Idén Tempfli József nagyváradi megyéspüspöknek és Rózsás János Gulágot megjárt írónak ítélték oda a Magyar Szabadság Napja Díjat; a kitüntetést június 26-án Gödöllőn, a magyar szabadság napja ünnepi műsora keretében adja át Gémesi György alapítványi elnök. A díjat a Nemzeti Konzervatív Fórum és a Magyar Szabadság Napja Alapítvány hozta. Az elmúlt évek kitüntetettjei között van Grosics Gyula, Sebestyén Márta, Pozsgay Imre és Antall József özvegye. A magyar szabadság napját minden év júniusának utolsó szombatján ünneplik meg, arra emlékezve, hogy 1991. június 19-én hagyta el Magyarország területét az utolsó szovjet katona. /Tempfli József kitüntetése. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Mandátuma végére Traian Basescu államfő megtanult magyarul köszönni. Június 27-én a kampánykörúton lévő államfő a XIII. alkalommal megrendezett Marosvásárhelyi Napokra is ellátogatott, ahol a székelyföldi látogatásaival ellentétben nem magyar, hanem elsöprő többségű román közönség előtt csillogtathatta meg friss magyar nyelvtudását. Az államfő a helyi hatóságokkal és a PD-L helyi szervezetének tagjaival folytatott megbeszélés után a Somostetőn rendezett főzőverseny díjátadásán vett részt. Adott pillanatban Marosvásárhelyre érkezett cigányasszonyok is köszöntötték, akik megpuszilták őt azért, hogy – mint mondták – senki meg ne igézze. A vásárhelyi várban az államfő a színpadon köszöntötte az egybegyűlteket, az Isten hozott!-at pedig magyarul és németül is elmondta. Kijelentette: egyformán szereti mindazokat, akiknek a zsebében román személyazonossági és útlevél lapul. Ezen a rendezvényen nagyon kevés magyar vett részt. Idén ugyanis a román többségű városi tanács egy helyi román nacionalista újságírót tüntetett ki díszpolgári címmel, s emiatt tiltakozásképpen az RMDSZ és a helyi magyarok zöme távolmaradt a Marosvásárhelyi Napoktól. /B. T. : Nem volt kinek bemutassa magyar tudását Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Június 27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa – hosszas vitát követően, amely során többen is Markó Bélát találták volna a legalkalmasabbnak -, szavazással döntött, hogy elfogadja a Szövetségi Állandó Tanács javaslatát, és Kelemen Hunor ügyvezető elnököt 67 igennel, 19 ellenszavazattal fogadta el az RMDSZ államfőjelöltjének. Kelemen Hunor hangsúlyozta, üzenethordozó lesz a kampányban. Ez az üzenet elsősorban az erdélyi magyarok üzenete lesz. Markó Béla megtisztelőnek tartja, hogy sokan őt jelölték volna, viszont az RMDSZ elnökének az elkövetkező időszakban többféle feladata van. Az ultranacionalizmus fölerősödése, a Nagy-Románia Párt előretörése közepette oda kell figyelni, hogy ez hogyan befolyásolja a többi pártot, oda kell figyelni a magyar önkormányzatok munkájára. Markó aggodalommal szólt arról, hogy a kormány egymás után hozza a rosszabbnál rosszabb döntéseket, figyelmeztetett a magyar vezetők eltávolítására, arra, hogy leállt sok infrastrukturális beruházás. /Mózes Edith: Markó Béla: „Csak az összefogás adhat távlatokat”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

A pápának szándékában áll Romániába látogatni, válaszolva Traian Basescu román államfő korábbi meghívására. A szokásjog szerint azonban ezt meg kell előzze Daniel román pátriárka egy Vatikánba tett látogatása, mondta Marius Gabriel Lazurca, Románia vatikáni nagykövete. Daniel pátriárka valószínűleg az Olaszországban élő románoknál tett látogatása idején találkozik a katolikus egyházfővel, és hívja meg őt Romániába. /Romániába készül a pápa. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

Romává nyilváníttatná magát Berke Sándor, a Bihar megyei Tenke református lelkésze, mert az egyháza által működtetett öregotthon évek óta egy bani támogatást nem kap a román államtól. A 4300 lakosú (ebből 886 magyar, 750 pedig roma nemzetiségű) községközpontban tizenöt éve tart fenn idősek, mozgássérültek gondozását ellátó otthont a helyi egyházközség, a hatóságok azonban mindeddig nem folyósítani a jogszabály alapján járó állami hozzájárulást. A lelkész évek óta kilincsel azért, hogy az intézmény megkapja a törvény biztosította fejpénzt, a helyi és megyei önkormányzat nem fizet. A romák minden hónapban napra pontosan megkapják a szociális segélyt a román államtól. Ezért elhatározták, hogy az otthon 23 lakójával együtt cigánynak nyilváníttatják magukat, így remélhetőleg ők is részesülünk állami támogatásban. A lelkész diszkriminációnak tartja, hogy az állami öregotthonok lakói havonta 1600 lejes fejpénzt kapnak, az egyház által működtetett intézmény gondozottjai mindössze 250 lejt; a tenkeiek pedig semmit sem. Berke Sándor számításai szerint a román állam tizenegy évre visszamenőleg mintegy hatmilliárd lejjel tartozik az egyház szociális intézményének, amely eddig önerőből és külföldi segélyekből tartotta fenn magát. /Rostás Szabolcs: Roma lesz a tenkei pap? = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Június 27-én és 28-án rendezvénysorozattal idézték fel Sütő András emlékét barátai és tisztelői, Marosvásárhelyen, illetve a szülőfalujában, Pusztakamaráson. A Sütő András Baráti Társaság tagjai az első napon marosvásárhelyi református temetőben megkoszorúzták az író sírját, majd Gálfalvi Zsolt kritikus mondott beszédet. A rendezvény a Bernády Házban folytatódott. Nagy Pál, a Sütő András Baráti Társaság elnökének moderálásával jeles magyarországi, felvidéki és erdélyi irodalmárok, közéleti személyiségek és politikusok osztották meg a hallgatósággal az író személyiségéhez, életművéhez kapcsolódó gondolataikat. Csoóri Sándor Beszélgetések és álmok című prózáját olvasta fel, kiemelve azt az alapgondolatot, miszerint a „trianoni mocskos ügynek” mai napig tartanak a következményei, és hiába az uniós tagság, megoldás még nem született a kisebbségi lét számára. A tudományos ülésszak előadásai után a marosvásárhelyi színház Tompa Miklós társulatának tagjai előadtak egy részletet Sütő Káin és Ábel című drámájából, Kilyén Ilka színművész pedig az Ugató madár című darabból kiragadott monológot. Végezetül levetítették a Duna televízió Sütő Andrásról készített portréfilmjét. A pusztakamarási református templomban Demeter József szászrégeni lelkész kiemelte, Sütő András minden egyes művében, nyíltan vagy metaforikusan, de jelen van a helyben maradás gondolata. Oroszhegyi Attila Zsolt helyi lelkész elmondta: az idelátogatók gyakran megcsodálják a templom díszeit, az Isten házából azonban épp a gyülekezet fogyatkozott meg. A reformátusok lélekszáma a faluban 136 fő, a létszám pedig egyre apad. A Révkomáromból érkezett Aranyosi Zsolt diák mondta el Sütő: Te leszel az angyal című rövid írását. Tanára, Jókai Tiborné elmondta, hogy az ifjú tehetség ezzel a prózával nyerte meg idén a rangos rimaszombati Tompa Mihály országos vers- ás prózamondó versenyt. Vetési László lelkész, szórványügyi előadó kiemelte, a Mezőség rengeteg nagy egyéniséget adott a magyarságnak, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Mezőség megmaradjon. Pusztakamaráson a szülői ház tornácán Sylvester Lajos sepsiszentgyörgyi közíró tartott személyes élményekkel átitatott előadást azokról az időkről, amikor a szentgyörgyi színház igazgatójaként csaknem az összes Sütő-drámát műsorra tűzhette. /Sándor Boglárka Ágnes: A jövő feladata megőrizni a Mezőség magyarságát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./ A felszólalók közül Dobos László pozsonyi író történelmi szempontok alapján beszélt, míg Szakolczay Lajos budapesti irodalomtörténész és Lázok János, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem tanára, Sütő-kutató elsősorban stilisztikailag elemezte az író életművét. Markó Béla emlékeztetett, Sütőnek volt 1989 előtt magyar nyelvterületen a legnagyobb kultusza. Utána úgy tűnt: mindez nem annyira elsőbbségi kérdés, hiába a Sütő András-i dráma, rövidpróza, regény, mondandó és mondat. Ma azonban újra szükség van az életmű jó értelemben vett kultuszára. Ahogy az ő közéleti szerepvállalásának kultuszára is. Megszólalását kényszerhelyzet szülte, ő az itthon maradott, áldozatvállaló emberek közé tartozott. Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke bejelentette, ősszel bemutatják a tizenkét órás dokumentumfilmet az 1990-es márciusi eseményekről. Felvállalták a Sütő Andrásról elnevezett utcanév megadásának és az író marosvásárhelyi szobra felállításának megoldását is. Ablonczy László elmondta, tizenhat fejezetes sorozatot állított össze Sütő Andrásról, aki jelenleg nincs a magyarországi tanmeneti és nemzetmeneti gondolatban. Pedig ő Bethlen Gábor-i magasságból és mélységgel nézte a magyarságot. Elmondhatatlan dráma volt az élete. Miközben folyt a lapítás, ő az életét tette a tisztességre. És most egy bibliográfiás senkiházi mocskolódik az életével az interneten, tette hozzá. Cs. Nagy Ibolya a Káin és Ábel című, emberi ősállapotokat tükröző tudatdrámát elemezte behatóan. Végül Pálfy G. István beszélt az általa és Cselényi László által 2001-ben készített Sütő András-dokumentumfilmről. Levetítették a Történelmet hazudni nem lehet című film félórás részletét. /Nagy Botond: Történelmet hazudni nem lehet… Sütő András-emléknap. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./ A bibliográfiás senkiházival Kuszálik Péterre célzott.

Kaba Gábor polgármester volt a házigazdája Zsombolyán annak az egész napos rendezvénynek, amelynek keretében átadták a 2008-ban Temesváron alapított Pesty Frigyes Emlékdíjat. Az idei kitüntettek az aradi Ujj János és a temesvári Szekernyés János hely- és kultúrtörténészek. Városnéző sétával kezdték a napot, Kaba Gábor kalauzolta végig a városon a népes csoportot, bemutatva a helység nevezetességeit. A helyi sajtómúzeumban elenyészően kevés a helyi, vagy régiós magyar nyelvű kiadvány. A hat köztéri mellszobor közül a 2002-ben felállított Petőfi Sándorét a portrék alkotója, Soltész Teofil képzőművész társaságában fényképezhették le a találkozó résztvevői. Pesty Frigyes (1823–1889) történész, az első magyar nyelvű temesvári napilap, a Delejtű szerkesztője és kiadója emlékére 2008-ban a lap megjelenésének 150. évfordulóján alapítottak díjat a sajtó munkatársai és a magyar kultúra helyi mecénásai. A Pesty Frigyes Emlékdíj életműdíjként működik, olyan tollforgatók kapják, akik jelentőset alkottak a régió szórványmagyarsága értékeinek feltárásában, megőrzésében. A Varga Luigi István mintázta plakettet és a vele járó díszoklevelet a kuratórium döntése alapján a Heti Új Szó főszerkesztője Graur János adta át Ujj Jánosnak és Szekernyés Jánosnak a „magyar újságírás hűséges szolgálatáért”. A kitüntetetteket Vicze Károly tanár, illetve Delesega Gyula egyetemi tanár méltatták. /Szekernyés Irén: Két helytörténész kitüntetése. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

Tíz évvel ezelőtt indult a magyar nyelvű főiskolai óvópedagógus- és tanítóképzés Kézdivásárhelyen. Azóta a főiskola egyetemmé alakult. Az idei ballagást ennek jegyében szervezték. Június 27-én a Bod Péter Tanítóképzőben Borcsa Mária és Kovács Katalin pszichológia szakos tanárok az óvodapedagógus- és tanítóképzés sajátos kérdéseiről, Ambrus Ágnes magyartanár pedig az anyanyelv óvodai és elemi iskolai oktatásáról beszéltek az érdeklődőknek. Délután búcsúztak az alma matertől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem kézdivásárhelyi tagozata eddigi legnépesebb nappali és távoktatási csoportjainak hallgatói, szám szerint száztíz végzős. Bajcsi Ildikó, a kihelyezett tagozat tanulmányi igazgatója köszöntötte a ballagókat, majd Rácz Károly polgármester, dr. Kása Zoltán egyetemi tanár és Ambrus Ágnes szakfelügyelő szólt az egybegyűltekhez. /Iochom István: Elballagtak a kézdivásárhelyi tanítóképzős egyetemisták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./

A világot bejárt Cs. Szabó László jó hatvan évvel ezelőtt Párizs és Budapest elé állította példának a Szent Mihály-templommal és a Mátyás-szoborral ékes, szabályos nagy teret, Kolozsvár főterét. Amikor első osztályba vitte édesanyja Szabó Dezsőt, akkor Fadrusz János alkotása, a Mátyás-szobor még nem is állt, mégis így mondta gyermekének: „Ez a világ legszebb tere, fiacskám. Kolozsvár a világ legszebb városa. Majd, ha felnősz, rajkóm, akármerre jársz, ne felejtsd, hogy kolozsvári vagy. Itt szebben beszélik a magyar nyelvet, mint máshol. Ne hozz soha szégyent Kolozsvárra, gyermekem. ” Az életből szintén távozott magyar író, Csiki László hangjátéka, a Visszaút (Kolozsvár főtere), amely a Korunkban jelent meg (1992. 2.), már arról szólt, hogyan kell becsapni az Amerikából hazalátogató, Cluj-Napocában a maga ifjúkorának kincses Kolozsvárát kereső öreget, hogy ne érje végzetes sokk az újratalálkozáskor. A Kolozsvár helyettesítésére alakított, egy ideje Mihai Viteazult, illetve Avram Iancut idéző városi terek nem mozgatták meg igazán a román írók fantáziáját. Így aztán a kolozsvári magyarok ügye lett a Főtér sorsa – és ezzel ellentétben román nemzeti ügy a magyar büszkeség kezelése, megtörése. Gheorghe Funar mutatott erre hatásos példát. Kántor Lajos szerint nem azok szolgálják a kolozsvári magyarságot, akik minden fához ragaszkodni próbálnak, hanem akik meggyőzni próbálják a másik felet az értékőrzés európai mércéjéről. Kántor nem ért egyet azokkal, akik megkérdőjelezik a már Nagyszebenben bizonyított főépítész, Guttmann Szabolcs hitelességét. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző. 2009. június (2). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyerte a magyar színházak 21. kisvárdai fesztiváljának fődíját, amit a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium ajánlott fel. Az erdélyi társulat Tamási Áron Csoda című darabját játszotta a tíznapos rendezvényen, amelyen huszonöt társulat (romániai, szerbiai, szlovákiai, ukrajnai és hazai) lépett a zsűri és a közönség elé. A szakemberekből álló bírálóbizottság további hat előadást is díjazott, s elismerésben részesítette a Szabadkai Népszínház, az Újvidéki Színház, a kassai Thália Színház, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, valamint a temesvári Csíky Gergely Színház társulatát. Különdíjat kapott az Újvidéki Művészeti Akadémia és az Újvidéki Színház közös produkciója, Domokos István Tavasz mű darabja. A közönség díját a kassai teátrum Rostand Cyrano de Bergerac című előadása nyerte el. Életműdíjat kapott Farkas Ibolya, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, illetve Kovács Frigyes, a Szabadkai Népszínház színművésze. /Sepsiszentgyörgyi siker Kisvárdán. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

Sikeres nemzetközi színházi fesztivált, több külföldi fellépést és rangos szakmai sikereket tudhat maga mögött a Szatmárnémeti Északi Színház a 2008–2009-es évadban. A Harag György Társulatot a következő évadtól új művészeti igazgató irányítja: a leköszönő Czintos József igazgatót Keresztes Attila váltja. A kolozsvári rendező, aki a Kolozsvári Állami Magyar Színház helyettes igazgatója is volt, Szatmáron szeretne színházat csinálni. Az elmúlt évadban öt bemutatót tartottak Szatmáron. A szezon elején Robert Thomas 8 nő című krimi-vígjátéka valamint Munkácsi Miklós zenés darabja, a Mindhalálig Beatles, szilveszterkor Katajev-Aldobolyi Nagy György Bolond vasárnapja, tavasszal pedig Caragiale Zűrzavaros éjszaka című komédiája és Láng György bohózata, a Két férfi az ágy alatt került színpadra. Idén a közönségkedvenc a színészzenekar által előadott Beatles-imitáció volt. A szatmárnémeti színház nézői idén Nagy Csongornak és Lőrincz Ágnesnek ítélték oda az év művésze címet. /Változás előtt a Harag György Társulat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Június 27-én Baróton a református egyház tizenhatodik alkalommal szervezte meg a kórustalálkozót. A Romániai Magyar Dalosszövetség elnökségi tagja, Major László úgy fogalmazott, hogy Barót – de egész Erdővidék – fontos bástyája az erdélyi amatőr zenei életnek. /Hecser László: Kórustalálkozót tartott Barót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./

Miért látogatott a Basescu román államfő Csíkszeredában, és mi volt a vizit valódi célja? Ez a kérdés foglalkoztatja a közvéleményt. A államfő kiemelte ünnepi beszédében, a hadsereg arra való, hogy megvédje a lakosságot. Ráadásul azt is mondta az elnök, hogy a magyarok nem tisztelik eléggé a román zászlót. – Azt látjuk, hogy a román államfő az utóbbi időben túl gyakran jár Székelyföldre, és mintha provokálna bennünket. Mindig olyankor jön, amikor az érdekes lehet a román vagy a magyar közvéleménynek – fogalmazott Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője. Szerinte Basescu legutóbb a román választók felé üzent, hiszen idén parlamenti választások lesznek. Teszi ezt akkor, amikor magyarról románra cserélték le a megyei vezetők nagy részét, és emiatt a székely közösség úgy érzi, sérelem érte a jogait. Korodi szerint, ha Romániában a demokráciát a hadseregnek kell megvédenie, akkor nagy gond van. Véleménye szerint Székelyföld még mindig túlmilitarizált. Miközben az ország összes régiójában csökkent a hadsereg létszáma, és katonai ingatlanok kerültek át az önkormányzatok tulajdonába, addig a Székelyföldön egyetlenegy ilyen épületet sem adtak át. /Korodi: túlmilitarizálták Székelyföldet. = Erdély. Ma, jún. 30./

A nyárádszeredaiak elfogadták a kompromisszumot, beleegyeztek, hogy egy udvaron épüljön fel az új ortodox templom, amit eredetileg a városka központi parkjába telepített volna az egyház. A településen van még egy szerényebb görögkeleti istenháza, mely a kisszámú hívő igényeit ki tudta elégíteni. Egy újabb üres templommal lett ,,gazdagabb” a Székelyföld egy települése. 1920 után sorra valamennyi faluban megjelentek az új felekezet, a többi rovására államvallási jogokkal felruházott ortodox templomok. Többször megírták, hogy a közmunkatörvény alapján, durva visszaélések és hatósági erőszak igénybevételével készültek el a tájidegen, bizánci kupolás építmények, magyarokkal építtették. Azután a betelepített, kiemelt javadalmazású pópák, csendőrök, jegyzők, bírók, idegen ajkú tanítók, adószedők, minden rendű és rangú hatósági személy ,,áldásos közreműködése” meghozta gyümölcsét, egyesek kezdtek ráébredni az előnyökre, melyekkel az áttérés jár. /B. Kovács András: Újabb üres istenháza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

„Az előzetes riogatások ellenére a vásárhelyi románok és magyarok harmóniában, egyetértésben ünnepeltek, szórakoztak” – értékelte a lezajlott Marosvásárhelyi Napokat Dorin Florea polgármester. A Krónika kérdésére, miszerint miféle harmónia állt fenn, amikor Lazar Ladariu nacionalista költő díszpolgárrá avatása miatt sem a vásárhelyi magyar értelmiségiek, sem a politikusok nem jelentek meg, Florea kijelentette: néha engednie kell olyan civil szervezetek nyomásának, amelyeknek a véleményével nem ért egyet. „Túl kell már jutnunk ezeken a görcsökön, tovább kell lépnünk, ne rágódjunk folyton a múlton” – tette hozzá Florea, aki azt tervezi, hogy a jövő évi rendezvényre Sólyom László köztársasági elnököt is meghívja. Újságírói kérdésre, miszerint nem volt elegáns gesztus, hogy az államfővel való találkozóra nem hívta meg Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnököt, kijelentette: „Úgy egyeztünk az államfővel, hogy nem adunk politikai töltetet az ittlétének. ” Ezért Csegzi Sándor alpolgármestert és a városi RMDSZ-frakció vezetőjét hívta meg. A Krónika arra vonatkozó kérdésére, hogy ki kérte a csendőrséget arra, hogy a díszpolgári címek és a Pro Urbe-díj átadása idején körülfogják a Kultúrpalotát, kijelentette: „Nem én hívtam őket. Egy ilyen nagy tömegeket megmozgató esemény idején normális, hogy a hatóságok, a csendőrség, a rendőrség tegye a dolgát. Ráadásul a csendőrségnek olyan információi voltak, miszerint valakik valamit be akarnak dobni. ” Azt azonban nem akarta elárulni, hogy kik, hova, mit akartak bedobni. /Máthé Éva: Marosvásárhely: Sólyom Lászlót is meghívná a városnapokra Dorin Florea. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

Az intézményes magyarüldözés bevezetésének nevezte az elfogadás előtt álló szlovák államnyelvtörvényt Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese napirend előtti felszólalásában június 29-én a parlamentben. A politikus közölte: a második világháború óta nem született a kisebbségi nyelvhasználatot büntető törvény Európában. A szlovák államnyelvtörvény a ,,nyelvi bűn” megtorlására akár 5000 eurós pénzbüntetést határozna meg. A hátrányos megkülönböztetés példája, hogy az egyesületi és civil szférára is rákényszerítenék a szlovák nyelv használatát. Így a helyi bélyeggyűjtő egyesület ülését két nyelven kellene tartani, ugyanúgy, mint a Csemadokét. A hivatalos kisebbségi nyelvhasználatot olyan településen, ahol a kisebbség aránya 20 százalék alatti, kifejezetten büntethetővé teszi. A helységnévhasználatot a tömegkommunikációban újra szlovák változatban tenné kötelezővé. Németh Zsolt összegzése szerint a jogszabálytervezet súlyosan diszkriminatív a felvidéki magyarok anyanyelvhasználatára nézve. Mint mondta, a Fico-kormány az elmúlt három évben bővelkedett a magyarellenes lépésekben, de ez a törvény ,,mindennek a teteje”. Hozzátette: Szlovákia Magyarország jelenlegi helyzetét, gyengeségét kihasználva fel akarja borítani a kisebbségi status quót. /Intézményes magyarüldözés az új szlovák államnyelvtörvény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

Az elmúlt hét végén a Lugoson megszervezett tudományos ülésszak keretében emlékeztek meg Lugos település fennállásának 675 évfordulójáról, az 1334-ben keltezett, első írásos emlékről (pápai tizedjegyzék). Pozsár József városi RMDSZ tanácsos elmondta: sokan nem értenek egyet azzal, hogy Lugos mindössze 675 éves lenne. Létezik ugyanis egy feljegyzés 1242-ből, IV. Béla idejéből, amely a tatárjárás után kijavításra szoruló várak között említi Lugos várát. Más források egy XIII. század végén keltezett feljegyzést említenek IV. László idejéből. /Pataki Zoltán: 675 éves Lugos. Kitörölt magyar múlt. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

Huszonkilenc ország 730 magyar nemzetiségű fiatalja vendégeskedik Budapesten július 5. és 14. között, az immár 14. alkalommal megrendezendő határon túli magyar fiatalok találkozóján. Az idei évben Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójára emlékezve különböző tematikus programok segítségével dolgozzák fel a költő életét és munkásságát. A Budapestre érkezők végiglátogatják életpályájának jelentős állomásait, Sátoraljaújhelyet, Széphalmot, Debrecent és Kassát. A kulturális programok mellett a szórakozás is fontos szerepet kap. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Erdélyi vendégeket is vár a magyar főváros. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Idén kilencedik alkalommal szervezték meg kárpát-medencei magyar közművelődési civilszervezeteinek budakalászi találkozóját. Nyolc országból 68 civil szervezet képviseletében 56 küldött vett részt a tanácskozáson. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL), illetve a Magyar Kollégium által kilencedik alkalommal megrendezett budakalászi fórum idén is a kárpát-medencei magyar civilszféra közművelődési tevékenységének felmérésére, a kapcsolatrendszerek erősítésére és a sokszínűséget tiszteletben tartó, egységes jövőkép kialakítására helyezte a hangsúlyt. A rendezvényen bemutatták a Magyar nemzetstratégia című kötetet, melynek kapcsán vita volt a magyar nemzet helyzetéről, jövőjéről. A szekcióüléseken tárgyalt témákból állt össze a fórum zárónyilatkozata:. 1. Változatlanul ragaszkodunk az egységes magyar nemzethez tartozás jogához. 2. Fontosnak tartjuk a civil szervezeteink közötti együttműködés és információcsere bővítését, kiterjesztve a társadalom minden területére. Ebben az együttműködésben kiemelkedő feladat hárul a határokon átívelő régiókra és a határok menti kistérségekre. 3. Örömmel üdvözöljük, hogy folytatódik a magyar nemzeti kulturális stratégia kidolgozása. Fontosnak tartjuk magyarságunk vállalását, emberi, kulturális értékeink feltárását, megismertetését, és elfogadtatását. Mindenekelőtt saját közösségeinkben kell a magyarságtudatot fejleszteni, erősíteni, tartalommal megtölteni, hogy cselekvő, pozitív életszemlélet honosodjék meg a jelenlegi gazdasági és morális válság ellenére. 4. Kívánatosnak tartjuk a magyarságon belül a bizalom és a szeretet légkörének megteremtését. Ezt elsődlegesen a magyarságtudat erősítésével érhetjük el, melynek kiindulópontja a családon belüli és az intézményes nevelés-oktatás. A cselekvési programnak is a nevelésre és az oktatásra kell összpontosítania: fel kell építeni újra, amit elvesztettünk. 5. Magyarságtudatunk megőrzése szempontjából múltunk védelme állandó feladatunk. Ennek érdekében fontosnak tartjuk a magyar vonatkozású értékek számbavételét, őrzését és védelmét a köz- és magángyűjteményekben. Kiemelten fontos az épített örökség védelme, megjelölése. 6. Különösen oda kell figyelnünk a szórványban élők magyarságtudatára. Ebben a civil szervezeteknek, az egyházaknak, s a magyar államnak is szerepet kell vállalnia. 7. A civil szervezetek működéséhez szükséges források elosztásában alapelvként állapítjuk meg a támogatás odaítélésének politikamentességét. A forrásokról a civil szervezetek képviselőiből álló bizottságok döntsenek. A döntést értékorientáltság és a nemzeti kultúra fenntartása vezérelje. /Gáspár-Barra Réka: IX. Kárpát-medencei magyar civilszervezetek fóruma. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

Június 29-én zajlott a magyar írásbeli érettségi vizsga. Ömböli Irma szaktanfelügyelő szerint általában szép és könnyen megoldható tételek voltak az ideiek. Az első tétel József Attila Ringató című versének elemzése volt megadott szempontok alapján. A második feladatot egy Asztalos István-szöveg képezte, ez esetben meg kellett állapítani, milyen nyelvtani kapcsolóelemek vannak a szövegben. A harmadik tételben értekező fogalmazást kellett írni valószerűség és a fikció kapcsolódásáról a szentimentalista én-regényben. Kidolgozásához Kármán József Fanni hagyományai című regényét lehetett alapul venni. /N. -H. D. : Szép és könnyű tételek a magyar írásbelin. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Június 28-án, vasárnap este a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában Csáky Zoltán műsorvezető egy asztalhoz ültette Almási Jánost, az Összefogás a Magyarországi Romákért nevű, nemrégen alakult párt elnökét és Balczó Zoltánt a Jobbik alelnökét, frissen megválasztott európai parlamenti képviselőt. A Jobbik rendőri és pillanatnyilag nem létező csendőri eszközökkel akarja visszaszorítani általában a bűnözést, míg az új cigány szerveződés a valóságban hatékonyan működő vajdák segítségével szeretne enyhíteni a bajokon. A műsorban kiderült, hogy igenis szót tudnak érteni egymással emberek, ha akarnak. /Veres István: Lehetséges a párbeszéd. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 30./

Tíznapos vakációs programot állított össze idén is a szatmárnémeti MADISZ a hetedik alkalommal megszervezett Csángó Anyanyelvi Tábor résztvevői számára A kezdeményezés fő célja a magyar nyelv és kultúra alaposabb megismertetése a moldvai gyerekekkel. Az ötvenkét II. -VIII. osztályos diák, valamint az őket kísérő öt oktató megérkeztek. Elszállásolásukat önkéntesek bevonásával oldották meg, családok vállalkoztak arra, hogy gyerekeket befogadnak a tábor idejére. Lesz bábelőadás, strandolás, városnézés, csángó táncház és lovaglás is. Emellett a Református Gimnáziumban naponta tartanak számukra különböző foglalkozásokat: játszóházat, vetélkedőket, vetítenek filmeket. /Anyanyelvi tábor csángóknak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 30./

A pénzügyi válság negatívan befolyásolhatja a kolozsvári színház jövő évadra vonatkozó terveit, Tompa Gábor igazgató szerint megtörténhet, hogy előadások maradnak el. A Kolozsvári Állami Magyar Színház idei évada csak a hazai közönség számára zárult le, a társulat júliusban részt vesz az Avignoni Színházi Fesztiválon, ahol Visky András Visszaszületés című drámáját mutatják be. A szöveg már nem a Kertész Imre Kaddis egy meg nem született gyermekért című regényének színpadi adaptációja, hanem Visky András teljesen új drámája. A következő évad tervei között szerepel Visky András Alkoholisták című drámájának bemutatója, Hanoch Levin Téli temetése, Shakespeare Szeget szeggel vígjátéka, Georg Büchner Leonce és Lénája, Ingmar Bergman Suttogások és sikolyok. /Szorongató pénzügyi helyzet a kolozsvári színháznál. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

A Nyárádmente kulturális központja Nyárádszereda volt és marad még jó ideig, és a Mikházán – példamutató összefogással – fogant „csűrszínházi gondolat” mint a vidék, a kistáj fölemelkedését elősegítő létesítmény van jelen. A felavatott Csűrszínház körüli pezsgés divatot is teremthet, sikk lesz kilátogatni Mikházára. A Forrás Színház Wass Albert-pódiumjátéka, A tánc öröme a Szivárvány Alapítvány előadásában, az Erkel Ferenc Néptáncegyüttes és a Maros Művészegyüttes műsorai megférnek egymással, ugyanúgy a kórusok egyházi és világi repertóriumának legszebb darabjai. Szaporodnak a kiállítások, a korondi Józsa Lajos és fia kerámiái, László Zsuzsa színművésznő üvegre festett munkái, könyvbemutatók, köztük Székely Szabó Zoltán önéletrajzi elemekkel át- meg átszőtt, Tutuka című regény-emlékezése. A Mikházi Napok máris rendelkezik valami sajátos arculattal. Az ötletgazda az Szélyes Ferenc színművész. /Bölöni Domokos: Művelődési mérföldkő. A Csűrszínház áldásos hozadékairól. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Nincsenek kétnyelvű feliratok a nagyszalontai Arany János Főgimnáziumban. Az iskola két éve viseli Arany János nevét. Az 1918-as román egyesülést vagy az első román nemzetállam megalakulását hirdető pannók a falakon. A folyosókon Mihai Viteazul, Alexandru Ioan Cuza portréi láthatók. Az itt végzett jeles magyar személyiségek nevét sehol sem lehet látni, pedig itt tanult Kulin György csillagász, Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, vagy Gyöngyösi László Arany János-kutató is. Dánielisz Endre helytörténész így emlékezik: – Ide járt Visky Károly néprajzkutató, Petőfi Sándor szerelmének rokona, Szendrei Zsigmond, aki aztán ide hívta Kodály Zoltánt, úgy tessék itt szétnézni hogy eme falak között tanított Kodály Zoltán is. Kétnyelvű felirat csak a gimnázium frissen felújított homlokzatán van. Illyés Lajos az iskola informatikatanára többször kérte az igazgatóságot, hogy legyenek kétnyelvű feliratok, de hiába. A kétnyelvű tanintézetben nincs magyar nyelven ügyintézés, sem magyarul is tudó pszichológus. Liviu Galea igazgató azt mondja: Nem megy minden egyszerre. Mostanáig nem volt ilyen kérés, az iskola vezetőtanácsával meg kell beszélni. Itt nem diszkriminálunk senkit, csupán néhány kolléga kelti a rossz hangulatot. Duna TV /Arany János Főgimnázium – magyar felirat nélkül. = Erdely. Ma, jún. 30./

Előbb cáfolták, rövidesen tényként fogják kezelni a kormánytagok a költségvetési alkalmazottak béralapjának 40 százalékos csökkentését. Az intézkedés ugyanis része a Nemzetközi Valutaalappal megkötött hitelegyezménynek Mindenki teszi a dolgát: a kormány bekeményít; a Szociáldemokrata Párt próbál elhatárolódni a népszerűtlen intézkedésektől; az államfő pedig szavazatgyűjteni megy Csíkszeredába, Marosvásárhelyre, és csöndesen távolodik attól a kormánytól, amelynek létrejöttét nemrég még személyes sikerének tekintette. Emil Boc lassan magára marad a válsággal. /Székely Ervin: A miniszterelnök magányossága. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Idén folytatódhat az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei szakaszának az építése, mert a kormány újabb összeget folyósít az építő amerikai Bechtel cégnek. A Bechtel szerint eddig 18 kilométert már befejeztek, és újabb 12 kilométeren megépítették az alapot. /Tovább épül az autópálya. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Románia egyik legismertebb kommunistaellenes harcosa, a Kolozsváron élő Doina Cornea szerint az 1989-es rendszerváltás után megszűnt, majd röviddel később újjáalakult titkosszolgálat 1994-ig tartotta őt megfigyelés alatt. Erről a kommunista hatalmat kiszolgáló hírhedt Securitate által éveken keresztül zaklatott, házi őrizetre ítélt Cornea asszony a bukaresti francia kulturális központban június 30-án bemutatott naplójában írt. A Napló. Utolsó füzetek (1988-1989) című önéletrajzi vallomásokat tartalmazó könyv szerint 1991-ben egy német televízió forgatócsoportja készített interjút Cornea asszonnyal, miközben a fia az utca sarkán álló két autóra figyelt fel. Rendszámuk alapján felismerte, hogy az egykori Securitate által is használt járművekről van szó – olvasható az említett naplóban. Az egykori ellenálló szerint a rendszerváltás után telefonját is lehallgatták, hiszen 1994-ben például fölemelte a telefonkagylót, és a tárcsahangra várakozva visszahallotta a legutóbbi beszélgetésének egy részletét. Az ellenálló fia szerint 1990-ben és 1991-ben a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ le sem cserélte az édesanyját megfigyelő tiszteket, hanem ugyanazokat a személyeket foglalkoztatta, akik 1989 előtt is ezzel a feladattal voltak megbízva. 1989 előtt a Securitate a neves sportolókat is megpróbálta beszervezni. Ahogy Gica Popescuról, a román labdarúgó válogatott egykori kimagasló egyéniségéről is kiderült, hogy aláírt egy beszervezési nyilatkozatot, Bölöni Lászlóval is ugyanez történt 1972-ben. A Gazeta Sporturilor című sportújság által ismertetett akta szerint Bölöni később „kicselezte a Securitatét”, hiszen egy jelentést sem írt, majd megfigyeltté vált, mivel ki akart telepedni külföldre, és magyar diplomatákkal tartotta a kapcsolatot. /B. T. : Doina Cornea: 1994-ig figyelt a Securitate. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Jóváhagyta a szlovák parlament június 30-án az államnyelvtörvényt módosító javaslatot, amely a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait, és sérti a jogállásukban meglévő status quot Szlovákiában A jogszabály megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. Ezeket 1999-ben törölték a jogszabályból. A pénzbüntetést írásos figyelmeztetésnek kell megelőznie. A törvénytervezet feszültséget okozott Budapest és Pozsony viszonyában is. Az MKP képviselői által beterjesztett módosító javaslatokat a törvényhozás elutasította. A magyar párt azt tervezi, hogy az alkotmánybíróság elé viszi az államnyelvtörvény ügyét. A módosító javaslatba bekerült az a kitétel, hogy a nemzetiségi iskolákban mindennemű dokumentációt államnyelven is vezetni kell. Kimaradt az a kötelesség, hogy a kisebbségi nyelven sugárzó regionális és helyi rádióknak a nemzetiségi nyelven sugárzott műsort az államnyelven is meg kelljen ismételniük. Nem jár szankciókkal, ha az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet nem csak szlovák nyelven kommunikál a betegekkel. Ez azonban csak azokon a településeken érvényes, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot, másutt nem. A magyar külügyminisztérium sajnálatát és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szlovák parlament elfogadta az államnyelvtörvény módosítását. /Nyelvrendőrség Felvidéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Amennyiben valaki újra letépi, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete újra visszahelyezi a Sebes-Körös központi hídjánál kihelyezett, a folyó román és magyar nevét tartalmazó kétnyelvű táblákat, mondta Csomortányi István EMI-tag. A szervezet június elején ragasztotta rá először a „Raul Crisul Repede – Sebes-Körös folyó” feliratú matricákat az eredetileg csak román nyelvű tájékoztató táblákra a Körös-híd két hídfőjénél. Akkor azt nyilatkozták, hogy ezeknek a fölhelyezése az önkormányzatban részt vevő magyar emberek felelőssége lenne. A magyar feliratok kihelyezése törvényi előírás, hiszen Nagyváradon megközelíti a harminc százalékot a magyar lakosság aránya. /Nagy Orsolya: Újraragasztják a magyar feliratokat Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./