Tizedik évadjának végére ért a Csíki Játékszín. Parászka Miklós színházigazgató örömmel nyugtázta, hogy a jubileumi évad a tervek szerint bonyolódott le. Előadásaiknak egy része megosztotta a közönséget. A kék madár című produkció a legszélsőségesebb reakciókat váltotta ki a nézőkből: „volt, aki poétikus előadásnak nevezte, sokan mondták, hogy az elmúlt tíz év legnagyobb horderejű vállalkozása”, mások pedig idegenkedtek az előadástól. „A színházaknak igenis komoly lélektani és társadalmi szerepe van” – hangsúlyozta az igazgató. Szerinte a klasszikus, a szórakoztató és az avantgárd törekvéseknek egyaránt méltó helye van egy színház repertoárjában. A Hamlet klasszikus megformáltságában kiegyensúlyozottabb befogadást eredményezett, és az évad egyik népszerű előadásává vált. Parászka Miklós a társulat vidékjáró színházi tevékenységének kézzelfogható gyümölcseként értékelte a községek és falvak épületfelújítási megvalósításait. Fontos volt a májusban megtartott szakmai találkozó, amelynek során a temesvári, nagyváradi, szentgyörgyi társulatok, a román és magyar színikritika néhány jelentős személyisége számára bemutatták az évad keresztmetszetét. Csíkszeredában kiforrott színházi társulatot láthattak, annak ellenére, hogy még csak tíz éve létezik. A színház anyagi helyzetét az igazgató szerénynek, de rendezettnek látja. Gondot jelent, hogy az épület felújításra szorul. /Antal Ildikó: A színháznak lélektani és társadalmi szerepe van. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

Május 21-én adták át Kolozsvárott a Romániai Írószövetség kolozsvári fiókjának 2008. évi díjait. A kisebbségi irodalmi díjat (Clujul literar minoritati) Cseke Péter egyetemi tanár kapta A magyar szociográfia erdélyi műhelyei /Magyar Napló Kiadó, Budapest/ című kötetéért. A Kulcsok Kolozsvárhoz (Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár – Mozaik Kiadó, Szeged, 2000) – mint szerkesztője, Kántor Lajos írja – nem kívánt versenyre kelni a Magvető Könyvkiadó 1987-es rangos antológiájával, a Kincses Kolozsvár két kötetével. Más kihívásra válaszolt: „mi a kincstelenített, a «nagy romlást» átélt városról igyekszünk látleletet adni, főként mai tanulmányban, esszében, prózában – abban a hitben, hogy van, lesz erő az idősebb és ifjabb és legifjabb kolozsváriakban új kincsek teremtésére, a rejtettek (még el nem veszettek) megtalálására. ” Ebben a hitben és szellemben dolgozik a Kántor Lajos kezdeményezésére 2003 márciusában megalakult Kolozsvár Társaság. Cseke Péter 1963 óta Kolozsvár lakója. A Nagyváradról elszármazott Cseke Péter színművész névrokona, aki jelenleg a kecskeméti Katona József Színház igazgatója, szívesen társul mellé magyarországi és erdélyi könyvbemutatóin. Cseke Pétert mindig a közösségi feladatok foglalkoztatták. Újságíróként, szerkesztőként, egyetemi oktatóként, doktorátusi témavezetőként. Tervezi Atosfalváról szülőföld-szociográfiája megírását. Negyven éve gyűjti hozzá az anyagot. /Bölöni Domokos: Akit a kakasok ébresztenek Atosfalván. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./

Kiadták Bajor Andor paródiáit és szatíráit Füstöl az acélkalapács. Szatírák, paródiák /Mentor, Marosvásárhely, 2009/ címmel. Ezek a megírásuk idején hatalmas visszhangot kiváltó és népszerű szatirikus versek felerészben teljesen hozzáférhetetlenek voltak. Bajor az ötvenes években, a proletkult felvirágzása idején kezdett paródiákat, szatírákat írni, egyik legnagyobb hatású verse, az 1952-ben (!) keletkezett Füstöl az acélkalapács önmagában is a korszak ,,lírai elvárásainak” szarkasztikusan zseniális megfogalmazása, híres sora ,,hogyha megnövök, traktor lesz belőlem”. Kötetben először, humoreszkekkel együtt, a Kerek perecben, 1955-ben jelentek meg ezek a gúnyversek, a könyvnek akkora sikere volt, hogy másfél évre rá, jelentékenyen kibővítve újra kiadták. Későbbi könyve, a Répa, retek, mogyoró (1962) is nagyszámú paródiát és szatírát tartalmazott, s a Pokoli különkiadás (1968) is, itt olvasható többek között a három, nagy hatású Lila Leó vers, mely magas színvonalon összegezi a proletkultos költészet ,,átalakulásait”. /Bogdán László: Hogyha megnövök, traktor lesz belőlem... (Bajor Andor paródiái és szatírái). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

Földhöz vert csoda címmel jelentette meg 2007-ben a marosvásárhelyi születésű, Gyergyóban élő Rafi Lajos verseit a budapesti L’Harmattan Kiadó. Ötven sóhajtás, cigány dal, helyzetállapot, körkép. A kötetet méltató Kemény István szavai szerint: ,,Rafi Lajos verseit Budapesten olvasni mégiscsak időutazás. Mintha a romantika korába mennénk vissza. A Rafi-versekre úgy (is) kell nézni, mintha Berzsenyi, Petőfi, Vörösmarty kortársát olvasnánk. Mintha egy régi magyar költőt fedeznénk fel – aki történetesen ma él. ” Rafi Lajos 1970-ben Marosvásárhelyen született. /(józsa): Időutazás – versekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

Pünkösd szombatján, május 30-án Csíksomlyón, a Hármashalom oltárán bemutatott ünnepélyes szentmisén valóságos csoda volt a búcsús hívek nyugodt megáldoztatása. A szentmise megkezdése után kétszer is szemerkélni kezdett az eső. Azután elállt. Akkor fohászkodni kezdett Daczó Lukács ferences atya: „Babba Mária! Legalább addig ne legyen eső, amíg be nem fejeződik a hívek áldoztatása!” Amikor eljött a szentáldozás ideje, sok pap el is indult a hívek közé, kis tálacskákban az oltáriszentséggel. Szépen sikerült az áldoztatás. Az utolsó visszatérő pap után csendesen megindult az eső. Végül is annyira esni kezdett, hogy a szentmise után megázva jöttek le a hívek a Kis-Somlyó hegyéről. Lejövet Daczó atya megköszönte az égi segítséget. /P. Daczó Lukács: Csoda történt az idei csíksomlyói búcsún? = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 21./

A szavazatok számát és arányát tekintve a Magyar Összefogás listája enyhén gyengébb eredményt produkált, mint két évvel ezelőtt az RMDSZ és Tőkés László külön-külön, az együttműködés mégis sikeresnek nevezhető. 2007-ben az európai parlamenti választásokon a 29,5 százalékos országos részvétel mellett a romániai magyarok mintegy 40,6 százalékos részvétele biztosíthatta az RMDSZ és Tőkés László által összességében elért 8,97 százalékot. Részvétel tekintetében ez 37,6 százalékos többletet jelent a többségi szavazókhoz képest. Idén 27,7 százalékos részvétel esetében a magyarok 37,8 százaléka biztosíthatta az összefogás listája által elért 8,92 százalékot. Ez 36,5 százalékos többletrészvételt jelent. A két választáson egyformán nagyobb arányban járultak az urnákhoz a magyarok az összlakosság részvételéhez képest. A közös lista Székelyföldön kevesebb szavazatot hozott a 2007-es EP választásokhoz, viszont 5,8 százalékkal többet a tavaly őszi parlamenti választások eredményeihez képest. A Partiumban valamivel jobb eredményt sikerült elérni, mint 2007-ben, viszont jelentős a veszteség a képviselőházi eredményekhez képest, elsősorban Bihar megyének köszönhetően. A parlamenti választásokhoz képest a 60 százalék fölött magyarok által lakott településeken számottevő az RMDSZ közös listájának erősödése. Jelentős a vesztesség viszont a szórványban és a nagyvárosokban. Az RMDSZ-támogatottságú településeken 2007-hez képest javulás mutatkozik, majdnem sikerült teljesíteni a tavalyi parlamenti eredményt. Az inkább Tőkéssel szimpatizáló településeken nem sikerült hozni a 2007-es eredményt, viszont a parlamenti választásokhoz képest nagyon jelentős bázist biztosítottak az RMDSZ-nek. /Eredményesen indult az összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Lemond elnöki tisztségéről Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ vezetője. Helyébe július 2-án választanak új megyei vezetőt. A jelenlegi RMDSZ-szenátor nyolc évig volt a szövetség háromszéki területi szervezetének elnöke. A szenátor magyarázata szerint azért mond le tisztségről, mivel többnyire Bukarestben tartózkodik, és kevés ideje marad a szervezettel foglalkozni. Albert Álmos 16 éven át a 2008-as helyhatósági választásokig tevékenykedett Sepsiszentgyörgy polgármestereként, 2001-től pedig az RMDSZ háromszéki területi szervezetét is vezette. Mindezek mellett múlt év novemberében szenátornak választották. /Távozik a háromszéki RMDSZ éléről Albert Álmos. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Tavalyhoz képest az idei év első negyedében 50 százalékkal megnőtt a védelmi rendszerbe bekerülő gyerekek száma. Az államtitkár szerint a gazdasági válság következménye, hogy egyre több gyerek kerül be a védelmi rendszerbe. „A hatóságok kénytelenek elvenni a gyerekeket a családtól, mivel a pénzügyi válság, a munkanélküliség növekedése miatt a szülők az alkohol fogyasztásba menekülnek, és nem gondozzák megfelelően őket” – mondta Ileana Savu államtitkár. A legtöbb ilyen esetet az ország déli megyéiben regisztrálják. /Megnőtt az elhagyott gyerekek száma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

„Bár a magyar kormány válságkezelésen dolgozik, a határon túli magyarság támogatása sem idén, sem jövőre nem csökken” – szögezte le Kiss Péter magyar társadalompolitikai miniszter június 20-án, a huszonegy tanári lakásnak helyet adó ingatlan átadásakor Kolozsváron. Az ingatlantulajdonos Iskola Alapítvány elnöke, Kelemen Hunor elmondta, 2300 négyzetméteres tanárilakás-központot adtak át. Az épület a hét kétszobás és tizennégy egyszobás lakás mellett egy 170 négyzetméteres, szakképzésre alkalmas konferenciatermet, a bentlakó oktatók számára pedig egy közösségi termet is magába foglal. A Hajnal negyedi lakásokra a magyar egyetemi oktatók július 1. és augusztus 30. között jelentkezhetnek. A lakásokat hároméves időtartamra adják ki. /Fleischer Hilda: Tanári lakások magyar pénzből. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ Markó Béla szövetségi elnök az avató ünnepségen a romániai magyar felsőoktatási hálózat és az azt kiszolgáló háttérintézmények önállóságának fontosságáról beszélt. /Kiss Olivér: Felavatták az Iskola Alapítvány kolozsvári tanári lakásait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

A válságra hivatkozó Oktatási Minisztérium drasztikusan csökkentette az érettségi vizsgákon felvigyázó tanárok javadalmazását, ami miatt a pedagógusok bojkottal fenyegetőznek. Országszerte június 22-én kezdődnek az érettségi vizsgák mintegy 220 ezer végzős számára, a román nyelv és irodalom szóbelivel. A tanügyi szakszervezetek nem buzdítják bojkottra a tanárokat, azt sugallják: mindenki maga döntse el, hogy a kialakult válsághelyzetben részt vesz a vizsgáztatáson vagy nem. Kolozsváron a Báthory-líceum az egyetlen központ, ahol csak magyar gyerekek vizsgáznak. „Egészen pontosan 606 tanulóról van szó, akik a Báthory mellett a Brassai, illetve az Apáczai líceumokból érkeznek” – tájékoztatott Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. Háromszéken idén 2121 diák érettségizik hat vizsgáztató központban, számolt be Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. /Fleischer Hilda, Horváth István, Kovács Zsolt: Érettségi vizsga, félbérért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Megalakult Budakalászon a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. Mintegy 70 határon túli és anyaországi civil szervezet hozta létre. Cselekvési programja többek között az oktatásra és a nevelésre összpontosít. „Ezek a szervezetek rászorulnak és igénylik az érdekvédelmet is, a szövetség fölvállalja mind a magyarországi mind pedig a Kárpát-medencében működő civilek érdekvédelmét” – mondta Szabó Tibor, a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség elnöke. /Megalakult a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. = Erdély. ma, jún. 22./ A múlt hét végén tartotta a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Budakalászon 9. konferenciáját. A fórum egyik határozatának értelmében ezt a hosszú nevet lerövidítették, és ezentúl Kárpát-medencei Kulturális Szövetségként fog szerepelni. Az alapszabályt a mostani követelményekhez igazították. Ez a szövetség az egész Kárpát-medence magyarlakta vidékein működő kulturális egyesületek fóruma, ahol az egyesületek képviselői megismerhetik egymást, egymás eredményeit, gondjait. A cél a nemzeti tudat megerősítése, a nemzet megmaradásának elősegítése. A fórumon szó volt az oktatás és nevelés helyzetéről – nem csak az iskolákban –, további témák: a közművelődés, a közgyűjtemények helyzete, az épített környezet és a természetvédelem, a média, az internet hatása, a népegészség és a sport stb. A legfontosabb azonban a mostani helyzetből való kilábalást elősegítő koncepció, stratégia kidolgozása. /Jankó András, a Kölcsey Egyesület elnöke: Tanácskozás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 22./

A filozófiai kultúra ápolása, a filozófia népszerűsítése, a szakirányú kutatások és a filozófia középiskolai oktatásának támogatása, lap- és könyvkiadást, konferenciák és egyéb rendezvények megszervezése – többek között ezeket tűzte ki céljául az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság (EMFT), amelynek alakuló ülését június 19-én tartották Kolozsváron. Ülésvezetők: Egyed Péter, Keszeg Anna és Ungvári-Zrínyi Imre. Erdélyben jelenleg Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), valamint Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) folyik filozófiai szakképzés. Ezen kívül a magyar tannyelvű középiskolákban vagy magyar osztályokban több tucat tanár oktat filozófiát és más társadalomtudományokat. Az EMFT keretében munkacsoportok jönnek létre, amelyek tevékenységében bárki részt vehet. Az alakuló közgyűlésen az EMFT elnökévé Egyed Péter egyetemi tanárt (BBTE) választották, az elnökség további tagjai Kovács Barna, Schmidt Dániel, Soós Amália, Zuh Deodáth, Demeter M. Attila, Ilyés Szilárd, Bajnai Botond és Horváth István. /Fall Sándor: Megalakult Kolozsváron az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

A színház és a halál a témája a június 20-án kezdődött zágrábi EUROKAZ színházi fesztiválnak, amelyet 1987 óta rendeznek meg, és melyen idén hét ország, köztük Magyarország művészei lépnek föl. A rendezvényen Najmányi László író, színházművész Az ember, aki színház volt címmel tart előadást és videoprojektet vetít Halász Péterről, a világszerte ismert független magyar színházművészről, avantgárd íróról. Halász Péter 1969-ben saját színházat alapított Kassák Ház Stúdió néven. 1972-ben A skanzen gyilkosai című előadásukat betiltották, a színház működési engedélyét megvonták, így csak titokban működhetett tovább. Az együttes tagjai emigráltak, majd Squat Színház néven Nyugat-Európa számos városában játszottak, később New Yorkban telepedtek le. A Squat Theatre-t az 1980-as években New York 10 legfontosabb kulturális intézménye egyikeként tartották számon. Halász 1991-ben visszatért Magyarországra, a budapesti Katona József Színházban és más színházakban is rendezett. Halász Péter három évvel ezelőtt New Yorkban meghalt. /Halász Péter emlékezete Zágrábban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Öt országból érkeztek magyar kórusok a Gyergyószentmiklóson első ízben szervezett Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozójára, melyet a helybeli Ipartestület Férfikara szervezett. “Egy ilyen találkozó magában hordozza a nemzet megújulásához szükséges gondolatok és lelki töltet megteremtését” – hangoztatta üdvözlő beszédében Patrubány Miklós, a június 20-án Gyergyószentmiklóson megrendezett Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozójának védnöke, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A rendezvény külföldi meghívottjai között szerepelt a délvidéki Csóka település Rákóczi férfikara, a Füleki Férfikar Felvidékről, Kárpátaljáról a Técsői Arany Ősz Művelődési Egylet Dalköre, valamint Magyarországról két kórus: a sárrétudvari Zagyva László Vegyeskar és az Egri Csillagok népdalkör. Erdélyből fellépett a marosvásárhelyi Cantuale Énekegyüttes, Székelyudvarhelyről a Székely Dalegylet Férfikórusa, illetve a helybéli Domokos Pál Péter Női Kar és a Szent Miklós Kamaraegyüttes, valamint a főszervező, a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara. /Jánossy Alíz: Kárpát-medencei magyar kórusok találkoztak Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Június 20-án zsúfolásig megtelt Bélzerinden a református templom a két világháború helybeli hőseire való megemlékezésen. Petrucz János helybeli lelkész köszöntötte a jelenlévő lelkészeket, a világi meghívottakat. Megköszönte a községi tanácsnak az emlékmű felállításában nyújtott segítségét. Haász Tibor polgármester köszönetet mondott a hősök azonosításának hosszadalmas munkáját felvállaló szervezőknek, Szívós László kőfaragónak az emlékmű megépítéséért, Brittich Erzsébet képzőművésznek a magyar honvéd kopjafájának az elkészítéséért. Tóth Csaba az Erdély-szerte létező honvédsírok ápolásának, a kegyeletük megőrzésének a fontosságát ecsetelte. Ezután leleplezték a feketemárványból készült emlékművet, amelyiken feltüntették a két világháborúban elhunytak névsorát. Az emlékműre vésték Illyés Gyula sorait: „áll az én hazám már, védőbben minden magasságnál. ” Az egyházaikkal az élen a tömeg átvonult a temetőkertbe, ahol Petrucz János ismertette Jugola Jánosnak, a bélzerindi híd védelme közben bekövetkezett hősi halála körülményeit. /Balta János: Világháborús hősökre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 22./

Erdélyi és anyaországi hagyományőrző huszárokból alakult meg az a csapat, amely az 1874-ben létrejött Marosvásárhelyi Magyar Királyi 9-es Honvéd Huszárezred emlékére verbuválódott össze. Június 20-án ez a csapat végigvonult Marosvásárhely történelmi részein, majd a középkori vár udvarán a történelmi egyházak képviselőinek a részvételével zászlóavató ünnepséget tartottak. Ezt követően négy huszárt avattak fel, akik ismét létrehozták a huszárezred emlékét idéző alakulatot. Marosvásárhelyről az emléktúra résztvevői Udvarfalva, Mezőpanit érintésével Marossárpatakra lovagoltak, majd onnan Szászrégen, Mezőkirályfalva, Szentmáté, Apanagyfalu és Bethlen irányába haladtak tovább. Az emléktúra a magyardécsei cseresznyefesztiválon ér véget. /Huszáravatás és emléktúra Maros megyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./ Az a nemzet, amely nem ápolja a hagyományokat, elgyökértelenedik. Ezért vállalták a fiatalok, hogy újraalakítják a marosvásárhelyi magyar királyi 9. honvéd huszárezredet. Június 20-án vonultak a várba a huszáralakulatok és hagyományőrző lovascsoportok, amelyeket dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és Vitéz Szoboszlai Endre törzskapitány köszöntött, majd a Sófalvi Szabolcs és Székely Szilárd vezette marosszentgyörgyi Jubilate Deo és a Kolping Család egyesített kórusa a Föl, föl vitézek a csatára című kórusművet adták elő. Eljött az ünnepségre a Győrffy Árpád őrnagy által vezetett Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred, a Lázár Béla kapitány vezette Szovátai 15. Mátyás Huszárezred hagyományőrző lovascsapata, itt volt Miholcsa József őrnagy vezényletével a 15. Mátyás Huszárezred Marossárpatakról, vendégekként a Vitéz Szoboszlai Endre törzskapitány irányította Debreceni 2. Honvéd Huszárezred és eljött Bartha Mihály polgármesterrel az élen a mezőpaniti hagyományőrző lovascsapat is. Ezután a huszárok elindultak az emléktúrára. /Vajda György: Zászlót bontottak a huszárok. Újraalakult a marosvásárhelyi Magyar Királyi 9. Honvédezred. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

A szatmári katolikus egyházmegye legnagyobb búcsújára, a Jézus Szíve búcsúra sokan jöttek el Szatmárnémetibe, június 21-én, szinte betöltve a régi főteret. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi-budapesti érsek mondott szentbeszédet. „Aki nem szereti testvérét, nem szereti az Istent sem” – hangsúlyozta a bíboros, majd felidézte a jilavai börtönben mártírhalált halt szatmári püspök, Scheffler János alakját. Előtte a reggeli órákban a Kálvária templomban Böcskei László nagyváradi püspök német, Ioan Robu bukaresti érsek pedig román nyelven tartott szentmisét. A háromnyelvűség már hosszú évek óta része a Jézus Szíve búcsúnak. A búcsú végén sokan kilátogattak Erdődre, ahol az itteni magyarok utóbbi időben megélénkült aktivitásának köszönhetően egy éven belül a harmadik magyar személyiség szobrát avatták fel. Károlyi Sándor-szobor és a Petőfi–Júlia-páros után most a mind ez ideig egyetlen magyar pápajelölt, az erdődi jobbágysorból felemelkedő Bakócz Tamás míves bronzszobrát leplezték le a helyi római katolikus templom kertjében. Erdődön a június 21-én tartott szoboravatáson jelen volt Erdő Péter bíboros, Szabó Vilmos budapesti államtitkár, Csehi Árpád megyei tanácselnök, Gergely Zoltán szobrászművész, Füzes Oszkár magyar nagykövet és Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul is. /Sike Lajos: Búcsú és szoboravatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

A Gyimesi Évát ismerő magyar értelmiségiek megosztottsága derül ki már a hetvenes évek végéről származó lehallgatott forrásokból és feljelentésekből. Miközben a Szekuritáté alkalmazottai egyértelműen a nacionalista-irredenta beállítottságú személyek közé sorolják őt, a célszemélyt, a korabeli erdélyi értelmiség egyik legelismertebb alakja, Balogh Edgár kétségbe vonta Gyimesi Éva, a magyar tanszék fiatal asszisztensének nemzeti elkötelezettségét. A Gyimesi Évával foglalkozó megfigyelési dossziéban az egyik feljegyzés /1974. október 29./ szerint „Balogh Edgár beszélgetést folytatott Könczei Ádámmal bizonyos zsidó értelmiségiek pozíciójáról az együtt élő magyar nemzetiséggel kapcsolatban. Adott pillanatban Balogh Edgár fölvetette a kérdést, hogyan lehetne rávenni Cseke Pétert, hogy kivonuljon azon zsidók köréből, akik befolyásolják őt, és akiknek hatása alatt támadni kezdte Balogh Edgárt az Intelmek című könyvében írottakért, amelyben az anyanyelv helyzetével és a nép feladatainak problematikájával foglalkozott. Balogh Edgár ugyanezen témában vonta felelősségre Cseke Pétert /1978. január 27./ mondván, miért nem tesz meg mindent, hogy feleségét /Gyimesi Évát/ kivonja e károsan ható zsidó körök befolyása alól. Szigeti József professzor, a magyar irodalom tanszék vezetője arról beszélt /1976. május 5./, hogy Cseke Éva a tanszéken szubverzív nacionalista tevékenységet folytat a kollégák és a hallgatók körében. Minden rossz kútfeje – így nevezte őt, akinek tevékenységében Láng Gusztáv adjunktus és Tóth Sándor filozófia oktató (docens) a szövetségesei. Az egyik besúgó, „Rusz Péter” 1989. június 13-án úgy minősítette a célszemélyt, hogy zsidó, kozmopolita orientációjával nem hogy szolgálni kívánná az erdélyi magyar kisebbség érdekeit, hanem egyenesen kártékony hatást fejt ki tanárként és irodalmárként egyaránt. „Rusz Péter” a célszemély házassági konfliktusát a kozmopolita – népi beállítódás ellentétéből vezette le. /Gyimesi Éva: Nemzeti és/vagy kozmopolita. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

A rendszerváltás óta eltelt időszak közvélemény-kutatásai mindig kimutatják, hogy a román lakosság bizalmát leginkább az ortodox egyház és a katonaság intézménye élvezi. A magyar lakosságnál valószínűleg ez a két intézmény gyűjti be (a rendőrséggel karöltve) a legnagyobb ellenszenvet. Titokként kezelt, de közismert tény, hogy a székelyföldi településeken a rendőrség létszáma meghaladja az ország más vidékein lévő, hasonló nagyságú településein állomásoztatott állományét. Arról is lehet hallani pletykákat, hogy az ide költöző rendőrök bizonyos „veszélyességi” pótlékokat is kapnak. Az ortodox egyház agresszív székelyföldi terjeszkedési politikáját kőkemény tények támasztják alá. A hamarosan a Csíkszereda központjában megtartandó katonai felvonulás az átlagosnál nagyobb jelentőséget kap: részt vesz rajta Traian Basescu államfő is. Amikor felerősödtek a nacionalista szólamok, akkor az elnök is katonai parádéra érkezik Székelyföldre. /Isán István Csongor: A parádés elnök. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

Hiába nyert pert különböző juttatások kifizetésére számos közalkalmazotti réteg, az idei évre vonatkozó juttatásaikat nem fizeti ki a kormány, mivel erre nincsenek források. A kifizetendő összegeket átütemezték. A kormány a fizetésképtelenség miatt szembement a követelésekkel, egy kormányrendelettel. /Hecser Zoltán: Pénz helyett kormányrendelet. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

Surján László magyar EP-képviselő nemtetszésének adott hangot Elena Basescu néppárti tagságával kapcsolatosan. Basescu elnök 28 éves exmodell lányáról van szó. A képviselő kételkedik abban, hogy a néppártnak érdeke lenne olyan személyt fogadni tagjai sorába, aki kétértelmű nyilatkozatokat tett a könnyű drogok legalizálásával kapcsolatban. Elena Basescu szerint egy hölgy bosszúja húzódik az ügy hátterében. Vass Andreáról, Emil Boc jelenlegi tanácsosáról van szó, egykori EP-képviselőről. EBA úgy tudja: Vass és Surján közeli kapcsolatba kerültek Brüsszelben, és mivel a hölgynek nem sikerült újabb EP-mandátumot szereznie a PD-L listáin, bosszúból ellene hangolta a fideszes EP-képviselőt. /Surján kifogásolja EBA felvételét az Európai Néppártba. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Az RMDSZ is megszavazza majd Elena Basescu néppárti frakciótagságát, pedig korábban éppen a demokrata-liberálisok akadályozták meg Tőkés Lászlót abban, hogy a frakció tagja lehessen, jelezte Sógor Csaba képviselő. „Az elnök lányának mielőbb tisztáznia kell a kábítószerek legalizálásával kapcsolatos kijelentéseit, melyekkel mi, RMDSZ-esek sem értünk egyet” – jelentette ki a politikus. /Cseke Péter Tamás: Tőkés László sorsa vár az államfő lányára? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

„Károsak és fájdalmasak az Érsemjénen történt események. Balazsi József RMDSZ-es polgármesternek tartózkodnia kellene a gyülekezeti közrendháborítástól” – tért vissza Tőkés László európai parlamenti képviselő a Bihar megyei településen kialakult konfliktusra. Az érsemjéni konfliktus Fülöp János helyi református tiszteletes személye körül robbant ki, akinek tisztségéből való távozását az érsemjéni református gyülekezet egy része megpróbálta elérni. A kezdeményezők a tiszteletes elleni panaszaikkal idén a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez /KREK/ fordultak. Az egyházkerület fegyelmi bizottsága által végzett egyházi vizsgálatok azonban nem találtak kivetnivalót az érsemjéni pap tevékenységében. Ezt követően a polgármester beadványt intézett a KREK-hez, az érsemjéni református gyülekezet kettészakítása, egy új gyülekezet alapítása tárgyában. Június 1-jén Tőkés László Érsemjénbe látogatott igét hirdetni, mindenkit a templomba hívott, hogy tisztázzák a vitát. Ekkor több helyi lakos hangosbeszélős tüntetésbe kezdett a templom szomszédságában lévő közösségi otthon teraszán. Balazsi József, Érsemjén polgármestere szerint Tőkés „elutasította a párbeszédet” ezért kezdtek demonstrálni. /Totka László: Folytatódik az érsemjéni békétlenség. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében június 20-án idei második kitüntetési ceremónia alkalmával a csángó magyar kultúrát közvetítő szerepéért Nyisztor Ilona, a pusztinai Magyar Ház vezetője, óvónő, csángó énekes Magyar Örökség Díjat vehetett át. A népszerű előadó, valamint a karácsonyi csángó dalokat és édesanyjától tanult régi énekeket tartalmazó CD-iről, illetve a csángó gyermekek egyik legeredményesebb zenei oktatójaként ismert énekes tevékenységét Kobzos Kiss Tamás előadóművész méltatta. /(fekete): Magyar Örökség Díj Nyisztor Ilonának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

Erdélynek azokon a vidékein, ahol a magyarság többségben él, az utakon egymást követik a gödrök és a foltok. A mindenkori kormányoknak általában csak a székelyföldi, az érmelléki, a szilágysági magyarlakta részek útjaira nem jut soha pénze. Az Udvarhelyszéket Erdővidékkel összekötő, lassan hírhedté váló 131-es országútról egy szót se, mert annak bizonyos szakaszait a legutóbbi magyar világban újították fel rendesen. Az úthálózat tekintetében a mindenkori államvezetés tudatosan zülleszti ezeket a vidékeket. Mert el lehet képzelni, hogy mekkora lendületet, gazdasági pezsgést, tehát gazdagodást, tehát némi önállósulást is eredményezne, ha ezeken a – többségében magyarlakta – vidékeken nyugodtan járnának-kelnének, üzletelnének a tőkét behozó külföldi vállalkozók és turisták. /Benkő Levente: Tudatos züllesztés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./

A többnyelvű lét és a kisebbségi oktatáspolitika égető kérdései képezték a témáját múlt hét végén a csíkszeredai Jakab Antal Tanulmányi Házban megtartott tanácskozásnak. A konferenciát a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet és a Sapientia EMTE helyi humán tanszéke szervezte, a két intézmény az együttműködés immár második évi mérlegét vonhatta meg ez alkalommal. Az előadók a beregszászi, budapesti, bukaresti, brassói, csíkszeredai, kolozsvári, marosvásárhelyi, szegedi és veszprémi egyetemek és kutatóintézetek munkatársai voltak. Szó volt a nyelvi egyenjogúsítás sok vonatkozásáról, a román nyelv oktatásáról a magyar iskolákban, de kilátás nyílt az európai horizontra is. Horváth István szociológus, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója a dominancia és nyelvváltás körében folyó hazai vizsgálatokról számolt be, a magyar kisebbség körében a kb. tíz százalékot összesítő csoportok helyzetét taglalva, melyek tagjai a másnyelvi asszimiláció közelébe kerültek, illetve beolvadóban vannak. Sokan közülük magyarnak vallják még magukat, de már a második nyelv dominanciája jellemző rájuk. Tódor Erika adjunktus az anyanyelvi dominancia, a kiegyensúlyozott kétnyelvűség és másodnyelvi dominancia három alapesetének megfelelően a románt a kisebbségi iskolákban három modell szerint tartaná célszerűnek oktatni. Sorbán Angela kutató rámutatott: mennyire fonák, hogy a munkaerőpiacon a több nyelvet ismerő, diplomás kisebbségiek alulreprezentáltak, holott azt valljuk: a több nyelv ismeretének előnyhöz kellene juttatnia őket. Balázs Lajos docens, ismert néprajzos a csíkszeredai tanszéken már két éve kidolgozott románnyelv-oktatási reform dilemmáit taglalta. A reformtanterv immár két éve készen áll, de a román politikum nem hajlandó foglalkozni vele. A negyven dolgozat megvitatása után a kolozsvári intézet bemutatta kétnyelvű formanyomtatványait, melyeket a helyi-megyei közigazgatásban, így Hargita megyében is kezdtek alkalmazni, s az államtitkár a minisztériumoknak is figyelmébe ajánlja. /B. Kovács András: A gyarapodó többnyelvűség védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

A városi tanács RMDSZ-frakciója Marosvásárhelyen az önkormányzat ülésén nem vitte kenyértörésre az idei díszpolgári címek megítélésére vonatkozó múlt havi határozat ügyét. A napirend előtti felszólalók sorában Molnár Gábor képviselő kiemelte, hogy a díszpolgári címet olyan személyiségeknek kell odaítélni, akik a városban élő nemzetiségek békés együttéléséért munkálkodnak, márpedig a kitüntetés idei román címzettje évtizedeken át napi rendszerességgel több tízezer marosvásárhelyit sértett meg, így nem érdemli meg, hogy a város nevében kitüntessék. A felszólalásra Dorin Florea polgármester válaszolt, azt javasolta az ügy kapcsán magukat sértve érzőknek, hogy gyakorolják a megbocsátás keresztényi gesztusát. Dr. Benedek István frakcióvezető kijelentette, azért nem javasolták a múlt havi határozat részleges visszavonásának szavazásra bocsátását, mert úgyis leszavazták volna őket. A testület előtt felolvasták Virág György levelét, melyben a megyei önkormányzat volt elnöke a tanács tudomására hozta, hogy lemondott a számára 2004-ben adományozott marosvásárhelyi díszpolgári címről. /(benedek): A frakció nem állt ki az RMDSZ kezdeményezése mellett. Marosvásárhelyi tanácsülés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

Timár Ágnest nevezték ki a Báthory István Elméleti Líceum ideiglenes igazgatójává. A magyartanárnő 1993 őszétől tanít az iskolában. /N. -H. D. : Timár Ágnes a Báthory ideiglenes igazgatója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Kenderesen tartották meg az idei EMI-tábort. „Isten hozta vitéz nagybányai Horthy Miklós szülőfalujában” – hirdette a portréval is ellátott tábla Kenderes határában. A Horthy Miklós emlékére júniusban megrendezett konferencia adott apropót az Egyesült Magyar Ifjúság nevű szervezet (az Erdélyi Magyar Ifjak Kárpát medencei testvérszervezete) első anyaországi táborának. Az előadók között volt Siklósi Beatrix újságíró, Borbély Imre politikai szakértő (MVSZ) és Maurer Oszkár, aki a Szerémség történelméről beszélt. /Borbély Zsolt Attila: EMI-tábor Kenderesen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 24./

A Gyergyószentmiklósi Ipartestület férfikara nagyszabású, Kárpát-medencei magyar kórustalálkozóra szánta el magát. A magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és erdélyi kórusok részvételével megtartott rendezvény a város anyagi támogatásával, a Magyarok Világszövetségének fővédnöksége mellett zajlott. A közel ötszáz részvevő a gyergyóújfalusi rezesbanda vezetésével vonult a város főterén keresztül a találkozó helyszínére, a városi művelődési házba. A négy órás rendezvényen tíz kórus lépett fel, teljes műfaji változatossággal. Fővédnöki beszédet Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott. /Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozója Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 24./

Vetro Artúr grafikai munkáiból nyílt kiállítás június 22-én a kolozsvári Quadro Galériában. A tárlaton időrendi sorrendben tekinthetők meg a művésznek a ‘40-es és ‘60-as évek között készített szénrajzai, illetve az ‘50-es évekből való pasztelljei. /Ferencz Zsolt: Meglátott emberek a Quadróban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./