Magyarország nagyra értékeli az RMDSZ politikáját, amelyet régóta kormányzati pozícióban folytat Romániában – mondta szeptember 9-én Bukarestben Göncz Kinga külügyminiszter, miután megbeszéléseket folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A magyar külügyminiszter román kollégájával, valamint Calin Popescu Tariceanu kormányfővel is tárgyalásokat folytatott. /Román–magyar kormányülés október 21-én Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ A magyar és a román kabinet október 21-re tervezett negyedik együttes ülésének napirendjéről, az európai uniós források hatékony lehívásáról, közös infrastruktúra-fejlesztési tervekről, a nemzeti kisebbségeknek a két ország kapcsolatában betöltött szerepéről, az RMDSZ kormányzati pozíciójáról is szó esett Göncz Kinga külügyminiszter egynapos bukaresti látogatásán. Markó Béla szerint az eddiginél szorosabb egyeztetésre van szükség a két kormány között a következő hét területen: energetikai stratégia, infrastruktúra-fejlesztés és szállítás, környezetvédelem, mezőgazdaság és élelmiszeripar, önkormányzati tevékenység, oktatáspolitika és nem utolsósorban a kisebbségpolitika terén. A magyar külügyminisztert Calin Popescu Tariceanu kormányfő is fogadta. Tariceanu a kormány leghatékonyabb, legnépszerűbb és legjobb minisztereinek nevezte az RMDSZ tárcavezetőit. A Bogdan Olteanu képviselőházi elnökkel folytatott megbeszélésen Göncz Kinga a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény helyzetéről érdeklődött. Olteanu elmondta: a jogszabály elakadt a román törvényhozásba. Szerinte politikai akarat kérdése a törvény elfogadása. A kisebbségi törvény nagyon fontos, de nem az egyetlen garancia a romániai magyarság helyzetének javítására ― mondta Göncz. Szerinte nem ez az egyetlen értékmérő, az utóbbi időben sok minden történt, ami az itteni magyar közösség javát szolgálta az oktatás, a kultúra, a szimbólumok használata terén. Példaként utalt a nyelvi chartára, a kommunizmus idején elkobzott javak visszaszolgáltatásában történt előrelépésekre, akárcsak a csángók helyzetének javítására. /Farcádi Botond: Készülnek a közös kormányülésre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

Bíró Béla azt állította, hogy a választási küzdelemben az MSZP és a Fidesz egyaránt a választók megtévesztésével próbálta megszerezni a győzelmet. A sorozatos megszorítások után a társadalom elvesztette bizalmát választottjaiban. Az MSZP és az SZDSZ vakon hisz abban, hogy a Fidesz hatalomra jutása nemzeti tragédia volna. Annak ellenére is, hogy a tények ennek ellentmondani látszottak. A Fidesz korábbi kormányzása sem gazdaságilag, sem szociálisan nem bizonyult katasztrofálisabbnak, mint az azt megelőző MSZP–SZDSZ-koalícióé. Az egyetlen demokratikus megoldás az előrehozott választás lenne, azonban erre az MSZP nem hajlandó. Közben az ország tovább süllyedhet a kilátástalanságba. /Bíró Béla: Önbeteljesítő jóslatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Gyergyó vidékét a képviselői körzetek kialakításakor a szó szoros értelemben megcsonkították. Borszéket és Gyergyóditrót Maroshévíz körzetéhez csatolták. Garda Dezső képviselő többször próbálta meggyőzni az RMDSZ felső vezetését Gyergyó körzetének a visszaállításáról, de erőfeszítései sikertelenek maradtak. Az előválasztásoknak küldöttgyűlésekkel való helyettesítése az RMDSZ részéről a köznéppel történő konzultációról való lemondást jelképezi. Garda Dezső kampányolt a küldötteknél, képviselői tevékenysége bemutatásával. Udvarhely vidékén támogatták, Csíkban viszont nagy ellenállást tapasztalt. Egy magas rangú RMDSZ-es tisztségviselő nyomására a gyergyóiak többségükben Páll Árpádra szavaztak. A csíkszeredai küldöttgyűlés bebizonyította, hogy egyes helyi tisztségviselők döntéseit napjainkban is lehet felülről befolyásolni. /Dr. B. Garda Dezső,országgyűlési képviselő: Előválasztások helyett küldöttgyűlés. Egy szavazás tanúságai az RMDSZ-ben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 10./

Ebben az évben keresztszülői felelősségeit gyakorolva a romániai magyar nagykövetség egy klézsei kislányt és egy tonki fiút bukaresti, Fekete-tenger parti, brassói, és sepsiszentgyörgyi kirándulásban részesített, ahol hasonló korú magyar gyerekek társaságát élvezhették. A magyarul is tanuló gyerekek számára kiírt keresztszülő-program célja, hogy magyar családok időlegesen csángómagyar gyermekeket fogadjanak be, magyar nyelvű könyveket ajándékozzanak nekik, és a magyar oktatás pluszköltségeit is felvállalják. (Csángó. ro) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

A Kolozsvári Római Katolikus Teológiai Líceum szülői bizottsága tiltakozott a líceumnak a Báthory István Elméleti Líceumba történő beolvasztási kísérlete ellen. Kérik, hozzák nyilvánosságra, kik a felelősök azért, hogy ez a folyamat így alakult. Az intézkedők nem kérték ki az érintett szülők véleményét és nem vonták be az iskola igazgatóját. Az oktatás minősége tekintetében a katolikus líceum oktatási színvonala messze felülmúlja a Báthory-líceumét. Idén a katolikus líceumba iratkozni kívánókat félrevezették, azt állítva, hogy „katolikus osztályokba beiratkozás nincsen ebben az iskolában”. /Szülői tiltakozás a katolikus líceumnak a Báthory-líceumba olvasztása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

Romániában és a magyar nyelvterületen is egyedülálló honlap létrehozását és az internetes jegyfoglalás bevezetését tervezi a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, tájékoztatott Bodó Ottó, az intézmény kommunikációs igazgatója. Az erdélyi színházak legtöbbje csupán az intézményt érintő legfontosabb információkat – például az aktuális évad előadásainak időpontját, rövid ismertetőjét, a társulat lajstromát – teszi közzé honlapján, Sepsiszentgyörgyön olyan internetes adatbázis létrehozásán dolgoznak, amely színháztörténeti kutatásra is alkalmas lesz. A Tamási Áron Színház új honlapján közzéteszi az intézmény hatvan évadának teljes történetét, a játszott előadások hiánytalan repertoárját és a szereposztását. Minden előadásról több fotó is felkerül a honlapra, ami azt jelenti, hogy több ezer színháztörténeti dokumentumfelvételt gyűjtenek össze. Az új színházi portál október 1-jétől lesz működőképes, de az indulást követően is folyamatosan zajlik majd az adatok feltöltése. Az adatbázis feltöltése hosszadalmas munka, hiszen az 1995 előtti anyagok csak nyomtatott formában léteznek. Az új honlap www.tamasitheatre.ro címe változatlan marad. /Bíró Blanka: Virtuális színháztörténelem. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

A Szabad Demokraták Szövetsége nyíltan felvállalja Károlyi Mihály eszmei politikai-örökségét, képesek voltak a náci szellemiségű Benes-dekrétumok ügyében a szlovák oldalra állni a magyar diplomáciával szemben, kampányoltak a magyar állampolgárság kiterjesztése ellen (miközben határon túli magyarok számára alanyi jogon biztosítandó magyar állampolgárság 1989-es programjuknak szerves részét képezte!), nem kis szerepük volt a magyar véderő leépítésében, a népességcsökkenés problémájának bagatellizálásában és kikarikírozásában, a magyar oktatás és egészségügy szétverésében. Bauer Tamás tavaly ősszel kilépett a pártból, de ma is a párt szellemi holdudvarának egyik meghatározó egyénisége. Nemrégiben a Népszabadság a következőket írta: „Oroszország az elmúlt években orosz útlevéllel látta el, vagyis állampolgárai közé fogadta a Grúziához tartozó Dél-Oszétia lakosait, ha azok erre igényt tartottak – bizonyára az oszét és orosz nemzetiségűeket. Ugyanazt tette, amit a magyar nacionalisták követelnek a magyar államtól: adjon magyarországi állampolgárságot a szomszéd országokban élő magyaroknak, ha kérik. Első lépésként a Fidesz-kormány magyar igazolvánnyal látta el őket, demonstrálandó, hogy őket valójában Magyarországhoz, s nem a lakóhelyükül szolgáló államhoz fűzi lelki kötelék. Ami most a Kaukázus déli lejtőin történt, bennünket igazol, akik – szemben a Magyarok Világszövetségével, a Fidesszel és az MDF-fel – elutasítottuk a kettős állampolgárság ötletét, sőt már a státustörvényt is. Más államban élőknek etnikai alapon tömegesen útlevelet, állampolgárságot felkínálni az adott állam szuverenitásának megkérdőjelezése. ” A határon túli magyarok és a magyar állam közötti „közjogi kötelékeket el kell felejteni. Nincs és nemkívánatos semmiféle „határokon átívelő nemzetegyesítés”. A szöveget átvette az Adevarul is. Ez a cikk eszmei muníciót ad a magyarellenes román diplomáciának. Valójában a kettős állampolgárság s bármiféle erőszakos atrocitás között nincs logikai összefüggés. Az adott állam állampolgárságának kiterjesztése a más államokban élő nemzettársakra egy megoldási modell, melyet több állam is magáévá tett Horvátországtól Romániáig. /Borbély Zsolt Attila: Szabad madarak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 10./

Románia idei búza és rozstermése 7,75 millió tonnára tehető, ami több mint kétszerese a tavalyi, mintegy hárommillió tonnának. Az idei termés a 2006-os és a 2005-ös termésnél is nagyobb. /Rekord búzatermést jegyeztek az idén. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

„Minél szélesebb körű együttműködési, bizalomra épülő rendszert szeretnénk kialakítani a szomszédos országokkal és a határon túli magyar szervezetekkel egyaránt. Olyan viszonyt, amibe belefér az is, hogy fenntartások nélkül beszélhetünk az autonómiáról, a kisebbségi jogokról” – nyilatkozta Göncz Kinga külügyminiszter, aki az október 21-i román–magyar kormányülést készítette elő. Elmondta, a napirendi pontok még nem véglegesek. A román féllel a közös energia- és oktatáspolitikáról, a környezetvédelemről, önkormányzati együttműködésről és a kisebbségek ügyéről tárgyaltak. Az autonómiakérdés érintőlegesen került szóba. A budapesti kormányt gyakran érték olyan sajtóvádak, hogy nem lép fel elég határozottan a határon túli magyarok ügyében. Milyen politikát követ most ebben a kérdésben a magyar kormány? „Alapvetően kétfajta fellépésről beszélhetünk Magyarországon: van egy nagyon harcos, nagyon konfrontatív, mondjuk inkább a Fidesz-féle megközelítés, amivel nekem az az alapvető bajom, hogy tovább nehezíti a szomszédsági kapcsolatokat” – felelte Göncz Kinga. „Amit mi követünk, az sokkal inkább az, hogy minél szélesebb körű együttműködési, bizalomra épülő rendszert alakítsunk ki a szomszédos országokkal és a határon túli kisebbségek szervezeteivel egyaránt. ” A kisebbségeket érintő kérdésekben „elsődlegesen az adott ország kisebbsége és többsége kell hogy megállapodást kössön” – Göncz Kinga szerint. A Máért megszűnt, most már új struktúra van érvényben, „ami sokkal áttekinthetőbb. ” /Oborocea Mónika: „A kölcsönös bizalomra építünk” Interjú Göncz Kingával, a Magyar Köztársaság külügyminiszterével. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Románia és Magyarország kormánya eddig három ízben tartott együttes kormányülést, a negyedik, idén október 21-re tervezett közös kormányülés házigazdája Magyarország lesz. Induláskor, három évvel ezelőtt Calin Popescu Tariceanu és Gyurcsány Ferenc úgy gondolta, hogy a román–magyar kapcsolatokban meg tudják ismételni a híres francia–német megbékélést. Az álmok nem váltak valóra, a két kormány minden eddigi találkozója protokolláris volt. A kormányülések elősegítették ugyan néhány fontos gazdasági, kulturális gond megoldását, új intézmények születtek mind Romániában, mind Magyarországon, a korábbinál jobb viszony jött létre az Etnikumközi Kapcsolatokért Felelős Román Hivatal és a Magyar Kisebbségügyi Hivatal között, autópálya-építési és vasútbővítési megállapodást írtak alá, tető alá hozták a határ menti megyék együttműködésének programját. Az eddig tartott három közös kormányülésen kerülték a magyarság szempontjából legfontosabb kérdések napirendre tűzését. Az autonómia soha szóba sem került, az önálló Bolyai Egyetem újraindítása sem, vagy nem sikerült közös nevezőre jutni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozása ügyében sem. /Simó Erzsébet: Kormányok, ha találkoznak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./

Szeptember 11-én kolozsvári ülésén dönt az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) azokról a jelöltlistákról, amelyeket a megyei, illetve területi jelölő küldöttgyűlések állítottak össze, jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta azt is, hogy Lakatos Péter vezetésével programszerkesztő bizottság dolgozik azon, hogy az RMDSZ-tagok javaslatai alapján, illetve az autonómiát és Erdély modernizációját szem előtt tartva el készítsék a választási programot. Eldőlt az is, hogy az Erdővidéket és a sepsiszéki falvakat magába foglaló képviselői kerületben Márton Árpád lesz a jelölt annak ellenére, hogy erre a kerületre egy baróti mérnök, Molnár Gábor is pályázott, így döntöttek az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ egyeztető tanácsának ülésén. Az egyeztető tanács döntése alapján Bokor Tibor kézdivásárhelyi iskolaigazgató indulhat a felső-háromszéki szenátori kerületben, míg Albert Álmos volt sepsiszentgyörgyi polgármester az alsó-háromszékiben. /Kovács Zsolt, Szávuj Attila: Jelöltjeiről dönt az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A lap munkatársa, Balta János interjút készített Tőkés Lászlóval, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Tőkés László kifejtette, nem lehet leegyszerűsíteni a helyek számára e kérdést, hanem arról van szó, hogy az RMDSZ elfogadja-e végre a demokratikus pluralizmus játékszabályait? Az MPP közel százezer szavazatot nyert a helyhatósági választásokon. Az a fontos, „hogy összefogjuk az erőinket” – hangsúlyozta Tőkés László. Meg kell alakítani az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, hogy megkössék az egyezséget különböző részletkérdésekben. Például a helyi, az országos és az európai képviselet dolgában, az anyagiak elosztásának a kérdésében vagy az autonómia, esetleg az egyetem ügyében. A magyarság bizalma megcsappant. Figyelmeztető a tavaly novemberi részvétel, ami csak egy kicsit volt jobb a román részvételnél. Brüsszelben háttérbe szorul az itthoni politikai viszonyrendszer. Ott kiemelkednek a közös ügyek. Így történhet meg, hogy a szocialista Tabajdi Csaba, a fideszes Gál Kinga és az SZDSZ-es Szentiványi István egységesen tud harcolni a határon túli magyar érdekekért. Az autonómia, a közösségi jogok, az össz-magyar Kárpát-medencei ügyekben sikerül egységesen megnyilvánulniuk. /Balta János: Nem égették fel a hidat. Megegyezni a nemzet javára. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

Kétszázhuszonhárom háromszéki származású, külföldön élő idős embernek folyósít öregségi járulékot a megyei nyugdíjpénztár. Ezzel a lehetőséggel idén augusztus óta élhetnek azok az állami nyugdíjra jogosultak, akik más országokba költöztek. Országos összesítésben huszonkilencezerre becsülik a külföldön élő nyugdíjasok számát, legtöbben Németországban – mintegy tízezren –, Magyarországon pedig hozzávetőleg négyezren vannak. /Mózes László: Háromszéki nyugdíjexport. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

A Pro Universitate Partium Alapítvány és a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége közölte, hogy 2008. szeptember 9-én a képviselőház tanügyi, tudományos, ifjúsági és sport szakbizottsága jóváhagyta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditációjáról szóló törvénytervezetet. A bizottsági ülésen az egyetemet dr. Geréb Zsolt rektor és Tolnay István, az Egyetem Vezetőtanácsának megbízott elnöke képviselte. „A tanügyi bizottság pozitív döntésével lezárulni látszik egy immár négy éve húzódó folyamat. Bár az eltelt időszakban az egyetem és a fenntartó alapítvány vezetői mindent megtettek az akkreditáció felgyorsítása érdekében, intézményünk ügye csak most látszik biztosan körvonalazódni” – szögezik le közleményükben az intézmény vezetői. Reményeik szerint a képviselőház jövő heti plenáris ülése törvényerőre emeli az egyetem elismerését, így esély van arra, hogy a következő tanévben a PKE már akkreditált felsőoktatási intézményként működhessen. /Döntés a PKE akkreditációjáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ A képviselőház tanügyi bizottsága a szavazás több mint fél éve tartó sorozatos elnapolása után döntött. A végső akkreditáció október végére várható, addig a bizottságnak a döntésről szóló jelentését be kell nyújtania a házelnöknek, aki várhatóan két héten belül napirendre tűzi az akkreditáció plénum általi megszavazását, mondta el Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő. A PKE tizenkét szakán közel 900 diák tanul. Az egyetem vezetősége négy éve indította el az akkreditációs folyamatot. /D. Mészáros Elek: PKE: közelebb az akkreditáció. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Lemondott a SAPARD-programot bonyolító Halászati és Vidékfejlesztési Kifizetési Ügynökség (APDRP) éléről Klárik László, akit 2006 szeptemberében neveztek ki. Dacian Ciolos mezőgazdasági miniszter korábban több alkalommal is bírálta a Klárik László vezette ügynökséget amiatt, hogy az Európai Bizottság júliustól ideiglenesen felfüggesztette Romániában a SAPARD-program keretében nyertes pályázatok kifizetését. Ciolos azt rótta fel Kláriknak, hogy az EB által tapasztalt rendellenességeket nem szűrte ki korábban. /Lemondott Klárik László. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

További fogyásuk mérséklése céljából elengedhetetlen a Kárpát-medencei és a nyugati magyar szórványok szükségleteinek feltérképezése – áll abban a zárónyilatkozatban, amelyet a szórványmagyarság képviselői fogalmaztak meg a burgenlandi Felsőpulyán megrendezett tanácskozáson szeptember 7-én. Mintegy háromszázan (25 országból) érkeztek az újabb szórványkonferenciára, amelyen a diaszpórában élő magyarság fennmaradási esélyeit latolgatták, és az asszimiláció veszélyére figyelmeztettek. Duray Miklósnak, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja alelnökének kezdeményezésére rövidesen megalakulhat a szórványtanács, amelynek célja, hogy programokat indítson a külföldön élő magyar közösségek számára. A tervet gátolhatja Gyurcsány Ferenc kormányfő bejelentése, miszerint kormányzati szinten is szórványtanácsot hoznak létre. Hornyik Miklós író, irodalomkritikus a szórványosodást nevezte a délvidéki magyarság legnagyobb gondjának. /Pataky István: Veszélyben a szórványban élő kisebbségek. = Magyar Nemzet (Budapest), szept. 11./

Az utóbbi időben egyre több román állampolgár vásárol magának telket, lakást, házat a határ túloldalán, Magyarország keleti falvaiban, városaiban. Legtöbben a Partiumból valók, de akadnak bőven vevők Erdélyből és néhányan a regáti részekről is. A legfőbb ok a kelet-magyarországi alacsony ingatlanárak, ami vonzó a romániai vásárlóközönség számára. Egy családi házat, mely Romániában 120 ezer euróba is kerülhet, Nagyváradtól egy ugrásnyira, a túloldalon már 30 ezer euróért meg lehet vásárolni. Sok nagyváradi adja el tömbházlakását és költözik ki a határ menti magyarországi településekre és még pénzük is marad. Az év elejétől magyarországi banki hitelt is tudnak biztosítani. A vásárlók fele-fele arányban románok, illetve magyarok. Tíz éven belül a biharkeresztesi házak akár 50 százaléka is román tulajdonban lehet. Több településen teljes utcák vannak, melyeket románok laknak. Például Bedőben nyolcosztályos román–magyar nyelvű iskola működik. /Létai Tibor: Román terjeszkedés a határon túlra. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 11./

Évadkezdő eseményként díjakat adtak át a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színpadán: az Erdős Irma-ösztöndíjat és -emlékgyűrűt idén ismét két fiatal, ígéretes színművész és két egykori pályatárs, tanítvány vehette át ünnepélyes keretek között, a Caligula helytartója című előadás előtti gálaesten. Szeptember 8-án az ünnepséget Kövesdy István rendező, a társulat művészeti igazgatója nyitotta meg, majd átadták a díjakat: Berekméri Katus színművésznőnek és Bokor Barna színművésznek dr. Erdős Bartha István adta át az Erdős Irma-ösztöndíjat. Az egykori pályatársak, tanítványok közül ez évben hárman kaptak emlékgyűrűt: Mózes Erzsébet és Kilyén Ilka színművésznő, illetve dr. Kovács Levente. Ezután kezdődött Székely János: Caligula helytartója című előadása. /Nagy Botond: Ösztöndíj és emlékgyűrű. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

Tizenöt zsoltár címmel erdélyi koncertsorozatot tart a világszerte ismert Sebestyén Márta, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos. Hét város hét különböző felekezetű temploma szolgál majd a fellépések helyszínéül szeptember 23–29-e között. „A koncertsorozat lényege az együvé tartozás, az ökumenizmus hirdetése, ezért választottuk helyszínül hét vallás templomát, és nem koncerttermeket vagy színházakat” – jelentette ki a főszervező Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója, aki szerint az ószövetségi zsoltárokat az összes vallás és felekezet magáénak tekinti. „Az eredeti elképzelés szerint román vidéken, a craiovai katedrálisba szervezték volna az ortodox templomba tervezett fellépést, de a pátriárka szigorúan visszautasította a felkérésünket, ezért más helyszínt kellett keresnünk” – magyarázta Kassay. A maroshévízi ortodox katedrális vezetői nagyon nyitottak voltak, és készségesen felajánlották a segítségüket. A koncert utolsó állomása szeptember 29-én a nagyváradi zsinagóga lesz. /Jánossy Alíz: Zsoltárok hét templomban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

A kolozsvári Magyar Színházban szeptember 11-én Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára és Zilahi László, a nemzetpolitikai főosztályvezető helyettese emléktáblákat adott át a Nemzeti Jelentőségű Intézmények kategóriájába sorolt erdélyi intézetek képviselőinek. A Nemzeti Jelentőségű Intézmény emléktábláját a következő intézmények vették át (zárójelben a kitüntetést átvevő képviselőjük): Sapientia EMTE (Dávid László), Iskola Alapítvány (Nagy László), Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ (Dáné Tibor Kálmán), Erdélyi Múzeum-Egyesület (Egyed Ákos), Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (Veres Valér), Szövetség a szórványért (Lakatos András), Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (Lászlóffy Pál), marosvásárhelyi Teleki Téka (Lázok Klára), valamint az Eurotrans Alapítvány keretében tíz erdélyi magyar színházi intézmény, köztük a kolozsvári Állami Magyar Színház (Tompa Gábor) és a kolozsvári Állami Magyar Opera (Simon Gábor). /Ö. I. B. : Nemzeti jelentőségű intézményeket tüntettek ki. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Nem csak a magyarságnak, hanem valamennyi Romániában élő nemzetiségnek kíván üzenni az RMDSZ. Ezért választási programjában, amelyet szeptember 20-i ülésen fogad el Szövetségi Képviselő Tanács (SZKT), nem csak a nemzeti identitás megőrzését szolgáló célkitűzések, hanem általános, valamennyi szavazópolgárt érintő kérdések is felmerülnek – hangzott el Markó Béla szövetségi elnök sajtótájékoztatóján. A nemzeti identitás megőrzésének kérdése nem választható el a szociális, gazdasági, Erdély modernizációját elősegítő témáktól. Markó kifejtette: a szövetség hamarosan törvénytervezetet nyújt be a gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozóan. Elmondta: továbbra is fontos a szövetség számára a kisebbségi törvénytervezet, amely évek óta a képviselőházi szakbizottságokban vesztegel. Markó elfogadta a Duna TV meghívását, hogy a Közbeszéd műsor keretében Tőkés Lászlóval folytassanak vitát az őszi parlamenti választásokról. /Lesz Markó–Tőkés tévévita. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levéllel fordult az RMDSZ és az MPP elnökéhez, bejelentve, hogy a Székely Nemzeti Tanács népszavazást kezdeményez Székelyföld autonómiája ügyében, amelyet 2008. november 30-án, a parlamenti választásokkal egy időben kell megtartani. Ez kiváló alkalom bizonyítani, az egységet nem személyek, vagy pártok körül képzelik el, mert mindkét párt programjában szerepel az autonómia /Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke: Nyílt levél az RMDSZ és az MPP elnökéhez. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./ Az RMDSZ nem támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett autonómia-népszavazást – reagált Markó Béla, az RMDSZ elnöke Izsák Balázs, az SZNT vezetője nyílt levelére. /Lázár Lehel: Markó Béla nemet mond a népszavazásra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter Kolozsváron tájékoztatta a sajtót a Regionális Operatív Program hat tengelyére benyújtott pályázatokról. Az észak-nyugati régió, ahova Kolozs megye tartozik, kevés projektet nyújtott be, ennek ellenére Kolozs megye a két már elfogadott és aláírt infrastrukturális projektjével jó helyen áll a megyéket illetően. Borbély László közölte, eddig összesen 1064 projektet adtak le, összértékük 7,3 millió lej. Horváth Anna államtitkár elmondta: a kormány kijelölte azt a hét – régiónkénti egy-egy – növekedési pólust, amely a programból kiemelt támogatásban részesül. A hét nagyváros mellett – ide tartozik Kolozsvár is – azonban a minisztérium javasolja további 12 regionális érdekeltségű városfejlesztési központ kijelölését, amelyek pályázhatnak. /N. -H. D. : Borbély elégedett a Kolozs megyei projektekkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

A magyarországi politikai válságból való kiutakat kereső elemzők hasznára válna, ha megvizsgálnák, mindössze hússzázalékos parlamenti támogatottsága ellenére miként maradt talpon az elmúlt két év során a Tariceanu-kormány. Odaát Gyurcsány Ferenc személye vezetett tarthatatlan helyzethez, Bukarestben megannyi politikai nézetkülönbség okoz tartós bizonytalanságot. Az elmúlt két év során Traian Basescu elnök kivételével egyetlen politikai alakulat sem volt felkészülve a választásokon történő megméretkezésre. Magyarországon az előrehozott választások kiírása egyedül a népszerűsége csúcsán lévő Fidesznek kedvezne. Az MDF csak azért hozakodik elő bátran a parlament feloszlatását célzó javaslattal, mert tudja, hogy – részben a szabad demokraták elutasító álláspontja miatt – a terv kudarccal jár. Az SZDSZ sem kívánja az idő előtti urnák elé járulást. Már az MSZP is szabadulna Gyurcsánytól. A jelenlegi helyzetből egyedül a kormányfő távozása vagy megbuktatása tűnik reális forgatókönyvnek. Az MSZP megpróbál időt nyerni legalább a 2009-es európai parlamenti választásokig. Tervükhöz partnerre találnának az SZDSZ-ben és az MDF-ben. /Rostás Szabolcs: Tartós válság. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

Kétségbe vonta a hitelességét Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter annak a felmérésnek, amelyből a közelmúltban kiderült, hogy a szlovák tizenöt évesek nemzedékének 37,7 százaléka mindenkinél jobban utálja a magyarokat, akiknek szerintük csak otthon lenne szabad magyarul beszélniük, és elvárják, hogy a nyilvánosság előtt a magyarok csakis szlovákul szólaljanak meg. A magyarellenességéről ismert Ján Slota pártjához tartozó miniszter ugyanakkor a felmérésben megfogalmazódó igénnyel egyetértve kijelentette: ,,van abban egyfajta logika, hogy a gyerekek érteni akarják, amit az államnyelvet nem beszélő polgártársaik mondanak". /Szlovákiában ne beszéljenek magyarul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett Szlovákia legfőbb ügyészénél a Magyar Koalíció Pártja az úgynevezett Hedvig-videó ügyében. A ,,kokotina555" felhasználói névvel feltett felvétel augusztus derekától volt látható a YouTube nemzetközi videomegosztó portálon. Az ordenáré dalszövegben nem csak a Nyitrán megvert Malina Hedviget gyalázzák, hanem több szlovákiai magyar politikus életének kioltására felbujtó mondat is elhangzik. A zenekari kísérettel elhangzó, szlovák nyelvű gyalázkodó videó egy nappal azután eltűnt a YouTube portáljáról, hogy a sajtó hírt adott róla. /Az MKP ügyészséghez fordult. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

A Gardianul bukaresti napilapban augusztus 22-én egész oldalas közlemény jelent meg a Háromszék napilapról, Sorin Simion újságíró tollából. Ürügyül szolgált Bedő Zoltán Felemelt fejjel, egyenes derékkal című cikke, amely a Háromszék 2008. július 5-i számában jelent meg. Sorin Simion állítása szerint Bedő Zoltán cikkében fegyveres felkelésre szólítja a székelyeket, mert tervei szerint új államot kell alakítani Erdély szívében. E cikket a szerző a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ figyelmébe ajánlotta, amely egyben azt is jelenti, hogy veszély fenyegeti az országot. A cikkben elhangzottakkal az Antena3 televízió is foglalkozott. A Háromszék 2008. augusztus 23-án a Szenzáció uborkaszezon idején című szerkesztőségi cikkben utasította vissza a Gardianulban közölteket, illetve Sorin Simion állításait. Egy kérdés azonban tisztázatlan maradt. Sorin Simion azt állította, hogy az említett cikknek nem Bedő Zoltán a szerzője, hanem Albert Levente, vagyis a szerző nem merte vállalni a felelősséget írásáért, mindezt a Háromszék szerkesztőitől kiszivárogtatott hír alapján állítja. A cikk szerzője Bedő Zoltán, neve ismert, a Háromszékben több írása megjelent, és mindegyikért vállalta is a felelősséget. Nem szorult arra, hogy valaki neve mögé húzódjon. /Albert Levente: Nem szorulok álnevekre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Végéhez közeledik a restituciós törvény végrehajtása Hunyad megyében. A napokban sikerült véglegesíteni az Ócskay család birtokainak visszaszolgáltatását. Emellett jelentős ingatlanok kerültek vissza a régi nagynevű magyar családokhoz. Dézsi Attila alprefektus négyéves mandátumának végéhez közeledve úgy érzi mindent visszaadtak, ami adható volt. Hunyad megye már jó ideje a listavezetők közt szerepel a visszaszolgáltatási arányok kapcsán. Több régi magyar család is visszakapta birtokát, a legjelentősebb területet a Kendeffy család kapta vissza a Retyezátban és környékén, az Ócskay család pedig 667 hektár erdőt és 1396 hektár mezőgazdasági területet. Visszakapta birtokait a Szente, a Kerestényi és még számtalan magyar nemesi család leszármazottja. A Kendeffyek peres úton kapták vissza kastélyukat, az Ócskay család még most is pereskedik a piskii kastélyért, a többiek viszont visszakapták épületeiket vagy kártérítést kaptak érte. Az egyetlen komolyabb ingatlan, ami nem került vissza régi tulajdonosához, az a naláci kastély, amelyet senki nem igényelt. Hasonló a helyzet az Andrássy család birtokaival, ők sem kérték vissza. Az egyházi földeket szinte teljesen visszaadták, a legnagyobb területet a Hátszegi medencében a református egyháznak. Az épületek közül még folyamatban van két ingatlan visszaszolgáltatása: a petrozsényi és kaláni iskola. Még egy peres ügy van, a vajdahunyadi római katolikus egyház épülete. /Gáspár-Barra Réka: Restitúció Hunyadban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./

Nehéz helyzetbe kerültek egyes pályázatokat nyert önkormányzatok Háromszéken, mivel a kormány késik a már elvégzett munkálatok kifizetésével. A polgármesterek állítják, hogy a munkálatok kivitelezői már perrel fenyegetik őket. Kiss József zágoni elöljáró a háromszéki polgármesterek szeptember 11-én tartott találkozóján elpanaszolta, hogy a kormányhatározatok alapján megnyert és elkezdett munkálatok ellenértékét május óta nem fizeti a kormány. Az elmúlt esztendőben a Kovászna megyei polgármesterek rendkívül hatékonyan vettek részt a két kormányprogramban, több mint 50 infrastruktúra-fejlesztési munkálatra nyertek pénzt. Az utak, hidak, víz és csatornarendszerek, ülepítő-állomások építését az év elején elkezdték, egyes munkálatokat befejeztek, mások pedig mintegy 90 százalékban elkészültek, de a kormány május óta nem törlesztett. „Az önkormányzatok soha nem kaptak ennyi pénzt, mind ebben az évben. Amióta miniszter vagyok, egyetlen évben sem voltak a minisztériumnak adósságai sem az önkormányzatok, sem a kivitelezők felé”, szögezte le Borbély László fejlesztési miniszter. /Isán István Csongor, Kovács Zsolt: Pályázatgondok Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Gyergyószentmiklóson a színház stúdiótermévé alakítják át a kultúrház egykori diszkóját. A munkálatokat hátráltatja a pénzhiány, legalább ideiglenesen használhatóvá teszik az őszi dance.movement.theatre fesztiválra. Béres László a Figura Stúdió Színház igazgató büszkén, de fenntartásokkal nyitotta ki a terem ajtaját, mert téglára lecsupaszított falak, kitépett villanyhuzalok, kirángatott csővezetékek fogadták a terem átvételekor. /Barabás Márti: Maneletemetés, Figurásan. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./