Húsz helyett huszonkét középiskolást támogat a 2008–2009-es tanévben havi 250 új lejes ösztöndíjjal a dr. Verestóy Attila Alapítvány Hargita megyében. Az alapítványt Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor idén februárban jegyeztette be, és július elején volt a hivatalos bemutató. /Bágyi Bencze Jakab: Ösztöndíj középiskolásoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Tízszeresére duzzasztott program, nagyobb költségvetés, és több kulturális esemény – ezek az újdonságai a 15. kézdivásárhelyi sokadalomnak. Nem csupán városünnep, annál sokkal több: idén is sor kerül a különféle terményeiket, kézművesportékáikat és ipari cikkeiket kínáló árusok seregszemléjére az udvarterek városának főterén. Fellép majd a Háromszék Táncegyüttes és a kecskeméti Csík Zenekar is. /Gyergyai Csaba: Több mint városünnep. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának meghívására a városban vendégszerepel a budapesti Vidám Színpad A szerelmes hal című előadásával. A Kiss Csaba átdolgozásában és rendezésében színpadra vitt, Csehov-alapokon nyugvó előadást Magyarországon sikerrel játssza a társulat. /Színházi vendégjáték. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

Sylvester Lajosnak, a lap főmunkatársának három, frissen megjelent publicisztikai kötetét mutatták be szeptember 11-én Sepsiszentgyörgyön. Sylvester Ojtoz völgye a hadak útján, Frigyre lépni a szülőfölddel, valamint Szőttesünkben török minták című köteteit helyezte az olvasó asztalára. A rendhagyó könyves est házigazdája Beder Tibor ― a szerző törökországi zarándokútjainak állandó társa ― és Bogdán László volt. Sylvester Lajos elmondta, azután kezdte el Ojtoz völgyének feltérképezését, miután az Úz-völgyi hegyomlás című műve megjelent, s azok az ojtozi öregek, akik a kilencvenes években még nem merték elmondani emlékeiket, az úz-völgyi sorstársaikról készült könyv és dokumentumfilm hatására, tizenvalahány év múlva elkezdték mondani életük történetét. A Szőttesünkben török minták kötetből kiderül, törököknek és magyaroknak mennyi közük van egymáshoz. A Frigyre lépni a szülőfölddel című kötetnek azelőtt kellett megjelennie, mielőtt a Gyurcsány-kormány csődöt mond ― indokolta Sylvester. Interneten megjelent írásokról van szó, olyanokról, amelyek a világban szétszóródott magyarokat kapcsolják vissza szülőföldjükhöz. /Mózes László: A szülőföld vonzásában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Ez évben emlékezünk az első világháború befejezésének 90. évfordulójára. A háború után a magyar települések legtöbbje emlékműállítással emlékezett elesett hőseire. A második világégés sok helyen feledésre ítélte a kegyeleti helyeket, amelyek közül sokra a pusztulás és az enyészet várt. Társadalmi összefogásra van szükség, hogy e mementók visszanyerjék rangjukat. A felhívók a magyar történelmi egyházak támogatásával kérik a Kárpát-medence polgárait, hogy amennyiben településükön emlékmű áll, hozzák rendbe annak környezetét. A meghirdetők ez évben köszönettel fogadják a megszépült emlékművekről készített fotókat és videofelvételeket. A fényképeket a hosok@somogy.hu e-mail címre, a mozgóképeket Magyar Televízió, Sírjaik hol domborulnak című műsorhoz kérik eljuttatni. /Mártírok és Hősök Közalapítvány: Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

Vidovszky Gábor frankfurti pszichiáter nem először jár a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban. Anyai nagyapja, Juhász Albert a kollégium tanára volt, sőt a tanítóképző igazgatója 1944 és 1948 között. Bemutatta az örömtréninget a tantestület érdeklődő tagjainak. Pszichiáterként a prevencióval, a megelőzéssel foglalkozik és rájött, hogy ezzel a módszerrel igen komoly sikereket lehet elérni a tanulók személyiségfejlődésében. /Bakó Botond: Nagyenyed. Iskolakezdés örömtréninggel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

Tizenegy alkotó részesül idén Magyar Művészetért Díjban, a kuratórium emellett döntött a Bartók Béla- és a Kodály Zoltán-emlékdíjakról is – tájékoztatott Gubcsi Lajos, a grémium elnöke. Magyar Művészetért Díjat kap Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész, Benedikty (Horváth) Tamás író, az ExperiDance társulat – Román Sándor, Herczku Ágnes népdalénekes, Jandó Jenő zongoraművész, Kévés György építész, Litomericzky Nándor felvidéki építész, Lóránt János Demeter festőművész, Miklósa Erika operaénekes, Polgár Rózsa gobelinművész és Tarr Béla filmrendező. A Magyar Művészetért – Bubik István-díjat idén Tóth Tibor révkomáromi színművész kapja. Az 1987 óta odaítélt díj célja az alkotóművészek és a hagyományos magyar művészet alkotásainak megbecsülése valamennyi műfajban, határokon innen és túl. /Ádám Gyula magyar művészetért díjas. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

Egyhangúlag fogadta el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) azt az állásfoglalást, amely a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos javaslatokat fogalmaz meg a következő évre; a kétnapos tanácskozás szeptember 13-i zárónapján jóváhagyott dokumentum foglalkozik a brüsszeli magyar lobbiirodával, a szórványosodás elleni teendőkkel és a határon átnyúló közlekedés fejlesztésével. Az állásfoglalást Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke ismertette a KMKF ülését követő sajtótájékoztatón. A házelnök megemlítette, hogy a KMKF külügyi albizottságán belül Szórvány Munkacsoportot alakítanak, amely áttekinti a határon túli magyarság helyzetét az európai együttműködés terén és szorosabb együttműködést készül kialakítani a Magyar Tudományos Akadémiával. Szili Katalin elmondta, a KMKF-től felhatalmazást kapott arra, hogy levélben forduljon a szlovák és az ukrán parlament elnökéhez a magyarellenes "megnyilvánulásokkal és tervekkel szemben". /KMKF: Fejleszteni kell a határon átnyúló kapcsolatokat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./ A KMKF állásfoglalása A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2008. szeptember 12-13-i Plenáris Ülésének állásfoglalása az elnöki beszámoló és az előterjesztett dokumentumok tárgyában A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2008. szeptember 12-13-án megtartotta 2008. évi Plenáris Ülését, amelynek során meghallgatta dr. Szili Katalin elnök asszony beszámolóját a KMKF albizottságainak és Titkárságának elmúlt egy éves tevékenységéről, valamint a 2007. szeptember 14-én elfogadott, „A magyar-magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének Európai Uniós csatlakozása után” című dokumentum (továbbiakban: Nemzeti Együttműködési Koncepció) végrehajtása érdekében tett lépésekről. A Plenáris Ülés elfogadta az elnöki beszámolót, amelynek kapcsán a következőket állapította meg:1. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Együttműködési Koncepciót egy évvel ezelőtt a KMKF plenáris ülése teljes konszenzussal fogadta el, a Nemzeti Együttműködési Koncepció jelenleg az egyik legszélesebb körű politikai legitimitással rendelkező nemzetpolitikai dokumentum. Ebből következően a Nemzeti Együttműködési Koncepcióba foglalt célok végrehajtásában a Magyar Köztársaság Országgyűlésének, a KMKF tagjainak és a Kormányának együtt kell működnie. 2. A KMKF a) üdvözölte és támogatásáról biztosította a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodájának létrehozását; b) konszenzussal elfogadta „A határon átnyúló közlekedési infrastruktúra- és tömegközlekedés-fejlesztés aktuális kérdéseiről” című előterjesztést (továbbiakban: a Közlekedéspolitikai Koncepció), és szorgalmazza, hogy az Országgyűlés vegye napirendjére határozattal történő megerősítésének kérdését a kormányzati végrehajtás mielőbbi megkezdése érdekében, valamint c) felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy tájékoztassa a Közlekedéspolitikai Koncepció végrehajtásáról a KMKF Gazdasági Albizottságát. 3. A KMKF egyetért azon civil kezdeményezéssel és javaslattal, hogy a Külügyi- és Európa-ügyi Albizottság hozzon létre egy a magyar szórványokkal foglalkozó munkacsoportot. 4. Tekintettel a közelmúltban Ukrajnában és Szlovákiában a magyar nyelvhasználat és a magyar nyelvű oktatás korlátozásával kapcsolatban tapasztalt eseményekre, a KMKF felkéri Elnökét, hogy az albizottságokon keresztül, a Kormánnyal együttműködve tegyen lépéseket az oktatás és a szórványmagyarok helyzetének javítása érdekében. Ennek keretében a KMKF Plenáris Ülése felkéri a Kormányt, valamint parlamenti képviselettel rendelkező tagszervezeteit, hogy saját hatáskörükben egyszersmind egymással együttműködve a) tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a magyar nyelv részesüljön többek közt ugyanabban a védelemben, amelyet az Európa Tanács Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Chartájának értelmében a regionális nyelvek élveznek; b) tegyenek lépéseket olyan jogi normák elfogadtatásáért, amelyek minden gyermek számára tíz éves korig jogot biztosítanak lakóhelyén és anyanyelvén iskolai oktatásban részesülni, vagy az adott állam költségvetésének terhére ilyen szolgáltatáshoz jutni a lakóhelyéhez legközelebbi településen. 5. Felkéri a KMKF elnökét, hogy – az illetékes albizottságokkal egyeztetve – a 2009. évi Plenáris Ülésen adjon tájékoztatást a külpolitikai és Európa-politikai kérdések terén folytatandó együttműködés koncepciójának alakulásáról. 6. Megbízza a KMKF elnökét, hogy folytasson egyeztetést a Magyar Tudományos Akadémiával az Európai magyarságpolitika című nyilatkozatban foglalt – főleg szakpolitikai területeken kínálkozó – együttműködés kialakítására. 7. Felkéri a KMKF Külügyi- és Európa-ügyi Albizottságát, hogy a 2009. évi Plenáris Ülésen adjon tájékoztatást a szomszédos államok nemzeti kisebbségi és külhoni politikai jogi szabályozásáról. Az európai normák és gyakorlat tükrében tekintse át a határon túli magyar közösségeknek a szomszédos államokon belüli közjogi helyzetét, valamint – a KMKF Autonómia Műhelyének szellemi háttértámogatásával – ezen közösségek, és a többségében magyarlakta területek közjogi státusa jövőbeni alakulásának perspektíváit. 8. A KMKF Plenáris Ülése ezen állásfoglaláshoz kapcsolódóan nyilatkozatot fogadott el a nemzeti együttműködéssel kapcsolatos jogalkotás egyes kérdéseiről. 9. A KMKF támogatja az e-magyar hálózat továbbfejlesztését új minőséggel és tartalommal. Felkéri a KMKF Gazdasági Albizottságát, hogy kísérje figyelemmel ezen folyamatot és a legközelebbi Plenáris Ülésen adjon tájékoztatást. 10. A KMKF felkéri a Magyar Köztársaság Országgyűlését, hogy az Európai Unió és Szerbia által 2008. április 29-én aláírt társulási megállapodás megerősítéséről szóló törvényt, a társulási megállapodás ratifikációs folyamatának megindításáról szóló Európai Uniós döntést követően, a tagállamok közül elsők között fogadja el. Budapest, 2008. szeptember 13./Felvidék. ma, szept. 13./

A Székely Nemzeti Tanács az őszi parlamenti választások után ismételten Románia parlamentje elé kívánja terjeszteni Székelyföld autonómia statútumát. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke érthetetlennek tartja Markó Béla RMDSZ elnök állítását, hogy ebben a kérdésben csakis országos népszavazás írható ki, továbbá rosszindulatúnak látja a szövetségi elnök megjegyzését: "aki a romániai parlamenti választásokkor szervezne népszavazást, nem autonómiát akar, hanem demagóg módon népszerűséget hajhász". Valójában a november 30-i dátum kiválasztását gyakorlati okok indokolják: egyrészt így kevesebb költséggel szervezhető meg a népszavazás, másrészt a magyar közösség számára mozgósító erővel hat a két fontos esemény egyidejűsége. Mi készteti arra az egyetlen parlamenti jelenléttel rendelkező romániai magyar politikai szervezet első emberét, hogy a csúsztatásokat sem mellőzve félre vezesse közösségét, semmibe vegye annak kinyilvánított akaratát? – kérdezte Ferencz Csaba. /Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke: Hazát kell nekünk is teremtenünk! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

A legmagasabb politikai szinten is jelen van a magyarellenesség Szlovákiában, a szlovák kormány pedig továbbra sem határolódik el ettől, jelentette ki Sólyom László magyar köztársasági elnök szeptember 13-án a szlovákiai Pöstyénben. Sólyom László szerint a legutóbbi, a magyar nyelvhasználat ellenzését mutató felmérés eredménye is más lett volna, ha a legmagasabb politika szintjén nem lenne kifejezett magyarellenesség Szlovákiában. "Amit hiányolok, hogy kormányzati szinten ettől soha el nem határolódtak" – mondta az államfő a V4-es csoport államfőinek csúcstalálkozója után tartott sajtóértekezleten. Nagyon sajnálatos, hogy a Szlovák Nemzeti Párt – főleg a pártelnök, Ján Slota – nyilatkozatai kétheti, havi rendszerességgel követik egymást, amelyek mind az itteni magyar közösséget, mind pedig Magyarországot sértik – hangsúlyozta Sólyom László. Ivan Gasparovic szlovák államfő úgy vélte: a két ország kapcsolata egyáltalán nem rossz, persze vannak olyan problémák, amelyek időről időre felszínre kerülnek. Sólyom László két napon belül másodszor értékelte a szlovák–magyar. A köztársasági elnök szeptember 12-én arról beszélt, hogy tűrhetetlen a szlovák oktatási miniszter magyar nyelvhasználattal kapcsolatos kijelentése. Szlovákiában egy felmérés szerint a tizenöt éves fiatalok több mint hatvan százaléka úgy véli, hogy nyilvánosság előtt a magyar szónak nincs helye. Ezt kommentálva a szlovák oktatási miniszter a parlamentben azt mondta, hogy "van abban egyfajta logika, hogy a gyerekek érteni akarják, amit az államnyelvet nem beszélő polgártársaik mondanak". /Sólyom László: a legmagasabb szinten is jelen van a magyarellenesség Szlovákiában. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Szeptember 13-án avatták fel Erdőszentgyörgyön a városi kórház gyermekrészlegének új épületét, mely egy svájci egyesület anyagi támogatásával készült el. Dr. Keresztes Csaba kórházigazgató elmondta, a beruházás 300 ezer euróba került, ebből 100 ezer euró svájci adomány, a fennmaradó részt a megyei, valamint a helyi tanács biztosította. Az Erdőszentgyörgyön működő Lion International cég tíz új gyermekágyat ajánlott fel a kórháznak, a svájci testvértelepüléstől pedig még idén tizenöt újabb ágyat várnak. /Menyhárt Borbála: Korai kórházavató. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság és a Bonchidai Református Egyházközség szervezésében került sor a harmincegyedik erdélyi honvéd emlékmű avatására szeptember 13-án Bonchidán. Az esemény egybeesett a tordai csata kezdetének hatvannegyedik évfordulójával: 1944. szeptember 13-án kezdődött az a huszonhat napos kemény harc, amelyben több mint 2500 honvéd esett el. A bonchidai református temetőben százkilenc honvéd nyugszik. Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnöke mondott beszédet. Barabás János, Magyarország frissen kinevezett kolozsvári konzulja is jelen volt az eseményen. /N. H. D. : Új honvédemlékművet adtak át Bonchidán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Február 14-én, vasárnap a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium néhány diákja szüleikkel együtt néma tüntetést szervezett Kolozsváron a Főtéren, a Szent Mihály-templom előtt. A jelenlevők így kívántak tiltakozni iskolájuknak a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumba való beolvasztása ellen. Mind a tanulók, mind szüleik azt sérelmezik, hogy nem kérték ki véleményüket, és nem tájékoztatták őket előre a főesperesi szándékokról. Schuller Hajnal, a katolikus gimnázium igazgatónője elmondta: mindvégig ellenezte a beolvasztást. /Nagy-Hintós Diana: Néma tüntetés az iskolaegyesítés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ „Államosítás egyházi segédlettel?!”, „Beolvadás = lassú elolvadás”, „Jakubinyi György, Kovács Sándor, ne adjátok el iskolánkat!” – ilyen transzparensekkel vonult fel a kolozsvári Szent Mihály-templom bejáratánál a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban tanuló diákok és szülők közel másfél száz fős csoportja. Bazsó-Dombi Attila görög katolikus lelkész – akinek hat gyermeke közül három tanul a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban – a nemzeti és felekezeti identitást őrző és erősítő intézmények ellehetetlenítését célzó törekvések közé sorolta az iskola megszüntetését. A kolozsvári római katolikus főesperesi hivatal ezzel szemben úgy véli: a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumnak a Báthory István Elméleti Líceumba való beolvasztása erősíti a felekezeti oktatást. Másfelől így könnyebben hozzá lehet jutni a visszaszolgáltatás alatt álló egyházi ingatlan korszerűsítéséhez, javításához szükséges állami pénzekhez. A katolikus iskola beolvasztását kérő Kovács Sándor kolozsvári római katolikus főesperes, valamint Tőkés Elek, a Báthory-gimnázium igazgatója korábban kifejtett álláspontjához hasonlóan Kónya Zoltán főgondnok úgy vélekedett: a két iskola összevonása azért hasznos, mert így „a katolikus oktatás kiterjed az egész iskolára, és nem csak egy-két osztály fog katolikus nevelésben részesülni, hanem az egész Báthory-iskola”. A szülők és a diákok elszántak. A Báthory-gimnáziumban a szeptember 15-én kezdődő tanévnyitón is felvonulnak transzparenseikkel, és szórólapokat osztogatnak. /Benkő Levente: Fejlesztés vagy önpusztítás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

Február 14-én, vasárnap a Farkas utcai református templomban megtartott istentisztelettel kezdődött a tanév a Kolozsvári Református Kollégiumban, amely idén először indított egy-egy első és ötödik osztályt. Igét hirdetett Kovács Tibor iskolalelkész, beszédet mondott Székely Árpád igazgató, Kató Levente, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa és Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes. /(n. -h. d.): Tanévnyitás a református kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Több száz érdeklődőt vonzott szeptember 14-én Barót főterére, a Diákdombra a második alkalommal megszervezett Erdővidéki Fúvóstalálkozó. A szervező, a Csala Kürtje fúvószenekar meghívásának a székelyudvarhelyi, nagybaconi, parajdi, uzoni, mikóújfalusi, csíkkarcfalvi és barátosi fúvósegyesületek tettek eleget. Az ünnepélyes felvonulást követően a nyolc együttes közösen adta elő a székely és magyar himnuszt. Barót polgármestere, Nagy István elégedettséggel nyugtázta, hogy a Csala Kürtje Egyesület számára kevés idő is elég volt a hagyományteremtéshez. /Hecser László: Erdővidéki Fúvóstalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

Az idősek helyzetének megismerése céljából, a szociális osztály szakembereinek segítségével, kérdőíves kutatást végeztek Bihar és Szatmár megye több településén. Sok esetben a nyugdíjasok kiszolgáltatottak, egyedül élnek, ennek ellenére nem akarják idősek otthonában tölteni napjaikat. A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete által kezdeményezett projekt kivitelezésében a szatmárnémeti és nagyváradi önkormányzatok, valamint a Caritas szervezet is részt vett. /Fábián Ágnes: A nyugdíjasok fele még dolgozna. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 15./

Rövidesen megjelenik Bíró Béla: Eszmélet és körkörösség. /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica/ című kötete. A szerző a József Attila-vers jelentésvilágát elemezte. /Megjelenés előtt. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

Az Európai Bizottság állásfoglalása értelmében időben hozzájuthatnak az őket megillető nyugellátáshoz a Romániából áttelepült magyar állampolgárok. A két országban nem egyformák a nyugdíjak, a kifizetés pluszmunkát jelentett a hivataloknak, így azok a szó szoros értelmében labdáztak a kiszolgáltatott ügyfelekkel. Az áttelepült nyugdíjas utazgatott a két ország között, közben nevetséges, 10 000–20 000 forintos ideiglenes minimálellátást kapott. A hatóságok nem vették figyelembe az ügyintézési határidőket, volt olyan, aki egy évet várt a járandóságára. Ma már több ezren vannak, egyesületbe szerveződtek, és együtt fordultak az Európai Parlament két magyar képviselőjéhez. Gál Kinga és Őry Csaba hónapok óta dolgoznak az ügyön, falakba ütköztek Magyarországon, Romániában és Brüsszelben is. A kedvező változást végül az hozta meg, hogy a panaszos leveleket továbbították az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős biztosához. A válasz kimondja, hogy mind a magyar, mind a román hatóságok mulasztást követtek el. Minden uniós állampolgárt megilleti, hogy ügyeit ott intézze, ahol lakik. /Vége a nyugdíjkálváriának? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

Tisztújító kongresszus összehívását sürgeti a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. Gergely Balázs, a párt kolozsvári szervezetének elnöke kijelentette: október 1-ig választ várnak a párt országos elnökségétől a kongresszus megtartásának esetleges időpontjára vonatkozólag. Gergely Balázs az RMDSZ-jelöltekről úgy vélte: minden idők leggyengébb csapatának tartja, kiemelve Czika Tihamér személyét, aki több megnyilvánulásával is bebizonyította, nem alkalmas arra, hogy a közösség érdekeit és elvárásait képviselje. Czika Tihamér – aki az RMDSZ színeiben indul képviselőjelöltként az őszi parlamenti választásokon – állásfoglalásában leszögezte: „Szerencsére az RMDSZ nem az MPP ízlése szerint állítja jelöltjeit, mert ha így lenne akkor rég bajban lennénk. ” /P. A. M. : Kongresszust sürget a Kolozs megyei MPP. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Szász Jenő, az MPP elnöke idén már nem látja indokoltnak a kongresszus összehívását, főleg amiatt, hogy a szervezet ügyvezető testülete már döntést hozott arról, hogy az MPP nem indul az őszi parlamenti választásokon. A Kolozs megyei szervezet kongresszust sürgető javaslatára vonatkozóan kijelentette: az MPP elnöki testülete a szervezet megalakulása óta „elévülhetetlen eredményeket szerzett. ” /Gyergyai Csaba: Bírálják az elnökséget. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

292 első éves hallgató kezdi meg tanulmányait Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán. Az egyetem a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmények közül idén is elsőként nyitotta meg kapuit. A Sapientia nyolcadik tanévnyitóján dr. Szabó Béla, a csíkszeredai magyar konzulátus vezetője, illetve dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum- Egyesület elnöke is részt vett. Dávid László, az egyetem rektora mondott beszédet. A diákok nevében Porkoláb Brigitta, a Hallgatói Önkormányzat elnöke szólt az "újoncokhoz," majd dr. Hollanda Dénes dékán arról beszélt, idén négy szak akkreditációjára kerül sor. A megnyitót követően a Sapientia és az Erdélyi Múzeum-Egyesület együttműködési szerződést írt alá. /Nagy Székely Ildikó: Ismét elsőként kezdett a marosvásárhelyi Sapientia. EMTE– EME- együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Megtartották a Sapientia – EMTE csíkszeredai karain a 2008–2009-es tanév megnyitóját. Az idén meghirdetett 450 helyre beiratkozott 326 elsőéves letette az esküt. – A Sapientia–EMTE négy akkreditált szakából három Csíkszeredában található, terveink szerint ebben az oktatási évben benyújtjuk az egyetem akkreditációs kérelmét is – mondta megnyitóbeszédében Szép Sándor rektor-helyettes. Ahhoz, hogy az egyetemi oktatók munkája ne váljon rutinná, szükség van a diákság hatékony közreműködésére, segítségére – vélekedett Biró A. Zoltán, a Műszaki és Társadalomtudományok Kar dékánja. Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja párhuzamot vont a saját és a mostani elsőéves diákok számára rendezett megnyitóünnepség között. /Kozán István: Évnyitó a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

Pontosan száz évvel ezelőtt a városépítő dr. Bernády György polgármestersége idején rakták le az iskola főépületének alapjait – hangzott el Bálint István igazgató évnyitó beszédében szeptember 15-én a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium ünnepségén. 52 elemi, gimnáziumi és középiskolai évfolyamon 1090 diák kezdte el a tanévet ebben az iskolában. Az év során felújítják a kémia-, biológia- és kis fizikalabort, a sportpályát, s átadják a negyedik informatika-laboratóriumot, amelynek bútorzatát a szülői bizottság támogatásával vásárolták meg. /(bodolai): "Iskolába ment a jövő". = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Szűknek bizonyult az ótordai református templom a Jósika Miklós Elméleti Líceum tanévkezdő ünnepségén. György Ferenc római katolikus plébános beszédében az iskola létesítéséért vívott harc s a hit erejére összpontosított, felszólalt Nagy Albert tordai református lelkész és Józsa Lajos unitárius lelkész is. „Erdély, a magyar nemzet évszázadokra visszamenően is köszönettel tartozik Tordának, mivel itt mondták ki először a tolerancia, a vallásszabadság parancsát. Ma én is azért jöttem ide, hogy köszönetet mondjak azért a példáért, amelyet Torda szolgáltatott. De nem csak Tordának, a történelmi magyar egyházaknak tartozunk köszönettel, hanem Kiss László unitárius lelkésznek is, aki életét adta a Jósika-líceumért. A rendszerváltást követően – egyes városokban viszonylag hamar, máshol pedig megküzdöttünk azért, hogy önálló iskolánk legyen: idén Tordán indítunk önálló magyar iskolát. Ez az iskola a legjobbat adja majd a magyarságnak, Tordának, s kívánom, hogy az új magyar iskola valóban beteljesítse hivatását” – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A tordai Petőfi Társaság Vásárhelyi Géza nevét viselő, s 6405 címet tartalmazó könyvtárát a Jósika-líceumnak adományozta. Jelenleg a Jósika-líceum diákjai négy épületben tanulnak. A testvérvárosok is segítették anyagilag a Jósika-líceumot. Kiskunfélegyháza önkormányzata 3000 eurót küldött, Hódmezővásárhely önkormányzata pedig az informatikai laboratórium felszerelésének finanszírozását vállalta. Az 1200 lelkes Bihartorda és a vajdasági, 1800 lelket számláló Torontáltorda is jelezte: lehetőségeikhez mérten ők is támogatják az új iskolát. /N. -H. D. : Magyar iskola létesült... = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

A tanév első napján az Andrássy-telepi Petőfi Sándor Általános Iskola felső tagozatának megszüntetése miatt tiltakoztak a szülők. Tiltakozásuk jeléül gyerekeik nem akartak felszállni arra az iskolabuszra, amellyel a marosludasi 1-es iskolába vitte volna őket. A szülők sérelmezik, hogy senki sem tájékoztatta őket arról, hogy az idei tanévtől gyermekeiknek ingázniuk kell, másrészt pedig azt fájlalják, hogy az V-VIII. osztály megszüntetésével elsorvasztják a helybeli magyar nyelvű tanintézményt. Az Andrássy-telepi szülők petíciót nyújtottak be a megyei tanfelügyelőséghez, melyben kérik a Petőfi Sándor Általános Iskola V. -VIII. osztályának további működését. Kali Barna Andrássy-telepi református lelkipásztor elmondta, hogy a szülőkkel iskolakezdés előtt három nappal közölték a hírt – egy póznára kiragasztott plakáton. A lelkész elmondta, egy svájci kapcsolat révén rengeteg pénzt fektettek az iskolába, felújították, korszerű fűtési rendszert szereltek fel. Enyedi Miklós, a Marosludasi 1-es Számú Általános Iskola aligazgatója miniszteri határozatra hivatkozott, ennek értelmében megszűnik az V-VIII. osztály. Azokon a településeken, ahol eddig összevont osztályokban folyt a tanítás, és a minisztérium iskolabuszt utalt ki a tanulók szállítására, az oktatás a következő tanévtől a központi iskolában zajlik. Andrássy-telepen összesen 34 V-VIII. osztályos tanuló van, közülük 15-en már az előző tanévben is Marosludason tanultak, ez évtől további 19 fog ingázni. /Mezey Sarolta: Zűrzavaros tanévkezdés Andrássy-telepen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Megtörtént a vámfalui iskolaépületek hivatalos átadása – a tanintézmény két ingatlanát teljesen felújították, így a mai kor követelményeinek megfelelő korszerű körülmények között tanulhat az ide járó 500 diák. Ezzel egyidőben átadták a SAPARD-pályázatból készült Vámfalu-Büdössár út leaszfaltozott, 5,5 kilométeres részét. /(fi): Vámfalu: iskola- és útátadás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 16./

Arad megyében 800-900 tanuló kezdte meg az iskolát magyar tagozaton. Több mint ezer óvodás jár magyar óvodába a 2008–2009-es tanévben. Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban Szakács Ferenc igazgató üdvözölte a megjelenteket, emlékeztetve, hogy 90 éve indult oktatás az épület falai között a katolikus egyház támogatásával. Pelligrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes nagyrabecsülését fejezte ki a tanári karnak az intézményben folyó kitartó munkáért. Király András parlamenti képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 3-4 névben megújultak a megye iskolái. A 2008–2009-es tanévben 50-nel csökkent a diáklétszám a Csikyben. „Megyeszerte ilyen gondokkal indult a tanév a magyar oktatás számára” – mondta Szakács Ferenc igazgató. Nemzetiségi iskolaként annyi kedvezményt élveznek, hogy 15-ös létszámmal is indíthattak osztályt. Ezért van idén négy líceumi osztály a kilencedikes évfolyamon, az eddigi hárommal szemben. Viszont le kellett mondani az egyik szakmunkásképző osztályról, ami idén csak mechanika szakon indult. A közép- és szakiskolások száma 94, és roppant nehéz volt a toborzásuk. Két éve a Kincskereső óvoda is a Csikihez tartozik, ezért 670 növendékük van: 50 óvodás és 620 iskolás. A múlt tanévben két, most már csak egy első osztály indult a Csikyben, 18 beíratott gyerekkel. /Pataky Lehel Zsolt: Iskolanyitány a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

Tanácskozást szerveznek a közművelődési szemléletváltásban érdekelt szakemberek számára Alsócsernátonban, a Haszmann Pál Néprajzi Múzeumban, szeptember 20-án. Azért ekkor, mert a Székelyföldi Művelődésszervezők Egyesülete (SZEME) és a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete (SZEKE) szeretné bevinni a köztudatba a székely kultúra napját. Megünneplését a Tamási Áron (1897. szeptember 20. – 1966. május 26.) születésnapjához legközelebb eső hétvégére rögzítették. A SZEME szerint belső megújulás nélkül nincs esély közösségi megújulásra sem. Ezért az idei székely kultúra napját elsősorban nem "nagyrendezvényként" szervezik meg, hanem tanácskozás formájában. Tematikája: helyzetelemzés, és a teendők megbeszélése. Négy társegyesület közös kiadványa a TájÉk (a cím feloldása: tájban élő közösség), a SZEME, a SZEKE, a HUREF (Human Reform Alapítvány) és a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom Egyesület periodikája következő számát a székely kultúrának szenteli. A TájÉk két-három eddig megjelent száma megtekinthető az interneten is, a www.zoldsziv.ro, vagy a www.huref.ro honlapokon. /(bölöni): Szeptember 20-án tartják a székely kultúra napját. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

1992-ben azzal az elképzeléssel indult a kolozsvári Polis Kiadó, hogy széles fronton folytatnak mindent, amit annak idején a Kriterion elkezdett – ugyanis 22 évig a Kriterionnál volt szerkesztő, emlékezett a kezdetre Dávid Gyula irodalomtörténész. Elmondta, hogy inkább olyan könyveket adott ki, amelyek valamilyen formában Erdély irodalom- és művelődéstörténetével összefüggtek, eredeti irodalmat kevésbé. Demény Péter kezdeményezésére indították a Prospero Könyvek színészinterjú-sorozatot és a Kettős tükörben sorozatot, amelyben a magyar irodalmi monográfiák szerepeltek. A kilencvenes évek elején indították a Remekírók diákkönyvtára címmel sorozatot, melyben 50-60 kötet jelent meg. Két nagy teljesítménye van a kiadónak az utóbbi időkben, az egyik Bánffy Miklós életműve, 1997-ben jelent meg az első kötet Válogatott novellák címmel, a másik ilyen a Reményik-életmű kiadása. A magyarországi Luther és Kálvin egyházi kiadókkal indították el az Összes versek kiadását, majd a Reményik irodalmi vonatkozású cikkeit és kritikáit. Két irodalomtörténeti dokumentumkötetük is napvilágot látott – Benkő Levente 1956 szeptember 29-30. és a Kriterion-táborokról. Az első azoknak az 56-os gyűléseknek a jegyzőkönyve, ahol az írók a kisebbségi magyarság kérdésében szólaltak meg. A másik a szárhegyi írótalálkozók története, azért érdekes, mert – 1980-ban Domokos Géza kezdeményezésére olyanszerű fórum szeretett volna létrejönni, mint az erdélyi Helikon íróinak találkozója volt Marosvécsen – a megvalósult három Kriterion-találkozó jegyzőkönyvét, felszólalásait, előadásait tartalmazza a kötet. /Varga Réka: Mindenevő könyvkiadó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

A budapesti Vidám Színpad Csehov–Kiss Csaba A szerelmes hal című előadásával vendégszerepel szeptember 16-17-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. Az előadás premierje 2008 februárjában volt, azóta a darab visszhangos sikerrel szerepel a Vidám Színpad kisszínpadán, Nyíregyházán pedig a nemrég zárult Vidor Fesztiválon vívott ki elismerést. /Antal Erika: Vendégségben Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./