A hét végén Vetésen megalakult a Vetési Albert Kultúrkör. A névadó a település méltatlanul feledésbe merült történelmi személyisége: ő vezette azt a küldöttséget, amely megkérte Beatrixot Mátyás király számára. Megválasztották a vezetőséget. A kör célul tűzte ki Vetési Albert és a Vetési család emlékének ápolását, a Vetéshez kötődő történelmi események megünneplését, a hagyományőrzést, az identitástudat erősítését, valamint a helyi kulturális tevékenység fellendítését. /Megalakult a „Vetési Albert Kultúrkör" = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 16./

A napokban jelent meg a Kovászna megyei szaktanácsadó hivatal időszaki kiadványa, az Agrár Hírlap első száma. A tizenhat oldalas szaklapot ezer példányban nyomták, egyelőre magyarul, de rövidesen románul is meg fog jelenni. A szerkesztők a fő hangsúlyt az újszerű növénytermesztési és állattenyésztési technológiák, a vidékfejlesztési terv pályázati lehetőségeinek, a mezőgazdasági törvények és a támogatási formák bemutatására és a hivatalos közlemények ismertetésére helyezik. /Megjelent az Agrár Hírlap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

Magyarországon belpolitikai vitát váltott ki két MSZP-s politikus Nagyváradon tett kijelentése. Nyakó István, az MSZP szóvivője az RMDSZ társszervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) által a hétvégén Püspökfürdőn rendezett akadémiáján azt mondta: egy politikai párt számára minden szavazat számít, viszont soha ne derüljön ki, hogy miként szerzi meg a voksokat. „Ha szavazásra akarjuk bírni az embereket, ellenséget kell keresni, ha nincs, akkor démonizáljunk valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni” – hangzottak Nyakó kampánytechnikai javaslatai a társadalmi kommunikációnak az erdélyi magyar közéletben betöltött szerepéről szóló rendezvényen. Ujhelyi István MSZP-s képviselő a kormánypárt és az RMDSZ közötti kapcsolatra utalva úgy fogalmazott: „tény, hogy az MSZP sokat segített az RMDSZ-nek, mindig mindenben támogattuk őket, ha igényelték, viszont a párt azt kérte, hogy erről ne beszéljünk, nehogy kiderüljön Erdélyben a dolog”. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke cáfolt: „az RMDSZ nem igényelt Nyakó Istvántól segítséget e téren, mint ahogy Ujhelyi István állításával ellentétben sem anyagi, sem tanácsadói támogatást nem kért, és nem is kapott a választási kampányok során az MSZP-től. ” Kelemen a júniusi önkormányzati, valamint a tavalyi európai parlamenti választások során kampányfőnöki tisztséget is betöltött a szövetségben. Hozzátette: az RMDSZ nem híve az ellenségkeresésnek, a démonizálásnak. „A magyar szocialisták a jelek szerint semmit nem tanultak az elmúlt hat évből, és immár nyilvánosan vállalják azokat a módszereket, amelyekről Balatonőszödön még csak maguk között beszéltek” – reagált Árus Zsolt az MSZP-s politikusok kijelentéseire. Az MPP alelnöke elmondta: Nyakóék útmutatásai nyomán kiderült, hogy miközben a Fidesz egyetemet, az MSZP negatív kampányt exportált Erdélybe. „Az RMDSZ-nek a szocialistáktól kapott támogatására mi már a helyhatósági választások kampányában is rávilágítottunk, viszont ők tagadták” – jelentette ki az MPP-alelnök. Balsai István fideszes képviselő szeptember 16-án felszólította Gyurcsány Ferenc kormányfő-pártelnököt: erdélyi szereplése miatt vagy eltávolítja az MSZP-ből Nyakó Istvánt és Ujhelyi Istvánt, ellenkező esetben elismeri, hogy a szocialisták eddig is démonizáltak kampányaikban. „A velünk szomszédos ország gyakorlóterep lehet az ilyen piszkos választási kampányhoz?” – tette fel a kérdést az ellenzéki politikus. Nyakó az MTI-nek közölte: Ujhelyivel a Miért meghívására zártkörűnek hitt beszélgetésen vett részt, és bár nem örül, hogy kiragadott mondatokat jelentettek meg tőle, annak azonban igen, hogy napvilágra került: magyar baloldali fiatal politikusok párbeszédet folytatnak a határon túli ifjúsági szervezetek politikusaival. Elismerte, hogy a sajtó korrekten idézte váradi kijelentéseit, az MSZP szóvivője a Fideszt vádolta a magyarországi belpolitika Erdélybe exportálásával. /Rostás Szabolcs: Cáfolt MSZP-támogatás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

Az MSZP jól érzékelhetően váltott taktikát, hogy a határokon kívüli magyarságban a történtek miatt kialakult ellenszenvet mérsékelje. Ennek az eredménye az is, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma talpra állt. Közismert, hogy az RMDSZ inkább az MSZP-vel szimpatizált, az MPP és az EMNT ügyeit a Fidesz nyilvánosan támogatta. Ilyen vonatkozásban figyelemre méltó az, amit Újhelyi István, az MSZP országgyűlési képviselője Nagyváradon mondott a Magyar Ifjúsági Értekezlet akadémiáján.,,Tény, hogy az MSZP sokat segített az RMDSZ-nek, mindig mindenben támogattuk őket, ha igényelték. Ehhez képest ők azt kérték, ezt ne mondjuk el sehol, nehogy Erdélyben kiderüljön a dolog. Viszont amikor Erdélybe jövök, most meg mindig azzal jönnek egyesek, hogy minek tesszük ide be a lábunkat, amikor semmit sem segítünk, csak ártunk... " Valójában az erdélyi magyarság zöme nem az RMDSZ támogatásáért nem kedveli az MSZP-t, hanem az azért a nemzetárulás-sorozat miatt, mint a 2004. december 5-i szavazás, a Máért megszüntetése, alapítványok szétverése stb. Ugyanitt Nyakó István MSZP-szóvivő olyan ,,kiképzésben" részesítette az erdélyi baloldali ifjúság reprezentánsait, amelyet jobb, ha otthon őriz.,,Minden szavazat számít. Az meg, hogy miként szerezzük meg, soha ne derüljön ki" – ez csak egyik aranymondása a sok közül. Az efféle, exportra szánt párttámogatások nem a magyar egység megvalósítását segítik, hangsúlyozta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Pártkapcsolatok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

Belátható időn belül létrejön az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF). Erről a Duna-tv adásában állapodott meg Markó Béla és Tőkés László. A két elnök által fele-fele arányban kinevezett EMEF-tagok feladata lenne közös álláspontot kialakítani a romániai magyar közösséget érintő főbb társadalmi, közéleti és politikai kérdésekben. A két dokumentum összevetésekor egyetlen jelentős különbség tűnik fel. A Toró T. által közölt dokumentum szerint az EMEF feladata lenne „a romániai és magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszer reformjának kidolgozása, a közpénzkezelő alapítványok működési rendjének, valamint a kuratóriumok összetételének átvilágítása a közszolgálatiság, a szakmaiság és az átláthatóság szempontjai szerint”. Erről az RMDSZ változatában az áll, hogy az EMEF feladata lenne „a támogatási rendszerek hatékonyságának növelése”. Markó többször kifejtette, hogy az EMEF-et a kilencvenes évek végén megtört magyar politikai egység újrateremtésének eszközeként képzeli el. /Sz. L. : EMEF: kulcsszó a rendszerváltás? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A Magyar Polgári Párt (MPP) megyei tanácsosai jogi szempontból törvénytelennek, politikailag aggályosnak tartják azt a határozatot, amellyel bizottságot hoztak létre a Hargita Népe Lapkiadó átvilágítására. A Hargita megyei tanács elfogadta a tervezetet, amelynek értelmében öttagú bizottság kezd vizsgálódni a lapnál. „Tekintettel arra, hogy az RMDSZ-frakció megakadályozta a Magyar Polgári Párt képviselőjének, Árus Zsoltnak a részvételét a Hargita Népe napilap ellenőrző bizottságában, ezzel egy olyan politikai döntést hozott, amelyről joggal feltételezzük, hogy a választások közeledtével a Hargita Népét RMDSZ-es pártlappá alakítják. A hazai magyar írott és elektronikus sajtó az utóbbi években szinte teljesen az egypártrendszerre berendezkedő RMDSZ ellenőrzése alá került, amely a pénzügyi támogatások kizárólagos monopóliumával rendelkezik. A Hargita Népe feletti ellenőrzés megszerzése abba a sorba tartozik, amelynek legfrissebb példái az Erdély FM rádió vagy a rövidesen induló erdélyi televízió. Felemeljük szavunkat a sajtószabadság érdekében! A magyar közösségnek joga van a szabad sajtóhoz, az egyoldalú tájékoztatás veszélyezteti a demokráciát!" – olvasható a közleményben. /Tiltakozik az MPP. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

Emlékoklevelek átadása tette még ünnepélyesebbé a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti karának évnyitóját Kolozsváron, szeptember 16-án. Az intézmény vezetői beszámoltak az eddigi megvalósításokról, a 2008–2009-es tanévben bekövetkező újításokról, az egyetem akkreditációs folyamatának további lépéseiről, valamint emlékoklevéllel jutalmazták mindazokat a helyi és magyarországi oktatókat, szakembereket, neves személyiségeket, akik nyolc esztendővel ezelőtt időt és fáradtságot nem kímélve munkálkodtak az egyetem megalapításán, a különböző szakok elindításán, életben tartásán. Jelenleg a kolozsvári karon több mint 200 diák tanul, 30 főállású oktató irányításával. Nyolcadik tanévéhez érkezett az Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (www.emte.ro), Kolozsváron pedig a hetedik évfolyam kezdhet tanulni a Bocskai-házban. Dávid László rektor a megvalósítások között megemlítette, hogy Marosvásárhelyen új campust adtak át, Csíkszeredában pedig egyetemi központot igyekeznek létesíteni. A támogatások kapcsán Dávid László elmondta: remélik, hogy a román kormány is melléjük áll majd, a magyarországi államvezetéshez hasonlóan, ráadásul a múlt héten a Sapientiát beválasztották a kiemelt fontosságú nemzeti intézmények közé. A Sapientia Alapítvány részéről Kató Béla elnök örömét fejezte ki, hogy van utánpótlás. Dr. Tonk Márton, a Természettudomány és Művészeti kar dékánja kiemelte: sorsdöntő évnek néz elébe a Kolozsváron működő kar, hiszen hamarosan kezdeményezik az akkreditácót, amely folyamat végeredményeképpen Erdélynek lesz végre teljes értékű, önálló magyar tudományegyeteme. A megnyitó záróakkordjaként emlékoklevelet adtak át dr. Mócsy Ildikónak, a környezettudományi kar egyik alapítójának, aki 6 éven át tanszékvezetőként is tevékenykedett. Ugyancsak oklevelet kapott dr. Xantus Gábor, dr. Kékedy Nagy László, dr. Imecs Zoltán, dr. Farkas György, Elkán György, dr. Szilágyi Pál, dr. Angi István, dr. Bolla Csaba, dr. András Szilárd, dr. Majdik Kornélia, dr. Molnár Géza, dr. Muzsnay Csaba, dr. Papp Judit, dr. Sándor József, dr. Újvárosi Lujza, Wanek Ferenc, dr. Weisburg Tamás és Mózer Zoltán. /S. B. Á. Sapientia: kis egyetem, nagy lehetőségekkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Tonk Márton, a kolozsvári Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja elmondta, a tavaly akkreditált négy szak mellett idén a környezettudomány szakot is elismerik. A kolozsvári Sapientia szakjaira nem jelentkezett kevesebb diák idén sem, ami örvendetes a negatív demográfiai mutatókat figyelembe véve. Csíkszeredában idén 326 elsőéves összesen kilenc szakon kezdi az évet, ugyanannyi, mint tavaly. Marosvásárhelyen az ősszel meghirdetett fordítói szakok közül az angol és a német nyelvszakok iránt volt nagyobb érdeklődés – mondta el dr. Murvai Olga dékán-helyettes. /Sapientia: jövőre önállóan. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A Kolozsvári Római Katolikus Teológiai Líceum egyesült a Báthory István Elméleti Líceummal. Az átszervezés szükségessé vált, mert a Római Katolikus Líceumba alig 73 tanuló járt, ez a létszám nem volt elegendő ahhoz, hogy megőrizze jogi személyiségét a törvénynek és a különleges minisztériumi engedélyeknek megfelelően. (A törvény minimum 200 tanulót, a különleges engedély pedig 130 tanulót ír elő). A Báthory István Líceum épületeit, melyekben 1948-ig a Piarista Főgimnázium működött, visszaigényli a római katolikus egyház. A bizonytalan tulajdonjog miatt semmiféle komolyabb támogatást nem kap az iskola a főjavítások és fejlesztések elvégzése érdekében. A két intézmény egyesítésekor az egyház vállalta, hogy 20 évig ingyen a Báthory István Líceum használatába adja az ingatlanokat a következő feltételekkel:– az iskola magyar tannyelvű marad az I–XII. osztályok számára, a világi osztályok mellett római katolikus, teológiai profilú osztályok is fognak működni, a tanárokat a teológiai profilú osztályokba az egyház jóváhagyásával nevezhetik ki. Ilyen biztosítékokkal egyetlen más kisebbségi iskola sem rendelkezik Romániában. Oktatásszervezési és nevelési téren az egyház és a Báthory István Elméleti Líceum a következőkben állapodott meg: 1. Az Egyház biztosít egy spirituális nevelőt (lelkészt); 2. A mindenkori kolozsvári főesperes a Báthory István Elméleti Líceum vezetőtanácsának a tagja lesz; 3. A Báthory István Líceum tiszteletben tartja a római katolikus és más vallású diákok és tanárok identitását; 4. Az egyház javaslatára egy római katolikus nevelésért felelős aligazgatót neveznek ki; 5. Az Egyház mind erkölcsiekben, lelkiekben és anyagiakban támogatja az egész iskolát, különös tekintettel a római katolikus osztályokra; 6. Az Egyház reméli, hogy a jó együttmunkálkodás jegyében a keresztény értékek teret fognak hódítani az egész tanintézetben. Ebben az iskolaalapító jezsuiták és a munkájukat folytató piaristák hagyományait követjük, akik mindig elkötelezettek és kegyesek voltak a városhoz és általában a világi társadalomhoz. /Kovács Sándor főesperes, Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója: Nyilatkozat a Báthory-líceum és a katolikus egyház közötti megállapodásról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvűen vallásos fiatalok szervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) Elnöksége s sajnálattal vette tudomásul a Pázmány Péter Római Katolikus Líceum felszámolását. Az ODFIE reméli, hogy a döntés ellen tiltakozó diákok és szülők mihamarabb visszanyerik önálló felekezeti iskolájukat. /Az ODFIE elnöksége: „Fájdalmas csapás” a felekezeti oktatás egészére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Tíz év után először Kovászna megyében gyarapodott a beiskolázott gyermekek száma. Háromszéken szeptember 15-én összesen 39 310 óvodás és iskolás kezdte el az új tanévet, 616-tal többen, mint tavaly, mondta el Keresztély Irma főtanfelügyelő. 1998-ban 46 768 óvodással és diákkal kezdték meg a tanévet. Azóta azonban minden évben mintegy ezer gyerekkel kevesebb volt az oktatási rendszerben. A szakemberek szerint az idei létszámnövekedés azzal magyarázható, hogy sikerült minden gyereket beiskolázni, azokat is, akik az előző években nem jártak egyetlen tanintézetbe sem. Azonban Futásfalván az alacsony gyermeklétszám miatt idéntől megszüntették az V–VIII. osztályos tagozatot. A tucatnyi gyereket minden reggel iskolabusszal beszállítják a községközpont torjai iskolájába. Ugyanez volt a terv a kézdiszárazpataki Ópra Benedek-iskolában is, de a szülők tiltakozása miatt a felső tagozat megszüntetését egy évvel elhalasztotta a tanfelügyelőség. Illés Ildikó Maros megyei helyettes főtanfelügyelő szerint is rendkívül örvendetes, hogy mind az óvodások, mind az elemisek száma növekedett, csökkent viszont az V–VIII. osztályosok, valamint a középiskolások száma. Aggasztó, hogy míg a megye magyarsága 40 százalék körüli, addig a gyerekeknek mindössze 30 százaléka részesül anyanyelvi képzésben. Érezhetően nő a magyar gyermekek száma, a Bihar megyei óvodákban több óvodai csoportot indítottak, tájékoztatott Pető Csilla szaktanfelügyelő. A falvakban az első osztályok elindítása nem jelentett gondot, Nagyváradon azonban már akadtak problémák. Várad-Őssiben három éve nem sikerül első osztályt indítani, és Várad-Velencén a 2-es számú iskolában sincsenek magyar elsősök. „A gyermekek nem fogynak el, csak a szülők inkább belvárosi iskolába hozzák őket, a Szent László Gimnáziumban például két első osztály indult, a George Cosbuc-iskolában három. Nincs lényegi változás a Hargita megyei tanulólétszámban, az idén 58 300 iratkoztak be a megye oktatási intézményeibe. Az óvodába jelentkezők száma nőtt, de csökkent a szakiskolába jelentkezők száma, ecsetelte a helyzetet Bondor István megyei főtanfelügyelő. A szakiskolák évek óta beiskolázási gonddal küszködnek, erősített meg Szakács-Pál István, a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola igazgatója. Három osztályt indítottak, de a tervezett kilencvenes létszámot nem tudták kitölteni, hatvan diákjuk van. Hargita megyében idén 12 400 diák iratkozott elméleti középiskolába, míg szakiskolába mindössze 3300 tanuló, 200-zal kevesebb, mint 2007-ben. /Bálint Eszter, Bíró Blanka, Fried Noémi Lujza, Kovács Csaba, Szucher Ervin: Még utolsó nap is iratkoztak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ Arad Megyei Operatív Elnöksége odaítélte a 2008-as Márki Sándor-díjakat és -életműdíjakat, az elmúlt években a magyar oktatásban kiemelkedő tevékenységet végző pedagógusoknak, illetve a nyugalmazott pályatársaknak. /Matekovits Mihály, az RMPSZ Arad megyei elnöke: Odaítélték az idei Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./

Csökken a magyar adások műsorideje a román közszolgálati televízió (TVR) legújabb országos csatornája, a TVR3 beindulásával. Az eddig a TVR 2-es csatornáján regionálisan sugárzott, a vidéki stúdiókban gyártott magyar adások ugyanis átkerülnek az országosan mindenütt fogható TVR3-ra, ahol délelőttönkénti 50-55 perces műsoridőben lesznek láthatók az eddig összesen több órás délutáni magyar adások, hétfőtől péntekig. Bardocz Sándor, a kolozsvári területi stúdió magyar adásának főszerkesztője elmondta, a kolozsvári magyar szerkesztőség az új műsorráccsal 20-25 perces műsoridőt veszít. „Eddig a TVR2 regionális frekvenciáján körülbelül 135 perc délutáni műsoridőt kaptunk, a TVR3-on hétfőn és csütörtökön lesz 50-50 perces adásidőnk délelőtt 11. 30-tól. Stanik István, a TVR igazgatótanácsának tagja megerősítette a hírt, hogy átkerülnek magyar adások a TVR2-ről a TVR3-ra, de elmondása szerint nem annyira súlyos a helyzet. Laslavic Tímea, a temesvári televízió magyar adásának szerkesztője elmondta, új riporterrel bővül az eddig négy emberből álló csapat. A marosvásárhelyi tévé magyar adásának főszerkesztőjének, Fekete Hajnalkának nincs tudomása arról, hogy szűkülne a műsoridő. Kacsó Sándor, TVR magyar szerkesztőségének vezetője elmondta, a magyar adások főszerkesztői a csökkentett műsoridő mellett a délelőtti időponttal nem elégedettek, hiszen a délutáni adásidők több nézőt csalogatnak a képernyők elé. A jelenlegi elképzelések szerint hétfőn Kolozsvár, kedden Marosvásárhely, szerdán Temesvár, csütörtökön ismét Kolozsvár és pénteken Bukarest lép majd adásba 11. 30-tól. Stanik István megjegyezte: „Természetesen én sem vagyok elégedett az adásidővel, de egyelőre ennyit sikerült kialkudni a tévé vezetőségétől. Viszont ha arra gondolunk, hogy az eredeti tervek szerint heti negyven percet szántak a magyar adásokra, a napi 50-55 perc mindenképp nagy előrelépés. ” Bardocz Sándor szerint viszont a jelenlegi személyzeti állomány, műszaki felszereltség és anyagi fedezet nem elég arra, hogy a hármas csatornának és a regionális frekvencia kihívásainak is eleget tudjanak tenni. /Oborocea Mónika: Kevesebb magyar adást jelent majd a TVR3? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Az elmúlt évad nyolcvan előadása és rövid nyári szünet után a tizenkilencedik őszi kezdés első előadására készül a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Szeptember 18-án a májusban bemutatott, Kádár Kata balladája nyomán készült Hol jársz, hová mész című táncjátékot láthatja a közönség Sepsiszentgyörgyön. Az első új bemutatót hamarosan három mese összefűzéséből állítják színpadra. A novemberi huszadik népzene- és néptánctalálkozóra az eddigi találkozók legsikeresebb koreográfiáiból mutatnak be az időközben elhunyt neves adatközlő táncosok és muzsikusok emlékére. /Fekete Réka: Néptáncos évadkezdés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

Néhány napja, hogy Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke felmutatott a sajtónak egy CD-t, állítva, hogy az titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott telefonbeszélgetéseit tartalmazza. A botrány azóta dagad. Dávid Ibolya pártbeli riválisa, az azóta már az elnökjelöltségtől visszalépett Almássy Kornél tagadott. Kijelentette, hogy semmi köze nincs a lehallgatási botrányhoz, nem gyűjtött az MDF elnökéről terhelő adatokat. Az ügy kapcsán a budapesti Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást indított, miközben több országos napilap olyan árnyék-titkosszolgálatról beszél, amelynek tagjai a rendszerváltás előtt III/III-asként tevékenykedtek, vagyis rendelkeznek már némi titkosszolgálati módszerekkel a lehallgatást illetően. Az a kérdés, ki készítette a titkos hangfelvételeket Dávid Ibolya telefonbeszélgetéseiről? /Lokodi Imre: Magyarország: dagad a lehallgatásbotrány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Bogáncs Néptáncegyüttese és a véndiákok Zurboló Táncegyüttese eseményekben, előadásokban és különböző vendégszereplésekben gazdag nyarat zárt az idén is. A nyári eseményeket a május 30-án megtartott XXXIX. Brassai Hét gálaműsora nyitotta, ahol fellépett a Bogáncs együttes valamennyi csoportja. Másnap, május 31-én a Bogáncs Torockón, a Brassais Véndiák Alapítvány Tóbiás Ifjúsági Szabadidőközpontjának 15. évfordulós ünnepségén, a Kisbogáncs és az Apróbogáncs pedig a kolozsvári Farkas utcában szervezett gyermeknapi rendezvényen táncolt. A Bogáncs fellépett június 7-én a Kolozsváron megrendezett IX. Erdélyi Ünnepek c. néptáncfesztiválon, június 28-án Magyarlónán és Gyaluban, július 13-án a magyarszarvaskendi református szórványtalálkozón, majd a különböző falunapokon való fellépések sorozata következett. A Bogáncs táncolt augusztus 17-én Kolozsváron a X. Szent István Napi Találkozó gálaműsorán, valamint a Kisbogánccsal közösen augusztus 30-án részt vett a VII. Bonchidai Kastély Napokon is. A Zurboló Táncegyüttes június 12-én ismét előadta Postakert című táncjátékát Kolozsváron, majd június 29-én a Kolozsvár Társaság által szervezett Hívó szó Kolozsvárra rendezvénysorozat keretében közreműködött a Tarisznyás zenekar koncertjén. Augusztus 17-én a Zurboló is fellépett a X. Szent István Napi Találkozó gálaműsorán, augusztus 23-án pedig Györgyfalván tartott előadást. /Bogáncsos és zurbolós nyár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Emlékművet állítottak 109 magyar honvéd tiszteletére Bonchidán. – Ma nem ünnepelni jöttünk, hanem kegyelettételre, adósságot törlesztünk azokkal szemben, akik a magyar történelem vérzivatarában kötelességüknek tekintették a katonai esküjüket, hogy a Hon érdekében a legtöbbet – életüket adták – becsülettel a hazáért mindhalálig – mondta beszédében Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) elnöke szeptember 13-án a bonchidai temetőben. Nem véletlenül választották szeptember 13-át avatási nappá. 64 éve ezen a napon kezdődött a tordai csata. 26 napig tartott az iszonyú harc. A súlyos harcok során több mint 2500 magyar katona halt hősi halált. Az óriási fölényben lévő szovjet–román seregekkel vívott harcokban sikerült a támadást visszaverniük, Torda város elfoglalását 26 napig megakadályozniuk. Pataky József rámutatott: „A magyar hadtörténelem az észak-erdélyi 25. gyaloghadosztálynak a tordai csatában tanúsított helytállását a „honvédség második világháborús legszebb fegyvertényeként” tartja számon. A kolozsvári Házsongárdi katonai temetőbe 251, a bonchidai református temetőbe pedig 109 honvéd hamvait temették. maradandó emlékművet. A THHB tagjai nyolc esztendő leforgása alatt több mint 1600 hősi halott hadifogoly temetési helyét, sokakat név szerint azonosított. Számos helységben mintegy 30 emlékoszlopot, kopjafát, emléktáblát vagy sírkertet avattak. Idén ősszel Tordaszentlászlón és Krasznán hoznak létre emlékhelyeket. A mostani avatáson Bonchidán Pataky József Döbrentei Kornél költő verssoraival zárta beszédét: „Adassék tisztelet a honvédő katonáknak, testük eleven torlaszát állították gátnak: a ránk zúduló vörös áradat ellenében állták Tordánál a csatát, fejtetőig vérben: és nem haltak meg, válságos órán előjönnek, mert utóvédként előőrsei jövendőnknek. ”Vekov Károly történész ismeretei szerint a bonchidai kastélyban működő tábori kórházban tragikus események történtek: a magatehetetlen beteg magyar honvédek közül több személyt lelőttek a szovjet katonák. /Frigyesy Ágnes: A tordai csata volt a honvédség legszebb fegyverténye. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 17./

Bármerre járok Brassótól Máramarosszigetig, vagy Szatmárnémetitől Temesvárig, eldugott székely faluban vagy a cifra Kalotaszegen, mindenhol ugyanaz a kép fogad: rendezetlen környezet, az utak mentén nyakig érő gaz, megdolgozatlan földek, por és mocsok mindenfelé. Nincs már különbség román és magyar falu között: az emberi közöny és a falusi gazdálkodás kilátástalansága egyformán sújtja a vidéket. A gyökereket jelentő falu elakadt a rendszerváltásban, a politikum és a közélet megfeledkezett róla. Szép lassan eltünedeznek marha- és bivalycsordák, juhnyájak, eltűnnek a piacokról hagyományos gyümölcsfajták, „eltűnik minden, amit nagyapáink és nagyanyáink még féltő gonddal ápoltak” – írta Makkay József. Eltűnik a gondosan megművelt föld, és eltűnik vele minden hagyomány. A romániai magyar politikum felelőssége legalább akkora, mint a többségi nemzeté. /Makkay József: Gazdátlan ország. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 17./

60 ezer katolikus csángó ismeri valamilyen szinten a nyelvet Tánczos Vilmos néprajzkutató 1994-96-os kutatása szerint. Azóta folyamatos a nyelvromlás. Tánczos Vilmos újra felméri a csángó falvak nyelvi állapotát. Több mint tíz év elteltével még mindig a Tánczos-féle számokat idézik tanulmányokban, ugyanis a népszámlálási adatokból eltűnt a moldvai magyar etnikum. A legutóbbi, 2002-es népszámlálás szerint a 232 045 moldvai katolikus közül „hivatalosan” csak 2015 személy tekinthető magyarnak. Több mint tíz év alatt nagyon sok minden megváltozott. A modernizációval a hagyományos életvilág fokozatos eltűnik és a hatalmas méretű a migráció. A nyelvi tudatosság növekedett. Pozitív változás is történt, az utóbbi évtizedben – korlátozott módon, de – beindult a magyar nyelvű oktatás. Ez azonban a magyar nyelvet ismerő gyermekeknek csak mintegy 10−12%-át érintette. Kihalt az az idős nemzedék, amely anyanyelvi szinten ismerte még a hagyományos kultúrát, ideértve a tájnyelvet is – elvesztésükkel a tudás átadásának esélye a fiatalabb nemzedékeknek drasztikusan csökkent. Tánczos Vilmos a télen 36 csángó települést járt végig; a terepmunkát folytatja. Azt is megvizsgálja, egy-egy generációs csoport esetében milyen szintű a magyar nyelv ismerete. A csángók esetenként ékes magyar nyelven mondják el, hogy ők nem tudnak magyarul, alulértékelik a saját nyelvüket. Ugyanakkor még egy olyan székelyes csángó faluban is, mint Somoska, hihetetlen mértékű a nyelvromlás: 15 éve a gyerekek is jól tudtak magyarul, ma már csak értenek, de kizárólag románul beszélnek. Moldvában nyelvcsere zajlik – szögezte le a kutató. Tánczos Vilmos nem lát lehetőséget a nyelvi asszimiláció megállítására, de a magyar oktatási programot mindenképpen folytatni kell. /Tánczos Vilmos Hozzászólás a moldvai „magyarórák” kérdéséhez című írása megjelent a Moldvai Magyarság júniusi számában. / – 20 vagy 21 településen lesz idéntől magyar anyanyelvi oktatás Csángóföldön, remélhetőleg Szitáson és Dumbraveniben is sikerül elindítani a csoportokat – közölte Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője. Az iskolai oktatási helyszíneket hatósági akadályozás miatt nem sikerült bővíteni, maradt a 15 település; az MCSMSZ oktatási programjában jelenleg 40 fölött van a pedagógusok száma, 48 az irodai adminisztrációs személyzettel. Jelenleg a mintegy 1500 gyereket vontak be, majdnem ezren az iskolában is tanulják a magyart mint anyanyelvet, heti 3-4 órában. /Új “kemény számok” kellenek – Hányan vannak és mennyire beszélnek magyarul a csángók? = Transindex. ro, szept. 17./

Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének részvételével elindították szeptember 17-én a moldovai fővárosban azt a programot, amelynek keretében a következő két évben magyar és a francia tapasztalatok alapján az európai uniós szabályokkal kapcsolatos ismeretekre készítik fel a moldovai parlament képviselőit és munkatársait. Szili Katalin a program elindítása után Chisinauban találkozott Zinaida Greceanii moldovai kormányfővel. /Szili Katalin „ikerprogramot” indított Chisinauban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Calin Popescu Taricenau kormányfő bejelentette: a pedagógusok bére kilenc százalékkal nő november 1-jétől. A tanügyi szakszervezetek elégedetlenek a kormány által ajánlott kilenc százalékos béremeléssel, s azt is felrótták, hogy a mostani béremelés egy hónappal később történik, mint ahogy azt a törvény előírja. A rendelet idén április 1-jétől 6, míg október 1-jétől pedig 9 százalékos béremelést írt elő. /Elégedetlenek a tanárok a béremeléssel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Ismét elhalasztották a kisebbségi törvény vitáját a képviselőház bizottságai, a szeptember 17-i ülést, akárcsak számtalan előző alkalommal, a létszámhiány miatt kellett elnapolni. A kormány az idei parlamenti ülésszak kezdetén bejelentette, hogy prioritást élvez az RMDSZ által kidolgozott jogszabály elfogadása. A kisebbségi törvény három éve van a képviselőház jogi, emberjogi és oktatási bizottságának asztalán. Idén áprilisban átment a 14, 15 és 16-os cikkely az összesen 78 cikkelyes törvényből, azóta semmilyen előrelépés nem történt. /Tovább bojkottálják a kisebbségi törvényt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

Petre Romant kinevezték államtanácsosnak. Munkájában az új főtanácsadónak a kormány Határon Túli Románok Hivatalával (DRRP), az érintett tárcákkal, valamint a külföldi román munkavállalók különböző egyesületeivel és szövetségeivel kell együttműködnie. Petre Roman 1990–1991 között miniszterelnök, az 1996–2000 közötti koalíciós kormányzat idején pedig külügyminiszter volt. Számtalan esetben foglalt állást a romániai kisebbségi – elsősorban az erdélyi magyar – követelések ellen. /Petre Roman államtanácsos lett. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Néhány nappal ezelőtt Göncz Kinga külügyminiszter Bukarestbe látogatott. Amint a semmitmondó közleményből értesülhetett róla a közvélemény, a felek kölcsönösen és a nagyrabecsülés jegyében stb., ugyanakkor megbeszélték a legégetőbb kérdéseket: "A nemzeti kisebbségeknek jelentős szerepük van a román–magyar kapcsolatok elmélyítésében – ebben egyetértett mindkét ország külügyminisztere Bukarestben", illetve "a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség hidat képez a két ország között, fontos szereplője a két állam közötti együttműködésnek", Göncz Kinga kiemelte "a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerepét mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind Románia európai integrációs folyamatában". Sebestyén Mihály történész megjegyezte: a román kormány a választások után el fog tűnni a süllyesztőben. A két kisebbség a két országban pedig meg fog feszülni, hogy hidat alkosson, de senki rájuk nem fog figyelni, ugyanis az új román kormány szabadliberális technokratái messze magasan tesznek a kisebbségi érzékenységekre. A román külpolitikát sohasem jellemezte a kitartás az elvek mellett, hanem a pillanatnyi érdek és a nagyobb európai szemfényvesztés érdekében bármely színjátékra képes volt, a pálfordulásokkal egyetemben. Arra is fel kell készülni, hogy a szlovák modell vonzó lehet Bukarest jövendő diplomáciája számára. /Sebestyén Mihály: Időzavarban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

A tanévnyitás alkalmával együttműködési megállapodás kötött a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és az Erdélyi Múzeum–Egyesület. Az intézmények képviselői Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke és Dávid László, az EMTE rektora aláírásukkal megerősítették, hogy támogatják, és fejleszteni kívánják az intézmények közötti kutatási és tudományos együttműködést. /Együttműködés a Sapientia és az EME között. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Az erdélyi magyaroknak egykor szimpatikus Dávid Ibolya, az MDF elnök asszonya négy évvel ezelőtt Balsai Istvánt, Horváth Balázst, Kelemen Andrást és Szászfalvi Lászlót, az alapító tagokat kirúgatta a pártból. Ezt követően nemsokára neves politikusokat (sokuk MDF-alapító is), Balogh Lászlót, Csampa Zsoltot, Ékes Józsefet, Fülöp Istvánt, Lezsák Sándort, Medgyasszay Lászlót, Németh Zsoltot (nem a fideszes Németh Zsoltról van szó, hanem volt MDF-es névrokonáról), Pichler Imrét és Püski Andrást is kizártatta a pártból. Ezt a kiebrudalást jogerős bírósági határozat is jogellenesnek minősítette. Dávid Ibolya később a szocialistákhoz kötődő Tisztelet Társasága tagjait MDF-es támogatással bejuttatta a parlamentbe. Az elnök asszony szerepe és pártja hozzájárulása a budapesti főpolgármester újraválasztásához és a második Gyurcsány-kormány újjászületéséhez mindenki számára ismert. Legújabb választási húzása riválisa, Almássy Kornél titkosszolgálati eszközökkel való eltávolítása. Nevezettet egy titkosszolgálati úton beszerzett hangfelvétellel próbálták leszerelni pártelnöki ambícióiról. Almássy előbb védekezett, ellenállt, majd úgy járt el, ahogyan ezt Dávid Ibolya előírta: ,,Arra kérem, vonuljon ki a Magyar Demokrata Fórum politikájából és a közéletből, mert méltatlan egy demokratikus parlamentben az, aki ilyen eszközöket igénybe vesz, vagy ilyen eszközöket maga támogat". Dávid Ibolya nem árulta el, hogy a titkosszolgálati anyagot ki juttatta el hozzá. Nyakó István, az MSZP szóvivője egy nagyváradi baloldali magyar ifjúsági értekezleten a magyarországi kampánytechnikáról kifejtette: ,,Lényegében mindig két tábor van, az egyik lehülyéz és lopással vádol, a másik a te táborod. Nos, csak az utóbbit kell figyelembe venni, nekik kommunikálunk, őket kell megtartani, a másik oldalt úgy sem lehet soha meggyőzni. " Továbbá: ,,Az újságíróval egymásra vagyunk utalva. Vagy adsz nekik hírt, vagy kitalál ő valamilyen hülyeséget. Nos, akkor meg tálalj inkább te valamilyen hülyeséget neki. Ha politikát akarsz eladni és mozgósítani, azt, sajnos, a bulvársajtóban lehet leginkább, mégpedig rövid üzenetekkel. "A politikai cinizmus csúcsteljesítménye ez. /Sylvester Lajos: A pártépítő ,,állam asszony” = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

Egy diák szüleinek búcsúlevelében ezt írta: ,,kiléptem az életbe". Majd így folytatta: ,,... Milíciával, ha egy cseppet is szeretnek, ne köröztessenek. Ha elfognak, motozás lesz a vége, akkor megtalálják verseimet, melyeknek hangja a mai kor fülét igen sérti. " A kétségbeesett szülők nem fogadták meg fiuk kérését, és elindult a lavina. Tizenegy ember sorsa fordult meg ezen a levélen. A diákot rövid szekus gyomrozás után elengedték. A szeku módszereihez tartozott az ideiglenes szabadlábra helyezés. A diák felvette jó barátaival a kapcsolatot, és a gyanútlan barátok faggatták és hallgatták őt. Néhány nap múlva újra a szeku foglya volt a diák, s ezúttal nemcsak barátait áztatta el, hanem tanárait is. Ez az ember a rendszer bukásáig szoros munkatársa lett az elnyomó hatalomnak. /Puskás Attila: Megtagadva, elárulva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./ Ez a verselgető diák Sántha Imre volt. Lásd: Puskás Attila: Kisemberek a vörös pók hálójában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2003. márc. 4., folyt. : márc. 5., Domokos Péter: Erdélyi ötvenhatosok. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2006. aug. 1.

A 12 éven át működő, Radu Macrinici ötleteként létrejött ATELIER fesztivál és a Trans.Form@fesztivál után 2007 szeptemberében szervezték meg először a TAMper2-t a romániai Radu Afrim és a magyarországi Schilling Árpád rendezők részvételével. A színházi találkozó megszervezésében fontos tényező, hogy a Sepsiszentgyörgyön működő Andrei Mureseanu Színház olyan kétnyelvű kulturális közegben működik 20 éve, amelyben a potenciális közönségnek csak 30%-át teszi ki az itteni román közösség, 70%-át pedig a magyar színházlátogatók. A TAMper2 célja a román és a magyar közösség egyidejű bevonása, nyelvi és kulturális különbségeken felüli színházi közösség kialakítása. A TAMper2 kiadványsorozat az Unitext Kiadóval együttműködve jelenteti meg fiatal drámaírók darabjait, elsőként Gianina Carbunariu A jövő szépen cseng és Bodó Viktor Ledarálnakeltűntem című drámáit. Mindkét dráma két nyelven – románul és magyarul – lesz olvasható a kötetben. /Musca Szabolcs: Román–magyar színtér. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Erdélyi Lajos végre hazatért, és idehaza is kiállítja képeit, másrészt ez az esemény hozzájárul a kolozsvári Tranzit Alapítvány egyik célkitűzésének a megvalósításához, nevezetesen a zsidó közösség és a zsidó kultúra jelenlétének a megőrzéséhez – hangsúlyozta bevezetőjében Könczei Csilla, a Tranzit Alapítvány elnöke a kiállítás-megnyitón. Az Élő házak – Régi zsidó temetők művészete című, Erdélyi Lajos újságíró fotó-dokumentumait tartalmazó kiállítást Tibori Szabó Zoltán publicista, a Szabadság munkatársa nyitotta meg. Erdélyi Lajos az auschwitzi gázkamrák túlélőjeként már az 1970-es években elkezdte megörökíteni a zsidó kultúra emlékeit. A kiállításon jelen volt a Budapesten élő Erdélyi Lajos is. Elmondta: „eddig mintegy harminc helyszínen voltak kiállítva ezek a fotók, Amerikában, Németországban, Izraelben, Magyarországon, de itt, ahol készítettem az egész anyagot, soha senki nem hívott, hogy állítsam ki. ” /Köllő Katalin: Régi zsidó temetők művészete. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./ Tibori Szabó Zoltán újságíró hangsúlyozta: a Ion Antonescu-kormány több mint háromszázezer zsidót küldött haláltáborokba, a kisszámú túlélőket a szovjet diktatúra tette földönfutóvá, űzte el szülőföldjéről. Romániában a nyolcszázezer zsidó lakosság száma hatezer főre zsugorodott, többségük idős. A művész ennek a közösségnek is kíván vigaszt nyújtani kiállított munkáival. /Varga Melinda: A sírkövek beszéde. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Húsz év alatt harmadára apadt a szarvasmarha-állomány Romániában. A rendszerváltás utáni első években főleg az állami gazdaságok megszűnése miatt apadt az állatlétszám, addig az utóbbi években már a tehenes magángazdálkodók válnak meg jószágaiktól. Nem kifizetődő az állattenyésztés, a gazdák többnyire idősek, nem bírják már az állatok ellátásával járó kemény munkát. Dr. Vákár István mérnök, Kolozs megyei tanácsos szerint korszerűsíteni és fejleszteni kellene a vidéki településeket, munkahelyet teremteni falvakban, hogy a fiatalok ne menjenek el. /Barazsuly Emil: Búcsúznunk kell az utolsó kalotaszegi bivalytól? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./