Március 26–29. között ötödik alkalommal szervez a Sapientia EMTE nemzetközi Kárpát-medencei környezettudományi konferenciát. Mócsy Ildikó előadótanár bevezetőjében kifejtette: a kétévente Kolozsváron megrendezett konferencia célja az, hogy a résztvevők együtt keressenek megoldást a környezettudomány által feltérképezett gondokra, ugyanakkor lehetőséget adjanak a fiatal szakembereknek munkásságuk bemutatására. Szép Sándor egyetemi professzor, a Sapientia EMTE rektor-helyettese kitért arra, hogy a környezettudományt többek között a környezetet ért hatások felbecsülése teszi egyre divatosabbá. Végezetül Urák István előadótanár, a Sapientia egyik tanszékvezetője a konferencia szükségességéről értekezett. Idén négy országból – Horvátország, Magyarország, Szlovákia és Románia – 134 résztvevő érkezett a konferenciára, a bemutatott dolgozatok száma 94. „Erdély, illetve Kolozsvár legégetőbb környezetvédelmi gondja a por, a zaj, a közlekedés okozta szennyeződés általában, a nagyon kevés zöldterület” – összegzett Mócsy Ildikó előadótanár. /N.-H. D.: Nemzetközi környezet-tudományi konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Székelyudvarhely tanácsa áprilisban feloszlatható, mivel nem tartotta meg februári és márciusi ülését. Az MPP frakciója utolsó kísérletet tett egy rendkívüli ülés összehívására, de azt Bunta Levente RMDSZ-es polgármester „időhiány” címén elutasította. Március 26-án az MPP tanácsosai sajtótájékoztatót tartottak és közleményt adtak ki, melyben így fogalmaznak: „A város fejlődésére nézve súlyosan károsnak tekintjük a polgármester és az RMDSZ-frakció tanácsfeloszlatási kísérletét.” Elmarad a városközpont rehabilitációja érdekében beadandó, több mint tízmillió eurós pályázat megtárgyalása, elfogadása, melynek határideje március 31-én lejár. /Bágyi Bencze Jakab: Udvarhely: tanácsfeloszlatás áprilisban? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

A Szatmár megyei ortodoxok közül egyesek magyarul beszélnek, és felekezeti hovatartozásuk miatt zömében románnak vallják magukat. A görög katolikusokból lett magyar ortodoxok között általános jelenség az identitászavar. A Szatmárnémetitől pár kilométerre fekvő Vetésen a lakosság több mint felét a görögkeletiek teszik ki, s bár magyarul beszélnek, és románul alig tudnak, sokuk románnak vallja magát. Gyerekeiket román iskolába járatják. A mintegy 1600 lakosú Vetés községben az ortodox a legnépesebb felekezet, híveinek száma 900 körül van. Rajtuk kívül 520 református, körülbelül 100 görög katolikus és maroknyi római katolikus él a településen. „Őslakos románok nemigen vannak a faluban, a 20. század elején itt csak három-négy ortodox család élt. Vetés lakóinak jelentős része magyar ajkú görög katolikus volt az 1700-as évek óta. 1948-ban, a görög katolikus egyház betiltását követően ezek zömükben ortodoxokká váltak. Magyar származású ortodoxokként identitászavar jellemzi őket. Kilencven százalékuk magyarul beszél otthon, nem is nagyon tudnak románul, de megszokták, hogy az ortodoxokhoz tartoznak, sokan románnak vallják magukat” – mesélte Török József postás, a falu helytörténésze. Magyar nemzetiségű ortodox hívek szép számban vannak Szamosbagoson, Szamosdobon, Darán és Daróczon is. Valamennyi ilyen közösségnek görög katolikus gyökerei vannak. A Vetés községhez tartozó Óváriban az ortodox hívek szinte kivétel nélkül magyar anyanyelvűek. Az Óváriban 1982 óta szolgáló Iosif Coti a misét románul celebrálja, de a szentbeszédet magyarul mondja. A magyar nyelvet tökéletesen bíró román pópa jó véleménnyel van híveiről. /Pengő Zoltán: Magyarok a hagymakupola alatt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Reformra van szükség a Hargita Népénél, jelezte Borboly Csaba megyei tanácselnök. Március 27-én már a Krónika és az Új Magyar Szó is hozta a Hargita Népe esetét, hogy kit hoznak ide, kinek a helyére. A Hargita Népe hallgatott, várták, hogy közöljék velük a helyzetet, de velük nem álltak szóba. Már a 2008-as helyhatósági kampány során a lap szerkesztőinek tudtára adták, így lesz, meg úgy lesz, ha nem viselkednek. A lap nem viselkedett. A Hargita Népében lehet dicsérni az RMDSZ-t és szidni az MPP-t, és fordítva. Nem sok olyan magyar lap van az országban, amely ezt felvállalta. A szabad véleményközlésnek a Hargita Népénél hagyományai vannak. “Továbbra is sunyiban, alattomosan készítsétek elő a terepet, ahogy szoktátok” – írta Szüszer-Nagy Róbert. “Próbáljátok idehozni, a helyünkre, saját, hű embereiteket, hogy azt írják, amit ti akartok.” /Szüszer-Nagy Róbert: Roham előtt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./

Sajnálatos, hogy jelenleg Kovászna megyében háromféle vitézi rend van, bár megalapítója, Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó egyet alapított. Az első szakadás dr. v. Szőts Dániel törzskapitány jóvoltából jött létre, mivel megtagadta a vitéz Radnoczy Antallal szembeni vitézi esküjét, és elcsángált a Várhelyi-féle vitézi rend berkeihez, amelyet az esküszegők és kizárt törzskapitányok hoztak létre Budapesten, Gidófalvi úti székhellyel. Ők jó ellenérték és szolgáltatások alapján toborozták a tagokat, és felvettek bárkit. Így történt, hogy v. Pásztori Tibor Endre református lelkészt és több más társát felvették a Szőts D. vezette csoportba. Nemrég azonban megjelent Molnár János Az aradi állásfoglalás című könyve, amely foglalkozik Pásztori T. E. református lelkész ,,Zsolt” fedőnév alatt szereplő szekus besúgó aktivistával, amit később Tőkés László püspök is igazolt. Így v. Szőts Dániel csoportja kettészakadt, kb. 51 személlyel megválasztották Pásztori T. E. helyett dr. v. Székely Zsoltot székkapitánynak, és kb. 29 személlyel v. Pásztori T. E. megalakította a Kárpát-medencei Vitézi Rendet (szekus vezetéssel). /Megoszlott a vitézi rend. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézetben nyitották meg március 26-án a XIV. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakát. A hagyományos rendezvényre sok részvevő érkezett Erdélyből és Magyarországról. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) védnöksége alatt lebonyolított találkozón dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke emlékeztetett az évek során ismétlődő célokra: az erdélyi magyar fiatal műszaki értelmiség szakmai színvonalának emelése, a kutatási munka ösztönzése, a tudományos kapcsolatok kialakítása, a magyar műszaki nyelv művelése. Dr. Gyenge Csaba akadémikus, EME-alelnök köszöntő elégedettségét fejezte ki, hogy idén a Sapientia EMTE is képviselteti magát a konferencián. Délután az EME székhelyén négy szekcióban ötvenkét előadás hangzott el, zömében fiatal kutatók és diákok részéről. /Ö. I. B.: Fiatal magyar műszakiak ülése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes és Szabó Gábor tanfelügyelő bemutatta a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség magyar munkatársai által kidolgozott közoktatási stratégiát. Péter Tünde ismertette: a megyében összesen 99 047 tanuló van, a magyarul tanulók száma pedig meghaladja a 10 000-et. Azaz 2661 óvodás, 2588 elemi, 2483 V–VIII. osztályos, 2098 IX–XII. osztályos, illetve 293 szakiskolai tanuló jár magyar tannyelvű osztályba. Szórványvidéken eddig három iskolaközpontot sikerült kialakítani: Kalotaszentkirályon az Ady Endre Általános Iskola, Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány, Szamosújváron pedig a Téka Alapítvány segíti elő hatszáz magyar gyerek anyanyelven való tanulását. Új oktatási központokat kellene ki alakítani, ezek helyszíne a Nádasmente, a Mezőség pereme és Aranyosszék egy-egy települése lehetne. Szabó Gábor tanfelügyelő községekre lebontva részletezte, hány óvodás, elemi tagozatos vagy V–VIII. osztályos diák tanul magyarul. Tizenegy településen már csak I–IV. osztály működik magyarul – ilyen helyzetben van többek között Kajántó, Aranyosgerend, Detrehemtelep, Harasztos, Tordatúr, Szépkenyerűszentmárton, Mezőkeszü, Gyalu, Magyarvalkó. Az itt lakó szülők vagy vállalják azt, hogy ingáztatják, illetve bentlakásba adják 11–15 éves gyerekeiket, vagy román tagozatra íratják őket. A megyében hozzávetőlegesen 100 elemista és 228 V–VIII osztályos kisdiák tanul román tagozaton függetlenül attól, hogy van vagy nincs lehetőség az anyanyelvű oktatásra. Tizenöt vidéki településen 32 elemista és 49 V–VIII. osztályos magyar gyerek jár román tagozatra, mert nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás. Ugyanakkor Kolozsváron 29 elemista és 59 középiskolás szülei döntöttek úgy: jobb, ha gyerekük román tagozaton tanul. Kolozsváron stagnál az óvodások száma: 1165 óvodás van (43 csoport) – a legtöbbjük 3–4 év közötti, az elemisták száma 1078 (62 osztály). Az önkormányzatoknak van szerepe az anyanyelvű oktatást illetően. Balázs-Bécsi Attila, a Szamosújvári Téka Alapítvány vezetője elmondta: a Téka a lehető legszegényebb sorsú gyerekek anyanyelvű oktatását biztosítja. Felvetődött, hogy az egyik szórvány-iskolaközpont Mócson épülhetne fel, mivel oda nyolc település magyar gyerekei járhatnának. Ömböli Irma magyar szakos tanfelügyelő arra figyelmeztetett, hogy a román tagozatra járó magyar gyerekek heti két órás magyar nyelv- és történelem tanítása azzal járhat, hogy a szülő megelégszik ezzel a két órával, s nem tesz lépéseket azért, hogy településén újraindulhasson a magyar nyelvű oktatás. László Attila alpolgármester, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke kifejtette: mostanra egyharmadára csökkent a magyar gyerekek száma az 1989-es létszámhoz képest. A városon a gyereklétszám nő, de vidéken egyre kevesebb gyerek születik, s a falu lakossága lassan elöregedik. /Nagy-Hintós Diana: Megmaradásunkért kistérségbeli oktatási központokat kell kialakítani. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Március 21-én tartották az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság által évente megrendezett, Öveges József – Vermes Miklós Fizikaversenyek II. fordulóját (erdélyi döntőjét), amelyet idén a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceummal közösen szerveztek, a helyi fizikatanárok közreműködésével. /Öveges József – Vermes Miklós fizikaversenyek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

A kommunista rendszerben a párt mindenható „szakembere” még a megnyitás előtt kötelezően megnézte minden kiállítás anyagát, kiparancsolta a műtárgyak közül mindazokat, amelyek ellen ideológiai kifogása támadt. Vagy a premier előtt egyszerűen letiltotta a színházi előadást, emlékeztetett Ujj János. Mostanság az egykori szigorú cenzorok egyike a modern tárlatoknak egyik leglelkesebb támogatója! Folyik a szerecsenmosdatás. Az itteninél nagyobb mértékben történik ez az anyaországban. A régi rendszer kiváltságosait, haszonélvezőit jól megfizetett tollnokok, az egykori elvtársaik igyekeznek tisztára mosni. Kezdődött 1990-ben, amikor Farkas Mihálynak, az ötvenes évek magyar kommunista „négyesfogata” egyik tagjának fia, az ÁVH-s alezredes Vlagyimir megírta a Nincs mentség c. könyvét. A cím ellenére ő talált mentséget a törvényszegésekre, apja és önmaga tetteire. Néhány hónapja a magyar közszolgálati televízió levetítette azt a dokumentumfilmet, amelyet az 1956-os miniszterelnök, Hegedűs András Ausztráliába kivándorolt unokája készített az akkor még élő nagyapjáról Budapesten. Az 56-os forradalom értékelésénél az 1956-ban a diktatúra ellen lázadókat, a Nagy Imre kormány tagjait felelőtlen személyeknek nevezte. A legocsmányabb szerecsenmosdatást Moldova György követte el Kádár Jánosról írt könyvével. A magyar történelem vérengző hóhérát (ő több embert ítéltetett el, mint ahány náci vezért a második világháború után Németországban!) a 20. század legnagyobb magyar politikusának nevezni, ez több mint alávalóság. És a Moldova György nevével fémjelzett könyv hány, a kádári gulyáskommunizmus után nosztalgiázó személyt téveszt meg. Minap este Aczél Györgyről, az MSZMP egykori mindenható ideológusáról vetített portréfilmet a Duna Televízió. (Ő volt Révai József politikájának a folytatója, a magyar Zsdanov.) Családtagjai, ismerősei, barátai szólaltak meg. Szinte valamennyien dicsérően! A megszólított írók, művészek, filmrendezők valamennyien Aczél György lekötelezettjei voltak. Mindnyájan az ő jóvoltából jutottak közlési, fellépési, rendezési lehetőséghez, kaptak útlevelet külföldre. Az elutasítottakat, hallgatásra ítélteket, az országhatárok mögé zártakat, az állásukból elbocsátottakat, a visszaminősítetteket szándékosan (?) nem kérdezte a film alkotója. Romániában a szerecsenmosdatás nem ilyen mértékű. A központi párt- és államvezetésben, sőt minden megyei pártbizottságban akadtak, akik felelősek voltak a gazdasági romlásért. /Ujj János: Szerecsenmosdatás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./

A kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti tanácsának titkos szavazatai alapján Bíró Józsefnek ítélték oda idén az 1992-ben alapított, az előző évad legjobb művészi teljesítményéért járó Bánffy Miklós Vándordíjat. A díjat a színházi világnap keretében március 27-én, a Tompa Gábor által rendezett William Shakespeare III. Richárd című előadás után Visky András adta át. Bíró József megköszönte a díjat és elmondta: sorsolással döntöttek a díjazott személyéről, mert a másik három jelölt színész is ugyanannyi szavazatot kapott mint ő. /Ferencz Zsolt: Bíró József kapta a Bánffy Miklós Vándordíjat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Szilveszter László Szilárd 1976-ban született Marosvásárhelyen. Egyetemi tanulmányait 1999-ban végezte a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ugyanott szerzett doktori címet 2008-ban. Szakmai publikációi különböző hazai és magyarországi folyóiratokban jelentek meg Könyve /”Festett az arcom nékem is...” – Irónia a modern és posztmodern költészetben. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2009/ a két világháború közötti magyar líra és a kortárs erdélyi költészet ironikus jellemzőit tárgyalja az iróniafogalom alakulástörténetének dimenziójából. A filozófia, retorika és az irodalomelmélet klasszikusainak munkásságán kívül olyan szerzők műveinek elemzésére törekszik, mint Füst Milán, József Attila, Dsida Jenő, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Kányádi Sándor, Farkas Árpád, Kovács András Ferenc, Visky András, Lövétei Lázár László. /Könyv az iróniáról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

Elképesztő, hogy egy politikai vagy irodalompolitikai nézet behatol a közéletbe, és meghatározó szerepet játszik írók elismerésében, könyvek megjelenésében, korszakok megítélésében – mondta Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész Magyar irodalom Erdélyben 1918-1944 /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című könyvének marosvásárhelyi bemutatóján. A szerző kétkötetes irodalomtörténeti munkájával sorra járja az erdélyi tájakat. Kozma Mária, a kiadó főszerkesztője egy nyolcvanas évekbeli rendeletre emlékezett, melynek értelmében az erdélyi magyar írók művei román írók magyar nyelvű fordításaiként szerepelhettek a könyvtárak állományaiban. Az irodalom lényegét nem az határozza meg, hogy milyen országban működik, milyen állampolgárságú. A besoroláskor az irodalom nyelve az egyetlen döntő tényező – fejtette ki Pomogáts Béla. Magyarországon olyan kockázatot jelent élő irodalomról írni, mint annak idején amerikai kémnek lenni, vallja a szerző, különösen akkor, ha egyes írókról nem az elvárásoknak megfelelően ír. /Nagy Székely Ildikó: Akinek az Úristen is megbocsát. Pomogáts Béla és az erdélyi magyar irodalom. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

Az alacsony béreket és nyugdíjakat a válság idején is emelni kell kissé, jelentette ki Traian Basescu államfő. „Szükségünk van egy kis szolidaritásra” – mondta Basescu, hozzátéve, Románia meghozta a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a gazdasági válság ne okozzon szociális félrecsúszásokat. /Nyugdíjemelés válság idején is. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

Kettős állampolgárságot ígért Kárpátalján Orbán Viktor, a Fidesz–MPP elnöke, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség közgyűlésén azt mondta: a magyar nemzet újraegyesítése pártja programjának egyik alappillére. „Nem tartom erkölcsileg vállalhatónak azt a helyzetet, hogy a Kárpát-medencében minden népnél, szerbeknél, horvátoknál, szlovénoknál, osztrákoknál, szlovákoknál is létezik kettős állampolgárság, egyedül mi nem adjuk meg a sajátjainknak, holott nekünk volna rá a legnagyobb szükségünk” – fejtette ki. /Simon Judit: Státusmagyar téma újratöltve. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Irházi János újságíró azt hitte, hogy március 28-án, az aradi RMDSZ tisztújító gyűlésén a programról lesz szó, melyet 1996 után először, az ellenzéki szerepre szabtak. Szó volt arról, hogy változtatni, fiatalítani kell, meg építeni a közösséget, beszélgetni kell az emberekkel, fogy a magyar. De nem volt új, konkrét cselekvési program. Erre szükség van, mert vége a letelefonálós világnak. Király Andrást biztosan hidegzuhanyként érte meg a 41 ellenszavazatot. Amihez hozzá kell csapni a 14 érvénytelent. /Irházi János: Beszorult mondatok. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

Annak ellenére, hogy Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke az utóbbi héten több ízben is utalt arra, hogy napirendre tűzik a Hargita Népe megyei napilap kiadóigazgatójának cseréjét, a mostani ülésen nem szerepelt a téma. Hajdú Gábor úgy nyilatkozott, rövidesen elkészül a lap háztáján tett vizsgálódásaikról szóló beszámoló, s Borboly szerint csakis ezt követően kerülhet napirendre a téma. Azonban kiderült, hogy Karda Emesének állásajánlatot tettek a megyei elöljárók az önkormányzat gazdasági igazgatói tisztségére, a jelenleginél jóval nagyobb fizetésért. Karda Emese kijelentette: „Borbolynak nem áll jogában sem állást ajánlani, sem leváltani engem”. Mint mondta, a gazdasági igazgatói tisztség köztisztviselői státus, így versenyvizsga alapján lehet megszerezni, nem felajánlással. Borboly cáfolta, hogy az Új Magyar Szó egykori munkatársa, Isán István Csongor új munkatársakat toborozna a Hargita Népéhez. Isán ezzel szemben a Krónika munkatársai közül is próbált újságírót toborozni, és határozottan a Hargita Népét jelölte meg célpontként. Az újság munkatársai közleményükben úgy vélik, egyértelmű, hogy „pártlappá kívánják átszervezni” a Hargita Népét, az RMDSZ-es megyei tanácsvezetés pártellenőrzés alá akarja vonni a napilapot. /Jánossy Alíz: Hargita Népe: teljes bizonytalanság. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Gyurcsány lemondása és a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményének bedobása a politikai köztudatba sejtette, hogy a magyar miniszterelnök, az MSZP elnöke pályája végéhez közelít. Először úgy tűnt, ellenőrizni tudja az eseményeket. Terve azonban nem sikerült, a napok élénk miniszterelnök-kereséssel teltek, majd Surányi Györgytől Békesi Lászlóig többen kijelentették, a szocialisták tákolmány programját nem vállalják. Az SZDSZ háromszázalékos, de újabb koalícióra bármikor kész pártként ismét királycsináló akar lenni, bedobta: számára elfogadható lenne Bokor Lajos volt pénzügyér, az MDF európai parlamenti listavezetője is. Azonban elutasítást kaptak. Mindeközben Sólyom László államfő, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is kimondta: az ország jelenlegi helyzetében a döntést a nép elé kell vinni, azaz előrehozott választásokat kell tartani. Gyurcsány és köre, no meg a cselédsajtójuk hevesen tiltakozott. Azután Suchman Tamás, a szocialisták egyik ismert figurája közölte: a pártnak új elnököt kell választania, mivel Gyurcsány lejáratta magát. Erre Gyurcsány, aki a gyors véleményváltás nagymestere, bejelentette: lemond pártelnöki funkciójáról is. Azonban utódja kijelölésétől nem állt el, jelölte Bajnai Gordon ipari és gazdasági miniszter. Az MSZP rábólintott. Még az SZDSZ döntésére várnak. Ha az SZDSZ besorol Gyurcsány mögé, néhány hónappal meghosszabbítják Magyarország agóniáját. /Simó Erzsébet: Gyurcsány megbukott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

Másodszor rendezték meg március 28-án Simonyifalván a Regionális Simonyi Imre Szavalóversenyt. Simonyi (Szmola) Imre 1920-ban Simonyifalván született és a magyarországi Gyulán hunyt el 1994. február 10-én. A falu ápolja emlékét: neki és a másik híres Simonyinak – az óbesternek (ezredes) emlékházat rendeztek be. Róla Emődy Dániel István tartott előadást.) Éder Enikő színművész elmondta el az idén a fővédnökké felkért Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke S holnap a rovargyűjtő mit csinál? c. versét. Mind a költő, mind a versmondó kitüntetésben részesült: mindketten Simonyi-díjat kaptak, Markó Béla közéleti és irodalmi tevékenységéért, Éder Enikő pedig előadó-művészetéért. A díjakat dr. Hevesi József, a Simonyi-kultusz és a szavalóverseny kezdeményezője adta át. Banner Zoltán neves előadóművész, művészettörténész volt a zsűri elnöke. A szavalóverseny után az irodalmi kerekasztal keretében Pomogáts Béla magyarországi irodalomtörténész mutatta be az erdélyi magyar irodalomról nemrégiben megjelent könyvét. /Jámbor Gyula: A vers és kultúra ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

A színház emeleti előcsarnokában szervezett kerekasztal-beszélgetéssel zárult március 27-ém a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak a színházi világnap alkalmából szervezett programja. A Média és politika című fórumon a délután folyamán előadott III. Richárd című drámát több nézőpontból értelmezhette a nagyközönség. Hatalmas taps követte William Shakespeare III. Richárdját, a Tompa Gábor által rendezett, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház művészei által előadott produkciót. Tompa Gábor, a színház igazgatója színpadra hívta a társulat legidősebb színészét, a 95 éves Senkálszky Endre érdemes művészt. Ezt követően nevezte meg az idei Bánffy Miklós Vándordíj díjazottját, Bíró Józsefet. A fórumon a BBTE oktatói közül Ungvári Zrínyi Imre etikatanár, Szabó Levente irodalomtörténész, Salat Levente politológus, Keszeg Anna szerkesztő volt jelen, a házigazda szerepét pedig Tompa Gábor és Visky András töltötte be. /Ferencz Zsolt: Színházról, a média és a politika tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Selmeczi György zeneszerző, karmester, zongoraművész, operarendező, a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem zenei tanszékének vezetője a háborús és békeidők dalairól tartott előadást Marosvásárhelyen, a Kemény Zsigmond Társaság vezetőjének, Csíky Boldizsár zeneszerzőnek a felkérésére. /Máthé Éva: Selmeczi György: „Mindez giccs” = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Berde Máriára, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom kimagasló alakjára emlékeztek március 28-án szülőfalujában, a Kolozs megyei Kackón, az írónő születésének 120., halálának 60. évfordulója alkalmából. A mindössze nyolc magyar lelket számláló településre többnyire a Berde család tagjai érkeztek, hogy méltó módon róják le tiszteletüket a jeles író, költő, publicista, szerkesztő, irodalomszervező, irodalomkritikus, esztéta és népmesegyűjtő Berde Mária előtt. A Kozárvári Missziós Egyházközség Lelkészi Hivatala által szervezett megemlékezés védnöke Dávid Gyula irodalomtörténész, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tiszteletbeli elnöke és Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke volt. /Ferencz Zsolt: Megtartó erejű a szórványban föllelhető értékeink tisztelete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

A Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Ügyészség (DIICOT) a bíróság elé idézte és vádat emelt Nagy Zsolt egykori távközlési és informatikai miniszter, valamint Ioan Codrut Seres volt gazdasági tárcavezető és négy másik személy ellen. Nagy Zsolt elmondta, a DIICOT most már „csak” azzal vádolja, hogy intellektuálisan támogatta és bátorította a bűnszövetkezet tagjait, holott 2005 óta, amikor az ügyészség kirobbantotta az ügyet, hazaárulás és kémkedés is szerepelt a felhozott vádak között. Ez alatt az időszak alatt azonban egyszer sem hallgatták ki, bizonyíték hiányában pedig tavaly felfüggesztették az ügyet. „Az egész egyetlen emberről, Traian Basescuról szól, aki az elnökválasztás előtt igyekszik fenntartani azt a látszatot, hogy nemhiába menesztett miniszteri tisztségemből” – magyarázta Nagy. A május 11-én sorra kerülő tárgyaláson a hat személyt az ügyészek azzal vádolják, hogy törvénytelenségeket követtek el állami vagy csak részben állami tulajdonú vállalatok privatizációjakor. /Mihály László: Vádat emeltek Nagy Zsolték ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Horváth Levente, a közelmúltban leváltott aradi alprefektus először a Nyugati Jelennek beszélt az intézményen belüli hangulatról, személycserék hátteréről. Leváltottak 120 magas rangú köztisztviselőt, és ideiglenesen kineveztek a helyükre 120 embert, akiknek lehetőségük van egy éven belül letenni a vizsgákat. Áthelyezni csak akkor lehetne valakit, ha nincs megfelelő képesítése, nem kapott jó minősítést az év végi, kötelező elbíráláson, de szerinte minden magyar prefektus, alprefektus kiváló minősítést kapott. Az aradi prefektúrán Horváth Levente volt az egyetlen magyar, holott a tízszázalékos képviseltség alapján többen kellett volna lenniük. Sértő volt, ahogyan őt eltávolították, ő lesz Arad megye egyetlen kormányzati felügyelője. Az RMDSZ ígérte, hogy segít az elbocsátottakon. Horváth Levente nem kapott semmiféle konkrét felkérést az RMDSZ részéről. /Irházi János: „Nem kaptam semmiféle konkrét felkérést” = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

A Kovászna Megyei Közigazgatási Bíróság sorozatban vonja vissza a háromszéki önkormányzatok székely szimbólumokra vagy autonómia- referendumokra vonatkozó határozatait. Codrin Munteanu prefektus bejelentette, a bíróság visszavonja a megyei önkormányzat azon határozatát, amelyben másodszorra is ki szerették volna rakni Kökös határába a Székelyföld-táblát. Ezúttal azon bukott el az ügy, hogy a megyei tanács helyi határozatot készítő alkalmazottai rosszul azonosították be a telket, ahová a reklámtábla került volna. Tamás Sándor, megyei tanácselnök elmondta: Háromszék területén, több helyen szeretnének reklámpannókat elhelyezni, amelyek többek között a Székely Nemzeti Múzeumot, vagy a Bod Péter megyei könyvtárat mutatnál be. A Kovászna megyei Közigazgatási Bíróság a baróti önkormányzat autonómia-referendumra vonatkozó határozatát is törvénytelennek minősítette. /Kovács Zsolt: Ismét kidőlt a Székelyföld-tábla. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Egy szabadesésben lévő kormány évek óta magabiztosan pózoló miniszterelnöke lemond, minek utána pártja 85 százalékban bizalmat szavaz neki, és ismét az MSZP vezérévé választja. A továbbiakban pedig Gyurcsány Ferenc gondoskodik a számára megfelelő kormányfő kijelöléséről. A jelöltek sorra nemet mondanak nemet a politikai öngyilkossággal felérő tisztségnek. Végül Gyurcsány lemondott pártelnöki tisztségéről is. Menyasszonytáncnak vagy haláltáncnak minősítette Hankiss Elemér mindazt, ami az országban folyik, s ami elsősorban társadalmi-politikai-erkölcsi válságként jellemezhető. Az SZDSZ végül, a számára pillanatnyilag elfogadható pozíciók valószínűsíthető birtokában, hajlandó volt kiegyezni a Gyurcsány Ferenc jó barátjának és üzlettársának számító Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter személyében. A magyar baloldal siralmas helyzetben van, mekkora hitele lehet egy olyan, kormányon lévő pártnak, amely képes volt 85 százalékban újraválasztani az időközben lemondott Gyurcsány Ferencet? Az intellektualitás pártjának tartott Szabad Demokraták Szövetsége pedig hajlandó szekundálni egy effajta társaságnak? /Németh Júlia: Mennyasszonytánc vagy haláltánc. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Ambrus Attila, a Romániai Magyar Újságírók Egyesületének elnöke néhány gondolatot fűzött azokhoz az állásfoglalásokhoz, amelyek György Attilának a Hargita Népében megjelent eszmefuttatása kapcsán láttak napvilágot. György Attila leginkább vitatott mondatai: „A magyar politikai élet »liberálisaira« nyugodtan ki lehet mondani, hogy senkiházi gazemberek. (...) A magyar liberálisokat egyetlen dolog tartja össze, na persze a lopott szajrén kívül: ez pedig a magyarság gyűlölete. (…) Ebbe a gyűlöletbe fognak belepusztulni. Előbb-utóbb. Remélem előbb, mint utóbb (…)” Publicisztikai kezdeményezésekre, internetes oldalakon két aláírásgyűjtés indult: az idézett gondolatok Székedi Ferenc szerint – nem György Attila – ellen mintegy háromszázan, zömükben romániai magyar értelmiségiek emelték fel szavukat, György Attila mellett közel hatszor annyian törtek lándzsát, a magyarországi társadalom legkülönbözőbb rétegeiből is. Ambrus Attila a szólásszabadság igenlése és az indulatos beszéd elutasítása között egyensúlyozva nem csatlakozott sem egyik, sem másik táborhoz, mivel a köpködés szorgalmazásán kívül ugyanúgy nagyra becsüli a jobboldali gondolkodót, az írót, mint a köpködést elszenvedő baloldali gondolkodót, a költőt. Székedi Ferenc, a lap munkatársa ezt nem fogadta el, mert szerinte a kifogásolt cikk csöpög a gyűlölettől. A gyűlöletbeszédről van szó. Arról, hogy a szakma felemeli vagy sem a szavát a Bayer Zsolt által fémjelzett magyarországi publicisztikai stílus erdélyi átültetése ellen. /Székedi Ferenc: A csatlakozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ Előzmény: Ambrus Attila: A szólás szabadossága. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2009. márc. 25./

Nem indít bűntető eljárást Radu Sandu Moldovan, Hargita megyei rendőrparancsnok ellen a marosvásárhelyi ügyészség. A rendőr főbiztos ellen korábban többen is panaszt tettek, azzal vádolva, hogy nyolcvanas évek végén Csíkszeredában milicista tisztként rendszeresen és kegyetlen módon bántalmazta a fiatalokat. A panaszok kapcsán a kommunizmus alatt elkövetett bűnöket vizsgáló intézmény (IICCR) bűnvádi eljárást kért a rendőr ellen. Az a három személy, aki írásban is panaszt tett kínzás, visszaélés, hivatalos visszaélés miatt, időközben visszavonta feljelentését. /Nem indítanak eljárást a rendőrparancsnok ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./

Szó sincs a Román Televízió (RTV) marosvásárhelyi stúdiójának „elmagyarosításáról” – állapította meg a szenátus művelődésügyi bizottsága. A felsőházban azt követően került terítékre a kérdés, miután Marius Pascan Maros megyei prefektus egy névtelen levélre alapozva „súlyos következményekkel járó intézkedésekre” hívta fel Emil Boc miniszterelnök figyelmét, miszerint magyarul feliratoznák az RTV román nyelvű adásait. Utólag kiderült: a levél egy sor valótlanságot tartalmaz. Bokor Tibor, a szenátus művelődésügyi bizottságának alelnöke szerint etnikai provokációról van szó. /Szucher Ervin: Felfújt névtelen feljelentés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./

Idén is a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont biztosított teret a Corvin Kiadó által immár második alkalommal megrendezett Szuperversenynek. A rendezvény a kiadónál megjelenő gyermeklapok: a Kispajtás, Fürkésző és Szemfüles olvasótáborának szól, azaz 5-14 éves korosztálynak. – Összesen 27 csapatot érkezett Erdély minden csücskéből Árkostól Aradig és Szatmártól Brassóig. A versenyre érkezőket sok meglepetés várta. A házigazda Varga Károly, kiadóigazgató volt, szerkesztők, nyomdászok kalauzolták végig a gyerkőcöket a lapkészítés világában. Ezután színes helytörténeti ismertetés következett Schreiber István megyei EMKE elnök és Kun Gazda Gergely előadásában, akik Déva váráról, illetve a tövében húzódó Bethlen kastélyról meséltek a gyermekeknek. /Gáspár-Barra Réka: II. Szuperverseny. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

Figyelemfelkeltő akcióval folytatta országos szintű tiltakozó akcióját a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, a MAKOSZ. Március 30-án több száz líceumi tanuló vett részt Kolozsváron azon a felvonuláson, amely a Báthory István Elméleti Líceum előtti térről indult, végigvonult a Farkas utcán, majd a prefektúra előtti téren megállt. Kolozs megye mellett Hunyad, Szilágy és Bihar megye is képviseltette magát megyénként hozzávetőlegesen húsz-húsz tanulóval. Ezt megelőzően a Pro Iuventute székházban a MAKOSZ vezetősége, azaz Vetési Imola elnök és Borzási Sarolta oktatásügyi alelnök tájékoztatta a sajtót: párbeszédet kívánnak kezdeményezni az oktatási minisztériummal, hiszen a diákok túlterheltségét csakis az oktatási intézmények oldhatják meg. „Múlt hét végére tizenhárom megyéből hetven tanintézmény csatlakozott a MAKOSZ akciójához, azaz hozzávetőlegesen 25 000 középiskolás. Ugyanakkor egyetértésükről biztosított a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) és az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége.” Az óraszámok csökkentése elengedhetetlen, de nem a testnevelés, az osztályfőnöki és az idegennyelvórák rovására. Akciójuk után szóbeli ígéretet kaptak, hogy Florin Stamatian prefektusnak előterjeszthetik javaslataikat, a magyar középiskolások pedig a prefektus közbenjárását kérik majd gondjaik megoldásához. /Nagy-Hintós Diana, Dombi Ibolya: Több száz magyar középiskolás vonult fel Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./