Tőkés László EP-képviselő A kiújuló romániai magyarellenes tárgyában felszólalt az EP-ben. Az őszi parlamenti választások és a kormány megalakulása felállása nyomán Romániában – Szlovákiához hasonlóan – a politikai életbe újból visszatért a magyarellenesség, hangsúlyozta. Az erdélyi magyar egyházak által szervezett, 2009. február 9-i, sepsiszentgyörgyi tüntetés ez ellen emelte fel a szavát. Tíz pontos petíciójukban ezrek követelték – egyebek mellett – a székelyföldi etnikai arányok mesterséges megváltoztatására irányuló román betelepítések leállítását. Traian Basescu elnök viszont – abszurd módon – a székely magyarokat vádolta meg románellenes „etnikai tisztogatással”. Ugyanakkor a kolozsvári helyi választás alkalmával terjesztett „demokrata” röpcédulákon ugyanezzel a rágalommal uszítottak a magyar polgármesterjelöltek ellen. „Felhívom az Európai Parlament figyelmét, hogy Romániában – burkolt módszerekkel – tovább tart Erdély elrománosítása, etnikai arányainak a megváltoztatása. Hans-Gert Pöttering elnök úrnak ugyanakkor – a tüntetők kérésére – eljuttatom a székely közösség petícióját, melyet az idézett röpcédulával együtt ezennel mellékelek” – mondta Tőkés László, február 18-án. /Tőkés László a sepsiszentgyörgyi petíció tartalmát ismertette az EP-vel. = Erdely. ma, febr. 19./

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke hangsúlyozta: „Egymásra vagyunk utalva. Erre rájött Markó Béla és Tőkés László is. ” Tőkés László nyilatkozata szerint a megegyezést segítette, hogy „az RMDSZ kiszorult a kormányból”. Borbély László vallja: „nem azért ajánlottuk fel, hogy első legyen a listán, mert ellenzékben vagyunk. ” Borbély László úgy látja, az MPP elveszítette a hitelét az agresszív, visszautasító magatartásával. Az SZKT-n ugyan nem esett szó erről, de az RMDSZ-ben a vezetőségcserére irányuló bizonyos mozgások, forrongások vannak, jegyezte meg Simon Judit újságíró. Borbély szerint a vezetőségnek a jövőben jobban be kell vonni a munkába a területi szervezetek elnökeit. Nem megoldás, „hogy mondjon le Markó Béla, és jöjjön más a helyére. Vitázni lehet és kell, elemezni, mi történt az elmúlt időszakban. Erre valók a találkozók. ” Borbély szerint a megoldás: jobbítani kell a vezetési munkát. A lap munkatársa szerint egyesek szeretnék Borbély Lászlót látni szövetségi elnöknek. „Nem aktuális most erről tárgyalni. 2011-ig tart Markó Béla mandátuma, előtte le kell ülni megbeszélni, hogy hogyan tovább” – reagált erre Borbély. Simon Judit szerint mintha az RMDSZ jobbra tolódott volna. Borbély nem úgy fogalmazna, hogy jobbra tolódott, inkább valamelyest radikalizálódott. „Romániában mindenkinek meg kell értenie: az RMDSZ méltón képviselte a magyarságot, jó irányba befolyásoltuk a magyar közösséget, 1990 óta meg tudjuk tartani azt az egyensúlyt, amit a Kárpát-medencében sehol máshol nem tudtak a magyar szervezetek. ” /Simon Judit: Borbély László, képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke: Veszélyben kicsit radikalizálódunk. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 19./

Többek között az erdélyi magyar alternatívaépítés kudarcával magyarázza Tőkés László az európai parlamenti választásokról az RMDSZ-szel kötött megállapodás szükségességét. „Az utóbbi évek nagy tanulsága, hogy az autonómia ügyét nem lehet külön-külön hatékonyan képviselni. Másrészt a romániai magyar politikai életben visszaállni látszik az egypártrendszer, kudarcot vallott az alternatívaépítés” – indokolta a református püspök azt, hogy az általa vezetett nemzeti tanács közös listán szerepel az RMDSZ-szel a júniusi EP-választáson. Tőkés elmondta, azért kényszerült megegyezésre Markó Béláékkal, mert politikai játéklehetőséget kívánt biztosítani az RMDSZ-en kívüli nemzeti erőknek, köztük elsősorban a Magyar Polgári Pártnak, amely megkaphatja a befutónak valószínűsített negyedik helyet a nemzeti jelöltlistán. Tőkés László szerint nem elég állandóan a pálya széléről kiabálni és szidni az RMDSZ-t, hanem a politikai játéktérre kell juttatni a szövetségen kívüli magyar erőket. „Mivel erre senki másnak nem volt lehetősége és esélye, nekem kellett vállalnom ennek az ódiumát. A legutolsósorban tettem mindezt azért, mert nekem listavezetői helyet ajánlottak fel, hiszen 2007-ben hasonló helyzetben, amikor volt más lehetőség, nem álltam rá az alkura. Azokért vállaltam ennek a lépésnek a felelősségét, akik most a legvehemensebben ellenzik ezt a megoldást. De ha valaki jobbat tud mondani, akkor szívesen elfogadom. Nyilvánvaló volt számomra, hogy az RMDSZ senki mással nem egyezik meg” – szögezte le az EMNT elnöke, utalva Szász Jenő MPP-elnök nyilatkozatára, miszerint alakulata pártlistának tartja, és nem támogatja az RMDSZ és az EMNT választási listáját. Tőkés hozzátette. A Magyar Polgári Párt nem tudta megteremteni az alternatívát Erdélyben. „Véleményem alapvetően nem változott az RMDSZ politikájáról, viszont látom a politikai nyitás lehetőségét, és ha az RMDSZ alternatívájának nem sikerül talpra állnia, akkor más utat kell keresnünk nemzetstratégiai céljaink eléréséhez” – magyarázta a püspök. Tőkés András, az MPP alelnöke Szász Jenő magánvéleményének tekinti az MPP-elnök nyilatkozatát, miszerint pártlistának tekinti, és nem támogatja az RMDSZ és az EMNT megállapodását. „Nem érzelmi, RMDSZ-ellenességen alapuló, hanem racionális döntést kell hozni, márpedig Szász Jenő mostani állásfoglalása irracionális, hiszen a tavalyi parlamenti választások előtt elfogadta volna a belső koalíciót az RMDSZ-listán. Nem vállalom magamra eme érzelmi kitöréses döntés ódiumát” – szögezte le. /Rostás Szabolcs: Tőkés László: megbukott az erdélyi alternatíva. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Az eltávolítással fenyegetett helyi magyar intézményvezetők közül a megyei egészségügyi hatóságok igazgatói már kézhez kapták a menesztésükről szóló értesítést. A menesztettek között van Tar Gyöngyi Hargita, Deme Judit Kovászna, valamint Ritli László Bihar megyei egészségügyi igazgató. Mindhárman annak a kormányrendeletnek estek áldozatul, amely szerint az egészségügyi hatóságokat igazgatóságokká nevezték át, így új intézmények jönnek létre, melyek vezetői tisztségeit versenyvizsgával lehet majd betölteni. Deme Judit, a Kovászna Megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója optimista: rábízták az intézmény ideiglenes vezetését, azt is jelentheti, hogy megtartják tisztségében. Ritli Lászlót értesítették, hogy elmozdítják beosztásából. Ideiglenes igazgatóként azonban nem őt nevezték ki. /Lehulltak az első fejek. Menesztette a Boc-kormány a megyei egészségügyi hatóságok igazgatóit. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Kolozsvárra érkezett február 17-én az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezésében Erdélyt körbejáró mesejáték turné. A délvidéki Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház által előadott mesejáték Wass Albert Erdők könyve című írása alapján készült. A vándorló mesejáték a napokban Székelyföldet is bejárja, majd folytatja Kárpát-medence körüli barangolását. /Braica Tünde: Erdők meséje – mesejáték turné. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

A Magyar Polgári Párt (MPP) közleményében felhívta Traian Basescu államfő figyelmét, hogy a területi autonómia fogalma nem mond ellent Románia alkotmányba foglalt területi egységének és oszthatatlanságának- Az MPP szerint az alkotmányban megfogalmazott nemzetállam fogalma meghaladott, figyelmen kívül hagyja, hogy Románia nem egynemzetiségű, hanem többnemzetiségű állam. Az MPP Románia területi-közigazgatási átszervezését a következő régiók létrehozása által javasolja: Észak-Moldva-Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium (Körös-vidék), Észak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Székelyföld és Bukarest. /MPP-s visszavágás Basescunak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

A magyar intézményvezetők leváltása elleni tiltakozásként szervezett sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen elfogadott petíció szövegét Brüsszelben is ismertették. Sógor Csaba olvasta fel magyar nyelven a petíciót, Tőkés László román, Winkler Gyula angol nyelven olvasta fel a petíció rövidített változatát az Európai Parlamentben. Sógor Csaba képviselőtársaival együtt reménykedik abban, hogy előbb-utóbb eredménye lesz felszólalásaiknak. Még nem működik a magyar és kisebbségi ügyek közös brüsszeli képviseletére létrehozandó lobbiiroda – tájékoztatott Sógor Csaba. /Lokodi Imre: Brüsszelben a petíció. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

A kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban megnyílt a gyergyóalfalvi Sövér Elek Alapítvány által szervezett IV. Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor vándorkiállítása. Húsz művész különböző technikával készített munkáit mutatták be. A tárlatot Gáll Mihály, az alapítvány elnöke és Vetró András szobrász nyitotta meg. A tábor ötlete Gáll Mihály vállalkozótól ered, aki tavaly saját erdei szállását ajánlotta fel a művészek számára, és a tíznapos táborozás idején ő és családja gondoskodik arról, hogy minden feltétel adott legyen az alkotáshoz. /Iochom István: A Vadárvácska Alkotótábor vándorkiállítása a Céhtörténeti Múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

Idén nyolcadik alkalommal rendezte meg a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) jótékonysági bálját a műemlékek javára. A hagyományoknak megfelelően a jegyekből, tombolákból és a szponzorok felajánlásaiból összejött bevételt minden évben a bálozók által megszavazott műemlék javára fordítják a szervezők. Idén Buda várában, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában rendezték meg a nagyszabású eseményt. Idén először két háromszéki műemléket is jelöltek: az elpusztult zoltáni Czirjék-kúria még álló, barokk kapuzatát és a gidófalvi templomot, ahol nemrégiben középkori falképekre bukkantak. A zsűri döntésére mindkettő a bálozó közönség elé került. A zoltáni Czirjék-kapu egyetlen szavazatfölénnyel nyerte meg a bált, ennek köszönhetően a kapu megújulhat. /Várallyay Réka: Jótékonysági bál Budapesten (Összefogással műemlékeinkért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

Felméri Cecília, a Sapinetia EMTE doktorandusa sokak szerint a legígéretesebb fiatal erdélyi filmes. Kolozsváron született /1978. nov. 30./ a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi szakát végezte, majd a Sapientia EMTE Fotó-film-média szakát, idéntől doktorátus. A jogi egyetem alatt felvételizett a Kolozsvári Bábszínház magyar tagozatára bábszínésznek. Egyik animációs filmje, a Bárányok halála elég sok díjat kapott. Az Argó Audiovizuális Egyesület jóvoltából Felméri Cecília megismerkedett a kisjátékfilm rendezéssel. Az Argo vezetősége, Lakatos Róbert és Szántai János jóvoltából megrendezhetett diplomafilmként egy forgatókönyvet. Felméri Cecília eddig összesen 14 díjat kapott, számára a legkedvesebb díjat a kolozsvári FFeST-en kapta. Eddigi legkiemelkedőbb alkotása a Kakukk című kisjátékfilm. Erdélyben szeretne maradni. /Potozky László: „Miért ne lehetne sikeres az erdélyi film?” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Február 28-án avatják fel Kolozsváron Márton Áron püspök szobrát. Ez alkalommal a főtéri Szent Mihály-templomban szerveztek ünnepséget. A Szent Mihály plébánia már 2001-ben kiírta a versenytárgyalást a szobor elkészítésére, amit Bocskay Vince szovátai szobrászművész nyert meg. A felállításra vonatkozó építkezési engedélyt viszont csak az idén sikerült aláírnia László Attila alpolgármesternek. /Február 28-án avatják fel Márton Áron szobrát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

A megkezdett fejlesztési beruházások folytatását ígérte február 20-án a kormány három minisztere, akik Hargita és Kovászna megyei önkormányzati vezetőkkel és parlamenti képviselőkkel találkoztak. Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a Vasile Blaga fejlesztési, Radu Berceanu közlekedési és Monica Iacob-Ridzi sportminiszterrel folytatott megbeszélésen kisebb és nagyobb beruházásokról egyaránt szó esett. A legnagyobb ígéret a Kökös–Csíkszereda–Maroshévíz–Szászrégen közötti útszakasz felújítására vonatkozik. /Folytatják a beruházásokat Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Ígérethalmazt hoztak a miniszterek, akik csíkszeredai látogatásukon elmondták, adnak pénzt, ha van projekt. A már folyamatban lévő projektek finanszírozását nem állítják le. A tárcavezetők ígérete szerint Hargita és Kovászna megye jelentős központi támogatásokat kap az infrastruktúra-fejlesztésre. A mindkét megyén áthaladó 12-es országutat a jövő év közepéig teljesen felújítják. Blaga miniszter szerint a két megye idén kétszer annyi pénzt fog kapni megyei utakra, mint az elmúlt négy évben. /Támogatnák a megkezdett a projekteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

A törvényhozás két háza február 20-án véglegesítette az idei állami költségvetést. A kormánytöbbség által futószalagon megszavazott büdzsében a honatyák a titkosszolgálatoknak (SRI, SIE, SPP, STS) összesen 2,1 milliárd új lejt juttattak (SRI 1,32 milliárd, SIE 223,2 millió, SPP 148,2 millió, STS 412,2 millió lej) miközben a gazdasági tárca teljes költségvetése a válság évére 1,48 milliárd lejre rúg, a sport- és ifjúsági minisztérium pedig mindössze 586 millió lejből kell gazdálkodjon. /Elfogadták a büdzsét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Február 20-án tartották Gyulán a testvérvárosok konferenciáját, amelynek fókuszában a kulturális innováció állt. Dr. Perjési Klára polgármester röviden ismertette Gyula kulturális, művészeti életét. Elmondta, a város fő stratégiája a turizmusra épül, évente egy millióan látogatják meg az európai hírű várfürdőt. Számukra ezért is nagyon fontosak a testvérvárosi kapcsolatok. Arad rövid bemutatása mellett Bognár Levente alpolgármester határon átnyúló kapcsolatokról, a város multikulturalitásáról, a történelmi belvárosról beszélt. Hangsúlyozta, hogy mivel Gyula gépkocsival mindössze egy órára van Aradtól, több közös projektet is kidolgoztak, jelenleg több, főként infrastrukturális, turisztikai célú együttműködés folyik. A konferencián Csíkszereda és Gyula legújabb testvérvárosa, Nagybánya is bemutatkozott egy-egy kisfilmmel. /Irházi János: Testvérvárosok konferenciája Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

Az igazi decentralizációt az jelentené, ha az önkormányzatok maguk dönthetnének arról, milyen és mennyi óvodát, iskolát akarnak és tudnak működtetni – szögezte le Keresztély Irma főtanfelügyelő a háromszéki polgármesterekkel tartott találkozón. Idén főként azokra a beruházási munkálatokra kapnak pénzt az önkormányzatok, amelyekre tavaly és tavalyelőtt elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, illetve a tervezés. /Fekete Réka: Több beleszólást az önkormányzatoknak (Iskolahálózat). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

Rövid távon megoldódott Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium sorsa, jelezte Kónya László főtanfelügyelő–helyettes. Tárgyalások folytak a református egyháznak visszautalt ingatlanokkal kapcsolatban, ugyanis a Speciális Iskola mellett, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak is költöznie kellett volna mostani épületéből A Speciális Iskola a nyári vakációban költözni fog, a Kölcsey azonban továbbra is maradhat az épületben. A jövő tanévtől a két tanintézmény, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, valamint a Református Gimnázium közösen használják majd az épületet. /Megegyeztek: nem költözik a Kölcsey. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 21./

Az Irodalmi és Kreativitás Vetélkedő helyi szakaszát szervezte meg a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum február 16-án. Az IKV-t a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége és a Maros Megyei Középiskolások Diákszervezete szervezi már évek óta. Rés Konrád, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum Diáktanácsának elnöke közölte, hogy az idei IKV tételeket Maros megyében állították össze, az iskolák diáktanácsai csupán a verseny lebonyolításáért felelnek. Az IKV megyei szakaszát jövő héten szervezi meg a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT). /Irodalmi és Kreativitás Vetélkedőt szervezett a DT. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Az erdélyi kultúra mindössze egy középiskolára képes, és legyünk őszinték, ma sincs egyetem Romániában – mondta Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Kör február 9-i rendezvényén. A Szabadság utólag megkereste az írót, megkérve, fejtse ki bővebben véleményét a romániai egyetemi rendszerről. A ‘90-es évek elején a román állam és az egyetem is összeomlott, bizonyos ideig minden autoritás megszűnt. A tanárok többsége nem a tanítással volt elfoglalva abban az időszakban: egyesek a nyugdíjazásukat intézték, mások inkább azt próbálták pótolni, amitől a ‘80-as évek diktatúrája megfosztotta. 1990-ben, a diktatúra összeomlásával ismét lehetőség nyílt arra, hogy a magyar nyelvű humán kultúra teret kapjon. A bölcsészkaron, néhány embert meghívtak, hogy legyenek tanárok. Szakemberhiány volt, ezek a személyek pedig doktoráltak, mászták az egyetemi szamárlétrát, és tanítani próbálták azokat, akik éppen bekerültek a rendszerbe. Abban az időszakban az egyetemi oktatók száma ugrásszerűen megnőtt. A fiatalok később elindultak doktorálni Nyugatra, legtöbbjük sosem jött haza. Mi van akkor, ha a tankönyvek és a munkafüzetek tele vannak hibákkal? Hogyan értékelhető az, hogy a középiskolás tananyag háromnegyed része fölösleges információ, vagy olyan spekulatív tudás, amelyet az érintett korosztály semmire nem használhat? Gyalázatos az a rendszer, ahol diplomát szerezni pénz kérdése. A mai egyetemi rendszer diplomagyár. A magyar nyelvű oktatásnak Erdélyben az volna a lényege, hogy elevenítse fel és vigye tovább a magyar iskola- és egyetemi hagyományt. Egy kis konzervativizmus nagyon jól lenne a sok elvetélt reform után. Egy magyar egyetemnek elsősorban szellemében kell autonómnak lennie. Be kellene fejezni a gyerekekkel való kísérletezést: az óvodában énekelni és mesét mondani kell, nem pedig angolul tanulni, az elemiben szép- és helyesírás, nem pedig informatika szükséges. Manapság az lenne az egyetem feladata, hogy megőrizze azt az alaptudást, amely nélkül nincs emberi kultúra, civilizáció. /Ferencz Zsolt: ”Gyalázatos az a rendszer, ahol diplomát szerezni pénz kérdése. ” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Vida Gábor 1968-ban született az Arad megyei Kisjenőben. Diplomát a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar-francia szakán 1994-ben szerzett. 1994-től a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője. Hagyományos prózát ír, számos kötete jelent már meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadó (Búcsú a filmtől 1994-ben, Rezervátum 1998-ban) és a budapesti Magvető Kiadó (Fakusz három magányossága 2005-ben, Nem szabad és nem királyi 2007-ben) gondozásában. /Névjegy. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Kolozsváron a Barabás Miklós Galériában megnyílt Miklós János belényesi festő- és grafikusművész tárlata. A belényesi művész a nagyváros forgatagán kívül eső tájak, a vidék vonzásában él ugyan, de a kor szellemének megfelelő módon alkot. /Németh Júlia: Miklós János festészeti tárlata a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Február 12-én Kolozsváron a Szent Mihály-templomban emlékeztek arra, hogy hetven évvel korábban ezen a napon Márton Áron korábbi plébánost ebben a templomban szentelték püspökké. Ebben az évben a templom is kerek évfordulóhoz érkezett: 660 évvel ezelőtt építették. Páll Leó ferences tartományfőnök vezetésével elkezdődött az ünnepi szentmise, amelybe az időközben a forgalmi dugóból sorra kiszabaduló egyházi méltóságok is bekapcsolódtak. Jakubinyi György érsek ünnepi homíliájában emlékezett elődje, Márton Áron életútjára, helytállásának ma is erőt adó megnyilvánulásaira. /Bodó Márta: Márton Áronra emlékezve. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 22./

Az európai parlamenti választásokon bejegyzendő „magyar összefogás” listájáról, az erdélyi autonómia-törekvések közös képviseletéről, valamint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozásáról írt alá megállapodást február 22-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az EMNT elnöke. Tőkés László szerint a megállapodás nem párt-, hanem nemzeti érdeket szolgál. Azok, akik emiatt őt megalkuvással, elveinek feladásával vádolják, szem elől tévesztik, hogy az erdélyi magyarság ügye elsősorban erkölcsi kérdés. Tőkés László ezzel arra utalt, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a polgári oldal más szervezetei is bírálták őt amiatt, hogy az RMDSZ-szel kiegyezett. Markó a két szervezet több vezetője, a történelmi magyar egyházak képviselői és újságírók jelenlétében emlékeztetett: többször próbálkoztak az egyezség megkötésével az RMDSZ és a szövetségen kívüli politikai áramlatok leghitelesebb képviselőjének tekintett Tőkés László között. Az SZNT és az MPP a szavazáson nem vett részt. Az ülésén jelen volt Szász Jenő MPP-elnök és EMNT-alelnök is, de ő sem szavazott. Az aláírt dokumentumok a két szervezet együttműködését, illetve a júniusi EP-választásokon történő együttes jelöltállítást szabályozzák. Az egyik az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzését és gazdagítását, a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák elismertetését tekinti fontos célnak, és ennek közös képviseletét írja elő. Az EP-választásokra összeállítják a „magyar összefogás listáját”, s azt az RMDSZ nevében jegyeztetik be. A jelöltek 75 százalékát az RMDSZ, 25 százalékát pedig az EMNT nevezi meg. A listát Tőkés László vezeti, a második és harmadik helyre az RMDSZ, a negyedik helyre pedig az EMNT nevezi meg a jelölt személyét, A másik megállapodás az EMEF létrehozásáról szól. A testület paritásos alapon jön létre, tagjainak felét az RMDSZ, másik felét az EMNT elnöke jelöli (hat-hat személyt). /Markó és Tőkés aláírta a magyar összefogás megállapodását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Tőkés László kifejtette: európai parlamenti képviselőként nyilvánvalóvá vált számára, hogy az együttműködés nélkül nem lehet eredményeket elérni, nem lehet autonómiát, magyar nyelvű felsőoktatást teremteni, rendezni a csángók problémáit, és az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdéseit. Markó Béla és Tőkés László aláírta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról szóló dokumentumot is, a testületnek a közös autonómiakoncepció kidolgozása, és a fontos stratégiai kérdések megvitatása lesz a feladata. Az SZNT úgy döntött, hogy kilép az EMNT-ből, ennek egyik oka pedig az RMDSZ-szel közösen állítani tervezett jelöltlista. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint a „függetlenedés” oka nem csupán a közös listaállítás, hanem az SZNT és az EMNT eltérő elképzelései a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Az SZNT elnöke szerint a szervezet továbbra is együttműködik majd az EMNT-vel, és értékeli Tőkés László munkáját az Európai Parlamentben. /Aláírták a közös jelöltállításról szóló EMNT-RMDSZ megállapodást. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./ A megállapodás szövege: Koalíciós MEGÁLLAPODÁS a közösségi autonómia-formák közös képviselete és az európai parlamenti választásokon való együttműködés érdekében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között: Tudatában annak, hogy az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzése és gazdagítása, a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák elismertetése szempontjából kulcsfontosságú az autonómia-program egységes megjelenítése és következetes képviselete, Felismerve a politikai pluralizmus és az abból eredő verseny korlátait egy számbeli kisebbségben élő nemzeti közösség érdekeinek érvényesítése esetében, Azon meggyőződés által vezérelve, hogy az erdélyi magyarság stratégiai céljainak érvényesítéséhez önálló külpolitikai fellépésre van szükség, az európai parlamenti képviselet pedig a közösségi érdekvédelem egyik legfontosabb külpolitikai eszköze, amelynek tükröznie kell a közösség sokszínűségét és egységét, Egyetértve abban, hogy közös fellépéssel az erdélyi magyarok európai parlamenti képviselete erősebb lehet, A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodik a következőkben: I. Az azonnali és távlati közösségi célok tisztázása, kiemelten az autonómia-törekvések összehangolása és közös képviselete érdekében: 1. Közösen hozzák létre az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), melynek működését külön megállapodás szabályozza. Az EMEF április hónap elején alakul meg. Az EMEF keretében keresik a megoldást arra, hogy az erdélyi magyarság személyi elvű autonómiája intézményrendszerének megvalósítására és működtetésére hivatott Kulturális Autonómia Tanácsát (KAT) közösen hozzák létre. Az RMDSZ a szövetség soron következő – 2009. áprilisi – kongresszusán napirendre tűzi az erre vonatkozó határozatok módosítását, az EMNT pedig soron következő – 2009. áprilisi – plenáris ülésén erre vonatkozó határozatot fogad el. Az RMDSZ és az EMNT közös munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata cselekvési terv kidolgozása és a konkrét lépések összehangolása a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében. Az érintett önkormányzatokkal együttműködve, közös munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata cselekvési terv kidolgozása és a konkrét lépések összehangolása a magyar többségű, illetve jelentős magyar lakosságú közigazgatási egységek sajátos jogállásának elismertetése érdekében. 1. Támogatják a székelyföldi önkormányzati elöljárók által kezdeményezett Székelyföldi Memorandum gondolatát, és vállalják annak képviseletét a különböző hazai és nemzetközi fórumokon. Hasonló jellegű memorandum kidolgozását kezdeményezik az interetnikus környezetben és a szórványban élő erdélyi magyar közösségek sajátos problémáinak bemutatására, és vállalják ennek képviseletét a különböző hazai és nemzetközi fórumokon. 2. Az RMDSZ által kidolgozott és a Velencei Bizottság által pozitívan véleményezett törvénytervezetet az EMNT két erre vonatkozó tervezetének rendelkezéseivel összehangolva, közösen lépnek fel egy olyan kisebbségi törvény elfogadása érdekében, amely megteremti a kisebbségi közösségek kulturális autonómiájának jogi kereteit. 3. Az RMDSZ együttműködik a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanáccsal, és megvizsgálja teljes jogú tagként való részvételének lehetőségét ebben a testületben. II. Az EP-választásokon való közös fellépés érdekében: 1. Az RMDSZ és az EMNT belső koalíciós jelölt-listát állít a 2009. június 7-én tartandó EP-választásokon „Magyar összefogás” név alatt. 2. A hatályos törvényes feltételeket mérlegelve, a belső koalíció jogi keretét az RMDSZ jogi személyisége adja, tehát „A magyar összefogás listáját” az RMDSZ nevében, a tulipán jele alatt jegyeztetik be, politikai tartalmát a jelen megállapodásban megfogalmazottak határozzák meg. 3. „A magyar összefogás listáján” szereplő jelöltek 75%-át az RMDSZ, 25%-át az EMNT nevezi meg. A belső koalíciós partnerrel való egyeztetés után, mindkét szervezet maga dönt jelöltjeiről. A jelölési folyamat során a felek kötelezően érvényesítik a Temesvári kiáltvány 8. pontjában megfogalmazottakat. „A magyar összefogás listáját” Tőkés László, az EMNT elnöke vezeti. 4. „A magyar összefogás listájának” 2. és 3. helyére az RMDSZ, 4. helyére az EMNT nevezi meg a jelöltek személyét. 5. A lista többi helyére a felek felváltva nevezik meg a jelölteket, a fenti arány tiszteletben tartásával. A felek vállalják, hogy időközi mandátumcserék esetében is megtartják a választásokon kialakult mandátumarányt. A választók minél hatékonyabb mozgósítása érdekében a felek saját kampánystábbal rendelkeznek, és önállóan kampányolnak, de kampányrendezvényeiket összehangolják. A különböző elképzelések összehangolására, valamint a közös fellépések megtervezésére és kivitelezésére kampányegyeztető bizottság alakul, amelybe mindkét fél 3 – 3 személyt javasol. A hivatalos szavazócédula kivételével az összes kampány-kiadványon, illetve nyomtatott és audiovizuális kampány-eszközön feltüntetendő az RMDSZ és az EMNT jele, továbbá a „magyar összefogás” felirata. Az RMDSZ és az EMNT egyaránt kiveszik a részüket az induláshoz szükséges támogató aláírások összegyűjtéséből, illetve a kampány finanszírozásából. Közös munkacsoport dolgozza ki a „Magyar összefogás” – RMDSZ-EMNT-belső koalíció európai választási keretprogramját, az alábbi sarokpontok szerint: a. a különböző közösségi autonómia-formák nemzetközi képviselete; Románia EU-tagságából eredő lehetőségek kiaknázása Erdély modernizációja érdekében; a régiók Európája, valamint ezen belül Erdély és Kelet-Közép-Európa felértékelése az EU reformfolyamatában; A közös választási program véglegesítésénél a felek képviselői egyetértési jogot gyakorolnak. 6. A RMDSZ és az EMNT által nevesített jelöltek a választási kampányban a közös választási program mellett a saját értékrendjüket, célkitűzéseiket és prioritásaikat képviselik. A megválasztott európai parlamenti képviselők saját szervezetüknek tartoznak felelősséggel, de keresik a konzultációs lehetőségeket és a konszenzust a magyar közösséget érintő ügyekben. „A Magyar összefogás listáját” 2009. március 23-ig véglegesíti az RMDSZ és az EMNT. Az RMDSZ nevében az EMNT nevében Markó Béla. elnök; Tőkés László, elnök. Marosvásárhely, 2009. február 22. MEGÁLLAPODÁS az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról Az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletének és érdekvédelmének hatékony működtetése szükségessé teszi egy hiteles egyeztető fórum létrehozását, olymódon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége a politikai sokszínűség hasznosításával tovább erősödjék. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megállapodik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (továbbiakban EMEF) létrehozásában. 1. Az EMEF a politikában és a közéletben jelentkező különböző vélemények és álláspontok egyeztető fóruma. Működésének elvi alapjai: a bizalom és a közösségi szolidaritás helyreállítása, a választói akarat és a demokrácia szabályainak tiszteletben tartása, a munkamegosztás és esetenként az egységes fellépés a közösségi érdekérvényesítésben, a konszenzusalapú döntéshozatal. 2. Az EMEF paritásos alapon jön létre. Tagjainak felét az RMDSZ elnöke, felét az EMNT elnöke jelöli. Az EMEF, a két szervezet elnökén kívül, akik egyben a társelnöki tisztséget is betöltik, további 12 tagból áll. Az EMEF működési szintjei és tanácskozási rendje: országos vezetői szinten – szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik, szakértői szinten – szükség szerint. 3. Az EMEF általános feladata közös álláspont kialakítása a romániai magyar közösség egészét érintő politikai kérdésekben, kiemelten az alábbiakban: a közösségi autonómia különböző formáinak egységes képviselete a hazai és külföldi fórumokon, választási együttműködés részleteinek kidolgozása az önkormányzati, parlamenti és EP választásokon, a romániai és magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszerek hatékonyságának növelése, munkacsoportok kialakítása döntés-előkészítés céljából. 4. Az EMEF a megalakulását követő hónapokban a következő területeken hoz létre munkacsoportokat: a különböző közösségi autonómiaformák koncepcióinak egyeztetése, és egységes jogi kodifikációja, a választási törvények módosítása, diszkriminációmentes és kisebbségbarát választási rendszer kialakítása céljából, alkotmányos reform, saját alkotmánytervezet kidolgozása, felsőoktatási és közoktatási stratégia kidolgozása, beleértve a felekezeti oktatást, a szociális rendszer reformja, beleértve a nyugdíjrendszert is, a fiatalok szülőföldön való boldogulásának programja, a politika, az egyházak, illetve a szakmai és rétegszervezetek együttműködésének összehangolása a támogatási rendszer újragondolása annak érdekében, hogy hatékonyabbá és átfogóbbá tegyük azt. 5. Az EMEF döntéseit konszenzussal hozza meg, határozatai formálisan ajánlás jellegűek. Az EMEF konkrét szervezési és működési rendjét saját maga határozza meg, közvetlenül megalakulása után. Markó Béla, az RMDSZ elnöke; Tőkés László, az EMNT elnöke. Marosvásárhely, 2009. február 22. /Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Történelminek nevezhető az RMDSZ és az EMNT között megkötött megállapodás, kisebbfajta „magyar–magyar megbékélésnek”, különösen annak az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum életre hívásáról szóló fejezete. Továbbra sincs azonban a romániai magyar politikai-társadalmi spektrum teljes egészét átfogó kiegyezés, miután a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács elutasította a választási összefogásban való részvételt. Ez jele annak, hogy kibékíthetetlen ellentét feszül az RMDSZ-en kívüli szervezetek vezetői, elsősorban Tőkés László és Szász Jenő között. /Rostás Szabolcs: Ígéretes idők. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Erdélyi megyei szocdem vezetőkkel tanácskozott Brassópojánán Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Az egybegyűltek eldöntötték, hogy offenzívát indítanak Erdélyért, amelynek fő célja, hogy a közeljövőben a PSD Erdély és a Bánság megyéiben a legerősebb párttá váljék. Geoana rámutatott: a párt erdélyi újjáépítését Kolozsváron kell elkezdeniük. Az offenzívát az erdélyi városokban és nagyvárosokban folytatják, mert a pártelnök szerint a PSD soha nem válhat jelentős párttá Erdélyben, ha csupán vidéken erős és vonzó. /Offenzíva Erdélyért – PSD módra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson szervezett író-olvasó találkozót február 20-án. A Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Árpád, Bogdán László és Szonda Szabolcs, valamint a Kolozsvárról érkezett Király Zoltán, Gáll Attila és Farkas Wellmann Endre költők olvastak fel verseikből. Az árkosi találkozó az E-MIL székelyföldi felolvasó körútjának utolsó állomása volt, előtte a csíkszeredai Corvina Könyvesházban is fellépett a Kolozsváron élő költők csapata, kiegészülve a liga más tagjaival, Lövétei Lázár Lászlóval, Molnár Vilmossal, Muszka Sándorral és György Attilával, az est házigazdájával. Kézdivásárhelyre is ellátogatottak a költők. Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető igazgatója a kézdivásárhelyi találkozót tartotta a legsikeresebbnek. /Bonczidai Éva: Vita a tankönyvekről és a költészet hasznáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Közel félezer temesvári és vidéki bálozó vett részt a frissen alakult Kohézió Egyesület jótékonysági farsangi mulatságán, amelyet február 21-én Temesváron az Ifjúsági Házban tartottak. A januárban bejegyzett Kohézió Egyesület célkitűzéseit Vetési Zoltán elnök ismertette: közösségépítés, ezen belül személyiség- és közösségfejlesztés, anyanyelv és kultúra ismeret, szabadidős programok szervezése és humanitárius tevékenység. A bálozók jegyük megváltásával hátrányos helyzetű magyar családok iskoláskorú gyermekeit segítették. Vetési Nándor a kolozsvári Színművészeti Főiskola végzős hallgatója. /Pataki Zoltán: Farsangi bállal mutatkozott be a Kohézió Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

Az Emlékkönyv Benkő Samu 80. születésnapjára című kötet bemutatásával egy időben, immár második alkalommal tisztelegtek február 20-án Kolozsváron Benkő Samu művelődéstörténész előtt az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházának dísztermében. A rendezvényen Egyed Ákos történész, az EME elnöke a kötet fontosságát értékelte, majd W. Kovács András, az egyesület kutatóintézetének igazgatója a kiadványban megjelent tanulmányokat mutatta be. Február 25-én már 81. születésnapján köszöntheti fel Benkő Samut a történész szakma és a nagyközönség. Az esten Benkő Samu életének a marosvásárhelyi és a kolozsvári református kollégiumban eltöltött időszakára emlékezett vissza, és arra, hogy 1947-től évekre szólóan munkahelyévé vált az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltára. /Ferencz Zsolt: Benkő Samu akadémikus köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Február 23-án az Országgyűlés elutasította a parlament feloszlásáról szóló Fidesz–KDNP-javaslatot, valamint az ugyanerről szóló országos népi kezdeményezést. Délután kordont vontak a budapesti Kossuth térre érkezett rendőrök az Országház épülete és a több száz ember közé, akik azért gyűltek össze, mert a parlament sürgősséggel tárgyal az önfeloszlatásáról és szavaz is az előterjesztésről. A tüntetők többször skandálták, hogy „Kormány takarodj!”, „Gyurcsány takarodj!”, illetve azt, hogy „Hazaárulók!”. /Nem oszlatta fel magát a magyar Országgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Sok embernek az a véleménye, hogy az RMDSZ nem a magyarok, hanem kisebb csoportok érdekvédelmét látja el. Ezt látszik igazolni a tisztújításra vonatkozó tájékoztatás hiánya is. Marosvásárhelyen a városi ügyvezető nem árulta el, miért nem hirdették meg a sajtóban a gyűlések időpontját. Azt állította, hogy régebben is szórócédulákkal tájékoztatták a tagságot. Sosem tájékoztatták szórócédulákkal a tagságot, szögezte le az olvasói levél írója. Nem kellene megfeledkezni arról, hogy az RMDSZ a magyarok érdekvédelmi szervezete. /Majorán Karolina: Tisztújítás az RMDSZ-ben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Akár le is állíthatja az észak-erdélyi autópálya építésének munkálatait a kormány – jelentette ki Radu Berceanu közlekedési, leszögezve: a kormány számára nem jelent prioritást a sztrádaépítés. Az észak-erdélyi sztrádát építő amerikai Bechtellel folytatott tárgyalásokról elmondta: „Azt javasoltam, 2009 végéig készüljön el az Aranyosgyéres és Gyalu közötti 52 kilométeres szakaszból 42 kilométer, a fennmaradó tíz kilométeren ugyanis akadálymentesítési munkálatokat kell végezni. ” A Berettyószéplak melletti 18 kilométeres szakaszról is folytak tárgyalások, ahol a terepviszonyok miatt egy viaduktot is meg kell építeni. A miniszter közölte, idén csak a viadukt megépítését tudják finanszírozni. „2012-ig készüljön el az Aranyosgyérestől a határig tartó szakasz, az Aranyosgyéres–Brassó szakasz kapcsán pedig adjanak választ. Ennek a megépítésére ugyanis nincs pénzünk, ezért koncesszióba kívánjuk adni” – szögezte le a tárcavezető. „Télig le akarom állítani ezt a projektet. Ha addig nem jutunk megállapodásra, teljes egészében leállítom, mivel amúgy sincs pénzünk. Máshol építünk autópályákat” – hangoztatta Berceanu. Hozzátette: annak idején, 2003-2004-ben a NATO-csatlakozás érdekében volt szükség az amerikai társaság által megépítendő autópálya előnyben részesítésére, a délebbre húzódó négyes számú páneurópai folyosóval szemben. /Balogh Levente: Veszélyben az észak-erdélyi sztráda? = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./