Lassan megszületik az Erdélyi Magyar Televízió. Szudár László békéscsabai tévés menedzser elmondta, nemsokára befejeződnek az építkezési munkálatok az Erdélyi Magyar Televíziónak otthont adó épületben, a Janovics Jenő Alapítvány ingatlanában. Tíz napon belül véget ér az állások betöltésére meghirdetett szakember-válogatás. A produceri vezetésű médiát szeretnék meghonosítani, amelynek igazgatását nem egyetlen ember, hanem egy csapat végzi. Remélik, hogy még idén kezdhetnek. /Nagy Székely Ildikó: „Minden lánc olyan erős…” = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

A magyar tudományosság napját ülték meg április 24-én Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE). A találkozón számos, a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) együttműködő határon inneni és túli értelmiségi vett rész. Ugyanakkor megalakították a Kolozsvári Akadémiai Bizottsághoz tartozó nagyváradi munkacsoportot is. A találkozó az Intézményépítés és összehangolás a Kárpát-medencei magyar tudományos kutatásban címet kapta, melyet a budapesti MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület, a PKE, illetve a nagyváradi Varadinum Kulturális Alapítvány és a Sapientia Varadiensis Alapítvány szervezett. Görömbei András irodalomtörténész, akadémikus, az MTA külföldi fiókszervezeteivel foglalkozó bizottságának elnöke „Az irodalom személyiség- és közösségformáló szerepéről” címmel értekezett. Előadásában Nagy Gáspár költő példáját említette, akit Öröknyár: elmúltam 9 éves című verséért állásából is kirúgtak, mert az 1956-os forradalomban elhunytaknak, a megtorlás áldozatainak adózott: „egyszer majd el kell temetNI, / és nekünk nem szabad feledNI, / a gyilkosokat néven nevezNI!” Az igazságtalanság elleni küzdelme, politikai kiállása csak 1989-ben vált ismertté. Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) elnöke Tudománypolitika, tudományszervezés: a KAB lehetséges feladatai címmel bemutatta az MTA kolozsvári fiókjának működését és céljait. Az előadó elmondta: a kincses városbeli bizottság össze kívánja fogni a Romániában tevékenykedő kutatókat. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagyváradi fiókszervezetét Emődi András elnök mutatta be. Fleisz János történész néhány mondatban a Sapientia Varadiensis Alapítvány tevékenységét ismertette, majd Geréb Zsolt teológus, a PKE rektora a felsőoktatási intézményről szólt. A KAB kezdeményezésére, János-Szatmári Szabolcs irodalomtörténész vezetésével megalakult Nagyváradon az Idegen nyelvek, irodalmak munkacsoport. /Borsi Balázs: A tudományosság napján. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 26./

A rendszerváltással egy időben Közép- és Kelet-Európában mindenütt igen jelentős vallási fellendülés zajlott le, ez a folyamat az elmúlt tíz évben sok helyen megállt, néhány országban azonban tovább tart – közölte Tomka Miklós vallásszociológus ,a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora Szegeden, az Értékek és vallás Közép- és Kelet-Európában című konferencián. A régió tizennégy országában tavaly végzett reprezentatív felmérés szerint nagyon vallástalan Csehország és a volt Kelet-Németország, a vallástalanok közé tartozik Magyarország és Szlovénia. A régió legvallásosabb területe Románia, a románokat követik a szlovákok és a lengyelek, valamint Ukrajna. /Románia a térség legvallásosabb országa. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Székelyudvarhely április 27. -május 3-a között bekapcsolódik a győri Mediawave 2008 elnevezésű, összművészeti fesztivál programjába. Ez időszakban több mint harminc film vetítésére kerül sor, továbbá lesz dzsesszkoncertre, majd táncház, a Tiberius Quartet is koncertezik. A rendezvényt az udvarhelyi G. Egyesület, a Transikon Egyesület, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság, valamint az Udvarhelyszék Jövőjéért Egyesület szervezi. /Szász Emese: Összművészeti fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

Rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kormányátalakítást. Szakértők helyett saját embereit, volt üzletfelét és a szocialista párt eddig mellőzött vezetőit ülteti a bársonyszékekbe a kormányfő. Az önkormányzati és területfejlesztési illetve a gazdasági tárcából három minisztérium lesz. Gyurcsány Ferenc szerint az átalakítással a kormány programja nem változik, csak a hangsúlyok és a szerkezet. „Erős és büszke Magyarországot akarok, ezért szükséges az átalakítás” – mondta. A Fidesz szerint az új kormányzati struktúrában erősen reprezentált Gyurcsány Ferenc üzleti köre. /Hét új miniszter a kisebbségi magyar kormányban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

Az SZDSZ miniszterei úgy állnak föl a bársonyszékből, hogy Kóka János pártelnök közben siet leszögezni: az SZDSZ-nek nem érdeke a kisebbségi MSZP-kormány megbuktatása. Akkor miért volt szükség az elmúlt hónap során arra, hogy az SZDSZ vezető politikusai úton-útfélen gyalázzák a szocialistákat, akikkel a rendszerváltás óta összesen tíz évig kormányoztak közösen, és akikkel minden ideológiai érvnél szorosabban kovácsolta őket az Orbán Viktor visszatérésétől való félelem? A Gyurcsány-kormány politikájára aligha lehet ráfogni, hogy a klasszikus, társadalmi szolidaritáson alapuló szociáldemokrata értékekhez túl sok köze lenne. Az SZDSZ számára is a szakítás jelentheti a menekülés esélyét. Az előrehozott választások mindkét párt – de főleg a szabad demokraták számára – végzetesek lennének. Az MSZP és az SZDSZ ezért továbbra is együttműködésre van ítélve. /Balogh Levente: Egymásra ítélve. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság júniusban aláírásgyűjtést kezdeményez egy olyan törvénytervezet támogatása érdekében, amely a Bolyai Egyetem létrehozásáról rendelkezne – jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján Hantz Péter, a BKB alelnöke. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemről másfél évvel ezelőtt elbocsátott, jelenleg Heidelbergben kutató fizikus elmondta, a kezdeményezők nyílt levélben kérik az erdélyi magyar szervezetek – az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar, illetve a Székely Nemzeti Tanács – támogatását akciójukhoz. Emlékezetes, hogy a román parlament tárgyalásra sem tartotta érdemesnek azt a félmillió erdélyi magyar aláírásával szentesített, 1994-ben beterjesztett tervezetet, amely ugyancsak az állami magyar egyetem felállítását célozta. Hantz Péter közölte, hogy Kovács Lehellel együtt pert indítanak a román állam ellen a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon amiatt, hogy 2006-ban mindkettőjüket elbocsátották a kolozsvári BBTE-ről. /Rostás Szabolcs: Aláírásokkal a Bolyaiért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Papp Kincses Emese, a Sapientia Egyetem oktatójaként jegyezte Törzsökösen (Hargita Népe, ápr. 22.) című cikkét, amelyben a Sapientia sorsát kérte számon a jelenlegi magyar kormányon. Papp Kincses Emese szerint az erdélyi magyar egyetem „nemzeti közösségünk szellemi fejlődése” szempontjából fontos. Parászka Boróka, az A Hét internetes lap szerkesztője feltette a kérdést, mit jelent valóban az egyetem, az univerzitás? „Olyan intézményt, amely segít csatlakozni az európai szellemi, gazdasági, munkaerőpiaci erőtérhez, ezért a szó legnemesebb értelmében nemzetközi, sőt nemzetek feletti? Vagy valamiféle helyi érdekű, avítt, versenyképtelen alibiintézményt, amely napi politikai és egyéni egzisztenciális célokat, nemzeti érdeknek álcázott önzést szolgál? Ideje van a nemzeti gondolat megtisztításának, túl sokan és túl sokáig éltek vissza ezzel” – írta Parászka. Hány „európai szinten is versenyképes oktatót prezentált az ún. erdélyi magyar felsőoktatás?” Látványos az oktatóhiány. Parászka szerint ezeknek az egyetemeknek – néhány szak kivételével– még mindig nincs olyan presztízse, amely egy ilyen léptékű oktatáspolitikai beruházásnak és vállalásnak kijárna. „Az erdélyi magyar érettségizők száma gyakorlatilag megegyezik az egyetemi helyek számával, aki átverekszi magát az érettségi-küszöbön, az elvárt feltételek minimumán, máris egyetemi hallgatónak tudhatja magát, sőt biztosra veheti zsebében a könnyen szerzett, ám nem túl értékes diplomát. ” Papp Kincses Emese szerint az Orbán-kormány idején elindított egyetem a Gyurcsány-kormány idején halódik. Vajon az egyetem működésének fent megnevezett zavarai közül melyért tehető felelőssé a Gyurcsány-kormány bármely hivatalnoka? – kérdezte Parászka, védve Törzsök Erikát. Ebből a nemzetféltő szemléletből hiányzik az állampolgári öntudat, a civil kurázsi. Parászka – Törzsök Erikát ismételve – elítélte az erdélyi magyar felsőoktatást, hogy nem a román államtól és a romániai magyar civil szférától kér támogatást. Parászka szerint szó sem esik a magyarországi felsőoktatással való együttműködésről. Vetette-e bárki össze, hogy miként alakul a magyarországi egyetemek fejlesztése, támogatása akkor, amikor az erdélyi magyar felsőoktatás támogatását követeljük? A dr. Papp Kincses Emese által megfogalmazott „Még több pénzt!” perspektíva nélküli erdélyi önzés. /Parászka Boróka: Még több pénzt! = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./ Az A Hét internetes lap címlapján szerepel: Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány – ennek Törzsök Erika a vezetője.

A PHARE-alapok nem rendeltetésszerű felhasználása gyanújával emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) brassói területi szervezete Kicsid Béla, Szentkatolna volt polgármestere ellen. A vád szerint Kicsid hamis, pontatlan vagy hiányos dokumentációt és nyilatkozatokat nyújtott be 2002-ben, egy 85 ezer euró értékű PHARE-Ricop pályázatra. A pályázati pénzből az önkormányzat 2003 májusában szociális étkezdét létesített Szentkatolnán. /Elterelt PHARE-pénzek? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Nem vehette át a neki ítélt díjat Kolozsváron, a dráma tagozatos középiskolások országos tantárgyversenyének gáláján Máthé Kincső, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum tizenegyedik osztályos tanulója, azzal az indoklással, hogy nem jelentkezett be hivatalosan a versenybe. Marius Loga, a rendezvénynek otthont adó kolozsvári Octavian Stroia Koreográfia és Drámaművészeti Líceum igazgatója kijelentette: „Nem igaz, hogy elmaradt a magyar diákok bejelentkezése, egyszerűen csak annyi történt, hogy a bírálóbizottság számukra nem utalt ki díjat”. Fazakas Misi, a sepsiszentgyörgyi dráma tagozat vezető tanára elmondta, valótlan a vád, miszerint késve jelentette volna be a diákjait, pedig a beiratkozás nem volt zökkenőmentes. „Amikor felhívtam a versenyt szervező kolozsvári iskola titkárságát, azt mondták, szó sem lehet arról, hogy a két szentgyörgyi diák magyarul mondja el a repertoárjában szereplő szövegeket. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő és Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy egyáltalán fogadják a két magyar diákot” – tette hozzá Fazakas. /Bonczidai Éva: Elnapolt elismerés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

A Romania Mare szélsőséges sovén-nacionalista hetilap, a hasonszőrű Nagy-Románia Párt szócsöve április 18-án öles címben hirdette: A Har-Kov jelentés plágium. Petre Turlea, a cikk szerzője a Vatra Romaneasca alapító agitátora volt. Ilyen minőségében 1996-ban Kovászna megye parlamenti képviselője lett, célja volt, hogy megakadályozza a székelyföldi románság elmagyarosítását. Könyvet jelentetett meg a Maniu-bandák tisztára mosása szándékával oly módon, hogy szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi vérengzéseiket indokolt hazafias akcióknak tüntette fel. Turlea később a Romania Mare házi történésze lett. Mostani cikkében azt fájlalta, hogy bizonyos Dragos Zamfirescu szóról szóra lemásolta a parlament 1991. évi Har-Kov jelentését, és ezt 2002-ben saját műveként kiadta az Egyesült Államokban. Az egész könyv egyszerűen plágium, csak a cím Zamfirescu saját alkotása: Transylvania, Romanians Hunted Down in their County Harghita, Covasna, Tg. Mures, megjelent a floridai Romanian Historical Studies sorozatában. Már a címből is kiderül, hogy a jelzett megyékben és Marosvásárhelyen vadásznak a románokra, ami egyet jelent elűzésükkel. 1995-ben az akkori román kormány a Har-Kov jelentést az adófizetők pénzéből angol, francia és német nyelven ötezer példányban terjesztette világszerte, mégpedig a román nagykövetségeken keresztül. 1991-ben a Har-Kov jelentést képviselőként Petre Turlea fogalmazta meg. A jelentést az RMDSZ parlamenti képviselete nem írta alá, így fejezte ki tiltakozását az égbekiáltó hamisítások ellen. Az RMDSZ-es képviselők cáfolatai nem kerültek be a parlamenti jelentésbe. /Barabás István: Amerikai Har-Kov. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Csíkszentdomokoson régen sötét viseletben és fehér fejkendőben mentek az asszonyok a búzaszentelő misére. Aztán eljött az idő, amikor alig vett részt valaki ezen a szép egyházi szertartáson, a népi viseletet pedig szinte teljesen elfelejtették. Mostanra viszont igazi ünnep a községben a búzaszentelés és határáldás. „Isten kezében az áldás, a mi kezünkben a munka” – ezekkel a szavakkal vezette be vasárnap a búzaszentelő szentmisét Csiby László plébános Csíkszentdomokoson. Élő örökség témával pályázott 2005-ben a Polgár-Társ Alapítványnál a Csíkszentdomokosi Múzeum Egyesület. Céljuk az volt, hogy ráébresszék a helyi közösséget arra, milyen értékei vannak. Különböző programokat szerveztek, kézműves és szövő-fonó műhelyekbe csalogatták a fiatalokat – mesélte Kurkó István, az egyesület elnöke. Meghirdették a Szőttesek vasárnapját, búzaszentelő napjára. Arra kérték az embereket, népviseletben menjenek a templomba. Azt mondják, hogy Domokoson 17 féle szőttes van. Ez a színkombinációra és a szövés módjára vonatkozik. A Csíkszentdomokosi Múzeum Egyesület Pendelymustra címmel hirdetett előadást. Az emberek elővették a ládákba, padokba rejtett szőtteseket, és ma már büszkén hordják ünnepi viseletként. /Takács Éva: Szőttesek vasárnapja Csíkszentdomokoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Ünnepélyes keretek között adták át április 26-án Kolozsváron az idei alkotói ösztöndíjakat. A Communitas Alapítvány által meghirdetett ösztöndíjat idén 41 fiatal művész nyerte el. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési főosztályának ügyvezető alelnöke elmondta: ezzel a rendezvénnyel, nem hivatalosan ugyan, de felavatják az Iskola Alapítvány új székházát, amelyben az irodahelyiségek mellett helyet kapnak a fiatal tanárok számára készült lakások is. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki az ösztöndíjbizottság elnöke is, elmondta: a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíja része annak a közös gondolkodásnak, amely a fiatal művészekről, értelmiségiekről szól. Az ünnepségen Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh (BMC) elnöke megnyitotta a 2007-es képzőművészeti díjazottak munkáiból összeállított kiállítást. /Köllő Katalin: Átadták az alkotói ösztöndíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Lehoczky Attila tanár szerint az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak nincs megfelelő önmagát népszerűsítő politikája. Hosszú ideig úgy gondolták, hogy a megye magyar diákjai úgyis a Csikybe jönnek, mert nincs más magyar tannyelvű középiskola. A valóság más. 2007-ben 206 nyolcadikos végzett, ebből mindössze három líceumi osztályt (84 diák) és két szakosztályt (33 diák) tudtak feltölteni, a hiány majdnem 90 fő! A temesvári Gerhardinum és a Bartók Béla Líceum Arad megyébe jött diákokat toborozni. Matekovits Mária aligazgatónő javaslatára két fordulóban az összes Arad megyei magyar iskolába járó nyolcadikost behozták az iskolába, körbevezették őket. Az elgondolás remek volt, az eredmény pedig plusz 30 diák eddig. /Lehoczky Attila: Iskola. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

Harminc ország hatszáz kiadója ötvenezer címmel várta a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatóit a Millenáris Parkban. A fesztivál fővendége Bret Easton Ellis amerikai író, az Amerikai Psycho és a Nullánál is kevesebb szerzője volt. Az erdélyi kiadók három standon kínálták könyveiket. A csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó standján olyan kiadványok bizonyultak a legkelendőbbnek, mint báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola Kipróbált receptek, Duka János Székely anekdoták, P. Benedek Fidél Ferences kolostorok, vagy Váli Éva Árkos üzenete egy világpolgárnak című művei, vagy a Műterem-sorozatban megjelent, Sipos László felvinci festőt bemutató kismonográfia. A Romániai Magyar Könyves Céh (RMKC) az Irodalmi Jelen, a Koinónia, a Komp-Press, a Kriterion, a Mentor, a Pallas– Akadémia, a Polis és a Pro Print kiadók könyveit hozta el Budapestre. Kozma Mária, a csíkszeredai Pallas–Akadémia főszerkesztője közölte: a fesztiválon sikerült megállapodniuk az Egyesült Államokban élő, csíki származású Barabási Albert-László fizikussal, hogy Behálózva című bestsellerét magyar fordításban elsőként adhassák ki Erdélyben. „Az eredetileg angolul írt könyvében Barabási a világ kapcsolatrendszerét vizsgálja, és matematikailag bizonyítja be, hogy nincsenek véletlenek. Biztosan az sem véletlen, hogy Budapesten találkoztunk, s szülővárosában adhatjuk ki nagy sikerű könyvének első erdélyi magyar fordítását” – mondta Kozma Mária. Ha egyszer eljön az ideje, habozás nélkül az irodalmat részesíti előnyben a politikával szemben – jelentette ki közönségtalálkozóján Markó Béla, hozzátéve, Erdélyben könyvet írni és kiadni „nagyon fontos és jó konspiráció”. A határon túli magyar kiadók arra panaszkodtak, kiadványaik iránt enyhén megcsappant az érdeklődés. Ezt erősítette meg a felvidéki és délvidéki kiadók köteteit népszerűsítő budapesti forgalmazó is. /Benkő Levente: Erdélyi kötetek a könyvünnepen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Magyarózdnak nem csak Horváth István kapcsán van köze az irodalomhoz. Az ózdi völgy Petrőczi Kata Szidónia otthonos tája, aki a magyarózdi kastélyban írta első verseit. Petrőczi Kata Szidónia (1662-1708) a magyar barokk első elismert költőnője, a kegyességi próza alkotója. A Horváth István költészetét idéző április 25-i vetélkedőn a grófnő szellemalakját is idézte Csegöldi Erika tanárnő és maguk a szavalók. Horváth István október kilencedikén lenne százéves (1977. január 5-én halt meg). Horváth Arany közíró, a költő lánya gyermekkori emlékeit idézte a faluról és a szerető édesapáról. /Bölöni Domokos: „Az én vándorlásom nem szűnik meg soha”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Április 25-én nyílt meg a Bernády Ház udvarán a Photo Natura című természetfotó-kiállítás Marosvásárhelyen. Vajda György kiállítás-kezdeményező és szervező üdvözölte a megjelenteket. Az Örökmozgó Természetjáró Egyesület 2002-ben kezdeményezte a Photo Natura kiállítás szervezését. Az idei tárlatra 24 hazai, 22 magyarországi és egy vajdasági alkotó összesen 345 fotót küldött be. /Nagy Botond: Pillanat-fényrajz apró csodákról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Megjelent Xántus László, Xántus Juliánna: Besztercei-havasok /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda – Erdély hegyei-sorozat/ című munka. A Besztercei-havasok a Keleti-Kárpátokban, Hargita, Neamt és Suceava megyék területén, a moldvai Beszterce és a Kis-Beszterce szögében terülnek el. Impozáns hegység, azonban kevésbé ismert, mert mind ez idáig turisztikai jellegű leírás nem létezett a régióról. A könyv hiánypótló turistakalauz. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Az Európai Bizottság szerint 10,4 százalékkal nőnek meg az idén Romániában a bérek, ez a leggyorsabb fejlődést jelenti az EU-ban. /10,4 százalékkal nő idén Romániában a fizetés. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

Bénultság Budapesten – még lejjebb süllyedhet Magyarország? – így kommentálta a magyarországi helyzetet a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). Ismeretes, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök átalakította kormányát a kisebbik koalíciós partner, az SZDSZ kormányból való kilépését követően. A FAZ szerint kétséges, hogy a Gyurcsány-kormány hátralévő idejében még jelentős reformokra kerülne sor. A társadalom egymással ellenséges ideológiai táborokra hasadt. Magyarország a tizenkét új európai uniós tagállam közül az egyetlen olyan ország, amelyet a nemzetközi pénzvilág ma negatívabban ítél meg, mint az EU-ba történt belépése előtt – írta a német napilap. /Bénultság Budapesten – még lejjebb süllyedhet Magyarország? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Reform-siratás folyik, kisebbségi kormányzással ugyanis nem lehet. Az SZDSZ és az MSZP kényszerházassága tulajdonképpen érdekházasság volt, a válás után sem bomlik fel a vagyon- és dacszövetség. 1994-ben az SZDSZ olyan irányváltást produkált, mely azóta háromszor is kormányzati pozíciót, ennek fejében viszont folyamatos és drámai népszerűségvesztést eredményezett. Az SZDSZ egyre felszínesebben kötődött a szabadságjogok értékeinek védelméhez, ha ma lennének országgyűlési választások, 1–2 százalékos támogatottsággal kiesnének a Parlamentből. 1994-ben fogadkoztak, hogy a Horn-féle szocialistákkal soha nem lépnek koalícióra. Léptek. Medgyessy Pétert szt-tiszti múltjával együtt támogatták, majd megpuccsolták. Siettek leszögezni, hogy Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét szónoki túlzásnak tartják, de ez nem befolyásolja viszonyukat a szocialistákkal. Végül az egyik szabad-demokrata líder elszólta magát: pártja zűrös ügyeit fontosabbnak tartja Magyarországnál. /Laczkó Vass Róbert: Látszat-válóper érdekházasságból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Nagybaconban a Magyar Polgári Párt helyi jelöltlistáján szereplő hat személy visszalépett. A párt helyi szervezetének elnöke, Bardocz István elmondta, azért döntöttek így, mert szerintük a megyei szervezet jogtalanul beleszólt a polgármester-jelölésbe és a tanácsi lista összeállításába is. Álláspontjuk, hogy az MPP megyei szervezete által támogatott jelölt, Benedek Márta elvesztette tagsági minőségét, hiszen április 14-én kilépett a pártból, sőt, aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy függetlenként indulhasson. Kulcsár Terza József, a MPP megyei elnöke szerint a visszalépések hátterében valami hátsó szándék rejtőzik, hiszen egyik napról a másikra ennyi ember nem cselekedhet ennyire egy időben. /Hecser László: Baconban hat jelölt visszalépett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

Gyergyóditró önkormányzata hivatalosan is megfogalmazta: szienitbánya helyett tavakra, kempingre, turizmusra szavaznak, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a poros, zajos, kopár bányavidék létesítését. A 26 beígért munkahely nevetséges egy ötezer fős községnek, valamint rengeteg nyersanyagot visz el a vállalkozás, amelynek az itteni nyeresége nulla, a hátramaradt kár viszont maximális. /Barabás Márti: Egyhangú népakarat: Ditróban nem lesz bánya. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Néhány vállalkozó kedvű fiatal tavaly nyáron két héten át szekerekkel és kocsikkal járva a Dicsőszentmárton környéki falvakat, színházi előadást tartott olyan településeken is, ahol évtizedek óta nem jártak színjátszók. Az Erdélyi Vándorszínház csapata 2007. július 8-án a Kolozsváron az Állami Magyar Színház próbatermében alakult kolozsvári és marosvásárhelyi színművészeti szakos hallgatókból. A társulat Csuja László, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem forgatókönyvíró szakos diákjának vezetésével és Tompa Gábor igazgató-rendező támogatásával kezdte meg munkáját. Faluról falura vándorolva közel 1200 néző előtt játszottak. Csupán egy rögzített cselekményváz állt a színészek rendelkezésére, előre megírt szövegkönyv nélkül minden alkalommal más formmt öltött az előadás: a játszók beépítették az adott hely jellegzetességeit, tárgyait, folyamatosan bevonták nézőiket is a játékba. Az Erdélyi Vándorszínház nyáron újabb előadást szeretne létrehozni, most a Szatmárnémeti környéki falvakban. /Bonczidai Éva: Vándorszínház a 21. században. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

Dr. Demény Piroska, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nevelési aligazgatója elmondta, a kollégium több olyan továbbképzést szervezett, amelyek a pedagógusok módszertani megújulását és modern ismeretek átadását segítették elő. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), illetve a gyulafehérvári Tanítók Háza közreműködésével folytatták az óvónők, illetve tanítók Magister nevű képzésének megszervezését. Fehér megye magyar óvónőinek és tanítóinak lehetőségük nyílt magyar nyelvű továbbképzésen részt venni Nagyenyeden. Az Apáczai Közalapítvány egymillió forintos támogatásának köszönhetően a képzést kiterjeszthették a magyar nyelven tanító tanárokra is. Neves anyaországi és erdélyi szakembereket hívhattak meg képzéseikre. Idén folytatják a szakmai továbbképzéseket: együttműködnek a magyarországi Drámapedagógiai Társasággal és a budapesti Alela Műhellyel. A szülők igényeit felmérve vezették be az elemi osztályok számára a délutáni korrepetálást. Kisdiákok számára működtetik heti rendszerességgel a Mesekuckó tevékenységeit. Az iskola hagyománnyal rendelkező eseménye a gólyák irodalmi bemutatkozása, illetve a gólyabál. A kollégium diákjai tavaly több versenyen bizonyították helytállásukat, felkészültségüket. Népi táncegyüttesük és a Collegium Gabrielense régizene-együttes fellépéseivel népszerűsítette az iskolát. Tavaly meghirdették a Pápai Páriz Ferenc diáktudományos pályázatot. A Fenichel Sámuel nevét viselő diákkör tagjai külföldi neves tudományos ülésszakokon vettek részt. A tavalyi tanévben megalakult az Erdélyi Magyar Ifjak nagyenyedi szervezete, amely a Bethlen-napok alkalmából irodalmi – zenés összeállítással mutatkozott be. Áprilisban tartották a hagyományos szórványszínjátszó találkozót, melyre közel 250 gyermek érkezett Erdély minden részéből. /Simon Zsuzsanna: Folyamatos fejlődésben a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Beszélgetés dr. Demény Piroska nevelési aligazgatóval. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

A KépVIDÉK Alkotócsoport válaszolt Ütő Gusztáv képzőművész véleménynyilvánítására, aki kifogásolta a ,,...kiöregedve és elhagyatva, a székelység ittlétének, múltjának és jelenének élő bizonyítéka a falu” szemléletet. A KépVIDÉK Alkotócsoport tagjainak egyik fő célkitűzése az eltűnő értékek megörökítése. A ráncos arcú, idős vidéki emberek tisztességgel és becsülettel végigküzdött élete mindenki számára értéket jelent. Az eltűnő értékek mellett a kiállítási anyagok között láthatók vidám vidéki gyerekek is. /KépVIDÉK Alkotócsoport: Ki nem szereti a frissen sült kalács illatát? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

A Sepsiszentgyörgyön április 30-án véget érő 15. Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF, vagy ahogy a szervezők elkeresztelték, Fiatalok Színházi Találkozója) az eddigiektől eltérő volt. Az eddigieken díjakat osztogattak, és az előadásoké volt a főszerep, a mostani nem volt versenyjellegű. Szakmai beszélgetések, gyakorlati műhelymunkák mellett volt színháztörténeti előadás, hivatásos színházak előadásainak vetítése, színpadi folyamatok elemzése, még fesztiválújság is született. Az Erdély tizenhat városából érkező, közel háromszáz diák hat napig élt, tanult, alkotott Sepsiszentgyörgyön. Fazakas Misi és csapata jó házigazdának bizonyult, megteremtették a szabadidős színjátszóiskolát. /Fekete Réka: Színjátszóiskola (Szent György-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napok idején április 29-én rendezték meg a sepsiszentgyörgyi könyvszerzők író-olvasó találkozóját, 30-án a Bod Péter Megyei Könyvtárban Derűs irodalomóra a Cimborával címmel a gyermekolvasók Kovács András Ferenc költővel találkoznak. A poétát Farkas Kinga, a Cimbora főszerkesztője fogja kérdezni. /Sylvester Lajos: Tollforgatók forgolódása (Szent György-napok) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

Eldugott települése a Zabola községhez tartozó Székelypetőfalva a felső-háromszéki Mezőföldnek. Háromszéken még két, székely előtaggal rendelkező falu található: Székelyszáldobos és a szintén mezőföldi Székelytamásfalva. Petőfalvának 168 lakosa van, lakosság fele magyar cigány, elöregedett a település. Akárhol leásnak, borvizet találnak, mégsem húzhat belőle hasznot a petőfalvi ember, mert nincs borvíztöltő, sem gyógyfürdő. A feltörő borvíz alakította ki a Petőfalvi Fortyogót. A hideg strandfürdőt a két világháború között építették, s most pályázati úton felújították. Hiányzik egy jó út, most kezdenek aszfaltozni. Közel a faluhoz sepsiszentgyörgyi régészek majdnem háromszáz sírból álló kora középkori magyar temetőt tártak fel, ez mutatja, hogy itt már a XII. század közepén szervezett magyar település létezett. Székelypetőfalva zöme római katolikus. Lelki gondozásukat Péter Sándor plébános végzi, aki nemrég vette át az imecsfalvi anyaegyház vezetését. /Kisgyörgy Zoltán: Boszorkánykonyha a föld alatt. Templom a Mezőföld közepén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

Hetven, Sepsiszentgyörgyön élő könyvszerzőt leltároz fel az a kötet, amelyet április 29-én mutattak be a Szent György-napok keretében. A Sepsiszentgyörgyi kortárs könyvszerzők – 2008 című kötetben olyan alkotók kaptak helyet, akik a városban élnek, és legalább egy könyvük megjelent, szerkesztője Péter Sándor magyar irodalom szakos tanár. A kötet 300 példányban látott napvilágot, melyben a legfiatalabb alkotó a 29 éves Ungvári László Zsolt költő, a legidősebb pedig a 87 éves Gocz József hadtörténetíró. /Kovács Zsolt: Könyvszerzők leltárja. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./