Gyermekszínjátszó fesztivált tartanak április 25-26-án a Hargita megyei Felsőboldogfalván. Az idén tizenharmadik alkalommal megszervezett Játsszunk együtt! Gyermekszínjátszó Fesztiválon általános iskolai csoportok mutatnak be mesejeleneteket, népi gyermekjátékokat, illetve 1–8. osztályos „színművészek” mérik össze tehetségüket versmondásban, éneklésben, zenében. A rendezvény a régió huszonhárom településének kisiskolásait invitálja színpadra – tájékoztatott Tamás Zoltán, a szervező Fülöp Áron Általános Iskola igazgatója. /Rendezte: a tanító néni. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Az RMDSZ leadta területi szervezeteinek az összes jelöltlistát – nyilatkozta Kovács Péter, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Az MPP bejelentette legfontosabb székelyföldi jelöltjeit. A Hargita Megyei Tanács elnöki tisztségéért Szász Jenő elnök száll versenybe, akinek az RMDSZ-es Borboly Csabával kell megmérkőznie, Kovászna megyében az RMDSZ-es Tamás Sándor parlamenti képviselőnek az MPP-s Kovács István unitárius lelkésszel és Vajda Lajos független magyar jelölttel. Az MPP Maros és Szilágy megyében is indít jelöltet. Előbbiben Tőkés András lesz az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke versenytársa a megyei tanács élére, a szilágysági magyarok szavazataiért pedig az RMDSZ-es Csóka Tibor mellett Papp Lajos, az MPP helyi szervezetének elnöke is küzdeni fog. Székelyföldön minden nagyvárosban állított saját jelöltet az MPP. Csíkszeredában Pap Előd, Kézdivásárhelyen Rácz Károly, Székelyudvarhelyen Orbán Árpád, Gyergyószentmiklóson Mezei János, Székelykeresztúron Farkas Csaba és Sepsiszentgyörgyön Csinta Samu képviseli majd az MPP színeit polgármesterjelöltként. Markó Béla az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az RMDSZ a decentralizációra, az erdélyi települések modernizációjára és infrastrukturális fejlesztésére, valamint az autonómiára helyezi a hangsúlyt a választási kampányban. Az RMDSZ és az MPP közötti versenyről elmondta: négy évvel ezelőtt is kemény harcra készültek a felek, csak akkor a MPP nem saját, hanem a Népi Cselekvés listáin szerepelt. Markó szerint sok helyen az MPP listáira olyan emberek kerültek, akik veszítettek az RMDSZ-es előválasztáson. /B. T. : A szórványban is megoszlanak majd a magyar szavaztok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Szász Jenő, az MPP elnöke bejelentette: Székelyudvarhelyen a polgármester-választáson az MPP Orbán Balázst, a Civitas Alapítvány igazgatóját jelöli, Csíkszeredában pedig Papp Elődöt. Csíkszeredában városi tanácsosnak az MPP 24 jelöltet indít, míg a Hargita Megyei Tanácsba egy 35 jelölt nevét tartalmazó listát állítottak. Szász Jenő szerint a demokrácia Székelyföldön 38 napos, mert ennyi ideje sikerült bejegyezni a Magyar Polgári Pártot. /Jelöltlisták: senki többet. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Az RMDSZ Borboly Csabát, az MPP Szász Jenőt indítja a Hargita megyei tanács elnöki tisztségéért. Borboly Csaba nyújtotta be a Hargita megyei önkormányzati 38 jelöltet tartalmazó RMDSZ listáját, kifejtette, a jelöltlistán felkészült, tenni akaró emberek vannak, akik jobb életet szeretnének biztosítani a közösség számára, amelyben élnek. Szász Jenő MPP-elnök bejelentette, hogy indul a választáson Hargita megye tanácsa elnöki tisztségéért, állandó kapcsolatot kíván fenntartani a megye román közösséggel is. Ismertették az MPP Hargita megyei tanácsosi jelöltlistát, az első helyeken Szász Jenő, Sebestyén Csaba, Beder Tibor, Árus Zsolt, Thamó Csaba, Papp Kincses Emese és Vajna Imre neve olvasható. Bemutatták a párt csíkszeredai jelöltjeit is. A polgármesteri székért Papp Előd száll versenybe, a tanácsosi lista első helyein pedig Szondy Zoltán, Papp Előd, Soós Szabó Klára, Szikszay László és Bíró Dénes szerepel. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ és az MPP polgármesterjelöltjei mellett három független jelölt is ringbe száll. Kontesveller József, tisztségben lévő RMDSZ-es alpolgármester bejelentette, függetlenként indul az önkormányzati választáson. /Éjfélkor lejárt a jelöltállítási határidő. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 23./

Április 22-én Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke és Gál Éva ügyvezető alelnök benyújtotta a Borbély László polgármesterjelölt és a városi tanácsosjelöltek nevét tartalmazó listákat. A tanácsosi listán 29 név szerepel. /Mózes Edith: Helyhatósági választások 2008. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Idén első alkalommal nemcsak az elméleti líceumok tanulói, hanem a szakiskolai vonalon végzők is jogot kapta arra, hogy érettségi vizsgát tegyenek. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes úgy véli, hogy az idei érettségi tételei között, főleg a román nyelv és irodalomnál, nehéz tételek vannak. Több román szakos tanár szerint a tételek igényessége a fővárosi elit iskolák kiemelkedően teljesítő tanulói szintjén vannak. /(bodnár): Harminc százalékkal többen érettségiznek idén, mint tavaly. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 23./

A Communitas Alapítvány idei ösztöndíjasairól döntött az alapítvány alkotói ösztöndíjbizottsága. 41 tehetséges fiatal részesül a támogatásban. Az ösztöndíjak egy évre szólnak, havi 850 lejt jelentenek. Irodalom kategóriában Nagy Pál, Demeter Zsuzsa, Karácsonyi Zsolt, Szabó Levente, Gáll Attila, Murányi Sándor Olivér, Jancsó Noémi, Zólya Andrea Csilla és Farkas Wellmann Éva pályázata részesült kedvező elbírálásban. /Communitas alkotói ösztöndíjak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Párizsban elhunyt Monica Lovinescu író, újságíró és irodalomkritikus a külföldi kommunistaellenes kulturális ellenállás egyik legismertebb, a Szabad Európa Rádiónál (SZER) betöltött szerepe folytán legnagyobb hatású alakja. Monica Lovinescu /sz. Bukarest, 1923. nov. 19. – Párizs, 2008. ápr. 20./ Bukarestben végzett irodalom szakot. 1947-ben francia állami ösztöndíjjal Párizsba ment, s miután politikai menedékjogot kapott, ott telepedett le. A román titkosszolgálat kezdettől fogva közellenségnek tekintette. Édesanyját, Ecaterina Balacioiut börtönbe vetették, ott halálra kínozták. Az ügyével foglalkozó ügyész beköltözött a házukba, könyvtárukat elégette, a lakás a Szekuritáté konspiratív helyévé vált. Monica Lovinescu 1967-től indította a román SZER-ben két műsorát, amelyek nevét az egész országban ismertté tették: Tézisek és antitézisek Párizsban, valamint Román kulturális aktualitás. Nicolae Ceausescu emberei párizsi házának udvarán félholtra verték, ő ennek ellenére tovább beszélt a SZER-ben. Romániában könyvei jelentek meg, köztük a legfontosabb az 1983 és 1993 közötti időszakot átfogó naplója. /Ágoston Hugó: A lelkiismeret rádióhangja. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

A 200 éve született John Paget – Paget János – emléke előtt tisztelegve rendeztek Aranyosgyéresen fotódokumentációs tárlatot. Az április 17-én megtartott rendezvényen előadások hangzottak el. A magyar–angol kapcsolatok nyomában című vetítettképes előadást dr. Messik Miklós, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület (MEVE Budapest) elnöke tartott. Köszöntőt mondott Nyitrai János, az aranyosgyéresi John Paget Kulturális Egyesület elnöke, majd dr. Kovács Sándor teológiai tanár tartott előadást az unitárius vallású John Paget életéről. /Schmidt Jenő: Aranyosgyéres. John Pagetre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

A magyar igazolvánnyal rendelkezők kaphassanak ingyenes magyar vízumot, térítsék vissza nekik a már kifizetett vízumdíjakat – ezt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) kulturális és oktatási albizottsága kezdeményezi a kormánynál. Elvárják a magyar kormánytól, hogy növelje a csángó oktatási program támogatását, emellett a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével és az RMDSZ-szel közösen dolgozzanak ki programot a csángóföldi magyarok nemzeti identitásának megmentésére. /Ingyenes vízumot kér a KMKF. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt /MPP/ Szatmár megyei szervezeteinek vezetősége az utóbbi időszakban megejtett kétpárti egyeztetéseken született döntésekről közös sajtónyilatkozatot adott ki. A MPP a helyhatósági választásokon külön megyei tanácsosi, illetve városi tanácsosi listát állít Szatmárnémetiben, ellenben nem indít sem a szatmárnémeti polgármesteri tisztségre, sem pedig a Szatmár megyei tanácselnöki tisztségre saját jelöltet, hanem támogatja az RMDSZ jelöltjeit, felkérve választóit, szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire. Az MPP a felerősödő nacionalista események miatt döntött így: a Szatmár megyei tanácselnöki tisztség megszerzéséért indított független jelölt célja ki a kisebbségek, elsősorban a megyei magyarság döntési súlyának csökkentése. A külön listák indítása ellenére mind az RMDSZ, mind pedig az MPP a választási kampányban nem egymás ellen, hanem a megye érdekében fog harcolni. /Csehi Árpád Szabolcs, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke, Hegedűs Pál, az MPP Szatmár megyei szervezetének elnöke: Az RMDSZ és az MPP Szatmár megyei szervezeteinek sajtóközleménye. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 24./

Az RMDSZ számos jelenlegi polgármestere, önkormányzati képviselője függetlenként vagy a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben száll versenybe a helyhatósági választásokon. Legtöbben az előválasztásokon elszenvedett vereség miatt döntöttek így, annak ellenére, hogy előzőleg írásbeli ígéretet tettek, miszerint nem indulnak a szövetség ellen. A legismertebb Vajda Lajosnak, a Kovászna megyei tanács alelnökének az esete, aki azzal indokolta döntését – függetlenként pályázza meg a megyei tanácselnöki tisztséget –, hogy folytatni szeretné az elkezdett projekteket. Döntése miatt az RMDSZ megvonta tőle a politikai támogatást, és az alsó-háromszéki szervezet ügyvezető alelnöki tisztségéről is le kellett mondania. Az MPP-s elöljárók nem látnak semmi kivetnivalót abban, hogy valaki RMDSZ-es politikus volt, mielőtt a polgári alakulatba beállt volna. Maros megyében csak a vidéki településeken fordul elő, hogy leköszönő RMDSZ-es önkormányzati képviselők függetlenként, vagy az MPP színeiben indulnak a helyhatósági választásokon. A polgári párt megyei elnöke, Ráduly Levente szerint ebben nincs semmi kivetnivaló. Ráduly 2000 és 2004 között maga is a szövetség színeiben nyert marosvásárhelyi tanácsosi mandátumot. Csíkszéken két leköszönő RMDSZ-es elöljáró is függetlenként indul a polgármesteri tisztségért, a csíkszentmihályi André Mihály és a csíkpálfalvi Szőcs Béla. Gyergyószentmiklóson Kontesveller József leköszönő alpolgármester és Blénessy Géza tanácsos indul függetlenként. Az előbbi Weil Gyulával szemben maradt alul az előválasztásokon. Blénessy Géza az előválasztások során nem került befutóhelyre. Háromszéken is előfordult, de nem jellemző, hogy az RMDSZ-től nagyszámban igazoltak volna át jelöltek az MPP listáira. Bihar megyében két leköszönő RMDSZ-es polgármester, a székelyhídi Gyurcsik Zoltán és a hegyközpályi Papp György indul függetlenként a választásokon. Mindketten alulmaradtak az előválasztáson. Szatmár megyében két községben indul a polgármester-választáson olyan személy, aki alulmaradt az előválasztáson. Szabó Elek, Egri leköszönő polgármestere függetlenként száll harcba a tisztségért, Hadad községben a másodikként végzett Kulcsár Csaba kifogásolta az előválasztások menetét, és úgy döntött, az MPP színeiben indul. /”Dezertőrök” kihívása. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Sokan gondolják, hogy Erdélyben a közelgő helyhatósági választásoknak csupán az a tétje, hogy az RMDSZ vagy az MPP hány jelöltjét juttatja majd be a helyi tanácsokba. Valójában a választások magyar és román pártok, koalíciók, más nemzetiségű érdekképviseletek, illetve nagyon sokféle és meglehetősen vegyes ideológiák, programok között zajlanak. Székedi Ferenc újságíró szerint a választás szabadságát korántsem az MPP teremtette meg, mert román pártok soraiban most is szép számmal akadnak magyar jelöltek. A közösségi bizalomra alapozó, demokratikus előválasztásokkal az RMDSZ helyzeti előnyre, hitelességi tőkére tett szert, hangsúlyozta Székedi. /Székedi Ferenc: Az igazi tét. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

A Magyar Polgári Párt országos alelnöke, Orbán Mihály, valamint Bihar megyei szervezetének elnöke, Lengyel György tartott sajtótájékoztatót a helyhatósági választásokra való jelöltállítási időszak lezárulta után. Az MPP-vezetők hivatalosan bejelentették, hogy a Bihar megye 20 településén állítottak össze tanácstagjelölt-listát, emellett megyeitanácsos-jelöltjei is vannak a pártnak. Az MPP nem indít polgármester-jelöltet a megye négy meghatározó magyarlakta településén, Nagyváradon, Nagyszalontán, Margittán és Érmihályfalván, sőt a megyei tanácselnöki tisztségre sincs MPP-jelölt. A párt vezetői elmondták, tárgyaltak a helyi RMDSZ-szel a közös listaállításról, de Markó Béla utasítására végül helyi szinten sem jöhetett létre az együttműködés. /Karetka Adalbert: Nem állít váradon polgármester-jelöltet az MPP. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 24./

Kerekes Károly és Máté András RMDSZ-képviselők az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti időszakban etnikai alapon üldözött személyek egyes jogairól szóló kormányrendelet módosítását indítványozták. Kerekes Károly elmondta, többen – főként Brassó és Kolozs megyében a Dél- Erdélyből Észak-Erdélybe menekülni kényszerülők – elutasító választ kaptak. Az elutasított személyek a bírósághoz fordultak, de itt sem születtek egységes döntések. Egyeseknek megadták, másoknak elutasították a kárpótlási igényét. Jogegységesítésre volt szükség. Ez tavaly áprilisban megtörtént: függetlenül attól, hogy az illető személy honnan hová menekült, a jogszabályba foglaltakat neki is élveznie kell. Arról viszont nem rendelkeztek, hogy mi történik azokkal, akiknek már jogerős bírói ítélet van a kezükben. A javasolt törvénymódosítás azt célozza meg, hogy a jogerős bírói ítélettel rendelkező személyek újra kérhessék a kárpótlást. /Mezey Sarolta: Jogorvosló törvénymódosítást sürget Kerekes Károly parlamenti képviselő. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./

Rendezvénysorozattal ünnepelte a könyvtárosok napját a Maros Megyei Könyvtár: kiállításmegnyitók, könyvbemutatók követték egymást. A Teleki Tékában bemutatták a könyvtár által megjelentetett, A Maros megyében kiadott könyvek, albumok, térképek bibliográfiája 2001-2005 című kötetet, melyet Fülöp Mária könyvtáros ismertetett. A könyv Maros megye kiadványainak bibliográfiája. A most megjelent kötetből, illetve a sorozat korábbi kiadványaiból kiderül, a három kötetben folyamatosan majdnem megduplázódtak a címek, a legutóbbi 2700 újonnan megjelent kiadvány címét tartalmazza. Ezeknek harminckét százaléka szépirodalmi könyv 887 kötettel, a második helyen a technikai- és orvostudomány áll. A megyében jelenleg 102 kiadó van. A Teleki Tékában megnyílt a 450 éves a Református Kollégium című könyvkiállítás. /Nagy Botond: Könyvünnep a könyvtárosnapon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./

A vidék jellegzetes házait állítják ki a Bánsági Falumúzeumban a régió kisebbségei, magyarok, szlovákok, ukránok. A három népcsoport kiállításához az etnikumok szervezetei, valamint a Temes megyei tanács is hozzájárult. /Kisebbségi porták parádéja a Bánságban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Május harmadikától a vezetékes telefonokra is bevezetik a tíz számjegyből álló telefonszámot. Hargita megyei vezetékes telefonról ugyancsak Hargita megyei vezetékes telefont már csak a 0266 illetve a 0366 előhívószámmal lehet tárcsázni. A számozás megváltoztatása három szakaszban történik majd, május 3-tól július 31-ig mindkét számozás érvényes lesz. Augusztus 1-jétől szeptember 30-ig valamennyi régi számozás szerint kezdeményezett hívás esetén hangüzenet figyelmezteti a telefonálót a számozás változásáról, október elsejétől pedig a régi számozás szerinti hívásra „nemlétező szám” üzenetet kap a telefonáló. A változtatás gyorshívószámokra is vonatkozik, ezek elé is tárcsázni kell a megyei előhívószámot, így például az eddigi 955 helyett 0266–955-öt kell hívni. A közérdekű tudakozószámok (pontos idő, hibabejelentés stb.) elé pedig egyest kell tárcsázni (pl. pontos idő: a 958 helyett 1958). A változás nem érinti a mobiltelefonok számozását, valamint a 112-es segélyhívó számot. /Tíz számot tárcsázunk. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./

Románia, Horvátország és Szerbia gazdasági minisztériumainak illetékesei Bukarestben aláírták azt az egyezményt, amelynek értelmében megalakul a Kaszpi-tengeri kőolaj Nyugat-Európába történő szállítására a Konstanca–Trieszt olajvezeték megtervezésének feladatával megbízott részvénytársaság. Az egyezmény aláírásánál hiányoztak Olaszország és Szlovénia illetékes vezetői, e két ország ugyanis még nem jelölte ki, hogy mely cégekkel vesznek részt a projekt kivitelezésében. Megépítését a 2009 és 2013 közötti időszakra tervezik. /Aláírták a Konstanca–Trieszt olajvezetékről szóló egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Az elmúlt időszakban Kolozsváron ijesztő mértékben elszaporodtak az erőszakos cselekedetek: egyre-másra érkeznek a hírek gyűlöletkeltő falfirkákról, utcai verekedésekről, magyarverésekről. Ezekre rendszerint hétvégén, sötétedés után kerül sor. Néhány hét leforgása alatt a városban több ilyen eset történt: március 15-én fényes nappal megverték Lészai Lehelt, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákját, április 19-én hajnalban nemzetisége miatt megverték Ambrus Istvánt, a Paprika Rádió műsorvezetőjét és társait, április 20-án pedig a Tóközben két magyar lányra támadt egy férfi. A rendőrség arra buzdít mindenkit: tegyen feljelentést, különben nem indíthatnak nyomozást. Az egyre gyakoribbá váló utcai bántalmazások kérdése felvetődött a jogilag be nem jegyzett, konzultatív jellegű Területi Közbiztonsági Hatóság (ATOP) április 24-i ülésén is, amelynek tagjai a megyei tanács, a Kolozsvárhoz közeli települések (például Mócs, Kisbács, Kajántó, Apahida, Szászfenes, Erdőfelek) képviselői, a megyei rendőrparancsnokság, valamint egyes civil szervezetek. Boros János kolozsvári alpolgármester felvetette a megyeszékhelyen egyre gyakoribbá váló magyarveréses és utcai erőszakos eseteket is. Arra kérte az érintett intézmények képviselőit, hozzanak intézkedéseket a közbiztonság javítása érdekében. Ioan Pacurar megyei rendőrparancsnok reagált a felvetésre. Emlékeztette a jelenlevőket, hogy a március 15-i incidenst követően a rendőrségnek sikerült azonosítania a tetteseket, a többi esetben pedig operatív ügyintézést helyezett kilátásba. Boros János bejelentette, hogy összehívja a városi közbiztonsági bizottságot, a helyzet mélyrehatóbb elemzése érdekében. Raluca Seucan, a Kolozs Megyei Rendőrség szóvivője szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az elmúlt időszakban több utcai verekedés történt. Csoma Botond városi tanácsos szerint növelni az éjszaka folyamán szolgálatot teljesítő rendőrök számát. Az RMDSZ és az MPP közös panaszvonal létrehozását javasolta. /Erőszakhullám uralkodott el Kolozsvár belvárosán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A választások küszöbén rendszeresen felerősödnek Kolozsváron a magyarellenes érzelmek, és sokasodnak a magyarverések, mintha valami megfélemlítési szándék munkálna a háttérben – fejtegette László Attila megyei RMDSZ-elnök, szövetség kolozsvári polgármesterjelöltje. /Benkő Levente: A járőrök olcsóbbak a kameráknál? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Két nyílt levelet is kapott Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, mindkettőnek RMDSZ-es politikus a feladója. Az egyikben Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Borboly Csaba RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelölt kampányfőnöke a székelyudvarhelyi polgármester tevékenységét kifogásolta. Többek között felrótta Szásznak a SAMTID-program meghiúsulását, valamint a székelyföldi közös szeméttárolási projektek ügyének megtorpanását. A másik levél aláírói Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, Antall Attila alpolgármester és Hajdú Gábor városi RMDSZ-elnök, akik azt sérelmezik, hogy Szász egy televíziós műsorban az RMDSZ tagjait és a szövetségre szavazókat ateistáknak, a „Gyurcsány-féle politika képviselőinek” minősítette. „Nem olvastam a leveleket, én a hivatali teendőimmel vagyok elfoglalva. A kampány hivatalosan még el sem kezdődött, egyesek máris kampányolnak. A miniszternek a minisztérium problémáival kellene foglalkoznia” – reagált az ÚMSZ-nek az MPP elnöke Korodi Attila levelére. Szász visszautasította és rágalmaknak nevezte a miniszter állításait. A SAMTID-program kapcsán emlékeztette Korodit, hogy a projekt körüli huzavona még a minisztersége előtt zajlott. Szász úgy véli: Korodi levele nem tisztességes, mert a kampány küszöbén szólalt meg. Az elmúlt három évben lett volna alkalmuk ezeket a kérdéseket megvitatni. Szász tagadta a másik levélben foglaltakat is. Szerinte az említett műsorban nevén nem nevezett senkit, a műsorvezető kérdéseire válaszolva csak az MPP és az RMDSZ felsőbb vezetését illető meglátásait fejtette ki. Székelyudvarhelyi kenyeret, egy darab szalonnát, egy hagymát és fél liter szilvapálinkát adott át Csíkszeredában Korodi Attila környezetvédelmi miniszter Borboly Csaba megyeitanácselnök-jelöltnek. Korodi kampányfőnökeként segíti Borbolyt. /Horváth István: Szásszal levelezik az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője felszólalásában arra kérte a Strasbourg-ban ülésező plénumot, támogassák a mezőgazdasági kistermelőket, hogy eleget tehessenek a magas élelmiszerárak kihívásainak. Románia lakosságának 40 százaléka vidéken él. /Támogatni kell a mezőgazdasági kistermelőket. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

Hosszas vita után Nagyvárad díszpolgárává avatták Hubay Miklós drámaírót, de a többi magyar vonatkozású napirendi pont megvitatását a testület tagjai elhalasztották. A 90 éves váradi születésű drámaíró díszpolgár esetében Mihai Drecin Nagy-Románia párti (PRM) tanácsos kifogásolta, hogy Hubay Nagyváradon született ugyan, de Magyarországon alkotott. Drecin szerint alaposan meg kellene vizsgálni életművét, azt, hogy a Kossuth-díjas drámaíró nem folytatott-e románellenes propagandát a második világháború idején, amikor Genfben a Nouvelle Revue de Hongrie nevű folyóirat szerkesztője volt. Mihai Drecin, aki a PRM váradi polgármesterjelöltje is, a Szent László híd átnevezéséről szóló határozattervezetet sem hagyhatta szó nélkül: „európai gondolkodást” kért RMDSZ-es társaitól. Mihai Manea liberális párti tanácsos Ménmarótról akart hidat elnevezni, a román képviselők elvitatták Szent Lászlótól a városalapító címet. Végül elnapolták a kérdést. Ez lett a sorsa a másik két magyar vonatkozású, Delorean Gyula RMDSZ-es tanácsos kezdeményezte határozattervezetnek is. Ezekben az szerepelt, hogy az olimpiai uszoda Sonnenwirth Miklós úszóedző, míg a városi stadion Bodola Gyula labdarúgó, volt román és magyar válogatott nevét viselje. A héttagú RMDSZ-frakció hiába szavazott a halasztás ellen, esélyük sem volt a 18 román tanácsossal szemben. „Egyértelműen etnikai szavazásról van szó, kezdődik a kampány, a román tanácsosok egyelőre hallani sem akarnak róla, hogy magyar elnevezéseket hagyjanak jóvá” – értékelte a döntést Delorean Gyula. A tanácsülésen az egyetlen, magyarság számára kedvező döntés az volt, hogy visszavonták a napirendről azt a határozattervezetet, amelyben elutasítják, hogy a Rhédey-kert és a Szent László tér hivatalosan is ezt a nevet viselje a Balcescu park és Unirii tér helyett. /Fried Noémi Lujza: Kampányízű etnikai szavazás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Nem engedélyezi az RMDSZ-rendezvényeket a Mátyás szülőháza előtti téren Kolozsváron a polgármesteri hivatal. Emil Boc polgármester közölte László Attilával, esztétikai okok miatt nem hagyja jóvá a rendezvényeket a tervezett formában. Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök szerint a kolozsvári polgármester pillanatnyi érdekei szerint cselekszik, most például a nagy-romániásokkal és a szociáldemokratákkal paktál. Több mint tízezer, pontosan 10394 jelöltet indít az idei helyhatósági választásokon az RMDSZ – hangzott el Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök kolozsvári sajtótájékoztatóján. Ebből 363 a polgármesteri tisztséget pályázza meg, ezek közül 146 új jelölt. A szövetségi elnök szerint az ifjak is elérték céljukat, hiszen több mint ezer jelöltet indítanak a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ elégedett az elmúlt négy évben az önkormányzati képviselőik által kifejtett tevékenységgel. Markó nem kívánta kommentálni a Kolozs megyei RMDSZ és MPP azon megállapodását, hogy második körben kölcsönösen támogatják egymást. /Idő előtti kampánykezdés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

A Kolozs megyei tanácsosjelöltek rangsorolásán Sztranyiczki Szilárd egyenlő szavazatot kapott Vákár Istvánnal, így sorshúzással dőlt el, ki lesz az első a listán. A szerencse kollégájának kedvezett. Sztranyiczki Szilárd 38 éves ügyvéd, a jogtudományok doktora elmondta, majdnem 20 évet dolgozott a közigazgatásban, a Kolozs Megyei Kataszteri Hivatalnál. Kétszer volt hivatali igazgató, 2004-ben és 2005-ben. Leváltásainak politikai okai voltak, ugyanis annak idején egyetlen magyar intézményigazgató volt a megyében. Pályafutása alatt rengeteget harcolt a földek visszaszolgáltatásáért, az erdőkért, a közbirtokosságokért. Néhány évvel ezelőtt elérte, hogy az unitárius egyháznak jutassanak vissza körülbelül 300 hektár erdőt Erdőfelek községben. Sztranyiczki szerint a döntéshozó testületben nagy szükség van mezőgazdasági szakemberekre. /Kiss Olivér: Sztranyiczki: mezőgazdasági szakembereket a megyei tanácsba! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Április 17–18-án az MTA Miskolci Területi Bizottsága dísztermében tudományos konferenciát tartottak „Veritatem facere in caritate”, p. Kelemen Didák csodás élete és működése címmel, a szerzetes születésnek 325., pappá szentelésének 300. évfordulója alkalmából. A konferencia résztvevőit köszöntötte többek között dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Schönberger Jenő szatmárnémeti megyéspüspök, valamint Majnek Antal munkácsi megyéspüspök, majd 6 ülésszakon összesen 30 egyházi méltóság, történész, teológiai szakértő és szakíró tartott előadást p. Kelemen Didákról – köztük az aradiak számára ismert fr. Bogdan Adamczyk is. Munkáikban kitértek a székelyföldi Baksafalváról, ma Kézdialmásról indult szerzetes pályájának, rendház- és templomépítő, hittérítő, illetve betegápoló áldozatos munkájára, szolgálatának részletes ismertetésére. /Balta János: Tudományos konferencia p. Kelemen Didákról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

Április 24-én indították útjára a Transindex és az eTransylvania Egyesület Webvidék nevű internetes versenyét, amelyre azon települések csapatai nevezhettek be, ahol működik eTransylvania Pont. Eddig 35 csapat jelentkezett a versenyre az ország különböző megyéiből. A verseny célja, hogy bevezessék a vidéken élőket az internet aktív használatába. /D. I. : Beindult a Webvidék – de még lehet nevezni. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Április 23-án Lippán a katolikus parókia hittantermében megtartotta áprilisi ülését a helybeli Degré Alajos Olvasókör. Czernák Ferenc Ady Endre és József Attila költeményeiből szavalt. /Balta János: Adyt, József Attilát idézték Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánia tornyában megnyílt az egyházközségi múzeum. Huszonöt éves álma válik valóra – mondta el Baricz Lajos plébános. A megnyitó után a Minijubilate, a Jubilate és a Szent Cecília együttes reneszánsz hangulatú zenés- verses műsorral idézte meg az 550 évvel ezelőtt trónra lépett Mátyás király szellemét. /Nagy Székely Ildikó: Múzeum a magasban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

Törzsök Erika szociológus, aki az SZDSZ tagja (egy időben a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője) a kilencvenes évek közepén egy destruktív írásában úgy nyilatkozott, hogy „Erdélyben boldog-boldogtalan egyetemet akar”. A román kormányok ellenállása miatt nem lett önálló a Bolyai Egyetem, az RMDSZ által beígért multikulturális Petőfi-Schiller eltűnt a politikai homályban. Végül a Fidesz kormány támogatásával 2001-ben megnyitotta kapuit a Sapientia Egyetem. A Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában hálózatosan működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (ide értendő a Partiumi Keresztény Egyetem is) hét esztendő alatt jelentős szerepet játszott az erdélyi magyar felsőoktatási rendszerben és a régiófejlesztésben. A kialakult szakstruktúra pótolja a magyar nyelvű képzés hiányát néhány fontos szakterületen. (Romániában a kb. 30. 000 magyar nemzetiségű egyetemi hallgatóból még 2008-ban is csupán 12. 000 tanul anyanyelvén.)Az eltelt évek alatt a semmiből induló Sapientia EMTE fejlődött és fejlesztett, ma már több szakon megfelel a román kormány szigorú akkreditációs feltételrendszerének. Infrastrukturális beruházásokkal, a humán erőforrás fejlesztésével, tudományos kutatói programokkal, a kutatás-fejlesztés összhangjával párhuzamosan javult az oktatás minősége. A hallgatók 95 százaléka sikeresen államvizsgázott, többségük elhelyezkedett az itthoni munkaerőpiacon. Törzsök Erika, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség és Nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárságának főosztályvezetője (egyszemélyben Gyurcsány Ferenc tanácsadója kisebbségi ügyekben) nyilatkozatában élesen bírálta a Sapientia EMTE fejlesztési módszereit, miszerint „az utóbbi években az egyetem hálózata folyamatosan fejlődött, legtöbbször erdélyi döntések alapján (sic!), a fejlesztések számláit azonban kizárólag a magyar kormánnyal fizettetik meg. ”Az Országgyűlés 2000-ben évi 2 milliárd forintot különített el a határon túli magyar felsőoktatás megszervezésére, (nem a fejlesztésre!) a kormányváltás után az anyagi támogatás évről-évre csökkent, 2007-ben mindössze 1,278 millió forintra zsugorodott, amelynek valós értéke az infláció miatt jóval kevesebb. Ez az összeg csupán a jelenlegi intézményi struktúra minimális szinten való tartására, a működési költségek fedezésére elegendő, semmilyen infrastrukturális, eszköz vagy ingatlanfejlesztést, bérkiigazítást, tudományos kutatási programok finanszírozását nem biztosítja. Az intézményi akkreditáció követelményrendszere azonban olyan feltételeket tartalmaz, amelyek a tervezett fejlesztések nélkül a finanszírozás aktuális szintje mellett nem teljesíthetőek. Törzsök Erika ezt az összeget is sokallja. Szerinte az erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszer támogatása elsősorban a román kormány feladata. (Mintha nem tudná, hogyan viszonyul a román állam az erdélyi magyarság intézményteremtő erőfeszítéseihez, jegyezte meg a cikkíró). Nem felel meg a valóságnak az az állítása, hogy a helyi önkormányzatok és egyházak semmilyen támogatásban nem részesítették az egyetemet. A romániai törvények nem teszik lehetővé a magánegyetemek önkormányzati finanszírozását. Ezt a tényt egy kisebbségkutatónak illene tudnia. A csíkszeredai önkormányzat előző ciklusában lakást biztosított az egyetemi oktatóknak, javasolta egy tudományos kutatóintézet közös működtetését. A Partiumi Egyetem pedig, mint neve is mutatja „keresztény” és jelentős egyházi támogatásban részesül. A Sapientia Egyetemnek a magyar történelmi egyházak által nyújtott erkölcsi és szellemi támogatása pedig nem mérhető pénzben. /Dr. Papp Kincses Emese, a Sapientia EMTE oktatója: Törzsökösen. = Erdély. ma, ápr. 20., Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./ Újraközölte Veszélyben a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem? címmel: Krónika (Kolozsvár), ápr. 25.

Az Európai Unió semmit nem old meg a darabokra szaggatott Kárpát-medencei magyar nemzetrészek sorsrendezéséből, állapította meg Magyari Lajos. Fél szívvel hoznak ugyan bizonyos rendelkezéseket, de – hogy ne kelljen ezeket betartani! – ,,ajánlásoknak” keresztelik. Mindenütt fogy és pusztul a magyarság. A kisebbségi magyarság autonómiaigényei fokozatosan felerősödnek a térségben: Erdélyben legalább a Székelyföld területi autonómiáját és teljes körű kulturális és személyi elvű önrendelkezést igényelnének, Délvidéken magyar autonóm körzetet szeretnének, Kárpátalján hasonló eszmék fogalmazódnak meg a Tisza-Bereg térség szinte színmagyar részein, a felvidékiek kissé óvatosabbak. Nem csoda, rengeteg rossz tapasztalatunk van, de e rossz tapasztalatokról hasonló mértékben beszélhetünk Erdély, Vajdaság és Kárpátalja esetében is. Az anyaország nem tehet semmit, mondta Gémesi Ferenc szakállamtitkár, aki a Gyurcsány-kormányban egymaga helyettesíti immár a Határon Túli Magyarok Hivatalát, az Illyés Alapítványt és a magyar–magyar konzultációt. /Magyari Lajos: Autonómiatörekvések a Kárpát-medencében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./