A Trianon Kutató Intézet gondozásában jövő év január elején megjelenik a Trianoni Szemle folyóirat első száma. A negyedéves történelmi magazin célja az 1920. június 4-i békeszerződés előzményeivel, létrejöttével, tartalmával és következményeivel kapcsolatos tanulmányok, források, szépirodalmi művek, szakmunkák ismertetése – írta a trianonportal.hu oldal. Emellett a lapban helyet kapnak a Kárpát-medencei magyar kisebbségek helyzetének elemzésével foglalkozó cikkek. A kiadvány bemutatja a XIX. és a XX. században megjelent fontosabb írásokat, de a legújabb kiadványokat is. A Trianoni Szemle első száma a Felvidékre és Benesre koncentrál. A lap folytatásonként közli a hírhedt dekrétumok kiagyalójának egyik művét, amelynek komoly negatív hatása volt Magyarországra nézve. A tanulmány eddig soha nem jelent meg magyar nyelven. /Új folyóirat a Kárpát-medencében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma ünnepségén december 5-én összesen tizenegy díjazott kapott Bethlen Gábor- és Tamási Áron-díjat, valamint Márton Áron- és Teleki Pál-emlékérmet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Jogi Karának dísztermében a díjátadó ünnepséget a 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló ― eredménytelen ― népszavazás évfordulóján tartották meg. Idén Bethlen Gábor-díjban részesült Erdélyi Géza szlovákiai református püspök és Rózsás János író. Erdélyi Géza egyházi munkásságát és helytállását Tőkés László püspök méltatta. A második világháború után a kilencéves szovjet hadifogságot túlélő, az idén elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin orosz író rabtársa, Rózsás János életútját Vasy Géza a Magyar Írószövetség elnöke ismertette. /Kiosztották a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

Tűzzománc munkákat és kerámiákat mutatott be a december 4-én a marosvásárhelyi Bernády Házban megnyílt kiállításon anya és lánya, Vidra Birtalan Éva és Vidra Birtalan Orsolya. A pályája elején tartó kerámiaművész, Vidra Birtalan Orsolya mellett édesanyja, Vidra Birtalan Éva közel félszáz tűzzománcot mutatott be. /N. M. K. : Kettős tárlat a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

A marosvásárhelyi székhelyű, Nagyenyeden létrehozott Castellum Alapítvány tizenhetedik, novemberi irodalmi körén a százhúsz évvel ezelőtt született és hatvan éve elhunyt Berde Máriára emlékeztek. A Kultúrpalotában népes közönség előtt igazi elhangzott Józsa Miklós Nagyenyed, a kiapadhatatlan kútfő című előadása, majd fellépett Kilyén Ilka színművész. A nagyenyedi kollégium nyugalmazott magyar szakos tanára felvázolta Berde Mária termékeny életpályáját, aki regényben, novellában, versben, történelmi esszében, publicisztikában, irodalomkritikában, irodalomszervező munkában egyaránt maradandó életművet hagyott hátra. Berde Mária életének legszebb éveit Nagyenyeden töltötte. Munkásságának egyik fő ihletője az „álmodó és nagyra törő város” múltja és jelene volt. Legjelentősebb regényében /A hajnal/ emléket állított a XIX. századi Erdély és Nagyenyed politikai küzdelmeinek. /Dvorácsek Ágoston: Marosvásárhely. Berde Mária emlékét idézték a nagyenyediek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Marosvásárhelyen ülésezett december 6-án az RMDSZ újonnan létrejött parlamenti frakciója. Elhangzott: az érdekvédelmi szervezet számára az lenne a legjobb kormányzati képlet, amelyben a PD-L, a PNL és az RMDSZ is helyet kapna, de nem zárkóznak el attól sem, hogy más összetételű kabinetben vállaljanak feladatot. Markó Béla szövetségi elnök a tanácskozást követő sajtóértekezleten kifejtette: nem tudja, mi értelme van még a Magyar Polgári Párt (MPP) létezésének, tekintettel a választásokon elért eredményeikre. Markó felkérte az MPP-seket, hogy jöjjenek vissza az RMDSZ-be, és dolgozzanak együtt. Markó úgy vette észre, hogy megváltozott a Fidesznek, a legnagyobb magyarországi ellenzéki pártnak RMDSZ-szel szembeni hozzáállása, és ez nagyon fontos a szövetség számára. /Markó: PD-L–PNL–RMDSZ kormány lenne a legjobb megoldás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ A három nagyobb parlamenti párt hétvégi tárgyalásai nem hoztak áttörést, a PD-L–RMDSZ kisebbségi kormány alakítása a legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyv. /Cs. P. T. : Maratoni koalícióalakítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

„A magyar kisebbség jogai Szlovákiában az európai normákat meghaladó szinten vannak szabályozva, s ezt a magyar államfő nagyon jól tudja” – reagált Sólyom László javaslataira Robert Fico szlovák kormányfő azután, hogy a magyar elnök szlovák partnerével, Ivan Gasparoviccsal Érsekújváron találkozott. Gyurcsány Ferenc kormányfő, majd Szili Katalin házelnök után Sólyom ült tárgyalóasztalhoz a két ország között felmerült problémák áttekintése végett. A magyar oldal számára a kollektív jogok ugyanolyan fontosak, mint az egyéni jogok, a szlovák fél fordítva látja ezt, mondván: Szlovákiában mindenki egyforma jogokat élvez. Sólyom László a megbeszélésen a kisebbségi ombudsman intézményének létrehozását és egy kisebbségi törvény megalkotásának kezdeményezését kérte Ivan Gasparovictól. A szlovák köztársasági elnök ezt azzal utasította el, hogy ő elnökként nem kezdeményezhet törvényeket. Gasparovic a találkozón konkrét javaslatokat nem tett, de elmondta, hogy támogatja a kisebbségi tankönyvek kétnyelvű földrajzi megnevezéseit, majd hozzátette, csak néhány, a XIX. században magyarosított település neve kétséges még. Sólyom László a felvidéki magyar párt vezetőivel is találkozott Érsekújváron. /Szlovák „nem” Sólyom javaslataira. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma ünnepségén összesen 11 díjazott kapott Bethlen Gábor- és Tamási Áron-díjat, valamint Márton Áron- és Teleki Pál-emlékérmet. Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Jogi Karának dísztermében a díjátadó ünnepséget a 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról tartott – eredménytelen – népszavazás évfordulóján tartották meg. Idén Bethlen Gábor-díjban részesült Erdélyi Géza szlovákiai református püspök és Rózsás János író. Erdélyi Géza egyházi munkásságát és helytállását püspöktársa Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke méltatta. A második világháború után a kilenc éves szovjet hadifogságot túlélő, az idén elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin orosz író rabtársa, Rózsás János életútját Vasy Géza a Magyar Írószövetség elnöke ismertette. Márton Áron-emlékéremmel jutalmazták Bábel Balázs kalocsai érseket és Kiss Józsefet, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum nyugdíjas természetrajz tanárát, valamint Szente Imre Svédországban élő író, költő, műfordítót. Bábel Balázs laudációját Lezsák Sándor országgyűlési képviselő mondta. Tamási Áron-díjban Sipos Lajos irodalomtörténész részesült. Teleki Pál-érdemérem kitüntetést kaptak: Makovecz Imre építész, Papp Lajos szívgyógyász, Teleki Júlia délvidéki képviselő és író, Illyés Mária művészettörténész, az Alapítvány kurátora és Vekerdi László tudománytörténész, az Alapítvány alapító-kurátora. A Bethlen Gábor Alapítvány 1980-tól kezdte meg működését, 1985-ben ismerték el hivatalosan. Az első Bethlen-díjas 1986-ban Domokos Pál Péter népdalgyűjtő, néprajzkutató volt. A Márton Áron-díjat 1988-ban alapították, a Tamási Áron-díjat pedig két év múlva, 1990-ben hozták létre. A Teleki Pál-érdemérmet, az alapítvány „becsületrendjét” 2006-ban, a 2004. december 5-i népszavazásra reagálva. Tavaly nem tudták megtartani a díjátadó ünnepséget. /Kiosztották a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. = Erdely. ma, dec. 6./

Huszonöt éves a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége, az évfordulót ünnepelték november 21–23-a között, több mint százan jöttek el a TEKMEK otthonába, vagyis a szalvatoriánus rendházba. Megalakulásukkor sok fiatal a jövőjét kockáztatta, hiszen a templomba járásért akár ki is rúghatták volna őket az egyetemről. De ők hétről hétre eljöttek a közös beszélgetésekre, hittanórákra. A csoport pedig egyre gyarapodott, erősödött – idézte fel az indulást Király Árpád marosi főesperes, a TEKMEK-esek első lelki vezetője. Az eltelt évek alatt Böcskei László, P. Laus Nikola, Dumitresc Mihály, Barják László, P. Csergő Ervin minorita atya, Vodila Szilárd, György Zoltán, Andó Attila, Maties Marin lelkipásztor is foglalkozott a fiatalokkal, a jelenlegi lelkivezető pedig Szilvágyi Zsolt egyetemi lelkész. /Sipos Enikő: Jubileumi találkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 7./

Médiaszakos doktori hallgatók ötödik konferenciáját tartották december 6-án Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában. A rendezvényt Cseke Péter egyetemi tanár nyitotta meg, aki a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottságán belül létrehozandó Média- és kommunikáció szakosztály fontosságáról beszélt. Botházi Mária szerkesztő a májusi konferencián bemutatott dolgozatokat tartalmazó kiadványt, a ME.dok Könyvtár negyedik kötetét ismertette, Péter Árpád szerkesztő pedig az idei 3-as és 4-es számú ME.dok-ot mutatta be. E két lapszámban található Bodó Barnának a jelenkori erdélyi magyar sajtóról készített statisztikája és értelmezése is – mondta a fiatal doktorandus. Cseke Péter a Medea Egyesület érdemoklevelét adta át Péter Árpádnak, megköszönve ezzel a ME., dok legfrissebb számainak elkészítésében nyújtott segítségét, illetve Tárkányi Jánosnak, a didaktikai rádió- és televízió-stúdió beindítása érdekében tett fáradozásaiért. A konferencián jelen volt Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke is, aki kiemelte, hogy ő maga is sokat tanult az eddigi konferenciák előadásait összefoglaló kötetekből. /F. ZS. : Médiakonferencia ötödször. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Az erdélyi magyar médiáról az utóbbi időben egyre többen állítják azt, hogy nem működik megfelelően, részrehajló, és hogy nem képes ellátni a rá háruló feladatokat. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke kifejtette, az erdélyi magyar média ugyanolyan, mint az erdélyi magyar társadalom. Szerinte ma Erdélyben valamennyi társadalmi, politikai és gazdasági csoportnak megvan a maga médiája, mindenkinek lehetősége van arra, hogy elmondja a véleményét. Az erdélyi magyar médiában a sajtószabadság is úgy érvényesül, ahogyan annak érvényesülnie kell, mondta, mindenkinek lehetősége van elmondani a véleményét, az erdélyi magyar médiában ez maradéktalanul megtörténik. Rendkívül fontos kérdés lesz a jövőben az utánpótlás képzése és a fiatal újságírók megjelenése. Jelenleg a szerkesztőségekben az átlagéletkor rohamosan nő. Ezért fontos, hogy az újságíróképzés a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban is működik. Ambrus Attila úgy látja, hogy a fiatalok nem érdeklődnek az újságírás mint szakma iránt. Romániában az egyház és a katonaság után az újságíróknak van a legnagyobb bizalmi indexük, Ambrus reméli, hogy ez az erdélyi magyar társadalomban is így van. /Ferencz Zsolt: ”Az erdélyi magyar sajtó olyan, mint amilyen az erdélyi magyar társadalom. ” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

A Szent Miklós nevét viselő város, Gyergyószentmiklós névnapján a búcsús szentmisén útmutatóként kapta: szeretni kell az embertársakat, vigyázni kell a házasság szentségére. Az ezeréves egyházmegye jubileumi ünnepsége keretében tartott búcsús szentmisén Csató Béla csíkszentkirályi plébános prédikációja erősítette meg hitében a helyi közösséget, a környékről érkezett keresztaljákat. Az ünnepen nem hiányzott a képzőművészeti, kisállat- és marcipánkiállítás, a város jövőjét tervező megbeszélések, díjazások, koncertek, sportrendezvények, de még a káposztaléleves-főző verseny sem. Városfejlesztési konferenciát tartottak, bemutatták város fejlődését célzó elképzeléseket tartalmazó integrált városfejlesztési stratégiát. Talpalatnyi hely nem maradt szabadon a Pro Art Galériában a Világszép Gyilkos-tó – Mesevilág a havasok keblén című kötet fotókiállítással egybekötött bemutatóján. Dezső László gyergyószentmiklósi fotográfus műve iránt nagy volt az érdeklődés. Pro Urbe-díjat ajándékoztak post mortem dr. Marc Zsuzsanna doktornőnek, aki 27 évig orvosolta betegeit, szintén ezt a kitüntetést kapta post mortem Szilágyi András, aki nagyon sokat tett a városért. A díszpolgári címet idén Gyergyószentmiklós szülötte, Erőss Zsolt hegymászó kapta, aki már hosszú évek óta sorra hódítja meg a világ legmagasabb csúcsait. A kitüntetés mellett egy székely zászlót is kapott, hogy messze földön hírét vigye a székely népnek. /Balázs Katalin, Lázár Hajnal: Gyergyószentmiklósi Városnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

Vitatott módon jutott magyarországi támogatáshoz egy Markó Béláról készülő portréfilm. Ezt ugyanis a Nyugat 100. évfordulója alkalmából meghirdetett Országos Rádió és Televízió Testület /ORTT/-pályázat keretéből támogatták. A dokumentumfilm Markó Bélát, a költőt mutatja be. A produkciót várhatóan a Duna Tv tűzi majd műsorára, mondta a film producere, a Szentendrén élő Nagy Gábor. Az erdélyi macska című produkció azért került az érdeklődés középpontjába, mert magyarországi sajtóforrások szerint a film készítői politikai mérlegelés nyomán jutottak az ORTT támogatásához. A testületben működő döntési mechanizmusokról a Magyar Narancs hetilap közölt terjedelmes írást szeptemberben, példaként a Markó-film támogatásának a történetét említve. A cikkíró felidézte, hogy az ORTT élére márciusban került Majtényi László megválasztásakor azt ígérte, megszünteti a testület döntéshozatalának túlzott átpolitizáltságát. Ezért a Nyugat-pályázat bírálóbizottságának az élére is – a korábbi hagyományoktól eltérően – nem egy hozzá közel álló személyt nevezett ki, hanem a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetéből kért a témában jártas szakértőt. Így lett Angyalosi Gergely irodalomtörténész a bizottság elnöke. Angyalosi elmondta, a Markó-portré nyilvánvalóan ellenkezett a pályázat szellemiségével, de a meglehetősen pontatlan pályázati kiírás miatt nehéz lett volna kizárni. A közleményben ugyanis az állt: az ORTT „pályázati felhívást bocsátott ki a Nyugat megjelenésének 100. évfordulója alkalmából tévés portréműsorok készítésének támogatására. ” „Nem szerencsés pártpolitikai kötődésű személyeket támogatni – nyilatkozta Angyalosi – még akkor se, ha nekem magával Markóval nincs bajom. ” A bizottság többsége úgy vélte, Markó valamilyen módon kapcsolódik a Nyugat hagyományához. „Valamilyen módon persze nincs olyan író, aki ne kapcsolódna” – állapította meg Angyalosi. Mind a bírálóbizottság elnöke, mind Majtényi László ORTT-elnök a Markó-film támogatása ellen érvelt, a testületek mégis a film támogatásáról döntöttek. A filmben Markó Béla maga mond el részleteket Az erdélyi macska című esszékötetéből. Az erdélyi macska elkészítését hárommillió forinttal támogatta az ORTT testület. /Gazda Árpád: Markó és a Nyugat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./ Erdélyben is vitát váltott ki a költészet és a politika választási összekapcsolása. A Transindex portálon Selyem Zsuzsa kifogásolta, hogy négy nappal a választások előtt szerveztek Kolozsváron Markó Béla költői estet. A Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar irodalom előadótanára úgy vélte, az RMDSZ elnökével a választási kampány hajrájában a politikáról: oktatási reformról, felsőoktatásról, kultúrpolitikáról, annak modernizációjáról kellene beszélgetni. Az est szervezője, Orbán János Dénes válaszában arra utalt, hogy fontos a politikummal való együttműködés. „Ha nincs mozgás a fiatal irodalmi prérin, én vagyok a felelős, ha nincsenek kötetek, én vagyok a felelős. Ehhez pedig segítség kell” – tárta fel motivációit az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke. /Vers és politika. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

A tizenhatodik alkalommal Csíkszeredában kiosztott Julianus-díjak idei kitüntetettjei: Lohinszky Loránd színművész, Vekerdi József nyelvész, Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes, Muzsnay Árpád újságíró, Raffay Ernő történész és Koltay Gábor filmrendező voltak. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd megtartotta A haza lelked része című előadását, amelyben a múlt megismerésének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: „Európa nyugati felén, az Európai Unió tagállamaiban 18 területi és 27 személyi autonómia szolgálja az itt élő etnikai kisebbségek boldogulását”, ezzel szemben „a magyarság ősi telephelyének számító, nyolc részre szabdalt, ezeréves államisággal rendelkező történelmi Magyarország területén viszont egyetlen egy autonómiaforma sem létezik a magyar etnikum védelmére”. Erdély történelme megannyi település külön-külön történelme is egyben – mutatott rá a Julianus Alapítvány elnöke –, ennek ismerete tesz bennünket tudatos magyarrá, ezt a tudást hívják magyarságtudatnak, amely kiinduló pontja lehet az összmagyar múlt megismerésének. Lohinszky Lóránd marosvásárhelyi színművész, színiakadémiai tanár 60 éves színészi és 55 éves pedagógusi pályáját állította a magyar nyelv szolgálatába. Egykori tanítványa, Csíki Csengele színművész olvasta fel Sütő András Lohinszkyról írt elismerő sorait. Vekerdi József nyelvész, az Országos Széchényi Könyvtár hajdani munkatársa nem vehetett részt a díjátadó ünnepségen. Kozma Mária írónő személyes indíttatású laudációjában emlékeztetett arra, hogy számos erdélyi értelmiségi Jóska bácsija hosszú éveken át juttatott Erdélybe hátizsákos diákok révén könyveket, folyóiratokat. – Nekünk, erdélyi magyaroknak Vekerdi József a megtestesült könyvadományozó – hangsúlyozta Kozma Mária. Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes, zenepedagógus és népzenekutató a hetvenes évek végétől 119-szer járt Erdélyben, és mostani útjával együtt 91-szer fordult meg Moldvában – derült ki Harai Pál szászmedgyesi esperes-plébános laudációjából. A kitüntetett szerint Moldvában kapta élete eddigi legnagyobb dicséretét, elismerését, mikor adatközlői megállapították, hogy egyre szebben beszél magyarul. Ferenczes István költő, újságíró hajdani szatmárnémeti kollégája, Muzsnay Árpád életútját méltatta beszédében kiemelve, hogy a díjazott abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy irodalmi és történelmi emlékhelyekben gazdag vidéken fejtheti ki áldásos tevékenységét. Elkötelezett orvoshoz – olyanhoz, aki feltárja a bajt és gyógymódot is javasol – hasonlította Sylvester Lajos háromszéki publicista Raffay Ernő történész munkásságát. Trianon Magyarországon és az utódállamokban. „Raffay Ernő műveivel, magatartásával és egész lényével ezzel szegült szembe, munkásságát ennek a feltárásának szolgálatába állította, a XX. század igaz történetének megírását és propagálását tűzte ki célul” – hangsúlyozta. Raffay Ernő megköszönve a díjat elmondta, hogy ez az első kitüntetés, amivel munkásságát elismerik. Koltay Gábor filmrendező érdemeiről Boros Károly főesperes szólt, kiemelve a csíksomylói nyeregben színre vitt nagyszabású produkcióit. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Koltay munkássága elősegíti a múlt megismerését. /Sarány István: Julianus-díjak tizenhatodszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

A népi kultúra átörökítése volt a célja a december 6-án megrendezett Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozónak. A Nagyvárad hivatásos táncegyüttes interaktív táncos mesejátékot mutatott be a gyermeknek. Az Ördögtérgye Egyesület és Néptáncegyüttes szervezésében megrendezett találkozón öt Kolozs megyei település adatközlő táncosai léptek. Az Ördögtérgye együttes 1999-ben alakult diákokból. Az idős táncosok a Mezőségről és Kalotaszegről jöttek. A szervező Ördögtérgye együttes mellett színpadra lépett a Szarkaláb, a Zurboló és a Kaláka együttes. /Jakab Judit: Ötéves a Kolozsvári Néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

A parlament új tagjai között találni olyanokat, akik 1990. óta képviselők vagy szenátorok. A legtöbben RMDSZ-es törvényhozók. Hat RMDSZ-es törvényhozó – három szenátor, illetve képviselő – a hatodik mandátumát kezdi meg a december közepén összeülő új parlamentben. A „csapat” legfiatalabb tagja Varga Attila jogász, akit mindössze 27 évesen választottak meg először. Részt vett az első házszabály kidolgozásában, utóbbi négy parlamenti mandátuma alatt pedig 17 törvénytervezetet dolgozott ki, köztük az állami magyar egyetem visszaállításáról szólót, amelyet a parlament kétévi vita után elutasított; ötvenhárom alkalommal szólalt fel a plénumban. Márton Árpád bizonyult a legaktívabbnak, összesen 720 alkalommal kért szót. 2005-től az RMDSZ alsóházi frakciójának az elnöke, korábban alelnöke volt. Közel ötven törvénykezdeményezés fűződik a nevéhez. Ő felelt a még el nem fogadott kisebbségi törvényért, valamint az utóbbi két ciklusban a választási rendszerrel kapcsolatos kérdésekért. Kerekes Károlyt a szociális kérdések felelőseként tartják számon. Ő az egyik legaktívabb törvényhozó, nemcsak az RMDSZ-ben. 1992 óta 84 tervezetet nyújtott be. Ezenkívül Kerekes Károly az interpellációk bajnoka: összesen 160 ügyben intézett kérdést különböző intézmények képviselőihez az erre kijelölt időben, 215-ször kért szót a plénumban és negyven politikai nyilatkozatot olvasott fel. A szenátorok között Frunda György az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagjaként több mint egy évtizede ingázik Bukarest és Strasbourg között. A most záruló ciklusban a mérlege: 159 felszólalás, kilenc politikai nyilatkozat és 17 törvényjavaslat. Összesen közel 300 alkalommal kért szót a szenátus plénumában. Markó Béla szintén a 2004– 2008-as ciklusban volt a legtevékenyebb, noha ebben az időszakban két és fél éven át kormányfő-helyettes is volt. 1993-tól az RMDSZ elnöke, a szenátusban 1992. óta a külpolitikai bizottság tagja. Verestóy Attila közel másfél évtizede a magyar szenátorok csoportjának vezetője. Előbb a nemzetbiztonsági, majd a titkosszolgálatot felügyelő bizottság tagja. Összesen 200-szor szólalt fel a plénumban, 14 törvénykezdeményezést jegyzett. Egy jelenlegi és egy volt pártelnök jutott még be a törvényhozásba hatodik alkalommal: a leköszönő kormányfő, Calin Popescu-Tariceanu liberális pártelnök, illetve Adrian Nastase ex-miniszterelnök, aki 2001–2005. között a Szociáldemokrata Pártot vezette. /Húsz évig tartó megbízatás. Több képviselő és szenátor hatodik mandátumát kezdi. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Tizenhat évnyi működése során a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó több mint félezer kötetet jelentetett meg, többségében hiánypótló kiadványokat. Déván a Vox Libri könyvszalonban a Mentor két legújabb kiadványát mutatták be. Bogdán László, a Mentornál megjelentetett köteteinek számát illetően már a tucatnyihoz közelít. Legfrissebb regénye azonban, a Kirekesztettek című trilógia első kötete, a Tatjana mérföldkövet jelent irodalmi munkásságában. Bogdán László rendkívül termékeny és gazdag fantáziával megáldott író. Regényeiért Márai Sándor díjat kapott, a Hutera Béla utolsó utazása című kötetével pedig a békéscsabai Bárka folyóirat Nívó díját nyerte el, és szintén ezért a kötetért kapta 2007-ben az Erdélyi Magyar írók Ligájának díját. Bogdán László Tatjana című regényében azt próbálta meg kideríteni, hogy hol is van a szabadság határa. A másik bemutatott Mentor-kötetben Magyar Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia néprajzkutató osztályának a munkatársa a legvalóságosabb világot tárja elénk a farkaspataki Gyugyu bácsi történetei kapcsán. Magyar Zoltán mondakutatóként feltérképezte, melyek azok a tájegységek Erdélyben, ahol még élnek olyan emberek, akik utolsó mohikánként elmondhatják az illető vidék mese- és mondavilágát, történetét. Magyar Zoltánnak eddig négy kötete jelent meg a Mentor Kiadónál. Ez utóbbi Tamkó Fülöp Gyugyu gyímesfelsőloki csángó ember történeteit tartalmazza. -A könyvkiadás legnehezebb része: nem tudták elérni, hogy minden térségben, minden réteghez eljuttassák könyveinket. Most próbálkoznak a Könyvkeresővel, amit egy napilapba betesznek, hátha az emberek tudomásul veszik, hogy kiváló erdélyi kiadók, kiváló könyveket jelentetnek meg. Manapság a könyvek három, négy-ötszáz, legtöbb ezer példányban jelennek meg és ilyen példányszám mellett, ha nem lenne támogatás, olyan eladási árat kellene megszabniuk, amit nem lehetne megfizetni. Nem sikerült betörniük a magyarországi könyvpiacra, az erdélyi kiadók kimondott ellenállást tapasztalnak a magyarországi könyvpiacot uraló cégek részéről. Nem mérték fel, hogy amit Erdélyben csinálnak, az része az összmagyar kultúrának és ha ezeket a témákat nem dolgozzák fel, nem adják ki, félő, hogy eltűnnek a történelem süllyesztőjében. Az Erdélyi testamentumok sorozat például nem hiányozhatna egyetlen valamire való magyar könyvtárból sem. Tavaly 239 magyar könyvtárnak küldték el az ajánlatukat, abból összesen négy válaszolt és mindössze 6 darab könyvet vásároltak meg. Megpróbáltak a kilencvenes évek derekán néhány fordítással betörni a nagy román könyvpiacra is. Egyetlen igazi siker a Wass Albert Funtinelli boszorkánya volt, melynek fordítását a román nacionalisták pro- és kontra kritikájukkal annyit reklámozták, hogy az ezer példány elkelt. Azonban tudomásul kell venni, hogy a román piac előítélettel van minden magyar eredetű kiadvánnyal szemben. /Gáspár-Barra Réka: Gyugyu bácsi az üvegfalon innen. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

December végéig jogilag is bejegyeztetik a Kolozsvár Metropolisövezet Fejlesztési Egyesületet. A tervezet már elfogadott tizennégy község elöljáróit meghívják arra a kolozsvári tanácskozásra, amelynek célja a további tennivalók egyeztetése. Kolozs megye fejlesztési terve szerint Kolozsvár metropolisövezetté, nagyvárosi zónává alakul át. Az eredeti elképzelés szerint a kincses város közvetlen szomszédságában levő községek csatlakoztak volna ehhez, de mivel a kör bővült, tizenkilenc helység alkotná a leendő metropolist. Kolozsvár mellett Apahida, Erdőfelek, Csürülye, Szászfenes, Gyalu, Kisbács, Kajántó, Egeres, Magyargorbó, Magyarszentpál, Kolozsborsa, Bonchida, Nemeszsuk, Kolozs, Ajtony, Magyarkályán, Tordatúr, Járabánya és Tordaszentlászló 3750 négyzetkilométeren elterjedő övezetet alkotna, amelynek lakossága 400 ezer fő lenne. Az övezet létrehozását az teszi indokolttá, hogy ilyen módon a metropolis könnyebben hozzájuthatna a 2007–2013-as időszak európai uniós költségvetésből lehívható fejlesztési forrásokhoz, ráadásul ez vonzaná a nagy beruházókat is. A metropolisövezet létrehozása nyomán a Kolozsvár körüli 30 kilométeres körzetben lehetne újabb földterületekkel számolni. /Benkő Levente: Mamutváros születik. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

Az erdélyi városokban már most megteltek a hajléktalanszállók. Sepsiszentgyörgyön az önkormányzat új menhelyet épít, Szatmárnémetiben a meglévőt bővítették ki. A menhelyeken az italozás jelenti a legnagyobb gondot. A marosvásárhelyi éjszakai menhelyen mintegy nyolcvanan leltek többé-kevésbé ideiglenes szálláshelyre. A városháza szociális osztálya felvette a kapcsolatot a Bonus Pastor Alapítvánnyal, amely a Református Mentőmisszióval karöltve az önként jelentkező szenvedélybetegeknek nyújt segítséget. Marosvásárhelyen mintegy félszáz személy tengeti életét a szabad ég alatt, és nem akarnak a menhelyre menni. Őket időnként összeszedi a közösségi rendőrség, de az első éjszaka után otthagyják a menhelyet. A szállás mellett Sepsiszentgyörgyön a hajléktalanoknak meleg ételre is van kilátásuk, a Máltai Szeretetszolgálat hetente háromszor szendviccsel és forró teával kínálja meg őket. Szatmárnémetiben két éjszakai menhely is működik, az elsőt tíz éve létesítette a Hans Lindner Alapítvány, majd átadta az önkormányzatnak. Nagyváradon idén a tavalyinál kétszer több hajléktalannak biztosítanak menedéket. /Hajléktalanok: szállás csak éjszakára. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

Kányádi Sándor költő, Ádám Ottó rendező és Kaján Tibor grafikus kapták idén a Táncsics Mihály-életműdíjat, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Lamperth Mónika, a Táncsics Alapítvány kuratóriumának elnöke adott át a díjazottaknak december 7-én, vasárnap Budapesten. /Kányádi Sándor Táncsics- életműdíjas. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

December 7-én, vasárnap délelőtt ünnepi megemlékező istentiszteletre gyülekeztek a mihályfalviak a helyi református templomba, hogy emlékezzenek az 1956-os forradalom forgatagában mártírhalált halt érmelléki lelkészre, Sass Kálmánra. Az 1904-ben Gálospetriben született lelkipásztort már 1956 előtt többször letartóztatták, meghurcolták, lázítással, nacionalizmussal, sovinizmussal vádolva. Még a háború előtt több lelkésztársával együtt kiutasították az országból. Egy ideig ekkor a Budapest-fasori Egyházközségben szolgált. 1936-ban került Mihályfalvára, de innen is többször elhurcolták. Egyik alkalommal Maléter Pál, a Nagy Imre-kormány honvédelmi minisztere is írt érdekében Bukarestbe, szabadulását elősegítve. A második világháború idején ugyanis a mihályfalvi lelkészlak pincéjében hónapokig rejtegették Malétert mint egy partizánakció túlélőjét. Tőkés László püspök 1991-ben tette le ennek az emlékezésnek az alapkövét arról a szószékről, ahonnan hajdan nagy elődje, Sass Kálmán is szolgálta gyülekezetét. Ekkor hangzott el először a mártír lelkész neve az 1989-es változás utáni időkben. Tőkés László emlékezett a mai napig nem rehabilitált lelkésztársára. A püspök elmondta, hogy Románia az egyetlen kelet-európai ország, ahol még nem született erre vonatkozó törvény, és ’56 mártírjait még mindig hazaárulóként tartják nyilván. Ezután Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi történész méltatta a „mihályfalvi csoport” jelentőségét, valamint Erdély ’56-os véráldozatát a magyar nemzet szellemiségének történelmi oltárán. Az emlékezés az emléktáblánál folytatódott. A templom falán elhelyezett emléktáblát politikai és civil szervezetek, intézmények, barátok, rokonok koszorúzták meg. A kegyelet virágait a templomkertben elhelyezett „56-os emlékmű talapzatára is letették, valamint Veronika diakonissza emléktábláját is megkoszorúzták a diakóniai központ falán, aki egyedüli nő volt a meghurcolt, elítélt csoportban, és akit öt év börtönbüntetésre ítéltek. Kéri Gáspár székelyhídi fogorvosnak köszönhetően Gálospetriben Sass Kálmán-emlékszoba van. /Sütő Éva: Ötven éve végezték ki Sass Kálmán lelkipásztort. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 9./ 1958. dec. 2-án végezték ki Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt. Az érmihályfalvi perben 31 életfogytiglani ítéletet mondtak ki. /Hitének, magyarságának mártírja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), 2002. okt. 29./

A legrangosabb magyar állatorvosi díjat, a dr. Hutyra Ferenc Emlékérmet vehette át november 20-án Kecskeméten dr. Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság igazgató főállatorvosa. Eddig csak öt magyarországi akadémikus állatorvos professzor kapta meg. Egyetlen kivétel volt, 2006-ban dr. Wilhelm Dieckmann német professzornak adományozták. November 25–27-e között Visegrádon tizennégy ország 320 delegátusa jelenlétében zajlott a Kárpátok-Eurorégió Élelmiszerlánc Konferencia. A rendezvényen nemcsak a hatóságok, de a termelők, feldolgozók, forgalmazók, tudományos szakemberek, jogászok és nem utolsósorban fogyasztók vettek részt. Először sikerült az élelmiszerlánc minden egyes résztvevőjét egy asztalhoz ültetni. Az új szemlélet szerint együtt kell kidolgozni egy olyan stratégiát, amely mind a termelőt, mind pedig a feldolgozót segíti, hogy a piacra megfelelő, biztonságos élelmiszert tudjon előállítani. . /Ferencz Csaba: Nemzetközi elismerés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./

Erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki kézművesektől, hagyományőrzőktől hangos az adventi hétvégeken Budapest. A XII. alkalommal megrendezett Budavári Mézesnapokon nemcsak a „méhészet gyümölcseivel” találkozhatott az ember, hanem a Kárpát-medencei ünnepi, karácsonyi népszokások is megelevenedtek. A Magyar Kultúra Alapítvány székháza megtelt moldvai csángó népzenével, a szilágysomlyóiak a szállást kereső szent család történetét és a kisded születését bemutató betlehemet játszották, lucáztak a felvidékiek, a székelyudvarhelyiek pedig táncban elevenítették fel az adventi szokásokat. A székházban Kárpát-medencei karácsonyesti „terülj asztalkám¨ is volt. A hatalmas aulában Kovács Pali Ferenc a jeles népi bútorfestő piros, fehér és kék színben pompázó, kalotaszegi motívumokkal díszített kis ládáival, dobozaival jelent meg. A mákófalvi mester már 25 éve készíti egyedi darabjait. /Kánya Gyöngyvér: Adventi mézesnapok Budán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Naponta frissülő, a Partium kulturális életével foglalkozó portál indult a varad.ro címen, ahol korábban a Várad című folyóirat tartalma volt elérhető. A havilap anyagait ezután a varadlap.ro weboldalon olvashatják. Szűcs László maradt az új portál és a havilap főszerkesztője is. Némi átfedésekkel ugyan, de két egymással párhuzamosan működő csapat készíti a folyóiratot, és frissíti az új portált, ugyanis az irodalommal, művészettel, társadalommal és tudománnyal foglalkozó havilap néhány munkatársa más újságírókkal és a váradi színháznál dramaturgként dolgozó fiatalokkal együttműködve teszi naprakésszé az új kulturális weboldalt. „A tervezett tíz rovat között vannak már aktívan működő rovataink, és vannak még fejlesztés alatt lévők is. Néhány anyag esetében már megvan a lehetőség a hozzászólásra, ugyanakkor egyfajta fórum létrehozásán is dolgozunk” – mondta el Szűcs László. /Boncidai Éva: Kultúra kattintásra. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

December elején a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár kisgalériájában valóságos enyedi hangulatot varázsolt a 123 vers Nagyenyedről című nemrég Kolozsvárt megjelent versgyűjtemény és Holányi Julianna Városképek címet viselő festmény és grafika kiállítása. A rendezvényen a Nagyenyeden és Erdély-szerte jól ismert újvidéki Toldi Éva írónő hangsúlyozta: a Peremartonban élő festőművésznő, a versantológia illusztrátora és Rácz Levente, a kötet szerkesztője, ugyanannak az ősi erdélyi városnak a szülöttei és a híres Bethlen Kollégium egykori tanítványai. A sokat szenvedett városhoz való kötődésük tanúbizonyságai a kiállított, enyedi ihletettségű képek és a sok szeretettel szerkesztett verseskönyv. Mindkettejük célja felidézni, megőrizni mindent, ami tanúságtétel lehet a majdani korok embere számára is. Rácz Levente beszélt a város és kollégiuma fényes múltjáról, többszöri pusztulásáról és jelenéről is. /Józsa Miklós: Enyedi könyv Veszprémben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Lakatos Mihály íróval, aki az 1990-ben színre lépő Serény Múmia fiatal erdélyi írócsoportosulás alapító tagjai közé tartozott, Orbán János Dénes költő beszélgetett december 8-án Kolozsváron a Bulgakov kávéházban az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy és az Erdélyi Magyar Írók Ligája által hagyományosan megrendezett évzáró irodalmi fesztivál első estjén. A székelyudvarhelyi születésű, jelenleg Magyarországon élő Lakatos Mihálynak eddig négy kötete jelent meg, két novelláskötete mellett kipróbálta magát a gyermekirodalomban, és könyv formájában lehet kézbe venni drámáit is. Lakatos jelenleg Magyarországon határon túli magyar kulturális ügyekkel foglalkozó főtanácsosként dolgozik az Oktatási- és Kulturális Minisztériumban, ahol többek között a határon túli magyar könyvkiadásért is felelős. /R. Kiss Kornélia: Vidám irodalmi est a Bulgakovban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

December 10-én jelentené be Traian Basescu államfő, hogy kit jelöl miniszterelnöknek, ezért azt szeretné, ha a pártok között addig az időpontig létrejönne a koalíciós megállapodás. Ez az időpont azért is fontos, mivel december 11-én uniós csúcstalálkozó lesz Brüsszelben, így Basescu és Tariceanu kormányfő is hivatalos az eseményre. /Cotroceni: Basescu sürgette a kormányalakítást. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

„Nem vagyunk hajlandók a hátsó ajtón belépni a kormányba” – fogalmazott Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, a Szövetségi Állandó Tanács tagja. Kelemen Hunor szerint sem merülhet fel az, hogy az RMDSZ a PD-L-nek járó posztokra alapozva kerüljön be a kormányba. Kelemen a PD-L-nek alapvető érdekének mondta az RMDSZ-szel való közös kormányzást. „Csak a hatalom megszerzéséért nem fog kormányra lépni az RMDSZ, és csakis egy következetes politikai partnerrel hajlandó koalíciót alkotni – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök a PSD vezetőinek kijelentésére. „A Szociáldemokrata Párt (PSD) megpróbálja betölteni azt a helyet, amelyet a Nagy-Románia Párt (PRM) szabadon hagyott” – vélekedett Adrian Ursu politikai elemző, a Cotidianul napilap főszerkesztője. /Cseke Péter Tamás, Mihály László, Salamon Márton László „Nem a hátsó ajtón lépünk be” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Románia rendszerváltás utáni történetében egyetlen párt sem alkotott többséget a parlamentben, és egyetlen alakulatot, a mostani Szociáldemokrata Pártot leszámítva valamennyi formáció koalícióban vezette az országot. Románia a rendszerváltás utáni időszakot nagykoalícióval kezdte. Az első, úgynevezett átmeneti kabinet, amelyet Petre Roman vezetett, négy miniszterelnök-helyettesből, 28 miniszterből és tíz miniszteri rangú államtitkárból tevődött össze. Tagjait a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN), illetve annak elnöke, Ion Iliescu nevezte ki törvényerejű rendelettel. A tárcavezetők között volt Victor Atanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornok is, akiket idén ítélt el a bíróság jogerősen a forradalom idején elkövetett tetteik miatt. Az első rendszerváltás utáni kormánynak egyetlen magyar tagja volt, Horvát Andor, Andrei Plesu művelődési miniszter helyettes államtitkára. Az első Roman-kormány idején következett be az első bányászjárás is. Ion Iliescu kérésére a vájárok 1990. január 28–29-én rohamozták meg és dúlták fel a fővárost, valamint a FSN választási szereplése ellen tüntető ellenzéki pártok székházait. Alig egy évvel később a második Roman-kormánynak szintén bányászjárás vetett véget. Helyét Theodor Stolojan foglalta el a miniszterelnöki székben 1991. október elsején. Nicolae Vacaroiu volt az első miniszterelnök, aki a forradalom után letöltötte mandátumát, annak ellenére, hogy alakulata nem rendelkezett többséggel a parlamentben. Az 1992. november 19-én hivatalba lépett Vacaroiu a frissen alakult Nagy-Románia Párt (PRM) támogatásával kormányzott; a két alakulat együttműködését jelezte a „vörös négyszög” kifejezés. A Vacaroiu-kormányt a legtöbben populistának tartják: elutasította a privatizációt és elodázta a gazdaság átszervezését. Az átmenet csupán az 1996-os választások után kezdődött el, a demokratikus ellenzék győzelme nyomán. A Demokratikus Konvenció első miniszterelnöke, Victor Ciorbea azonban túlságosan merésznek bizonyult: egyrészt a reformokat illetőn, másrészt az etnikumközi kapcsolatok terén. Az RMDSZ-t is magába foglaló koalíción belüli nézetkülönbségek ellenére Ciorbea jelentősen bővítette a nyelvhasználati jogokat – igaz, sürgősségi rendeletét utólag visszavonták. Emil Constantinescu államfő Ciorbea menesztésével próbálta ellensúlyozni a kormány népszerűtlen intézkedéseit. Az első konvenciós kabinetben Birtalan Ákos vezette a turisztikai tárcát, Tokay György pedig kisebbségi kérdésekért felelős tárca nélküli miniszter volt. Constantinescu 1998. áprilisában Radu Vasilét nevezte ki a kormányfői posztra. A következő másfél évben egymást követték a botrányok. 1999 decemberében az államfő Vasilét is eltávolította, helyére Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank kormányzója került. Isarescu megvalósítása az ország rövid- és középtávú fejlesztési terve és több évi recesszió után az első pozitív gazdasági növekedés. A 2000-es választások egyben Ion Iliescu és baloldali pártja visszatérését jelentették. Utóbbi nem nyert ugyan többséget a törvényhozásban, azonban az RMDSZ külső támogatásával kényelmesen kormányzott 2004-ig. Az időszakosan megújított együttműködési megállapodásoknak köszönhetően ez a periódus hozott a legtöbb eredményt a kisebbségi jogok és az etnikumok közötti viszony javulása tekintetében. Négyévi nyugodt kormányzás után az időközben Szociáldemokrata Párttá alakult PDSR megnyerte ugyan a 2004-es választásokat, azonban államfőjelöltje, Adrian Nastase alulmaradt Traian Basescuval szemben az elnöki tisztségért folyó versenyben. A második forduló után Basescu a liberálisok és a demokraták szövetségének oldalára állította az RMDSZ-t és a PSD-vel közös listán indult humanistákat (PUR), mai konzervatívokat. Az előrehozott választásokat erőltető elnök csupán azt érte el, hogy Calin Popescu-Tariceanu liberális párti elnök és kormányfő menesztette a demokrata minisztereket. Azóta kisebbségben kormányoz az RMDSZ-szel és a PSD parlamenti támogatásával. /Szőcs Levente: Román koalíciós hagyományok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Jelentős mértékben csökkenti tevékenységének ütemét az észak-erdélyi autópálya építője, mivel az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság (CNDANR) 27 millió euróval tartozik a Bechtelnek – jelentette be az autópálya-építési munkálatok projektigazgatója. Michael Mix, hozzátette, a döntés mintegy 2300 alkalmazottat érint. A Bechtel már a szakszervezeteket is értesítette az esetleges csoportos elbocsátások lehetőségéről. Mint ismeretes, a Brassó és Bors közötti autópálya építési munkálatai még 2004-ben kezdődtek, az akkori kormány 2,2 milliárd eurós szerződést írt alá az amerikai Bechtel építőcéggel. A munkálatok 2005 közepén leálltak, mivel az új kabinet felülvizsgálta az elődje által megkötött szerződést, így a leállás miatt az eredetileg 2012-re kitűzött átadási határidőt egy évvel meghosszabbították. Idén augusztusig a Bechtel öt kilométernyi sztrádát aszfaltozott le Kolozsvár közelében, a Gyalu és Aranyosgyéres közötti szakaszon. /Balogh Levente: Befagyasztják az autópályaépítést. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

Megcáfolták a magyarországi illetékesek a román állategészségügyi hatóságoknak azt az állítását, miszerint Romániába nem érkezett dioxinnal szennyezett sertéshús. Süth Miklós országos főállatorvos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) illetékes szakállamtitkára szerint Magyarországra is érkezett szennyezett hús Lengyelországból, az összesen 70 tonna áru jelentős többségét azonban továbbszállították Romániába. /Szennyezett sertés érkezett Romániába. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./