Minden erdővidéki településen teljes tanácsi listát és polgármesterjelölteket állított a Magyar Polgári Párt. Bölönben Vajda Sándor Zoltánt, Bardocon Benkő Emőkét, Vargyason pedig Román Attilát jelölik, Nagybaconban és Ajtán még nem tisztázott, hogy kit támogatnának a helyhatósági választásokon. /Hecser László: Erdővidéken is teljes listát indít az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Borbély László fejlesztési miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje április 18-án Marosvásárhelyen találkozni fog a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei vezetőivel, többek között Tőkés Andrással és Kiss Istvánnal. Az MPP közleménye leszögezte, hogy az MPP és az RMDSZ közötti megegyezés a helyhatósági választások közelségére való tekintettel sürgőssé vált, s ha nem lesz megegyezés, az MPP-nek gondolkodnia kell saját polgármesterjelölt megnevezésében. Közben Szatmár megyében a Szász Jenő szabta határidő után is tart a két magyar szervezet közti egyeztetés. Csehi Árpád, az RMDSZ megyei elnöke szerint megéri tovább tárgyalni. /Lokodi Imre, Sike Lajos: Borbély–MPP találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Április 11-én Gelencén békésen sörözött néhány ember, a kerítésen kívül megállt egy kék terepjáró hat csendőrrel. A csendőrök igazoltatni akarták a társaságot, de legtöbbjüknél nem volt személyazonossági, hiszen csak kijöttek beszélgetni. Különösebb szóváltás nem történt, a csendőrök elmentek. Két óra múlva váratlanul visszatértek az üzlet elé, Pap Lászlónak hátrakötötték a karját, hozzáütötték a kocsi oldalához, megbilincselték, majd begyömöszölték a terepjáróba azzal a céllal, hogy viszik Sepsiszentgyörgyre azonosítás végett. A bilincs és a csendőrök keze nyoma még másnap is meglátszott a karján. Pap László szabályosan belecsinált a nadrágba, ezért meggondolták magukat, és kitették őt a kocsiból a falu fő utcáján. Időközben Pap István magánvállalkozó, helyi önkormányzati képviselő odajött, ahol fiát kitették a kocsiból. Pap Istvánnak a csendőr tudomására hozta, hogy a fia visszaeső bűnöző. A faluban él egy névrokon, vele téveszthették össze, hiszen fiának soha nem volt dolga a rendőrökkel. Szakács Tibor polgármester az eset kapcsán átiratot küldött a megyei csendőrség parancsnokának, az ügy kivizsgálását kérve; emlékeztetve, hogy nem ez az első eset, amikor a csendőrök visszaélnek hatalmukkal. Pap István fia bántalmazásáért az ügyészségnél emel panaszt a brutális csendőrök ellen. /Csendőrségi túlkapás Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Megnyílt az út a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára az intézményi akkreditációhoz, miután április 17-én Bukarestben a felsőoktatás minőségét ellenőrző ügynökség (ARACIS) jóváhagyta a csíkszeredai szociológiai szak akkreditációját is, erősítette meg Rostás Zoltán professzor, a szak oktatója. A teljes körű akkreditálást három szak akkreditálását követően kérvényezheti az egyetem vezetősége, két szak korábban pozitív választ kapott. Az ARACIS februárban akkreditálta a Marosvásárhelyen működő informatika szakot, egy hónapja pedig a csíkszeredai román–angol nyelv és irodalom szak is elnyerte a hatóság végleges jóváhagyását. Az ARACIS-bizottság április 17-én a csíkszeredai szociológiai szak mellett a szintén csíkszeredai könyvelés és gazdálkodási informatika szak akkreditációs kérelmét vizsgálta meg. A testület a szociológia szakot akkreditálta, a másik kérelmet visszaküldte az illetékes szakbizottsághoz. A Sapientia rektora, Dávid László a szociológia esetében pozitív válaszra számított. Az akkreditáció elnyerése lehetővé tenné, hogy a Sapientia is szervezzen államvizsgát, illetve azt, hogy a román állam is támogassa anyagilag az intézményt. /Cseke Péter Tamás: Sapientia–EMTE: közel már az akkreditáció. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A román állami támogatást sürgeti a magyar kormány. Törzsök Erika, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője élesen bírálta a román felet, amiért az előzetes megállapodásokkal ellentétben nem támogatta a Sapientiát. Törzsök Erika a leszögezte, az egyetem létrehozásakor lefektetett támogatási elvekből csak a magyar állami támogatás valósult meg, holott az alapító okiratban az szerepel, hogy a történelmi magyar egyházak és a helyi önkormányzatok is az egyetem finanszírozóivá válnak. 2000 és 2007 között a magyar költségvetés 13 milliárd forintot folyósított az egyetemnek, míg más forrásból gyakorlatilag semmit nem tudott szerezni a Sapientia. Törzsök Erika elmondta: az erdélyi magyar intézményrendszer támogatása elsősorban a román állam feladata. /Akkreditációs remények. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

Április 14-én Párizsban Románia Fenntartható Fejlődésének Európai Kongresszusa díjával tüntették ki Bunta Leventét, Hargita Megye Tanácsának elnökét. A fórumon, kitüntetésben részesítették Korodi Attila környezetvédelmi minisztert is. Bunta Levente kifejtette, minden lehetséges forrást felhasználtak a fejlesztésre. Tudják, hogy az útépítésre felhasznált minden egyes euró három vagy ötszörösét hozza vissza a térségbe. Elsődlegesnek tartották az útépítést, ennek érdekében a megyei önkormányzat kölcsönhöz is folyamodott, emellett Phare-alapokat és kormányzati pénzeket sikerült a térségbe vonzani. Az utak állapota mellett a vezetékes vízzel való ellátottság is elmaradt az igényektől, így ivóvizet kellett vezetni rövid idő alatt a megye vidéki lakossága háztartásainak több mint felébe. A szennyvízhálózat növelése is fontos volt. Hasonlóképpen a megye elöl jár a hulladékgazdálkodás terén is. /Díj a fenntartható fejlesztésért. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./

Romániának és a Moldovai Köztársaságnak a kishatárforgalmi egyezménnyel egy időben alá kell írniuk a határegyezményt is, mivel a két dokumentum szoros kapcsolatban áll egymással – foglalt állást Andrei Stratan moldovai külügyminiszter. Ez eloszlatná azt a benyomást, hogy Bukarest nem ismeri el a szuverén Moldovai Köztársaságot. Sratan szerint a kormány jogi hátteret kíván teremteni a Romániával fennálló viszonyban. Traian Basescu államfő kijelentette: a határegyezmény aláírása nem jelent prioritást a román állam számára. Románia a Szovjetunió felbomlása után elismerte a Moldovai Köztársaság függetlenségét, így nem indokolt a határegyezmény aláírása. /Chisina türelmetlen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

Marosvásárhelyen április 18-án feliratok jelentek meg: „moarte bozgorilor – aici e Romania” /Halál a bozgorokra – hajrá Románia!/, a gyűlöletből fakadó „üzenetet” az illetékesek sietősen lefestették. Ez az eredménye az olyan szervezetek és médiumok uszító ténykedésének, amelyek majd két évtizede a magyarok rágalmazásából élnek. Az effajta „szellemiség” némely politikusoktól sem idegen, hiába lett Románia is annak a nagy európai családnak a tagja, amely nem tűri a soviniszta megnyilvánulásokat. /Több mint választási üzenet: moarte bozgorilor. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

A nevét viselő kovásznai közművelődési egyesület immár tizenkilencedik alkalommal rendezte meg Kovásznán és Csomakőrösön a Csoma-napokat. Évről évre ilyenkor Kőrösi Csoma Sándor helybeli és idegenből érkezett tisztelői, számos hivatásos és műkedvelő előadó, képzőművészek, színjátszók, zenészek és táncegyüttesek, valamint a tudományos világ jeles képviselői hajtanak főt nagy Kelet-kutató tudós emléke előtt. A rendezvénysorozat idei ünnepélyes fáklyás megnyitója április 17-én, Kovászna városi művelődési háza előtti, Jecza Péter alkotta Csoma-szobornál volt. Ünnepi beszédet mondott Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója és dr. Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, majd Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke, a Csoma-napok megálmodója szólt a közönséghez. Gazda felidézte az elmúlt tizenkilenc év eredményeit, többek között megemlítette, hogy a Csoma-konferenciák anyagából tizennégy könyvet jelentettek meg, felépítették Csomakőrösön a Csoma-emlékházat.,,Terveztünk múzeumot is. Múzeumot és dokumentációs központot. (...). Azt hittük azokban a pillanatokban, amikor erről álmodoztunk, hogy Kőrösi Csoma Sándor az egész magyarság értéke, és az egész magyarság mellénk fog állni abban a szándékunkban, hogy valóban gyűjtőhelye legyen itt azoknak a dokumentumoknak, értékeknek, amelyeket neki köszönhetünk. Nem sikerült ezt megvalósítani” ― mondta Gazda. Az ünnepi rendezvényen részlet hangzott el a nagykanizsai Horváth István és Farkas Tibor zenés-verses összeállításából, továbbá közreműködtek: a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvósegylet zenekara Kelemen Szilárd, a Tiszta Szív kórus Cseh Béla vezényletével, valamint a Havadtői Sándor Cserkészcsapat. A rendezvénysorozat április 18-án Kőrösi Csoma Sándor ― Jelek térben és időben című tudományos konferenciával folytatódott. Ezzel párhuzamosan a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontban programot szerveztek, amelyen többek között volt diákkerekasztal, szavalóverseny, általános műveltségi vetélkedő, szavalóverseny, sakkverseny stb. /Bodor János: Főhajtás nagy Kelet-kutató tudósunk emléke előtt (Csoma-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

Mivel szórványvidékben élünk, legfontosabb célkitűzésünk az anyanyelv ápolása kulturális rendezvények szervezésével – mondta Király Edit, a Fehér megyei EMKE elnöke. A Fehér megyei EMKE az RMDSZ-szel együttműködve rendezvénysorozatot indított el Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban 2005-től kezdődően, a szórványban elő magyar gyerekek számára azokon a településeken, ahol nincs semmilyen magyar nyelvű oktatási forma – sem óvoda, sem iskola. Megyei szinten 12 településén – Szászsebes, Tűr, Alsókarácsonyfalva, Magyarkapud, Solymos, Magyarszentbenedek, Magyarsüllye, Hari, Maroscsúcs, Szászvesszős és Enyedszentkirály – van hasonló helyzet. Ezeken a településeken az anyanyelvvel való kapcsolat csupán a család és az egyház körében valósul meg. Minden évben az RMDSZ segítségével Mikulás-napot szerveznek Enyeden, ahol az említett településekről részt vesznek a gyerekek. Rövid verseket, népmeséket, mondókákat és népdalokat tanulnak és gyakorolnak, amit aztán az enyedi ünnepségen mutatnak be. Ajándékcsomagot kaptak a gyerekek, amiből sohasem hiányzott a magyar mesekönyv. A mesekönyvek adományokból gyűltek össze. Sikeresek voltak a 1956-os megemlékezések is. Felkeresték azokat az eléggé leromlott állapotú templomokat is, ahol már nincsenek hívek. Nagyenyeden heti rendszerességgel működik az EMKE-klub, helytörténeti témájú, vetítéssel egybekötött előadásokkal. /Szakács Bálint: Nem a látványosság a fontos. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, az EMKE, a Bogáncs-Zurboló Egyesület, a Kolozs megyei RMDSZ, a Szarkaláb Néptáncegyüttes, a Kallós Alapítvány és a Kriza János Néprajzi Társaság márciusban szervezte meg Kolozsváron a „Tavaszi népzene és néptánc fesztivált”, amelyre meghívták a Kolozs megyei magyar tannyelvű és magyar tagozatos iskolákat. Az idei rendezvény témája az 1848-as forradalom és szabadságharc volt. Ennek keretében került sor a Ki mit tud? történelmi vetélkedőre. A Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium csapata lett a győztes. /Rácz Tímea, Horea Iskola: Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Április 18-án a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban megnyílt M. Péter János festészeti kiállítása. Sylvester Lajos mondott megnyitóbeszédet, Jánó Mihály művészettörténész pedig a magyar vidék egyik legjobb koloristájának nevezte a művészt. /(a. l.): Színek inváziója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

Meghalt Tornay Endre szobrászművész /Zetelaka, 1949. júl. 21. – Kőszeg, 2008. ápr. 7./ Zetelakán a család tizenharmadik gyermekeként született meg, a legkisebb gyermek vált a leghíresebbé. 1973-ban a kolozsvári egyetem szobrászati karán kitűnő eredménnyel államvizsgázott. Rövid ideig Sepsiszentgyörgyön dolgozott, majd 1976-ban Balassagyarmatra költözött, később családjával Kőszegen telepedett le. A kilencvenes években Munkácsy-díjjal tüntették ki. /Bocskay Vince: A szobrászt Tornay Endrének hívták. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./ Kőszegen 59 éves korában, súlyos betegségben elhunyt Tornay Endre András zetelaki születésű, Ferenczy-díjas, Munkácsy-díjas szobrászművész, akinek emlékét több, Háromszéken elhelyezett alkotása, köztük a köpeci 1848–49-es emlékmű és a sepsiszentgyörgyi sportcsarnok elé nemrég visszahelyezett térplasztikai alkotás őrzi, emberi tartása sokak számára példakép marad. /Sylvester Lajos: Tornay Endre szobrászművész halálára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

Ambrus István, a Paprika Rádió munkatársa két barátjával április 19-én éjjel Kolozsváron ment haza, magyarul beszélgettek, három román fiatal váratlanul hátulról rájuk támadt. „Megpróbáltuk védeni magunkat, ahogyan tudtuk, de nem volt sikeres, az elkövetők elrohantak, miközben lebozgoroztak bennünket” – idézte fel a történteket Ambrus István. Egyik társukat a földre teperték, és rugdosni kezdték. „Szerintem olyan emberekről van szó, akik nem először követtek el ilyesmit, az egész kitervelt dolog volt” – mondta Ambrus István. A helyszínre érkezett rendőrök arról tájékoztatták őket, előbb törvényszéki látlelet szükséges ahhoz, hogy nyomozást indítsanak az ügyben. A megvert fiatalok az éjszakát a kórházban töltötték, Ambrus Istvánnak fél arca teljesen elkékült, míg egyik társának kis híján eltörték az orrsövényét. Kolozsváron az elmúlt időszakban nem ez az első eset, hogy magyar fiatalokat bántalmaztak: legutóbb március 15-én vertek össze fényes nappal egy magyar fiatalembert. „Jellemző, hogy négyévenként a választásokat megelőzően gyakoriak Kolozsváron az ilyen aljas, sunyi, aszfalt-huligán megnyilvánulások” – jelentette ki László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. /P. A. M. : Ismét magyar fiatalokat bántalmaztak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ Újból megvertek és bozgornak tituláltak magyar fiatalokat Kolozsváron. A törvényszéki orvos az ortodox virágvasárnap ünnepére hivatkozva csak két nappal később, április 21-én állítja ki a látleletet. Az utóbbi időben megsokasodott magyarverések miatt az RMDSZ a hallgatás megtörésére és egységes fellépésre szólítja fel a magyar lakosságot. /Magyarverés kampány előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Április 19-én Csutak István, az RMDSZ régiófejlesztési szakértője Székek földje – Székelyföld /Hargita Népe, jan. 8./ című vitaindító írása alapján konferenciát rendeztek Csíkszeredában. A Sapientia–EMTE csíkszeredai karainak épületében tartott, Székelyföld-vita című szakmai vitán azok vettek részt, akik korábban a sajtóban már hozzászóltak a cikkíró által felvetett kérdésekhez. A konferencián elsősorban a székelyföldi régiók jellemzőit próbálták meghatározni a résztvevők. „A Sapientia–EMTE szociológia és társadalomtudományi karának keretében működő Társadalomtudományi Intézet partnerkapcsolatba lép egy hasonló sepsiszentgyörgyi vidékfejlesztési intézménnyel” – jelentette Bíró A. Zoltán, a kar dékánja. /Horváth István: Székelyföld-vitazáró Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Egységes felmérésre, az intézmények és a politikum összefogására van szükség Székelyföld gazdasági fejlesztése érdekében, hangzott el Székelyföld-vitán. A közeljövőben létrehozzák a Székelyföldi Fejlesztési Központot, amely többek között az egységes felmérés elkészítését is felvállalná, jelentette be Biró A. Zoltán, az EMTE Társadalomtudományi Intézetének professzora. /Székely Zita: Székelyföld fejlesztéséről vitáztak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./ A csíkszeredai KAM (Kulturális Antropológiai Műhely) és a frissen megalapított Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központ jogi társulást kötött, létrehozzák a Székelyföldi Fejlesztési Központot, amely egy önálló Székelyföldi Fejlesztési Régió szakmai alapjait teremtené meg ― jelentette be Bíró A. Zoltán, a Sapientia Egyetem dékánja. Számolni kell Brassó vonzáskörével is. A KAM-osok segítségével Sepsiszentgyörgyön Olosz Szabolcs közgazdász-szociológus létrehozta azt a kutatóközpontot, amely fiatal szakembereknek biztosít intézményi keretet, lehetőséget a tudományos munkához. Teljes mértékben civil kezdeményezésről van szó, egyelőre pályázati pénzekből teremtették elő az induláshoz szükséges összeget. Szakembereik egyelőre részállásban dolgoznak, remélik azonban, hamarosan főállásban teljes idejüket ennek a munkának szentelhetik ― mondta el Olosz Szabolcs. /Farkas Réka: Milyen Székelyföldön élünk, és milyent akarunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Tamás Gáspár Miklós, a Szabad Demokraták Szövetségének egykori alapító tagja a tévében kifejtette, elérkezett az időt arra, hogy a magyar liberálisok levonják a pártban kialakult erkölcsi válság konzekvenciát és „bezárják a boltot”. Bíró Béla hosszú évek óta tudja, hogy az SZDSZ azoknak a céloknak a hatékony képviseletére bizonyult alkalmatlannak, amelyek képviseletében egykor megszületett. Az SZDSZ értelmiségi holdudvara elutasította a közösségi jogok igényét. Az autonómia vonatkozásában is csupán az egyén autonómiájának fontosságát hangsúlyozták. Követelték a másság tiszteletét, elutasították a diszkriminációt és a többségi nacionalizmust – Magyarországon. A környező államokban jóval toleránsabbnak bizonyultak ugyanezekkel a törekvésekkel szemben. Bíró szerint a Fidesz mellett a liberálisok váltak annak a kulturkampfnak a fő irányítóivá, amely a jobboldal nemzeti ideológiájával szemben egy nem kevésbé elfogult és egyoldalú „antinacionalista” kizárólagosságot próbált ráerőltetni az ország egészére. /Bíró Béla: Pártkatona vagy állampolgár? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Nagyváradi látogatása során interjút készített a lap dr. Törzsök Erikával, a Miniszterelnöki Hivatala Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkárságának főigazgatójával. Arra a kérdésre, hogy az erdélyi magyarság számára megoldás-e a területi autonómia, Törzsök kifejtette, Románia és Magyarország EU-tagállam, a schengeni határ néhány év múlva teljesen el fog tűnni, ezért „nem ezeken a kérdéseken kell gondolkozni, mert ez már annyi energiát, időt elvitt, tulajdonképpen minden eredmény nélkül. ”Emlékeztetett, hogy nemrégiben rendeztek Magyarországon egy konferenciát Autonómiáról másképpen címmel. Megvizsgálták a 18 év alatt kidolgozott számtalan autonómiakoncepciót, a területi autonómiát is, de a hozzá vezető utat csak egyetlen helyen látták kidolgozottan. És ez a Vajdaság. Olyan autonómiakoncepcióval jelentek meg, „amely nem kikiáltja az autonómia bármely formáját, hanem ott a nemzeti tanácsok megvalósítása már konkrét területekre vonatkozóan, konkrét forrásokkal és felelősségekkel együtt fogalmazódik meg. Ehhez hasonlót sajnos többet nem láttam” – mondta Törzsök Erika. /Törzsök: a területi autonómia energiapazarlás. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./

Ünnepi szentmisével és körmenettel vette kezdetét az idei Festum Varadinum rendezvénysorozat április 20-án Nagyváradon. Francisco Javier Lozano érsek, pápai nuncius a városalapító király, Szent László hitét állította példaként a hívek elé. A misét követően a szent hermáját körmenetben vitték végig a bazilika udvarán. /Elkezdődött a Festum Varadinum. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

Kolozs megyében RMDSZ és az MPP tárgyalásai eredménytelenül záródtak. Eckstein-Kovács Péter szenátor tárgyalt az RMDSZ megbízásából, elmondta, hogy az MPP-t későn jegyezték be, és mire megegyezés jöhetett volna létre a felek között, az RMDSZ-nél már kialakultak a listák. Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sem városi, sem megyei szinten nem jött létre közös lista. Kiemelte, hogy az RMDSZ és az MPP Kolozs megyében állt legközelebb a megegyezéshez. Az MPP Kolozs megyében eddig kilenc helyen alakított szervezet. Eckstein-Kovács Péter mindkét szervezet nevében felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a hétvégén újabb magyar fiatalokat bántalmaztak Kolozsváron. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben több ilyen eset is volt, de az érintettek féltek feljelentést tenni. Szatmár és Bihar megyében zajlanak még tárgyalások az RMDSZ és az MPP helyi szervezetei között. Maros megyében megállapodtak: Marosvásárhelyen az MPP nem indít saját jelöltet, így Borbély László fejlesztési miniszter egyedüli magyarként indulhat Dorin Florea jelenlegi polgármester ellen. A Maros Megyei Tanács elnöki tisztsége kapcsán a feleknek nem sikerült közös nevezőre jutniuk, így az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke ellen várhatóan Tőkés András is versenybe száll jelöltként az MPP részéről. Bihar megyében kudarccal végződtek a tárgyalások. /P. A. M. : Kevésen múlott a megegyezés Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Április 22-e az önkormányzati jelöltek és jelöltlisták leadási határideje, az RMDSZ 21-én kézbesítette a dokumentumokat a helyi, illetve megyei választási irodáknak. Az RMDSZ mindenütt az előválasztásokon kialakult listákat adja le, az egyetlen számottevő módosulás az, hogy Borbély Károly informatikai miniszter visszalépett, s nem pályázza meg a Hunyad megyei tanácselnöki tisztséget. Maros megyében 55 polgármesterjelölt indul az RMDSZ-színekben, és 74 községben érdekelt a tanácsosi listákon – fogalmazott Kelemen Atilla megyei elnök. Háromszéken az RMDSZ jelöltlistáján az első Demeter János jelenlegi tanácselnök, a második Tamás Sándor – aki a megye tanácselnöki tisztségére pályázik –, harmadik helyen Baka Mátyás, a megyei tanács egyik alelnöke szerepel. A megyei tanácsosi listán 38 jelölt neve sorakozik. /Cs. P. T., I. J., L. I. : Jelöltiktatás: ketyegő óra. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Egy nappal a határidő lejárta előtt még bizonytalan, sikerül-e letennie jelöltjei listáját a Magyar Polgári Párt zágoni szervezetének. Damó Csaba a múlt héten adta le a kérést a zágoni községházán, tizenkét MPP-s jelölt dokumentumait kérte. Más településeken helyben, illetve rövid időn belül kiállították a szükséges dokumentumot, a zágoniak azonban nem kapták meg az iratokat. Damó a prefektushoz fordult, írásban is kérte, sürgesse meg Kiss József polgármestert. György Ervin prefektus beszélt Kiss Józseffel, aki ígéretet tett, de még nem intézkedett. Zágonban Kiss József az RMDSZ színeiben indul. A zágoni eset nem egyedi, más településeken is megpróbálják elriasztani az MPP-s jelölteket – mondta Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke. Bodokot említette, ahol Nagy Nándor Zoltán polgármesterjelöltjük kénytelen volt feljelentést tenni és rendőri védelmet kérni, de akadékoskodtak az MPP-s jelöltek iktatásánál Rétyen és Bereckben is. /Farkas Réka: Akadályozzák az MPP jelöltállítását. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Nem iktatta a székelyudvarhelyi Digital 3 Tv és a Star Rádió a Magyar Polgári Párt (MPP) arra vonatkozó kérvényét, hogy biztosítsanak számára műsoridőt politikai jellegű műsoraikban a választási kampány idején. Akárcsak 2004-ben, idén sem tudja a székelyudvarhelyi Digital 3 Tv-ben és a Star Rádióban hallatni a hangját az RMDSZ ellenzéke. A Ferenczy Károly, Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor sógorának a tulajdonában lévő tévé- és rádióadónál először arra hivatkozva tagadták meg a kérvények iktatását, hogy nem tudják, lesznek-e politikai műsoraik. Amennyiben a két adó nem hajlandó megadni a törvény által biztosított jogot, panaszt tesznek az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA). A két sajtóorgánum 2004-ben hasonlóképp járt el Szász Jenő polgármesterjelölt esetében, amiért a CNA bírságot rótt ki rájuk. /Pengő Zoltán: Cenzúra áldozata az MPP. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Szovátán a Teleki Oktatási Központ elsődleges tevékenysége a pedagógus-továbbképzés, mégis Szovátán, a Bernády Közművelődési Egylet mellett ezen intézmény jelenti a kulturális életet. Márton Zoltán, a TOK igazgatója elmondta, a szovátai kulturális életben kisebb szerepelt vállalnak. Most a megélhetés az elsődleges problémájuk, kevesebb idő marad a kulturális rendezvényekre. A TOK sok vetélkedőt szervez, például a Bethlen Gábor történelmi vetélkedőt, a Virág környezet- és természetvédelmi vetélkedőt, valamint a vetélkedőkkel egybekötött táborokat. Ilyen a pedagógusok pszichológiaversenye, vagy a középiskolásoknak ajánlott faragótábor. Elemi iskolásoknak szánják az Erdei iskolát, szerveznek matematikai tehetséggondozást is. Idén március 15-én, a Szovátai Székely Tanács segítségével szervezték meg a kisiskolásoknak szánt Székely ifjak és '48 vetélkedőt, ennek hatalmas sikere volt. Pályáznak a vetélkedők rendezésére. A TOK folyosói hagyományosan kiállítófelületté váltak, hamarosan egy Kuti Botond-tárlatot nyitnak. A Kriterion Kiadó minden évben megszervezi Szovátán könyvbemutatóját. A Kriterion és a Pallas-Akadémia könyveit a TOK is árusítja. /Nagy Botond: Vonalkódos versenyfutás? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

Öt próbán mérte össze tudását, tehetségét az az ötven VI-VII. osztályos diák, akik április 11-én részt vettek Az Anjouk és Zsigmond kora történelmi vetélkedőn. A szászrégeni magyar történelemtanárok és a helyi Humana Regun Egyesület által meghirdetett versenyre tíz csapat nevezett be. László Márton, a Teleki Téka történésze, levéltárosa állt a zsűri élén. A Historia nostra történelmi vetélkedő támogatói között volt a Communitas Alapítvány, a szászrégeni Humana Regun Egyesület, meg a Szászrégen és Vidéke című lap. /Fábián András Gy. : Historia nostra – történelmi vetélkedő Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

Területfejlesztési stratégiák elkészítéséhez nyújt segítséget az a digitális atlasz, mely összesíti Románia régióinak, településeinek legfrissebb gazdasági, szociális, földrajzi mutatóit. A Fenntartható területfejlesztés – tervek és munkaeszközök című konferencián Borbély László miniszter kiemelte, az atlasz leginkább az önkormányzatoknak készült, felhívta a figyelmet arra, hogy fejlesztési stratégiák kidolgozásához elengedhetetlen figyelembe venni az adott terület összes releváns adatát. Az atlasz várhatóan ez év második felében végleges formát ölt, a befektetési intézmények fel tudják mérni, Románia mely régiójába érdemes befektetni. Az atlaszt folyamatosan frissítik. A digitális atlasz adatai szerint a magyarok lakta megyék több szempontból nem jelentik Románia legfejlettebb régióit. Idén az egy alkalmazottra jutó átlagos nettó fizetések Máramaros megyében (796 lej) a legkisebb az egész országban, Hargita megyében 830, Kovászna megyében 895, Maros megyében 981 lej, ezzel szemben Bukarestben 1640 lej. /Oborocea Mónika: Fejlesztés netes térképpel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

A média azzal gyanúsítja Csáky Pált, a szlovákiai MKP elnökét, hogy alkut kötött Robert Fico miniszterelnökkel. Csákyt Bugár Béla, az MKP volt elnöke támadja. „Szerencsétlen, buta és aljas játéknak” minősítette az ellene elhangzott vádakat Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, akit azzal gyanúsítanak, hogy alkut kötött Robert Fico kormányfővel, amikor a Csáky könyvét is kiadó Madách Posonium számára állítólag egymillió koronát kért a kormányfőtől. Csáky mindezt tagadja, felelőtlenségnek nevezte, hogy elődje, Bugár Béla a találkozót és a kérelmet megerősítő nyilatkozatot tett. „Sajnos az MKP-n belül is vannak felelőtlen emberek. Sajnálom, hogy Bugár Béla is közéjük tartozik, aki most ily módon veszélyezteti a közoktatási törvény minőségét.” „Ennyire érzékeny politikai időszakban az ilyen aljas játék súlyos politikai felelőtlenség” – mondta Csáky. /Csáky–Bugár-testvérharc. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Nagyváradon tart a Festum Varadinum, a nagyváradi és a partiumi magyarság kulturális ünnepe, egymást érik a kulturális rendezvények április 20-tól 27-ig. Tizedik alkalommal rendezték meg az Apáról fiúra című hagyományőrző népi mesterekkel való találkozást. A Kanonok sor benépesült, Jakabffy Emma, a Pro Familiae Alapítvány vezetője elmondta, sikeresnek ítéli az idei rendezvényt. Megnyílt a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) reklámgrafika szakos hallgatóinak tárlata A Holnap városa címmel, az intézmény székházában. A kiállított képek pályázatra készültek, amelyet a budapesti székhelyű Academia Humana Alapítvány hirdet meg minden évben. Az alapítványt Wagner Nándor nagyváradi származású szobrászművész emlékére alapították 1998-ban, azzal a céllal, hogy ápolják a művész hagyatékát. A Festum Varadinum hagyománya tizenhét esztendőre tekint vissza, amikor a négy történelmi egyház – a római katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius –, valamint az RMDSZ létrehozta a Varadinum Kulturális Alapítványt, azzal a céllal, hogy minden évben kulturális rendezvénysorozatnak adjon életet. /Partiumi tavaszi zsongás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

A feljegyzések szerint az első székelyföldi performanszt Sepsiszentgyörgyön Ütő Gusztáv tartotta 1987-ben, fél-nyilvánosan, zárt ajtók mögött. Egy fotókiállítás kapcsán Ütő Gusztáv írt a Háromszék egyik friss számában: a tárlaton az értékek pusztulásába „tétlenül belenyugvó attitűdöt terjesztő végkicsengése van a fényképeknek”. Végkicsengése: kiöregedtünk, elhagyattattunk, gyengék és gyávák vagyunk… Egy nemzetrésznek csak a hiábavalóságot, a lemondást, a menekülést kell vizuálisan bemutatni? – kérdezte Ütő. Vidám, erőt és önbizalmat árasztó képekre van szükség. /Székedi Ferenc: Panaszfal. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Április 21-én kezdődött az első, középiskolások számára kiírt országos szintű koreográfia és színművészeti tantárgyverseny Kolozsváron. A négynapos rendezvény újdonságnak számít, mivel a minisztérium programjában idén szerepel először a diákok színészi képességeit is felmérő verseny. A színművészet kategóriába kizárólag dráma tagozatos középiskolások jelentkezhettek. Romániában jelenleg mintegy tíz olyan középiskola van, ahol biztosítanak ilyen típusú oktatást. Az egyetlen magyar középiskolai dráma tagozat a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban működik, ahonnan két tanuló vesz részt az országos megmérettetésen. Az igazgató szerint a magyar diákok is egyenlő esélyekkel indulnak. /Bonczidai Éva: Zsűrizett improvizációk. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a Sapientia EMTE együttműködött a rádiós képzésben az Agnus Rádióval és az Unitárius Webrádióval. A program keretében mintegy 30 egyetemistának biztosítottak lehetőséget, hogy betekintsenek a szakmába, megismerkedjenek a rádiózással. Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári dékánja köszöntötte az egybegyűlteket. Az elméleti előadások sorát Szenkovics Dezső, a Sapientia kolozsvári karának főtitkára, az Agnus Média Alapítvány volt igazgatója kezdte. Nagy István, a marosvásárhelyi Gaga Rádió igazgatója beszélt a kereskedelmi rádiózás jellegzetességeiről. Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola rektora szerint a jövő rádiójában a közszolgálatiság a közösség felé kereskedelmi szinten valósul majd meg. /S. B. Á. : Rádiósokat képeztek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

A Biolka az Erdélyi Református Egyházkerület által kiadott ingyenes bibliaolvasó kalauzprogram a http://biolka.reformatus.ro weboldalon. Az ötlet kitalálója és fejlesztője, Pap Lőrinc harmadéves informatika szakos hallgató. Az alkalmazás a kiválasztott dátumhoz tartozó bibliaidézetet, annak magyarázatát, a kátét, az aznapi éneket és egy véletlenszerűen kiválasztott aranymondást jelenít meg. A benne található hitvallás és az énekeskönyv református jellegzetesség, de a magyarázat általános. A Biolka egy következő verziójában már hallgathatók lesznek a hitvallások. /Mihály Zsombor: Biolka, a Biblia olvasását segítő alkalmazás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./