Keveset ér a háromszéki krumpli, ezért sok gazda inkább más terménnyel kezd foglalkozni. Az idei krumplitermés valamivel több mint felét sikerült eddig betakarítani, nyilatkozta Barabás Géza, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A terményt csak rendkívül nyomott áron lehet értékesíteni, mert a boltokban megjelent az olcsó, külföldről behozott krumpli. Az eddig krumplitermesztéssel foglalkozó háromszéki gazdák mintegy 40 százaléka már a tavalyi sikertelen év után más terményt ültetett, ezért idén a tavalyihoz képest 5 ezer hektárral kevesebb területen, összesen 14 700 hektáron termesztettek pityókát. /Keveset ér a háromszéki krumpli. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Ján Slota magyarellenes kijelentései kormányzati ciklusokon túlmenően meghatározhatják a magyar-szlovák viszonyt – mondta Göncz Kinga külügyminiszter Budapesten. "Ez hosszú időre meghatározhatja a kapcsolatokat, messze túlmenően a kormányzati ciklusokon és nagyon komoly felelősségét veti fel a szlovák kormánynak" – fogalmazott. Hozzátette: Ján Slota menetrendszerűen tesz olyan kijelentéseket, amelyek gyűlöletbeszédnek minősülnek és nagyon komolyan mérgezik a magyar–szlovák kapcsolatokat. /Göncz Kinga: ciklusokon átnyúló Ján Slota hatása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

Az Erdon.ro hírportál beszámolója szerint a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) nyári akadémiáján Nyakó István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) kommunikációs igazgatója és szóvivője, valamint dr. Újhelyi István országgyűlési képviselő néhány megdöbbentő kijelentést is tett. Nyakó István kampánytechnikákról, műhelytitkokról beszélt: „Lényegében mindig két tábor van, az egyik lehülyéz és lopással vádol, a másik a te táborod. Nos, csak az utóbbit kell figyelembe venni, nekik kommunikálunk, őket kell megtartani, a másik oldalt úgysem lehet soha meggyőzni. ” „Az újságíróval egymásra vagyunk utalva. Vagy adsz neki hírt, vagy kitalál ő valami hülyeséget. Nos, akkor meg tálalj inkább te valami hülyeséget neki. Ha politikát akarunk eladni és mozgósítani, azt sajnos a bulvársajtóban lehet leginkább, mégpedig rövid üzenetekkel” – árulta el meglepő őszinteséggel Nyakó. A kampányokról is beszélt. „Minden szavazat számít. Az meg, hogy hogyan szerezzük meg, soha ne derüljön ki” – oktatta a Miért Akadémia résztvevőit a politikus. Néhány kampánytrükköt is elárult, mint például: „ha szavazásra akarjuk bírni az embereket, ellenséget kell keresni, ha nincs, akkor démonizáljunk valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni. ”A romániai helyzetről Újhelyi István országgyűlési képviselő beszélt. Az RMDSZ – MSZP párhuzam kapcsán azt mondta, hogy a Fidesszel ellentétben ezek a pártok nem tartják a kapcsolatot a választóikkal, mindkét szervezet lelassult, elfáradt. Szerinte az RMDSZ-ben megkoptak az arcok, s ha nem sikerül újítani, akkor mást talál majd meg az, aki alternatívát keres, ha elindul. „Tény, hogy az MSZP sokat segített az RMDSZ-nek, mindig mindenben támogattuk őket, ha igényelték. Ehhez képest ők azt kérték, ezt ne mondjuk el sehol, nehogy Erdélyben kiderüljön a dolog. ”A Magyarországon közeledő választások vonatkozásában Nyakó István MSZP-szóvivő ezeket mondta: „Hitelességi problémánk fog támadni, nem fogjuk tudni ugyanis ellensúlyozni azt, hogy a Fidesz hangszóróiból a választások előtt az őszödi beszéd azon tíz másodperce fog állandóan menni, amely szerint hazudtunk és elkúrtuk. Igazából nem tudom erre a megoldást. ”Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke cáfolta Újhelyi István állításait, miszerint az MSZP sokat segített a szövetségnek, és hogy az alakulat vezetői ennek elhallgatását kérték. /Beszámoló. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

A magyarországi „démonizáló" politikai kampány aligha alkalmazható az erdélyi magyar politikában – véli Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, aki internetes naplójában fejtette ki véleményét Nyakó István és Újhelyi István MSZP-s politikusok Nagyváradon tett kijelentéseiről. „Az idei májusi kampány egy dologra biztos, megtanított engem és még sokakat, például Szász Jenő fideszes tanácsadóit, nevezetesen arra, hogy démonizálással nem lehet sokra menni" – áll Borboly naplójában. /Borboly csak tudja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

Az őszödi beszédet, a politikai trágárkodásból igazságbeszéddé, múlttal való szakítássá, őszinte szembenézéssé maszatolt, zártkörű zagyvaságot érdemesnek tartotta valaki belső körökből kiszivárogtatni. Az anyaországi társadalom ezt a mai napig nem emésztette meg. Még egy következmények nélküli országban sem elfogadható, hogy hazáját saját miniszterelnöke pocskondiázza, morális rangra emelve az átverést és hazugságot, és ezzel gyakorlatilag nyilvánosan lehülyézze a kultúr- és médiagagyitól amúgy is konzumidiótává nevelt választóit. Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy pártállami módszerekkel a szemét löveti ki annak, aki nem elbambulni, de tisztán látni szeretne, írta Laczkó Vass Róbert színész. Rendszerint kipattan valakinek az érdekében egy-egy országos botrány. Egy-egy jó kis terrorfenyegetés. Volt egy „ócsuló” miniszterelnök, aki a D-209-es fedőnevet kapta. Ebbe belebukott. De kiszivárogtatott holmi pumapárti korrupciós ügyeket. Volt egy pufajka-botrány, egy másik elszólt, aztán büszkén vállalt miniszterelnök. A közelmúltban médiabotrány bizonyos pénzügyminiszteri szürkegazdálkodást és feketebizniszt piszkáltak inkognitó-riporterek, hogy kis híján fordítva süljön el a dolog, és őket maszatolják be drogdílereknek. Jöjjön el az én országom! – imádkozták a Törpepuma Pártban. Eljött. Ez a párt elnökválasztási csalástól bűzlik. Ásó, kapa, nagyharang, a szövetség eltemetve. Azután egy homályos megfigyelési botrány, a rivális könnyed kicsinálása. Jönnek-mennek a nemzet pártkasszákból tengődő napszámosai. Olyasmiket szivárogtatnak a minap Nagyváradon (Miért?!) egy politikai fejtágítón, hogy mi is démonizáljunk magunknak ellenséget egy pár szavazatért. Atyámfiai, fizetett béranyaországiak, ne jöjjenek, ha csak démongyártó tanácsaikkal! És ne verbuváljanak közülünk kampány-katonákat. Se jobbra, se balra! /Laczkó Vass Róbert: Őszöd íze, bűze. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Az ügyészség elutasította Dávid Ibolya MDF-elnök feljelentését, amelyet azért tett, mert egy felvétel tanúsága szerint tiltott adatgyűjtést folytattak ellene – közölte a Fővárosi Főügyészség. Az ügyészség szerint nem történt magántitoksértés, nem kutatták át a pártelnök lakását, nem helyeztek el lehallgatóberendezést, illetve nem bontották fel a leveleit. /Az ügyészség szerint nem figyelték Dávid Ibolyát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

A kommunizmus elítélése Romániában nem hozott mást, mint hisztériát és torzsalkodást. A „voltak” sértve érezték magukat. A kormányon lévőknek nem volt kedvük ahhoz, hogy túlságosan támogassák az államfőt. A „baloldal szép, a kommunizmus ártatlan” vonalról néhányan készen állnak arra, hogy könyvészeti anyaggal alátámasztva magyarázza el az áldozatok millióinak azt, hogy elvileg minden rendben volt. Létezik az Európai Parlament 2005. május 15-én, a második világháború végének 60. évfordulója alkalmából hozott határozata, létezik az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 2006. január 15-i (1841. számú) határozata; mindkettő tételesen elítéli a kommunista totalitarizmus gyilkosságait. Idén júniusban Prága volt nagy jelentőségű esemény színhelye, amikor is a Cseh Köztársaság parlamentjének szenátusa „az európai erkölcsi tudat és a kommunizmus” viszonyáról adott ki nyilatkozatot, amelynek alapgondolata az volt, hogy „a kommunista ideológia közvetlenül felelős az emberiség elleni bűntettekért”; a nyilatkozatot Václav Havel, Joachim Gauck (a STASI levéltárának volt szövetségi biztosa), V. Landbergis (Litvánia volt elnöke) és az Európai Parlament számos tagja írta alá. Meghökkentő egyébként a román aláírások hiánya. A kommunizmus elítélése Romániában tehát félig befejezett, ha nem éppenséggel formális ügy maradt. Az állami intézményekben megrögzötten ott vannak a volt aktivisták, ők döntenek a nemzeti kultúráról, a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Tanács helyzete ingatag. (Fordította: B. T.) /Andrei Plesu, Adevarul: A kommunizmus elítéléséről. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

Antonela Capelle-Pogacean politológus, tudományos kutató a román–magyar politikai kapcsolatok kutatója otthonosan tájékozódik szakterületének magyar irodalmában. Elmondta, hogy vegyes családból származik, magyarul a családban tanult meg, Nagyváradon magyar óvodába járt, majd román iskolába. Egyetemista koráig végig kétnyelvű környezetben élt, román és magyar barátok közt. A nyolcvanas években csak a magyar televíziót nézték, Nagyváradon a román szomszédok is mind ezt nézték; értettek annyit magyarul, hogy kedvenc filmjeiket és sorozataikat követni tudják. Kolozsváron az egyetemen román–francia szakot végzett, a magyar tagozatos diákkollégákkal már ritkábban találkozott. Antonela Capelle-Pogacean a Francia Kulturális Központban kezdett dolgozni, melyet 1989 után hoztak létre Kolozsváron. 1993-ban beiratkozott egy mesterképzőre Párizsban, a Keleti Nyelvek és Civilizációk Intézetébe (Langues’O), megvédte doktori disszertációját a párizsi Politikatudományi Intézetben. Az identitás kérdése továbbra is központi téma maradt a számára. Kezdetben a romániai és magyarországi magyar és a román értelmiség nemzetről való, 1989 utáni gondolkodását próbálta összehasonlítani. Disszertációjának témája a román és magyar nemzeti diskurzus kialakulása volt a 19. században. 2003 januárja óta a párizsi CERI kutatóintézet tudományos munkatársa. Úgy látja, hogy a román és a magyar nemzetállami ideológia asszimilációs dimenziója közös, ezek a 19. század végén alakultak ki. Az etnicizáló nacionalizmus erősebb volt Ceausescu Romániájában, mint Kádár Magyarországán. A románoknál erőteljesebben jelentkezik az ortodoxia mozgósítása a nemzeti identitás kialakításában. A kilencvenes években Huntington törésvonal-elmélete az ortodox és katolikus Európa megkülönböztetésével az EU-bővítés határának a kérdését is felvetette. Capelle-Pogacean a kilencvenes évek végén részt vett egy Molnár Gusztáv által szervezett vitán a Huntington-elmélet érvényességéről, majd erre a Provincia folyóirat is visszatért. Capelle-Pogacean szkeptikus volt e tétellel szemben. Szerinte a román ortodoxia nem monolitikus. Néhány ellentét láthatóvá vált az új pátriárka megválasztásakor. Az ortodox egyház és a román állam, a román politikai elitek közötti viszony továbbra is szoros. Az ortodoxia cáfolhatatlanul jelen van a román társadalomban, inkább, mint Magyarországon az ottani egyházak. Nem zárható ki, hogy ne lehessen mobilizálni az ortodox egyházat valamelyik kisebbségi csoport ellen. A román–magyar viszony a két ország európai uniós tagságával jelentős mértékben „dedramatizálódott”, anélkül azonban, hogy áttörés következett volna be az erdélyi magyarság helyzetének rendezésében, vetette fel az interjút készítő Bakk Miklós. Antonela Capelle-Pogacean kifejtette, nincs Bolyai Egyetem, de a magyarul tanuló diákok száma, akik a különböző állami egyetemeken és a Sapientián tanulnak, jelentős. Ezenkívül, az önálló állami magyar egyetem létesítésének célja akkor, amikor az Európai Unió a mobilitást és a többnyelvűséget támogatja, a magyar közösségen belül is vitatott. A felső tisztviselői karban is vannak magyarok. Viszont a további intézményesülés tekintetében még mindig számottevő a román politikai elit félelme, ellenkezése. Nem csupán a székelység területi autonómiája, hanem a kulturális autonómia tekintetében is. A kisebbségi törvény még mindig a parlament asztalán hever, 2005 óta. /Bakk Miklós: Az önmagát ismétlő történelem csapdája. Interjú Antonela Capelle-Pogacean politológussal, tudományos kutatóval. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

XII. Pius pápa számos módon fellépett a második világháború idején, hogy mentse az európai zsidókat a megsemmisítéstől – állapították meg egy nemzetközi tudományos konferencián Rómában. Zsidók és katolikusok szólaltak fel az összejövetelen XII. Pius védelmében. Úgy vélekedtek, hogy a pápa "sötét híresztelések" áldozata lett, amelyek szerint közönyös volt a náci rendszer által üldözött zsidók sorsa iránt. Dokumentumok vannak arra, hogy XII. Pius pápa nyilvánosan csakúgy, mint titokban fellépett a zsidók megmentése érdekében, és felszólította különféle országok katolikus intézményeit, hogy nyújtsanak menedéket az üldözötteknek. A Pave the Way nevű amerikai alapítvány diplomáciai táviratokat szedett össze, és az egykori pápa fellépésének köszönhetően megmenekült zsidók tanúvallomásait gyűjtötte össze. A szervezet kéri, hogy a holokauszt áldozatainak emléket állító jeruzsálemi Jad Vasem Intézet távolítson el állandó kiállításáról egy szöveget, amely szerinte rágalmazza XII. Piust. XVI. Benedek jelenlegi katolikus egyházfő Párizsban szólt elődjéről a franciaországi zsidó közösség képviselőivel találkozva. Emlékeztetett rá, hogy XII. Pius, aki 1939 és 1958 között volt a katolikus egyház feje, "a sötétség" korszakának nevezte a nácizmust. /Római konferencia XII. Pius pápa második világháború alatti magatartásáról. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

Szatmárnémetiben a Dariu Pop Általános Iskola magyar pedagógus-közössége több mint tizenöt éve lelkiismerettel és kötelességtudattal végzi munkáját. Ennek ellenére ebből az iskolából is elvitték a szülők a gyermekeket egy másikba. Vajon a magyar nyelvű oktatásért felelős illetékesek megtettek-e mindent azért, hogy ne épüljön le tovább az anyanyelvi oktatás? – kérdezte Krakkó Rudolf olvasói levelében. A HÍD Egyesület nevében kérte, tegyenek meg mindent azért, hogy indulhasson magyar tannyelvű első osztály ebben az évben is ebben az iskolában. /Krakkó Rudolf, HID Egyesület: Olvasóink írták. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 19./

Szeptember 26-án elkezdődik a Maros Művészegyüttes új évada. A magyar tagozat vezetője, Barabási Attila Csaba elmondta, hogy elkészült a www.ansamblulmuresul.ro című honlapjuk, amelyre igen sok információ felkerült az együttesről, annak történetéről, társulatáról, a repertoárról, a bemutatott darabokról. A Maros Művészegyüttes repertoárjában jelenleg öt produkció szerepel. Ez rekord az együttes életében, mind az öt játszható előadás. Első premierjük felújítás, a Sodrásban című előadást tíz évvel ezelőtt játszotta az együttes. A felújított produkció koreográfusa Könczei Árpád. A többi produkció már korábban bemutatott és idén is játszandó darab. Teljesen új előadással áprilisban jelentkeznek: ez egy nagyszabású folklórműsor lesz Varga János koreográfiájával. Idén eddig 65 előadásuk volt, többször turnéztak külföldön, Magyarországon és Franciaországban is voltak. Jövőre nagyobb európai körutat is terveznek az egész tagozat számára, elsősorban a külhoni magyar közönséget szeretnék megszólítani. Meghívást kaptak a budapesti Művészetek Palotájába: a november 24-i fellépésen A víz szalad, a kő marad című produkciót mutatják be. A magyar tagozat nem az új székházban, hanem egy Forradalom utcai ingatlanban próbál, és a próbaterem kicsinek bizonyult. Szükséges a bővítés. Most a tervezési licitnél tartanak. További tervük egy pincebeli táncházterem létesítése, amely bárki számára elérhető lehet. Gondjuk az is, hogy nincs szolgálati autójuk. /Nagy Botond: Marosi Sodrásban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

Idén június 3-án nemzetközi értekezletet tartottak Prágában a kommunista múlttal való szembenézésről. A konferencia az Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nyilatkozatában erkölcsi jóvátételt követelt a kommunizmus áldozatainak. A prágai nyilatkozat aláírói között szerepel többek között Václav Havel egykori cseh és Vytautas Landsbergis volt litván államfő. A nyilatkozat népszerűsítéseként szeptember 18-án közmeghallgatást tartottak Brüsszelben az Európai Parlamentben. A totalitárius rezsimek és a közép-kelet-európai titkosszolgálati átvilágítások című rendezvényt az EP Zöldek. Európai Szabad Szövetség frakciójának három tagja szervezte. A meghallgatáson Bulgária, Csehország és a volt NDK helyzetét elemezték a meghívott előadók. Bernd Florath, a berlini Gauck Intézet projektvezetője a STASI, a volt NDK-s titkosszolgálat dokumentumainak kutatásáról, feldolgozásáról beszélt. Alapelvük: a német társadalomnak joga van megismerni a múltat, a fiatal generáció számára elérhetővé kell tenni a kommunizmusról szóló történelmet. Pavel Zacek, a prágai Totalitárius Rezsimeket Kutató Intézet vezetője előadásában visszatekintést nyújtott a cseh rendszerváltás folyamatával párhuzamosan indult kutatás folyamatáról. A kommunizmus bűneinek vizsgálata az ő esetükben is politikai támadások kereszttüzébe került. A belügyminisztert, aki 1996-ban engedélyt adott a titkosszolgálati dossziék részleges nyilvánosságra hozatalára, később megpróbálták politikai nyomással felelősségre vonni. A Kommunizmus Megkínzott Áldozatainak szófiai Központja részéről Jevgenyij Gencsev a szovjet modell bevezetésének borzalmait mutatta be. Elmondta, az áldozatok máig nem részesültek erkölcsi és anyagi kárpótlásban, Bulgária mind a mai napig nem tartja be a kínzások tilalmára vonatkozó ENSZ-egyezményét. Sükrü Altay, a törökországi Igazság, Kultúra és Együttműködés a Balkánon nevű egyesület vezetője bírálta a bolgár államot, amiért nem tett eleget az európai csatlakozás követelményeinek, a mai napig sem tette lehetővé a teljes átvilágítást, nem hozott létre egy intézményt a totalitarizmus áldozatainak emlékére, és nem tartja tiszteletben az Európai Kisebbségi Keretegyezmény előírásait sem. Maria Dermendzhieva, a Glasove bolgár napilap újságírója elmondta, hogy Bulgáriában a közélet nem tud nyomást gyakorolni a politikára, így lehetetlenné válik a kommunista rendszer kiszolgálóinak a politikából való eltávolítása. Tőkés László európai parlamenti képviselő üzenetét Szilágyi Zsolt kabinetfőnök tolmácsolta. Ennek lényege, hogy míg a fasizmus fő bűnöseit Nürnbergben bíróság elé állították, addig a kommunizmus perét mindmáig nem folytatták le. A kommunista titkosszolgálatok egykori magas rangú ügynökei ma is befolyással bírnak a politikában, a gazdaságban, a közélet különböző területein. A kommunizmus öröksége az újonnan csatlakozott országok uniós tagságával az EU belső ügyévé vált, ezért fontos, hogy a tagországok ne legyenek közömbösek ebben az ügyben. Gisela Kallenbach javasolta, hogy a jövő év első felében esedékes cseh EU elnökség alatt rendezzenek egy nagyszabású nemzetközi konferenciát a kommunista múlttal való szembenézésről. Szintén 2009 első felében látná megvalósíthatónak a volt kommunista országokban működő, a kommunizmus bűneit vizsgáló intézetek közötti hálózat létrehozását, amely a berlini intézet koordinációjával működhetne. Javasolta egy nemzetközi kutatóintézet létrehozását az egykori európai diktatúrák vizsgálatára. /Fel kell tárni a zsarnoki rezsimek múltját. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 20./

A Magyar Polgári Párt ,,kétségbeesett helyzetben van", mert semmi esélye sincs a választásokon – vélekedett Markó Béla, az RMDSZ elnöke.,,Az elmúlt időben nincs párbeszéd köztünk és az MPP között. Szerintem kétségbeesett helyzetben vannak, mivel mi megpróbáltunk segítséget nyújtani nekik. Nem érdek nélkül akartunk segíteni egy ellenfelet, egyszerűen úgy gondoltuk, hogy így erősebb parlamenti csoportunk lenne. Ők azonban nem fogadták el ajánlatunkat, de időközben rájöttek, hogy az RMDSZ nélkül semmi esélyük sincs" – nyilatkozta Markó. Hozzátette, azt tanácsolná az MPP-seknek, hogy ,,álljanak kicsit félre, jól gondolják át és elemezzék a helyzetet", és azután döntsék el, hogy mit kell tenniük. /Esélytelen az MPP? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Szlovákia közéletében veszélyes irányba fordult a nemzetiségek és fajok ellen irányuló gyűlölködés – állapította meg nyilatkozatában az ország belpolitikai folyamatait elemző civil intézményhez, a Közéleti Kérdések Intézetéhez (IVO) tartozó értelmiségiek testülete. A mintegy harminc szlovák és néhány szlovákiai magyar értelmiségi által aláírt dokumentum rámutat: "Ján Slota magyarellenes kirohanásaiból összeállítható a bárdolatlanság, az intolerancia és az agresszivitás katalógusa". Az aláírók szerint ennél is riasztóbb tény, hogy "ezeknek az idegengyűlölő, a valódi hazafiságtól távol eső megnyilvánulásoknak nincs semmilyen komolyabb elvi-eszmei nyomatékkal bíró kritikai visszhangja" Slota kormánykoalíciós partnerei részéről. "Éppen ez a felelőtlenség jelent új helyzetet a szlovák társadalomban, mert a politikai kultúrát és az egész ország lelkiállapotát rendkívül veszélyes mélységbe taszítja. A nacionalista közbeszéd olyan politikai fegyverré vált, amely a negatív előítéleteken alapuló legprimitívebb ösztönöket veszi célba. Mivel hatékonynak bizonyul, további politikusokat ösztönöz arra, hogy ugyanezt a retorikát magukévá téve a politikai ellenfeleikkel folytatott csatározásaik során maguk is egyre nyíltabban adjanak hangot saját etnikai és faji előítéleteiknek" – áll a szlovák parlamentben elhangzott zsidóellenes megnyilvánulásokra, Stefan Harabin igazságügyi miniszter és Vladimír Meciar néppárti (HZDS) elnök antiszemita célozgatásainak veszélyére is nyomatékosan figyelmeztető dokumentumban. /Szlovákiai értelmiségiek állásfoglalása: Veszélyes irányba fordult a gyűlölködés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

Az új tanév a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumban sajnálatos bonyodalmakkal kezdődött, melyeket legtöbb esetben a valós tényállás ismeretének hiánya váltott ki. A Főegyházmegyei Tanfelügyelőség ezért fontosnak tartja közölni, hogy megalakulása óta a Római Katolikus Teológiai Líceumnak nem sikerült olyan létszámú tanulót beiskoláznia, amely önálló intézményi státusát biztosíthatná. Nincs ok az aggodalomra a Báthory István Elméleti Líceum és a Római Katolikus Teológiai Líceum összevonásával kapcsolatosan. A 2008/2009-es tanévtől a már létező és idén indított (IX.) katolikus osztályok mind megmaradnak katolikus tagozatként – az eddigi tanári karral. Egyetlen személyi változás az igazgatót érinti, mivel a Báthory-líceum igazgatósága fogja intézni a katolikus tagozat ügyeit is. A tanárok kinevezéséhez ezután is a főegyházmegyei főhatóság beleegyezése szükséges. Az új tanévtől lelkivezető (spirituális) tanár kapott kinevezést, ugyanakkor kápolnát is berendeznek az iskola épületében. Bölcs és megfontolt magatartásra kérnek mindenkit. /Megfontolt magatartásra int az érsekség iskola-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Marosvásárhelyen a Bernády Ház a Homoródszentmártoni Alkotótábor 1991–2008 közötti időszakának válogatott anyagát látta vendégül földszinti galériáiban. A jelenlegi táborszervező Homoródmente Művészetéért Alapítvány 1991-ben alakult, de maga a rendezvény jóval régebbi múltra tekint vissza: az idén immár a harmincegyedik alkalommal szervezték meg. Elsőként az alapítvány elnöke, dr. Sata Attila szólt a közönséghez. Az alapítvány munkáját ismertette, beszámolva arról, hogy a tábornak már több mint 250 munkát adományoztak a részt vevő művészek, ezért felvetődött egy ingatlan megszerzésének a kérdése, ahol az alkotókhoz méltó galériát tudnának berendezni, illetve a művészek nyugodtabb körülmények között dolgozni. Nagy Attila nyugalmazott tanár, az alapítvány tiszteletbeli elnöke és táborszervező ötletgazda elmondta: 1978-ban Cseke Péter javaslatára szervezte meg az első alkotótábort. A tábornak vannak már halottai – Zsigmond Attila vagy Maszelka János –, de munkájuk és nevük fennmaradt, képeik a tárlaton is láthatók. /Nagy Botond: Homoródmenti gyűjteményes. Nívós tárlattal nyitott a Bernády Ház. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

Minden évben szeptemberben ideiglenesen megnyitják a Kisvarjas és a magyarországi Dombegyház közötti határátkelőt. A Halmok közi sokadalom elnevezésű idei, dombegyházi, vendégváró falunapot szeptember 19. és 20-án szervezik, a két szomszédos település közötti határátlépőt 20-án nyitják meg. /Sólya R. Emília: Megnyílik a kisvarjasi határátkelő. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

Egy olyan térinformatikai adatbázis elkészítése nélkül, amely átfogó képet ad a település állapotáról, épülő, közösségi tereiről tartalmaz adatokat, nem lehet jó városrendezési tervet készíteni ― vallja S. Sebestyén József, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa, aki családi kapcsolatnak köszönhetően mondhatni hazajár Sepsiszentgyörgyre. Kíváncsian várja, mi fog történni ebben a városban. A rendezési terv elkészítése segítené az értékleltár, olyan alapadatok, mint például egy jelentősebb történelmi épület környéke. Ez a látlelet tartalmazza a település szerkezeti jellegét, az ott élő közösségek demográfiai, gazdasági helyzetét leíró statisztikai adatokat is. Nem kell bevárni az épületek leromlását, az apró, kisebb javításokat időben kell elvégezni. Nagy munka a felleltározás, de hasznos. Erdővidéken évek óta befejezés előtti állapotban van egy ilyen adatbázis, Nyárádmentén készül, s Felső-Háromszéken is elindult a terepmunka. S. Sebestyén József Kós Károly díjas építész, harminc éve dolgozik a műemlékvédelem különböző szakterületein. Negyedszázada járja Erdélyt, Felvidéket, az utóbbi években Kárpátalját, Muravidéket, Vajdaságot, fényképezi az értékes történeti építményeket, kiállításokat rendez. /Farcádi Botond: Milyen lesz Sepsiszentgyörgy? (S. Sebestyén József: adatbázis szükségeltetik) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Huszadik születésnapját saját székházában kívánja megünnepelni a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes, ez csak akkor lehetséges, ha a fenntartó önkormányzat nem halogatja tovább a társulat sokéves gondjának megoldását. Az együttes tagjainak gondot jelentenek a mostoha körülmények, a kultúrpalota jéghideg termei, a lerobbant öltözők, mosdók, az épület szigorú nyitvatartási rendje (reggel nyolc órától este kilencig). Deák Gyula együttesigazgató sürgette a székházvásárlást, erre már van tanácsi határozat. A Háromszék Táncegyüttes műsoron tartan három korábbi előadást (Erdélyország az én hazám..., Hol jársz, hová mész?, Csávási ballada), egy új produkcióval köszöntik a reneszánsz évet (Mátyás király ajándéka), és az elmúlt tizenkilenc év népzene- és néptánctalálkozóinak legsikeresebb koreográfiáit mutatják be a huszadik, jubileumi találkozón. Az együttes támogatásával nő fel a Százlábú Gyermektáncegyüttes, csiszolódik az utánpótlás. /Fekete Réka: A sikertől a székházgondig (Háromszék Táncegyüttes) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Máriás József /sz. Felsőbánya, 1940. jan. 30./ szerkesztő, irodalomtörténész. Nagybányán érettségizett, Kolozsváron szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet. A Bányavidéki Fáklya, 1968 februárjától a Szatmári Hírlap munkatársa, 1974-től főszerkesztője, 1979-től helyettes főszerkesztője, 1986-tól pedig a művelődési rovat vezetője. Érdeklődésében fő helyet kapott Nagybánya írószülöttjének, Németh Lászlónak irodalomtörténeti értékelése. Az Irodalomtudományi és Stilisztikai Tanulmányok 1984-es kötetében az író és szülővárosa kapcsolatát vizsgálta, az Erdélyi Féniks 1991. áprilisi számában a romániai színpadokon játszott Németh-drámákkal foglalkozott. Németh László műveinek romániai visszhangja címmel az író budapesti centenáriumi ünnepségén, a Károlyi Palotában olvasta fel "Gondolataidból élünk" című munkáját. Adósai vagyunk Németh Lászlónak címmel a Korunk 1991/3. számában a folyóirat Németh László-képének ellentmondásos alakulását elemezte, sürgetve, hogy az író szülővárosában, Nagybányán emléktáblát állítsanak. Ez teljesült, az író születése 90. évfordulóján /1991. ápr. 6-án/ a nagybányai Híd utcai református templomban tartott megemlékezésen a Németh László Társaság elnöke és a család leleplezhette a Tőrös Gábor szobrászművész plakettjével ékesített, a templom előterében elhelyezett emléktáblát. Nagybányán az önállóságát újra visszanyerő magyar líceum a későbbiekben az író nevét vette föl. Az író halála 20. évfordulóján az In memoriam Németh László /Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület kiadása, Nagybánya, 1995/ című kötetben közölte a Németh László romániai bibliográfiája című adattárat, amely az 1932 és 1994 közötti időszakot ölelte fel. Máriás József irodalomtörténeti és -kritikai munkássága kötetekben, antológiákban megjelent tanulmányokból, illetve periodikákban, folyóiratokban közölt tanulmányokból, recenziókból, jegyzetekből áll. Máriás József Nyíregyházán él. Így beszél munkásságáról: „Amit az évtizedek folytán megcselekedtem, semmi más, csak szolgálat. Szolgálat, Balogh Edgár értelmezése szerint. ” „Különösképpen a Sütő András és Beke György műveiből kisugárzó szellemiség, hit, erkölcsi tartás és magyarságtudat volt az, amely erőt adott a mindennapokhoz, amelyet műveik méltatásával szerettem volna tovább sugározni az olvasók felé. ” Magyarországon él, de lélekben ma is otthon él. Legfőbb célja, hogy az erdélyi irodalom kincseit népszerűsítse. /B. D. : Kisportré. Tata, te ezt mind kiolvastad? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

Lőrincz György székelyudvarhelyi író befejezte új regényét, aminek címe: Besúgó voltam, szívem. A könyv a diktatúráról szól és a magyarság sorsáról. Pomogáts Béla a félelem regényének nevezte. Két ember: egy besúgó és egy „ellenálló" orvos alakján keresztül próbálta bemutatni mindazt, ami történt. Lőrincz Györgyöt örökmozgó művelődés- és irodalomszervezőként tartják számon. Kritikusai szerint írásművészete folyamatos változásban van: stílusa megújul, frissül. Előző regénye, a Pusztulás két hazai és egy magyarországi kiadást ért meg. Az 1989-es változás óriási élmény volt. Később rájött arra, hogy a hálózat tovább működött, sőt működik ma is. A diktatúra az az időszak, amikor nagy jellemek születhettek, de a diktatúra a legaljasabb helyzetbe sodorja a kiszolgáltatott embert. Ez az a kor, amikor nehéz, de szép embernek maradni a szó legteljesebb és legigazabb értelmében. Egységes magyar irodalom nincs, vallja az író, ellenben magyar irodalom van. Neki kisebbségben mások a feladatai, mint egy magyarországi írónak. A Szegedy-Maszák által írt irodalomtörténetben azt mondják, nincs erdélyi magyar. De azt a gondolkodást sem tudja Lőrincz György elfogadni, amelyben Németh Lászlót grafománnak nevezik. Az író megpróbált valamit tenni az erdélyi magyar irodalomért. Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány közel tizenöt éve működik. Szinte évente írnak ki pályázatot. Van olyan díjuk, amelyet az erdélyi magyar irodalom népszerűsítéséért osztanak ki. Ebben az évben a debreceni Márkus Béla kapja a Hídverő díjat. /Sarány István: Abból írok, amit emberismeretből magammal hoztam. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

A megújult Szatmár.ro-n még több információval, még több fotóval tájékoztatják látogatóikat. Lehetőség nyílik a hírek véleményezésére, értékelésére, rövidesen bloggal és kvízjátékokkal is bővül a kínálat. /Megújult a Szatmár.ro. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 20./

Vidék és tudás konferenciát szervezett szeptember 19-én Hargita és Kovászna megye tanácsa, a Sapientia EMTE és a KAM – Antropológiai kutatások Központja. A rendezvényen részt vett Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Borboly Csaba és Tamás Sándor megyei tanácselnök is. A konferencia előtti sajtótájékoztatón a két megye elnöke hangsúlyozta az együttműködés fontosságát a fejlesztésben. /Vidékfejlesztés tudásátadással. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./ A Székelyföldi térség fejlesztésével kapcsolatos szakmai munka részeként tartottak konferenciát Csíkszeredában, mely az egész Székelyföldre érvényes oktatási stratégiával kapcsolatos problémákat, teendőket tűzte napirendre. /Kiss Bence: Átalakulóban a régió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20.

Egyhangúan fogadta el szeptember 20-án az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) a szervezet választási keretprogramját, amely a szövetségnek a következő négy évre vonatkozó legfontosabb célkitűzéseit tartalmazza. A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében megrendezett ülés különösebb viták nélkül zajlott. Az élcelődések célpontja Szász Jenő, az MPP elnöke volt, Tőkés Lászlóról viszont egy rossz szó sem hangzott el. A bírálatokból kijutott a magyarországi pártoknak is. Ez annyiban jelent újdonságot, hogy míg korábban az RMDSZ vezetői a Fideszt kritizálták amiatt, hogy beavatkozik az erdélyi magyar közképviselet ügyeibe, most az MSZP-t emlegették Újhelyi István és Nyakó István múlt heti kijelentései miatt. A két szocialista politikus fejtegetéseire reagálva Markó kijelentette: nem fogadnak el tanácsokat magyarországi pártoktól, amelyek még a saját otthoni dolgaikat sem rendezték. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: azért van szüksége a romániai magyarságnak továbbra is erős parlamenti képviseltre, mert az egész Kárpát-medencében beindultak az elmúlt években a kisebbségek számára kedvező folyamatok, de bebizonyosodott, hogy ezek nem visszafordíthatatlanok. Markó ezt az állítását felvidéki és kárpátaljai példákkal támasztotta alá. Felidézte a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának legutóbbi ülését, ahol a szlovákiai és az ukrajnai magyarság képviselői jelezték: egyre kedvezőtlenebbül alakul helyzetük. Kárpátalján az anyanyelvű oktatás megcsorbítására való törekvések jelentkeznek. /Az SZKT szolidaritását fejezte ki a kárpátaljai magyarsággal, és állásfoglalásban ítélte el a magyar oktatás korlátozására irányuló törekvéseket. / Markó emlékeztetett: korábban a felvidéki Magyar Koalíció Pártja erős tagja volt a szlovák kormánynak, miután azonban ellenzékbe szorultak, Szlovákiában felerősödött a magyarellenesség. Markó szerint az RMDSZ és az MPP, valamint az EMNT közötti megállapodás azért nem jött létre, mert csak a parlamentbe való bejutás volt közös érdek, a közös fellépés viszont már nem tartozott mindkét fél által elfogadott célkitűzés közé. Markó a „nagy erdélyi magyar abszurd” részének nevezte azt, hogy Szász Jenő függetlenként akar indulni a választáson, miután hosszas vajúdás után bejegyeztette az MPP-t. Románia és Magyarország viszonyáról megállapította, hogy bizonyos területeken a szétfejlődés érhető tetten, holott az lenne az érdekük, hogy a két ország stratégiákban, gazdaságban és regionális politikákban összenőjön. Kitért Újhelyi István és Nyakó István nagyváradi bírálataira is, akik Markó szerint „kioktatták” az RMDSZ-t, hogy politikusai mennyire koptak el, és azt tanácsolták, hogy negatív kampányt folytassanak. Leszögezte: nem fogadják meg tanácsaikat. Tamás Sándor, a Székelyföld frakció részéről annak a meggyőződésének adott hangot, hogy önkormányzati és parlamenti képviselet csak együtt tud hatékony lenni. Kelemen Kálmán, a kereszténydemokrata frakció részéről a polgármesterek magatartását bírálta, akik szerinte megválasztásuk után önteltek. A szórványt képviselő Winkler Gyula hangsúlyozta: szórvány- és tömbmagyarság csak együtt tud jól szerepelni a választáson. Dáné Károly bejelentette, hogy jövő héten küldik nyomdába a csángómagyar gyerekek olvasókönyvét, amely várhatóan 1500 példányban jelenik meg. Markó elmondta, az egyeztető fórumot – aminek megalapításában a televíziós vita alkalmával Markó és Tőkés László egyetértett – létre kell hozni. Az EMNT-vel folytatott párbeszéd kapcsán kifejtette: elkezdődött egy folyamat, amit folytatni kell. /Borbély Tamás: Hamleti kérdések és dakota közmondások RMDSZ-esen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Markó Béla szerint a romániai magyarság alapvető érdeke, hogy egységben maradjon. „Mi azt kérjük, legyen szó akár a FIDESZ-ről, akár az MSZP-ről vagy bárki másról, hogy ne tessék ide jönni és tanácsokat adni az erdélyi magyarságnak” – hangoztatta Markó. /Lokodi Imre: „Ugrásra kész” az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ / Nem születtek lényeges döntések az RMDSZ „miniparlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. A 35 oldalas választási programot összeállító bizottságot Lakatos Péter parlamenti képviselő vezette. „Együtt Erdélyért! (modernizáció és autonómia)” – így hangzik a tízfejezetes program címe. Több felszólaló állította, a szerkesztőbizottság nem vonta be kellőképpen a szakértőket a program összeállításába. Péter Ferenc szovátai polgármester a turizmusról szóló fejezetet, Asztalos Ferenc parlamenti képviselő az oktatási programrészt, Benedek Imre szívgyógyász az egészségügyről szóló passzusokat tartotta elnagyoltnak, Kerekes Károly képviselő a szociális fejezet „sutaságaira” mutatott rá, Balogh József vállalkozó pedig a kis- és közepes vállalkozások mellőzését kifogásolta. Magyari Nándor szociológus felhívta a figyelmet, hogy a program nehézkes. A választási előkészületekről Kelemen Hunor ügyvezető elnök számolt be. Ehhez Frunda György szenátor szólt hozzá, aki szerint „zavaros, kaotikus” a választásra való felkészülés. Kelemen Hunor azzal replikázott, hogy minden a legnagyobb rendben halad. /Máthé Éva: „Kaotikus” kampányszervezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

A Lakatos Péter parlamenti képviselő által vezetett programalkotó bizottság 11 fejezetre osztotta az Együtt Erdélyért című választási „kiskátét”, amelynek az első fejezete az önazonosság megőrzéséről szól. Az RMDSZ az autonómiaformákat a törvényhozás útján kívánja érvényesíteni, és szorgalmazza az általános decentralizáció és szubszidiaritás elvének az alkalmazását. Az RMDSZ továbbra is céljának tekinti a kisebbségi törvénytervezet elfogadását. /Modernizáció és autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Szeptember 19-én érkezett Kovásznára, majd Hargita megyébe, Csíkszeredába is ellátogatott Traian Basescu államfő. Magánlátogatásra, pihenni érkezett a Székelyföldre, de kihasználta az alkalmat arra, hogy a Hargita és a Kovászna megyei elöljárókkal is találkozzon. Szeptember 19-én Parajdra látogatott, ahol a Töltöttkáposzta Fesztivál vendége volt, másnap, 20-án találkozóra hívta a két székely megye elöljáróit, polgármestereit. A tisztségviselők elsősorban az infrastruktúrával kapcsolatos kérdéseket vettették fel, de a téli fűtésgondokról is szóltak. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester szerint a székelyföldi elöljárók az autonómia kérdését is felvetették, ebben a kérdésben eltért a felek álláspontja. Az államfő Csíkszeredában kijelentette: a román és a magyar szélsőséges politikusok miatt Hargita és Kovászna megyét elkerülték a befektetők, hiányoznak a munkahelyek. Szerinte amennyiben nem léteznének a két nemzetiség megosztásának serkentéséből élő politikusok, a románok és a magyarok nagyon jól élhetnének egymás mellett. Basescu hozzátette: Székelyföldön az egyik gond az, hogy a helyhatóságok szinte kizárólag a kisebb volumenű magyarországi befektetésekre összpontosítottak, míg a többi beruházó a környező megyéket célozta meg. Úgy véli: a második gondot a szeparatisták jelentették. Ők azt a benyomást keltették, hogy a befektetők számára a két megye bizonytalan terület, mindig fennáll az etnikumközi nézeteltérések lehetősége és ez elűzte a befektetőket. Ezeket a kijelentéseket Basescu a Ioan Selejannal, Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökkel folytatott megbeszélést követően tette. /Székelyföldön Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Miközben az SZKT Marosvásárhelyen elfogadta az RMDSZ választási keretprogramját, és a jelöltek névsora is majdnem teljessé vált, Traian Basescu a Székelyföldön arról beszélt: a magyar közösségnek össze kellene fognia, hogy képviselete legyen a parlamentben. Az államfő idén már harmadszor töltött néhány napot Kovásznán, ahol a székelyföldi települések RMDSZ-es elöljáróival tárgyalt. . Az államfő helyesnek találná, ha a Sapientia Egyetemet a román állam finanszírozná. /A magyar egységért „aggódik” Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke elmondta, Traian Basescu államelnökkel folytatott megbeszélésen Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel együtt a romániai oktatás gondjait hozta fel, főként a román nyelvnek a magyar gyerekek számára történő oktatásának kérdését. „Ebben a kérdésben egyetértünk, és már a tavaly is egyetértettünk az államelnök úrral. Változtatásra van szükség” – hangsúlyozta Tamás Sándor. /A román nyelv oktatásáról beszéltek Basescuval. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

Megkezdődött az 1989-es decemberi temesvári forradalom 20. évfordulójára meghirdetett emlékév. Aradon a belvárosi református egyházközségben szintén egy kerek évfordulóra emlékeztek: húsz éve, szeptember 6-án született meg a romániai falurombolás elleni első állásfoglalás. Az akkor még Arad központú Temesvári Református Egyházmegye lelkészeinek többsége folyamodvánnyal fordult az egyház és az állam szocialista vezetőségéhez, kifejtve aggodalmukat és fenntartásaikat a Ceausescu-féle területrendezési terv ellen. A testületi fellépés egyik kezdeményezője Tőkés László akkori temesvári lelkész volt. Az aradi állásfoglalás jelentette az első lépést az 1989-es rendszerváltozáshoz vezető úton, mégis, a romániai és a magyarországi köztudatban ez alig él. Ennek ellensúlyozását szolgálta a konferencia és megemlékezés, melynek címe: Szemben a kommunizmussal. -Bár a falurombolás már a múlté, öröksége ellen még mindig kell küzdeni Romániában – mondta Tőkés László európai parlamenti képviselő. „Továbbra is sorvadnak falvaink, pusztul a népünk, továbbra is a nacionalista nemzetpolitika érvényesül a kisebbségekkel és különösen a magyarsággal szemben, csupán a kirakat változott – mondta. – „Erdély teljes nemzetiségi egyneműsítésének a folyamata most is tart. Ma is szólnunk kell a jogtalanságok, hatalmi visszaélések ellen, vissza kell utasítanunk a hátrányos megkülönböztetést. ”Arad meghatározó volt a rendszerváltó forradalom kitörésében. Tőkésék az egész református egyházra kiterjesztették az akciót, de mint mondta, az egyik lelkész, akiről tavaly derült ki, hogy a titkosszolgálat, a Securitate besúgója volt, leleplezte ténykedésüket. Utána kezdődött a leszámolás a temesvári gyülekezettel, és személy szerint Tőkés Lászlóval. Dinu Zamfirescu a külhoni román ellenzék egyik vezetője volt, annak idején Franciaországból emelte fel szavát a falurombolás ellen. „Nem hangsúlyozhatjuk eléggé azoknak a romániai magyar egyházi személyiségeknek a szerepét, akiknek köszönhetően erről a rombolásról hamarabb tudomást szereztek Magyarországon, és amely ellen tiltakoztak a szomszédos országban, majd a határokon túl is. Nicolae Ceausescu bűnös terve az ország városainak és falvainak tönkretétele volt, közigazgatási átszervezésükkel pedig az egyén felügyeletét, az önálló gondolkodás megsemmisítését akarta elérni. 1988. március 3-án jelentette be a falvak úgynevezett szisztematizálását, de a terv már 1974 óta létezett, és 2000-ben kellett volna befejezni. A 9 ezer községből 2 ezret hagyott volna meg, a falvak számát 13 123-ról 9 192-re csökkentette volna, a lakosokat pedig panellakásokba költöztette volna. ”A 20 évvel ezelőtti történteket idézte fel előadásában Molnár János szegedi egyetemi tanár, volt borossebesi lelkipásztor, az állásfoglalás egyik megszövegezője. Zétényi Zsolt magyarországi volt országgyűlési képviselő a falurombolás elleni budapesti 1988. június 27-én rendezett tüntetésről beszélt, Szőcs Géza költő mint a kolozsvári Ellenpontok című szamizdat kiadvány egyik szerkesztője szólt, Szűrös Mátyás volt magyar köztársasági elnök a rendszerváltást közvetlen megelőző magyar–román diplomáciai kapcsolatokról tartott előadást. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke fájlalta, hogy az akkori lelkészek, illetve a maiak közül kevesen jelentek meg a konferencián. Április 20-án, vasárnap Temesváron is megemlékezés volt, Tőkés László részvételével. Az ünnepi istentisztelet után megkoszorúzták néhai Újvárossy Ernő sírját. A presbiter, a Tőkés család barátja a forradalom első mártírja: holttestére 1989 decemberében bukkantak rá, halálának körülményei nem tisztázottak. /Pataky Lehel Zsolt: Húszéves az aradi állásfoglalás. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

Tőkés László EP-képviselő és az EMNT Bánsági Regionális Tanácsa kezdeményezésére, szeptember 19-én Magyar jövőkép a Bánságban címmel szerveztek kerekasztal beszélgetést Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban. Toró T. Tibor EMNT alelnök elmondta: a most induló értelmiségi műhelymunka célja a valós helyzet feltárása, egy átfogó közösségmegtartó stratégia kidolgozása céljából. Ifj. Toró Tibor szociológus Demográfiai trendek a Bánságban című dolgozata a helyi magyar közösség fogyásának okait elemezte, riasztó prognózist festve: ha 2002-ben még 50. 000 volt a Temes megyei magyarság lélekszáma, 2032-re kevesebb mint a felére, 24. 000 főre apadhat a közösség! Erdei Ildikó pszichológus Nyelvi környezetünk állapota című dolgozatában egy 2004-es kutatás eredményeit tárta a nyilvánosság elé, amelyből kiderül: a Temes megyei magyar fiatalok több mint fele vegyes házasságban él és a “tiszta magyar” családokban sem beszélnek feltétlenül magyarul. Sok esetben azért adják magyar óvodába, elemi iskolába a gyereket, hogy majd “ott megtanul a gyerek magyarul” A magyar iskolában a szünetben románul beszélnek a gyerekek egymással. Mészáros Ildikó, a Régi(j)óvilág honismereti folyóirat főszerkesztője elmondta: a magyar nyomtatott és elektronikus sajtóban megfogalmazott üzenet nem biztos, hogy eljut ahhoz a célcsoporthoz, amelynek szánták. Dr. Bodó Barna A politikai érdekképviselet dilemma és viszonya a civil társadalommal című előadásának lényegét, a szerző távollétében, Toró Tibor ismertette a hallgatósággal. A végszóra érkezett Tőkés László a temesvári Új Ezredév református központ helyzetét szimbolikusnak nevezte. “1990-ben elhelyeztük a központ alapkövét, jövőbe vetett hitünk szimbólumát. A központ jelenlegi helyzete ugyanakkor megmutatja, hogy mekkora szakadék tátong az általunk megálmodott jövő és a mai valóság között”. Az EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai magyar kisebbségi kérdés Brüsszel számára gyakorlatilag nem létezik: jelentéktelennek tartják. Tőkés László ezért azt javasolja, hogy a 13–15 milliós magyar nemzet ügyét egységesen kezelve, a magyar ügyet kell képviselni Brüsszelben. /Pataki Zoltán: Bánsági magyar jövőkép. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

„Iskolánk megmentése érdekében mindent megteszünk, ami az erkölcs és a szeretet keretében megtehető” – jelentette ki a kolozsvári Báthory István Gimnáziumba beolvasztott Római Katolikus Teológiai Gimnázium és a Pázmány Péter Általános Iskola tiltakozó szülői közössége nevében Bazsó-Dombi Attila. „Így akarjuk megerősíteni Kolozsváron a római katolikus felekezeti oktatást” – magyarázta Kovács Sándor kolozsvári főesperes. Kifejtette: ezzel a döntésükkel azt akarják előkészíteni, hogy amikor majd az oktatási törvényben is rögzítik a felekezeti oktatás mikéntjét, a Báthory-gimnázium azonnal visszavegye az 1948-as államosítás előtti felekezeti tanintézet-szerepét. „Nem rombolni, hanem építeni akarunk. Remélem, hogy az idő majd minket igazol” – mondta a főesperes. Schuller Hajnal, a katolikus gimnázium igazgatója szerint ez kétséges. Bár felajánlották, de nem fogadja el a felekezeti oktatásért felelős aligazgatói tisztséget a Báthory-gimnáziumban, mert ezzel a katolikus gimnázium megszűnését legitimálná. Kovács Sándor elismerte, hogy döntésükről nem tájékoztatták előzetesen Jakubinyi György érseket sem, mert mindennek, ami itt történik, ő, Kovács Sándor a felelőse. /Benkő Levente: Azonos tartalom, más forma. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

Szeptember 19-én a hideg ellenére a hagyományőrzés jegyében ünnepeltek a marossárpatakiak. A főszerep ismét a huszároknak jutott, akik Miholcsa József őrnaggyal, szobrászművésszel az élen már évek óta a község egyik büszkeségévé váltak. Huszárokkal népesült be a pálya, a huszárok lovasbemutatókkal, huszárnótákkal és verbunkkal örvendeztették meg a közönséget. Huszárbálokat már évek óta szerveznek Marossárpatakon, azonban huszárfesztiválra most került először sor. Miholcsa József, a sárpataki Mátyás huszárezred vezetője elmondta, a meghívásnak több huszárcsapat is eleget tett, így gyergyószentmiklósi, szentegyházi, kápolnásfalui, udvarhelyi, szovátai és torboszlói csapatok is ellátogattak Sárpatakra. A kultúrotthonban Sajgó Ilona textilművész hagyományőrző munkáiból álló kiállítást nyitották meg. Délután a huszárfelvonulást követően a vajdaszentiványi, gernyeszegi, holtmarosi és marossárpataki néptánccsoportok léptek színpadra, majd felavatták Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem mellszobrát, Miholcsa József szobrászművész alkotását. A kultúrotthonnal szembeni "szoborpark" újabb alkotással gazdagodott. Az a cél, hogy mindegyik erdélyi fejedelem szobrát felállítsák a faluban, jelezte Berekméri Edmond szervező. /Menyhárt Borbála: Mert a huszár a nyeregbe… = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./