament elé, hogy a stratégiából törvény szülessen. /Szűcs László: Konszenzus és környéke. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Január 10-én Traian Basescu államfő jelenlétében megválasztotta új elnökét és alelnökét a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM). Lidia Barbulescut egyedüli jelöltként választották meg, az alelnök Gratiana Isac lett, így először tölti be nő e két funkciót. A szavazatszámlálás nem volt mentes az incidensektől, az új elnököt egyhangúlag megválasztottnak kiáltották ki, és Laura Codruta Kövesinek, Románia főügyészének kellett közbeszólnia, közölve, hogy ő ellene voksolt. Szerinte a „baki” célja éppen az volt, hogy kiderüljön, ki adta le az egyetlen ellenszavazatot. Románia főügyésze, Laura Kövesi egyébként keményen bírálta a CSM-t, mivel képtelen megoldani az igazságszolgáltatás problémáit, és elérkezettnek mondta az időt arra, hogy feltárják az igazságügy hitelvesztésének okait. Az összejövetelen Traian Basescu államfő a testületet azzal vádolta, hogy saját maga szegi meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, amikor hallgatólagosan eltűri az alkotmányszegéseket, és azokról nem értesíti az alkotmánybíróságot. /Bogdán Tibor: Hölgyek vezetik a CSM-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Január 24-re halasztotta a Bukaresti Törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzéséről szóló tárgyalást. „Sportszerűtlennek tartom, hogy egy másik párt bejegyzésének az akadályoztatására adják a fejüket, mert egy olyan idővel játszanak, ami egy választási évben nagyon fontos” – hangsúlyozta Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke. /Mihály László: Még nem lett párt az MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ Szász Jenő szerint a bíró mindössze a bejegyzendő párt megnevezésére kért magyarázatot, a román megnevezés mellett ugyanis hivatalosan bejegyzendő névként a Magyar Polgári Párt is szerepel az aktákban. „Az ügyvédeink az anyanyelv szabad használatának jogával, illetve azzal érveltek, hogy amit nem tilt, vagy nem szabályoz a törvény, azt szabad” – fejtette ki Szász. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke szerint a jobboldali alakulatoknak még jóval az önkormányzati választások előtt meg kell kezdeni a tárgyalást az RMDSZ-szel. A parlamenti választásokon való együttműködést elképzelhetetlennek tartja, mert ez veszélyeztetné a magyar képviseletet. Markó Béla RMDSZ-elnök a napokban úgy nyilatkozott, hogy számukra nem prioritás az ellenzékkel való tárgyalás elkezdése. /Kovács Csaba, Kovács Zsolt: Pártbejegyzés: újabb halasztás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

Czika Tihamér hozzászólt Csutak István Székelyföld modernizációjáról szóló cikkéhez. Csutak írása hiánypótló és nagyon időszerű, nézőpontja hiányzik „tájaink nemzeti-keresztény nacionalista közéletében” – írta Czika. A székelyföldi értelmiség töredezett és érdektelen ilyen kérdésekben. Mindenkinek a maga kisebb háztája a legfontosabb, akár versenyben is a másikéval. Az erősödő székelyföldi politikai polarizáció a politikai elit teljes kettészakadásához fog vezetni. A helyhatósági választások a megkoronázása lesz Székelyföld teljes politikai kettészakadásának. – Nincs egységes politikai koncepció Székelyföld jövőjéről. A székelyföldi politikai értelmiség megosztottsága meghiúsít minden reményt egy közös terv kidolgozásáról. Székelyföld területi integritását csak a román parlament adhatja vissza, Bukaresttel kell tárgyalni erről. Bukarest azonban ellenséges és a nyugat az etnikai autonómiáért, vagy területi berendezkedés megváltoztatásért nem szólal fel. A cikkíró szerint máig nem tiszta, melyek Székelyföld földrajzi határai. A történelmi határok alapján megyünk, vagy az etnikai alapján? A történelmi Székelyföldhöz tartoznak olyan régóta román többségű területek is mint Hídvég és környéke, Bodzaforduló és környéke, Gyergyótölgyes és vidéke, vagy 2-3 Marosvásárhely környéki mezőségi falu. Az etnikai határ alapján ki kell hagyni ezeket a vidékeket, de be kell venni olyan területeket, amelyek, bár történelmileg nem tartoztak Székelyföldhöz, de az etnikai határon vannak, ezért kihagyhatatlanok: Gyimesbükk, Apáca, Ürmös, Alsórákos, Olthévíz, Székelyzsombor. A nagyobb probléma Maros megyében van, ahol a történelmi Marosszék határán kívül (de annak mentén) sok magyar többségű falu van mind Szászrégen, mind Dicsőszentmárton irányában. Székelyföld határairól még magyar konszenzus sincs. Czika hozzátette, az erdélyi elit – beleértve a székely politikai elitet is – nem érdekelt egy konfrontációban a román kormányzattal a régió területei szabályozásának megváltoztatásáért. Mostanában hallatszik: „mi küzdeni fogunk az autonómiáért”! Aztán jön a túlsó oldal, hogy mi is, még jobban. Ez nacionalista tromfolás, írta Czika. Ugyanakkor gazdasági összeszövődések vannak román érdekekkel: a magyar vállalkozások szoros hálóban vannak román politikusok bizniszeivel. – Székelyföld gazdaságát lehetetlen egységes fejlesztés alá vonni, egységes adminisztráció nélkül. Czika Tihamér szerint „az élet szinte minden kérdését nemzeti és keresztény szempontból megítélő domináns értékrend a székelyföldi értelmiség körében nem EU kompatibilis”. Az értelmiség elsősorban kulturális, irodalmi, egyházi vagy népművészet centrikus. Székelyföldön „a hangadók még ma is a középkorú, vagy idős nacionalisták” és a cikkíró nem látja, hogy ez fejlődne, „ideológiailag liberálisabb irányba”. Czika Tihamér kárhoztatja a nacionalista mentalitást. (Forrás: figyelo. ro) /Czika Tihamér: Valós vagy virtuális régió Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10., folyt. 11./ Czika Tihamér az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tanácsadója, blogger. Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Csutak István nyilvánosságra hozott, Székelyföld fejlesztéséről vitaindítónak szánt írása azt mutatja, hogy még mindig nem a cselekvés ideje érkezett el, hanem az eszmecseréé, a vitáé. Csutak István a székek közötti versengést tette felelőssé minden negatívumért. Azt nem lehet kárhoztatni, hogy a székely városok többsége igyekszik saját színtársulatot működtetni, az viszont probléma, hogy nem rendezik meg a székely színházak fesztiválját. Hiba lenne azonban a székek közötti versengést okolni Székelyföld lemaradásáért. Elengedhetetlen az egységes jövőkép, a székelyföldi fejlesztési stratégia. Az eszközök egyike pedig éppenséggel a székek közötti rivalizáció. /Albert Levente: Lehetőségekre alapozott stratégia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Vitaindítónak is tekinthető Csutak István Székek földje – Székelyföld? című elemzése, csakhogy a benne foglalt állítások többségével egyet kell értenünk, írta Farkas Réka, a lap munkatársa. Az egységes székelyföldi fejlesztési stratégia kidolgozása továbbra is illúzió. Kérdés, ki a felelős? Csutak egyértelműen a székelyföldi elitet nevezi meg. Az RMDSZ egy Székelyföldi Fejlesztési Régió kialakítását találta ki, és 2003 tavaszán konferenciát is szerveztek, ahol mindenki egyetértően nyilatkozott. Egy Prosperitas nevű egyesület létrehozataláról döntöttek, ennek a feladata lett volna egységes koncepció, fejlesztési stratégiák megvalósítása. Az egyesületet soha nem sikerült bejegyeztetni, így elmaradt a Székelyföldi Fejlesztési Intézet életre hívása is, az érdemi munka meg sem kezdődött. A tanácskozás után a három megyei tanácselnök hajba kapott azon, hogy hol lesz az új régió központja. A 2004-es parlamenti választási kampányban ismét napirendre került a kérdés. Újabb konferenciát tartottak, ahol Markó Béla komoly, másfél éves előkészítő munkáról beszélt. Legközelebb 2006 tavaszán toborozták egy asztalhoz a három megye politikusait, szakértőit, s ekkor már egy munkacsoport létrehozataláról is döntés született, ennek a feladata lett volna a Székelyföldi Fejlesztési Terv elkészítése. Takács Csaba akkori ügyvezető elnököt bízták meg a koordinálással, de többet nem lehetett hallani a testületről. Az RMDSZ 2006 őszén meghirdette a majdani területi autonómia alapjait megteremtő, Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozását. Az egyesület bejegyzésére nem került sor. Közben erősödött a megyék közötti rivalizálás. /Farkas Réka: Kié a felelősség? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Csutak István Székek földje – Székelyföld? című írásában kissé eltolta a hangsúlyt. A székek identitásának megőrzése nem hiba, sőt, többletérték. A cikkíró visszautasítja azt, hogy a tendenciózusan ,,törzsi-széki” jelzővel illetett identitásnak nincs jövője. A székek, mint kisközösségek, sok helyi szintű megoldás és kezdeményezés fészkei lehetnének. Ma a székely ember többszörös identitástudattal él: román állampolgári, romániai magyar, úgy általában magyar, erdélyi, székely vagy széki identitás ötvöződik aktívan jellemében. /Kadmon Ádám, Sepsiszentgyörgy: Székelyek földje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Csutak István felvetései mindenképpen vitagerjesztők, a cikkíró szerint pökhendi a stílusa. Csutak István a széki fogantatású törzsi jellegű ellentétekben látja a bajok gyökerét, ezzel egy olyan közigazgatási szerkezetet dobna a történelem szemétkosarába, melynek az Európai Unió alapvető alkotóelemének kellene lennie. Székelyföld még fellelhető identitása alól húzná ki a talajt a széki szerkezet eltörlésével. A székek közös fejlesztésének elmaradása azon döntéshozók számlájára írhatók, akiket a régi rendszer termelt ki. Csutak István az elit, a gépezet része. Kétségtelen igazságai, ítéletei így hiteltelenek. /Ferencz Csaba: Központosított regionalizmus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke az elmúlt évi gazdatevékenységet mérlegelte, illetve az idei elképzelésekről beszélt. Amióta megalakult a megyei gazdatömörülés, minden évben sikerült egy keveset előrelépniük. Fogadhatják az uniós elvárásokat. Arad megyében 32 gazdakörük működik különböző intenzitással. 19 mezőgazdasági vállalat, 5 közös gazdaság tartozik hozzájuk, több mint 30 ezer hektár termőföld fölött tartanak érdekképviseletet. Tavaly sikeresen pályáztak a Szülőföld Alaphoz, az Apáczai Alapítványhoz, az Új Kézfogás Alapítványhoz, ugyanakkor más programokban is közreműködtek. Az elmúlt évben összesen 17 program lebonyolításában voltak érdekeltek. Tavaly Arad megyéből 21 személy vett részt a pályázatírásokban, illetve a pályázatírások elsajátítását célzó programokban. Kocsik bízik a kistérségi szövetség megalakulásában rejlő lehetőségekben. A Békés Megyei Gazdaszövetséggel elkezdett kistérségi szerződési tárgyalásokba időközben bekapcsolódott a Csongrád, továbbá a Hajdú-Bihar megyei hasonló gazdatömörülés vezetősége is. Az elnyert támogatások Brüsszelből érkeznek. Elméletben létezik, de ténylegesen is meg kell alakítani a terménytanácsokat, hogy a megye magyar gazdálkodói önellátóak legyenek. Hatalmas lehetőségek rejlenek az Ifjú Gazdák Egyesületében, mivel az EU kiemelt támogatást biztosít a 40 éven aluli gazdálkodóknak. /Balta János: Lépéselőnyben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./

Szentes Gábor nyugdíjas mozdonyvezető szabadidejében fafaragással foglalkozik. Megjelent Szentes Gábor Hunor fiával közösen írt Madéfalva családfái /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című könyvük. Szentes Gábor néprajz szakos lányával, Szidónia közösen írták előző, Madéfalva hagyatéka című könyvüket. A Madéfalva családfái több mint száz éven át követi nyomon a madéfalvi családok történetét. Emberi sorsok rajzolódnak ki. A mellékelt korabeli családi felvételek, fényképek betekintést nyújtanak a korszak jellegzetességeibe. A könyv előzménye az, hogy Szentes Gábor fába véste a családfák egy részét, nem csupán a saját családjukét, de másokét is megfaragta. Szentes mester lakásának szobáiban, akár egy kiállításon, faragott bútorokat, csillárokat, domborművek sokaságát tekintheti meg a vendég. Ö faragta meg a madéfalvi templom oltárdíszét, melyen a madéfalvi tragédia egy jelenetét örökítette meg. Szentes Gábor olyan népművész, akinek munkásságára jobban felfigyelhetne a szakma. /Kristó Tibor: Szentes Gábor, a leleményes fafaragó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

Szakács István Péter Wass Albert születésének századik évfordulójára írt cikkére /Homokszemcsék, köd és betűk, Krónika, jan. 4,/ reagált Demény Péter. Wass Albertet a „vehemensen elítélők” miatt kell megvédeni, írta Szakács. Demény szerint ketté osztotta az irodalmi közvéleményt Wass Albert mítosza. Jönnek című könyvéről az ellenzők azt állítják, hogy „végletesen nacionalista”, „idegengyűlölő”. – Demény Péter a Wass Albertet elítélők oldalán áll. /Demény Péter: A mítosz lakatja. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

A ma már webtévéként működő CaféTV egy személyes jegyzetfüzettel indult 2005-ben, amikor megalkotója blogot működtetett. Elkezdte gyűjteni a szakmai blogok mellett a magyar, az erdélyi és a román blogokat, innen jött az ötlet, hogy külön bloggyűjtőoldal kellene. Így született meg 2006 októberében a web-cafe. ro. Úgy érzi, hogy a blogok lassan a hétköznapok részévé válnak, a következő lépés a blogtévé. A jelenlegi próbaváltozatban megközelítőleg 1500 videó van. /Pál Edit Éva: Interjú Lőrincz Csabával, az erdélyi Café webtévé megalkotójával? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Dr. Magyari Tivadar egyetemi docens, magyar tagozat-vezető, rektor-helyettes nyilatkozatban számolt be megbeszéléséről. Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét Dávid Lászlóval, a Sapientia Egyetem rektorával együtt a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről tájékoztatták. Magyari elmondta, hogy egyes karokon felkerültek bizonyos termekre, irodákra hivatalos magyar feliratok is a meglévő román mellé, de ez még kevés. Magyar szövegek, állandó feliratok vannak a 21 karból 14-en. Magyari becslése szerint mindez a szükséges feliratoknak kevesebb mint 10 százaléka. /Tiszta beszéddel a feliratokról – Magyari Tivadar nyilatkozata. = Erdely. ma, jan. 11./

Az Európai Néppártban (EPP) még mindig nem született döntés Tőkés László felvételével kapcsolatban – jelentette ki Szilágyi Zsolt, Tőkés László püspök, EP-képviselő kabinetfőnöke. Az Ausztráliából hazatérő Tőkés László elmondta: jelen pillanatban Traian Basescu államfő térfelén van a labda. Két másik frakcióból már megkeresték Tőkés Lászlót, következésképpen innen is visszaigazolódni látszik a Tőkés László által megtestesített értékrend és politikai opció európaisága. Tőkés László a 2008-as évben érdemi változást vár a magyar nemzetpolitikában. Európai parlamenti képviselővé való megválasztatása nyomán – rendhagyó módon – Tőkés László püspök első külföldi útja Ausztráliába vezetett. 2007. december 12. –2008. január 10. között, családjával együtt az Ausztráliai Magyar Református Egyház régi meghívásának tett eleget: advent, karácsony, óév és újév alkalmából „ünnepi le-gátusként” hirdette Isten igéjét az ország főbb református, illetve magyar központjában, és tartott nemzetpolitikai tárgyú előadásokat Sydneyben, Canberrában, Adelaide-ben, Brisbane-ben, Gold Coaston és Melbourne-ben. /Még mindig nincs döntés Tőkés felvételéről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

,,Az RMDSZ számára Székelyudvarhely országos szintű prioritás. Elfogadhatatlannak tartjuk ugyanis, hogy a város közösségének érdekei ― Romániában egyedülálló módon ― egyetlen ember, a polgármester kényének-kedvének vannak alávetve, kiszolgáltatva. Székelyudvarhelyen ugyanis közel két éve nem működik helyi tanács, valamennyi döntést egymagában a polgármester hozza meg” – jelentette ki Kelemen Hunor ügyvezető elnök, bemutatva az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet új, megbízott elnökét. „Birtalan József elsődleges feladata a szervezet képviselete, illetve az önkormányzati választásokra való felkészítése lesz” – szögezte le. Birtalan József 2007 végétől vezeti a területi szervezetet. 1998 óta több minisztériumban töltött be államtitkári tisztséget, jelenleg a (belügyminisztériumhoz tartozó) Köztisztviselők Országos Ügynökségének elnöke. Össze kell fognunk Hargitát és a három ,,székely megyét, ehhez egy Székelyföld-fejlesztési stratégiát is szeretnénk kidolgozni”, mondta. /Székelyudvarhely országos prioritás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

Az RMDSZ ifjú farkasai az öregek székeit rázzák – írta az Adevarul bukaresti lap. Kelemen Hunor, László Attila, Borbély Károly, Asztalos Csaba Ferenc, Máté András, Antal Árpád, Olosz Gergely, Táczos Barna, Gyerkó László, Birtalan József igen tanulékonyak, mára az öregektől ellesték a jelentős politikai karrier befutásához szükséges tudnivalókat, de vállalkozókként is jó tanítványaik Verestóy Attilának és Borbély Lászlónak. Cégeik virágoznak, mert valamennyien az üzleti életben is kihasználták a politikusoknak adódó lehetőségeket. Az ifjak vezérének a lap Kelemen Hunort, az RMDSZ ügyvezető elnökét tekinti. /Röviden. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./